Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-12-28

tási iktatójától külön álló és ide mintául csatolt jegyzéket vezettessen. — Ezen kézbesítési jegyzéket a központból a tek. szolgabíró ur részére hivatalom fogja megküldeni. A közigazgatási iktatóba bevezetendő egyéb kézbesítések száma nyilvántartandó és minden számonkérö székre az ügyforgalmi kimutatás külön rovatában tüntetendő ki. A községi kézbesítőkre vonatkozólag felhívom a tek. szolgabíró urat, hogy minden községre nézve haladéknélkül intézkedjék az iránt, hogy az 1885. év első napjától fogva minden kézbesítés, mely egyes felekre vonatkozik, ne a közös iktatóba, hanem e czélra nyitandó külön jegyzékbe vezettessék be, a melynek észrevétel rovatában följegyzendő, hogy a kézbesítés közigazgatási, adóügyi stb. jelleggel bir-e ? Ezen eljárás mellett lehetségessé válik a kézbesítést megy eszerte könnyen áttekinthető és igy nyilvántartható modorban vezetni és igy a nagyon kívánatos pontossággal ellenőrizni. Elvárom a tek. szolgabíró úrtól, hogy most kiadott rendeletemnek is teljes mértékben érvényt szerezzen s idevonatkozólag hozzám 14 nap alatt jelentést tegyen. Veszprém, 1884. évi deczember hó 26-n. alispán. Újévi böngészel Földünk forgása a nap körül eredményezi ránk nézve az évszakok és évek egymásutánját, körforgása saját tengelye körül, a napok és éjek egymásutánját idézi elő. Idő számításunkat e kétféle mozgás szabja meg. Ha a föld nem forogna, nem léteznének órák, se napok, se hetek, se hónapok, se évszakok, se évek, se századok. De a világ mozog. Azon isteni erő, mely bujdosónkat magával ragadja, minden ütközés, zsurlódás nélkül működik az örök egek absolut csöndjében. Földünk nem egyéb a térbe kitaszított tekénél, mely az örök ürön fut végig egy ismeretlen czél felé, — a végetlenségben oly könnyűséggel lebeg, mint egy porszem a napsugárban, — szédítő gyorsasággal repül a megmérhetlen mélység fölött és mindnyájunkat magával visz, ezer meg ezer év óta és magával fog vinni még sok ezer évig, a jövő folyvást szétfoszló láthatárán túl, titokszerü végzet elé, melyet a legélesebb látó elme sem bir fölfogni. E kis gömbön 1400 millió észszel fölruházott féreg élődik, a nélkül, hogy tudná honnét jött és hova megy, mindegyik csak azért születik, hogy nemsokára meghaljon. Es ez a szegény emberiség megoldotta nem azt a feladatot, hogy boldogul éljen a természetben, hanem hogy folyvást szenvedjen testileg, szellemileg. Kicsinyes nagyravágyásával gyötri magát. Nyájakra oszlott, s e nyájakon időnként dühöngő őrültség vesz erőt, egymásra rohannak és a háború gyalázatos hydrája kaszálja az áldozatokat, melyek érett kalászok gyanánt hullanak el a harczmezökön. Rendszerint minden században 40 millió ember gyilkolja le egymást, hogy föntartsa e kis gömböcske mikroszkopikus fölosztását különböző hangyabolyokra. A föld körvonalban forogván a nap körül, e mértani alaknak nincs kezdete sem vége, a miből az következik, hogy maga a természet nem jelölte ki azon határvonalat, melynél az év kezdődik vagy végződik. Egyébiránt tényleg az év épugy, mint a nap, sehol sem kezdődik és sehol sem végződik. Nagy Károly császár korában, az év karácsonkor kezdődött. E nap kettős ünnep volt, mint -Krisztus születésének évfordulója és mint uj év napja. E régi szokás elenyészhetlen nyomokat hagyott hátra a szász faj szokásaiban, mert a németek és angolok máig is sokkal nagyobb pompával ünneplik a karácsont, mint január 1 -jét. Sokkal észszerűbb és kellemesebb lett volna az évet a téllel együtt fejezni be, a nap visszatérésével kezdeni, s az uj év napját a tavaszi nap éjegyenre tehát a mai márczius 21-dikére kitűzni, vagy akár meghagyi márczius elsején, mint ezelőtt kétezer évvel volt. De e helyett épen a legkellemetlenebb évszakot választották és a hideg, az eső, hó és fagyok kellő közepére tették ä boldog újévi kivánatok ünnepét 1 Már elmúlt 300 éve, hogy franczia országban e szokást fölvették. A szomorú emlékű IX-ik Károly király egy rendelete következtében Angolországban csak 1752-ben fogadták el. Ezen ujitás valóságos zendülést okozott; a nők ugy találták, hogy jogtalanul vénitik őket teljes három hónappal és II nappal, miután az évszám az uj intézkedés folytán január elsején kezdődött márczius 25-dike helyett; — másrészt a munkások, kik látszólag 3 hónapot elvesztettek az évből, föllázadtak, mielőtt megértették volna, hogy a veszteség csak látszólagos és a nép Chesterfield lordot üldözőbe vette London utczáin e kiáltások közt »add vissza 3 hónapunkat«. De az egykorú angol naptárak azt erősítik, hogy az egész természet egyet értett ezen újítással és hogy «maguk a macskák is, melyek az év megújulási pillanatában orrukra szoktak bukni, az uj keletű év napján nem mulasztották el ezen ősi szokásnak eleget tenni.« Nem csupán észszerűden és kellemetlen az év kezdetének január i-jére történt kitűzése, hanem a naptárt is zavarossá teszi, megváltoztatván a hónapok elnevezésével értelmét. A római év márczius i-én kezdődött és a 12 hónap ehez képest volt elnevezve. Ma azon hónap, melynek elnevezését mint 7-dik hónapot — szeptember — megtartottuk, az év 9-ik hónapja; — október (a 8-dik) a 10-dik hónap; — november (a 9-ik) a 11-ik hónap; — deczember (a 10-ik) tizenkettedikké és utolsóvá lett. — Képzelhetők-e ezeknél képtelenebb elnevezések? Ezek szerint a hónapok nevei semmi összefüggésben sem állanak a keresztyén naptárral — mivel pogány nevek — sem pedig saját eredetükkel, mivel áthelyeztettek, — azon égaljtani jelentőséggel sem birnak, mely az 1789-iki franczia nagy forradalom naptárában a szép hangzású és szerencsésen kigondolt .hónapok neveit oly jellemzőkké tette. Azonban bármint legyen is a dolog, az emberek már megszokták január i-én kezdeni az uj évet, s ez alkalomból sok szerencsét kívánni egymásnak. Részrehajlatlan szemlélő alig hiheti, hogy nálunk az életet a legfőbb jónak, s a halált borzasztó katasztrófának tartanák, örülni látszik mindenki, hogy ismét megszabadult egyikétől azon éveknek, melyeket átélni kénytelen volt, miből az következik, hogy az emberek nagyon sietnek eljutni halandó pályájuk végéhez és megszabadulni az élet terhétől. A legújabb statisztikák szerint földünk lakossága ezernégyszázmillió lélekből áll. Körülbenemzet ügyén, hogy talán egyetlen ember sem volt a városban, a ki többé kevésbé ne érezhette volna magát komproruittáltnak az önkény' uralommal szemben. Vagy honvéd vagy nemzetőr, vagy népfelkelő volt minden ember vagy képviselő, vagy közigazgatási hivatalnok, vagy iparos , a ki az államnak dolgozott vagy -szállító. S mindez főbenjáró bün volt akkor! Egy szegény asszonyt — és pedig jobb családokból valót — azért vesszöztetett meg Urban, mert Szeben bevétele hirére a lengyel hős arczképét különösebben szép transparent keretében helyezte el kivilágított ablakában. — A kis káplár azon kezdte tevékenységét, hogy minden család, minden ház titkát kikémlelte. Azután felkereste a család fejét, vagy az asszonyt s titkos beszélgetésre kérve fel, mint jó barátot mutatta be magát, a ki nagy szerencsétlenségtől akarja öt jó tanácsaival és közbejárásaival megóvni s figyelmezteti is erre, vagy arra, mert ö is ember, neki is van szive habár szolgálni kénytelen! O a maga részére a világért sem követel semmit, a mit épen szán neki valaki azt hálásan fogadja, de tetszik tudni ott . . . ben .. ott fenn . . . ö nem szólhat . . . mert ^állásával sőt szabadságával játszik igy is . . . de tetszik tudni az urak már többet várnak . . . mert bi^ zony nyikorog a kerék, ha nem kenik ... és ez ellen nem volt appelláta, itt fizetni kellett! Némelyiknek ez az adója többre ment annál, mint a mennyit az államnak kellett fizetnie. Szegény anyám, hogy a besorozás elöl megmentsen, rendes havi tiz forintot fizetett a kis káplárnak, s egyszer, a midőn nem volt pénz egjy kedves gyémántos gyűrűjét húzta le az ujjáról. És jaj volt annak, a ki megtagadta a rája kivetett adót. Börtön, pénzbüntetés várt arra, ha olyan ártatlan volt is, mint a, ma született gyermek. Panaszra menni pedig épen nem lehetett, ki merte volna a hatalmas Urban kegyenczét bepanaszolni? De különben is óvatos volt, a ravasz mindig négy szem közt, tanú nélkül végezte üzleteit. Képzelhetni hát a város elkeseredését e szemtelen és kielégíthetetlen zsarolások felett! Ha a magyar ember orgyilkos tudna lenni, bizonyára százszor is agyon ütötték volna! De egyszer mégis megkapta a magáét, és pedig épen karácsony estéjén 1852-ben. — Valami elkeseredett emberek, kik — azt még ma sem tudja senki — módot találtak, kicsalni öt a város sétányára. Itt megragadták, száját betömték s azután lekapva lábáról, olyan • olvasatlan 25-öt mértek rá, kogy hetekig sántikálva járt az utczákon. — És csodálatos, ennek az exekuciónak mily gyors híre futamodott a városban! Másnap reggel már minden ember tudta és mindenki megelégedve, örömmel vette hírét. Az emberek, ha találkoztak csak úgy 'kacsintottak egymásnak a szemébe, mert szólni s a dologról beszélni nagyon veszedelmes lett volna. De azért mindenki tudta, hogy mit jelent az a kacsintás! Úgy örült neki mindenki, hogy egy napra felderült a szomorú város. Ez volt Kolozsvár krisztkindlije 1852-ben, ez az olvasatlan 25. — És a Iegkomikusabb az volt a dologban, hogy a kis káplár úgy viselte magát, mintha semmi sem történt volna. Hallgatott, mint a nyul, nem panaszolta és nem fürkészte a dolgot; viselte békében a mit kapottjí Hogy mi lett később belőle azt biztosan senki sem tudja. — A legenda azt regéli, hogy mikor már jól tele szíva magát, Kolozsvárt oda hagyta: rablók támadták meg s elszedték tölíe az összezsarolt pénzt, a mely 40—50 ezer forintra rúgott. Azt is beszélik, hogy e feletti kétségbeesel seben még az nap felkötötte magát. — Meg lehelt mert azóta nem látta többé senki! 8batá&> Sandoz. I 151 minden másodperczben születik egy gyermek és minden másodperczben meghal egy emberi lény, de a születések száma kissé mégis nagyobb mint a halálozásoké. Ha minden emberi lények, kik az emberiség keletkezése óta éltek, egyszerre valamenynyien föltámadnának, minden négyszög lábnyi területre öt jutna, ugy hogy egymás vállára kellene felmászniuk, hogy az összes szárazföldön elférjenek. De e testek fokozatosan egymásután, ugyanazon ekmekből képződtek. A parányok, melyeket beszívunk, megeszünk, vagy megiszunk és szervezetünkbe fölveszünk, már őseink alkatrészeit képezték. Valamennyi lény közt, folyvást egyetemes csere történik, a halál nem tart magának semmitj A századok súlya alatt leroskadt tölgy romjaiból kibontakozó élenyparány, a most születettj gyermek szőke fürtös fejébe száll és a beteg ágjpon haldokló ember melléből kilobbanó szénsav, egy pompás rózsa kelyhében lesz újra föltalálható. Az örök halál szüli az örök életet. Az élö| lényeket századról századra más élő lények helyettesítik, — az élet folyvást virágzik, de nem ugyanazon szivek dobognak és nem ugyanazon szemek mosolyognak. A természet saját kezében tartja a föltámadás okát, mint a hogy az elpusztulás magvait is magában hordozza. Személyiségünknél fogva, annak halhatatlanságát, vágyj föltámadását illetőleg nagy érdekkel birna ránk^ ha szellemünk valóját megismerhetnök. Testünk minden alkotó eleme elpusztithatlan, s szüntelenül vándorol egyik lényből a másikba. A logika arra a gondolatra vezet, hogy a mi hatóerönjc is, a mi lelki monadunk, a mi egyéni énünk is elpusztulhatlan, sőt még nagyobb joggal. De miféle körülmények közt kell léteznie? miféle formában föltámadnia? mik vagyunk mi a születés előtt és mik vagyunk a halál után ? erre a positiv tudomány azt feleli — mely belső vágyainknak is leginkább megfelel — az élet általános és örök. ' eB. 3\ A cs. kir. hadtengerészeti hajós suhanczok iskolája. A hadi tengerészeire alkalmas egyének kiképezése sok nehézségbe is ütközik és sajátlagos tanulmányokat és gyakorlást igényel. Ezen elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére tartatik fen Polában a cs. kir. hadtengerészeti hajós suhanczok iskolája. Minthogy ezen intézetet, mely nemcsak, hogy biztos élet pályát nyit, hanem a szegényebb sorsú ifjakat, nem megvetendő anyagi előnyökkel is kecsegteti, — megyénkben vajmi kevesen ismerik, hasznos munkát vélek teljesíteni, midőn ezen intézet czélját, szervezetét, a belépni óhajtóktól kivánt kellékeket, valamint a nekik kilátásba helyezett előnyöket röviden ismertetem, egyszersmind tankerületem néptanítóit felkérem, hogy ezen ismertetést kórükben terjeszteni s oda hatni szíveskedjenek, miszerint ezen iskolában a magyar elem is kellően képviselve legyen. Egyúttal [megjegyzem, hogy bárkinek is, ki a dolog iránt érdekkel viseltetik, bővebb felvilágosítást akár szóval akár pedig Írásban szívesen adok. A hajós suhanczok iskolájának czélja a hajós suhanczokká felvett ifjakat derék matrózokká kiképezni és őket képesíteni, hogy a fedélzet- és tüzér- torpedó-, valamint tüzakna — végre a kormányosi különleges szolgálatokban a magasabb altiszti rendfokozatokat elérhessék. Felvétetnek abba oly ép és erős ifjak, kik a 15-ik évet már betöltötték, de a 17-ik évet még túl nem haladták. A kérvények a legközelebb fekvő hadkiegészítő parancsnokság utján a „cs. kir. kikötö-tengernagyi parancsnoksághoz" Polába intézendök. Minden kérvényhez csatolandók: a) honossági bizonyítvány, b) a keresztlevél vagy születési oklevél, c) valamely tettleges katona-orvos által kiállított orvosi bizonyítvány, d) erkölcsi bizonyítvány, e) valamely nyilvános népiskola utolsó osztályáról szóló u. n. végbizonyítvány, vagy ilyen nem létében annak a kereseti módnak a kimutatása, melylyel a kérvényező foglalkozott, f) a tettleges szolgálatra való kötelezettségről a meghatározott minta szerint elkészítendő kötelező-levél. A kérvényben a jelöltnek családi viszonyairól is kell felvilágosítást adni, nevezetesen, hogy egyedüli fiu, vagy unoka-e? továbbá árvasága esetében,, hogy élnek-e testvérei s mily korúak azok ? Megjegyzendő, hogy ezen intézet növendékei tiszti rangra, — melyhez sokkal magasabb tanulmányok igényeltetnek, — nem vihetik, azért a felvétel alól elvileg mind oly elemek kizárvák, melyeknél családi viszonyaik vagy előképzettségük folytán elért állásuknál fogva későbbi években netalán fellépő elégedetlenségtől tartani lehet. A felvétel augusztus hóban történik, minthogy az iskola-év szeptember i-én veszi kezdetét. De a kérvények már július hóban beterjesztendök. A történt felvételt hadkiegészítő parancsnokságuk közli a jelöltekkel és a kincstár költségén küldi őket Polába. Teljesen gondoskodik róluk. Polában a jelölt orvosilag felülvizsgáltatik és ha alkalmatlannak találtatnék, ismét a kincs, tar költségén szállíttatik vissza. Belépéskor minden ifjú teljesen felruházta, tik, az után pótlásról is az állam gondoskodik nem különben szállásról, egészséges és tápláló étkezésről teljesen ingyen, minden dij követelése nélkül. S még ezenfelül az ifjú havonként bizonyos készpénzt is kap aprólékos kiadásokra. S ha takarékoskodik még némi fölöslegTis marad, mely összeget kilépés alkalmával meg. kapja. Az iskola két évfolyamból áll, mely j^ö alatt az ifjak rendesen kiképeztetnek Olyan ifjak, kik az irás és olvasásban még nem jártasak, — ha ugyan felvétetnek — három év alatt végzik az iskolát. A hajós-suhancz iskolából kilépetteknek illetékei 6—7 évi kötelezettségük végzése után mint »hajómester-segédnek« egész évre 572 irt 40 krra mehetnek a teljes ellátáson kivül. A fentebbiekből tehát eléggé látható, hogy az ismertetett iskola, főként nagy családu szegény ember fiának, mily könnyű módon biztosit tisztességes jövőt. A miért is nem tudom azt elég melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Veszprém, 1884, deczember 16. kir. tanfelügyelő. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. December 28. — Í759. Belgrádban „örök béke" köttetik Orosz- és Törökország közt. Hogy hányszor lett megszegve oz orosz részről e békekötés: a történelem elég világoson miitatja. December 29. — 1536. — Nürnbergben a német biro. dalmi gyűlésen IV. Károly német császár az ,,arany bullát" kihirdeti. — 1845. Bethlennél négy órai csatában Bem magyur tábornok győzelmet arat Jablonszky és Orbán császári, seregén. — 1860. A Temesi bánság ismét visszakebelezlelik Magyarországhoz. Dceember 30. — \848. Peiczel Mór magyar lubornokot Ottinger császári tábornok Mórnál megreri. — 1860. A Drezdában elfogott és Ausztriának kiadott Teleky László magyar gróf Bécsbe hozatik. December 51. — 1354. Bagdadot Ibrahim pasa U Szvleiman zultán javára elfoglalja. — 1621. Bethlen Gábor eidélyi fejedelem és II. Ferdinand királyunk közt Nikolsbusgban békekötés, miszerint Ecsedel, Munkácsot és Oppeln hercegsége! kapja Bethlen Gábo>\ — Í81I. N

entwich Károly Miksa, jeles magyar természettudós, születik Pécsett. — 18Í8. Bem magyar tábornak Beszterczénél Jablonszky császári vezért megtámadja és őt Borgó-szoros felé szorítja — i848. Budapesten a magyur parlament utolsó ülése éjjeli i 1 óráig. A magyar kormány Windischgrntz császári tábornok elől Debrecenbe menekül. — /848, Naszódról Urbán császári vezért a magyar-ik a. fíorgói-.izoroson át Bukovinába szorítják. Január l. — Kr. ss. e. 10i. Caius Marlins Romába diadallal vonul be, magával hozván Juguzlhái két fiával egyült — 1783 Albak vagy Holbak határában, Gyulafehérvár közelében, a Galpona-ha vason fogatnak el Hóra és Kloska, az oláh lázadás indítói. — 182S. Mexikóban Vit tor ia Fernandcz tábornok, az egyesült államok elnöke, az első mexikói alkotmányos kongresszust megnyitja. Január 2. — i848. Majlandban szivarfrigy költetik (hogy t. i. szivart, nem fognak szini,) ás tüntetések intéztetnek Ausztria ellen. — 1849, Pancsovánál kétes kimenetelű ütközet a Kiss Ernő alatti magyarok és a Moyerhoffer báró alatti császáriak közt. Január 5. — ISIS, Bécsben az első német imakönyv megjelenik; szerzője volt: Nauser püspök és kiadója: Siengriener János nyomdász — Í849. Hamzsabég és Tétény közt Oltinger császári ahábornagy egy magyar dandár előesapatával találkozván, ezeket visszanyomja és üldözi; oldalvást azonban egy csapat magyar huszár által megtámadtatván, az üldözéssel felhagyni kényszerül. Hivatalos rovat. Hirdetvény. Az 1865. 1864. és 1863-dik évben született ifjak, a kik csak Pápán tartózkodnak, tekintet nélkül arra, hogy itt születtek-e vagy nem, ezennel felszóHttatnak : miszerint vizsgálat alá vonhatásuk czéljából Pápán, a városházánál a jegyzői hivatalban 15- nap alatt annyival inkább jeleutkezzenek, mert ellenkező esetben mulasztásuk káros következményeit azután csak maguknak tulajdonithatják. Pápa, 1884. decz. 31. A városi hatóság. Az adózó közönséghez. A tek. kir. adófelügyelő nr a tek. közigazgatási bizottságnak 1884. szept. hó 9-éu történt határozata folytán akként intézkedett, hogy 1885. évi Január 1-én két állami végrehajtó úrral fogja városuukat meglepni; mindazokat, a kik adó, városi pótlék, hadnientesaégi dij, jogügy- és bélyeg-, iparkereskedelmi kamarai illeték és még czekeu kívüli befizetéssel hátralékban vannak, siessenek azokat mielőbb befizetni, mert ellenkező esetben mindenki a további eljárást magának tulajdonithatja. • Pápa, 1884. évi deczember 26-án A városi adóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. — Lapunk jövő számával a XU-ik évfolyamot "nyitjuk meg. Iránya, szelleme marad a régi, munkatársaink növekedő csoportja pedig biztosítékul szolgál arra, hogy hű tükre íegyen e lap megyei és városi közéletünk minden egyes mozzanatának. — Nyitva tartjuk lapunk hasábjait a különböző vélemények tojm^sölására, ha azt látjuk,