Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883
1883-04-22
JVlegj eleiiili. ui i ii d e n vasár 11 a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Szerkesztőség és kiadó hivatal főiskola utcza 215. szám. Bérsneiitetlen levelek, csak is,nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: ör. FENYVESSY FERENC H^^^^^^ ^I^^IJ^^ i^j^^^^j^^^^^^^ ^SB^^n ^ ^^ ^ 1 1^ i^S^^^^ ^^^^^^ li^^^^^^^s Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt . Negyed évre 1 írt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krral számítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő : HORVÁTH LAJOS. ^ — — — IIMIWIIIIIIIII ii nr«rH •— Papa város hatóságának é s t ö b b pápai s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Legyen-e harmadik gyógyszertár Pápán? (-h.) E kérdés képezi évek óta lengeri kígyóját városi közgyűléseinknek. — Hol ez, hol ama folyamodó áll elő stalislikai adataival, hogy városunk és a más gyógyszertáraktól távol eső vidéke mily népességgel bir és ezen népesség számának a gyógyszertárakat illefőleg minő fogyasztás felel meg, —- s napnál lényesebben vélik kimutathatni, hogy nem csak a harmadik, de egy negyedik gyógyszertárnak felállítása is a közegészségügynek jól felfogott érdekével állna kapcsolatban. — Városunk egészségügyi személyzete, s szaktestülete pedig minden alkalommal bebizonyította, hogy az új gyógyszertár felállilhalásához törvényes gyakorlat szerint megkívántató népesség ezreiből egy pár száz még mindig hiányzik, tehát egy ujabb gyógyszertárnak felállítása nem indokolt, sőt a már fennállók exislentiáját is veszélyeztetné. Ezen eltérő vélemények és adatokkal szemben a városi képviselőtestület tagjainak nézete is különböző phasisokon ment át a mai napig. — Volt idő mikor a városi hatóság maga kérte, egy pár akkor kegyelt egyén érdekében, az uj gyógyszertár felállilhatását.— Utóbb jöttek idegen folyamodók, kik nem tudtak a városi képviselő testületben csak egy szavazatot is megnyerni arra. hogy a kérelmet pártolná, — sőt a képviselők a legerélyesebben és egyhangúlag tiltakoztak az engedély megadása ellen. — Később ismét szőnyegre kerülvén a kérdés, — már magán körben leheléit hallani a képviselők egy részének nézetét, hogy az ujabb verseny talán még sem lenne hátrányos a közegészség ügyére; hiszen vannak városok és vidékek, hol egy gyógyszertárra sokkal kevesebb népesség esik, mintha a mienket 3 gyógyszertár között osztanék fel; de a közgyűlésen nem találkozott közülök bátor férfin arra, hogy meggyőződésének nyíltan is kifejezést adjon. Legutóbb ismét tárgyaltatott egy ily gyógyszertár felállithalása iránti kérvény a közgyűlés elöít, f. évi február 10-én. azonban már itt tiz képviselő a titkos szavazást kérte és csupán 5 szónyi többség ellenző az uj gyógyszertár felállítását. Most ismét kél uj folyamodónak ezirányu kérelme fölött fog a képviselő testület a máTÁRCZA. JÁROK MÉLÁN ÁLMODOZVA . . . Járok vi klán álmodozva Verő fényes szép tavaszba' . . . Napsugáros kikeletbe 1 . . . Ibolyákat szedegetve. Enyhe szellő . . . illatos lég . . . Játszva szálló tarka lepkék . . . Merre lépek, merre járok: Mindenütt csak fényt találok • . . Napsugárba"', aranyosba' Rezg a fának ifjú lombja . . . Kis levélke játszva lebben . . . Mint a szív a szerelemben. Visszajött a fecskccsalád A régi jó eresz alá — — — fiát te szív, te hogy feledhesd Azt a régit. . . azt a kedvest}. . . K. Kiss Gyula. T IS THE LAST ROSE OF SUMMER. (Moore Tamás.) Az utolsó nyári rózsa Elhagyatva nyil magán \ Lehervadt s a sírba szállott Minden kedves társa már. Nincs virág az ő neméből, Rózsabimbó nincsen itt: Visszavetni pirulását, Viszonozni sóhajit. Nem hagylak el, hogy senyvedezz Száradon igy, egy magad. Menj, aludni kedvesidhez, $ kik vtár rég nyugszanak. jus hó 10-ike után *) tartandó közgyűlésen dönteni. — Kíváncsian várjuk az eredményi; de könnyen megtörténhetik, hogy a kérdés a harmadik gyógytár javára dől "el. - Megmondjuk miért? Nem hisszük ugyan, hogy ma egyik, vagy másik folyamodó bírná a képviselők többségének pártfogását; — de bizonyára lesznek jóakarói egyiknek is, másiknak is, — a dolog természete szerint tehát a kérdést először arra kell feltenni, hogy legyen-e III—ik gyógytár? Igen? vagy Nem?— Ez esetben igennel szavaz az is a ki A-t, az is a ki B-t akarja pártfogolni, — ha pedig már ki van mondva elvileg a felállítás szüksége, ^ az ellenkező nézetet vallók is kénytelenek lesznek a kérdés személyi oldalánál, a második szavazás alkalmával, egyik vagy másik folyamodó érdekét lámogalni. Az esélyeknek ilykénl meggondolása arra a véleményre indilá a képviselő testület tagjainak egy részét, — hogy ha már kivagyunk léve annak, hogy eddigi tiltakozásunk daczára is, vagy a képviselő testület, vagy a megyei közgyűlés többségének véleménye, vagy a kormány akaratának alapján a 3-ik gyógytár városunkban még is csak felállilalik, miért képezze ez a magán folyamodó spcculaliójónak tárgyát, — hanem tekintettel arra, hogy a közegészség-ügy rendezéséről szóló törvény 134. §-ának a) pontja a gyógyszertár felállithatásának megengedését elsősorban is a községek kérelmére helyezi kilátásba,— ezek pedig a nyeri engedély folytán pályázat utján fogják a megyei közigazgatási bizottsággal együttesen a gyógyszertári jogot, cs a gyógyszertár kijelölt helyiségét valamely okleveles gyógyszerésznek bérbe adni. Ez utóbbi terv hívei bárom előnyt vélnek a város részére szerezhetni u. m.: 1) A város a gyógyszertártól jóval magasabb bért vehet mint a mennyibe a városnak a helyiség kerül, — és a többletből kórházi, vagy más közegészségi kiadási lehelne fedezni. - 2) Ezen mód több befolyást biztosit a városnak a gyógyszerész személyének megválasztásában. — 3) Igy a gyógyszerész személyének változása esetén az uj gyógyszerész megválasztásához a város joga teljes épségben megmarad, — mig ha a miniszter adja az engedélyt a személyes jogú gyógyszertár felállítására, — ') Korábban tárgyalnia slattiLumok értelmében nem lohet. Szerk. az átruházásokat is ö fogja, és pedig a város megkérdezése nélkül, engedélyezni. Mi nem óhajtjuk a III—ik gyógytár .felállításai: de ugy vagyunk meggyőződve, hogy ha már egyálalán nem lehet kitérni a kérdés elöl, — a város anyagi és közegészségi érdekének sokkal inkább megfelelők az utóbb vázolt módozatok, — mintha ezen fontos közérdek egyes magán vállalkozók üzérkedésének dobatnék oda zsákmányul. Sziliházi rendszabály 1. §. Minden vállalkozó a színház bérletének ideje alatt történendő rongálások, illetve károkért, valamint ezen szabályzat határozmányainak szoros megtartásáért maga vagy személyzete részéről is egyedül ő levén felelős, köteles a színháznak szerződés szerit átvétele előtt egyszáz forintot biztosítókkép az igazgatóság kezeibe letenni. 2. A színpadi díszletek, gépezetek s egyéb felszerelések az igazgatóság részéről az időkori vállalkozónak — működése megkezdése előtt, — leltár szerint, elismervény mellett átfognak adatni, s minden ezekben — bérlete tartama alatt — esendő károkért teljes kárpótlással tartozik. 3. Próbák megkezdése vagy tartása csak az 1. és 2. §§. követelménycinek teljesítése után engedtetik meg. 4. A szinházépületben a dohányzás és szivarozás minden egyes esetben 10 frttal birságoltalik. 5. A közlekedés a színpadról a nézőtérre, és viszont, — csak a színpad alatti átjárón át szabad. Az előszinről akár a páholyokba, akár a zenekarba való áthágás minden egyes esetben 3 frttal birságoltalik, s ezenfelül vállalkozó minden kárért vagy rongálásért felelős. 6. Előadás alatt a színpadon, zsinór-vagy niunkapadokon a szorosan az előadáshoz nélkülözhetlen személyzeten, segédszemélyzeten, tüz és rendőrön kívül jelenlétim senkinek sem szabad. 7. Az öltözködőkben, s ezek folyosóin cs lépcsőin, munka és zsinórpadokon mást mint olajlámpát vagy stearin gyertyát haszuálui tilos; kőolaj, vagy fagyugyertya használata minden egyes esetben öt forinttal birságoltatik. 8. A színpadi részeken az egy esti előadáshoz szükséges kellékeken kívül egyéb tárgyakat tartani tilos. í). A személy és tűzbiztonságot, érintő intézkedésekben vállalkozó tartozik magát szigorúan a rend és tüzőrség utasításaihoz tartani. 10. Vállalkozó tartozik arról gondoskodni, hogy előadások alatt a hőfok a házban 14 foknál keve**) A helybeli állar.dó színház igazgatósága által készített, ozen tervezel a színházi részvénytársaság közgyűlésének helybenhagyása alá terjesztetni fog. Szerk. Oly szívesen hintem én be Szirmaiddal nyughelyed, Ott, hol kerti társid holtan S illat nélkül fekszenek. Követhetlek nagyhamar, ha A barátság csökken-cs A szerelem, fényövéből Minden drága-kő kivész; Ha eltűntek kedve sink s a Hű szivekkel por vegyül: E rideg világban óh! mondd! Ki ts laknék egyedül? Antal Géza. AZ ÉN VÉGREHAJTÓM. (Vígjáték tragikai. végzettel.) — Karczolat — Nálamnál nagyobb uraknak udvari szállítóik, házi káplánjaik, nevelőnöik, csinos bonnejaik, vagy legaláb inasaik, lovaik és ökreik vannak. Magam fajta szegény embernek legfeljebb saját Jtázi végrehajtója lehet. A költő és a sorsharag, igaz, hogy egy anyaméhből született, nem is hagyják el egymást, mint jó testvérekhez illik, hanem a mint édesés mostohatestvéreknél egyaránt tapasztalhatjuk verekszenek együtt egész életükön át, mint az oláh-czigányok, s illetőleg helyesebb munka megosztással: a sorsharag veri a költőt, a költő türi a verést. Az író s miivész nálunk olyan formán vau, a végrehajtóval, mint a költő a szeretetre méltó sorsharaggal. A végrehajtó azonban, kit az állami gondviselés valóban rossz órájában szülhetett, a legédesebb testvérnél is nagyobb ragaszkodással viseltetik a szegény író s művész iránt. Szegény irót s művészt mondok, mert hisz kezdetben mindenik tagja e két czéhnek szegény. Ha gazdag volna, sohasem vetemednék erre a kenyérkeresetre, ha pedig erre vetemedik s gazdag ember, sohasem lesz belőle valódi iró és valódi művész. Mit tudja azt a gazdag ember, hol terem az igazi iró tollára, a valódi művész ecsetére való tárgy: a ki kenyérkeresetből nem szorult a munkára, soha valóban nagygyá nem lesz. A végrehajtó tehát a leggyöngédebb szeretettel viseltetik osztályunk iránt. Ne vegyék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy magam is a művész osztályhoz tartozom, az ecset kezelésével keresvén mindennapi kenyeremet, s a mellé olykor egy-egy darab szalonnát, egy darab sajtot, máskor meg pezsgős banketteket és fényes vacsorát is. Hiába a művész élete már ilyen: egyszer hopp! máskor kopp! Nem titkolhatom el azonban, hogy legalább száz jó pajtásom is volt, kikkel annak idejében falatomat és szobácskámat megosztám, s kik jobb módra jutván, vágy gazdagon megnősülve és lemondva a művészi álmokról, tudni sem akartak ekkor rólam: de egy emberben sohasem csalódtam, ez mindig hü maradott hozzám, jó és balsorsomban egyaránt fölkeresett, és fölkeres még mindig, s ez — saját házi végrehajtóm volt. Hogy háláljam meg e derék barátom nyájas' ragaszkodását máskép minthogy e hasábokon mondok neki köszönetet s biztosítom öt őszinte meghatottságomról soha eléggé meg nem köszönhető részvétéért, melyet irántam mindenha tanúsított. Csak azt sajnálom holtomig, hogy e derék ujság,í melyben soraim megjelennek, nem közöl illustratiókat is, hogy legalább arczképét is ide kanyaríthatnám hü barátomnak, igy kiáltván föl: »Ime, az egyetlen igaz barát.« A mig semmiféle nevem nem volt, hanem csak ugy szűr alatt festegettem, végig koplalva a müncheni és bécsi akadémiákat, s visszatérve, egy olyan talián majmos-ládá félében hordottam minden vagyonomat, addig nem is volt szerencsém Varjas urat ismerhetni. Történt azonban, sebb ne legyen; elmulasztás esetében o frttal birságoltatik. 11. Mindkét Closetnek tisztán és használható állapotnak tartásáról — közegészségi és kényelmi szempontból—szintén vállalkozó tartozik gondoskodni; mulasztás esetében a tisztántartás A'állalkozó terhére az igazgatóság által fog eszközöltetni. 13. A nézőtér, ennek folyosói, páholyai, előcsarnok és lépcsőinek tisztántartása, — a lámpakamara és closct kivételével, melyeknek tisztántartása, vállalkozót illetik,— a részvénylársulat kapusa által eszközöltetik. Ellenben a színpad, szinpadalja, öltözők, lépcsők, zsinór és munkapadok vállalkozó által folyton tisztán tartamúik; mulasztás esetében az igazgatóság vállalkozó terhére esetről esetre intézkedni fog. 13. A fiitéskörüli elővigyázat és felügyelet a vállalkozó kiváló goudjai közé tartozik, azért tilos a színpad alján szalmát vagy forgácsot tartani, ilyent csak egyszeri füleshez szükséges menyiségben szabad a fűtéshez levinni. Hamut csak másnap, az ujabb fűtés megkezdése előtt szabad az e czélra szolgáló vasszekrényben zárva felvinni , és a színházi épületen kivül a sétány 7 bokrai közé elhinteni; a mind ezekké járó súlyos felelőség érzetében tartozik vállalkozó egj teljesen megbízható egyént a fűtéshez saját költségére alkalmazni. 14. Előadási estén a pénzlárnyitás idejében kapus tartozik egyenruhásán megjelenni, s ez időtö fogva az előadás végeztéig az előtéren jelenlemii. 15. A színház hat kijáró ajtajához a kulcsok kezelése a következő : a) a hátulsó — színpadra vezető — ajtó kulcsát Í vállalkozó bérlete kezdetekor az igazgatóságtól veszi át, azt a bérlet ideje alatt használja, előadások uláis azonban naponként a. kapusnak átadja. b) Az első három főajtó közül a középsőnek kulcsa a részvénylársulat kapusánál, —jelenleg Kuti Istvánnál, ki hosszuutza 960. sz. alatt lakik, van. c) A többi négy kulcs Voyla Adolf igazgató' sági tag lakásán rendelkezésre tartalik. d) A színház összes ajtóihoz kettős kulcs (_duplicaf) is készíttetvén, ezek csak tűzvész alkalmával azonnal használhatás czéljából a színház épületével szemben lakó Szvoboda Venczel igazgató választmányi tagnál lepecsételten tétetnek le. Péuztárnyitáskor kapus veszi át a c) alatti négy kulcsot, az oldalkijárók kulcsait az odarendelt tűzoltóknak adja át, s ezektől előadás után átveszi ét Voyta Adolf igazgató lakására mind a négyet beadja. Az első három főajtó és két oldalajtó kulcsainak minden előadás alatt az ajtókon belül betolva nyitásra készen kell lenni. 16. Előadás előtt és alatt csupán az első közép ajtónak szabad kitárva lenni, s rendes körülmények közt, midőn az előadás vége a színpadról csengetyü által jeleztetik, kapus hármas csengetyü húzással jeli adand, és ugyan ő tartozik mind a három főajtót hogy a műcsarnokban sikerült kiállíthatnom első képemet, melyjudithot és Holofernest ábrázolta, kellő bibliai felfogással, szigorú akadémikus stílben megfestve. A lapok futólag megemlítették, egész nap ott ültem a teremben s lestem, mily benyomást gyakorol müvem a látogatókra. Mindenki elment mellette... nagyon komoly volt., nem tetszett. Igaz, később magamnak sem tetszett, s nem is említeném meg, ha e képhez nem kapcsolódnék az első emlék, mely Varjas urat, későbbi házi végrehajtómat hozzám juttatá. Alig egy héttel rá tudniillik, kapok egy adó intést, hogy Isten tudja hány forint, hány krajezár, ilyen s olyan egyenes,- kereseti,- pót,- községi- közmunkaváltsági s. a. t. adót különbeni végrehajtás terhe alatt lefizessek. E felszóllitás után első teendőm az volt, hogy felmondottam lakásomat, és a másik városrészbe költöztem. Egy félévig ismét nyugodalmam volt. E politika három teljes esztendeig sikeresnek bizonyult, Budapest hat város részét végig laktam már egy árva garas adó fizetése nélkül. Végre beláttam, hogy ebből nem hasznom de károm származik. Mennyi megrendelést mulaszthattam el azóta. Lám, vannak oly művészek, kik minden évben négy-öt állami megrendelést dugnak zsebre, nélia csak azért építenek egyegy uj palotát, intézetet, hogy legyen nekik mit festeniök, — hát még a magán megrendelések! Bizonyosan egy Helyben laknak folyton, mindenki reájuk talál. Helyes; jöjjön a minek jönnie kell: reszt! A mütárlaton feltűnést keltett valami meztelen képem, mithologiai czimet szerényen elhallgatom: — annyi bizonyos, hogy mindenki azt nézte. Daczára annak, hogy nem ló arczkép volt, sem valami hires agarat nem ábrázolt, mégis egy four vette meg, persze feleáron, mint a hogy Í7
