Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-10-12

12. Hunkár Mihály figyelemmel a megye területére legközelebb életbe léptetendő „pásztorokat ellenőrző szabályrendelet" gyakorlatban leendő kivihetetlenségére, s az ez által minden esetre előállandó, s az egyes birtokokra nézve alkalmatlanná válható zaklatásokra, irjon fel a gazdasági egyesület a megye törvényhatóságához, hogy ezen szabályrendelet életbeléptetését hatályon kivül helyezze. Minthogy a „pásztorokat ellenőrző szabályrendelet" éppen a gazdasági egyesület történt meghallgatásával és véleményezésével szándékoltatik életbeléptetni, az indítvány azon megjegyzéssel vétetik tudomásul, hogy a szabás-rendelet életbeléptetés előtt? ugy

r is ki fog hirdettetni a megye területén, a midőn minden egyes érdekeltnek jogában leend arra vonatkozó észrevételeit megtehetni. 13. Ihász Lajos, mint a devecseri gazdakör elnöke, interpellálja az egyesület titkári hivatalát, a gazdasági egyesület lapjának hiányos expediálása, a gazdakör ülési jegyzőkönyveinek hézagos közlése, nem különben azon körülményre nézve, hogy a gazdakör az első magyar általános biztosító társasággal kötött szerződés másolatát mindez ideig sem birja, s kéri a titkári hivatal ezen kérdésekre nézve felvilágosító válaszát. A jelenlevő egyesületi titkárnak ezen kérdésekre nézve adott felvilágosító válasza a választmány által tudomásul vétetett, s egyúttal elhatároztatott, hogy jövőre a gazdakörök ülési jegyzőkönyveiket a lap számára mindenkor rövid kivonatban is küldjék be. Több tárgy nem létében gróf elnök ur a szép számmal jelenlevők érdekeltségét megköszönve, az egyesület érdekeit továbbra is szives figyelmükbe ajánlottan az ülést bezárja. Kmf. Nagy Iván titkár. A városi tisztújítás. Városunk tisztújító közgyűlése Véghely Dezső alispán vezetése alatt a már előre látható eredménynyel és elmondhatni a titkos szavazatban fényesen nyilvánult őszinte közvéleménynek megfelelően folyt le. — A legszebb polgári jogoknak ily élénk részvétel és önzetlenség mellett, a közügy érdekében, történt gyakorlását a tény magasztosságához méltóan vázolta alább olvasható zárbeszédében megyénknek általánosan tisztelt alispánja, azért mi teljesen eleget teszünk hírlapírói kötelmünknek, ha minden kommentár nélkül adjuk a közgyűlés egyszerű leirását. Elnöklő alispán, a képviselők üdvözlése és hivatásuk fontosságára való figyelmeztetés után, a tisztújító közgyűlést megnyitotta, és a tisztújítás tartamára ügyészül Tóth Lajos, rendőrkapitányul Lazányi Béla képviselőket nevezt e ki; a jegyzők választás alá nem jővén, helyettesítés szüksége nem forgott fenn. Elnök a betöltendő tiszti állomásokra beérkezett ajánlatok következő eredményét hirdette ki: a polgármesteri állásra Woita József eddigi polgármester és Kolossváry Gyula ügyvéd, az első tanácsosi s árvaszéki ülnöki állásra Osváld Dániel, gazdasági tanácsosul: Szvoboda Venczel és Kovács István, rendőrkapitányul Mészáros Károly h. kapitány és Szokoly Ignácz ügyvéd, ügyészül Szenté János és Lazányi Béla, tiszteletbeli ügyészül: Teufíel Mihály, számvevőül: Bakossy Antal, gyámpénztárnokul Vélsz Mihály, adó és közpénztárnokul: Pókay Antal, ellenörül Tschepen Alajos hozattak io vagy ennél nagyobb számú képviselő által ajánlatba. Azon hivatali állomásokra nézve, melyeknél több jelölt ajánltatott elnök által szavazás rendeltetett el és a szavazatszedö küldöttségbe Pap János kir. tanácsos elnöklete alatt Günther Adolf és Fischer Adolf képviselők neveztettek ki. Az elrendelt titkos szavazás folyamán megválasztattak polgármesterré: Woita József 90 szavazattal Kolossváry Gyula 33 szavazatával szembeni, (2 szavazati lap üres volt), gazdasági tanácsosul: Szvoboda Venczel 87 szavazattal Kovács István 39 szavazata ellen, rendőrkapitányul Mészáros Károly 118 szavazattal Szokoly Ignácz 9 szavazata ellenében, (egy szavazati lap üres volt, egy pedig nem jelöltre esett, érvénytelennek nyilváníttatott) Lazányi Béla képviselő annak kijelentése után, hogy az ügyészi állásra nem reflektál, ajánlási ívét visszavette, s igy Szenté János egyhangúlag megválasztott ügyészül kijelentetett, ugy szintén egyhangúlag megválasztattak a többi volt tisztviselők is, kikkel szemben ellenjelöltek nem is léptek fel. Ezután a tisztikar a Néger Ágoston apát plébános által felolvasott eskü forma szerint hivatalos esküjét a közgyűlés éljenzésétöl kisérve ünnepélycsen letette. A gyűlést Vcghely Dezső alispán a következő beszéddel zárta be: Mélyen tisztelt képviseleti közgyűlés! Az általános tisztújítás befejeztetett cs igy ez alkalomra kitűzött annyira fontos teendőm véget ért. Örömmel, őszinte örömmel konstatálhatom, hogy a városi elöljáróság ezen alkalommal történt megválasztásánál nyilatkozott kitüntető bizalom fényes bizonyíték a stabilismus elvének érvényesülése mellett. Hiszem, hogy a városi elöljárók, minden kivétel nélkül, hivatalos eljárásuk minden ágában, buzgóságuk, pontosságuk cs szorgalmuk által a nyilatkozott bizalmat teljes mértékben kiérdemelni is fogják. Erre teljes joggal azon okból is számítok, mert Veszprém vármegye területén a két rendezett tanácsú város: l'ápa cs Veszprém elöljárói vaunak hivatva a községi küisigafcgátás mintaszerű vezetésére. * Befejezhetném tehát hivatalos ténykedésemet de mert ez alkalom annyira kedvező jó indulatú figyelmeztetéseim előadására, néhány perezre a mélyen tisztelt képviseleti közgyűlés szives figyelmét kérem. Mélyen tisztelt képviseleti közgyűlés! A községi kormányzat első életfeltétele a háztartás gondos teljesen megbízható és pontos vezetése. A hol a háztartás ily értelemben vezettetik: a közönség bizalma folyvást erősödik, izmosodik és igy a városi elöljáróság hivatalos működése könnyebbé és mindig könynyebbé válik az által, hogy a nagy közönségnél a törvény tisztelete is emelkedik. Kiváló figyelmébe ajánlom a mélyen tisztelt képviselő testületnek s a városi elöljáróságnak, hogy az útfenntartási leendőket szigorral és gonddal teljesíttesse s ellenőrizze. Különös gondot fordítson arra, hogy utcza hálózata mielőbb kiépüljön. Azt hiszem ugyanis, hogy az utczák kiépítése állal nem csupán a vidék közlekedési igényeinek fog ez által eleget tenni s igy a kövezetvám ellen hajdanában fennforgott ellenszenvet alaposan megszüntetni, de és különösen a közegészségügyi érdekeket is jelentékeny mértékben megóvhatja. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV- t. cz. a városi elöljáróság részére igen szép hatáskört állapít meg. Ezen hatáskörben teljesítse a város kötelességét. Alkosson a helyi viszonyoknak megfelelő közegészségügyi s ezzel kapcsolatban építészeti szabályrendeleteket és ezeket, mint jogerőre emelkedetteket, teljes szigorral érvényesítse. Hárítsa el mindazon bajokat, és akadályokat, melyek jelenleg a közegészségügyi rendőrséget működésében megzsibbasztják. Itt kell felemlítenem, hogy a járvány bajok egyik fészke a Czincza árok sürgősen beboltozandó. Erre nézve közigazgatási bizottságunk legutóbbi ülésében már az utasítást ki is mondotta és igy ezen irányban a mélyen tiszlelt képviseleti közgyűlés kiváló figyelmét a nem sok idő múlva kézbesítendő határozatra s ennek foganatosítására hivom föl. Teljes készségemet ajánlom föl arra, hogy a Czincza árok beboltoztatásához a netán szükséges pénzbeli segély kölcsön utján megadassék. Intézkedni fognék — éppen oly módon és mértékben mint Veszprém városánál a f. évben az ördögárok rendezése körül tettem. Hangsúlyozom, hogy a közegészségügyi rendőrség ne csak akkor legyen gondos és figyelmes, a midőn a cholcra fenyeget bennünket; hanem mindig és folyvást. A ki e város népesedését őszintén kívánja nem mulaszthat el semmit, a mi a közegészségügyi állapotok javítására és megjavulására közremfiködhetik. Az új ipartörvény végrehajtását a városi tanács mint elsőfokú iparhalóság gondos figyelmébe ajánlom. A törvényben előirt teendőit teljesítse erélyesen és tapintattal. Ezen alkalommal hívom föl a városi hatóságot arra nézve is, hogy az 1885. évi országos kiállításban résztvevő pápai iparosok közül azok neveit, a kik a kiállítandó tárgyak férd íjait s a szállítási költségeket maguk erejéből fedezni nem képesek, hozza mielőbb tudomásomra, hogy a vármegye részéről megszavazott segélyben őket is részesíthessem. Ezek előterjesztése után magamat és hivatalos működésemet a mélyen tisztelt képviseleti közgyűlés jó indulatába ajánlom , a működött szavazatszedö küldöttségnek, valamint Tóth Lajos mint ez alkalomra léikért városi ügyész és Lazányi Béla v. rendőrkapitány uraknak hálás köszönetemet fejezem ki, és a tisztújító közgyűlést bezárom. Végül Osváld Dániel első tanácsnok a választó képviselő testület bizalmát köszönte meg — tisztársai nevében is. — Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő pedig az elnöklő alispánnak mondott köszönetet a közgyűlés tapintatos és részrehajlatlan vezetéseért, mire a képviselők az alispánt zajosan megéljenezték. A pápa-keszthelyi helyi érdekű vasút engedélyokmánya. (Vége.) 21. §. Az engedélyezett vasút felépítésére és megfelelő berendezésére szükséges maximai töke 2.200,000 frt az az kétmillió kétszázezer o. é. forintban állapittatik meg tényleges értékben; mely összeg azon esetre, ha a vasút vonala az uzsai völgyből való kiágazásától kezdve Tapolczán, Gyula-Keszin és Gulácson át vezettetnék, — a kormány engedélye mellett, megfelelően felemelhető. Az elsőbbségi s esetleg a törzsrészvények kibocsátási árfolyamát a m. k. kormány állapítja meg. 22. A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának, ugy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pálya igazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. — A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben, mikor azt jónak találja, részt venni* nem különben törvénytelen vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedély okmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a minisztériumnak további eljárás végett jelentést tenni. — Az ezen félügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyesek az 1880. XXXI. t. cz. 4. §-a alapján felmentetnek. 23. §. A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosíttatik: a) Az épités tartamára a bélyeg és illeték mentesség, az épitési, illetőleg befektetési tőkékének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztosítása céljából kötött minden szerződés a pálya telekkönyvezésénél s kölcsönök be és kitáblázásánál előforduló összes beadványok és egyébb okmányok, úgy nem külömben a pálya céljaira szükséges földterületek, s dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállítását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására; c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény és kötvény szelvény adó és végre a szelvény bélyeg fizetése alól, az engedélyokmány keltétől számítva 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az engedélyokmány keltétől számított 10 év múlva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adó összegeknek az üzleti számlába való felvétele után az engedélyezett épitési töke hat százalék kamatjánál magasabb leend. 24. §. A jelenleg engedélyezett vasúton a szállítási adó az engedélyezés napjától számított 10 éven át nem szedetik. 25. §. Az engedély tartama a 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasút engedélyezési szabály 9. §. b. )pontja alatt kimondott oltalommal uj vasút felállítása ellen a megnyitástól számított 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszűnik. Az engedély megszűnik akkor is, ha a 8-ik §-ban megállapított határidő a részletes tervek benyújtása az épités befejezése, az üzlet megnyitása, továbbá az épitési töke kimutatása tekintetében meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fent idézett vasút engedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig, ha politikai és financiális válságok által nem igazoltathatok, s a kormánytól kivételes elnézés ki nem eszközöltethettek. 26. §. Az államnak fenn tartatik azon jog, hogy a vasútnak tulajdon és birtok jogát az engedély lejárta előtt megválthassa, ha egy oly fővonallal létesíttetik, a mely a jelenleg engedélyezett vasút vonalával ugyanazon irányban lesz vezetendő. Ezen esetben a megváltási ár gyanánt, ha a megváltás az engedély-okmány keltétől számított 10 év alatt történik, azon összeg fizetendő, mely az engedélyokmányban megállapított építési tökének felel meg; tiz éven túl pedig az utolsó 7 év tiszta jövedelme vétetik a megváltási ár megállapításának alapjául, oly módon, hogy a két legmostohább évi jövedelmének levonás után fennmaradó öt év jövedelmi átlaga öt százalékkal tőkésítve képezendi a megváltási összeget, mely azonban az esetben, ha a vasút minden állományában és beruházásában üzletképes állapotban van, az engedélyokmányban megállapított épitési tökénél csekélyebb nem lehet. 27. §. Az engedély 90 évi tartamának lejártakor a 25. §. értelmében történt megváltás következtében, az állam első esetben ingyen, utóbbi esetben pedig az idézett 25. §-ban megállapított megváltási árért és módozatok mellett a jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe lép; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozóikkal egyetemben, úgymint forgalmi eszközökkel, pálya udvarokkal, fel- és lerakó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken ör, és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben. Az engedélyesek ellenben megtartják a tartalék alap és a künn levő activ követelések tulajdonát, valamint a koaks-kemenczéket, öntödéket, gép vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 28. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elö, a kormány fentartja magának a jogot ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 29. §. A helyi érdekű vasutakröl szóló 1880 XXXI. t. cz. 8. 9. 10 és 11 §§-ban foglalt kedvezmények a jelenleg engedélyezett vasútra is kiterjesztetnek, viszont engedélyesek alá vetik magukat ugyanezen törvény 12. 13. és 14 §-iban foglalt határozatoknak. 3Q. §. Engedélyesek kötelesek

1 a jelen engedélyokmány beczikkelyezése iránti törvény javaslatnak az országgyűlés elé leendő terjesztése előtt 100,000, az az százezer frtnyi biztosítékot készpénzben vagy a fenálló, illetve később kibocsátandó szabályok szerint biztosítékul elfogadható értékpapírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. E biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza. A felülvizsgálat az engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után, á mennyiben azt az évszak megengedi, azonnal megtartandó. 31. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Veszprém megye közigazgatási bizottsága. Megyénk közigazgatási bizottság ának október havi — október 6-án tartott — ülésében Véghely Dezső alispán jelentése szerint a mult hóban elintéztetett 1425 ügydarab, a megyei közgyűléshez áttétetett 6 db. A közigazgatási bizottság igtatójába é-ikezett 206 db, ebből elintézésre vár 51 db. — Tüzeset volt 14. Az alispáni jelentés után Cserna Vince kir. ügyész szollal fel s hivatkozva a közbeszédre, interpellálja az alispánt, igaz-e a hir, hogy a volt megyei pénztárnok egyezer néhány száz forinttal többet adott volna át a megyei pénztárba, mely többlet csak később fedeztetett fel. Az alispán ma még csak általánosságban nyilatkozhatik, mert a mult hóban megválasztott főszámvevő csak most vizsgálja át az utfentartási alapot. A vizsgálat részleteiről a jövu havi ülésben igér hivatalos előterjesztést tenni, de már most is jelentheti, hogy a kérdéses töblet nem az ^tadásnál, s tényleg, de a bold. főszámvevő hibás összegezéséből került ki. Ez esetet — tekintettel főleg a volt pénztárnok ellen kimondott csődre — feljelentette a közlekedési miniszternek. A bizottság az alispán válaszát tudomásul vette. Az árvaszéki elnök havi jelentése szerint elintézendő volt 2412 ügydarab, ebből hátralék 323. Gyámság alatt van jelenleg a megyében 11.926. Gondnokság alatt 148. A kir. építészeti hivatal ügyforgalmában elintézés alatt volt a mult hóban 151, ebből hátralék marad 41. Fenyvessy Ferencz orsz, képv. bizottsági tag felhívja a kir. épitészeti hivatal figyelmét a Veszprém és Pápa városában levő postai rendetlenségekre. Veszprém városában a d. u. 5 órakor érkező leveleket s hírlapokat még nyárban sem kézbesitik az nap, hanem másnap d. e., mi roppant hátrányára van főleg a kereskedői világnak, s egyáltalában boszantó figyelmetlenség a közönséggel szemben. Pápán pedig mig a magyar nyugoti vasút szállította a postát, nem volt panasz a posta ellen, de mióta a hírhedt buda-szöny-györi államvasút a postaszállító, dacára hogy e vasút két órával korábban érkezik Pápára a nyugotinál, a postaszállitás rendetlensége mindennapi. A bizottság elhatározta, hogy a postaügyek képviseletére hivatott kir. épitészeti hivatal felhivatik e sérelmes ügyek hivatalos és sürgős elintézésére. A megyei főorvos havi jelentését egész terjedelmében lapunk jövő számában adjuk. A kir. ügyész havi jelentése szerint a rabok tényleges létszáma 159 férfi, és 12 nö. Első bíróságilag még elitéletlen van 6. Egészségi állapot jó, csak 2 fekvő és 10 fennjájó beteg van. Napszám fordíttatott 1968, mely után az államnak jutott 95 frt 60 kr. s a munkásoknak 74 frt 69 kr. A pápai kir. járásbirósági börtönben június közepétől máig 1610 kosarat készítettek, melyeket N.-Marósra szállítottak. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében indítványozza, hogy a községek köteleztessenek a felekezeti tanítóknak a tanitó ülésekre fuvar- és napidijat adni. Fenyvessy Ferencz élesen kel ki ez indítvány ellen, melyet törvényellenesnek mond. A törvény csak a községi iskolák tanítóival szemben kötelezi erre a községeket. Az egy faluban lakó protestánsokat nem lehet kötelezni, hogy például a katholikus tanítók útiköltségeihez hozzájáruljanak, pedig az esetleg többségben levő katholikusok könnyen kimondhatnák a a község terhét a tanfelügyelő indítványa értelmében. Ellene van az indítványnak. Hasonló értelemben nyilatkozik Kenessey K. megyei tiszti ügyész. A bizottság az indítványt az alispán enyhébb módosításával, a törvényhatósági közgyűlésre napirendre tűzi ki. A kir. adófelügyelö havi jelentése szerint e mult hóban több befizetés történt, mint a mult év hason havában. Mindennek dacára az összes befizetés az idén eddig 15.443 frttal kevesebb. Mult hóban adófizetési halasztás vagy leengedés nem adatott. A községekre kimondott felelősség — az alispán felszóllalására — tekintettel a gabnaárak alacsony voltára, még nem foganatosittatik. Nagy, s érdekes vita fejlődött ki az adófelügyelöi helyettes (ki fogalmazó) jelenléte felett. Cserna Vince kifogásolja az adófelügyelöi helyettes jogosultságát, mint ki a törvény értelmében az acjófelügyelönek nem törvényes helyettese. A törvény még a szakminiszterektől is megkívánja, hogy az illető szakképviselőit névszerint adja tudtul a bizottságnak mi ez esetben az adófelügyelö részéről nem történt,