Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-31

XL évfolyam. Mlegj eleiül*. Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bér mentetten lei'dek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZEftK. hivatalába (0 - k oll eg ium épület) küldendők. 35. szám PÁPAI II A? HL Pápa, 1884. augusztus 31 Előfizetési cLíjals:. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 2$ krajczárrai szállíttatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (ref. főiskola nyomdája) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, spápavidélji egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1884. aug. 30. Semmi sem boszulja meg magát jobban egy államban, mint az anyagi jog körül kifejlett bizonytalanság. Valóban szégyelni való állapot e téren a hazánkban jelenleg létező igazságügyi kormányzat. A polgári törvénykönj^v meghozatala első és legfőbb kelléke a jogbiztonságnak, s e fontos kelléket ini még ma is nélkülözni vagyunk kénytelenek. Nyilvánvaló, hogy a mig vita tárgya lehet, hogy mi felel meg a jognak, mi nem; mi törvényes, mi törvénytelen, — addig nem szünhetik meg soha a felesleges perlekedés. S micsoda jogállapot, jogrend az, hol — mint fájdalom minálunk napirenden van — a mit az egyik biró törvényesnek, jogosnak mond, azt a másik törvénytelennek, jogtalannak declarálja?! Majd a mire a legfelsőbb törvénykezési forum, a királyi Curia kimondta ma ünnepélyesen a törvényszerűséget, hogy ugyanarra másnap a törvénytelenség bélyegét süsse! Akárhányszor megtörténik, hogy ugyanegy héten a merőben elvi dolgokban, hajszálig egyenlő peres ügyekben kétféle igazsággal mór a legfőbb Ítélőszék. Mondanunk sem kell, mily botrányos és egyúttal eredményeiben mily eléggé nem sajnálható helyzet ez. Ezen jogbizonytalanság, ezen kapkodás oka aztán a legtöbb alaptalan pernek, s vele a' perlekedő felek méltó elkeseredésének a birói tekintély csorbulásának, s az ügyvéd iránti tisztelet elvesztésének. Szerény vidéki lapunk csekély szavát is felemeljük hát ez ügyben és kérjük az illetékes köröket, tennének meg mindent arra nézve, hogy mielőbb alkottassák meg a magyar polgári törvénykönyv, mely hivatva leend a birói „bölcs" belátás tévedéseinek gátot vetni, s a jogbizonytalanságot megszüntetni. Sürgetjük ezt, daczára elismerjük, hogy egy ily a codex létrehozása óriási munkát sokszoros megfontolást, hosszú tanulmányt igényel De azt véljük, — eleget vártunk már! Ha lehetetlen is teljesen tökéletes codexet teremtenünk, a gyakorlat és az élet kifogja tölteni a netán felmerülendő hézagokat. Csak fordítást ól ments meg minket Uram! Nem ldvánunk mi polgári törvény-könyvünktől, hogy a Chauvinismus ! tintájával Írassék, de azt se Óhajtjuk, 3- Kutya volt adómentes védjeggyel 574, adói hogy csupán másolás legyen. Ne a díva- *

öte,c

" 77

' ös

«*

ese

».

65

i <">. aii..t fátlan összeT X -, j fogatott es megsemmisíttetett 3b db. Dühös nem volt. tot keresse a törvényhozó, sem a íeltü nési viszketeget, igazságot! de az örökké A gabona ára és a vasúti tariffa. A gabona ára oly borzasztóan leszállott, mint ez már két évtized óta nem történt. Gazdáink valóban kétségbe lehetnek esve. Hiszen ez életfeltétele milliónyi embernek, s ha ez igy tart egész mezőgazdaságunkat válság fogja fenyegetni. Hamar lesz igazolva egy gyökeres agrárius irány szükségessége ! Szerény véleményünk szerint a gabona áruk olcsóságát ellensúlyoznunk kell a vasúti tarijfák leszállításával. Ez oly világos, mint a kétszerkettő. Azért lettek épitve a vasutak, s pedig nagy áldozarok árán, hogy eladhassuk illő haszonnal nyersterményeinket. Igen helyesen cselekedett 1871-ben az akkori kormány, midőn á vasúti tariffákat ugy határozták meg, hogy a gabonától csak annyi vitel díj szedetett, mint a tűzifa és a kőszén után. Most pedig mig a tűzifa és a kőszén után kilométerenkint és vámmázsaokint 14—25 krt fizetünk, addig a gabona után a magyar állam vonatokon egy vagon rakomány után ugyancsak kilométerenként és vámmázsánként 23—43 krt kell fizetni. 4. Az országos és heti vásárokban találtatott Való ! vidékről bevezetett 2 takonykóros ló. melyek a helybeli gyöpmesteri helyiségen kiirtattak, és 5 rühben szenvedő ló, melyek itt letartóztattak és a városi vesztegistáUóbaiii gyógykezeltettek. 5. xV közös vágóhídon 6 mészáros 1269, és 1 hentes 83, összesen 1352 db szarvasmarhát vágatolt le, tehát 126-al többet mint a mult évben, és pedig legtöbbet —• azaz 89 dbot — januárban. Mint beteg és haKzonveheíetien 2 db. ökör elkoboztatott és megseininisiteíett. 6. Pápán állomásozott 3 mén által 127 vidéki és 38 helybeli, összesen 165 kancza födözteteít. 7. Vasúton elszállíttatott 387 ökör, 208 tehén, 143 bika, 24 bival, összesen 762 db, melyből 648 db az ausztriai tartományokba vitetett. Ide szállitatott a Kariiitiiia tartományból tehén cs növendék marha 33 db. A helybeli m. kir. távirdai forgalom 18 83-dik évben Pápán feladott táviratok sta tis ti k áj a: Magyatországba állami sürgöny 45, magán távirat 3761, hivatalos 21, összesen 3827, bevett pénzösszeg 2048 frt 69 kr. Ausztriába állami sürgöny 2, magán távirat 1590, hivatalos 6, összesen 1598, bevett pénzösszeg 860 frt 43 kr. Bosznia és Ilerczegovinába magántávirat 4, hivatalos 4, öszszesen 8. bevett pénzösszeg 3 Irt 56 kr. Németországba magántávirat. 60, hivatalos 1, összesen 61, bevett pénzösszeg 73 frt. 6S kr. Svájcába magán távirat 1, összesen 1, bevett pénzösszeg 87 kr. Szerbiába magán távirati, összesen 1, bevett pénzösszeg 99 kr. Franciaországba magántávirat 1, összesen 1, pénzösszeg S frt 66 kr. Összesen állami sürgöny 47, volt 24,009 frt 80 kr, 1883. évben jövedéki kiadás volt 7.845 frt 27 kr, tiszta jövedelem 16,164 ft 53 kr. 1882. évinél több 1037 frt 84 kr. Vasúti forgalom: 1883. évben személy forgalom: Elutazott 30,360 személy, az előző évinél kevesebb 1140 személylyel. Érkezett 35,600 szemelj', az előző évinél kevesebb 11,200 személylyeL Teher forgalom 1883-ban: málha súly 300,060 kilogr., gyors feladás 300,280 kilogr., gyors leadás 161,040 kilogram 1883. évi teheráru forgalom: Elszállíttatott 17,832,240 kilogr., az előzó évinél több 1,106,070 kilogr. Megérkezett 8,404,250 kilogr., az előző éviTény az, hogy jelenleg a magyar gabona j magán távirat 5418, hivatalos 32, összesen 5407, szállítása a magyar állam vasútjain 7—40%-ei drágább, mint azelőtt. Pedig hazánk egyik legnagyobb kivitele a gabona. Az összes teher szállítmányból 30% a gabnanemüekre esik. Még a vasút ís megbukik, ha nincs elegendő termésünk. Vasút és gabna egymást — hogy úgy mondjuk — segiti. A gabna szállítás elég jövedelmet ád a vasútnak; segítse most cz amazt. Az amerikai és indiai gabnaverseny épen a szállításának olcsóságában áll. Erről kellene gondoskodni azoknak, kiknek e gondoskodás hivatalboli kötelességük. bevett, pénzösszeg 2990 frt 88 kr. ii c é r k c z c 11 táviratok: MagyarországPolgármesteri jelentés mult 1883. évről. (Vese.) Állat egészség ügy: Városi állatorvos ur jelentése — a Pápa városában 1883. évben az állatok között előfordult betegségeket, elhullásokat és gyakorolt állategészség-rendőri intézkedéseket illetőleg — a következőket tünteti fel: 1. Az összeírásnál talált 397 tehén, 106 üsző, 186 ökör, 49 tinó, 9 bika, és 45 bival, összesen 792 db marhalétszámból elhullott tehén: béilobban 1, lépfenében 2, bival: tüdó'Iobban 1, béilobban 1, öszszesen ?92 db marhaléiszámhói elhullott tehén: béllobban 1, lépfenében 2, bival: tüdó'Iobban 1, béllobban 1, összesen veszteség 5 db. Járvány nem volt. 2. Az összcirott 256 herélt, 209 kancza, 2í csikó, 4 mala, és 1 mén, összesen 491 db, lóallományból elhullott: tüdőlobban 4, mellhártyalobban 1, kólíka és béilobban 6, lépfenében 2, összesen 13 db. [ ból állami sürgöny 78, magán távirat 4267, hivatalos 131, Közérdekű 478, összesen 4954. Ausztriából állami 1, magán távirat 1951, hivatalos 6, összesen 1958. Coszuia és líerczegoviiiából magán távirat 3, összesen 3. Németországból magán távirat 76, öszszesen ?6. Svűjczból magán távirat 4, összesen 4. Nagy-Britáiiia, Helgoland magán távirat 2, összesen 2. Szerbiából magád távirat I, összesen 1. Amerikából magán távirat 1, összesen 1. Összesen állami sürgöny 79, magán távirat 6305, hivatalos 137, közérdekű 478, összesen 6999. Beérkezett átmenő táviratok száma összesen : 635 darab. A pápai kir. postahivatal forgalma 1883-dik évben: 1. Levél érkezett 205,428 darab, levelező lap érkezett 77,892 drb, nyomtatvány 30,204, drb, hírlap 132,76S darab, összesen 446,292 darab. Kocsi posta forgalom: II. Magánlevelek 7801 darab 3,125,568 fit értékű, hivatalos levelek 1728 darab 279,900 frt értékű, összesen 9529 darab 3,405,468 H-t értékű. 119. Szállítmányok: 19,692 darab-82,656 kiló — 185,55S frt értékű. IV. Utalványok: befizettetett 20,756 darab 921.719 forint értekben, kifizetteted 12,717 darab 306,752 frt értékben. V. Utánvételekben: januártól—májusig,— ezentúl az év végéig az utalványokhoz számiitattuk; beíizellelell 1995 darab H,4a4 frt értékben, kifizettetett 326 darab 2,Í27 frt értékben. VI. Postai megbízások: beérkezett 297 darab 12,63S forint értékben, kiváltatott 156 darab 5,528 frt értékben. 18S3-dik évben jövedéki bevétel nél kevesebb 1,341,630 kilogram. Az ujoncz állítás eredménye a lefolyt évben következő volt: Az 1883. évi állítási lajstrom tanúsítása szerint felvétetett: I. korosztályba 155 védköteles; II. korosztályba 12S védköteles; III. korosztályba 95 védköteles; B} alatt korosztályba nem tartozó megvizsgált 3 védköteles; összesen 381 védköteles. Ebből dec. 31-ig vagy is a hadjatalék végleges számbavétele idejéig besoroztalott s ilyenül kitüntetve lett: az ujouez jutalék javára 37, a póttartalék javára 5, a honvédség részére 9, összesen: 51 egyén. E szerint ugy a kivetett ujoncz és póttartaléki jutalék, mint az időközben elbocsátott és hátralékul kitüntetett mennyiség is teljesen fedezve lett, sőt ezen felül mint fölösleg a honvédség javára is 9 egyén állíttatott és felavattatott. 18S3. évi időjárás és hatása kert terményeinkre. Az év száraz hideggel kezdődött és tartottján, végéig többnyire 6°-os hideggel; de volt a legerősebb hideg 11° is. Február nappalai lágyak, éjjelei 1 — 3° hideggel változók. Mártius első felében 5—6° hideg, sőt egyszer 9°-ra emelkedve; második felében már lágyabb, de még mindig hűs. April nem volt fagyos; de még is hideg, emiatt a munka megkésve. A szó'lló'tőke még szent György napkor is ugy alszik, mint februárban, csupán a som virágzik, a mandula és barack kezd virágozni. Május jó lágy esőkkel kezdődik, 3—4-én égzörgés lepi meg az embereket, miközben esti 7 óra után borsónagyságu jég esik, reggelre pedig hó. A hó közepe körül újra lehűl a levegő, de kár nélkül. Június 18-án erős köd volt, a mi a szőlőnek virágzásában ártott. Julius és augustusban az elmaradt növényeiét erősen fej lett és minden az érés felé haladt szépen. Szeptember és október hónapok nedvesek és esősek voltak, a mi a gyümölcsérésre felette káros voll. Hasonlón nedves voll november is; ezért nem mehetett jól előre az őszi kerti és szöllőmunka. A kedvezőtlen időjárás miatt semmiféle gyümölcs sem fejlődőit ki tökéletesen. A kcméuymagú gyümölcsök közül az őszi és kajszi barack hoztak valamelyes termést, megygy és cseresnye már kevesebbet, a lágymagúak közül pedig- almában nagy termés volt, körtében már kevesebb, és a mi volt is, körtében több rothadás volt, mini az almában. A szőllő érésében megkésett; de azért a korai fajok jól megértek és Babó mérő szerint 16—19% cukorral jöítek a mustba. Az esős ősz miatt a sav tartalmat nem tudta a szőllő eloszlatni. Többnyire a sav 9—137

00 közt változott. Télre eltett fajok közölt legjobban elálltak még a chassalauk. Kövezet. Az 18S4-ik évre a törvényhatóság által is helybenhagyott tervezet szerint a következő utezakövezések teljesíttettek: 1. A hosszu-uteza a (950. házszámtól 35 futó öl hosszúságban és 3° szélességben somlai bazalt kővel kirakatott. 2. Az ispotály-ulcza a 152. szánra háztól a TÁRCZA. . — Horác II. 14. — Elröpül a gyors időnek szárnya, Mindhiába hívjuk vissza azt, Bár lelkünkben száz imádság járna Arczunkon mégis redőt fakaszt. Mindhiába áldozol az égre Leszakaszt a kegytelen halál, El kell válnod, az ösvényre térve, Hol együtt jár a pór s a király. Házadat, szerelmed' itt kell hagynod, Itt kezed oltotta fáidat, Csak a cziprus fogja födni hantod, A hová utódod látogat. Jó borod, melyből jó kedvet ittál, Az utolsó félig telt pohár, Minden, minden, a mi mostan itt áll, Egy ifjabbra, egy utódra vár. mm A felkai völgyben. A magas Tátra egy vadregényes pontjára vezetem a szives olvasót. Hanem előbb üljünk nyeregbe mert egyébkent fárasztó lenne az út. Az idő kedvez, az ég kekjén csak elvétve jelenik meg egy fellegecske, kívánni sem lehetne jobb időt. O Tátrafüredröl nyugotra indulunk ki, elhaladva Ujfüred kastélyszerü épületei mellett. Az út sürü fenyves között vezet, számtalan patakocska által keresztezve. Utunk lassanként emelkedik, kiérünk a sűrűből s a törpefenyő honában vagyunk. Az ut kavicsos, éles szirtekkel környezve kanyarog szeszélyesen. Még egy jó Kapaszkodó s a Kereszthalmon vagyunk 141S m. magasban. Festői panoráma tárul ki balra, előttünk. A szepesi fensik apró falvaival, noha először látjuk, mint egy regi jó ismerős látszik felénk mosolyogni. De siessünk célunk felé. — Még vagy % órai kapaszkodó, s elérjük a felkai völgyet. E völgy egy medencét képez, melynek délről van egy kis nyilasa, hol a Felka patak mintegy futva a magánytól a szabadba siet, egyesülni testvéreivel. De előbb megtörik a sziklafalon, s 80—100 in. magasról zuhanik a mélybe, a hegyoldalon mint egy ezüst fátyolt képezve. A medence oldalait magas sziklafalak képezik; északról a gránátfal (azért nevezve igy, mert sok gránát található kőzetében, de csiszolásra nem használhatók szemcsés voltuk miatt). Balról a gerlachfalvi csúcs (2659 m.)emelkedik, jobbról a nagyszalóki (2478 m). Mindennünnen majdnem a légben lebegő sziklablockok tekintenek le reánk, melyeket mintegy csak az imádság látszik tartani. Orgonasípszerű nyúlványok csipkézet módjára diszitik a komor hegyoldalakat, Változatosságot nyújtva a szemnek. — A kárpátok jellemző tulajdonságai mind fellelhetők itt. Ama nagy szaggatottság, mely többnyire állandó tulajdona minden irányban a hegyek hirtelen kanyarulatai, a szirtek fantasticus száz meg száz alakulata, a Flóra különössége stb. — Ily környezetben s a világtól elzárt magányban pihen a telkai tó, mely már a legtekintélyessebb tengerszemek egyike, 1667 m. magasban fekszik, szabályos alakú, 300 láb hoszszu s a közepén 120 láb széles. Vizejkristálytiszta, s smaragzöld (talán a gránát fenékjböl). Fenséges csend honol a völgyben, melyet csak a vízesés moraja tör meg, s nagy ritkán a' marmota átható füttye. Néha zerge is látható a » Virágoskert« felé eső) oldalon, de ha meglátja lenn á touristákat, visszaszáguld a »lengyel nyereg« hómezöi felé. A tó lassanként kissebbedik; a partján heverő sziklák még pár éve vizben fürödtek. Körülöttök gyalogfenyő kúszik a parton, anemonevel tarkázva. A csendes tükrön látjuk a kék égbolt játszi gyermekeit, az egymást üző fellegeket, a férfiasan magasratörö bérceket, s a gránátfa szürkülő agg fejét. — A szellők aeoli hangon suttognak; mintegy látni véljük a tó syrénjeit, csábos mosolyukkal; hókarjaikat tárva elénk, édesgetnek magukhoz. Megfoghatatlan érzés az, mely elfogja lelkünket. Vallásos meghatottság egyesülve a halál gondolataival fogja el szivedet. S szived úgy telve — azt hiszed meg szakad. — Ez a »föld iránti szerelem.« — »Az egyetemes hatás az, mely elmondhatatlan: egy szörnyű érzés mely az egymáshoz közelállókat egymás keblére borulni készti; mely megrémít, becsukja az ajkat s felszabadítja a könyet. Van benne szédület, mely már nem félelem, hanem gyönyör.« Bocsáss meg nagy Petőfi halhatatlan szelleme, ha nem értlek sokad magammal, midőn igy énekelsz: Mit nekem te zordon kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája, Tán csodállak, ámde nem szeretlek S képzetem hegy völgyedet nem járja.