Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-12-28

tási iktatójától külön álló és ide mintául csatolt jegyzéket vezettessen. — Ezen kézbesítési jegy­zéket a központból a tek. szolgabíró ur részére hivatalom fogja megküldeni. A közigazgatási iktatóba bevezetendő egyéb kézbesítések száma nyilvántartandó és minden számonkérö székre az ügyforgalmi kimutatás kü­lön rovatában tüntetendő ki. A községi kézbesítőkre vonatkozólag felhí­vom a tek. szolgabíró urat, hogy minden köz­ségre nézve haladéknélkül intézkedjék az iránt, hogy az 1885. év első napjától fogva minden kézbesítés, mely egyes felekre vonatkozik, ne a közös iktatóba, hanem e czélra nyitandó külön jegyzékbe vezettessék be, a melynek észrevétel rovatában följegyzendő, hogy a kézbesítés köz­igazgatási, adóügyi stb. jelleggel bir-e ? Ezen el­járás mellett lehetségessé válik a kézbesítést me­gy eszerte könnyen áttekinthető és igy nyilván­tartható modorban vezetni és igy a nagyon kí­vánatos pontossággal ellenőrizni. Elvárom a tek. szolgabíró úrtól, hogy most kiadott rendeletemnek is teljes mértékben ér­vényt szerezzen s idevonatkozólag hozzám 14 nap alatt jelentést tegyen. Veszprém, 1884. évi deczember hó 26-n. alispán. Újévi böngészel Földünk forgása a nap körül eredményezi ránk nézve az évszakok és évek egymásutánját, körforgása saját tengelye körül, a napok és éjek egymásutánját idézi elő. Idő számításunkat e kétféle mozgás szabja meg. Ha a föld nem fo­rogna, nem léteznének órák, se napok, se hetek, se hónapok, se évszakok, se évek, se századok. De a világ mozog. Azon isteni erő, mely bujdosónkat magával ragadja, minden ütközés, zsurlódás nélkül műkö­dik az örök egek absolut csöndjében. Földünk nem egyéb a térbe kitaszított tekénél, mely az örök ürön fut végig egy ismeretlen czél felé, — a végetlenségben oly könnyűséggel lebeg, mint egy porszem a napsugárban, — szédítő gyorsa­sággal repül a megmérhetlen mélység fölött és mindnyájunkat magával visz, ezer meg ezer év óta és magával fog vinni még sok ezer évig, a jövő folyvást szétfoszló láthatárán túl, titokszerü végzet elé, melyet a legélesebb látó elme sem bir fölfogni. E kis gömbön 1400 millió észszel fölruházott féreg élődik, a nélkül, hogy tudná honnét jött és hova megy, mindegyik csak azért születik, hogy nemsokára meghaljon. Es ez a szegény emberiség megoldotta nem azt a feladatot, hogy boldogul éljen a természetben, hanem hogy foly­vást szenvedjen testileg, szellemileg. Kicsinyes nagyravágyásával gyötri magát. Nyájakra osz­lott, s e nyájakon időnként dühöngő őrültség vesz erőt, egymásra rohannak és a háború gya­lázatos hydrája kaszálja az áldozatokat, melyek érett kalászok gyanánt hullanak el a harczmezö­kön. Rendszerint minden században 40 millió ember gyilkolja le egymást, hogy föntartsa e kis gömböcske mikroszkopikus fölosztását külön­böző hangyabolyokra. A föld körvonalban forogván a nap körül, e mértani alaknak nincs kezdete sem vége, a miből az következik, hogy maga a természet nem jelölte ki azon határvonalat, melynél az év kezdődik vagy végződik. Egyébiránt tényleg az év épugy, mint a nap, sehol sem kezdődik és sehol sem végződik. Nagy Károly császár korában, az év ka­rácsonkor kezdődött. E nap kettős ünnep volt, mint -Krisztus születésének évfordulója és mint uj év napja. E régi szokás elenyészhetlen nyo­mokat hagyott hátra a szász faj szokásaiban, mert a németek és angolok máig is sokkal na­gyobb pompával ünneplik a karácsont, mint ja­nuár 1 -jét. Sokkal észszerűbb és kellemesebb lett volna az évet a téllel együtt fejezni be, a nap visszatérésével kezdeni, s az uj év napját a ta­vaszi nap éjegyenre tehát a mai márczius 21-di­kére kitűzni, vagy akár meghagyi márczius else­jén, mint ezelőtt kétezer évvel volt. De e helyett épen a legkellemetlenebb évszakot választották és a hideg, az eső, hó és fagyok kellő közepére tették ä boldog újévi kivánatok ünnepét 1 Már elmúlt 300 éve, hogy franczia országban e szo­kást fölvették. A szomorú emlékű IX-ik Károly király egy rendelete következtében Angolország­ban csak 1752-ben fogadták el. Ezen ujitás va­lóságos zendülést okozott; a nők ugy találták, hogy jogtalanul vénitik őket teljes három hó­nappal és II nappal, miután az évszám az uj intézkedés folytán január elsején kezdődött már­czius 25-dike helyett; — másrészt a munkások, kik látszólag 3 hónapot elvesztettek az évből, föllázadtak, mielőtt megértették volna, hogy a veszteség csak látszólagos és a nép Chesterfield lordot üldözőbe vette London utczáin e kiáltások közt »add vissza 3 hónapunkat«. De az egykorú angol naptárak azt erősítik, hogy az egész ter­mészet egyet értett ezen újítással és hogy «ma­guk a macskák is, melyek az év megújulási pil­lanatában orrukra szoktak bukni, az uj keletű év napján nem mulasztották el ezen ősi szokás­nak eleget tenni.« Nem csupán észszerűden és kellemetlen az év kezdetének január i-jére történt kitűzése, ha­nem a naptárt is zavarossá teszi, megváltoztat­ván a hónapok elnevezésével értelmét. A római év márczius i-én kezdődött és a 12 hónap ehez képest volt elnevezve. Ma azon hónap, melynek elnevezését mint 7-dik hónapot — szeptember — megtartottuk, az év 9-ik hónapja; — október (a 8-dik) a 10-dik hónap; — november (a 9-ik) a 11-ik hónap; — deczember (a 10-ik) tizenket­tedikké és utolsóvá lett. — Képzelhetők-e ezek­nél képtelenebb elnevezések? Ezek szerint a hó­napok nevei semmi összefüggésben sem állanak a keresztyén naptárral — mivel pogány nevek — sem pedig saját eredetükkel, mivel áthelyeztet­tek, — azon égaljtani jelentőséggel sem birnak, mely az 1789-iki franczia nagy forradalom nap­tárában a szép hangzású és szerencsésen kigondolt .hónapok neveit oly jellemzőkké tette. Azonban bármint legyen is a dolog, az emberek már megszokták január i-én kezdeni az uj évet, s ez alkalomból sok szerencsét kí­vánni egymásnak. Részrehajlatlan szemlélő alig hiheti, hogy nálunk az életet a legfőbb jónak, s a halált borzasztó katasztrófának tartanák, örülni látszik mindenki, hogy ismét megszabadult egyi­kétől azon éveknek, melyeket átélni kénytelen volt, miből az következik, hogy az emberek na­gyon sietnek eljutni halandó pályájuk végéhez és megszabadulni az élet terhétől. A legújabb statisztikák szerint földünk la­kossága ezernégyszázmillió lélekből áll. Körülbe­nemzet ügyén, hogy talán egyetlen ember sem volt a városban, a ki többé kevésbé ne érezhette volna magát komproruittáltnak az önkény' ura­lommal szemben. Vagy honvéd vagy nemzetőr, vagy népfelkelő volt minden ember vagy kép­viselő, vagy közigazgatási hivatalnok, vagy ipa­ros , a ki az államnak dolgozott vagy -szállító. S mindez főbenjáró bün volt akkor! Egy szegény asszonyt — és pedig jobb családokból valót — azért vesszöztetett meg Urban, mert Szeben bevétele hirére a lengyel hős arczképét különösebben szép transparent keretében helyezte el kivilágított ablakában. — A kis káplár azon kezdte tevékenységét, hogy minden család, minden ház titkát kikémlelte. Azután felkereste a család fejét, vagy az asszonyt s titkos beszélgetésre kérve fel, mint jó barátot mutatta be magát, a ki nagy szerencsétlenség­től akarja öt jó tanácsaival és közbejárásaival megóvni s figyelmezteti is erre, vagy arra, mert ö is ember, neki is van szive habár szolgálni kénytelen! O a maga részére a világért sem kö­vetel semmit, a mit épen szán neki valaki azt hálásan fogadja, de tetszik tudni ott . . . ben .. ott fenn . . . ö nem szólhat . . . mert ^állásával sőt szabadságával játszik igy is . . . de tetszik tudni az urak már többet várnak . . . mert bi^ zony nyikorog a kerék, ha nem kenik ... és ez ellen nem volt appelláta, itt fizetni kellett! Némelyiknek ez az adója többre ment annál, mint a mennyit az államnak kellett fizetnie. Szegény anyám, hogy a besorozás elöl megmentsen, rendes havi tiz forintot fizetett a kis káplárnak, s egyszer, a midőn nem volt pénz egjy kedves gyémántos gyűrűjét húzta le az uj­járól. És jaj volt annak, a ki megtagadta a rája kivetett adót. Börtön, pénzbüntetés várt arra, ha olyan ártatlan volt is, mint a, ma született gyer­mek. Panaszra menni pedig épen nem lehetett, ki merte volna a hatalmas Urban kegyenczét bepanaszolni? De különben is óvatos volt, a ra­vasz mindig négy szem közt, tanú nélkül végezte üzleteit. Képzelhetni hát a város elkeseredését e szemtelen és kielégíthetetlen zsarolások felett! Ha a magyar ember orgyilkos tudna lenni, bi­zonyára százszor is agyon ütötték volna! De egyszer mégis megkapta a magáét, és pedig épen karácsony estéjén 1852-ben. — Va­lami elkeseredett emberek, kik — azt még ma sem tudja senki — módot találtak, kicsalni öt a város sétányára. Itt megragadták, száját be­tömték s azután lekapva lábáról, olyan • olvasat­lan 25-öt mértek rá, kogy hetekig sántikálva járt az utczákon. — És csodálatos, ennek az exe­kuciónak mily gyors híre futamodott a városban! Másnap reggel már minden ember tudta és mindenki megelégedve, örömmel vette hírét. Az emberek, ha találkoztak csak úgy 'kacsin­tottak egymásnak a szemébe, mert szólni s a dologról beszélni nagyon veszedelmes lett volna. De azért mindenki tudta, hogy mit jelent az a kacsintás! Úgy örült neki mindenki, hogy egy napra felderült a szomorú város. Ez volt Kolozsvár krisztkindlije 1852-ben, ez az olvasatlan 25. — És a Iegkomikusabb az volt a dologban, hogy a kis káplár úgy viselte magát, mintha semmi sem történt volna. Hall­gatott, mint a nyul, nem panaszolta és nem für­készte a dolgot; viselte békében a mit kapottjí Hogy mi lett később belőle azt biztosan senki sem tudja. — A legenda azt regéli, hogy mikor már jól tele szíva magát, Kolozsvárt oda hagyta: rablók támadták meg s elszedték tölíe az összezsarolt pénzt, a mely 40—50 ezer fo­rintra rúgott. Azt is beszélik, hogy e feletti kétségbeesel seben még az nap felkötötte magát. — Meg lehelt mert azóta nem látta többé senki! 8batá&> Sandoz. I 151 minden másodperczben születik egy gyermek és minden másodperczben meghal egy emberi lény, de a születések száma kissé mégis nagyobb mint a halálozásoké. Ha minden emberi lények, kik az emberi­ség keletkezése óta éltek, egyszerre valameny­nyien föltámadnának, minden négyszög lábnyi területre öt jutna, ugy hogy egymás vállára kel­lene felmászniuk, hogy az összes szárazföldön elférjenek. De e testek fokozatosan egymásután, ugyanazon ekmekből képződtek. A parányok, melyeket beszívunk, megeszünk, vagy megiszunk és szervezetünkbe fölveszünk, már őseink alkat­részeit képezték. Valamennyi lény közt, folyvást egyetemes csere történik, a halál nem tart ma­gának semmitj A századok súlya alatt leroskadt tölgy romjaiból kibontakozó élenyparány, a most születettj gyermek szőke fürtös fejébe száll és a beteg ágjpon haldokló ember melléből ki­lobbanó szénsav, egy pompás rózsa kelyhében lesz újra föltalálható. Az örök halál szüli az örök életet. Az élö| lényeket századról századra más élő lények helyettesítik, — az élet folyvást vi­rágzik, de nem ugyanazon szivek dobognak és nem ugyanazon szemek mosolyognak. A termé­szet saját kezében tartja a föltámadás okát, mint a hogy az elpusztulás magvait is magában hor­dozza. Személyiségünknél fogva, annak halhatat­lanságát, vágyj föltámadását illetőleg nagy érdek­kel birna ránk^ ha szellemünk valóját megismer­hetnök. Testünk minden alkotó eleme elpusztit­hatlan, s szüntelenül vándorol egyik lényből a másikba. A logika arra a gondolatra vezet, hogy a mi hatóerönjc is, a mi lelki monadunk, a mi egyéni énünk is elpusztulhatlan, sőt még nagyobb joggal. De miféle körülmények közt kell létez­nie? miféle formában föltámadnia? mik vagyunk mi a születés előtt és mik vagyunk a halál után ? erre a positiv tudomány azt feleli — mely belső vágyainknak is leginkább megfelel — az élet ál­talános és örök. ' eB. 3\ A cs. kir. hadtengerészeti hajós su­hanczok iskolája. A hadi tengerészeire alkalmas egyének ki­képezése sok nehézségbe is ütközik és sajátla­gos tanulmányokat és gyakorlást igényel. Ezen elméleti és gyakorlati ismeretek meg­szerzésére tartatik fen Polában a cs. kir. hadten­gerészeti hajós suhanczok iskolája. Minthogy ezen intézetet, mely nemcsak, hogy biztos élet pályát nyit, hanem a szegényebb sorsú ifjakat, nem megvetendő anyagi előnyökkel is kecsegteti, — megyénkben vajmi kevesen is­merik, hasznos munkát vélek teljesíteni, midőn ezen intézet czélját, szervezetét, a belépni óhaj­tóktól kivánt kellékeket, valamint a nekik kilá­tásba helyezett előnyöket röviden ismertetem, egyszersmind tankerületem néptanítóit felkérem, hogy ezen ismertetést kórükben terjeszteni s oda hatni szíveskedjenek, miszerint ezen iskolá­ban a magyar elem is kellően képviselve legyen. Egyúttal [megjegyzem, hogy bárkinek is, ki a dolog iránt érdekkel viseltetik, bővebb felvilá­gosítást akár szóval akár pedig Írásban szívesen adok. A hajós suhanczok iskolájának czélja a ha­jós suhanczokká felvett ifjakat derék matrózokká kiképezni és őket képesíteni, hogy a fedélzet- és tüzér- torpedó-, valamint tüzakna — végre a kormányosi különleges szolgálatokban a maga­sabb altiszti rendfokozatokat elérhessék. Felvétetnek abba oly ép és erős ifjak, kik a 15-ik évet már betöltötték, de a 17-ik évet még túl nem haladták. A kérvények a legközelebb fekvő hadkiegé­szítő parancsnokság utján a „cs. kir. kikötö-ten­gernagyi parancsnoksághoz" Polába intézendök. Minden kérvényhez csatolandók: a) honos­sági bizonyítvány, b) a keresztlevél vagy szüle­tési oklevél, c) valamely tettleges katona-orvos által kiállított orvosi bizonyítvány, d) erkölcsi bizonyítvány, e) valamely nyilvános népiskola utolsó osztályáról szóló u. n. végbizonyítvány, vagy ilyen nem létében annak a kereseti mód­nak a kimutatása, melylyel a kérvényező fog­lalkozott, f) a tettleges szolgálatra való kötele­zettségről a meghatározott minta szerint elkészí­tendő kötelező-levél. A kérvényben a jelöltnek családi viszonyai­ról is kell felvilágosítást adni, nevezetesen, hogy egyedüli fiu, vagy unoka-e? továbbá árvasága esetében,, hogy élnek-e testvérei s mily korúak azok ? Megjegyzendő, hogy ezen intézet növendé­kei tiszti rangra, — melyhez sokkal magasabb tanulmányok igényeltetnek, — nem vihetik, azért a felvétel alól elvileg mind oly elemek kizárvák, melyeknél családi viszonyaik vagy előképzettsé­gük folytán elért állásuknál fogva későbbi évek­ben netalán fellépő elégedetlenségtől tartani le­het. A felvétel augusztus hóban történik, mint­hogy az iskola-év szeptember i-én veszi kezdetét. De a kérvények már július hóban beter­jesztendök. A történt felvételt hadkiegészítő parancs­nokságuk közli a jelöltekkel és a kincstár költ­ségén küldi őket Polába. Teljesen gondoskodik róluk. Polában a jelölt orvosilag felülvizsgáltatik és ha alkalmatlannak találtatnék, ismét a kincs, tar költségén szállíttatik vissza. Belépéskor minden ifjú teljesen felruházta, tik, az után pótlásról is az állam gondoskodik nem különben szállásról, egészséges és tápláló étkezésről teljesen ingyen, minden dij követe­lése nélkül. S még ezenfelül az ifjú havonként bizonyos készpénzt is kap aprólékos kiadásokra. S ha takarékoskodik még némi fölöslegTis marad, mely összeget kilépés alkalmával meg. kapja. Az iskola két évfolyamból áll, mely j^ö alatt az ifjak rendesen kiképeztetnek Olyan ifjak, kik az irás és olvasásban még nem jártasak, — ha ugyan felvétetnek — három év alatt végzik az iskolát. A hajós-suhancz iskolából kilépetteknek illetékei 6—7 évi kötelezettségük végzése után mint »hajómester-segédnek« egész évre 572 irt 40 krra mehetnek a teljes ellátáson kivül. A fentebbiekből tehát eléggé látható, hogy az ismertetett iskola, főként nagy családu sze­gény ember fiának, mily könnyű módon biztosit tisztességes jövőt. A miért is nem tudom azt elég melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Veszprém, 1884, deczember 16. kir. tanfelügyelő. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. December 28. — Í759. Belgrádban „örök béke" kötte­tik Orosz- és Törökország közt. Hogy hányszor lett megszegve oz orosz részről e békekötés: a történelem elég világoson mii­tatja. December 29. — 1536. — Nürnbergben a német biro. dalmi gyűlésen IV. Károly német császár az ,,arany bullát" kihirdeti. — 1845. Bethlennél négy órai csatában Bem magyur tábornok győzelmet arat Jablonszky és Orbán császári, seregén. — 1860. A Temesi bánság ismét visszakebelezlelik Magyaror­szághoz. Dceember 30. — \848. Peiczel Mór magyar luborno­kot Ottinger császári tábornok Mórnál megreri. — 1860. A Drezdában elfogott és Ausztriának kiadott Teleky László ma­gyar gróf Bécsbe hozatik. December 51. — 1354. Bagdadot Ibrahim pasa U Szv­leiman zultán javára elfoglalja. — 1621. Bethlen Gábor ei­délyi fejedelem és II. Ferdinand királyunk közt Nikolsbusgban békekötés, miszerint Ecsedel, Munkácsot és Oppeln hercegsége! kapja Bethlen Gábo>\ — Í81I. N entwich Károly Miksa, jeles magyar természettudós, születik Pécsett. — 18Í8. Bem ma­gyar tábornak Beszterczénél Jablonszky császári vezért meg­támadja és őt Borgó-szoros felé szorítja — i848. Budapes­ten a magyur parlament utolsó ülése éjjeli i 1 óráig. A magyar kormány Windischgrntz császári tábornok elől Debrecenbe me­nekül. — /848, Naszódról Urbán császári vezért a magyar-ik a. fíorgói-.izoroson át Bukovinába szorítják. Január l. — Kr. ss. e. 10i. Caius Marlins Romába diadallal vonul be, magával hozván Juguzlhái két fiával egyült — 1783 Albak vagy Holbak határában, Gyulafehérvár közelé­ben, a Galpona-ha vason fogatnak el Hóra és Kloska, az oláh lázadás indítói. — 182S. Mexikóban Vit tor ia Fernandcz tábor­nok, az egyesült államok elnöke, az első mexikói alkotmányos kongresszust megnyitja. Január 2. — i848. Majlandban szivarfrigy költetik (hogy t. i. szivart, nem fognak szini,) ás tüntetések intéztetnek Ausztria ellen. — 1849, Pancsovánál kétes kimenetelű ütközet a Kiss Ernő alatti magyarok és a Moyerhoffer báró alatti csá­száriak közt. Január 5. — ISIS, Bécsben az első német imakönyv megjelenik; szerzője volt: Nauser püspök és kiadója: Siengrie­ner János nyomdász — Í849. Hamzsabég és Tétény közt Oltinger császári ahábornagy egy magyar dandár előesapatával találkozván, ezeket visszanyomja és üldözi; oldalvást azonban egy csapat magyar huszár által megtámadtatván, az üldözéssel felhagyni kényszerül. Hivatalos rovat. Hirdetvény. Az 1865. 1864. és 1863-dik évben született ifjak, a kik csak Pápán tartózkodnak, tekintet nélkül arra, hogy itt születtek-e vagy nem, ezennel felszó­Httatnak : miszerint vizsgálat alá vonhatásuk czéljából Pápán, a városházánál a jegyzői hivatalban 15- nap alatt annyival inkább jeleutkezzenek, mert ellenkező esetben mulasztásuk káros következményeit azután csak maguknak tulajdonithatják. Pápa, 1884. decz. 31. A városi hatóság. Az adózó közönséghez. A tek. kir. adófelügyelő nr a tek. közigazga­tási bizottságnak 1884. szept. hó 9-éu történt hatá­rozata folytán akként intézkedett, hogy 1885. évi Január 1-én két állami végrehajtó úrral fogja váro­suukat meglepni; mindazokat, a kik adó, városi pót­lék, hadnientesaégi dij, jogügy- és bélyeg-, ipar­kereskedelmi kamarai illeték és még czekeu kívüli befizetéssel hátralékban vannak, siessenek azokat mi­előbb befizetni, mert ellenkező esetben mindenki a további eljárást magának tulajdonithatja. • Pápa, 1884. évi deczember 26-án A városi adóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. — Lapunk jövő számával a XU-ik évfolyamot "nyitjuk meg. Irá­nya, szelleme marad a régi, munkatár­saink növekedő csoportja pedig biztosí­tékul szolgál arra, hogy hű tükre íegyen e lap megyei és városi közéletünk min­den egyes mozzanatának. — Nyitva tart­juk lapunk hasábjait a különböző véle­mények tojm^sölására, ha azt látjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom