Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-03

lera beteg vagy halott van. A beteg minél ke­vesebb személylyel jöjjön érintkezésbe. Jó ha minden házban egy nagyobb mennyiségű 5 per­centes karból oldat tartatik készletben. A beteg vagy halott ruháját ebbe kell áztatni; ugyanily vizet használjunk kézmosásra, ha kolera beteg­gel érintkeztünk; arcunkat megmossuk, szánkat pedig kimossuk hideg vizzel. Kerülni kell azon helyeket, hol sok ember gyül össze; ha teme­tésremenünk, az utcán maradjunk. A beteg ürü lékeit oly edényekbe fugjuk fel, melyekben 5 percentes carbololdat van, ugyan ily^oldattal kell le törölni a beteg által beszennyezett holmikat. A meghalt értéktelen vagy kevés értékű ruháit, szalmazsákját és szalmáját legjobb elégetni, az értékesebbeket desinficinálni kell, a halottat pe­dig legjobb mielőbb a halottaskamarába szál­ali tni. Miért dühöng a kolera mindig Páj>á7i f Lás­suk most Pápa városának viszonyát a kolerával szemben. A város talaja alluvium (tókertek) vagy a gy a ?' va gy a gy a gg a ^ kevert homok. Ezek mind oly földnemek, melyek az esőt és levegőt köny­nyen áteresztik és a koleracsirák fejlődésére na­gyon alkalmasak. ~V^_ Már fentebb emiitettük, hogy a talajvíz ál­lása nagy befolyással van, a kolera kifejlődésére. Nagy és gazdag városokban a talajvíz állása szabályozva van földalatti csatornázás által. Ezen csatornák a felesleges vizet elvezetik; ezen vá­/rosok területén a talajvíz állása csak keveset in­gadozik, mely körülmény nem kedvező a kolera­csirák kifejlődésére. Igen feltűnően mutatkozott a csatornázás haszna Münchenben az 187 Vdikí kolera alkalmával. Akkor a város egy nagy ré­szében még peczegödrök voltak mert ezen utczák még nem voltak kanalizálva; ezen részek és ut­czákban a kolera dühöngött, mig a kanálizált város részekben kevés kolera eset fordult elő. Hasonló tapasztalatokat tettek más városokban is. Pápán kanálisatióra gondolni sem lehet, mert ahhoz roppant sok pénz szükséges. De annyit mi is megtudnánk tenni, hogy nyitott csator­náinkat tisztán tartanok, és hol csatornák hiá­nyoznak, oda csináljunk ilyeneket. Van ugyan ujabb idő óta egy szabályrendelet, mely az ut­czák és csatornák tisztán tartását parancsolja, de ez nem hajtatik végre és mindennap akár­hányszor láthatjuk, hogy minden moslékot az utczára és a csatornába öntenek, anélkül hogy ezért valaki szólna, vagy hogy valakit megbün­tetnének. Sok százra megy azon házak száma, hol nem is tudnak a mosléknak más helyet mint az utczát. A csatornákban ez által egész torla­szok képződnek; a növényi és állati hulladékok az utczán rothadnak, a vegyi felbomlás légnemű részei részint a földbe hatnak, részint a levegőbe jutnak, az utóbbiból támad a rosz és egészség­telen büz, az előbbi meg kedvencz letelepedő helye billió meg billió élödieknek, melyek között legfőbb szerep jut a különféle ragadós betegsé­gek csiráinak, adott alkalommal a kolerának. Talajunk megromlásának második forrása a czinczaárok, mely a város egész közepét keresz­tül szeli. A czincza Pápa vára árkának utolsó maradéka, ma mint gyűjtő és levezető csatornául szolgál a városi csatornák legnagyobb részének. Csak akkor van benne viz, ha nagyobb eső van, különben vannak benne egyes bűzös pocsolyák, hosszan tartó szárazságnál teljesen kiszárad. — Esés nincs szabályozva; az is hiba hogy még a város belterületén szakad bele a Tapolczába. A czincza fenekét és partját, mindvégig ki kellene kövezni, még ennek megtörténte után is czélszerü volna azt teljesen beboltozni; de legjobb volna a Tapolczábói vizet ugy belevezetni, hogy az mindig folyna benne. Véleményünk szerint ez nem is kerülne sokba. Minden körülmény között pe­dig kötelessége a városnak a Czinczát igen gyak­ran kilisztitatni és a vele határos házakat éber figyelemmel kisérni. Van még egy harmadik neme talajunk el­ronditásának és ez a leghatalmasabb, mert az egyes házak emésztő gödreiből származik. Alig van néhány ház az egész városban, hol a pecze­gödrök a közegészség szabályai szerint vannak csinálva. A peczegödrök megmételyezik környé­küket és mivel a város házai sűrűn vannak egy­másmellett és minden házban peczegödör talál­ható, az egész város talaja inficiálva van. Ez lesz nézetünk szerint egyik fcoka vagy talán egye­düli oka annak, hogy a város utczái területén nincs kut, melynek iható vize volna. Három forrásból származik tehát Pápa város talajának inficiálása, megmérgezése. Nagy eső­zések alkalmával ugy a peczegödrök, mint a rzincza valamint az utczán és annak nyitott csa­tornáiban levő rothadó állati és növényi hulla dékok, valamennyien ivóvizünkbe — a Tapolczába ömlenek. Mi pápaiak ismerjük ivóvizünknek ezen romlottságát, sok esetben veszélyességét, de any­nyira megszoktuk már hogy nem is feltűnő előt­tünk; oly stoicismussal tűrjük, mintha ezen sem­mikép sem lehetne segíteni. Söt vannak igen so­kan, kik azt kigúnyolják, ki rosz és egészségte­len vizünkről beszél, azt mondja, hogy elég öreg ember van Pápán, jeléül annak hogy a viz egész­séges. De ezek egyike sem olvasta meg a Pápán íakó 70 éven tul levő embereket, még kevésbbé hasonlította össze ezek számát, más egészségesebb Városok ugyan ily korban levő lakosaival, a m|ért az ily optimisták állításai semminemű hitelt nem érdemelnek. A közegészségi búvárok ujabb kutatásai ki­derítették, hogy a folyó vizek igen sok beléjük ömlő kártékony anyagot képesek ártalmatlanná tenni. Igy például azt találták, hogy egy folyó, mely közvetlen egy nagy város közelében, mely­nek összes kanálisai ebbe folynak — igen egész­ségtelen, vizzel bir, már a várostól több kilométer­nyi távolságban, ismét iható vizzel bir. De ez csak igen bővizű nagy folyamokról áll, és a Ta­polczára nem alkalmazható, ez legalább a város egész területén csak romlott vizzel bir. Bármikép speculálunk, a Tapolczábói soha sem fogunk kapni oly vizet, mely a közegészség követelményeinek képes megfelelni. Nézetünk sze­rint legczélszerübb a Tapolczát teljesen és min­den megszorítás nélkül átengedni az iparnak; az emberek számára pedig tiszta vizet kell terem­teni vagy vízvezeték vagy több artézi kut fura­tása által. Hogy melyik mód volna jobb, czél­szerübb, olcsóbb és kivihetöbb az a technikusok dolga; de annyi bizonyos, hogy égető szüksé­günk van tiszta vizre, melyet ivásra és főzésre használjunk. A Tapolcza forrásának bevezetése legegyszerűbb volna ha először a vegyi- górcsői és physikai vizsgálat kideríti, hogy ivóvizül hasz­nálható és másodszor ha constatálható, hogy a malmok vizeréjének lényeges megcsonkítása nél­kül annyi vizet vagyunk képesek bevezetni, hogy abból a város szükséglete teljesen fedezhető. Hát mennyi vizre van szüksége Pápának ? Ha legkevesebbet számitunk, akkor minden sze­mély után naponta 25 litert kell követelnünk; mivel a városnak közel 15000 lakosa van, na­ponként legalább 3750 hektoliter vizre van szük­ségünk. Pia csakis ennyit tudnánk kapni, akkor a vizzel nagyon kellene fukarkodnunk, azért jobb volna ha ennél sokkal többet tudnánk bevezetni, hogy azt nem csak ivásra és főzésre, hanem más czélokra is tudnánk használni mint: mosogatásra, fürdésre, utczaöntözésre, czincza és csatorna ki­öblítésére és ipari czélokra. Minél több vizzel rendelkezünk annál jobb és annál hamarább és annál inkább fog leapadni Pápán a nagy halálozás, (folyt, köv,) Lakbérleti szabályzat. (Vége.) 25. §. Az utczai és udvari boltokat, valamiül egyéb — ipari és kereskedelmi — czélokra felvett helyiségeket akár egészen, akár részben csak a bér­beadó beleegyezésével lehet albérbe adni. Követke­zőiéi; bérbeadó az albérlő beköltözését tűrni nem kö­teles, s a mennyiben netán beköltözött volna, tartozik albérlő a költözködésre való felszólítástól számított 3 nap alatt a helyiséget kiüríteni, fenmaradván albérlő­nek kártérítési joga, albérbeadója ellen. Ha pedig bérbeadó ezen jogával élni nem akar, a bérösszeg tekintetében mind a bérlő mind az albérlő felelőségben marad. Kizárólag lakás eze íjára felvett helyiség, an­nak egy része albérbe adható. 26. §. A bérösszeg cs járulékai megfizetésének kötelezettsége bérbevevőt cs közös házlartásban élő hitestársat egyetemleges kötelezettséggel terheli. Mig a lakbér meg nem fizettetik, a bérbeadó jogosítva van azon ingóságok elszállítását, a melyekre őt törvényes zálogjog illeti, szükség esetében rendőri segédlet igénybe vátclcvcl is megakadályozni. 27. §. Ha a bérkövetelés vagy az előző §-hari emlilctt jog vitássá válik, kölelcs leend bérbeadó, azon bérleli követelését, melyre megtartási jogát ala­pítja, a bíróság elött bérlőnek ebbeli felszólításától számított 3 nap alatt annyival inkább érvényesíteni, minthogy különben a visszatartott ingók tekintetében kézi zálogjogát elveszti. A törvényes zálogjog a kö­vetelés és járulékainak kifizetésével, vag} f bírói leiéibe helyezésével azonnal megszűnik. 2?. §. Azon ingóságok elárverezése esetében, a melyekre bérbeadót az 1881. LX. f. cz. 72. §-a értelmében törvényes zálogjog illeti; bérbeadónak akár már lejári, akár a felmondási időig lezárandó, akár pedig részben lejárt, részben lejárandó de csak félévi bérkövetelése, járulékaival, a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők követeléseit megelőző elsőséggel clé­gitendó ki. 29. §. Oly javítások, melyeket bérlő akár csin, akár kényelem tekintetéből a kibérelt helyiség kül vagy bélfalain, ajtain, ablakain, vagy padlózatán té­tetett, ha csak a háztulajdonos és bérlő közt e te­kintetben külön megállapodás létre nem jött, a ki­költözéskor mindeu megtérítése nálkül a háztulajdo­nos sajátjává válnak. 30. §. Falak lebontása, áttörése, ajtók ablakok befalazása s általában bármily átalakítások csak a háztulajdonos beleegyezése és a fennálló építési rend­szabályok megtartása mellett történhetnek. 31. §. Czég és czimtáblák a háznak kül vagy belrészére a háztulajdonos megkérdése mellett alkal­mazhatók. Ha ezek kilerjcdég éa helye tekintetében megegyezni nem tudnak, az eldöntés a városi taná­csot illeti: Mindezeket kiköltözéskor a bérlő tartozik eltávolítani s mindent az előbbi állapotba visszahe­lyezni. II. RÉSZ. Eljárás a felmondás és költözködési ügyekbe 11. 32. §. A felmondás vagy magán uloti, vagy közjegyző által vagy pedig bíróság utján történhetik. A magán uton felmondó félnek joga van a felmondás megtörténtéről írásbeli elismervényt kívánni. Ha a felmondást szenvedett fél ily étjemervényt adni nem akarna, a felmondás két tanú jelenlétében íörténhctík. 33. §. Ha valamely fél a felmondást, h/róí uton akarja eszközölni, eziránt! kérelmét a bérlemény her Ivekén illetékes biróságánál (\iír. járásbjrÓHá^) leg­később az évnegyed 10. napjának délutáni 5 órájáig, havi bérleteknél pedig bármikor, akár szóval, akár írásban előterjesztheti. Ebben a bérlet tárgya és az idő, melyben a kiköltözés történjék, határozottan meg­jelelendő. 34. §. A kiszabott határidőn tul előterjesztett kérelem csak az esetben fogadható el,, ha a felmon­dás a 12. §. értelmében, bérnemfizetés indokából történik. 35. §. A biró a felmondási kérelmet az ellen­féllel oly meghagyás mellett közli, hogy az a kitett időben kiköltözni, illetőleg a kiköltözést tűrni végre­hajtás terhe alatt köteles; szabadságában állván ne­táni kifogásait előterjeszteni, mire nézve ugyanazon végzésben az ünnepekre való tekintet nélkül, a ke­reset beadásától számított három napon túl nem ter­jedő határidőre tárgyalás tűzetik ki, melyre felmondó fél egyidejűleg idéztetik. Ha a felmondást szenvedő fél a tárgyalásra meg nem jelenik, akkor a felmon­dást közlő bírói határozat jogerejüvé válik s jogerejü bírói határozattal constatálfatik; ha ellenben a felmondó maradna el, ugy a megjelent fél előadása, a meny­nyiben ez a felmondási kérelem bizonyítékai által meg nem gyöngittetik, valónak vétetik s a felmondás iránt annak értelmében fog határozat hozatni. 36. §. Ha a magán uton vagy közjegyző elött tet felmondás az ellenfél által cl nem fogadtatik vagy ha utóbbi az elfogadás iránt nem nyilatkozik, vagy Írás­beli elismervényt adni nem akar, joga van a felmondó félnek felmondása érvényességének kimondását, fel­mondást szenvedett félnek pedig a felmondás érvény­telenítését az 1877. évi XXII. t. cz. 11. §-a 5. pont­jának szem elött tartásával, a bérlemény helyének bírósága (k'n. járásbíróság) elöi oármikor keresettel kérelmezni. Ezen esetben is a meghagyás kibocsátá­sára és a tárgyalás kitűzésére nézve, a 39. §-ban szabályozott eljárás követendő. 37. §. A felmondási és költözködési ügyekben kézbesítés a fennálló törvények és rendeletek értel­mében eszközlendő. A háztulajdonosnak a bíróság területén kivül lakása vagy tartózkodása esetén azon­ban az idéző végzés a házkezelő kezében is érvé­nyesen kézbesíthető, bérlő idézése esetében pedig az idézvény kiszegezése és ügygondnok nevezés, a hir­detményi idézés mellőzésével érvényes idézésnek te­kintendő akkor is, ha első végzés kézbesítése ese­tében hon nem talált alperesnek háznépe nincs. 38. §. A tárgyalás a jelen szabályzatban meg­állapított eltérések figyelembe vétele mellett a fenn­álló törvények által szabályozott sommás szóbeli, illetőleg kisebb polgári pcreseljárás szerint történik. Ha a fél által felhívott tanú bírói idézésre sem jele­nik meg, a megjelenésre anyiszor a menyiszer 50 írtig terjedhető pénzbirsággal kényszeríthető'. A hely­ben nem lakó vagy tartózkodó tanú, 0 menyiben a fél állal elő nem állíttatott, az ellenfél tiltakozása esetén mellőzendő. Főeskü általi bizonyításnak álta­lában csak akkor van helye, a midőn okirat valódi­ságának bizonyítása iránt egyéb próba rendelkezésre nem áll, egyéb ténykörül menyekre nézve pedig csak az esetben, ha az iránt a felek kölcsönösen meg­egyeztek. Ha eskütől függő határozat hozatik, a bí­róság az eskü letételére 3 napon tul nem terjedhető határnapot hivatalból tüz ki, s arra a felekel megidézi. 39. §. A biró a felmondás érvényességét és a költözési kötelezettséget lehető mielébb közös hatá­rozatban akkép oldja meg, hogy az lehetőleg a köl­tözködési időben végrehajtható legyen. A tárgyalás befejeztével a határozat a felek elött azonnal kihir­detendő és a meg nem jelent féllel Írásban közlendő. 40. §. Felmondási és költözködési ügyekben hozott bírói határozat ellen fellebbezésnek, felfolya­modásnak, előterjesztésnek, igazolásnak és perújítás­nak sem az eljárás sem a végrehajtás folyamában nincs helye. Az 1874. XXXV. t. cz. 111. g-a sze­rint kiállított közjegyzői okirat alapján elrendelt vég­rehajtás ellen sem felfolyamodásnak, sem kifogásnak helye nincsen. A pervesztes fél részére azonban ne­tán szenvedett kára Ickinlefébcn a rendes per utja minden cselben feiihagyalik. 41. §. Ha a bérlemény átadása vagy kiürítése iránti kötelezettség, vagy ennek ideje a felek közt vitássá válik, szabadságában állami bármelyik félnek a kérdés birói eldöntését a költözködési idő beállta elött is bármikor a bérlemény helyének bírósága elöli szorgalmazni. A jelen szabályok által megállapított eljárás ezen ügyekre nézve is alkalmazandó, sőt ha ily per a költözködési idö beálltával indillatnék, az minden halasztás nélkül legkésőbb a megindítást kö­vető napon letárgyalandó, miért is ily ügyekben csak a felek által a tárgyaláskor előállított bizonyítékok vetethetnek birói figyelembe. 42. §. A költözködési kötelezettséget megál­lapító birói határozatban a végrehajtás foganatosítá­sára megkeresés mellőzésével hivatalból külön közeg küldendő ki, a kiküldött birói közeg köteles leend a meghagyás vételével, illetve a költözködési idő beáll­tával haladékfalánul és a végiehajtást szenvedő fél előleges értesítése nélkül a helyszínére kimenni és a birói határozat végrehajtását szükség esetén karha­talom alkalmazása mellett eszközlésbe venni. A vég­rehajtás folyamában a birói kiküldött a végrehajtást szenvedő fél kérelmére három órán túl nem terjedhető halasztási engedhet. A felmerülő költségeket a vég­rehajtató fél tartozik előlegezni. 43. §. Lejárt lakbér követelés iránt a biztosí­tási végrehajtás elrendelése szempontjából a bérleti viszony kimutatására (4881. LX. t. cz. 225 §.") a házkczeló'nek hitelesített vagy két tanúval elötteme­zelt magánbizonyitváuya is elegendő. Aki c czélból valótlan, vagy valótlan (artalmu bizonyítványt állit ki, vagy a ki tudva valótlan bizonyítványt használ, ki­hágást követ cl jís 50 frtig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő. | Becset rettegteti; ütközetben minden élelmi és lőszerkészletei, a császáriak raktáraiban lefoglal. Augusztus 4. — 1849, Makónál Szerdahelyi honvéd 5 r „ nagy hosszan tiliellet az osztrák lovasságra, mely a varost megszállva tartó,; de midőn egy császári vadászzászlóalj meg­érkezett, s magát a Maros melletti házakba megvonta volna Szerdahelyi jónak'látta a tüzeléssel felhagyni, s visszahúzódni. — Augusztus 5. — 15fí6. Szigetvár alá ÍI. Szuleiman sullán megérkezik s legott ostromot parancsol Szigetvár ellen, — Augusztus 6 — \849. Bem magyar tábornok a túlnyomó számú orosz-osztrák seregek állal Nágy-Csürnél meg­veretik Ez alkalommal Bem maga majdnem elfogatott. Augusztus 7. — 1849. Az oroszok a magyar guerilla csapat által elejteti 5 orosz tiszt és 5 közlegény miatt dühöng­nek. Ugyanis a lakosságot kancsukákkal kényszerilik éjjel az elásott oroszokat puszta ujjaikkal kikaparni. Augusztus 8. —• 1819. Losoncot az oroszok kirabolják földúlják s a lakosokat.megkínozzák. Augusztus 9. — 1849. Losoncot az oroszok fölperzselik. Irodalom és » 1 1 — A. „Képes családi lapok" 4i-ik számának tartalma: Ki volt hát? elbeszélés, irta V. Gaál Ka­rolin. (folyt, köv.) — Jenő: költői elbeszélés, irta Szomory Károly. folyt, köv) — Egy jó könyvről; irta Virágh Elek.— Elvira; beszély, irta ifj. Yáncza Mihály, (folyt köv.) — A re­negát; beszély irta Wirlzfeld Béla. (folyt, köv.) — Heti tárca. A zöldbe; irta Kükemezey Árpád. — A zongora sorsa; Berlioz „Les Loirées de I'Orcheslre'' gyűjteményéből. — Krim félszi­get körül; közli Váczy L. (.folyt, köv.; — Képmagyarázat. — Mindenféle Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utca 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, ne­gyedévre 1 frt 50 kr. — Az „Ország "Világ" ol-ik száma meg­mutatja azt, hogy a jó irdk csoportosítása, a közönség Ízlésé­nek kielégítése mellett jó lapot lehet adni. Ki kell emelnünk ezúttal az „Ország-Világnak buzgalmát, Ízlését, melylyel neve­zetesebb írók műveit is megválogatja. Mutatványszámok ingyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy é\-re 10 frt, fél­évre 5 frt, évnegyedre 2 frt SO kr. Kiadja a jó nevü ,. Pallas'' irodalmi részvénytársaság, Budapest, Koronaherceg utca 5-ik szám. Hivatalos rovat. Figyelmeztetés. a közegészségügy érdekében. Figyelmeztetik a lakosság, hogy Francia or­szág déli vidékén, mely pedig a mai gyors közle­kedési eszközök mellett tőlünk nem igen távol van, a kolera járvány folyvást uralkodik; ovakodjékn tehát mindenki a meghűléstől, átázástól, az étkezésben! rendetlenségtől, éretlen gyümölcs, tisztátalan ivóvíz­től tartózkodjék; lakását gyakran szellőztesse, tisz­tán tartsa; a betegség első jelénél azonnal orvosi segélyről gondoskodjék, — a lakások tulzsufolása hatóságilag tiltatik. Pápa Julius 30-án. 884. ÍM MFTÁB. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. — Augusztus 5. — 18Í9. Révkomáromból Klapka György }ii)iipßd tábornok merész kirohanást lesz Vág-Ujhely felé: Barkó császári dßiidardt sietvén^ s a császáriakat Pozsonyig űzvén, Körrendelet a megye járás orvosaihoz Járványok, de különösen cholera járvány ese­tén okvetlen megkívántatik, hogy a vármegye min­den községében oly egyén létezzék, ki a közegész­ségügyi szolgálatot szakszerüleg és pontosan telje­síteni képes, tekintve, miként nincs kizárva annak lehetősége, hogy a Toulonban felmerült cholera be­tegség az ország s igy ezen törvényhatóság terüle­tére is behureoltatib, az előintézkedéseket minden irányban foganatosítani óhajtom, ebből kifolyólag felhívom a cimet, mint oly szakközeget, ki járása területén levő közegészségügyi személyzettel legin­kább ismerős, hogy az illetőkkel való értekezés után dc legkésőbb 14 nap alatt tegyen jelentést hivata­lomnak arról, váljon járása területén hány oly egyén létezik, ki kolera esetén orvosi liszttel megbízható lenne? s hogy minő feltélelek mellett hajlandók az illetők azt elvállalni? a mennyiben pedig a tekinte­tetes cini járása területén ily egyének megfelelő számban nem léteznének, jelentse be azt is, hogy a közegészségügy érdekében hány járvány orvosra lenne szüksége? Bízva a cimnek ismert ügybuzgalmában — kifejezést adok abbeli reményemnek, hogy felfogva jelen rendeletem fontosságát — annak haladéktala­nul eleget teend s vonatkozó részletes jelentést hozzám mielőbb felterjeszti. Veszprém, 1884. évi július hó. alispán. Pályázati hirdetmény. Veszprém vármegye területén és pedig: 1. } A veszprémi szolgabirói járásban a n a g y v á z s o n yi, — 2. ~) A Devecseri szolgabirói járásban az aj kai, — 3. } A pápai szolgabirói járásban a takácsi mi hál y házai, P. kovácsi, és H. bö dögei, — 4-3 A zirczi szolgabirói járásban a zirczí, csetényi, és B. szombathelyi, — 5.3 Az enyingi szolgabirói járásban a d ég hí körorvosi állások üresedésben levén, ezen köiorvosi állásokra a pályázat kihirdettetik, és a pályázni kí­vánók felhivatnak, hogy okmányaikkal fölszerelt pá­lyázati kérvényeiket az illetékes és főnt megnevezett járási szolgabirói hivatalhoz 1884. évi augustus hó 20-án d. e. 9 óráig a midőn a választás a szol­gabirói székhelyen megtartatni fog, adják be. —• A pályázóknak tájékozásul megjegyeztetik, hogy a körorvosi állás javadalmazása 300 frt kész­pénz fizetésben és az illető orvos kívánságához ké­pest 150 frt fuvarbérben vagy a helyett hivatalos utazásokhoz az eló'fogatoknak természetben való ki­szolgáltatásában van megállapítva. A körorvosok a körben a közegészségi leen­dőket és kirendeltetésük esetén a járvány orvosi le­endőket leljesjtlcni kötelesek. Veszprém, 1884. évi július hó 30-án. főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom