Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-11-02

XI- évfolyam, 44. szám jVtegy ele ixilt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentcden lez\ lek. csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közleményeit a lap SZERK. hivatalába (Q - k oll eg iu m é p ii lel) küldendők. PAPAI LAPOK. Pápa, 1884. november 2. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczár ral számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. fő is k 0 la ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. PÁPA, 1884. nov. 1. Egy nagyfontosságú kérdés megvitatására van kiküldve megyénk közgyűléséből egy tekin­télyes bizottság, mely ugyan még nem alakúit meg, de hisszük, hogy épen a kérdésnek hova­tovább égető volta e bizottságot is akczióra fogja inteni. A kérdés, mi e bizottság előtt áll, állami kormányzatunk legfontosab kérdése: — a ma­gyar közigazgatás reformja. Abban egyetért mindenki, hogy közigazga­tásunkat reformálni kell. Csak a „hogyan" ké­pezi az eltérés okát. Erintett bizottságunk előtt két megyének átirata szolgál tárgyul: Szabolcs és Torontál vármegyéké. E sorokban — mielőtt an­nak idején a magunk nézetét előadnék— a követke­zőkép ismertetjük fentirt törvényhatóságok né­zeteit. Szabolcs megye már 1880. deczember i-én tartott közgyűlésében, miután egy, még 1879. év­ben a közigazgatás reformjának kérdésére kikül­dött bizottság véleményét meghallgatta — elis­merte, hogy: „közigazgatási rendszerünk a kor igényeihez képest átalakítandó." A megye ra­gaszkodik az önkormányzati jogokhoz: a köz­igazgatás reformját csák akkor véli helyesen ke­resztül vihetönek, ha az átalakítás mellett bel­ügyeiben önállólag intézkedni — „tisztviselőit meg választani" (!) — és saját határozatait , szabályrendeleteit végrehajtani — továbbra is jo­gosítva lesz a megye. Már e pontnál sem állhatom meg, hogy csak röviden ne figyelmeztessük az érdemes me­gyét, hogy a tisztviselők választása egyáltalában nem alapja és nélkülözhetetlen tulajdonsága az — önkormányzatnak. Önkormányzat és tisztvi­selő választhatási jog korántsem feltételezhetik egymást! A legteljesebb önkormányzat lehet ott, hol nincs meg adva a jog tisztviselőket választ­hatni és viszont legszélesebb jog lehet a válasz­tásra a nélkül, hogy önkormányzat lenne. Példa nézetemre az önkormányzat igaz, s hamisitlanúl valódi hazája: Anglia. Itt a legtel­jesebb önkormányzat uralkodik, pedig a tisztvi­selőket — az egy coroner (egy olyan halottkémi s végrehajtó forma állás) kivételével — mind az államkormány nevezi ki. És viszont Algírban pe­dig a deyt egészen szabadon választották, s e jog oly széles terjedelmű volt, hogy a választók a deyt minden legkisebb ok nélkül, akkor a mi­kor, semmi idöhez nem kötve letették, — de a TÁRCZA. HALOTTAK ESTÉJÉN. Szép a kegyelet, ha mindjárt divat is. c Pedig, hogy a halottak estéje ke:íd mindin­kább divatba jönni, az kétségtelen. Meg-megujul­nak évenkint a íényes kivilágítások, a koszorúk özönének a sírra rakása. — És kimegy gazdag és szegény, boldog-boldogtalan; a szépen gondo­zott utakon hullámzik a nép, meg-megáll egy­egy sirkő előtt, amelyik szebben van kivilágítva mint a többiek, van rajta apró mécsekből valami szép jelmondat, több koszorú fekszik rajta, mint a másikakon, s bámul és gyönyörködik. Czifra nyomorúság! De ha egyszer divat, s a többi divatos szo­kásnál bizonynyal szebb. Mert, ha alapjában nem egyéb is hiúságnál, mégis ott lappang a hát­térben egy gondolat, egy érzelem, a holtakra való gondolat, a kegyelet érzelme. S nem is azoké ez est, kik közönyös arczczal legföljebb a cere­móniákat nézdelik, s csak a szépség látása csal ki ajkaikról egy-egy ah! kiáltást, óh nem ezeké ez az est, hanem azé az árváé, ki alig-alig pis­logó mécsénél melengeti didergő kezeit,' hajh, mert az őszi est hűvös, s az a vékony kis ruha nem tart meleget. De ki nézné azt most, hisz az az egy szál mécs nem terjeszt annyi világos­ságot, hogy érdemes volna érte oda fáradni, meg nincs is olyan szép járt út, ha egy kis eső esett, czipőjét tönkre tehetné az ember, s mindez miért ? Pedig csak menj oda hiúságok bábjátéka, s 'ta­nuld meg, hogy a kegyelet nem a külső pompá­ban, hanem az elvonultságában áll tetőpontján. Mert bizony mondom, nagyobb, világossága van a kegyeletnek, annak az igaz,. őszinte érzésnek, melyet a temető egyik sarkában fekvő sir mel­lett. találsz, mint a legszélesebb út mellett álló sirkövön ragyogó ezer meg ezer lámpának. De hát: szép a kegyelet, ha mindjárt divat szabad választás daczára absolute nem volt ná­luk az önkormányzatnak még csak csirája som. E két példa teljesen elég az önkormányzat és szabad választás közt lévő nagy különbség feltüntetésére. Sokkal nagyobb erővel bírnak Szabolcs megyének többi nézetei közigazgatásunk reform­ját illetőleg. A közigazgatási bizottságok intézményéről ezeket mondja : A közigazgatási bizottságnak független ele­mekbői választott tagjai, magán-családi és más kiszolgálati ügyeik által sokkal inkább igénybe vannak véve, mintsem a közigazgatási bizottsági ülésekben rendesen részt vehessenek. Törvénye­ink, melyek a közigazgatás különböző ágaival foglalkoznak és azon rendeletek száma, melyek minden egyes közigazgatási törvény végrehajtása tárgyában kiadatnak — mert fájdalom oda jutot­tunk, hogy törvényeink utasítások nélkül végre­hajthatatlanok — oly nagy tömeget képeznek, hogy egyes, a közigazgatással szakszerüleg fog­lalkozó egyének kivételével a bizottsági tagok előtt csak felületesen ösmertek, de behatóan ál­taluk, elfoglaltatásuk miatt nem is tanulmány óz­hatok. A közigazgatási bizottság azon előadói pedig, kik ott szavazattal nem a megye részé­ről bírnak, a szakmájukhoz tartozó közigazgatási ágra vonatkozó törvények és rendeleteken kivül mással nem foglalkozván, közigazgatási törvé­nyeinket s azon alakításokat, melyek ezek vég­rehajtása tárgyában kiadattak, sőt még a me­gyei szabályrendeleteket sem ismerik, — mi ter­mészetesebb tehát, mint az, hogy az igy egybe­állított administrativ hatóságban a tagok közre­működése csak káprázat, mert tényleg az előadó intézkedik s az intézkedéssel járó felelősség csak részben éri öt, mert ezen törvénynél fogva a közigazgatási bizottságot terheli. Mint felebbvi­teli bíróságnál a közigazgatási bizottságban azok, kik a felebbezett határozatot hozták, nemcsak előadói a felebbezett ügynek, de annak eldönté­sénél szavazó bírák is. Ha már most az előadók fent jelzett befolyását figyelemre méltatjuk: ak­kor nem szükséges a kérdés további fejtegetése, mert a már előadottakból is világos, hogy a köz­igazgatási bizottság sem mint administrativ," sem mint birói hatóság ki nem állja a komolyabb bí­rálatot, s nem felel meg a jó és gyors közigaz­gatás iránti jogosult igényeknek. A közigazgatási bizottság fegyelmi jogát egy öt tagu választ­mány által gyakorolja. E választmány elnöke a főispán, tagjait maga választja a közigazgatási bizottság, de ugy, hogy kettő az államközegek­ből, kettő pedig a törvényhatósági közgyűlés ál­tal választatott tagokból választandó. Tehát a megyei közgyűlés által választott tísztviselöikar felett a fegyelmi bíróságot nem a megyei bizott­sági közgyűlés által választott fegyelmi bíróság, de a közigazgatási bizottság fent körülht vá­lasztmánya, tehát egy oly testület gyakorolja, melynek bírái közül a választott tisztviselők te­endőit szabályozó törvényeket és rendeleteket nem ismerő tan-, adófelügyelö, kir. építész és postaigazgató közül kell kettőt választani; e bí­róságban a főispán teljes többséggel rendelkez­vén, a megyéknek a fegyelmi eljárásban való részvétele tisztán illusio. — Az által, hogy a köz­igazgatási bizottság fegyelmi hatóságot gyakorol, a természetjog követelményei sértetnek meg, mert más hatóság van felruházva a fegyelmi ha­talommal, mint a mely hatóságtól a tisztviselői állás betöltése függ; az által pedig, hogy a köz­igazgatási bizottság fegyelmi birósága akként ál­litatik össze, az önkényuralom jut érvényre, mert ezen fegyelmi bíróságtól a tárgyalt ügyek csak a ministerhez, felebbezhetök, ki, a mai kor jog­szolgáltatásának botrányára fegyelmi esetek el­bírálásánál a vádló és legfőbb bíróság szerepét magában egyesíti. A közigazgatási bizottság rend­szeresítése által okozóct, elsorolt közigazgatási bajok orvoslása csak a közigazgatási bizottságok megszüntetése által eszközölhető. Az administra­tiv teendők, melyek jelenleg a közigazgatási bí­zottság által intéztetnek el, minden megye terü­letén az alispánra ruháztassanak, ki a megyei egész közigazgatásért felelős legyen. Az összes közigazgatási ágak szakelőadói ezen tisztviselő­nek legyenek alárendelve és minden közigazga­tási szakelőadó a megyei közgyűlés által válasz­tassek. Ez által a felelősség elve határozott al­kalmazást nyer és a választott tisztviselők és kinevezett szakelőadók között időnként a köz­ügy rovására felmerülő zsurlódások mellőzve lesz­nek. A fegyelmi eljárás első fokban a megye kö­zönsége által választandó fegyelmi bizottságra ruháztassák. A fegyelmi esetek másod fokú el­bírálása cs azon ügyek elintézése, melyek eddig mint fcicbbvitelí bírósághoz tartoztak a közigaz­gatási bizottság elé, a felállítandó közigazgatási bíróságok illetékességi körébe utaltassák. A tisztviselői rendszer állandósítását óhajtja is. Azért siessetek csak ki a temetőbe e napon, mely a halottaknak van szentelve, koszorúzzá­tok meg a sírköveket, gyújtsátok meg a lámpá­kat — csak azután c kegyelet lerovása ne csu­pán a külsőségekben álljon ! Oh mert komoly, magasztos jelentősége van e napnak, s ha csak egy pillanatig gondolunk is reá, lehetetlen hogy tisztább érzet, fenköltebb gondolat ne szálljon szivünkbe. Ott van a szabadságért vivott har­ezokban elhullottak sirja, koszorúval borítja a honfiúi kegyelet; s e tény nem idézí-e föl lelkedbe a névtelen félistenek képeit? nem kelt-e benned szent elhatározást, hogy hasonló körülmé­nyek közt hasonlólag síkra szállasz s véred on­tod ? óh csak e magasztos elhatározás azután min­dig veled kelne," veled feküdnék! Megkoronázza a tisztelet a nagyok sírjait, nem érzed-e ilyenkor a vágyat: hasonló polezra jutni, nemes mun­káért kiérdemelni az utódok tiszteletét?! Tekints csak vissza meghalt ismerősöd életére, s ha lá­tod, hogy erényei nagyobbak, mint a tieid, tégy szent fogadást, hogy oly életre törekszel, mint az övé volt, s ha tán gyarlóbb volt, hogysem példányképül vehetned, — emlékezz' vissza hi­báira s iparkodjál azokat kihagyni a te életedből! S tanuld meg e napból, midőn a holtak iránti szeretet üli ünnepét, azt a nagy mondást.* „sze­ressétek ellenségeiteket is!" Sok, sok komoly erkölcsi tanulságot merít­hetsz e napból, ha a temetőbe nem a csillogó lámpákat nézni mégysz ki. És ha szomorú gondo­latok szállanak meg, ha panaszolkódni akarsz az emberi élet múlandóságáról, rövidségéről, ha meg­siratnád a bevégzetlen munkát, melyet lehet, hogy a legközelebbi pillanatban itt kell hagy­nod : akkor ébredjen fel lelkedben az a vigasz­taló szó, melyet nem képes elnémítani a sárgult lombnak szomorú zizegése, mely erőt, kitartást ad a munkához, életet önt az elcsüggedt kebelbe; jusson eszedbe ez a világokat megrendítő sző : feltámadunk! AZ EGYPTOMI MÚMIA, (^Befejezés.) Az egyptomi múmia, melyet Markslein Ká­roly ur a pápai reform, főiskolának ajándékozott folyó 1884-ik évben Akhmim-hzx\. (a görögök egy­kori Panoßolisa s az egyptomiak régi Apn-')d. ') eszközólt ásatásokból került napfényre. A koporsó sycomoríábol faragott és j»lénk színekkel kifestett múmiát ábrázol. Hossza 1 mé­ter és 90 cm; — legnagyobb szélessége 48 cm. I. A koporso-fedél. A fej sötétzöld szinü parókával van fedve. Az arcz sárga s a szakái mint a paróka zöld 2 ). Egyik válltól a másikig virágok- és különféle szinü gyöngyökből font nyakék nyúlik. A nyakak alatt Nut z ) istennő kiterjesztett szárnyakkal ábrázolva védi a holttetemet. Ezen istennőtől jobbra áldozati asztal előtt (hotep) si­rató asszony áll. Balra e festmény párját (pen­dantját) Osiris (unnefer vagy unnovré), az élet ura, képezi. A Nut iátennőt ábrázoló kép alsó részétől hosszant a koporsóvégig következő szöveggel el­látott képiratós szalag húzódik : „Proscyném *) Khent Amenti] Osirisnek, Abydos urának, ki igaz­ságot oszt minden istenek trónján, hogy nyugal­mat adjon Osirisnek, Harsiési papjának; Bo­rinak, Asarperfari — Isis papja fiának/- (Miért ') Apu, később Chemmis, a thébai határkerületben fe­küdt ; elnevezését Khcm ilhüphallos istenségtől nyerte, ki a gö­rögök Pálijának felel meg. Ezen Chemmislől eredéit a mai Akhmim; város, nem messze Szueszlől; 10,000 lakossal, köze­lében Abydos romjai. *) Az egyip omiak fejeiket borotvállak és parókái visel­lek. — Zöldre van feslvc, mert liitök szerint a megholtnak, mielőtt az alsó henispherába jutott volna, a nagy zöldoceánt kel­lelt átúsznia, melynek zőld-hab/ai, haját és szanálát zöldre festék. J 3 ) Osiris istjennek anyja; — Htyjá Seb. *) Az elhunytat, ki hódolva valamely istenség előtt ke­gyelemért esd, az egyiplologok Proscynémnek (a görög pros­künéroáj lebomlás, — imádás, — tisztelettől^ nevezik. többek közt Szabolcs megye, még pedig nem­csak a jó közigazgatás meghonosítása, de mél­tányossági tekintetből is, mert az, kitől előzete­sen szaktudományt és gyakorlati ismereteket és kitől, mint tisztviselőtől szorgalmat és teljes oda­adást kívánunk, viszont azon jogos igénynyel lép fel ellenünkben, hogy neki életpályát s ne csak ideiglenes megélhetési állapotot biztosítunk. A nagy közönség érdekében és a jó közigazgatás szempontjából szükségesnek találja továbbá, hogy : a szolgabírói járások székhelye és területe tör­vényhozás utján szabályoztassék és a szolgabiró­ság székhelye és hivatalos helyisége a hol csak kivihető egy városban, vagy községben, legyen a járásbíróság székhelye és hivatalos helyiségével. Ez természetesen csak a járásbíróságok ujabb, s a nagy közönség érdekének megfelelő beosztása mellett az által volna kivihető, ha törvényható­ságilag tétetnék intézkedés a végett, hogy min­den szolgabírói járásban a székhelyen megfelelő hivatalos helyiség és szolgabírói börtön rendsze­resítetnék. A fentirtakban konklúdál Szabolcs várme­gyének törvényhatósága. Legközelebb alkalmat veszünk magunknak Torontál vármegyének e kér­dés felett hozott nézeteit is közölni, hogy „au­diatur altera pars"" elvét követve elmondhassuk a magunk nézetét is ! A bécsi „Union általános biztosító bank' felszámolásban) és a magyar biztosí­tottak. Bécs, október 29-én. A dunántúli kerület sok kisebb falvaiban sem ismeretlen a fent czimzett biztosító társulat, mely felszámolásban van és mely kétértelmű alapszabályaival hosszú ideig a biztosítottaktól az ominózus 12-ik §-alapján a biztosítási díj há­romszorosát per utján utólagosan követelte, az­ért, hogy ilyképen az intézet deficitje fedeztet­hessék. Miután mint jól emlékszem, — a „Papai Lapok" is ezen ügyről már akkoriban említést tett, itt a tényállást csak röviden érintem; egyszersmind pedig közlöm a bécsi judikatura legújabb fordulatát, mely most a biztosítottakat ezen utólagos fizetéstől rendesen fölmenti, s a sze­gény birtokost az „Union" pereinek damokles mondatik a halott is Osirisnek 1. z.6 egyptomi múmia 2-ik közleményének 3-ik jegyzetét.) A szalag jobbján négy egymás felett álló festmény látható. 1. Egy sirató-asszony aidozati asztal elölt. 2. A jobb Utá (rejtelmes égi szem) s ) sze­mélyesítve s az elhunyt által imádva. 3. Anubis 6 ) és a személyesített bal Utá. 4. A személyesített jobb Utá áldozati asz­tal előtt. A képiratós szalag balján szintén négy kép következik egymásután : 1. Egy második sirató-asszony áldozati asz­tal előtt. 2. A bal Utá, személyesítve s az elhunyt által imádva. 3. Horus és a személyesített jobb Utá. 4. A személyesített jobb Utá áldozati asz­tal előtt. A lábak felett kétszeres rajzban ülő és ke~ sergö Isis van ábrázolva. II. A koporsó-alj. A koporsófötöl a képek sorrendje a kö­vetkező : s ) Az ég védő szeme vagyis az isteni gondviselés ér­zékitve. i ) A lélek halál atáni állapota, haloltkönyvekben gya­kortább van előállítva. Az itéletmondás tenne a „kettős igaz­ság K szobájának mondalik, mert itt a jó és rosz cselekedetek mérlegeltetnak. Trónon ül Osiris az alvilág (iménti) ura, nya­kán egy tábla függ, mely az igazság táblájának neveztetett, balkezében jogar, jobbjában korbács látszik, s körülveszi 42 Ítélőbíró, kik az igazság urai. Szemben Osirissel belép a halott, baljával szeméi takarja, jobbját mellére téve, így szólítja meg a birói: „Imádás neked, ki ura vagy Ámenlinek; engedd meg, hogy állalmehessek a sötétségen , s hogy egyesülhessek szol­gáiddal, kik a dicsőség házában laknak." A küszöbön fogadja az igazság istennője, mire a halolt a terem közepére megy, hol nagyszerű mérleg áll,, s az egyik serpenyőbe teszi szivét. Ek­kor a sakálfejü Anubis (halottvezelő koporsó-őr) a másik ser­penyőbe az igazság Istennőjének kis szobrát helyezi és a kar­valyfejü Hörus nézi a mérleg ingadozását, mialatt, az ibisfejü Tóth — az isteni igének ura — a mérés eredményét a táblára jegyzi. Ezen cselekmény után Osiris elé lép a halott, s ennek szá]ábol hallja Ítéletét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom