Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-10-19

jVtögá eleTLllc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koionkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bcrmenteilen lein lek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába [0 - k oll eq i u m é p ii l öt) küldendők. PAPAI LAPOKi EUofLzestési díjak. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos peiitsor térfogata után j kr, nyilticrbcn 25 krajczárral számiiatnak. Bclyegdij mindig külön fizcteiidő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KIADÓ hivatalaba (ref. főiskola 'ny 0 m d áj aj küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesüleinek hivatalos közlönye. A pápa-keszthelyi vasút ügyében. Tervezett vasutunk megvalósításá­nak ügyében a végrehajtó bizottság min­dent elkövetett, hogy a vidéki érdekel­tekre ezen vasút kiépítésénél kevesebb teher háromoljék. Világosan kitűnik ez azon körülményből, hogy mig a vasút tényleges előállítási költsége az egész vonalra mintegy 2,300,000 frtot tesz,— addig a közvetlen érdekeltektől ennek alig egy nyolczadrésze — 300,000frt hozzá járulás kívántatik; mi más szóval annyit tesz, hogy ha a vidéki érdekelt­ség akarja 300,000 írtért egy 105 kilo­méter vasutat építhet. Tessék körülte­kinteni a nagy világban, hogy hol léte­zik oly vasút, mely ily csekély hozzájá­rulással kiépült volna, •— bizony sehol. Holnapután lesz a részvény aláírá­sok összegezése; az aláírások az alsó vi­dékeken — mint halljuk — szépen foly­nak. De hát, hogy állunk Pápán? sajnos, nagyon rosszul. Mntha lidércz nyomás nehezült vohia a mi közönségünk rétegeire, annyira rész­vétlenek és közönyösek az ügy iránt. A legtehetősebbek közt vannak, kik azzal ütik el a dolgot, hogy nekik ez a vasút nincs semmi magán érdekükben, de hát rájuk nézve más érdek nem létezik ? Kereskedő osztályunk, valljuk be őszintén, nem fekszik rózsákon, mert a kedvezőtlen viszonyok éppen őket sújt­ják első sorban, de éppen ezen legéletre­valóbb osztályunk részéről nyilatkozó Jdshitüséget nem értjük sehogysem, ha csak véglemondás nem akar ez lenni létjogukról, mit róluk fel nem merünk tételezni, vannak azonban ezek közt di­cséretre méltó kivételek. Igy állván a dolgok, világosítsuk fel a kunktátorokat — mert ilyenek is van­nak, — hogy miről van tulaj donkópen szó, és segítsük elő gondolatmenetüket ha már bevárják azt, hogy helyettük mások gondolkodjanak. Elégséges szomorú tapasztalataink vannak arról, hogy a m. ny. vasútnak Pápára nézve lehetőleghátrányosabb irá­nya menyire tönkre tette e várost; ezen ott és akkor, a hol és a mikor segíteni lehetett volna, kunktátoroskodtunk, és nem tettük. Ezen kényszer állapoton akként vé­lünk segíthetni, ha a Pápa-Keszthelyi vasútvonallal itt csomópontot képezünk, és Zala megye alsó részét magunkhoz közelebb hozzuk, vonalunk két első rendű nagy vasutat három helyen kötvén ösz­sze, nagy átmeneti forgalomra számítha­tunk, ha ezen uj helyzet előnyét váro­sunkra nézve valaki nem látja be, 110 azzal ugyan kár szóba állani, mert vak­nak a színekről beszélni, nagyon meddő munka. Avagy nem oly fontos-e városi kö­zönségünkre a tüzelő drágaságának kér­dése, hogy azt szóra se méltassuk? Ezen miserián segíteni fog a tervezett vasút, mert Noszlop és Oroszi községekben az alig néhány méter mélyen fekvő Lignit felett fut cl, melyet addig közlekedés hiánya miatt haszonnal kiaknázni nem lehetett. Érdekes Ápolna a Pápán éven­ként elfogyasztott tüzelő mennyiségét és értékét ismerni, hogy számokkal fejez­hetnénk ki a részünkre esendő hasznof; azért a városnak mint községnek is hozzá kell járulni a vasútépítési költséghez, — ha magasabb szempontok nem vezérel­nek is, — ha többel nem legalább 10,000 frttal, megtérül ezen kiadás száz­szorosan, — ezen kérdésre azonban leg­közelebb még visszatérünk. Es ha kis érdeket is akarunk érin­teni, hát a Veszprémbe járó közönség nem hozhatna egy kis áldozatot, — ha már áldozatnak vesszük a hozzájárulást, hogy olcsóbb vitelbér és idő megtakarí­tás fejében egy-egy részvényt aláírjon? Nem kevésbé fontos városunk jó hitelére és hírnevére azon körülmény is hogy a vasút létesítése iránti mozgalom innét indult ki; kivihettük azt, hogy Pápa legyen az igazgatóság székhelye, és most midőn a cselekvés órája ütött, a közönség részvétlenség- és közönynyel felel eddigi fáradozásainkra ? Avagy tán azt hiszi a t. cz. közön­ség, hogy ha kell vasút az nála nélkül is megépül? ebben ugyan nagyon té­vednek, megmondjuk hogy mi fog az esetben történni, ha nem jön össze az érdekeltségtől megkívánt összeg: egysze­rűen az, hogy a kormány meg fogja tagadni a segélyezést, és akkor az egész terv a vele összekötött eddigi fáradság­gal és kiadásokkal együtt •— dugába dől; — s hogy ekkor mi lesz Pápából, erre feleljenek azok, kiknek a város jóléte annyira szivükön fekszik!? Az még nem történt meg sehol mint itt, hogy hasonnemü vállalatnál tálezán vigyenek két millió forintot az érdekel­tek elé, és csak arra kérjék őket, hogy járuljanak az ügyhöz 300,000 frt erejéig! Pépül már' a sült galamb, csak szájun­kat kell kinyitni, de ha arra is lusták vagyunk, akkor ne panaszkodjunk a rosz időkről ós szépen hallgassunk, s töröljük ki városunk nevét a földrajz­ból, — de ajánljuk: csak minden nesz nélkül. Nyolczvan darab rószvón}- elhelye­zéséről van még szó, hogy megmentsük becsületünket, és megvédjük érdekeinket, elvárjuk azért polgártársaink jobbjaitól, hogy ma és holnap elfognak követni inindent, hogy e néhány részvény je­gyezve legyen, nehogy holnapután két megye közönségének szine előtt pirulás­sal kelljen bevallani, hogy vezórszerepre Pápa nincs hivatva. Felhívás, Veszprém megye összes néptanítóihoz. Közel két éve annak, midőn a »Veszprem megyei gazdasági egyesület« újjáalakulásával mű­ködését megkezdve a tevékenység mezejére ki­lépett. Egyesületünknek ezen két évi működése a kezdet és szervezkedés nehézségeivel küzdött; ugyanazért az egyesület [tagjainak buzgalmára támaszkodva, jövőre mintegy fokozatos műkö­dési eredményt reménylett azon hitben, hogy az egyesület uj működésében a közgazdászat emelésére irányuló tevékenysége, a tagok közös érdeklődése s buzgalma folytán lehetőleg több oldalú s eredménydús leend. Nem is gondolva akkor azon, a gazdákra nézve lesújtó akadályokra, mely egyesületi működésünk elé váratlanul tor­nyosult. Értve a gabona árak nem várt és nem reménylett rohamos hanyatlását. Ez mezei gaz­dálkodásunk terén oly lesújtó aggályokat kel­tett, a melylyel leszámolni, s melynek ellensúlyo­zására minden értelmes gazdának, mint jóravaló honpolgárnak most már komolyan törekedni nem­csak hazafiúi, de egyúttal létkérdésének is köte­lessége. A módozatok megállapítása s kijelelése nemcsak egyes érdeklődök kötelessége, de arra leginkább hivatva vannak a társulatok, különö­sen pedig a gazdasági egyesületek, melyek az érdeklődő szakismeretet s komoly értelmiséget lehetőleg összegyűjtve, módot és alkalmat nyúj­tanak a komoly megfontolásra, s a felmerülen­dökhöz képest a szükséges irányok kijelölésére. Egyesületünk rövid két évi működése alatt ezen kötelezettségének részben megfelelt, a meny­nyiben mezei gazdálkodásunknak legelső sor­ban is a megye területére kiható emelésének alapmunkálatait nemcsak hogy megkezdette, de azt már tényleg működésbe is helyezte, értve alatta a szarvasmarha s a fatenyésztés fejleszté­sére irányuló intézkedéseit, a melyek már ez év elejével életbe léptetve önök előtt is már" eddig bizonyára ismeretesekké váltak. Ezen, most már majdnem egy évi működési gyakorlat azonban arról győzött meg bennünket, hogy ez iránybani intézkedéseink s szabályren­deleteink csak is ügy válhatnak a jövőre nézve áldásosokká, hogy ha azok nemcsak megalkot­tatnak, s egyszerűen életbe léptettetnek, hanem annak fejlődő eredménye is mindenkor elég fi­gyelemmel Is kisértetik, már csak azon okból is,, hogy a felmerülendökhöz képest egyesületi mű­ködésünk iránya is kellőleg kijelelhető és sza­bályozható lehessen. Ezen czél elérhetésére pedig TÁRCZA. A TRÓNÖRÖKÖS PÁR Görgény-Szent-Imrén. —- 1884 október lió — Ünnep volt, íiagy ünnep Görgény-Szent-Imrében Nép csoport gyűlt össze az utak mentében, Lobogók árnyában .... S olyan e népkebel, mintha templom volna S benne ,az orgona buzgó hangja szólna, Ájtatosságában. Egre tör az édes üdvözlésnek hangja Az örömben üszó népajak morajjá A szív öltárának Lángja, mit a hűség és a szeretetnek, Ezen elválhatlan testvér születteknek Szikrái gyújtanak. A trón örököse, — kit igy üdvözlének, És oldalán ott volt szive szerelmének Ragyogó bálványa .... Mint a sugár, — mely a csillaghoz fűződik Mint a virág — mély a kebelre tüzödik S oda tapad rája .... Fölzúgnak a kürtök, — ős erdők mélyében Fö-uri társaság széles jó kedvében Dúvadra vadászik. Fölverik a bérczet, völgyet, föl a berket, Hajtók sokasága keresi a helyet, Hol a vad tanyázik. És most, mint a vihar, mint zúgó áradat, Tördelve fát, bokrot, pusztítva- gallyakat A dúvad megjelen, Hogy e fényes napnak Fönséges hősétől, Az első vadásznak biztos fegyverétől Irtó halált vegyen. Fölhangzik az s éljen « — és az áldozatnak Ravatalt készitnek. — Öröm áradatnak Nincs vége, se hossza • Körül öVedzi a számos fáklyák fénye A helyet, a hol a győzelemnek bére Végálmát alussza. Fölharsan a zene, — czigány nem hiányzik, Ujja alatt a húr magyar nótát játszik És a dal megindul Édes, — mint a hajnal-szellőnek ringása, Mintha megszólalna a szív dobbanása Egy Angyal ajkirúl. Mintha e dal-árban ősök hangja szólna, Miutha ez Angyalnak ajkán irva volna »E nyelv édes nekem! Férjem koronáján, mit majd viselni fog A hűség gyémántja, — mely legszebben ragyog Magyar szívben terem.« Igy mulattak ők ott Görgény-Szent-Imrében A királyfi hős a vadak üzésében S édes felesége . . . , Dalból kötött babért a hős homlokának Magyar dalból, — hiszen ez az ő ajkának Dicső ékessége. S mig e dal szétröpül a két testvér hazán, Egy óhajtás fakad a népek ajakán: "Jöjj gyakran közibünk Fönséges pár! — hogy igy ama szentlánczszemet, A mely összeforraszt királyi és nemzetet Együtt ápold velünk!! AZ EGYPTOMI MÚMIA, (Folytatás.) A múmia balzsamozása-, pólyázása- és dí­szítésének módját és az ezen szertartások közben mondatni szokott imákat az úgynevezett halott­könyvek-hol ismerjük. A halottkönyvekben talál­ható imákból ugyanis világos, hogy az élők se­gíthettek a halottak állapotján. A fiuknak köte­lességük ís volt imádkozni szüleikért, s áldozni értök az isteneknek. Söt az is előnynek vétetett a halottra nézve, ha a pólyák és koporsó ke­gyes mondásokkal írattak be, amint azt múmiák vásznain és kérgein látjuk. Az élők ebbeli gon­doskodásából keletkeztek a halottkönyvek, mert szeretetök annyi vigyázati rendszabályt, imát mondatott velők, hogy nem írhatták fel mind a koporsóra, hanem papyrusra *), melyből egész könyvek, illetőleg papyrustekercsek keletkez­tek. Ilyen papyrustekercsek a bnlak-i 3-ik és a louvre-i 5158-ik számú hieratikus emlékek 2 ). — Ezek szerint a kiszárított múmia tetőtől talpig tízféle illatos balzsammal bedörzsöltetett, mialatt a khereb ismételve ezeket monda: »Osiris N. 3 ) vedd az ünnepélyes kenetet, mely tökéletesekké teszi tagjaidat A kenet (Byblos-, Arábia-, Aalu-, Háá-ból) maga folyik feléd, hogy egész­ségesebb légy, midőn majd az alsó ég alatt fek­szel; — igy fogsz megkenetni czédrus-olajjal az ') A papyrus a Nil partjain s tavaiban, főleg Alsó-Egyp­lombán tenyészett növény, mely 10—15 lábnyi magasságra nőtt fel. Most mái- csak gyéren terem. Szára háromoldalú, ezt ketté vágták, s a kéreg és belseje közti rostot hosszú szalagokban lefejtették. Miután Nil-vizzel megnedvesítették, táblákra terítet­ték ugy, hogy a szélek érintkezzenek. A rostban levő ezukor­nedv által együvé ragadlak a szalagok, s az igy képződött ive­ket, mig nedvesek voltak, sajtóba telték s a napon megszárí­tották. Egy szalag körülbelül 2'/, hüvelyk széles. Mikor vas­tagabb papír kellett, a szalagokat ellenkező irányban fektetve kettőztették. ! A beirt iveket hengeralakra göngyölítették s ez tekercsnek hívalik. A tintát közönségesen nádszénből készítet­ték. L. Zádori, Egyptom, Budapest, 1874. 140, lap, 3 ) Ezek szövegét lefordilá és számos facsimilével ellátva: Rituel de l'Embaument czim alatt 1876-ban kiadá Maspero, a franczia collegiurn tanára. Háromféle egyplomi irást kell meg­külöubÖztelni: 1. a hieroglif "ms, melyet emlékeken használtak; 2 a hieratikus írás, a mely a papok közlekedési írása. Ez szent írás is volt, mert főleg vallásos tárgyak) fóljegyzésére használlak ; 3. a démotikus, vagy népirás, ez már némileg közeledik a betű íráshoz. Világi tárgyakra, profán könyvekben kizárólag ezt hasz­nálták. 3 ) Az éleiben maradt rokonok, az elhunytról föltételez­ték, hogy az ítéletet szerencsésen kiállotta, megigazult és Osi­ris főistennel teljesen összeolvadva maga is Os'rissé lett; azért az imákban és képiratokon tulajdon ! nevén kivül még Osi­ris névvel is illetik a meghaltál. L. Döllingel". Heiden­Ihum u. lhdenthum, Hegéusburg' 185?. 430 1. — A VI. dy­naslia előtti Anubis egyedura a sírnak, de ezen időtől fogva Osiris foglalja el az első helyei az alvilágban (Ulervagy Nutei'7 Kher). Maspero. 1. h. j alvilágban is,« — Ezen műtét után a halottat a hosszú Sebek szalagra fektették és arczát a nap felé forditák, melyet ezentúl pályáján követnie és a csillagok felé melyekkel testvérileg egyesülnie kell. (Halottkönyv XV. fej.) — Miután a múmia bebalzsamoztatok, körmeitj megaranyozák, ujjait ; pedig a legfinomabb gyolcsba göngyölék. Erre az egész test is hosszú vászon pólyákba szorít­tatott, melyeket előbb képekkel beirtak, mire közönségesen fekete festéket használtak. A cso­magolást a fejnél kezdték; azután következtek a kezek és karok, végre a ezombok és lábak. Az egyes pólyák szintén illatszerekkel öntettek le. Leginkább voltak használatban : az ankhamü (az akácz válfaja), a koptusi balzsam, rózsavíz, nát­ron és több szagos olaj. — Hogy mily roppant mennyiségű kelmét használtak fel az egyptomiak csak egyetlen múmia csomagolásánál, kiderült akkor, midőn a hatvanas évek végén a párisi Louvre régiségtárának egyik tágas termében egyptomi múmiát fejtettek ki; ezen alkalom­mal a terem, a szó szoros értelmében megtelt vászonnal. Egy másik múmiáról Mariette ötezer méterre menő legfinomabb szövetű vásznat fej­tett le 4 ). A múmia bepólyázása után annak feldíszí­tése következett. Ugyanis a halottat arany- és drága kövekből készült büvereklyékkel látták el, melyek hí tök szerint segítették, hogy szerencsé­sen átmenjen az ítéleten. —• Ilyen amulett volt a Scarabaens (cserebogár alakú drága kö), melyet a halott szive tájékára helyeztek; azt a titkos erőt tulajdonítván neki, hogy az elhunytnak ked­vező átalakulását és majdan föltámadását eszközli A Tát (karniol-csat), az állandóságot jelké­pezte. A múmia mellére helyezve, képesíti a aa* *) A kelmék készítésére, melyekkel a holttetemeket 'je­göngyölgelék, hírneves városok templomai bírtak _szaba.dal<>m­mal, mini Pa-Ra, 0n, Heliopolis sat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom