Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-05-13

folyó évi novemberig ki van fizetve, az épités aggodalom nélkül foganatosítható. Ez volt t. közgyűlési mit a« II«ik üzletévröl előterjesztenem kellett és lehetett, s mjdön az igazgató választmánynak, s különösen gyakran igénybe vett igazgató társaimnak minden alka­lommal nyújtott készséges támogatásukat meg­köszonném^a t: részvényeseket, igen kefém, hogy a c^iárgyár színművészet ügyét a szinházépitésé­pélihözott hazafiúi áldozatok folytatásában to­vábbra is támogatásukba vegyék és igyekezzenek közvetve és közvetlenül oda hatni, hogy a szín­művészet fejlődése és jövője egy átalános, min­den tényező által erejéhez képest megadandó városi, megyei és országos subventio által bizto­sitassék, és közművelődésre ható jellege elismer­tessék — most pedig megköszönvén a t. közgyű­lés szives figyelmét, elnöki jelentésemet ezzel befejeztem. Pápa, 1883. május 6. Kiss László. Körrendelet a községi elöljáróságokhoz. Az országgyűlési képviselőket választók név­jegyzékének hivatalból leendő összeállítása, illetőleg kiigazítása a legközelebb teljesíttetni fog. Szerzett hivatalos tapasztalataiul kötelessé­gemmé teszik, hogy a t. elöljáróságokat az 1874. XXXIII. t. czikk vonatkozó rendelkezéseire már ez alkalomból komolyan figyelmeztessem. A hivatkozott t. cz. 33. $-a szerint: a „köz­ségi elöljárók az összeírásnál jelen lenni s a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. u Ugyanezen t. ez. 43. §-a]szerint „az elöljá­róság köteles a névjegyzék közszemlére kitétele iránt intézkedő hirdetményt minden községben a szo­kásos módon közzétételül, a névjegyzékeket pedig, vulauiiut a beadott felszólalásokat a kitűzött napokon roggeli 8 órától 13 óráig, városokban és nagy köz­ségek beu a községházán, kis községekre nézve a körjegyzőség székhelyén közszemlére kitenni, mely idő alatt azokat a községi elöljáróság egy tagjáuak jelenlétében mindenki megtekintheti és délutáni 2—6 óráig lemásolhatja." Ugyanezen t. cz. 47. £-a azt rendeli, üogy „az elöljáróság köteles a felszólalásokat és észre­vételeket külön sorrendben beiktatni s a záros ha­táridő leteltével, az iktató könnyvvel együtt, a köz­ponti választmánynak azonnal megküldeni vagy azt, b«gy felszólalás nem adatott be, jrlenteiii." Ezen intézkedések szigorú és pontos megtar­tását a t. elöljáróság hivatalos figyelmébe midőn is­mételten ajánlanám, határozottak kijelentem, hogy a faanyag elöljáró ellen az 187«. V. t. cz. 18. $-ának a) pontjához képest a fegyelmi eljárást érvényesíteni fogom. Veszprém, 1883. évi május hó 6-án. Véghely Dezső, alispin. Iii ni utalás a csángó magyarok hazalelepitése érdemében kibocsátóit gyüjfő-íoeken 1883. évi májm hó 4-tól ugyan e hó 11-éig a megyei alispáni hivataUioz beérkezett adományokról: . Peremarton község 2 frt 20 kr, Ösi 6 frt 65 kr, Liter 5 frt 4 kr, Csehbánya 50 kr, Enying 9 frt 65 kr, Puszta-Miske 3 frt 20 kr, Padrag 6 frt 84 kr, AJsó-Görzsöny 3 frt 21 kr-, Acsád 2 frt 18 kr, Felsö-Görzsöny 3 frt 57 kr, Románd 4 frt 45 kr, Várpalota 26 frt 36 kr, Kis-Kovácsi 2 frt 11 kr, Gergelyi 5 frt. Veszprém, 1883^. évi május hó 11-én. . "" Véghelyi Dezső s. k. - v • alispán. Biztosítási kedvezmény. A Veszprém, megyei gazdasági egyesület az első magyar ált. biztosító társulattal szerződésre lépett, melynek folytán a Veszprém megyei gaz­dasági egyesület alapító, rendes és pártoló tag­jai tüz és jégkár biztosításoknál nagy kedvez­ményben részesülnek. A szerződésből egyelőre csak azon pontokat közöljük, melyek a kedvezményekre vonatkoznak: 3-szor. Az első magyar általános biztosító társaság kötelezi magát a következőleg számí­tandó 'és a gazdasági egyesület tagjaitól befo­lyandó díjakból következő százalékot elengedni és pedig, mindenfélé épület biztosítási díjakból — kivévén gyárakat, malmokat, szeszégetöket és olajütőket — a) Az 1 frt 25 krral számított nád és szalma tetözetü épületnél 20%. b) A 70 krral számított fazsindelyes épületeknél 20%. c) A 33% krral számított cserép tetözetü épületeknél 37'/o°/ 0 . d) Gabona készletek, takarmányésingó­ságok tüz elleni biztosításánál a C. díjszabály szerint számítandó 10%. e) Jégkár biztosítási dí­jakból , melyek évenkint határoztatnak meg, s melyek jelenleg gabona után 1 frt 25 kr — ke­reskedelmi növények után 1 frt 50 kr — szöllö után 7 ft 50 kr. 10% Tüz és jégkár elleni biz­tosításokra a fennálló gyakorlat szerint váltók is elfogadtatnak. Hat évi biztositásnál egy ingyen év; — tízenkét évi biztositásnál az 1-sö és 7-ik év ingyen. A biztosító társulat néhány tüz-veszélye­sebb falukra kikötötte, hogy ott az a) és b) alatti tetőzetekre eshetöleg magasabb díjakat is szá­míthasson, mely azonban a)-nál 1 frt 75 kr, b)­nél 80 krnál több nem lehet. 7- szer Az egyesület községenkint békebirá­kat, vagy bizalmi férfiakat alkalmazhat, kik a felek kívánságára a kár felvételnél részt vehet­nek, és oly esetekben, hol a biztosított és a tár­saság küldötte közt a kár összegre nézve meg­állapodás nem jöhet létre, a választott bíróság megalakulása előtt barátságos egyezség létesíté­sében közreműködnek. 8- szor. Ha a gazdasági egyesület közremű­ködése mellett a biztosító társaság üzlete elő­nyös lendületet nyerne, hajlandó az egyesület tagjait még több kedvezményben részesíteni. 10- szer. Kötelezi magát a biztosító társaság, hogy egyleti tagoknak már elébb több évre kö­tött biztosításai után lejárandó-díj kötelezvényeire, vagy díjváltóira nézve ugy az egyletet, mint az egyes tagokat a szerződésileg megállapított ked­vezményekben részesitendi. 11- szer. Pia a devecseri gazdakör a Vesz­prém megyei gazd. egyesülethez csatlakozik, s annak fiókját képezendi, ezen biztositási szerző­dés reá is kiterjesztetik, s azonnal életbe lép, a mint a kör tagjai a Veszprém megyei gazd. egye­sületbe léptek és oda felvétettek. Ezeken felül még megjegyeztetik, hogy mind ez#n kedvezményeken felül még a gazdasági egye­sület pénztára is 5% fizetésben részesül minden készpénzben befizetett díjösszeg után, mely ne­gyedévenként utólagosan számoltatik el. Miután ezen előnyös szerződésre még lesz alkalmunk visszatérni, cz alkalommal csak mele­gen ajánljuk az egylet minden tagjának, a köz­ségi, egyházi, iskolai elöljáróságnak a tömeges biztosítást, melynek eszközölhetésjére az egyesü­let minden tagjának igazolványt fog adni, me­lyet a titkári hivatal szolgáltat iá. LEVELEZÉS. Csóth, május 4.. 1883. Tekintetes Szerkesztő Ur! A bakonyvidéki evang. tanítói | egylet folyó hó 1-én tartotta egyleti közgyűlését Bskonytaiuásiban, nt. Tatay Sámuel esperes ur elnöklete alatt,kit az egy­let küldöttség által kért fel a gyüléi vezetésére. Az egylet tagjai négy tag kivételével, mindnyájan meg­jelentek, hogy a lefolyt iskolai évben nemes lel­kesedéssel végzett muukájokat, az egyleti gyűlés megtartásával, mintegy betetőzzék. A bakonytamási ékes templomban összegyűlve a tagok, orgona kisé­ret mellett felzendültek ajkaikon a „Jövel szent lé­lek" magasztos hangjai, mint hála s győzelmi ének, az iskoláztatás akadályainak leküzdése, s az iskolai élet ezer változataiból való szerencsés kibontakozás után. Az ének végeztével esperes elnök ur, buzgó imában kérte Isten áldását egyletünkre s nevelés ügyünkre, mely buzgó ima végeztével a gyűlést lel­kes beszéddel nyitotta meg. hangsúlyozva: hogy soha sem volt nagyobb szükség a népnevelésre, mint most: azért annál szívesebben üdvözli az egylet összegyűlt tagjait, s hogy az a lelkesedés, mely a tagokat ide­hozta, őtet is lelkesíti. A gyűlés egész lefolyásában érdekes és tanú­ságos volt. A gyakorlati előadást Sípos János téési tanító tartotta, nézlcttauilag ismertetve a csereboga­rat az etső és második osztálylyal; az előadás, mely a tárgy ügyes kezelése által igen érdekes volt. több ízben félbe szak itatva élénk eszmecserékre adott al­kalmat. Ezután következett Kapi Gyula soproni (ani­tóképezdei igazgató tanár állni irt „Dal és vezér­könyv" ismertetése. Végül Szij Lajos sikálori tanító ismertette Dütes a módszertan történetéről irt mun­káját, kivonatokat is olvasva fei a jeles munkából. A vidéki tanító egyletek átiratainak tárgyalása, az or­szágos tanító gyűlés által hozott határozatok véle­ményezése, az egyleti ügyek elintézése** több üdvös indítványok megvitatása MUHI a gyűlés elnök ur által befejeztetett. Gyűlés után az egyleti tagok és ven­dégek, a helybeli vendéglőben gyűltek össze közös ebédre, hol csekély meghatározott díjért, a legjobb ellátásban részesültek. Ebéd végeztével a tagok, bu­csut véve egymáslól, a Vár-Palotán leendő örven­detes viszontlátás reményével s azzal az édes meg­nyugtató gondolattal távoztak el, hogy a nevelés szent ügye körüli leendők végrehajtására egyesül­tünk, s hogy az a közszellem , mely egyesületünket átlengi, hála Isten.' folyvást fentartja köztünk a mun­kásságot, a lelkesedést. Németh Péter. dája A hirlapiró, igen ö századunk harmadik csu­í-Ha fegyver kell, ledöntni egy kolosszust Oly kis tollat ragad, hogy ahho' képest Dávid parittyaköve óriás • S"nincs "Goliáth, kit azzal porba nem sújt. Es mit tudod te jámbor olvasó, mikor min­den reggel kávéd mellett kezedbe veszed szo­kott hírlapodat,, hogy hány embernek csurgott a verejtéke, mig ez a le szellemi kosztod elkészült? Mjt tudod; te a szellemi töke mily óriási összege, mennyi cncyclopedíkus tudomány, mily reugeteg szellemi munka rejlik azokban a százezciekre nxenö szürke újság lapokban, melyek évről évre a sajtó alól kikerülnek. A sajtó képviselője a hir­lapiró, a toll e vitéz katonája, örökösen fel van fegyvei kezve, örökösen háborúskodik, soha el nem hagyhatja őrhelyét, mig cl nem hull a be­csület mezején, a zászló mellett, melyet utolsó ieheUetcig védelmezett. •Es mégis a hirlapiró, kinek Miudeut kell tudnia, tudni kell azt is Hogy róla senki sem tud! Mert akárhánynak, akik a sajtó taposó mal­mába szegődtek, elkallódik tehetsége cz őrületes