Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-09-07

ket. — Mi azonban kifogtunk rajtok, s igen kedé­lyesei! mult el a nap. látogatások, szellemes és vig csevegéssel, érdekes uj tárgyak megszemlélésével többek között apát ur ó' nagys. termében az ural­kodó és trónörökös pár igen jól talált és szépen fes­tett életnagyságú mellképeik, vonták magukra figyel­münket. Végre pedig óh asszonyi kíváncsiság — ne botránkozzál meg olvasóm — ha nem járhatunk a föld felett, úgy meujünk a föld alá. De nem oda hol enyészet van, ellenkezőleg itt pezsgő forró élet uralkodik, egy éidekes labirynth , honnan ugyan Ariadné is alig bir kivezetni, különösen ha mcgis­merkedel az anno 1880-iki Somlyóival a 70— 4Q—30 éves sólyi, badacsonyi, s tudja jó ég mennyiféle borral mely itt a sok oldalág, főág, és ismét más ágban van elyhelyezve, a legnagyobb rendben taitva kövezett vízvezetékkel ellátott pincében 100—80— 70 akós hordókban. Bámultam e kincset, mit még igy együtt nem láttam, érdekkel szemléltem a pincemes­ter ur által, kinek már atyja is kezeié, bemutatott példányokat. Alig vettük észre, hogy világító sze­reink nagyon leégtek, tehát fel a felső régiókba. — Midőn ismét a küszöbön álltunk, hogy bucsut vegyünk, lehangoltan tettük, de örömmel ígértük, hogy visszafogunk térni és vissza is térünk ide e szép helyre, hol annyi magasztos eszmét szerzőnk, hisz itt a nagy templom mely csendében meg imád­kozni is jobban lehet, uem zavarnak kandi szemek, ruhasuhogás éa megjegyzések imádban, lelked tiszta érzelmei felszállnak a magasba, mérges lehelet nem érint! Igen ha visszatérek egy titkot is fogok meg­tudni, ígéré a rend egyik mély tudományú idős tagja oly titkot, mit Józsue óta ember nem tudott! Ha visszatérünk, ismét elfoglalhatjuk az elegánsan be­rendezett vendégszobák sora között, a nekünk kije­lölt departement, hol a két ablakos nagy elfogadó chinai tapéttal és a bútorok hason mintájú szövettel vannak bevonva í^china pedig ha jól tudom már a mennyei birodalomhoz tartozik) jobbra kis boudoir, zöldselyem brokáttal, imazsámoly melyre „Malcdictus qui facit opus Dei fraudnlcnt'cr" van hímezve, balra ép oly nagyságú kék boudoir, van. Régebben cz volt az apáti lakosztály. Viszontlátásra Zirczen. Irodalom és művészet."} — A. „Magyar* Háziasszony." Az c cim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szép­irodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt; negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizethetni leg­célszerűbben postautalvány által a „Magyar Háziasszony" kiadóhi­vatalához Budapesten, váci körút 20. — Mutatványszámok ín­gyen küldetnek mindazoknak, kik ezekért — legcélszerűbben le­velező lappal — fordulnak. — A. magyar népclalolc legria­gyobb gyűjteménye ! A „Magyar Dal-Album' eimü egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből most jelent meg a 9. füzei a 961—980. számú dallamokkal. A fo­lyó évi ötödik évfolyam, vagyis a 801—1000-ik számú dalla­mok előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: 1 frt 80 kr. A „Magyar Dal-Album" V. kötetének szövegkönyve ,,Magyar Dal­tár" V. kötet cim alatt jelenik meg; előfizetési ára 80 kr. A „Magyar Daltár" öt kötete mintegy 2000 dalszöveggel 4- frt. Előfizetések postautalványon a „Magyar Dal-Album'' kiadóhiva­talához Győrbe intézendők. *) E rovatban említett kiadások megrendelb etők W a j­d i t s K könyvkereskedésében Pápán. kente lantjával Faludy, mintegy a jövő irodalmi újjászületés tavaszának legkiválóbb hírnöke és eló­munkása. A magyar irodalom nemzeti újjászületése a i8-ik század vége felé történt, és ebből szárma­zott annak, folytonos és szerves fejlődés által' amaz újkori felvirágzása, mely Vörösmarty és ro­konszellemü kortársai valamint követői által klasz­szikai magasságig műveltetett. A jelen korral való szerves összefüggésénél , fogva van amaz irodalmi újjászületés korszaká­énak legfontosabb jelentősége, mert annak alap­vető hazafias munkásai keltették föl lelkes sza­vaikkal az egész haza szivében a magyar nem­zeti szellemet, mely azóta folyvást működik nemzeti nyelvünk és irodalmunk minél tökélete­sebb kiművelésében. Amaz irodalmi újjászületés korszakának ve­zérférfia volt Bessenyei György, az akkorában felállított magyar testőrség tagja, ki alapelvül állította, hogy a magyar nemzetet a maga szel­lemében csak magyar nyelven lehet kiművelni; az 6 buzgó munkatársai valának B. Orczy Lö­rincz, Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám és a mi ünnepeltünk Ányos Pál, ki amazokban majd vezéreit vagy lelkes buzditóit, mindannyiban pe­dig rokonlelkü barátait tisztelte, és ama dicső nemzeti elömunkásoknak méltó társuk lett. E lángoló magyar szellemtől áthatott férfiak legújabb nemzeti műveltségünk hajnalsugárait terjesztik el hazánk felett, ébresztvén az iljabb /'nemzedéket, melynek magasabb hivatásu mun­kásai immár az egész polgárosult Európa előtt méltó fénybe helyezték a magyar nemzeti mű­veltséget ! Ilyen volt azon kor jelleme, melyben Ányos Pál á .magyar irodalom és nemzetiség fejlesztése és muvefésére oly buzgón működött mint költő. Lássuk már most életének főbb adatait rövid vázlatba £pglaíy;? ? valamint az ő költői munkásságának jeilejjiZiő íőmertgtését is. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Szeptember 8. — 1855. Az Orsovánál elásott magyar szent korona megtaláltatik A helyen, hol a magyar szent ko­rona megtaláltatott, Magyarország védasszonya, Szűz Mária tiszteletére ez idő óta egy kis kápolna áll. Szeptember 9. — 1319. Csák Máté hatalmas magyar olygarcha (főúr) meghal Trencsénben. Halála után birtoka a koronára szállt. Szeptember 10. 1520, — A'Cambraiban létesült békekötés alkalmakor címezik a fejedelmek először egymást „fölséges 1,1 cimmel. Szeptember H. — Ilii. A tekintetes magyar ka r ok és rendek a pozsonyi országgyűlésen e lelkes szavakban tör­nek ki: „Moriamur pro rege nostro Maria Terézia " (Haljunk meg királynőnkért Mária Teréziáért.) Szeptember 12. — 1685. Sobiesky János lengyel király és Stahrenberg Guidó császári vezér Bécs alatt a törökök fö­lött fényes győzelmet vívnak ki. Szeptember 15. — 1559. IV. Károly német császát saját nevéről Karlsbad világhírű fürdőt alapítja. Szeptember ií. — 1848. Naszódon Uibán császári alezredes, mint a bécsi titkos reaclió megbízottja, az erdélyi oláhságot a magyar kormány ellen lázítja. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Móriczné urnö ö méltósága a »Veres kereszt« egylet helyi fiókjá­nak ismételve io frtot ajándékozván, ezen ado­mányért hálás köszönetét nyilvánítja az egylet elnöksége. — Megyei közgyűlés. A folyó hó i-én tartott megyei közgyűlés egyike volt a legláto­gatottabbaknak, a minek közvetlen indoka tud­valevőleg abban rejlik, hogy két főbb tisztviselői állás betöltése volt napi renden; azonban a köz­gyűlés legérdekesebb részét még sem a válasz­tás, hanem azon a törvényhatósági életben ritka szép jelenet képezte, melylyel e megyének 24 év óta odaadással működő, kiváló főispánja megtisz­telve lön. V é g h e 1 y Dezső alispán ugyanis ta­pintatosan felhasználva az élénken látogatottság kedvező alkalmát indítványt tett, hogy a szere­tett főispán érdemeinek elismeréséül és a megye tisztelete és nagyrabecsülésének jeléül báró Fiáth Ferenc főispán arczképe az uj megye­ház nagy terme részére élet nagyságban festessék le. Viharos éljen követte az alispánnak mélyen átérzett szavait, mire az ünnepelt meghatottan és az átér/és közvetlenségénél fogva mggható s oly remek beszédben fejezte ki köszönetét, mely egyikét képezi a veterán szónok legkiválóbb mestermüveinek. A választások következő ered­ménynyel folytak le: a főszám vevői állásra kijelöltettek: Szelestey Lajos, Kasenszky János és K ö r ö s s y Antal, utóbbi azonban visz­sza lépvén, névszerinti szavazás utján K a­s en s zk y választatott meg 94 szavazattal Sze­lestey 64 szavazata ellen. A fökönyvvivöi állomásra kijelöltettek: Matyók Kálmán és Szőke Ignácz, s szintén névszerinti szavazással Szőke Ignácz választatott meg 36 szótöbbség­gel. A főispán m. tiszteletbeli aljegyzőül kine­vezte PI u szár József végzett jogászt. Az alis­pán előterjesztésére elhatározta a közgyűlés egy III-ik aljegyzői állomásnak rendszeresítését évi 800 frt fizesés és 200 frt lakpénz mellett. Pápa városának szervezeti szabályzatai általánosságban jóvá hagyattak, csupán néhány lényegtelen pót­lás iránt utasíttattak vissza a városi közgyűlés elé, az alispán bizatván meg a hitelesítési zára­dék reá vezetésével. — A helybeli ev. ref. főiskolában az előadások holnap kezdetnek meg. — A Pápa városi jótékony nőegylet holnap, hétfőn tartja »kóstolóját« a városi óvoda helyiségeiben, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a nőegylet elnöksége. Be­lépti díj 20 kr, egy adag étel vagy ital 10 kr. Külön meghivó nem adatik ki. — Gyászjelentés. Noszlopy Gyula és neje szül. Kelemen Irma maguk és kis leányuk Emma, valamint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik, felejthetlen kis fi­uknak, illetve testvérének Pistának életének 14­dik napján, rövid szenvedés után ránggörcsben 1884. évi aug. 30-án éji 10 órakor történt gyá­szos elhunytát. A'kis halott földi maradványai f. évi szeptember hó i-én délután 5 órakor fog­nak a r. cath. egyház szertartásai szerint a nosz­lopi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Noszlop, 1884. aug. 31-én. Áldás és béke hamvaira! — Milyen Veszprém városa? E kér­désre imigyen felel meg megyénk egyik első rendű derék tisztviselője, a veszprémi hírlapok­ban: »Termeszeti fekvésénél fogva utcái szabály­talanok, rendetlenek, csatornázása kezdetleges világítása gyarló, köz- és jótékony intézetei csekély számmal, kereskedése pang, az egykor virágzó ipar naponta hanyatlik, társadalmi élete holt, közügyek iránt való nemes lelkesedése csak keveseknél tapasztalható, vállalkozási szel­lem majdnem semmivel egyenlő és igy tovabb«! No már több rosszat Veszprém városáról a leg­nagyobb ellensége se mondhatna. Bizony kár is ilyen városba építeni azt a drága uj megyeházat! — A lövész egylet ma d. e. 11 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart. — Köszönetnyilvánítás. T. Markstein Károly kairói nagykereskedő ur — főiskolánk­nak volt hálás növendéke, — e lapok nagyér­demű szerkesztősége szives közbenjárása s köz­vetítése utján, főiskolánk múzeuma részére egy igen szép és ép példány múmiát volt szives egyptomból ajándékba küldeni. Nem mulaszt­hatjuk el, hogy főiskolánk részéről e lapok ut­ján is köszönetet ne mondjunk a tanintézetün­ket távol messzeföldön is emlékében tartó ha­zánkfiának; másrészről megne köszönjük e la­pok szerkesztőségének is a nagybecsű ajándék kórüli szíves küzbenjárását és fáradozását. A fő­iskola igazgatósága. — Philadelphiából értesiti lapunkat a Garai féle zenekar, hogy amerikai útjukból a jövő hó folyamán hazaérkezni fognak. E hó 17-én szállnak hajóra tele vágyakkal az édes otthon felé, hol bizonyára szívesen lesznek üdvözölve, mert becsületet szereztek a magyar névnek a Yankeek hazájában. — Baleset. A marczaltöi uradalom Far­kasd pusztáján Leridvai Magdolna várkeszöi 18 éves hajadon f. hó 3-án cséplésközben vigyázat­lanságból a gőzgép dobjára esett, és a gép által összezúzatván, rÖ£tön szörnyet halt. — Esküvő. Folyó hó 9-én vezeti oltárhoz Marinczer György földbirtokos, — özv. Barca Ká­rolyué szép és müveit leányát: Mariskát. Zavar­talan boldogság legyen osztályrészük. — Ttt«. K. Lödön mult héten tüz ütött ki; ló házat és ugyanannyi pajtát elhamvasztott. — Ó-SzŐny m. városban f. évi Szeptem­ber 8-ra esö vásár, miniszteri engedély alapján e hó 15-én fog megtartatni. — Ma egyhete a polgári körben tartott táncestély, tekintettel az alkalmatlan időre nem sikerült úgy, a mint az ilyen mulatságok a pol­gári kör helyiségében sikerülni szoktak. Az első négyest 12 pár táncolta. Bár kevesen voltak is jelen a mulatságon, kedélyesség dolgában azon­ban mi kívánni valót sem hagyott hátra. A tánc éjfélután 2 órakor ért véget. — Hurokra került Savanyu Józsi utód­ját, Kántor Pistát a napokban elfogták a Bakony ölében fekvő kökényesi csárdában. Nagyobb volt a hirhedtsege, mint veszedelme. Működése teréül a Bakonyt választotta. Vakmerő betyár stiklik nem fűződnek rövid szerepléséhez. Birka- és disznó lopások képezték specziálitását. Mikor a veszprémi zsandárok meglepték, éppen birkát nyúzott, hogy pörköltet csináltasson a csárdás­néval. Nem akarta magát megadni, de látván, hogy a zsandárok nem sokat komédiáznak, fel­hagyott az ellentállással. A bakonyi tél zord^ága ellen a veszprémi megyeház vastag falai fogják megóvni. — Köszönetnyilvánítás. Gróf Vallisz Gyuláné ü Méltósága a n. démi cath. hitköz­ségnek, tornyuk építéséhez, leszállított áron ke­gyeskedett téglát adatni, miért is a hitközségnek legnagyobb háláját és köszönetét fejezi ki ez út­tal is Lakos István tanitó, — Szökött vőlegényt köröztet a rend­őrség. Neve Stein Ferencz, több hó óta a vidék­ben varrógépek darusításával foglalkozott, hon­nan rendesen Pápára a közponba szokott vissza­térni. Itt ismerkedett meg egy kisasszonynyal, kit később magának el is jegyzett. Most akarták volna a lakodalmat megtartani, mi hogy akadály nélkül eszközölhető legyen: a vőlegény úr iro­mányaiért akart írni Szabadkára. Tekintve azon­ban, hogy ilyen irományok megszerzése nem cse­kély költségbe kerül, — leendő kedves (?) — anyó­sától 40 frtot kölcsönzött e célra. Az anyósok tudvalevőleg az esküvő előtt mindig engedéke­nyebbek mint utána. Igy történt itt is. A kan­didátus fiam-uram megkapta a 40 frtot, a ki azt szépen zsebre rakta és itt hagyva menyasz­szonyt, anyóst, istenhozzádot mondott Pápánaki — Leesett az állásról. A mult hét egyik napján, egy, — körülbelül 18 éves — napszámos leány a 1. patonai kath. templom építésénél egy magas állásról leesett és súlyosan megsérült. — Életben maradásához kevés a remény. — Használhatlanná vált új ötven fo­rintosok kicserélése és beváltása tárgyában a pénzügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, melyben felsoroltatnak azon módozatok, melyek a használhatlanná vált 50 frtos államjegyek ki­cserélése- és beváltására nézve irányadók. Az összeragasztott, Il-ik kibocsátású, 1884. január i-én keltezett 50 frtos államjegyek a kir. pénz­tárak által fizetés gyanánt, vagy kicseréléskép­pen csak az esetre fogadhatók el teljes névér­tékben, ha azok finom selyempapirral vagy egyéb átlátszó anyaggal olyképen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiánytalansága és valódi­sága egész biztossággal megállapítható. — A más módon összeragasztott 50 frtos államjegyek sérülteknek tekintendők és a megtérítési összeg kiszabása végett m. k. pénzügyministerium utján a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. Ányos Pál keresztnevén István 1756-ik évi decemberben született Esztergáron Veszprém­megyében régi nemes családból. Gyermekéveit egyideig Komáromban nagyanyjánál töltötte, utóbb Győrbe és onnan Pápára küldetett iskolába. 1772-ben élete tizenhatodik évében remete sz. Pál szerzetébe lépett a márianostrai zárdában, és ott mint szerzetes ujoncz vette föl a Pál nevet. E magyar eredetű ^zerzet kezdettől fogva min­dig kiválóan vonzotta keblébe a magyar nemes­ségnek fensöbb szemlélődő életre és tudományra vágyott ifjú sarjadékát. 1773-ban Ányos Pál szo­rosabb fogadalommal kötelezvén le magát rend­jének, a nagyszombati egyetembe küldetett böl­csészeti tanulmányainak folytatására, hol 1776­ban bölcsészet-tudorrá fel is avattatott. Ott gerjedt lángra Bessenyei György és Báróczy Sándor munkáinak olvasásától Ányos Pál költői hajlama, és legelőször is Ovidius Ke­roidjaiból fordított zsenge kisérlctül, utóbb Vir­gilt, Horáczot és kivált Lucánust nagy kedvvel tanulmányozta. Költészetének zsengéit az ugyan­akkor Nagyszombatban állomásozott Barcsay Ábrahám ezredessel és jeles hazafi-költővel bi­zalmasan közölte a végből, hogy annak birálata és utasítása szerint vagy folytassa, vagy abban hagyja költői munkásságát. Barcsay azonnal fel­ismerte az ifjú szerzetesben a magasabb költői ihletést; és neki barátja, irányzója, nevelője lett; megismertette a haza jeleseivel, és ezek közölt saját kebelbarátjával a szintén jeles költő és tu­dós b. Orczy Lörinczczcl, a magyar nemzetiség lelkes pártfogójával. Ányos Pál ama jeles hazafiak barátságát szivének teljes örömével fogadta és azt méltólag kiérdemelni is igyekezett. 1777-ben az egyetem Nagyszombatból Bu­dára tétetvén által, Ányos Pál hittudományi ta­nulmányait itt folytatta és végezte be; azután pedig 178 i-iki novemberben a nyitramegyei felső elefánti zárdába helyezteted sötét erdők és ma­gas hegyek közé. E magányos vadregényes vi­déken irodalmi barátaitól elzárva és egyedül szerzetes társaira volt szorítva, mi az ifjú költő­nek érzékeny szivét borongóvá tette. Egy év muiva 1782-ben Székes-Fehérvárra küldetett az első latin osztály tanítására; e városnak akkor míg igen nedves légköre Ányosnak már amngy is beteges szervezetére káros hatású lett, hozzá­járult az ö megfeszített munkássága is, mert itt készítette Nagy Ignácz fehérvári püspök felszó­lítására egyházi énekeit, melyek egy évvel ha­lála után adattak ki. 1784-iki július havában tel­jesen megrongált egészséggel, de mégis, kivált egy sebésznek biztatására, a felgyógyulás remé­nyével édesgetve, Veszprémbe viteté magát; azon­ban itt gyorsan kifejlett vizkórja már szeptember 5-én, tehát néhány hó után véget vetett ifjú éle­tének huszonhét évjes korában. Tetemei ugyanott a sz. Ferencziek sírboltjában helyeztettek nyu­lomra. j Ez volt Ányc-s Tálnak rövid elete, melynek adatai Bacsányi János és Toldy Ferencz után vannak közölve, és mely elég hosszú volt arra, liogy a magyar nemzet szivében halhatatlan ma­radjon. Bacsányi János szerint Ányos Pal testére nézve magas termetű, szöghajú cs szakállú, nyilt homlokú, halovány arczú, lelkületére pedig érzé­keny, vidám, nyájas társalkodó, becsvágyó, bá­tor egyenes szivü volt. Munkái, melyek költői levelek, elégiák, lan­tos költemények, Jall ási énekek, végre különféle alkalmi versezetekböl állanak, a költőnek halála után néhány évvel adattak ki sajtó utján Bacsá­nyi János által; először még a költő halála évé­b|cn egyik rendtársa és barátja Berzsenyi Kris­sóf gyűjtötte összje, ettől néhai Zsolnai Dávid veszprémi kánonok hazafias szándékká' és utóbb nagyprépost azon és ígérettel vette át azokat, hogy saját költségén kinyomatja, mi későbben ugy látszik — me|is történt^ mivel Bacsányi János csakugyan Zsolnai Dávidtól kapta meg Ányos kéziratait, és fönntebb jelzett alkalommal bizonyára annak költségén nyomatta ki azokat; egyébiránt megjegyzendő, hogy Bacsányi neve­zett kiadása nem volt teljes, mert bizonyos, hogy Ányos Pálnak több érdekes versezete mai napig kiadatlan maradt. Ányos Pálnak sokkal rövidebb volt pályája, hogysem bármennyire fennkölt szellemével nem­zeti irodalmunknak nagy müveket alkothatott volna; azonban ha nagyot uemis, de maradandót alkotott, mivel az ö költeményei nemcsak saját korában voltak a nemzeti szellemnek serkentő hangjai, hanem most is, mai műveltségünk töké­letesebb ízlésével is gyönyörködve olvashatjuk azykat. Ányos Pálnak szép dalai a jelen századba is áthangzottak, és a jelen század tökéletesebb költészetének harmóniájába beleolvadtak. Az ö költészetének fő tárgyai: Isten, val­lás, haza, és önszivének szerető, bánatos érzel­mei valának. Minden köitemén3 T e a szemlélődés eszményi világában megtisztult lelkét tükrözi vissza. A »Gondviselesröl« irt verseiben mély bölcseséggel elmélkedik a Teremtő és teremtmé­nyekről. »A régi magyar viseletről* szólván ha­zaszeretetre buzdítja az ifjúságot. Másokban mint például »Egy boldogtalannak panaszai a halo­vány holdnak vagy »A lenyugvó naphoz« fen­séges elégiái hangulat van kifejezve, — mintegy az ö kora halálának bánatos előérzete — távol azonban a kislelkü érzelgés, vagy kétségbeesés­től. — Költői levelei telvék a legnemesebb ba­rátság tiszta érzelmeivel. Ányos Pái költészetét legilletékesebb^n j e l_ lemzé Toldy Ferencz következő szép szávaival: »Anyös Pál — úgymond ö •— egyike a legköl­töibb kebleknek, mik magyar nyelven zengették ^érzelmeiket. Lelke csupa hév és óhajtás. Érzé­keny szive a barátságért és hazáért lángolt, s mintha kora halálát elöérzené, a földi lét mu­landósá|a egyik főtárgya boron|ó d^éjkedései-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom