Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-07-27

Megjelenllc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert keséktől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak -vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába {Ó - k o 11 eg iu m épület) küldendők. PAPAI LAPOK. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczárrai számítolnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetésen a lap KIADÓ hiv a tálába (ref. főiskola nyomdája) küldendők. mSEassrrstaai Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1884. július 26. Pápa város szervezési szabályrendeletének tervezete rnost van a képviselő testület határozatának megfelelően közszemlére kitéve, hogy az ügy iránt érdeklődők annak tartalmával a javaslat érdemleges tárgyalása előtt megismerkedhessenek. Tudva azt, hogy egy rendezett tanácsú város administrácziója csak akkor felelhet meg azon várakozásnak, melyet a város polgárai a hozott anyagi áldozatok fejében hozzá jogosan kötnek, ha gondoskodik oly szabályokról, melyek egyfelől bíztositják a polgárok egyéni szabadságát, szellemi és anyagi érdekeinek megóvását és előmozdítását, másfelől biztosítják a rendet, az adminisztráczió gépezetének egyöntetű összemüködését és a hatóság mindazon intézkedéseinek sikerét, melyek az egész városnak mint erkölcsi testület tekintélyének fentartását és a közjólét emelését czélozzák; s hódolva a „semmit rólunk nélkülünk" jelszónak is, készséggel engedtem e lapok szerkesztősége felhívásának, hogy mint az előkészítő bizottság igénytelen egyik tagja a nyilvánosság előtt ismertessem azon lényegesebb intézkedéseket és azok indokait melyek a javaslatban az előbbi szervezeti szabályzat módosítására irányozvák. Az említett tervezet uj hivatalokat nem állit fel, de a közérdek szempontjából a mérnökség kivételével nem is szünteti meg az eddigieket, következéskép uj teher a városra ebből nem is háramol, kivéve azon 200 frtnyi lakbért, mit az 1871 évi XVIII. t. cz. §-ának megfelelóleg a polgármester javadalmazásához a törvényhatóság ujabb intézkedése folytán csatolni kellett. — Azonban a változatlanság jelzőjét már nem alkalmazhatjuk az egyes hivatali állomások hatásköre s teendőjeinek körülírására, mert ez irányban részint a törvényhozás ujabb intézkedése folytán, részint a czélszerüség és az ügymenet gyorsítása szempontjából különösen a polgármestert változtatásnak egész sorozatát találjuk. A várositanács munka-köre kevesbítve van az által, hogy a tanácskozást nem igénylő felsőbb rendeletek s ahhoz hasonlók kihirdetése és végrehajtása ülésen kivül fog a polgármester által elvégeztetni. — A tanács tagjai a mulasztásokért és netáni károkért fizetéseik arájában lesznek felelősek, — ezért a fizetés a felelőség nélkül szavazattal felruházott kültanács intézménye eltöröltetni javasoltatik. — A kültanács eltörlésének indokául még az- is felhozatik, miszerint 6 éven át a tapasztalat azt bizonyította hogy — tisztelet a kivételeknek — a 12 kültag oly ritkán jelent meg az üléseken, hogy a folyó ügyek menetéről tudomást sem szerezhettek és a kölcsönös felvilágosítás szüksége akadályozta a tanácskozás menetét. A közgyűlés határozatainak előkészítésére a régibb szakbizottságok ismét visszaállitatnak, és pedig lesz: jogi, gazdasági s pénzügyi, szépitési és építészeti, kőzegószségi szakbizottság külön alakítva, a tanügyi bizottság teendőjót az iskolaszék látja el. — Fenmarad azonban a 30-as állandó választmány intézménye is, olykép, hogy a szakbizottságok a szakkérdésekben csupán véleményüket nyilvánítják az állandó választmány pedig minden fontosabb ügyben határozati tervet terjeszt a közgyűlés elé. MegáUapittatott a tisztviselők, segéd ós kezelő személyzet szolgálati pragmatikája is. A tisztviselők évenkint 4 heti, a segéd- és kezelő-személyzet 2 heti szabadságidőt feltétlenül igénybe vehetnek. — Az 1883. évi I. t. cz, értelmében megkívánt qualificatióval kell birniok: a polgármesternek, s rendőrkapitánynak, árvaszéki ülnöknek, gyámpénztárnoknak, jegyzőknek, ügyészeknek, orvosoknak a tisztikarban,— állatorvosnak, mértékhitelesítőnek és bábának a segédszemélyzetnél. A szolgaszemélyzet, melyhez ezentúl a íiegyedmesterek is tartoznak, nem vétetett fel a szervezeti szabályzatba, hanem az mondatik ki, — hogy a szolgaszemélyzet létszáma és illetménye a körülnienyekhez képest évről évre a költségvetés tárgyalása alkalmával állapitatik meg. — A város szolgáit a polgármester fogadja fel és bocsátja el, kinek fegyelmi hatósága alatt is állanak. E rövid vázlatnak nem volt czélzata feleslegessé tenni a közszemlére kitett javaslat elolvasását, sőt az által, hogy főbb pontjait a közönség előtt feltárta, azt kívánta e sorok írója elérni, hogy felkeltvén az érdeklődést, alkalmat szolgáltasson oly eszmecserére, mely biztosítsa az alkotandó mü tökélvét. Lakbérleti szabályzat. (Folyt.) 1G. §. Ezen fentebbi §§-ok azon intézkedései, melyek a bérlőt a bérlemény szabad használatában korlátozzák, a bérbeadót is kötelezik. 17. §. A bérlő tartozik a felmondott helyiség megtekintését délelőtt 10 órától 12-íg és d. u. 3 órától 5-ig megengedni s ha maga hon nem tartózkodnék, cz iránt kellőleg intézkedni, s ha figyelmeztetés után sem intézkednék : ugy rendőri segély igénybe vétele mellett a bérlő költségére is kinyittatható a helyiség. 18. §. A bérbeadó köteles a bérleményt a meghatározott költözési időben a helyiség minőségének megfelelőiem használható állapotban átadni. A bérleTÁRCZA. A BERLINI TÁRSASÁGBÓL. („La sociélé de Berlin.'') IV. Berlinben sok a művész és tudós, kik maguk között egy külön kotteriat képeznek, hová igen nehéz bejutni. Általában nem találkozhatni velők máshol, mint a trónörökösné és Schleinitz grófné salonjaiban. Viktória herczegné lelkesül minden iránt, mi a művészet- irodalom és tudományokhoz tartozik, kötelességévé teszi önmagának, buzdítani a tudósokat és művészeket. Látogatja a kiállításokat, és nagyon érdeklődik a muzeumokban szerzett tárgyak iránt sat. Néhányan, igen ritkán, a nagyok közül, utánozzák példáját. De szerencsétlenségre, a nagyvilág nem leli tetszését a szellemes foglalkozásban, igy nincs befolyása művészet irányzásában. A polgárságnak pedig nincs elég auctoritása a művészettel szemben. Ezen állapotnak eredménye, hogy a művészeknek egészen szabad választásuk marad és alapítanak mindenre egy nemzeti iskolafélét. Szerintük mindenbén egy bizonyos stylnek kell lenni az ó-németnek alt deutsch; mi nem egyébb mint a Renaissance-nak egy borzadalmas carricaturája. Azért az ő szobáik mint sötétek, feketék, borzasztók, bútorozva faragványokkal, díszített székek, és szekrényekkel, falaikon az újkori festészet képeivel, melyek többnyire extravagáns helyzetekben nőket ábrázolnak, száraz virágcsokrot tartva kezeikben. De most veszem észre, hogy eltértem tárgyamból, beszélek a német ízlésről és nem a mü^ vészekről. Angeli tanár bécsi, de oly sokat jő Berlinbe, és oly-igen pártoltatik az aristokratia által, hogy majdnem idevalónak tekintik. Ez az ember önbecsétöl át — és túlhatva, egy phenoménnak tartja magát gőgjében. Verner tanár, kinek a congressust ábrázoló képe épen olyan sikert aratott, mint a császárrá proklamálás Versaillesban, kis emberke, de legalább nem oly kihívó; ezzel nem azt akarom mondani, hogy véleménye csekély önmaga iránt, de nem képzelődő, mint társai, és főképp Lenbach festő, kinek két három sikere egészen megzavarta fejét. Harrach Ferdinánd gróf, egy nemes művész, egy műkedvelő festő, ki csak a művészet iránti szeretetből dolgozik, mi azonban nem gátolja, hogy képeit ha veszik, drága pénzen el adja. A legkiválóbb tehetség a művészek között, kikkel önnek alkalma lesz találkozni kétségkívül Richter Gusztáv tanár a legelső arcképfestö jelenleg Németországban; neje Meyerbeer lánya, nö és férj egyaránt megérdemlik, hogy vonzódjék hozzájuk és ne mulasszon el egy alkalmat sem őket látogatni. „SCHLEINITZ GRÓFNÉ ÉS A WAGNEEIZMUS." Schleinitz grófné a legintelligensebb és legtanultabb nő Berlinben. Minden iránt érdeklődik, mi a tudományokat és költészetet érinti, kitűnő zeneértő, jártas a festészetben, imádja a költészetet, és foglalkozik a politikával. A nagyvilágba keveset jár és megelégszik egy kis számú ismerősök és barátok elfogadásával, kik többnyire művészek és költőkből állnak és ö az egyedüli Berlinben, kinek salonja számukra nyitva áll. Azelőtt Schleinitz grófné mindennap fogadott, de a kancellár, ki a legjelentéktelenebb dolgokba is beleavatkozik, ingerelve a grófné ellenzéki magatartása által, értésére adta, hogy jobb lenne az elfogadási napokat megkevesbíteni. * Jelenleg ugyan folytatja Schleinitz grófné az elfogadásokat, de ritkábban és bizalmasabb körben; fogad ugyan politikai férfiakat, de főkép művészeket és írókat, mit vétkül is rónak neki fel a társaságban. Férje ritkán jelenik meg ez összejöveteleknél, és nejének tökéletes szabadságot enged. ' Schleinitz gróf, volt külügyminiszter, jelenleg Ii császáii ház minisztere, eszes ember, de már igen lehangolt a betegség és öregségtől. Mindketten igen jószivü emberek, és e szó talán megmagyarázza, miért van oly sok ellenségük. De miután tökéletesség a világon nem létezik, ugy e szeretetre méltó grófnénak is van egy gyönge oldala és hibája; e hiba a szenvedély vagy mondjuk rajongás Wagner cs zenéje iránt. O az ki Berlinben e zeneszerzőt divatba hozta; nem is beszél róla máskép mint ájtatos hódolattal, és e bámulat hasonló betháni Máriáéhoz, midőn ez Krisztus lábainál térdepel. Wagner egy Bismárk a zenében, müve csak addig fog tartani mint a kancelláré. Végighallgatták a Tannhäusert és Niebelungokat, de csak azért, mert ez — chic — volt, és mert a magasranguak adták a jó példát. Hasonló okból tapsolták is. Wagner pillanatnyi diadalának nagyrészben az a lárma volt oka, melyet személye körül bámulói csaptak. Már halála óta is nagyban csökkent a csodálat e zeneszerző iránt, és azoknak száma, kik e nyáron Bayreuthba zarándoklásra válalkoztak, észrevehetöleg kisebb mint a mult évben. Nem kíváncsiságból ment-e annyi ember Parsifált meghallgatni ? Szeretetből a szerző műve iránt bizony kevesen válalkoztak ez útra. Ez utóbbiak számához azonban illő Schleinitz grófnét nem számítani, ki legalább őszinte vak bámulatában. Ne képzelje, hogy Németországban minden Wagnerista annyira elragadtatott mint a grófné. De mégis tanácslom önnek, hogy ítéletet a mester zenéjéről mindig nagy tartózkodással mondjon, mert idegenekkel szemben, Németország Wagnert erélyesen fogja védelmezni, mint oly valamit, mi sajátja. A NAGYÚRI TÁRSASÁG BERLINBEN. De ideje; már, hogy ön egy egységes képet alkothasson magának e társaságról, behatoljon szokásaikba és modorukba az idegen iránt, megismerje gyengeségeiket, rosz és majd azt is mondtam, jó tulajdonságaikatmeny használatát gátló hiányok bírói szemle utján állapithatók meg. 19. §. Ha a birói szemle oly javítások szükségét állapítaná meg, melyek teljesítési ideje alatt a bérlemény használható, bérbeadó köteles ezeket a legrövidebb idő alatt eszközöltetni, ba pedig ezt megtagadná, vagy kötelezettségét elmulasztaná, jogában áll bérlőnek a javításokat bérbeadó költségén a bérösszegbe való betudás mellett megtetetni. Ha azonban oly lényeges javítások vagy átalakítások szüksége állapíttatnék meg, melyek megtétele nélkül, avagy melyek teljesítésének ideje alatt a bérlemény, vagy annak nagyobb illetve nélkülözhctlenebb része használható nem volna, köteles azokat bérbeadó a szemle foganatosításától számított 14 nap alatt helyreállíttatni. Ha bérbeadó ezt megtagadná, vagy elmulasztaná, bérlő a szerződéstől elállhat. Ha végre a bírói szemle azt tüntetné ki, hogy a szükséges javítások vagy átalakítások a birói szemlétől számítandó 14 nap alatt sem fejezhetők be akképen, hogy a bérlemény ettől kezdve teljesen használható legyen, ez esetben bérlő a bérleti viszonyt, még akkor is, ha a szerződés meghatározott időtartamra köttetett, a negyed első napjától kezdve megszűntnek tekintheti. Mindkét esetben a bérbeadó a bérlőnak teljes kártérítéssel tartozik a bérlemény nem használhatásából eredéit kárért. 20. §. Azt, hogy a javítások vagy átalakítások teljesítésének ideje alatt a bérlemény, illetve annak nagyobb vagy lényegesebb része, — rendeltetéséhez képest használható-e vagy sem, s hogy a javítások vagy átalakítások mily idő alatt eszközölhetők, a biró a szemle .alapján azonnal a helyszínén állapítja meg. 21. §. Az előbbi 19. és 20. §.§.-ban megszabott határozatok irányadók az esetre is, ha az előadott hiányok, bérlő hibáján kivül a bérlet tartama alatt állanak be. 22. §. Bérlő köteles az általa kibérelt helyiségeket tisztán s jókarban tartani s a bérlet leteltével szintén használható karbau s tisztán átadni. Jó karban tartás alatt nem értetik azon hiányok pótlása, melyek a bérlemény természetes és rendes használata folytán önként állottak be. 23. íj. A háztulajdonos köteles a bérlök közös használatára szolgáló épületrészeket, u. m. udvart, kapualját, lépcsőket, kutat, csatornát, árnyékszéket stb. tisztán és jókarban tartani, s általában mindazt eltávolítani, ami bérlőket a bérlemény szabad használatában gátolhatná. 24. §. Bérlőnek joga van a kibérelt helyiségekre a beköltözést a negyed első napján, kivéve a keresztény és israelita ünnepeket, országos vásárokat és követválasztási napokat — reggeli 8 órakor megA legtöbb férjesnönek van egy imádója, vagy álmodja legalább, hogy lehetne. Ami a valódi szerelmet illeti, ritkán találkozni vele, sőt a valódi francia galanteria ismeretlen itt. Egy Lauzun, egy Richelieu itt lehetet- . lenné válna. Ebben is minden nehézkes, költészet és kellem nélkül. De különös, hogy ezen társaság, melynek lelkiismerete a morális téren önmaga iránt vajmi kevés, másoktól szigorúan megköveteli az erényt. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy része az uri társaságnak mások kikémkedésével tölti idejét; ezért nem képesek titokban megtartani semmit. Hiányzik náluk a kellem, nevelés, tapintat; igen nehéz, majd lehetetlen a berlini elegáns növel társalgást folytatni; a világi napi eseményeket alig ismeri, annyira elfoglalja önszemélye és vetélytársának minden tette és mozdulata. Ez a typusa a nagyvilági elegáns nőnek ki az essöt és jó ídöt csinálja. Ha megöregszik a fiatal hölgyek sikereire féltékenykedik, csipösködik, megtámad, fojtogat stb. Az urak a nagyvilágban cseppet sem tűntek fel előttem érdekesebbnek; az öregek felülmúlják még a nőket is csacskaságukkal, a fiatalok nem tudnak mást, mint inni táncolni é& kártyázni. Ideáljuk cotilion után egy jó souper! Mennyit Berlinben esznek és táncolnak az mesés . Szerintük egy társastáncz szent ügy, egy souper országos ügy. Soha nem mondják egy estély után »Vig, kellemes volt« vagy »TJnalmas"volt ez az este,« Azt mondják »Jó buffet« »Rossz buffet.« Azt fogja ön kérdezni, tehát nincs Berlinben ház, hol kellemesen lehetne pár órát eltölteni? Nos, ez nincs, nem létezik, legkevésbé rgedig az idegeneknek; mindenki magának él, seiiki sem keresi. gondolatait mással kicserélni, nem kísérlik meg benyomásaikat másokkal közölni,, kivéve Schleinitz grófnét; egyedül ö az, ki a szellemes embereket maga köré gyűjti. | A berlini társaságban leheletlen magát az európai események színvonalán fentartani. De azért a társaság minden viszássága és bűnei da30