Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-05-11

Pályázati hirdetmény. (Folytatás.) Mielőtt pályázó a felvételi vizsgára bocsát­tatnék az intézet orvosa által ujolag megvizsgál­tatik, s azon esetre, ha a vizsgáló intézeti orvos és a bizonyítványt kiállító orvos véleménye egy­mástól eltérne: az első honvéd kerületi parancs-: nokság törzsorvosa által eszközlendö felülvizsgá­latnak leend helye. A felülvizsgálat folytán' al­kalmatlannak talált pályázók visszautasitatnak. 5. A felvételi vizsga eredménye és a felvétel. A beérkezett s szabályszerűen .felszerelt folyamodványok alapján, felvétel végett első sor­ban azok fognak kijeleltetni, kik legérdemeseb­beknek találtattak. Ezek szintúgy mint az alapitványosok által bemutatottak, a felvételi vizsgára leendő megje­lenésre fel fognak szóiitatni. Megfelelő számú pályázók másodsorban szin­tén ki fognak jeleltetni s előjegyzésben tartatni, oly végből, hogy azon ifjak helyett, kik a fel­vételi vizsgát sikerrel le nem tették, vagy az ugyanazon évi deczember hó végéig mutatkozó fogyaték pótlása végett esetleg a felvételi vizsga letételére deczember hó végéig, (melyen túl utó­lagos felvételnek helye niucsen) behivathassanak. Az emiitettek közül utólag vizsgára be nem hí­vottak a következő évben ismét pályázhatnak, a mennyiben a felvételi feltételek megfelelendenek. A pályázó felvétele csakis a felvételi vizsga sikeres kiállásának feltétele alatt eszközöltetik, s a felvételi vizsga alól felmentésnek helye nincs. Minthogy a felvétel, a felvételi vizsga ered­ményétől függ, a vizsgáló bizottság által a fel­vételre » alkalmatlannak « minősítettek e körül­ményről azonnal értesitetnek, kér/ényeik mellék­letekkel együtt rövid úton visszaadatnak. Az alkalmatlanoknak talált pályázók szülői (gyám v. gondnokok) a felvételi vizsga eredmé­nyéről oly figyelmeztetés mellett fognak értesít­tetni, hogy a felvett növendékek szeptember hó 30-áíg az akadémia igazgatóságánál okvetlenül átadandók, esetleg a vizsga letétele után azon­nal is az intézetben hagyhatók. 6. Az alapítványi helyek betöltése. Az alapítványi helyek nem nyilvános pá­lyázat utján, hanem az illető jogosult felek által bemutatott s a felvételi vizsgán képesítettnek találtatott ifjak közül fognak betöltetni. A folyó 1884/5 évben betöltendő magán alapitványi 30 helyre nézve a bemutatási jogot a következő hatóságok s magán felek vannak hivatos gyakorolni: Almásy Ignácz alapítványára bemutatott Szluha Antal gondnok 1 ifjút, Apponyi Károly és György grófok, bem. Apponyi Károly I ifjút; Batthyányi-Jankovics, bem. Sankovics László 1 ifjút; Buda volt főváros, bem. Budapest főváros közönsége 2 ifjút; Beleznay Ferencz gróf, bem. Beleznay Árpád grófi ifjút; Csekonits János gróf, bem. Csekovits Endre 1 ifjút; Debreczen szab. királyi város bem. Debreczen sz. k. v. közönsége 1 ifjút, Eitz Károly gróf bem. ugyanaz; Eszterházy Miklós és Pál herczeg, bem. Eszterházy Miklós h. 1 ifjút; Festetics György gróf bem. Fes­tetics Tassilo gróf 1 ifjút; Ecskay Lázár Zsig­mond, bem. Thum Taxis herczegnö született Edelspacher Viktoria urnö 1 ifjút; Mandell La­jos Rudolf bárók bem. magy. kir. honv. minisz­ter 1 ifjút; Nákó Kálmán gróf bem. Nákó Kál­mán gróf 1 ifjút; Rudics József báró bem. szony nem volt található sehol. Levelet hagyott hátra, melyben megirá, hogy Bénit sohasem sze­rette, s inkább kész elfutni a világtalan világba Fellegivel együtt, (ki az akkor ott működő szín­társulat bonvivántja volt) sem hogy a Béni ne­jévé legyen. Nevelő-anyja bocsánatát esdi .. stb. Biz' elég csúnya volt a jótettet igy fizetni vissza, de hát megvagyon irva : A nő ha szép s eszes: furfangos is: szépsége jó, de esze vizfe visz.« Midőn az öreg Darvasné is elköltözött e nyomorúság fészkéből, Béni az öreg Mártonnal vonszolta tovább az élet igáját, összeszoktak, összetörödtek; egymás nélkül már élni sem tud­nának. Mártonnak sokat megenged Béni úrfi; szabad bejárása van mindenüvé; de egy tárgyat tiltva van, még csak megnyúlnia is : azt a kis lefátyolozott arczképet, a szép Lilla arczképét. Ha azt tenné, Béni úrfi mindjárt útilaput kötne a talpára. Azt ö maga szokta törölgetni, csókol­gatni mindig. El-el merengett a bájos vonásokon. — Te vagy az oka mindennek — mondta,— miattad nem merek csak az utczára is kilépni. Huszonhat évemmel s gyötrő bánatommal ugy élek, mint egy remete. Halotthalvány arczát kezébe temeté; ajka rángatódzott, mintha fáznék, pedig forró volt a teste, mint az égő olaj. — De azért légy áldott . . ! légy boldog! Az ágyra vetette magát; öklével megütötte szé­les mellét s nyögött, mint egy beteg. — Vihar veri, zápor csapkodja; selyem haját kuszálja a szélvész! Tudom hogy nyomo­rúság járta, kelte — s óvni, takarni képtelen vagyok. Nehéz keresztet mértél rám Uram, le­roskadok a teher alatt. Körülötte megnépesült a lég; halk sóhaj szakadt fel kebléből, szemhéjai lecsukódtak .... ..... Elaludt. ugyanaz; Szabadka sz. k. v. bem. Szabadka sz. kir. v. közönsége I ifjút; Nákó János bem. Nákó János I ifjút; Szepesi volt XVI. ker. város Sze­pesmegye után 1 ifjút; Szilágyi Mikály, bem. Debreczen szí kir, v. közönsége 2 ifjút; Szilágyi Mihály,-bem. Biharmegye közönsége 2 ifjút; Te­mesváry Marjon, bem. m. kir. honvédelmi mi­nrszter 2 ifjút; Bajzái Vajnits Máté, bemut. baj­zai Vajnits Lukács 1 ifjút; Zichy Ferencz gróf, bem.,ugyanaz 1 ifjút; Zichy János gr. éá test­vérei, bem. Zichy Nándor gróf I ífjut; Batthyáriyi­Strattman Fülöp herczeg, bemut. Batthyányi­Strattman Ödön herczeg 1 ifjút; Batthyányi János gróf, bem. Zichy N. János gróf 1 ifjút; Pest volt sz. kir. város, bem. Budapest főváros közönsége 1 ifjút; s végre az Orczy család 1 növendéke, szintén gyakorolja a bemutatási jogot, s az ekként betöltendő hely a bevezetésbea emiitett tíz díj­mentes hely közé tartozván, ellátási költségei a kincstárból fedeztetnek. Orczy Béla báró. Ösz­szesen 31 ifjú. A fentebb megnevezett hatóságok és felek bemutatási joguk gyakorlása végett külön intéz­ményben fognak egyenkint felhivatni. Ehhez képest mind azon pályázók, kik ma­gán alapitványi helyekre kívánják magukat fel­vétetni, szabályszerűen bélyegzett és felszerelt kérvényüket, a fentebbi pontok alatt megneve­zett s a bemutatási jog gyakorlására hivatott közhatóságokhoz, illetőleg magán felekhez tar­toznak benyújtani. (Folyt, köv.) KÖRRENDELET: a községi és körjegyzőkhöz. Részint hivatalos tapasztalatból, részint ma­gán panaszok alapján arról győződtem meg, hogy a királyi biróságok és a kir. ügyészség fel­hívásaival bekövetelt erkölcsi és vagyoni, vagy vagyontalansági bizonyítványokat a községi és körjegyzők késedelmesen vagy hiányosan állítják ki és igy a törvénykezési szolgálatot sokszor és jelentékeny mértékben megakasztják. Tudomásomra jutott az is, hogy a királyi bíróságoknak' s a kir. ügyészségnek behajtatni rendelt pénzbírságok, rabtartási költségek, vagy egyéb pénzek beszedésére irányzott rendelkezé­sei is hiányosan és későn foganatosíttatnak. Ezen tapasztalataim alapján s a közigazgaz­gatás jól felfogott érdekében utasitom tehát a t. községi és körjegyző urakat, hogy a királyi bi­róságok s a kir. ügyészség fentjelzett felhívásai­nak a legnagyobb pontossággal és késedelem nél­kül feleljenek meg. Az ily természetű felhívások teljesítési ideje pontos nyilvántartásban vezetendő. Ezen körrendeletem kézhez vétele hozzám 8 nap alatt bejelentendő. Veszprém, 1884. évi áprilhó 30-án. alispán. Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB, ülájiis 11. — 550. Nagy Konstantin római császár a régi Bizanciumol saját nevéről Konstantinápolynak elnevezi és ünnepélyesen beszenleli. Május í2. — 1806. Bécs, I. Napoleon francia császár előtt másodszor capilulál. Első capilulalió 1803. november 15-án volt. Május 15. — 1683. XIV. Lajos francia király a genuai köztársaság követségéi Versadlesbe?i ülve és födött fővel fogadja. A dogé is jödölt fővel állt. Franciaországnak kármentesítési. biztosított, és Seignelai büszke kérdésére: „Mit csodál itt?" válaszolia: ,,Azt, hogy itt találom magamat."­Május 14. — 1598. Sshvarezenberg Adolf császári ve­zér Székes fehérvárnál a törököket megvert. Május IS. 1848. A karloviczi szerb nemzeti gyűlés a szerbajku magyarországi lakosságot mint szerb nemzetet, önállónak, magyárországtól függetlennek s Magyarország bizo­mányos részeit „Szerb Vajdaságnak"- nyilatkoztatja ki. Május 16, 1863. A Granl tábornok alatti uniomsták Pemperton alatti confoederalistákat Viksbnrgnál megverik. Május \7. — 1Í60, Hunyady Mátyás királyunk nagy­bátyjával Szilágyi Mihálylyal kibékül. Irodalom és művészet. — Irodalmi meglepetésben része­sült f. é, má/us elsején a magyar olvasó közönség. „Magyar Salon"' cimmel ugyanis egy pompásan kiállított képes havi folyóirat indult meg, mely magában foglalja irodalmunk legelső kitűnőségeit. Legnagyobb íróink és legkitűnőbb tudósaink adtak egymásnak találkát a „Magyar Salon" hasábjain. Jókat uj re­gényt kezd meg ,,Az ap/a fia" czimmel. Bűvös tollának min­den varázsa benne van e rendkívül érdekes regényében, mely­hez a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan si­került illustraeiókat, (A. könyv cimlapját szintén Jókai k. a. rajzolta.) — Miksaáth Kálmán kitűnő humoristánk pompás élet­képeket ir „A hol a viz is virágzik" cimmel. Pulszky Ferencz az ötvös műkiállitásról ir kiválóan érdekes cikket. — Vám­béry a mahdikról értekezik. Szász Károly és Komócsy József verseket irnak. — Gróf Zichy Jenő az országos kiállítás és az parlörvény fontosságát fejtegeti, — Szemere Attila japáni út­járól ad jegyzeteket. Ezeken kívül írtak még a Magyar ,,sa­lon"-ba: Borostyáni Nándor, Szana Tamás, Simonyi Zsigmond, Hevesy József, Hanusz István és Hidasi Pál. — Serly Lajostól a népszínház karnagyától csinos kis zenemüvet közöl a,.Ma­gyar Salon."' — A füzetet 80-nál több eredeti illustració dí­szíti. — Jankó János bumorisztikus ónjával is találkozik az olvasó. Egyszóval a „Magyar Salont" mi a legmelegebben ajánlhatjuk. — Az előfizetési ár: negyedévre 1 frt 75, Egyes füzet ára 60 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. kerepesi ut 13, sz. Hivatalos rovat Hirdetmény. Az 1874. évi XXXIU-dik t. cz. 32. g^ának rendeletéhez képest ezennel közhírré teszem, misze­rint a Pápa városi választó kerületben országgyűlési képviselő választásánál választói joggal bírók állandó névjegyzékének kiigazítása, illetőleg a jövó* 1885-ik évben országgyűlési képviselő választásra jogosítot­tak összeírása végett a városi t. központi választ­mány által kiküldött bizottság nyilvános üléseit a városháza nagytermében folyó 1884. évi május hó 19-ik napjától ngyan e hó 24-ik napjáig naponként délután 4—6 óráig fogja tartani. A választói név­jegyzék kiigazítása hivatalból történik ugyan; de választói joga igazolása végett az irt határidőben az összeíró küldöttség előtt bárki megjelenhet s felszó­lalhat. Kelt Pápán, május 10-én 1884 az összeíró küldöttség elnöke. Hirdetmény. 143o sz. 1884. Ismételten előfordult, hogy kereskedők és iparosok üzleti levelezéseikét a külföldön székelő consulok személyéhez címezték, minek folytán oly esetekben midőn az illető ügyvivő időközben más állomásra áthelyeztetett vagy szabadsággal távol volt, ezen levelek uj tartózkodási helyére utána küldettek, mi által az ügy elintézése gyakran több havi késedel­met szenvedett. Hogy jövőben ilynemű a consulok mulasztása nélkül előforduló késedelmek elkerültes­*) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Waj­dits K. könyvkereskedésében Pápán. , . Az álmok honában járt . . . Az Isten trónjának zsámolyán térdelt, Lil­lával együtt. Ajka rebegett: Én Uram, Istenem! ne nézd gyarlóságát, ne végy tudomást bűnei­nek sokaságáról. Hisz' ha én, nyomorult, parányi féreg megtudtam néki bocsáttani, Te a te isteni kegyelmednél s jóságodnál fogva, hogyne tehet­ned azt! . . Arczárói lesirt a fájdalom, keserűség; könye hullt, mint a permeteg. — Bocsáss meg! . . bo­csáss meg . . . ! Körötte az angyalok mérhetlen serege — kulcsolt kezekkel, könyörögve. Fény, sugár mindenen. »Legyen!« — szólt az Ur. Béni arczán kíhajnallott az öröm; hévvel zárta karjai közé égi menyasszonyát •7— (Tyhü! égi csoda, szent zúzmara! — mit csi­~hál) Uram édes jó uram? (Dunnájával együtt lent volt a földön. Ajka még akkor is rebegett: Bo­csáss meg! . ., bocsáss meg . . ! — Már mint én? — de mit?) — Ah! te vagy az Márton ? J Béni me­rőn nézett maga elé. — Hát csak álom volt az egész ? . . •. — Dehogy álom édes jó uram; hisz' itt van a csészében, csupa tejszín, csupa hab. — Nem kell, nem eszem. Adsza csak Már­ton a kabátom. Azt a kéket, az ünnepit; tudod, a mit esketönkre csináltattam. Ez egyszer ki­csipjük magunkat; érted öregem? kicsípjük; Rég nem tettük már úgyis azt. Márton a markába nevetett. — ,Pedzi már*— gondolta. Majd fenhangon folytatá — mig segí­tett urának az öltözködésben — ,Dehogy utoljára' igy lesz ezután mindig. Eszem a lelkét! — olyan gavallérok leszünk, hogy csak na. Nem kell búsulni — na! —A botomat is Márton. Azt a rézfogan­tyusat — ugy. Már egy éve, hogy nem voltam ki a házból. Ma kijárom magam! Azt teszem. Ugy a déli harangszó vet majd csak haza. Vár­hatsz öregem. A Zalának vette útját. Az árnyas füzek alá — hol annyi boldog, annyi édes órát élt át — oda igyekezett. Akis pacsirta fennlebegett a kéklő magasban. Fü, lomb, virág harmattól csillogott. Béni lehorgasztott fővel ballagott a virágok­kal szegélyzett part mentén. Néha megállt. Ne­felejcset szakított s kalapjába tűrte. Ez volt az ö kedves virága, ezt szerette mindenek fölött. Szive megdobbant, arczán az öröm egy su­gara villant át. A füzek alatt térdelő női alakot látott. Hosszú, sötét haja leeresztve; areza fehér, mint a frissen esett hó ... . Bénivel egyet fordult a világ; nem tudta, ébren van-e, vagy álmodik. — Lilla! .. édes! — kialtá. — Pár lépésre volt még az imádott alaktól. A nő felrezzentj bánatosan tekintett a fe­léje rohanó férfi elé. -»Mar késö!« — susogta. Éles sikoj szakadt le ajkairól, s a másik percz­ben már ott küzdött a habok közt. Visszajött — szégyenét és bánatát eltemetni — ide, hol ugy szerették. Béni üvöltött, mint egy fiait vesztett fene­vad. Látta a kedves alakot mindmélyebbre so­dortatni az örvény által. Szemei előtt vérbe bo­rult minden. Melle zihált. — Nem hagylak! — hörögte. A viz nagyott locscsant, a hullám összecsapott feje fölött Az nap délben hiába várta Márton az ö édes, jó urát. Nem jő az vissza soha többé. senek, az illető üzíetegyének felkéretnek,, hpgy i e _ velezéseiket ezentúl „mindig a consuli hivatalhoz, nem pedig az /illető hivatalok ve*tőj|hez címezni szíveskedjenek. Sopron, 1884. April 30-án. A kereskedelmi és iparkamara. KÜLÖNFÉLÉK. — A »Györi Közlöny« szerkesztő­ségétől ma. egy hete a következő táviratott vet­tük: A »Györi Közlöny«-, mint a vidéki Magyar Lapok Nestöra a mai jubileum alkalmából szom­szédi szives üdvözletét küldi kis'öccsének, a Pápai Lapok-nak. Ezen közlönyt . a közérdek szülte, kitartás dajkálta, erély nevelte, tar tsa is fen s virágoztassa sokáig a pártoló buzgalom! Vas Borona a Győri Közlöny szerkesztője. A szívé­lyes üdvözlést coílegiális köszönettel vesszük azon üdvözlés viszonzásául, melynek a »Györi Közlöny« jubilaeuma alkalmából a »Papai La­pok« szerkesztője személyesen adott kifejezést. — A soproni kereskedelmi és ipar­kamarának 1883. évi zárszámadása. Bevétel ösz­szesen 24.470 frt. 48% kr. Kiadás összesen 13.236 frt. Pénztári maradvány az 1383. év vé­gével 11.234 frt, 48 V 2 kr. Sopron, 1883. decem­ber 31-én. A kereskedelmi és iparkamara. — Birtokeladás. Sólymosi László, ihá­szi birtokát, Bauer soproni sertéskereskedönek 260,000 frton eladta. — Tanitóválasztás. A pápai róm. kath. hitközség tagjai mult vasárnap tartották meg nagygyülésöket, hogy a nemrég elhunyt Pintér János helyett új tanítót válasszanak. Ezt megelő­zőleg egy szűkebb körű bizottság, illetve az is­kolaszék elhatározta, miszerint a megüresedett állomásra pályázatot nem hirdet, — a mennyi­ben a bizottság minden egyes tagja meg volt győződve arról, hogy a választás az elhunytat több hónapon át helyettesítő javára fog eldőlni. A hitközségi tagok csaknem teljes számban megjelentek a gyűlésen. Midőn a gyűlést nagys. Néger Ágoston egyházi és tek. Kiss László urad. jószágfelügyelő, világi elnök megnyitotta, az ösz­szes választók bizalma: Hannig Ferencz eddigi okleveles segéd és helyettes tanítóban össz­pontosult,' — mely bizalomnak az egybegyűlt tagok éljenzésekkel adtak kifejezést. Nem mintha hiány volna a pápai róm. hath. elemi-iskolánál, de mindenesetre szükség volt egy fiatal, képzett és erőteljes tanitóra. kiről meg vagyunk győződve, hogy képes lesz szép hivatását betölteni és ké­pes lesz annak igazán megfelelni. Midőn kitar­tást kívánunk a fiatal tanítónak nehéz pályafu­tásán, — a hitközséggel együtt mi is azt kiált­suk: éljen soká. — Ajándék. Vargha István betűszedő a nemzeti múzeum részére a veszprémi szabó-céh­nek 1706-ban készült pecsétjét küldötte be. — Francziaország bortermelői. Fran­cziaországban jelenleg 8.454,000 földbirtokos van, kik közül 1.925,175 bortermelő. E szerint a bir­tokosoknak közel egy negyedrésze bortermelő. A legnagyobb bortermelő Rothschild, kinek 30 darab kisebb-nagyobb szőlője van 5000 hektár terjedelemben. A vinczellérek legnagyobb része szük anyagi körülmények közt él és küzdeniök kell a léttel. A bor képezi egyedüli jövedelmi forrásukat, melyből minden szükségletüket, bele­értve a kenyeret is, fedezniök kell. Ezért a fran­czia vinczellérek a bort nagyrabecsülik, abból ők maguk keveset isznak, hanem megelégesznek a csigerrel vagy gyümölcsborral. — Hymen. Könye Tamás ismert buzgó városi hivatalnok, e- napokban tartotta eljegy­zését özv. Tiborc Lajosné úrnővel. Állandó bol­dogság legyen osztályrészük. — Pályázat. A veszprémi törvényszéknél üresedésbe jött irodaigazgatói állásra pályázat nyittatott. — Petroleumforrást fedeztek fel a minap Zalamegye határához közel, Horvátországban, Ludbreg mezőváros határában. Követ fejtettek a szőllök alján s ez alkalommal egy forrásra buk­kantak, melynek felszínén olajszerű, sürü anyag úszott. A barnás folyadék: szaga teljesen olyan, mint a petróleumé és meggyújtva sárga lánggal ég. — Ludbreg mezőváros alig egy órányi tá­volságra van Perlaktól.— Kívánatos volna, hogy a forrást valami szakértő bizottság megvizsgálja. — F. évi május hő 15-től szeptember 30-ig úgymint a mult evekben: Székesfehérvár, Várpalota, Devecser, Kis-Czell, Sárvár, Szom­bathely, Körmend, Sz.t.-Gotthárd, Pápa és Győr vasútállomásokról 60 napi érvényességű mérsé­kelt áru menettérti jegyek (fürdőidény jegyek) fognak Veszprémbe (Balaton-füred) kiadatni. A fürdővendégeknek Balaton-füredre leendő tova­szállitására nézve, elegendő bérkocsik állanak az állomáson rendelkezésre. — Reggeli gondolatok. Nő: Kinek fo­gok ma tetszeni? Zongoraművész: Kit kínozok meg ma? Vén leány: Kit boszantok meg? Hi­vatalnok: Melyik ügyvéd gáncsolja majd mai eljárásomat? Uzsorás: Kit exequáltassak meg? Színész: Melyik felvonásban sülök bele? Orvos: Melyik betegem hal meg? Lump: Mit tegyek zálogházba? ördög: Kit vigyek el ma*? — Apai bölcsesség. Egy helybeli ember akarta megverni a mult napokban kamasz fiát, mert lopott. A kölyök a veréstől szabadulni óhajtván, sírva monda atyjának* miszerint a végzet 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom