Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883
1883-06-03
űzetik; Tassó egy herczegnőnek adott csókot hus» évi börtönnel fizet meg; XV. Lajos Diderot-t Vincenneshe zárja -- ezek csupa vél e 11e nsége k. Vájjon hát ne legyenek-e felhők? Ezen árnyékok, miket a valóságnak tartanak, ezen fejedelmek és királyok eloszlanak; csak az marad meg, minek meg maradnia kell: egyrészről az emberi szellem, másikról az isteni; az igaz mii és az igaz munkások; az igazat kereső" tudomány; a szépet teremtő művészet; a bevégzett és megtermékenyített társadalmiasság; a gondolatszomj az ember gyötrelme és boldogsága, s a magasabb után törő alacsony élet. Valódi kérdésekről van a szó, a szellem általi és szellemben való haladásról költök, látnokok, bölcsészek, gondolkodók — mind segélyül hivandók. Jól megjegyzendő*: a bölcselein táplálék, a költészet pedig szükség. SVeni csupán kenyérből él az ember. Ki a költőről lemond, a civiláczióról mond le. Lesz majd idő, mikor az embcriiiem a komédiás Shakespeare, és a koldus Izaiással számol vclcnd. Minél kevésbbé látjuk őket, annál inkább jelen vannak. Es mikor meghaltak, csak akkor élnek igazán. Hogyan éltek? Milyen emberek voltak? Mit tudunk róiok V Xéba kövesei, mint Shakespeare-ről. gyakran semmit, miül az ó-koriakról. Job valósággal létezett-e? csak egy, vagy több Horner voll? Xémelyek Esópol púpos hátúnak állítják, mások nem. Igaz-e hogy Hozeás próféta, szégyen és gyalázatba esett hazája iránit szeretetét tanúsítandó kéjhölgyet vett feleségül, s gyermekeit Gyász, Éhség, G y aI áza t, D ö g vé sz, és X y o m o r u a k nevezte? Dc utiközi'uik mindezekhez? A költök meghaltak, de gondolataik élnek! Voltak és mégis v a n n a k ! Most inkább munkálkodnak közöttünk, mini mikor éltek. A többi halottak nyugszanak; a megholt lángelmék dolgoznak. Min dolgoznak? Lelkűnkön! Csinálják a civilizációt ! Hal láb föld alatt mindennek vége! Xem! minden itt kezdődik, minden itt csírázik, minden itt. nö ki. Jó lecke ez nektek kard emberei! Feküdjetek le, tűnjetek és rothadjatok el. A lángelmék mig élnek nyomorognak, s midőn meghaltak, akkor lesznek élőkké, s belépnek a tündér dicsőségbe. De ti nem igy. Mig életben voltatok, az aranyos ruha, dobok és trombiták, a lengő zászlók és zaj mindenkit csalódásba hozott. A lömeg szájtátva csodálkozott. Azt gondolta valami nagyol lát. Diadal a sisaknak, a páncél, sarkantyú, lollbokréta, és fegyvereknek!.. Hanem a halálnál aztán kirí a különbség a — tévely. Juvenál Hannibált tenyerébe veheti — oly picziny. Mi egy Dsingiszkhán egy Petőfihez képest!.. Amaz dögvészt és árkot hagyott maga után, emez a szabadság hajnalpirjál, melynek aranyos sugaraiban a népek fürödnek, s éneklik a szabadcinbcr, az angyalok dalát — az alleluját! Xem a Césár, hanem a gondolkodó mondhatja haldoklásakor: ,,Dcus fio — lslcn leszek! A lángelme mig életben volt, önmaga és a többi emberek közölt egy akadálylyal birt — saját leslével. A lest: köd és felhő a zseni körül. Hanem aztán jő a halál, e megniérhetlcn világosság, s keresztül ragyogja az embert tiszta, sugárzó fényével. Itt aztán megszűnvén a test, nincs többé anyag, nincs | többé sötétség. A benne rejlő ismeretlen mosolygó sugarakban tör ki. Hogy valamely s z e 11 e m e gé s •/. f é n vében ragyoghasson meg kell halnia! Az emberek árulása csak akkor kezdődik, mikor az, ki e földön lángelme volt meghal és l é I ekk é v ál tozi k. Oly könyv, mely a kisértetszerü örök s végtelennel van tele ellenállhallan. Élőnek, és lángelmének lenni — ez sok. Persze csak az úgynevezett emberkék előtt. Meri a lángelme is csak ugy jár a földön mint le, éhezik szomjazik mini te. Hol hát a különbség közted és közötte? A tömérdek kicsinység között, egy nagyság megjelenése terhelő s alkalmatlan. Az emberkék ezt vélik: eh hisz ez az cinber nem hozzánk hasonló! És épen ezt nem tudják neki megbocsátani — haraguszuak reá. Kérdik egymást: kicsoda ez a kiváltságos? Egy elcsaphatlan hivatalnok! Az üldözés fölmagasztalja és megnagyobbítja, a lenyakazás meg koronázza őt. l/gy látszik egy vállalat végrehajtásával van megbízva oly valakitől, ki nem ember, akarja azt is, hogy legyenek nekie vezetői i IIven vezetői: a lángelmék. a szellem hódítók előtt. A jövő történelmében a rabszolga Esopus, és a rabszolga P lau tus a Césárok fejére lépnek, s két ilyen csavargó és szegén}' komédiás többel fog nyomni egy hódilónál, vagy egy muszkacáruál. A durva anyag- emberei a feledékenység ködében vesznek cl, mig a szellem munkásai lagyogni fognak mint a nap a világ végéig. Példa iá Mózes, kiben hármas dicsőség pontosul össze : a hadvezér, törvényhozó, és költő-tí. E három közül melyik él még most. is? Tán a hadvezér? El van temetve minden hadi dolgai s mészárlásaival! Vagy a törvényhozó? oda van dobva a holt religiók lomkosarába! Hanem Mózes, a költő az él s ragyog, még pedig Eschylos mellett! ' A lángelmék d y u a s (i á t k é p e z ti e k, a z egyedülit, melyei semmiféle hatalom s revolucio nem dönthet meg, söl inkább annál nagyobb fényben tünteti elő. Mert ugyanazon törvény mely akarja, hogy az emberi-nem ne legyen egy despotának a tulajdona, Így beszélnek. i A lángelme e kivételes helyzete nem tetszik s I e miatt több csufolódással mint laps;.al találkozik. | Ha azonban meghalt, senkinek sem áll útjában, 1 többé senkinek sem kéiiyelmctlenkcdik. A li iszonla- j launá váll gúnyolódás elnémul. Alig élt, pályázó volt, i midőn meghall jótevő lett. Lebruu szerint: pólóiba liánná. A sir néhány maroknyi föld, meg- } nagyobbítja ót. A sir olvasztó kemencze. Az emberre : vetett e néhány rög átszűri nevét, s e név megíisz- ( tulva lép elö. j Ily eredményeket visz véghez a sir a nagy szellemeken. Belépésük a (itokszorü kapuba nem árnyékol, világot vet körülöltök. Kltüuésök sugarakat lövell vissza. Haláluk hatalom, s tckinlélylyel ruházza fel őket. Tehát a durva anyag emberei a sírban végkép eltűnnek, a szellem óriásai ekkor lámadnak föl. Es ez épen igy van a népeknél is. »SparIában ép ugy mint K a rl h a gó bau nagy költő nem született. És ez eliléli a két várost. Keresd csak okát é.s megA sölélségbeu mindenki elisi::cri a fáklya tekintélyét. A lángelmék fáklyák, s ép azért az egyedüli dynasiák, természetesen nem sokba kerülök. Az ő„birodalmuk: Dante számkivetése; királyi palásljok: Cervantes börtön,'; civililációjok: Izaiás j koldusfarisznyája; tronjok : Jób .szemétdombja; s jo- i garuk : Homer bolja. I Hanem haláluk után mindez náluk a megdicsőülés Thábor hegyévé válik, melynek tetejéről a népek sóvárgva, s s/.ivdobogással v lást a mindig álmodott es badulásl és boldogságot. lindig megénekelt szaUgodi J. Irodalom é§ művészet — „Magyar színészek és színésznők életrajzai, Adat- Emlék- és Szinműtár" czim alatt egy igen érdekes és becses vállalat találod. Sparta csupán a logika, az észtan városa; j el . sö ^ küldetett be hozzánk, melyet a KasKarthago pedig az anvagé. Kii,, otl is, hiányzik H??. megjelenő Szineszeti Kozlon * ' , - " , ' ' "'«"3' ,ux- Báthory Romancsik Mihály, kivalo gonddal es a szeretet. Karthago a kard állal áldozza föl ifjait, ; gazda?j változatos tartalommal szerkesztett. Az Sparta pedig a meztelenség által szüzeit: olt az ár- j eg é s z mű 50 füzetre azaz öt kotetre,,j;an megállapítva, minden egyes kötet 10 füzetejp ioglal matallauság, emitt pedig a szemérem gyilkoltalik meg. Karthágó nem ismeri mást szavazatládái s golyóinál, Spárta pedig egészen a (örvénybe bonyolódott bele, ez voll az ö igazi talajuk. A Thermopiláknái a tör- j vényért hallak meg! Karthágó durva, Spárta -hideg, j imc két köztársaság köböl! Itt. lehal könyvről szó j sincs. Az örök magvető, — a ki sohasem csalatkozik — j az ö lángelmével telt. markát sohsem nyitotta meg ; c gyümölcstelen s hálátlan talajon. j Azért hál elveszeti! meghalt! Egyik ugy miiu | a másik. Mert hál egy llomér-re sem Spárta, sem , Karthágó nem vala képes. Hiányzik nálok a fönsé- I gcsnek ama gyöngédsége, melyet a költő egy nép ] kebeléből szokott elővarázsolni. Kllenben Alhén-él, s még mindig központja a művelődésnek. Kijelentjük: hogy a hősök, e szürkületi emberek — csak viszonylagosan ragyognak a sötétségben, meri micsoda is egy hódító egy bölcshöz képe>t ? Micsoda egy ország megtámadása , az értelmiség megnyitásához képest? Az országhódi lók eltörpülnek Dániel bátyánk nem végzett volna a hohenheimi 1 olyan gépcsarnokot állított föl Budapesten, mely intézetben, szakasztott egy véleményén lett volna ! ritkítja párját. Amit Anglia és Amerika ujat és a mi ispánunkkal, Szekrényes László urammal, akivel együtt néztük meg ezt a fránya dolgot s aki azon a véleményen volt, hogy biz itt «lidérezfeny mellett csépel az ördög lova. Persze, hogy érdekes dolog volt a villamfény által nappallá varázsolt éjben látni mint működik a Hornsbymasina s mint csépeli ki a kalászból a szemet". Már most nem kell a gazdának félnie, hogy elkésik a csepléssel; ott a villamfény, tessék nappallá tenni az éjet, ha sietős a dolog. Megnéztem közelebbről azt a csudát, amelyet Hornsby neve után kereszteltek el s Tarnóczy ur volt olyan szives minket egymásnak bemutatni; mái" t. i. engem es a gépet. Peisze, hogy ánglius volt a csinálója, meg az ujabb ozerkezet készítője. Nyolcz lónak ér fel erejevei > a mozgony még a villamosságot szolgáltaié- gepet is hajtotta, mely egy árbocz végére diösitett villamos lámpával volt összekötve. Az ordöglova bizony ki is tett magaért, nem hiába nyeite Angliában minden versenynél az első dijat. A kalászban még magnak sem hagyott eny szem magot, a toreket törekedett elválasztani a magtol, ami szintén sikerült neki; az első minőséget piaczképesen bocsátja ki, s e mellett olyan phlegmaval dolgozik, hogy a gépre kitett teli pohár viz ki sem csordult. De arról nem lehet panaszkodni, hogy nagy bélü, mert bizony nagyon kevés eledellel, akaiom mondani, fütö anyaggal beéri. Sokan csodáltuk e derék gépet, és egy gróf, ki szinten ott sürgölődött a vendegek kozott, igy szolt Tai uoc/.yhoz : — Mondd csak te Guszti, mit is bibelödöl te tulajdouképen ezekkel a masinákkal, mikor ugy is megélhetsz a magad birtokából ? — ilát te miért veszödol a lovaiddal ? vágott vissza Tarnóczy. — Az megint más; én azokkal futtatok. —• No hat én meg ekeimmel és gépeimmel futtatok. Ez az én kedvencz sportom, amely talán van annyira nemes és hasznos sport mint a tied. Mert tudni kell. hogy ez a Tarnóczy csakugyan sportból tartja fenn gépcsarnokát. Hiszen konnyü volna neki a pokolba dobni ezeket a masinákat, mert vau neki miből megélni. Magyarországból és Szlavóniából ö és szülei 30,000 holdat neveznek a sajátjuknak. És hogy mégis a gépekkel foglalkozik, ez legjobban bizonyítja, hogy szenvedélyből, sportból teszi. A közpálya is nyitva állott előtte. Nj'itramegycuek főjegyzője volt, majd országos képviselő lelt, s midőn j878-ban ujbol megválasztották honatyának, nem vállalta el a niandattwnot. Vágyai a. gépekhez vonzották s valóban czélszerüt e téren nyújt, azt mind föl lehet találni csarnokában. Gépeit a világ legelső és legkülönbözőbb gépgyáraiból hozatja és azokat egymással összehasonlítva a legjobbakat kis nyereséggel adja el. De a hazai ipart is figyelemmel kiséri, amit legjobban bizonyítanak a Sclilick-gyárnak »Krumpach«-féle ekéi, melyeket Tarnóczy tökéletesített annyira, hogy ma általánosan a legjobb ekéknek tartatnak. Hát ez a Krumpach egy egyszerű kisvárosi kovács volt, aki gondolkozni szeretett. Rá is jott egy praktikus ekére, melyet aztán Tarnóczy módosított és tökéletesített. Az uj ekéket most a Schlick-gyár késziti, mely a felfedez/) Krumpachot is befogadta a gyárba munka vezetőnek. A villamos világítás mellett megtekintettünk még a roppant gépcsarnokban egyet mást a szeretetre méltó gazda kalauzolása mellett. Megmutatta nekünk a kis óriást (Little Geant), aki törpe, liliputi ugyan a jelenleg az állatkertben magát mutogató Simon off Nikolaj muszka úrhoz képest, de eiöre nézve bizony jóval fölülmúlja. Mert ez a Ganz-féle keményöntvényből készült kis 60 frtos liliputi egy óra alatt három pesti merös zsákot tehát 20 perez alatt egy három vékás zsák csöves kukoriczát képes lisztes darava őrölni. De láttunk mi itt még annyi mindenféle gépet es ördöngös szerszámot, hogy még most is képrázik bele az agyvelönk. A derék tulajdonos mindent tövéről hegyére megmagyarázott, de hát ki tudná fejében tartani azt a tömérdek gépet, amivel ö már díjat nyert? A Ransomes, Sims és Head hármas ekével Diószegben egymaga három dijat nyert hat közül. Agárdon 8 dijat sepert be és pedig többek közt az emiitett Schlick-Krumpach féle ekével. A békesmegyei, csongrádmegyei nagyszombati, nagyváradi, bácsalmási és magyarádi kiállítások és versenyek mind érmekkel és kitüntetésekkel hirdetik a Tarnóczy gépeinek dicsőségét. Hát még az a tömérdek sok összehasonlító kísérlet, miket az áldozatok kímélése teszen! Valóban tiszteljük az ilyen nemes sportot! De nini a mag már ki van csépelve és ha még tovább is folytatnék, már talán üres szalmát csépelnénk. Aratás előtt állván, nem fejezhetjük be sorainkat máskép, minthogy bő aratást kívánjunk gazdáinknak s hozzá olyan derék jóravaló gépeket, minők Tarnóczy gépcsarnokában vannak fölhalmozva. Hevesi Jósstf, gábau. Az egyes füzetek tártalmát kepezendik: a vidéki magyar színészet jelenben működő öszszes tagjainak és mindazoknak életrajzai, élményei, naplói, akik a szülészetiül visszavonullak vagy akik már elhunytak. Továbbá feltalálhatók lesznek egyes füzetekben még: egykorú följegyzések színészetünk múltjából, régi színlapok, okmányok, szerződések, sziuha/á töi vények, jellemző adomák és több ezekhez hasonló adatok, végül az előadott színdarabok jegyzéke lesz mellékelve a szerzők, esetleg fordítok neveinek felsorolásával. Minden egyes füzet onállu egészet képez és 10—15 életrajzot fog tartalmazni. Előfizetési ar: Tiz füzetre (az első kötetre) 3 fit. — Öt füzetre 1 frt 50 kr. — Egy füzetre 30 kr, mely összegek a „Szülészeti Közlöny kiadóhivatalába (Kassa, kovács utcza 15. sz. a.) küldendők. Egy füzetnek bolti ara 40 kr. Kapható Budapesten Aigner Lajosnál s minden hazai könyvarusnsl. — Ajánljuk az érdekes müvet ugy a színészek, mint az irodalombarátok szives figyelmébe. — Jutalom - Könyv. „Hazaszeretet Könyve'' czimü ifjusagi-gycrmek-olvasmányt adott ki Dolinay Gyula az iskolai vizsgálatokra, s e szempontból kiválóan ajánlható mert olcsó (iOO péld. 27 frt 50 kr, 50 péid. 14 fit, 20 péld. 5 frt 80 kr) diszes és gazdag tartalmú. Tartalmát honszeretet re lelkesítő érdekes közlemények képezik. írtak bele: Váradi Antal, Dr. Molnár Antul, Komócsy József, Mikszáth Kálmán, Porzsolt Kálmán, P. Szatmáry Károly, Radó Antal, Hevesy József, Reviczky Gyula, Szcpfaludy Ö. Ferencz, Dolinay Gyula, Foldvary István Relle Iván, Iuczédy László, Sziklay János, B. Büttner Lina, György Aladár, Hentaller Lajos, Adorján Sándor, Taylné Hentaller Mariska, Perényi Kálmán, Berényi László, Brankovits György, Szabó Endre, Horváth Zoltán, Dr. Ompoly K. Ernő, Lévay Sándor. A kotetke allegorikus szines borítékba van foglalva és 15 történelmi kép disziti, 6 tömött ivre terjed, nagyobb gyermekeknek kitűnő becses ajándék. I \ veszprémi Kir. törvényszék búnU'tő osztályánál ;»jövő hétre kilüzetítk: Június 5-cn. Hűtlen kezeléssel vádolt Bak József, lopással vádolt Cserkuti László s társa elleni ügyekben végtárgyalások. Június 6-án. Lopással vádolt Varga Gizella elleni ügyben végtárgyalás.— Emberölés vétséggel vádolt Tenk Lajos, gondatlanság által okozóit sulyps testi sértéssel vádolt Bolla György s társa, hatóság elleni erőszakkal vádolt Szilvási Imre elleni ügyekben II. bírósági — súlyos testi sértéssel vádolt Linczmayer József, hamis tanuzással vádolt Somogyi István, lopással vádolt Fábián János, hatósági erőszakkal vádolt Szikra Ferencz, emberölés vétséggel vádolt Berzsenyi Vendelné elleni ügyekben III* bírósági ítélethirdetések. Június J-én. Sikkasztással vádolt Pintér Imre, lopással vádolt Hadnagy Mihály, a csÖglei vérengzéssel vádolt Bodor Sándor s társa elleni ügyekben végtárgyalások. KÜLÖNFÉLÉK. -— Nagy méltóságú KruezKrizostom pannonhalmi főapát ur mult hétfőn városunkban volt a helybeli székház látogatásáfa. — Stáhly György, k'r. tauácsos és megyei tanfelügyelő ur e hét folytán városunkban volt az iskolák látogatása czéljából;, — A polgári kor czifrakerti nyári helyiségének ünnepélyes megnyitásául ma, vasárnap, Bódai és Oláh zenetársulatának közreműködésével tánczczal tekeverseny, tombolajáték és az ünnepélyesen feldíszített kerti helyiségnek fényes kivilágításával egybekötött tavaszi mulatságot tart, a mulatság programrnja a következő: ebédután a versenynek kezdete a tekepályán. Díjak lesznek: i-sö díj egy drb cs. k. arany, 2-ik díj két forint ezüstben, 3-ik díj egy forint ezüstben.. Három dobás ára 10 kr. Este fényes kivilágítás, táncz és tombolajáték; ez utóbbi értékes nyeremény tárgyakkal. Egy tombolajegy ára 20 kr. A mulatság kezdete esti 7% órakor, a mikor a zene megszóllak Beléptijegy személyenként 50 kr, de ezen összegért minden belépő egy tombolajegyet kap és azon felül fel van mentve a zenészek zaklatásaitól. A fenmaradó összeg a kör könyvtára javára forditatik, melyre szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Rosz idő esetén e mulatság . mához egy hétre tartatik meg. — Esküvő. Grósz István városi tisztviselő ur holnap, f. hó 4-én fogja oltárhoz vezetni bájos menyasszonyát Dávid Jolin úrhölgyet N.-Kanizsán -— Az uszoda részvénytársaságuszodáját tegnap nyitotta meg. — Veszprém m. kerületi jegyzői mult hó 28-án a megyeház nagytermében gyűlést tartottak az egylet megalakítása végett, mely meg is alakult. Este a »Korona« vendéglőben bankett adatolt 60 teritékre. A felköszöntésekben nem voltak fukarok, mert nem kevesebb mint 30 mondatott; de őszinték és lelkesek. — A néptanítók t és tanítónők figyelmébe. Lenovi György András, a szliácsi fürdő tulajdonosa közvetlenül a vallás és közoktatási minister urnák az emiitett fürdő használhatása czéljából két ingyen helyet tanítók, vagy tanítónők számára felajánlott, oly formán, hogy az illetők e fürdőt az évad előtt május 15-töl június 30-ig és azévad után azaz augusztus J 5-étöl szeptember 30-áig használhatják. E kedvezmények a mennyiben ezek a fürdő tulajdonostól magától függnek szabadlakás és szabad fürdésre vonatkoznak. Miről a néptanítókat és tanítónőket oly figyelmeztetéssel értesítem, hogyha orvosi tanácsra a szliácsi fürdőt e kedvezmény mellett használni akarnák, erről a minister úr utján való ajánlhatás czéljából nálam jelentkezzenek. Veszprém, 1883. május 27-én. Stáhly György, kir. tanfelügyelő. — Gutviann Frigyes f. Az egykor vidékünkön (Salamonban) is szolgált derék gazdatiszt elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: A Nagyméltóságú győri Püspökség uradalmi Tisztsége megdöbbentő fájdalmas érzettel jeleuti felejthetlen nemeskeblü Tisztársának Gutmann Frigyes himódi uradalmi kasznár urnák, folyó hő 24-cn esti 10 órakor, 24 órai szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, élete 4T-ik évében, tüdölobban történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 27-én fognak a himódi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig utána való napon 28-án, ugyan a himódi szent templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Nyugodjék békével a felejthetlen tiszttárs és jó barát! Győrött, 1883. május hó 25-én. Szilágyi Gáspár, uradalmi kormányzó. Bély József, urad. főügyész. Dr. Mayer Gyula, alügyész. Megyessy Antal, alügyész. Buziássy Károly, mérnök. Sághi Gábor, számvevő. Kollár József, számtartó. Csodányi Antal, számtartó. Reman József, erdömesler. Sághy Gyula, kasznár.j Eibel Lajos, számtartó. Schönauer Antal, ispán. Hannibál Kálmán, ispán. Hoffmann Vincze, ispán. Offner József, ispán. Halmi Béla, iktató. Serényi, írnok. Lamp Károly, föerdész. Ziegelhoffer Mihály, alerdész. Novy, alerdész. — A balaton egylet f. hó io-én közgyűlést tart B.-Füreden. — Dömötör László, a ministerium által kiküldött méhészeti vándor tanitó Veszprémben e hó i-én reggel és délután Orbán Pál városi pénztári ellenőr kertjében méhészeti előadást tartott. A méhészetet kedvelő helybeli és vidéki tanítókon kivül, kik mintegy 20-an voltak, számos érdekelt is megjelent. Az előadás feszült figyelemmel hallgattatott. — Színház. Kritikát irni egy olyan színtársulatról, mely úgy a dráma, mint az operetté mezején teljesen kifogástalan és a közönség folytonos érdeklődésével találkozik, valóban nem csekély feladat. Jakab úr színtársulata különösen a rendezést illetőleg kitűnő. E színtársulat áz, mely megérdemelné, hogy az előadásokat illetőleg kiterjeszkedjünk a legkisebb részletekre nézve is, azonban térszüke miatt kénytelenek vagyunk ezen megillető kötelességről ezúttal lemondani és csupán a nevezetesebb mozzanatokra és az elsőrendű szereplök megemlítésére szorítkozni. Szinre került vasárnap : a „Tót leány" népszizmü, hétfőn ; a „Párizsi regény" dráma, kedden: „Nap és hold" operetté, szerdán: Bozóthy Martha" szinmü, csütörtökön: „Angot" és szombaton a közkedveltségü: „Bőregér" operetté. Daczára a nagy hőségnek, melyet színházunkban a közönségnek elviselnie kell, elmondhatjuk, hogy az majdnem minden előadás alkalmával, igen szépen megtelt. De ezen nem is lehet csodálkozni. A ki látta a „Rang és Mód" Párizsi regény és Bozóthy Martnában Beödyué kimagasló alakítását, érzelemteljed
