Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-03-09

£8 Dr. Kövy József, Voyta Adolf, Hammer Károly, Süttö Károly, Bermüller Alajos, Schneller Lajos, ifj. Kunte János, Steinberger Lipót, Dr. Koritschoner Lipót, Gyurátz Ferencz, Paál István, Horváth Lajos, Ihász Sándor, Dr. Levatich Kálmán, Lazányi Béla, Antal Gábor, Kis Ernő, Harmos Zoltán, Szokoly Ignácz, Jády Gyula, Hercz Dávid, Könnye Tamás, Gáborhelyi Kálmán, Pókay Antal. Működő tagok: P. Szabó Károly, Kis Gábor, Mokos Gyula, Dr. Fischer Lajos, Mészáros Károly, Gyurátz Ferencz, Harmos Zoltán, Kis Ernő, Antal Gábor, Gáborhelyi Kálmán. KÖRLEVÉL a vármegye nmiden községéhez. A legmagasztosabb feladatok, egyike a közjóiét előmozdítása s ezzel karöltve a kiszámíthatlan károkat, nyomort, néha általános elszegényedést okozó elemi csapásoknak meggállása. Az elemi csapások közül leggyakoribb s törvényhatóságunk területére aránylagos legtöbb kárt okoz a tűzvész. Szomorú képet tárnak fel a minduntalan beérkező tudósítások. Nem egy község lett. már a lángok martaléka. Sokan vannak, a kiket koldusbotra juttatott, kétségbe ejtett a házaikat, eleségüket a mindent elpusztító tűzi veszedelem. Pedig az elemi csapások körül éber figyelem, jót szervezett tüzrendőrség, helyes és gyors cselekvés által ennek kitörését, illetve tova terjedését lehet, legkönnyebben meggátolni. A tüzreudőrség leghatásosabb tényezői a rendszeresen szervezett tűzoltó egyletek. Örömmel veszem azért tudomásul minden ilyen egylet alakulását s óhajtom: bár megyénk minden községében szervezhető volna rendszeres tűzoltó egylet. De hogy ezen egyleteknek nemes feladata minél könyebben elérhető s tevékenységük minél sikeresebb legyen, — szükséges, hogy azoknak alakításánál, belső szervezeténél s intézkedéseikben egyöntetűség létesüljön. — Hibás intézkedések gyakran a legnagyobb bajok kutforrásaivá válnak s az elkövetett hibák helyrehozása néha lehetetlen, de legalább is nagyon nehéz és több időbe kerül. Ez indított arra, hogy a különben is hozzám érkezett megkeresés folytán a járásbeli szolgabirák és rend. tanácsú városok polgármesterei utján a megye valamennyi községéhez ezen körlevelet bocsássam ki. Felhívom tehát az egyes községeket: hogy ha bárhol tűzoltó egylet alakulása van készülőben, — a .szervezkedés helyes iránya, az egyöntetűség létrehozhatása czéljából, a szervezkedést, egyenrubázatot és felszerelvényeket illető mindennemű felvilágosítások és utasítások végett forduljanak azonnal a dunántúli tűzoltó egyletek kerületi szövetségének ez idő szerint Pápán székelő központi választmányához, illelőleg elnökségéhez. A járások szolgabiráit és a rendezett tanácsú városok polgármestereit pedig utasítom, hogy ezen rendeletem szétosztásáról gondoskodjanak s a kézbesítés megtörténtét hozzám 14 nap alatt jelentsék be. Veszprém, 1884. évi február hó 27-én. alispán. A pápai gazdakör és birtokosság gyűlése az új adókivetés tárgyában. A pápai gazdakór folyó hó 8-án a pápai s devecseri járásokra oly rendkívül sérelmes, s nem csak az érdekeltekre, de vidékiek közérzületére > -j 4 ^ 1 ^ ' is botránykoztatólag ható igazságtalan és aránytalan új adókivetés tárgyában rendkiviili ülést tartván, először is felolvastatott Kiss László r

gaz-. dasági egyésületLz-odalelnök indítványa, a megyei gazdasági egyesület választmányához, melyben a bőségesen félhozott indokok alapján felhívta' az egyesületet^ hogy készítsen égy emlékiratot a földmivelés és pénzügyministerhez, melyben az uj adókivetés által a pápai és devecseri járásokban oly szembeszökő aránytalanság és igazság* talansággal előidézett rendkiyüli sérelmeknek, rendkívüli utoni igazságos és méltányos ervoslását kérje — az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a gazdasági egyesület mégfogja tenni kötelességét a két lesújtott járás érdekében, s a pápai s devecseri gazdaköröket az adatok beszerzésére azonnal fel is hívta.Ezután az elismerés érzetével fogadta a megye erélyes alispánjának — (ki mindenütt ott van, a hol kell, és a mikor kell) — a megyei közgyűlésen tett indítványát, mely mély benyomást tett a közgyűlés tagjaira s mely oda irányult, hogy a pápai s devecseri járásban rendkívül felcsigázott új adókivetés által okozott agodalmat keltő izgalmak, s a birtokosok existentiáját fenyegető sérelmek orvoslása tárgyában a megye is irjon fel a pénzügyministerhez, mely indítvány el is fogadtatott. A megye is megteszi tehát a magáét, — a közvetlen érdekelt községek és birtokosok pedig felírnak a pénzügyministerhez, és az országgyűléshez, — más vidék szakértőiből delegált vizsgálatot kérnek, és emlékiratukhoz mellékelni fogják a pápai és devecseri becslő járás 96 szerencsétlen községnek tiszta jövedelem megállapítását és uj adó kivetését, — kitüntetve százalékokban az emelkedést a régi jövedelem és adóval szemben, mert ebből fogja látni a minister, és az országgyűlés, hogy mi történt itt s hogy ez a seb, mely nekünk fáj, nem a vidék, hanem az országos új adókivetés tátongó sebjé. Felhivattak tehát a községek, és birtokosok, hogy a mint az új adó kivetés valamely községbe megérkezik, a régi és uj adókivetés összegét, a régi és uj tiszta jövedelem összegét és a régi és új mivelési ágak összegét azonnal küldjék be a pápai gazdakör elnökségéhez mert ezen három adat szükséges arra, hogy a minden indoknál hatalmasabb és meggyőzőbb adó-növekedési százalék kimutatható legyen. A gyűlés megállapodott abban is, hogy az egyéni reclamatiókba ís bele kezd nehogy a törvényes jog-orvoslat útját elmulassza, és daczolni látszassák; de az új adó kivetés nagy mérvű emelkedéséből meg fog győződni a miniszter 0 exellentiája, hogy ily fokú sérelem egyéni reclamatió utján nem orvosolható, meit hogy 120lSo% adóemelkedés legalább azon 40% emelkedésig leszállítható legyen, melyről 0 Exellentiája egyik beszédében azt mondta, hogy ennél magasabbra a földadó nem emelkedik, le kellene szállítani a tiszta jövödelmi fokozatokat, a mi az egyéni reclamatió jogosultságán túl megy. Az emlékirat arra is fogja kérni Ő Exellentiáját, és az országgyűlést, hogy a sérelmünk orvoslásáig az adó a régi kivetés szerint hajtassék be tőlünk, mert ha az új adó csak egy éven át vetetik is meg rajtunk, sok helyen nem csak az egy év jövedelmet vinné el, de megtámadná az adó-alapot, a birtokot magát is.y - . Az emlékirat .szerkesztésével Kiss László^ a gazdakör alelnöké lett megbizfe sít pápai s devecseri járás

1 birtokosaiból,; és- községek kép vív' selőiből alakült 20 .tagu bizottság 14-én délelőtt 9 órakor fogja azt Pápán a gazdakör helyiségében tárgyalni; '~

: •"" A pápái gazdakor elnökségé felhívja a devecseri gazdakört, hogy egyöntetű eljárás végett ez. alkalommal csatlakozzék^, és a 14-én működő 20 tagü bizottságba Pap János,* 'Ihász Lajos, Szalatkai'/István, Noszlopy Gyiilá, Konkoly i Lajos, Barcza ,Bálint urakat^s néhány község elöljáróit meg is választotta. O r-vri ~t. ár-u

: A-.-: A veszprém-megyei gazdásági egyesillet gyűlése. A „Veszprém-megyei gazdasági egyesület" f. évi márczius hó 2-ári Veszprémben a megyeház kistermében ritka érdekességü igazgató választmányi ülést tartott. A tagok mintha érezték volna az ülésen előfordulandó tárgyak fontosságát, igen szép számmal, összesen 20-an jelentek meg. A kiváló érdeklődéssel s nagyszámú hallgatóság részvéte mellett lefolyt ülés nevezetesebb mozzanatairól a következőket közölhetem: — Legnagyobb érdeklődést és egyúttal részvétet keltett Kiss László- urnak> az egyesület alelnökének azon indítványa, mely szerint „tekintettel Veszprém megyének különösen a pápai és devecseri járásaiban az uj kataszter által az osztályzat s a földjóvedelem rendkívüli felcsigázására, a melylyel egyes községenkint és birtokrészletenkint az uj földadó kivetése a régi állapotot 150 azaz egyszáz ötven százalékkal is. meghaladja, a mely rendkívüli sérelem az egyéni fclszóllamlások által nem is Orvosolhatók, mely kivetés érvényben annyival inkább sem maradhat, mert azzal nem' Csak egyes községek, de általában az egész járások a végelszegényedés és pusztulásnak lesznek mulhatlanul kitéve," — szerezze be a gazdasági egyesület a gazdakörök utján mindazon szükséges adatokat, melynek alapján az egyesület részéről is ezen rendkívüli sérelmek rendkivüli utoni igazságos s méltányos orvoslása végett a Pénzügyi s Földmivelési miniszterekhez külön-külön egy emlék irat intéztessék. — Az igazgató választmány ezen ügy sürgős elintézhetésének kérdését egészen magáévá tette, s elhatározta, hogy a gazdasági egyesület részéről is ezen bajok méltányos és igazságos orvoslása iránt minden lehető eszköz felfog használtatni. A pápai és devecseri gazdakörök pedig sürgősen felkéretni határoztattak, miszerint az erre vonatkozó kimerítő s alapos adatokat lehetőleg mentül előbb gyűjtsék össze, s bocsássák a gazdasági egyesület rendelkezése alá , melyek alapján a Pén7ügyi és Földmivelési ministerekhez intézendő emlék-irat minél előbb elkészíthető s felterjeszthető legyen. Kiváló érdeklődés mellett olvasta fel Nagy Iván az egyesület titkára, a kis birtokos osztály rohamos pusztulásának részletes ismertetésével igen szépen indokolt indítványát a „mező gazdasági segély egyletek" felállítása iránt, mely indítvány élénk tetszés mellett elfogadtatott, a mező gazdasági segély egyletek járisonkénti felállítása elhatároztatott; a további részletes munkálatok lehetőleg tobb oldalú elkészítésével titkár, egyúttal/megbízatott. • ' • At választmányi-ülés a tehértkifedéző állomások ; felállítását végleg elhatározta, a további intézkedések megtételére Pöschl Károly .alelnököd s a titkárt meghatalmazta. \ Zalamegye által a marha létszámának közrendőri utoni nyilvántartására, s a pásztorok ellenőrizésére alkotott szabályrendeletet' a választmány egészen magáévá tetté,' s annak Veszprémmegye kerületén leendő életbe léptetése iránt meg azt ülés.folyama alatt feliratot intézett a ráegye törvényhatóságához. A földmivelési "ministerhez a borgyártás megszüntetése iránt felirat intéztetni határoztatott. A tenyész-anyagok importálására tett intézkedések: a;; választmány ált;ál vhelyé^lö;'"tudomásul vétettek. A gazdakörök félkérethi határoztattak, hogy megbízottjaik által a községi faiskolákat felügyeltessék, s a tapasztalandó hiányokról to* vábbi ihtézkedhetés végett egyenest a járás szolgabírói hivatalához tegyenek kimerítő jelentést. Végül Nagy Iváti titkárnak azon jelentése, „mely szerint az enyingi járás- tényész-anyag vizsgáló bizottsága működését befejezte, s jelentését már be is terjesztette" éljenző -tudomásul vétetett. Mely alkalommal a választmány elismerőleg emlékezett meg az enyingi járás szolga-* birájáról t. Kenessey Miklós űrről, a ki a vizsgáló bizottságok működésénél minden egyes községben jelen volt, de a kinek különben is áz enyingi járás községi faiskoláinak virágzásában, s az utak fásításában kiváló része van. Éljenző elismerés az érdemnek! * ' Ezzel az ülés több függőben levő folyó ügyek végleges elintézésével véget ért. Veszprém, 1884. mart. ÉRTESÍTÉS a pápai járás községi és körjegyzőihez! Az 1884-ik évre kivetendő ált. jövödelmi pótadó összeírása és kivetésére nézve; a. legutóbb, tartott egyleti közgyűlésünk alkalmával határozott megállapodásra nem juthatván, miután több kartársam odu nyilatkozott, hogy ő, ezen adónemet már a mult évi alapon ki is vetette, — nehogy halmozott'teendők melleit, — bár melyikünk is — haszontalan munkát végezzen: jónak láttam e tekintetben a kir. adófelügyelőhöz kérdést intézni, kikérve egyúttal a további utasítást. Hivatalos megkeresésemre következő utasítást vettem, — a mit miheztartás végett *— hivatalos kötelességemnél fogva — tudatok: 1868. " 1884 II s7

" •'

e

í

r

y

z

ó'

fl

égnek

: Adász-Tevelen, folyó hó 6-án 67. sz. a. kelt jelentésére vonatkozva, értesitetik jegyző úr, hogy az 1884-ik évi jöv. pótadó, mindenesetre az 1883-ik évi XLVI. t. c. értelmében lesz kivetendő. — Miután azonban az uj törvény végrehajtásához szükséges utasítás s a kellő nyomtatványok még meg nem érkeztek, eze.) adónem kivetését cgylőrc tartsa függőben." Miheztartás végett közli; pápai jár. jegyzői ogyl. elnöke. kegyetlenül mindent. Éretlen gyümölcs, virág, madárkák, fa-ágak hevernek jéggel vegyest a földön. — Irma ijedten simul férje mellé, remeg a rémülettől, fehér homlokáról gyöngycseppeket törül le férje. Hiába bíztatja, simogatja, nem bir magán szegény erőt venni, erős csuklás, görcs, majd ájuldozásba esik'. •u v * A reggeli napsugár, haloványan világítja meg az esti pusztitást, szomorú arezokat látni a szép kis lak rombolt kertében, hol meg sem ismerni, a tegnap még oly csínnal elrendezett helyet. — Tört szobrok, golyók, virágnak híre sincs, csonka fák meredeznek, és a hűvös reggeli szél még kellemetlenebbé teszi e látványokat.— Azonban nem ez a vihar dúlta fel a bent lakók boldogságát, — hanem, az a piczi halott, hófehér patyolatában, kit atyja könyezve szemlél, s kit anyja az élők közé soroz. Szegény piczi fiúcska! mennyi szép reménytől, örömtől fosztád meg szüleid! A boldog kis lak ezentúl sok szomorúságot látott. Évek hosszú sora mult el. Az idő oh e biztos orvosa minden fájdalom s bánatnak, a mi ismerőseinket is meggyógyitá. Ismét ott vagyunk a kis nyaralóban, melyre alig ismerJnk, mert nagy fák köritik dús lombozattal, lúgos, virágágyak majd mind azon rendben vannak és mégis az idő itt is meglátszik. — Belépve nagy sürgést forgást, veszünk észre, pompás ételeket és italokat hordanak. Az ebédlő egészen elvan foglalva a háziak és vendégeik által. Ma bizony nagy családi ünnep van. Irma még most is szép őszülő hajával, ül az asztalfőnél. Boldogság sugárzik arczárói, hövágya teljesült,, egyik fia ma monda az első misét, ott ül ő is, a mai nap ünnepeltje, felfogja a helyzet nagyságát, komolyan, de megelégedetten, mig öcscse az újdonsült ügyvéd, jobbra ba/ra tréfál, pajtásaikkal és piruló serdülő húgával. — A mindenható meghall gatá a szülék hő vágyát, megáldá őket jó gyermekekkel, és mind a két pálya a legszebben van általok betöltve. A barsándi öreg

1 biró ordója. Ma: VAS hALAP. — Folytatás és vége. — Nagy sokára még is meglátott egy ismerőst. Barsánd község egykori tanítóját; sietett is utánra, hogy elfogja. Meg is csiptc szerencsésen. — Jó napot tanító ur! De régen nem láttam. — Jó napot biró uram! Hogy van? Mint van ? — Hát csak ugy lassacskán! Hát tanító ur? — Én is csak megvolnék. De — ni ni! Mi a ménkö lóg a mándliján. No hála Isten!" gondola biró uram, csak hogy meglátta. — Ezt érti tanitó uram? kérdi a biró ordójára mutatva. — Igen azt. — Ez a Lexander Nycsski rend. — Micsoda ? — Hát a Lexander Nyesski rend, szólott a biró boszankodva a tanitó tudatlanságán. — Hogy jutott ehez biró uram? — Hogy-e? Hát a Durklauft adta maga kezűleg. — Miféle Durklauft? — A Constantinápoly, — Aztán miféle csodabogara az Istennek áz a Constantinápoly Durklauft? — A muszka fölherceg, a ki itt Utazik á vidéken. Az volt nálunk Barsándon. Nagy parádét csaptunk neki; a plébános úr olyan vacsorát főzetett, hogy még az öregapja annak a fölhercegnek sem evett jobbat. Meg is volt mindénképen elégedve, azért adta nekem azt az órdót. A tanitó, ki fél füllel már hallott valamit az egész dologról, közelebb lépett a bíróhoz. — Mutassa azt az ordóí biró uram s ki* nyujíá kézét az erdó után. // Biró uram azonban egye* hátrálépett é?; ijedten monda; j> — Ne nyúljon hozzá tanitó ur! ennek minden porcikája arany ám, meg rubiut. •— No csak mutassa, nem eszem meg s ezzel leszakitá a híres ordót a biró melléről. — Tudja ini ez a valami biró uram? — Persze hogy tudom, hiszen mondtam is már. a Lexander Nvcsski ordó felelt önérzettel a biró. — Dehogy az, dehogy az! ez valóságos cotillion ordó. — Talán nem jól tudja nevét tanitó uram; de a név nem is sokat határoz; ordó-ordó mind egyre megy. — Az ám; de olyan ordó, a mlyet az urak a bálban osztogatnak. Nem arany ám ez, hanem aranyozott papiros; nem rubint, hanem üveg. Ha biró uram* szájában pipa lett volna, bizonnyára kiesik abból, annyira tátva maradt az, c nem várt felfedezéstől. — De — de — hát — hiszen a Gonstantiuápoly nagyherczeg adta, dadogá a biró. — Tamás vagyok én abban biró uraml — Már pedig az olyan igaz, mint hogy itt állunk. 1 — Magukat biró' uram aligha bolondá nem tartották. Elmondom mit hallottam nem régiben Tót-Ujváron, a kávéházban. Ott nagyokat nevettek azon, hogy egy faluban a tót-ujvári deákok, mint Constantitj nagyherceg és kísérete megjelentek.' Beszélték hogy a pap még eléjük is harangoztatott," hogy az iskolás gyerekéket is kirendelte, hogy , a papnál nagy ebéd volt. Mind ezeket hallottami, de nem tudhattam meg a község nevét. \ — No! ha tanitó ur mindezeket halottá* ugy jól hallotta, mert ez szórúl szóra .ugy esett meg Barsándon, szólott neki vörösödve biró vir am, hanem nem hagyom magamon száradni ezt a ;gyalázatot megkeserülik még azt a tinta-nyalók;E szavak után, mintha puskából lőtték volna ki, rohant biró uram a kocsijához. Ott először is zsebre dugta az ordót; ezután befogott,' felüít és vágtatott lóhalálban haza. Falujába érve egyenesen a paplakra sictett. — No tisztelendő szent atyám; minket hát lóvá tettek f szólott méltó elkeseredésében a bíró. — Lóvá? Hogy ^r- hogy?---; — Hát avval aCoiistántinápöly folhcrceggcl. — Vagy ugy ! szólott a már előbb jól értesült, dc hallgató plébános nagy savanyúan, bizony bennünket szépen falnak ugrasztottak. — Dc nem is hagyom ám abban a dolgol! Kikeresem a becsületemet! Ki én! dühöngött a biró. — Hagyja biró uram az egész dolgot! Ne csináljon belőle uagy zajt. Möst még a faluban csak mi ketten tudjuk; ha maga tele .lármázza az egész világot, megtudja az egész falu, s aztán az ördög sem marad meg itt. — Nekem az mindegy! En a becsületemet nem hagyom. — No ne heveskedjék, mert meghallják a cselédek. Megtörtént —• elmúlt — ne beszeljünk róla. — De bizony beszéljünk! Vagy hát csak beszélek majd én! mért a mint látom, tisztelendő ur is egyet értett azokkal a tmta*nyalókkaV* iskola kerülőkkel. 5 ezt mondva a dühbe.jött biró ott hagyta a papot a faképnél s becsapta.maga után az ajtót, hogy csak ugy rezgett bele a plébánia. ' , : l ,% ' Biró uram csakugyan nem hagyta abban a dolgot. Másnap rögtön ment' Tót-Ujvirca, ,'azacadémia igazgatóságához, kinek elpanaszolta az egész dolgot. Constantin nagyhetceg és társai is értesültek a biró úr tettéről, itl^c; fkorán közre kapták teháti s addig etették, itatták, capacitálták néhány 100 írttal* .hogy eMllottjeredeti tervétől, s nem szorgalmazta áz igazgató közbe léptet. Mindennek dacára a. i,dolQg

;

MtuÜ^díJtt s jaj annak aki Barsándon; :azt^ kéfidtzi: ^Ikor volt i 11, G p a s-t

;

a n t i n h

:

a g y &e r.c ^ > ; -. • • .»•