hajszában, mely nem engedi kiforrni az eszmé­ket, megérlelődni a gondolatokat. Hány'hírlapíró fejlődhetnék ki nagy Íróvá' ha nem volna a zsurnalisztika rabszolgája, ha nem kellene gőzerővel gyári munkát végeznie! De ha még legalább megjutalmaznák érte! szó sincs róla!' Minden szerszám hálásb mint a toll, s noha — mint Ábrányi mondja — a hirlapiró Dicsőségére válik a világnak, O dicsőséget nem kér a világtól! És bizony vajmi kevés zsurnalisztának jutott még osztályrészül a dicsőség. A hír egyiknek­másiknak nevét szárnyra kapja ritkán, de dicső­sége is ép' oly ephemer értékű mint ezikkjeí, melyek lapjában mcgjclenuek, s melyekről azon­nal megfeledkezik az olvasó, mihelyt a lap má­sik száma megjelenik. Pedig mennyi minden tulajdonsággal kell egy jól zsurnalisztának fölruházva lennie! Laboulaye azt mondja;,,egy jó zsurnalisztá­nak a kutya-ábrázatával, a kutya szaglási ké­pességével , a kutya szemtelenségcvel, a kutya bátorságával s a kutya hűségével kell bimia. Szüksége van kutya ábrázatára, -hogy visszaret­tentse a gazembereket, a kutya szaglási képes­ségére, hogy azokat már, messziről megérezze, a kutya szcmtelenscgére, hogy megugassa őket fenyegetéseik daczára, a kutya bátorságára, hogy torkon fogja őket s a kutya hűségére, hogy az igazság első hívására megjelenjen.« íme, mi mindennek kell egy jó journalisz­tának lenni, a nélkül, hogy a közönség részéről legcsekélyebb hálára számíthatna. Ha ir egy jó czikker, a közönség nevet felette, lelkesedik rajta, dc eszébe nem jut az, aki az ö szellemi táplá­lékáról gondoskodik. Meg talán jóformán nevet is alig ismeri. És ha van zsurnalisztika, ahol a hírlapírók­nak még nagyon sokkal adós az olvasó közön­ség, ugy a mienk az. A mi hírlapíróink való­ságos páriák, kiket ugy szólván egy társadalmi osztály sem tekint a magáéinak s kiknek sem erkölcsi, annál kevésbé pedig anyagi elismerés nem jut osztályrészül. Hanem hat c soroknak nem lehet feladata zsurnatisztikánk bajairól panaszkodni. Nem ez az arra alkalmas tér. Mi csak néhány arczkepet akarunk bemutatni íiirlapirodalmunk matadorjai közül, s csak ugy általános vonásokban lefesteni néhány műhelyet, honnan a sajtó kérészvirágai, a hirlapok naponta kikerülnek. Egy néhány nevezetesebb napilap szerkesz­tőségébe fogjuk bevezetni a vidéki olvasót és megismertetjük öt azokkal a kiválóbb hírlap­írókkal, akik az ö mindeunapi szellemi elemó­zsiájáról gondoskodnak. Talán nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a legtöbb újságolvasót (s vájjon ki nem olvas már mai napság újságot?) szivesen elkísér minket azokba a szerkesztőségekbe, ahol az ö megszo­kott újsága mindennap megszületik. A legközelebbi viszontlátásig tehát egyik fővárosi lap szerkesztőségében! Hivatalos rovat. A f. évi május 14-én d. e. 11 órára hirdetett közgyűlés, melyen a már eldöntve levő-népbank ügy általános szótöbbséggel lesz érvényesítendő, a szükséges megjelenés végett képviselő urak emlékezetébe hozalik. Jlzen gyűlésen még tárgyalatidók lesznek: 1. A polgármesteri évi jelentés. 2. Az állandó és központi választmányokba, kiiltuuácsba, és az árvaszékhez egy-egy tagnak vá­lasztása. 3. A város laktanyájának átalakítása iránti tervezet. 4. Czukorgyáí' ügyében jelentés. 5. Színházi részvény társaság kérvénye. 6. Özv. íVIajláth Györgyné válusza. 7. S/.egletliy Györgynek 2 havi szabadság iránti kérvénye. 8. Adstárgyalá.shoz bizalmi férfiak nevezése. Pápa, május 8. 1883. Woita József polgármester Az adózó közönség figyelmébe. A III. és IV. osztályú kereseti, vala­mint a lő ke k a 111 a l adó kivetési előirányzat a városházánál a jegyzői irodában az érdekeltek által megfekiutheléfl czéljáből f. évi május hó 14-tól 22-ig közszemlére kitéve leend. , Kelt Pápán, 1883. évi május hó 12-én. a városi hatóság. Hirdetmény, j Az 1874. évi XXXIII. t. cz. 32. $-áuak ren­deletéhez képest ezennel közhírré teszem, miszerint a Pápa városi választó kerületben országgyűlési kép­viselő választásánál választói joggal birok állandó névjegyzékének kiigazításával, illetőleg a jövő 1884. évben országgyűlési képviselő választásra jogosítot­tak összeírásával a városi t. központi választmány által megbízóit küldöttség nyilvános üléseit a város­háza nagy termében folyó 1883. évi május hó Sft-lől ugyan e hó 35-ík napjáig naponként, déluláu 4 -6 óráig fogja tartani. A válaszlók névjegyzékének kiigazítása hiva­talból történik ugyan; de választói joga igazolása végett az irt határidőben az öaszeiró küldöttség elölt bárki megjelenhet és felszólalhat; sőt lek intettel arra, hogy éppen a jövő évben ejtetnek meg az általános képviselő választások, tekintettel továbbá arra, hogy a küldöttség a legjobb akarat mellett sem képes mind azon adatokat, melyek talán egyik vagy másik választónak választásra jogösitottságát állapítanák meg megszerezni, — tekintettel végre arra, hogy a nmlgu 111. kir. Curia a mull évben hozta meg ezen el\i je­leHtőüéfü. határozatot, miszerint városunk általános házbér adó alá eső község levén, lakosainak házbir­tok alapján való választó-képességeinek niegbiráláaá­núl nem jöhet figyelembe a lakrészek száma, hanem csak egyedül a házadó mennyisége, igy az eddig ház­birtok alapján felvett adózók nagy része uem ezen alapon, hanem csak más netán igénybe vehető jog­czimen lesz a választók névjegyzékébe felvehető, különösen érdekében áll tehát minden egyes választó­nak, — hogy a netáiii reclamalio kellemetlenségét el­kerülje— személyesen győződni meg jogainak figye­lembe vételéről. Kelt Pápán, 1883. évi május hó 12-én. Horváth Lajos, az összeíró küldöttség elnöke. I A veszprémi kir. törvényszék büntető osztályánál a jövő hétre kitüzettek: Május hó ló-áu. Hív. hatalommali visszaél­léssel vádolt Horváth Gábor, lopással yádolt Kardos Dániel,- súlyos testi sértéssel vádolt Ágos­ton József és társai elleniügyekben %é g t á r­g y a 1 á s o k. Május hó 17-én. Lopással vádolt Teklovics Gábor és társai ellen, erőszakos nemi küzösülés­sel vádolt Polt Lörincz, könnyű testi sértéssel vádolt Kila József és társai elleni ügyekben vég­tárgyalások. KÜLÖNFÉLÉK, — A pápai állandó szinház részvény tár­saság ma egy hete tartotta közgyűlését, melyen a lapunk első oldalán közlött elnöki jelentés fel­olvastatván, lelkes éljenzéssel fogadtatott. — Elő­terjesztetett a már lapunkban ismertetett pénz­tárnoki számadás és mérleg, a felügyelő bizottság jelentésével együtt, minek alapján péztárnoknak a felmentvény megadatott. — Az öltözdék épí­tésére vonatkozó tervezet elfogadtatott, és a szükséges terület átengedésének megszerzésével az igazgatóság bízatott meg. — Az alapszabályok 7. $-a akkép módosíttatott, hogy az évi ren­des közgyűlés mindenkor az év clsö negyedében tartandó meg. A szini évad rendszeresítése in­ditványoztatván , elhatároztatott, hogy annak a szeptember 15-töl május végéig terjedő időközre kell cs^iie, mert a szinház június 1 -tői szeptember 15-ig mindig zárva leend. — Olvastatott a bel­ügy-ministeriumnak a s '.inházak tűzbiztonságára vonatkozó körrendelete, — erre nézve az igazgató választmány intézkedése és az általa készített ügyrend jóváhagyatott. — örvendetes tudomásul vétetett báró B'csán János ur ö méltóságának nagylelkű adománya, melylyel két darab szin­házi részvényét a részvény társulatnak vissza­ajándékozta. — A felügyelő bizottság évenkint újból választandó levén, rendes taggá: Pap János Lazányi Béla, Bermüller Alajos, póttaggá: Zárka Dénes és Steinberger Lipót urak választattak meg. — Jakab Lajos, a székes-fehérvári színtár­sulat igazgatója, e hó 22-én 12. válogatott elő­adásra városunkba jő kitűnően szervezett, nagy és önálló zenekarral biró társulatával. — Előre is felhívjuk a t. közönség figyelmét a kínálkozó műélvezetre. — Megyénk központi választmánya által, f hó 7-én tartott ülésében, az országgyűlési képviselő választók 1884-ik évben érvénynyel bírandó név­jegyzékeinek kiigazítása czéljábói az összeíró kül­döttségek következőleg alakitattakmeg: azenyi?igi választó kerület alsó részében: Kutassy Ferencz elnöklete alatt Szarvasy Sámuel és Várady Gyula rendes- és Macher Endre póttagok, —felső részé­ben: Tóth Kálmán elnöklete alatt Rácz Gyula, és Móricz Lajos rendes- és Zsigray István póttagok. — A veszprémi választó kerületben, a veszprémi járás területére: Vogronics Antal elnöklete alatt Lakat Mihály, Pongrácz Dániel rendes- és Magyari Antal póttagok, — Vesz­prém városára nézve: Spranszky Ferencz elnök­lete alatt Balogh Károly, Vurda Adolf rendes­és Rosenthal Nándor póttagok. — A nagyvázso­nyi választó kerület, felső részére: Tóth Józ.-cí el­nöklete alatt Gombás Lörincz, Südy Károly ren­des- és Csapó Károly póttagok,— alsó részére: Kovács Gábor (Vámos) elnöklete alatt Antal Ká­roly, Izsó Dániel rendes- és Horváth János (Szt. Kir. Szabadja) póttagok. — A somlyó-vásárhelyi választó kerület alsó részére: Ihász Lajos elnök­lete alatt Bóhn Gyula, Vincze Károly rendes- és Beck János póttagok, — felső részére: Kemény Andor elnöklete alatt Keller Pál, Sarlay Gyula rendes- és Barcza Dániel póttagok. — As ugodi választó kerület alsó részére: Günther Adolf el­nöklete alatt Wachsmann János, Staub Iózsef ren­des- és Schönauer Antal póttagok, — felső ré­szére: Nunkovics János elnöklete alatt Horváth L-ijos (Pápa), Pápay Kálmán rendes- és Válla Gyula póttagok. — A zirczi választó kerület egyik részére: Ányos László elnöklete alatt Ko­kály Imre, André Gyula rendes,- és Friedrich Béla póttagok, — másik részére: Báró Fiáth Pál el­nöklete alatt Hunkár Dezső, Hunkár Dénes ren­des- és Hegedűs Pál póttagok. — Holnap, pünkösd hétfőn d. e. 11 órakor tartandó városi közgyűlésen való megjelenést ajánljuk t. városi képviselőink figyelmébe, — miután a tárgyalandó egyik ügyben' való hatá­rozásra a képviselő testület tagjainak általános többségének jelenléte kívántatik meg, — tehát a képviselők és a szavazattal biró tisztviselő H

Next

/
Oldalképek
Tartalom