Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-01-28

;

14 • Kopácsy Viktor, tagok Bezerédj Imre, Rosos Ödön, Pap Gyula szolgabirósegéd; — 2. a zirczi járásban: elnök Hunkár Sándor, tagok Ányos Tivadar, báró Fiáth Miklós ;— 3. a devecseri járásban: elnök Gulden György, tagok Ihász Lajos, Martonfalvay Pál; — 4. az enyingi járásban : elnök Purgly Sándor, tagok Bibó JDe'nes, Tóth Kálmán; — 5. a pápai járásban és városban : elnök Konkoly Lajos, tagok Ihász Imre, Koller János, Sághy Gyula, Woita József. Veszprém, 1882. évi deczembrr hó 25-én. Véghely Dezső, alispán. Gondolat-töredékek. ni. Miként emlékezhetünk még reá 1865-ben az Osztrák monarchiának állam adóssága a három ezermilliót meghaladta; s évi költségvetését ugyanakkor közel hatodfélszázmillióban állapította meg; midőn 48 előtt alig volt többre szüksége az állami háztartásnak a monarchiában — beleértve a magyar állami hatóságok kiadásait is — százötvenmilliónál; melyhez Magyarország a maga részéről huszonötmillióval járult, értve a kincstári javakból Lejött jövedelmeket is. 849-ben a bécsi minisztérium — miként tudhatjuk — kétszázmilliót kivánt Magyarországtól kiegyenlítésül az államadósságok kárpótlásául, de a magyar pénzügyminiszter előterjesztésére, a kormány visszautasította a követelést, — Váljon helyesen járt-e el a parlament ? midőn a kormány ezen határozatát elfogadta ? — Mert politikáb n — a mennyiben az nem egyesek becsvágya vagy hiúsága, de czélja komoly törekvés az állami közjólét és állapotok javítására — soha nem szabad csekély áldozatoktól visszariadni; ha azokkal esetleg nagy eredményeket érhetünk el, és biztosithatunk; lévén a politika a körülméyekkel való megalkudás tudománya. A bölcs törvényhozónak nem lehet feladata, hogy hazáján — elvont állam elméletek alkalmazásával — akarjon kísérleteket tenni: mert szükséges mindenkor, hogy tanulságát vegye a múltból, a történelem által igazolt tapasztalatokból, s igy tekintettel legyen nemzetének helyzetére s társadalmi viszonyaira ; miként az építész: ki nem ignorálhatja az alapokat, melyekre építenie kell. — Az államok helyes irányban csak is történeti alapokon fejlődhetnek. Bármennyire legyen is átalános rendeltetésünk a haladás, emberi természetünk : szorosan ragaszkodik ahoz a mivel már bírunk; ez a ragaszkodás a már létező alapokhoz, mérséklője azon mozgalomnak, mely más oldalról bennünket előre ösztönöz., és mag íval ragad; és csak az ellentétes hajlamok adják meg lehetőségét ,annak, hogy az emberiség közművelődése a társadalmi tevékenység, soha nem szünetel ugyan, de mind a? által csak lépcsőnként halad előre. «Az igazságnak mégis valami isteni dolognak kell lenni — mondja egy bölcs — mivel a becsületés^emberek tévedése, szintoly kárhozatos az emberi társadalomra nézve, mint a bün, mely a gonoszok tévedése.«— Igen természetesen, mert az erkölcsi és politikai törvények következetességénél fogva semmi sem történhetik bizonyos megelőző ok nélkül, s az eredményre nézve mindegy akár minő indok folyt be az eseményekre; ha szélvészben kigyulladt a ház, akár gondatlanság vagy vétkes bosszú gerjesztette azt, veszedelmet hozand szomszédjaira; igy ha valamely eljárásban hiba követtetett el, tévedésből vagy szántszándékosan ? mindegy, el kell annak viselni következményeit. Keresztényi felfogás s vallás-erkölcsi hitelveink azt tartják: hogy bűneink egykoron megfognak bocsáttatni; s mégis a társadalom — saját biztonsága érdekében — megtorlás nélkül nem hagyhatja az ellene intézett támadásokat; de vannak vétségek az egyes emberek életében is, melyeknek bűnhődése alól semmi körülmények között sem szabadulhatunk meg; és ezek azon kihágások: melyekkel a természet törvényeit sértettük meg. Orczy Gyula. Kimutatás a győri és győrvidéki árvízkárosultak részére 1883-ik évi januarhó 18-tól januarhó 24-ig Veszprémmegye alispáni hivatalához beérkezett adományokról. Saáry Miklós 2 frt, Devecscr város 15 frt, Bakony-Szombathely község 126 frt 22 kr, Vankc Vilmos ([Pápateszér) 2 frt, Schön Róza növendékei (Veszprém") 1 frt 40 kr, Nagy Elek gergelyi ágost. hitv. tanító növendékei 1 frt 2 kr, Lajoskomárom község 20 fit, Veszprémi iparos kör gyűjtése 536 forint. 28 kr, Veszprémi nó'egyletek gyűjtése 151 frt 90 kr, Veszprémi közvacsora tiszta jövedelme 399 frt 52 kr, Veszprémi izraelita jótékony nőegylet 25 frt, veszprémi és Veszprém vidéki mészáros ipartársulat 10 frt. Összesen 1290 frl 34 kr. Folyó hó í8-ig be252 frt és igy összesen 1542 frt 34 kr. Veszprém, 1883. január hó 25-én. Véghely Dezső s. k. alispán. A győri és győrvidéki árvízkárosultak részére Pápa város polgármesteri hivataláho'L újabban a következő pénzadományok folytak be: Paál István 2 ft, Fischer Adolf szeszk. Egy valaki, Csősz Ferencz, Fischer Móricz, Vadas József, Répási János, Pál Imre, Szauer János, Vida György, K. Németh János, Viezai Györgyné, illés János, Schosberger Mari. Schosberger S. L. 1—1 frt, Pelárgus József 80 kr, Marák János, Boskovitz Sámuel, Szilvay János, Készei Ferencz, Stern József, Hunkár Béla, Nemes börtönőr, Szabó Pál, Andro*its Boldizsár, Szahó György, Kis István, Policzer Gáspár Breyer Dávidné, Polgár József, Török József, Ács Ferencz, Varga József 50—50 kr, Simon Juliska 45 kr, Ráspóly-vágó, Jámbor János, Major József, Bereczky Gábor, Takács Sándorné, Kósa János, Kreiczer József, Ungár Sámuel, Tauber Sándo.-, Vinkler János 40—40 kr, Peks János, Kellner Albert, Stern Ignácz, Köuiyei Sáudortié, Kaufnian Ferencz, Nagy István, Ürmös József, Neubauer Sámuel, Takó István 30— 30 kr, Mórocz Antal , Keger Miklós 25—25 kr, Horváth Liszka, Böröcz Ferencz, Spiller Ignácz, Füsti Ferencz, Czupor Ferencz, Pados János, Ács Kálmán, Gram János, Vas Jánosné, Rémer Ferenczné, Saáry János, özv. Salamon Józsefné, Mentlel Juliska, Márkus József, Borbély János, Tur Ignácz, Tóth Jó zsef, Bodai Zsigmond, Fegli .János, özv. Zsoldosné, Haas Lázár, Stern Fülöp, Téringer István, Tömből Pálné, Drach Ábrahám, Gaál Sándorné, Szabó István Becsei János, Puli Ferencz, Preiszler kovács, Tóth Pálné, Forgác-: Sándor, NeniMts Antal, Mikóczi Ist tett látogatást: ugy sem ér ö már rá egyhamar idejönni! Harmadnap szemlét tartott virágai fölött, meglocsolgatta őket és gyöngéd szavakkal beszélgetett velük, mintha azok megértenék az ö gondolatait, az ö szavait. Majd régi emlékeit szedte össze: hervadt virágok, fakult szalagok, névjegyek, kotillion jelvények stb. stb. Ki tudja micsoda bohó, gyerekes emlékek teszik ezeket becsessé annak a gyönyörű terem tésnek, hogy ugy félti őket! Piros ajkaihoz emeli sorra és elhalmozza csókjaival, (Boldog virágok, boldog kotilionjelvények!) És ez igy megy napról-napra. A sziv hatalmas ösztönével sejti, hogy egészen új ciet vár rá ezentúl s bucsut vesz mindentől, még eddigi szokásaitól is. * Utoljára marad kis szobája. Az a kis hajlék, hova idegen szem be nem hatolt, idegen láb be nem lépett, a melynek minden zugához, minden bútorához ezer meg ezer <_m'ck fü'.i. Itt szőtte gyermekkora arany álmait. Itt ábrándozott a serdülő leányka. E párnák fölött hullatott forró, meleg könyekei", ha nem birt többé az érzelemárral. Ehhez az imazsámolyhoz futott, ha szive teli volt s megnyugvást akart keresni. Itt áll kis munka-asztala. Oh mennyi mindent tudna ez beszélni, elkezdve attól a kortól, mikor báburuháit szabdalta, egész a legutolsó napokig, mikor kelengyéjéhez hímezett. A varrógép, melynek zakatolása elcsititá a sziv heves dobogását, s mely sebes hajszával futott versenyt a kis fejecskében egymást kergető gondolatokkal. Amott tükör, mely látta a mosolygó gyermekarezot is, melybe kaczéran pislongatott a serdülő leányka. Egy sarokban a kis könyvtár. A diszes kötésű könyvek oly szépen sorakoznak egymás mellett. Ezeket a gyermekmeséket mily repeső sziv vei olvasta egykor, s mily érdeklődéssel kergette a sorokat ebben a regényben. E költeményt ak kor kedvelte meg, mikor Gyulájával megismerkedett, ezt az írót pedig idylljeiért imádja. És odább áll a zongora, az a kedves jó szág, melybe oly gyakran lehelt életet és ihle tet. Vigasztalója a búban, hü társa, ha bánat emésztette lelkét s ha az ábrándok világában kalandozott. Oh hányszor játszta el rajta az esti félhon mályban az »O« kedvencz dalát. Az ablak nyitva volt. A nap alkonyra szállott. Pajkos szellő szökelt be és enyelgett fürtéivel : lelke pedig a zene hangjaival elrepült messze, messze. . . . Meg nem állhatja most sem, hogy mesés hab ujjaival végig ne fusson a fehér billentyűkön és egy pár motívumot el ne játszék abból a kedves, ábrándos dalból. Es a zene bús hangjai megint eszébe juttatják, hogy neki mindezektől a kedves holmiktól bucsut kell vennie, örökös bucsut; hogy rá egy bizonytalan jövő vár, melyről még nem tudja, mit rejt méhében. Gyönyörű szeméből köny pereg szép hamvas arczára, melyet azonban siet letörülni. S rrrkor körültekint, hogy nem vette-e valaki észre, megpillantja Íróasztalán Gyula arczképet, amint feléje mosolyg szép szelid vonásaival, melyek annyi jóságot, őszinteséget fejeznek ki. Odarohan, fölkapja, össze-vissza csókolja és szive megtelik bizalommal és reménynyel. Nem fáj neki többé a mult emléke s nem fél többé a jövő bizonytalanságától. Ez a szelíden mosolygó arcz bizalmat önt belé. Igen, igen ö boldog lesz vele! ván, Schmidt István, Grünfeld Regina, Oláh István, Szabó János, Bereczky Antal, Molnár János, Keszthelyi József, Fa Antalné, Költly János, Rácz Ferenczné, Gergye Józsefné, Vadasné, Mórocz Ferenc/, Heránszky, Szinger Ignácz, Burkus József, Giczi György, Gaál János, Pálovics József, Klewa MáiErdélyi István, Haasz, Porpáczi István, Lang Adolf, Lang Bernát, Takács István, Kiss Ferencz, Füspűk Józsefné', Tarró Ignácz, Császár János , Stcfánits Károly, Polgár Ferenczné, Pomher János, Pomher István, Rokli Károly, Kis Péter, Ács István 20—20 kr, Miklós Istvánné 18 kr, Maradits Mihály, Steinhof Ábrahám, Szekér István 15-15 kr, Goldberger Sámuel 12 kf-, Czvaskó István, Szinger Dávid, Schwarz Sándor, Stro'blinc, Pelárgus Gábor, Sipos Mihály, Pados Mihály, Horváth Károly czipész, Koválter Ferencz, Berta János, Kölkedi Pálné, Berta Mihály, Böhm Salamon, Kuti Istvánné, Péter János, Fábján János, Fábján Zsigmond, Dezső Adám, Homacsek, Srainer János, Lukács András, Gergyesi Jánosné, Barcza István, Horváth Imre, Patyi István, özv. Farkas Györgyné, Guiás Antal, .... Adolf, Vági István ács, Földi István, Szabó József, Molnár Lajos, Faragó Ferencz, Maradits István, Bitiét Sándor, Füstös István, Borbély János, Mórocz Ferencz, Jetei János, Keller Józsefné, Babjak János, Hader József, Bujáki István, Orbán István, Gergye János, Oláh Sándorné, Letykó István, Balogh István, Sinkó Mihály, Németh Ferencz, Goda Mihály, Varga Imréné, Mórocz József, Edelényi Péter, Kiss Józsefné, Pados István, Németh Márton, Potó Lizi, Kobzi, Szekeres Jánosné, Grünbaum, Dolgos Gábor, Beiczi József, Mike László, Maizer Mikály, Kis László, Felter Jánosné, Kopfstein Rozália, Illés Kati, Leiner Ignácz, Tiliberger Ferenez, Lakos István, Foris István, Huber János, Horváth Mihály, Varga György, Vágó Ignáczné, Pauer István, Krausz Bernát, Stern Fülöp, Kocsis József, Gang János, Hekler János, Alföldi Jánosné, Szabó Ferenczné, Hellberger Ferencz, Vida József, Mark József, Szálai János, Borbély János, Blum Simon, Csurgai Gyula. ifj. Polgár József, Rokli János, Rózsa János, Török Ferencz, Fejes Ferencz, Fejes Károly, Viezai Györgyné, Horváth József 10 — 10 kr, Mészáros Gábor 9 kr, Fekete János, Horváth Kálmán, Horváth János, Kémeri Márton 8—8 kr, Ambrus István 7 kr, Simon János, Kovács Mihály 6-6 kr, Szalóki Bálint, Paor Autal, Horváth Sándor, Üveges József, Szűcs József, Zsohár Istvánné, Buicsné, Mórocz Mihály 5 —5 kr, Dózsa István, Molnár Lajos, Büki Mihály, Pex Pálné, Topler József, Peszlinger Ferencz, Ambril- Ferencz, Horváth Józsefné, özv. Szálai Mártonné, Németh József, Dudás Andrásné, Németh József, Takó István, Cserkutirié, Horváth József, Horvá'.h János, özv. Paláuc, özv. Maródiné, Schmidbauer, Szabó János 4—4 kr, Guiás János, Gombás Imre, 3 — 3 kr, Németh Ferenez, Kis Mihály, Varga János, Kukhcly József 2—3 kr. Wo la József, polgánruislor. A katasteri kerületi gyűlés Szombathelyen. A szombathelyi katasteri kerület, mely Vas, Zala, Sopron, Veszprém, és Győr megyék 25 becslő járását, és 69 osztályozási vidéket foglalja magában, a kerületi bizottsági lagok teljes számmal részvéte mellett folyó ho 23-101 kezdve tartá gyűléseit, s a mivelési ágak sorrendjében behatóan tárgyalta a kerületi utazó -"küldöttségjavaslatát, melynek alapjául a járási bizottságok utóbbi munkálatai, és jelentései szolgáltak. A kerületi gyűlés feladata ez alkalommal a jcjvödelmi fokozatok egymással való helyes arányba hozatala volt s ez az oka, hogy leginkább csak átalános leszállitást tett, s részletes leszállítást csak oly osztályozási vidékeken foganatosíthatott, hol a tiszta jövödelmi fokozatok a szomszéd járásokhoz aránytalanul magasak voltak. Igy a pápai becslő járás I. osztályozási vidékének 22 községében a szántóföldek tiszta jövödelmi fokozata mind a 8 osztályban io"/

()-al leszállitatott, ugyan ezen becslő járás Il-ik osztályozási vidékének 10 községében már csak az első osztályú szántóföld jövödelmi fokozata szállitatott le 1 ftal,- a többi 7 osztály változatlan maradt, a III-ik osztályozási vidék 13 községében pedig a szántóföldeknél leszállítás nem adatott meg, bár a felszólalás e mellett is megtörtént. A rétek, szőlők, és legelöknél az egész kerületben, igy egész Veszprémmegyében 10% leszállítás adatott, az erdők jövödelmi fokozatait azonbaiv a katasteri felögyelöség alacsonynak találván, az utazó küldöttség azt az országos katasteri gyűlés által óhajtja megállapitatni.— Midőn ezen sorok iratnak, e felett még folyik a vita. A kerületi küldöttség átalában minden mivelési ágra nézve fenntartotta magának, hogy miután a szombathelyi katasteri kerület jövödelmi fokozatai rendkívül magasak, az országos bizottságnál azok nagymérvű leszállítását szorgalmazza, indokait egész mérvben kifejteni, és a leszállítás mértékét számokban kifejezni azonban csak akkor lesz képes, ha az egész ország összes kerületeiből a megállapodások hivatalosan kezénél lesznek, miért is működésének" fontosabb részét egy későbbi — talán ápril hó 'elején megtartható — kerületi bizottsági gyűlésen végzendi. A vitákban, és indokolásókban élénk részt vettek : Szegedi Károly, Gróf Festetich Andor, Szajbéli Gyula, Baán Kálmán, Kiss; László, Szilágyi Gáspár, Pöschl Károly, Bertha József, Kolosváry Sándor, Auerhammer Ferencz, Forintos Kálmán, és a csáktornyai becslő járás küldöttje, érdekes vitát támasztott ü győri becslő járás szántóföldjeinek jövödelmi fokozat megál lapitása, melyeket a folytonos vizöntések tera, képességökben megváltoztattak, melyekre néz egy egészen uj helyszíni szemle elrendelése lapitatott meg. Jagasics elnök a gyűlést tapintatosan vezette, s Szontagh központi felügyelő a statistikaf viszonyok, a talajisme, s forgalmi adatok bö tárházát bocsájtá a gyűlés rendelkezésére, s a legkisebb részletekre készséggel adta meg a fel. világosítást. A tárgyalások eredményét — bár mily érdekesek legyenek is azok — nagy terjedelmek miatt közölni nem lehet, de nem. lesz érdektelen tudni, hogy a szombathelyi katasteri kerület 3,233,597 hold termő területet képvisel, ebből 820,000 hold erdő, és a tiszta jövödelem 15,156,000 frtra volt tervezve ; már első tekintetre is szembe ötlik a jövödelmi fokozat magassága azért is, mert a terület !/

4 része erdő. Veszprémmegye ebben 634,600 hold termő területtel (melyből 158,000 hold erdő) és 2,900,000 forint tiszta jövödelmi fokozattal szerepelvén, aránylag, és szemben a gazdag Sopron, és Vasmegyékkel még szembeötlöbb a magasság. Végül még azt is megemlítjük, hogy a gyűlések Vas megyeházának szép, és nagy termében 9 órától délután 2 óráig tartattak. Fővárosi levél. Tant. de bruit pour un — Coquelin! Mekkora lármát csaptak azért a franc/.ia színészért. Hát iszen igaz, hog a rendőrség közvetítésével bemutatni a magyar a vendégszeretetet, kissé sok a jóból ; 111 >g az is igaz, hogy Tarnóczy meg Kálmán Artúr uraimé'inak, a nőegylet megbízottjainak, meg kellett volna gondolniuk a dolgot, mielőtt túlbuzgóságukban egy franczia színészt, akit különbeu az egész művelt világ tisztel, a rendőrséggel és törvényszékkel zaklattak volna csupán csak azért, mert nem válthatta be ígéretet, hogy egy matinéén közre fog működni. Vannak helyzetek, mikor az igazság lemond jogairól és méltányosságát gyakorol. De hát. azért olyan lármát csapni mégis csak túlságos dolog! A napi sajtó halálra van ijedve, hogy mi lexz most Magyarországból, hogy most már végünk von sib. A franczia lapok meg . . . no' iszen azok beszélnek csak össze-vissza tömérdek bordarengető badarságot. Hogy ebben a barbarországbau mint vetették a nagy Coquelint sötét börtönbe; mily csodálatos módon nyitotta ő fel a börtön ajtait egy 1000 frtos kulcs segélyével, s hogy szökött innen egyenesen Nizzába , hogy hatalmas barátjának , Gambcífának frissen hantolt sírjánál mondjon háláimat, hogy az emberevő magyarok fogai közül ily olcsó áron megmenekült. Es mindezen czifra sületlenségekben, melyekben egymással vetélkedik a franczia felületesség a franczia túlzásokká!, a barbár magyarok ugyancsak kikapják a maguk részét és ez a legnagyobb baj a dologban, mert ez árthat, hazánknak, mely nagyon i« rá vau szorulva a külföld rokonszenvére, melytől osztrák .sógoraink következetesen fosztanak meg ahol csak lehet. Különben Coquelui maga nem veszi olyan nagyim zokon a dolgot, s kijelentette Pázmátuly Dénesnek, aki ügyében a képviselőházban interpcIhicziót akart benyújtani, hogy ö teljesen meg van elégedve a budapesti előkelő körök és a magyar sajtó magatartásával s szent fogadást tesz, hogy nök által rendezett hangversenyen sohasem lép föl többet, mert az asszonyok mindig csak bujt hoznak a nyakára. Ami magát Coquelint illeti ő igen joviális ember s rám teljesen olyan benyomást tett, mint egy franczia bourgeois. Sajnálkozva beszélte az indóháznál, hol néhányan fogadtuk, hogy Lody kisasszony, társulatának e kiváló tagja megbetegedvén, ez által az egész társulat, betegnek mondható s igy el kellett maradni a vendégszereplésnek. 0 azonban sok tekintetben kárpótolta a fűváios közönségét monológjaival, melyeket cgytöl-egyig » legnagyobb geniáikássai adott elő. Ami nálunk ugy szólván teljesen ismeretlen: a beszéd művészete, az nála csodálatosan ki van fejlődve. Ó nem szaval álpathoszszal, hanem beszél oly természetes hanghordozással mintha a színpad egy szalon volna s ó' egy illatos szivart füstölve csevegne kis társaság előtt kalandjairól, élményeiről, tapasztalatairól. Sensatio isten asszony különben minden nap gondoskodik rólunk és szolgáltat, ujabb és ujabb izgalmakat, hogy legyen ami kedélyünket fölizgassa. Alig simultak el a Duna hullámai, alig némult el a győriek segélykiáltása: a tengerről hangzik hozzánk szörnyű vészkiáltás. Ötödfélszáz ember találta sírját a tengerben a „Cimbria" hajóval együtt, és ezek között nyolczvanöt magyar ki v ándorló veszett oda. Vagy 50 utas menekült meg és ezek borzasztó részleteket közölnek a katasztrófáról, mely ugy következett be, hogy a Cimbria összeütközött a Sultán nevű angol hajóval. Különösen a mentés körül fordultak elő hajmeresztő jelenetek, melyeket a napilapok elég bű változatossággal közölnek. Voltak azonban tragikomikus jelenetek is. Ilyen volt pl. mikor egy lengyel zsidóra rákiáltott egy másik utas: — „No zsidó, imádkozzál istenedhez, hogy most hasítsa ketté a tengert mint Fajraó idejében I" És csodálatos, hogy az a lengyel z8Jdó a megmenekültek között, az a gúnyolódó ntas pedig a - teuger fenekén ... Kisebb körben ugyan, • de mégis szenzációt keltett mult napokban három rózsa regénye.