Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-05-04

XI. évfolyam 18. szám. Pápa, 1884. május 4. Mega elemit min(len vasár n a p. Közérdekű sürgős közlésekre xonkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentctlen levelek, csak ismert keséktőlfogadtatnak cl. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (ó-k olleg iu in é pille t) küldendők. PAPAI LAPOK. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK I hasábos peiitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczárrai számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijaiig s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (ref. föisko la nyomda ja) küldendőké Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1884. május S. Ma tiz éve annak, hogy a városunkban ébredő és élénkülő társadalmi élet állal követelt heti közlöny „Pápai Lapok''- megindult, hogy tanú jele legyen az alakuló mozzanatoknak, lelkesítvén a jóirányuak mellett és helytelenítvén a ferde törekvéseket. Antal Gábor, Czink János, Diskay Kálmán, Gyurátz Ferencz, Harmos Zoltán, Horváth Lajos, ifj. Martonfalvay Elek, P. Szabó Károly, Rózsa István és Szép Miklós voltak az alapítók, kik a lap megindítását kezdeményezték és annak fentartását anyagi és szellemi támogatásuk által legalább egy évig biztosították, a közönség ítéletére bízván, hogy ennek elteltével döntsön a lap sorsa felett. S hála a közönség szellemi érdeklődésének s anyagi támogatásának a lap tízéves fennállása alatt egy perczig sem állt a „lenni" és „nem lenni''" hamleti kérdés előtt; bizonyságául szolgálván e jelenség egyfelől annak, hogy a lap soha sem szállt alá hivatásának magaslatáról, másfelől városunk értelmisége is érezte szükségét egy oly heti lapnak, mely hű tükre kíván lenni városunk és vidéke társadalmi mozzanatainak. A lap első felelős szerkesztője P. Szabó Károly volt, kihez mint főmunkatárs Antal Gábor csatlakozott. 1876. évi octóber hó 7-én a lap vezetését Füredi Albin, 1877. évi október elején Szikszay István vette át, 1879. évi április hóban a k iad ó tulajdonos, Wajdits Károly saját felelőssége mellett jelent meg a lap, támogatva Harmos Zoltán és Szegletiig György belmunkátársak által, mig ugyanazon éo szeptember 1-én a lap tulajdonosává és szerkesztőjévé dr. Fenyvessy Ferencz lön, kivel együttesen mint felelős szerkesztő vezette a lapot Horváth Lajos, ki a laptól a folyó év kezdetével vált meg, s azóta a lap egyedüli vezetője a lapnak tulajdonosa, kii távolléte alatt Mészáros Károly belmunkalárs helyettesit. Hogy ezen tiz év alall a „Pápai Lapok*" miket teremtetlek, szerénytelenség vádja nélkül nem lehelne sokai felsorolni, mert önmagában, — városunk nemes gondolkozású közönségének támogatása, és az arra hivatottak fáradhatatlan ténykedése nélkül — bizonyára minden törekvése sikertelen maradt volna, — de ha azt keressük, hogy mik valósultak meg azon nemes czélok közül, a melyekben a „Pápai Lapok^ első kezdeményező volt, vagy a melyek melleit sorompóba lépett teljes megnyugvással, tekinthetünk vissza a reform intézmények és alkotások egész sorozatára; mert nem merült fel ildvös, a közjó előmozdítását czélzó kérdés, mely mellett e lapok pártolólag, buzdilólag, lelkesitöleg fel ne szóllallak volna, — vagy ne nyújtottak volna tért az eszme harczosainak véleményük nyilvánítására, hogy a kételyek eloszlatva, az eszme ellenesei megczáfolva legyenek, s az Ugy diadalra jusson. Miként folyt le ezcu első tized század Olyat érjen lapunk — ne tizet, de százat. — A Lángpárt százas bizottsága, melynek mandátuma csak a képviselői mandátum megszűntével, s igy sajátlag az országgyűlés bezártával jár le, mult vasárnap a Griff szálloda nagy termében értekezletet tartott, hogy hiányzó tagjait kiegészítse, s mint a jövő választás ideiglenes bizottsága figyelemmel kisérje a választási mozgalmakat. A százas bizottság tagjain kivül is sokan megjelentek, s miután az elhalt, vagy elköltözött tagok helyett uj tagok választattak, az ideiglenes elnökség megbízatott a Láng párt ügyeinek vezetésével, s megbízatott azzal is, hogy a midőn annak szükségét látja, az összes Láng párti választók nagy gyűlését összehívja. Megállapodott az értekezlet abban is, hogy az elnökség Láng Lajos jelenlegi képviselő urat a választók nevében a jelöltség újbóli elvállalására korábban felkérje, mint beszámolóra megjönni szándékozik. = Városi közgyűlés. Pápa város képviselő testülete tegnap délután ülést tartván, tudomásul vette a csatornák és gyalogjárdák tisztítására vonatkozó szabályrendeletnek miniszteri jóváhagyását. A csendháboritások megakadályozására alkotott szabályrendelethez, teljesítette a törvényhatóság által kivánt módosításokat.Ezután tárgyaltatott a harmadik gyógyszertár ügye. Három folyamodó volt: Piacsek Gyula, Orbán Ede és Tscheppen Dezső. A közgyűlés hosszú vita után 25 szótöbbséggel elvileg kimondta a harmadik gyógyszertár felállithatását, arra nézve pedig, hogy az engedély kinek és miként adassék meg, a jövő közgyűlés napirendjére tüzetett ki. = A veres kereszt egylet választmányi ülése ápril 30-án. A veres kereszt egylet választmánya mult szerdán ülést tartott, melyen 12 választmányi tag jelent meg, s mely következő ügyeket tárgyalt le: A mult ülés jkönyvének felolvasása után bemutattátott a február 25-én tartott egyleti bál számadása, mely szerint a tiszta jövedelem 312 írt volt, és melyből 104 frt a központnak beküldetett, 208 frt pedig március 7-töl a pápai takarékpénztárba kamatozásra betétetett. A központi igazgatóság azon ajánlatára, hogy a pápai fiók-egylet csatlakozzék a megyei választmányhoz, válaszoltatni határoztatott, hogy miután a pápai fiók egylet egyike a legelőször alakult egyleteknek az országban, s midőn működését megkezdte, mégVeszprémben az egyletnek híre sem volt, ahhoz csatlakozni annál kevésbé hajlandó, mert a választmány nem is hiszi, hogy ilyen feltétellel az egyletet újra megtudná alakítani. Marad tehát a 19. §. szerint a megyei székhelytől távol esö, s a vidék központját képező városi választmány, de igyekezni fog tagjai számát 300-ra szaporítani, s e czélból a 3165. sz. aláirási ívet a központtól meg is kapta, s azt körözni fogja. Bejelentetett s köszönettel fogadtatott Bakos Sándor ur 5 ft. s a Körmendi család 20 frt adománya. A fiók egylet megkapván a május 12-iki közgyűlésre szóló meghívást, Fenyvessy Ferencz választmányi tag urat a képviseltetcsre felkérni, s meghatalmazni elhatározván, egyúttal azon indítványt is teszi, hogy a megyei székhelytől távol eső népesebb városok, ha 200 taggal bírnak, már vidéki r. városi választmányt alakithassanak. Végre a fiók egylet örvendetes tudomásul vette a központ 148 frt méltányos leiratát, mely szerint az igazgatóság a fiók egyletek tökéi utáni évi kamat y

3-át beküldetni nem kívánja, s csak oly pénzek kamataiban kivan részesülni, melyek a fiók egyletek kezelésében szabályszerű időn tul is maradnak. —- Felhívás Veszprémmegye néptanítóihoz. A Nagyméltóságú m. kir. Földmivelési Ministerium, kizárólag a néptanítók számára Magyar-Ováron ez évi július hó közepétől augusztus közepéig terjedő időre „gyümölcsészeti és fatenyésztési tanfolyamot*-' nyit. Ezen tanfolyam kiadásai a Földmivelési Ministerium által viseltetnek, a Veszprémmegyéböl jelentkező 3 néptanítónak uti költségekre személyenkint 10 frtot s egyéb fenntartási költségeikre 30 frtot, igy összesen 40 frtot a „Veszprémmegyei gazdasági egyesület fogja adni. Midőn a Nagyméltóságú m. kir. Földmivelési Ministeriumnak fa és gyümölcs tenyésztésük érdekében létesített, ezen kiváló hasznos intézkedését megyénk néptanítói szives érdeklődéseibe ajánljuk, felhívjuk a tanfolyamban részt venni óhajtókat; miszerint jelentéseiket Veszprémben, a „gazdasági egyesület" titkári hivatalánál minél előbb adják be. Veszprémben, 1884 május hóban A „gazdasági egyesület" elnöksége. Pályázati hirdetmény. (Folytatás.) f) A pályázó által kiállítandó, annak atyja vagy gyámja hitelesített aláírásával megerősítendő, és a pályázó törvényes hadkötelezettségi idejének kiszolgáltatását tárgyazó kötelező nyilatkozat, következő szöveggel kiállítva: Alulírott ezennel kijelentem, hogy a Ludovika Akadémiába leendő felvételem esetében akár mint önkéntes, akár korosztály és sorszám szerint soroztatnám is be a hadseregbe vagy a honvédséghez, az 1868-iki év XI-dik törvényezikk 19-ik szakasza és az 1883-ik évi XXXIV-ik törvényezikk 2-ik szakasza utolsó bekezdése értelmében a honvédségnél teljesítendő különös szolgálati kötelezettségnek magamat alárendelem, egyúttal kötelezem magamat arra is, hogy ha a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam IV. évfolyamának jó eredménynyel leendő elvégzése idejében 20-ik évemet még el nem érném én, védkötelezettségem tekintetéből leendő felosztás végett önként haladás nélkül fogok jelentkezni. Kelt stb N. N. pályázó. A fentebb kötelező nyilatkozatot megerősítem. N. N. szülő vagy gyám. Kelt mint fent: N. N. szolgabíró, vagy tisztviselő, vagy polgármester. g) Ha a pályázó a fentebb b. c. pontban emiitett életkort még legfölebb 6 hónappal haladta volna tul, felvételnek kizárólag ö felsége legmagasabb engedélye mellett lehet helye. 2. A kérvények átvizsgálása. A fentebb kitett határidő alatt a honvédelmi ministeriumhoz beérkezett kérvények átvizsgáltatván, azok melyek hiányosan szereltettek fel, és a pótlólag bekövetelendö okmányokkal sem egészíttettek ki, a pályázati határidő elmulta után elkésve benyújtottakkal együtt: kivétel nélkül vissza fognak utasitatni. 3. A felvételi vizsga tantárgyai. Az első osztályba leendő felvételért pályázók, a fentebbi 1. e) pontban emiitett iskolák IV. osztályában előadott minden tantárgyból (a klassikus nyelvek kivételével) felvételi vizsgát tartoznak letenni, ugy mint: TÁRCZA. CSAK TÉGEDET . . . Csak tégedet ne ismernélek: Nem élne ajkamon a vád, Nem kéne lázas álmaimban Átkom villámit szórni rád. Te is — tán boldogabb lehetnél . . Engem se kinzana az élet: Szerelmem letört rózsa szála, Ha tégedet nem ismernélek! . . Csak tégedet ne ismernélek: Te csába — bűbájos szirén! Ki ott mosolygtál — életemnek Ezüst-fodru, nyílt tengerén: S midőn — feléd repült a sajka . . . Egyszerre— hullám sírba mélyedt! — Nem vergődném most tört hajósként; Ha tégedet nem ismernélek! Csak tégedet ne ismernélek: Lehullott, fényes csillagom! Nem volna — szivem rejtekében Ez a setét, rémes vadon: Hol a bánat gyilok vasától Átütve, vonaglik e lélek! Mig megszakad áldva a perczet Mégis, — melyben megísmerélek! B I R I. QUWA-lól. Francziából RADA ISTVÁN. - Vdgu. Délután Lolo és Biri együtt mentek az Uffizi-árkádokon és a Lung Arno-n át a »Nagy Brittannia« szállóba. Lolo megmutatta az idegen névjegyét, s bevezettek egy nagy szobába, hol arany díszítések, freskós cs bársonyos bútorok voltak. De Lolot, mint a féle kis flórencit, sohasem hozták zavarba a rendkívüli dolgok; s más sem félemiitette volna öt meg, nem hogy ezt kanapék és székek tehették volna. Azért a legtökéletesebb nyugalommal nézegetett maga körül; Biri, ki mutatványain kivül mindig senatori komolyságot tanúsított, nyugodtan ült. Az idegen, kit Lolo reggel látott, majdnem azonnal belépett s egy másik szobába vezette öt, hol egy kicsi, nagyon sápadt gyermek feküdt egy nyugágyon: e gyermek körülbelül hét éves lehetett. A kis fiú egy nagy név és nagy vagyon örököse volt, de az orvosok összes tudománya sem volt képes oly állapotba helyezni, hogy a többi gyermekekkel futhatott és fájdalom nélkül levegőt vehetett volna. Bágyadt mosoly derité föl arcát, midőn Birit és Lolot meglátta, de e mosoly csak pillanatnyi volt. — A kis fiú sánta, mint én monda oly nyelven, melyet Lolo nem értett. — Igen, feleié az úr, ki a szegény beteg atyja volt, de e kis fiú erős: járhat és kelhet, remélem, hogy ez ország napja nemsokára téged is oly erőssé tesz, mint ö. A te mulattatásodra hozta el uszkárját. A szegény kis beteg Biri felé terjeszté két elaszott kezét, a mely szívesen megengedte oroszlán-szerü sörényének simogatását. Azután Lolo elkezdte az előadást, és Biri tökéletesen olyan volt, mint mindig. A kis beteg nevetett és örömkiáltásokat, habár nagyon gyenge kiáltásokat hallatott; sohasem mulatott úgy. A gazda és kutyája el lőnek halmozva cukorsüteményekkel, s ők elkezdték azokat szép fogaikkal ropogtatni, a nélkül, ,hogy nagyon kérették volna magokat. Midőn fölkeltek, hogy távozzanak, a kis beteg hadonázni, kiáltozni és jajgatni kezdett. Akarom azt a kutyát! akarom azt a kutyát! ismétlé szünet nélkül. De mivel nem olaszul mondotta, Lolo nem értette; csak nagyon sajnálta a szerencsétlent. — Holnap tied lesz az a kutya, monda az úr a kis fiúhoz, hogy öt megnyugtassa. Siettette Biri és Lolo távozását, s egy szolga gondjaira bizta őket, miután öt frankot csúsztatott Lolo markába. — No lám! Biri, monda Lolo elégült mosolylyal, ha mindennap találkoznánk egy idegennel, hust ehetnénk vacsorára s minden este elmehetnénk színházba. Tasso reggel sorsot húzott; a hetes számot hozta haza; be kellett rukkolnia és három évig szolgálni. A szegény fiu testvérei közepett állt; anyja vállára támaszkodott; ö pedig sirt. Távozni fog; elfogja veszteni helyét a nyilvános kertekben, elhagyni övéit, kitéve az éhségnek, s miért ? hogy katonaruhát öltsön magára, elfoglalja helyét szitkozódások és káromkodások, ismeretlen alakok között, barátok, család nélkül, teljesen elhagyottan ! És az anya ? Mi lesz anyjából ? Tassó a legjobb ,üú volt a világon, bárány szelídséggel birt. Reá nézve teljes boldogság volt, ha az elhullott leveleket összetisztogathatta a Casciná-k fasoraiban, kaszálhatta a zöld pázsitot a cserfák árnyában, s vacsora idején találkozni kis testvérei és derék anyja vidám arcaival, a kiket annyira szeretett. Elégedett volt, nem kivánt semmit; csak hagyják békében: de nem akarták békében hagyni. El fogják ragadni övéitől, nehéz puskát raknak vállára, súlyos zsákot hátára, exerciroztatják, szidni fogják, s mindent azért, hogy elő céltáblát csináljanak belőle. Tassónak mennie kell, csak ennyit értettek meg a szegény emberek. Három évig nem fogják öt látni, meg lesznek fosztva erős karjai segélyétől és kedves mosolyától. Tasso elmegy! e szavakat mondták mindnyájan. Mikor Lolo megértette, hogy mi a baj, leült a padlóra, szivéhez szorította Birit, s annyira sírt, hogy az ember azt hitte volna, sohasem tudja abbahagyni. •— Mit használ ez nekünk? monda anyja hevesen, mikor Lolo az öt frankot mutatta neki. Ezen nem vásárolhatunk Tassonak helyettest. Lolo érzé, hogy anyja most kegyetlen és igazságtalan volt, s Biri társaságában be?.ebujt az ágyba. Biri mindig Lolo lábainál aludt. 'Másnap reggel Lolo már napkeletkor fön volt; Biri és ö Tassohoz csatlakoztak, midőn munkára ment a Cascina-kba. Lolo szerette bátyját, s egy pillanatot sem akart elveszteni, a meddig még vele lehetett. — Hát nincs eszköz téged magunknál tartani ? kérdé bátyját kétségbeesetten; a fák sürü lombjai közt haladtak s a kelő nap az Arnot arany folyóvá változtatta. Tasso felsóhajtott.' . — Nincs, kedvesem, hacsak a Jézus ezer frankot nem küld, hogy helyettest fogadhassak. Lolo sokat kesergett, mig a gyepen heverészett, hol Tasso foglalkozott; Biri mellette-' feküdt. Midőn Lolo hazatért ebédre (Tasso mindig magával vitte zsebkendőjében,) anyját nagy iz18