Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-10-14

vassanak-e meg ? miheztartás végett értesíteni kívántam a megye közönségét, hogy miután az általános tisztújítás a dolog természetéből kifolyólag csak azon testület által eszközöltethetik czélszerüen, mely a megyei önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, általán véve a törvény ható sági jogokat és kötelességeket a megválasztandó uj tisztikarral együttesen fogja gyakorolni, ennélfogva az annak eszközlésére a fentebbiek szerint kitűzött napra egybehívott s szabályszerűen meghirdetett rendkívüli közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már nem az 1883., hanem 1884. évre megbízatással biró bizottsági tagoknak fog kelleni képviselni; miből kifolyólag, hivatkozással folyó évi július 12-éu 40610. sz. a. kiadott rendeletemre, figyelmeztetem a törvényhatóságot, miszerint a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1884. évre érvényes névjegyzékének megerősítése, valamint a bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása iránt, a menynyiben ez eddig nem történt volna meg, esetleg a pótválasztásokra nézve is oly időben intézkedjék, hogy az 1884. évi törvényhatósági bizottság, a tisztujitó közgyűlésre meghívható legyen. Minthogy végül, a tisztujitásnál alkalmazandó törvények pontos megtartása feletti felügyelet hatáskörömhöz tartozik: ezen felügyeleti jogomnál és kötelességemnél fogva, felhívom a megye közönségét, hogy az általáno? tisztujitásnak, a törvény által megszabott módon, s az uj megyei szervezet keretében leendő foganatosítása iránt, a szükséges intézkedéseket kellő időben tegye meg, s az eszközlötteket hozzám haladéktalanul jelentse fel. — Budapesten, 1883. évi október hó 3 án. Tisza Kálmán s. k. Tüzrendöri szabályrendelet. I. Általános határosatok. 1. §. A tüzrendöri szabályrendelet, mint Pápa városa egész területén a tűzvész meggállása, elhárítása és megszüntetése körüli polgári kötelességek összege, hatóságilag alkotva kötelező a város és ennek határában levő összes lakosságra. 2. %. A tűzrendészetet a városi hatóság a tűzoltóság közbejötte mellett gyakorolja, a mennyiben a tűzoltóság mint jótékony intézet fennáll, határozathozatal azonban egyedül a rendőrkapitányt illeti. A tűzrendészet költségeit, a mennyiben a jelen szabályrendelet kivételt nem tesz, a város viseli. 3. §. A városi hatóság által az építkezés, ugy tűzveszélyes cselekmények és mulasztások elhárítása tekintetében hozott határozatok, a mennyiben jelen szabályrendelettel nem ellenkeznek, érintetlen maradnak. 77. Intézkedések tűzvész kitörése ellen általában. 4. §. A hatóság kötelcsségszerüleg intézkedik minden iránt, mi tűzvész kitörését lehetőleg gátolja.— Különösei): 5. §. Tilos általában a tűzveszélyes építkezés. Xem engedtetik meg kémény nélkül avagy sövény és deszka kéménynyel, ugy szalmás és nádas tetőzetnél orosz kéménynyel való épités, valamint élére rakott téglávali kéményezés, nád vagy zsupp tetőzés. kivéve ha szegénység miatt erre külön hatósági engedély adatik. 6. §. A kémények jó karban és tisztán tartandók. A folyton használtak havonkint egyszer, a gyárak, műhelyek, ugy a kőszénnel fűtött kályhák, takaréktúzhelyek s kéményei havonkint kétszer kitisztifandók. 7. %. A kémények tisztaságáért első sorban a kéményseprő, másod sorban az azokat, használó felelős, előbbi a seprés végett rábízott helyekről a nyilvántartást köteles vezetni, s a kimutatást negyedévenként a rendőrségnek beadni; a seprésnél akadályoztatás, vagy bármiféle tu/.veszélyes dolgok tapasztalása esetén pedig ugyan oda rögtön s birság terhe alatt jelentést tenni tartozik. 8. §. A városban nyomtatás, cséplés, ugy bármiféle takarmány és szalmafélének szabadban elhelyezése,—a rendőrségnél előleges bejelentés és ennek engedélye nélkül tiltatik; valamint forgácsot és hasonló gyúlékony anyagokat, szalmát padlásokon tartani egyáltalján tilos. 9. §. A város nyilt helyein, ugy udvarokon tüzelni általában tilos. Kazán tűzhelyeknél nádas vagy szalmás házak udvarán vagy szomszédos ily házak közelében mosni, a parázst födetlenül az udvarokon keresztül egyik helyről a másikra hordani, a füzélesztő szereket, gyufát, könnyen gyúló tárgyak közelében, s főkép gyermekek s más éretlen eszűek által hozzáférhető helyen tartani, eldobálni, a megnem gyulladt gyújtókat eldobálni, égő dohányt pipából kiverni, égő szivart tűzveszélyes nyilt helyen eldobálni, pcmelet, szén vonó hamut a padláson tartani és lövöldözni nem szabad. — Gyúlékony tárgyak közelében, széna, szalma stb. körül dohányozni, szivarozni általában tilos. Üzleteiknél fogva nyilt helyen tüzelők általában csak hatósági közeg által megvizsgált tűzhelyet használhatnak, sertés pörzsölés is csak a városon kivül, tűzmentes helyen engedtetik meg. Fát kályhában vagy kemeuezében őrizet nélkül, s általában kendert, lent, ruhát most mondott helyeken szárogatni nem szabad. Ep igy tilos padláson s nyilt helyeken puszta gyertyával, vagy nem biztos lámpával járáskelés, s általában minden oly esemény vagy mulasztás, mi tűzvészt okozhatna. 10. g. Színházi tüzrendöri tekintetben a kormány rendeletek figyelemben tartása mellett a tűzoltóság véleményes javaslata alapján a rendőrkapitány 'es határoz III. Tüzrendöri ellenőrzés. 11. §. Évenkint legalább kétszer vizfogás és az aratáskor, illetve tukarulás idején az egész város tüzrendöri szemle alá vétetik. A szemle tagjai a rendőrség, tűzoltóság küldöttjei, s a kéményseprők. 12. A ferlálymesterek, éjiőrök és rendőrközegek kötelesek a szabályzatban tilos cselekmények, vagy mulasztásokról a rendőrségnek jelentést adni; a mint ilyenek tudomásukra jönnek azonnal. 13. §. A rendkívüli esetekben s a tűzoltó parancsnokság indítványára külön is jogosult a rendőrkapitány éjjeli tüzőrségi köijáratokat elrendelni, mely célra minden ház köteles sorrend szerint a szükséges egyént kiállítani. Ezen tüzőrség a tűzoltó egylet kiküldöttjei és a rendőrség vezetése alatt áll. 14. §. A tűzveszélyes cselekmények és mulasztásuknál kiki önmagáért, gazda cselédeiért, a családfő, a család tagjaiért felelős. 15. §. A tüzesetekről a kapitányság külön nyilvántartást vezet, folyószám, városrész, elégett ház száma, tulajdonosa, lakosa, a tüzeset beállta és megszűntének mikorjáról, vétkes vagy vétlen voltáról, a kár mennyiségéről, ennek mennyiben volt biztositásárót. IV. Tűzoltási intézkedések. Aj Segélyre kötelezettek. 16. §. Tűzvész korlátozása és elfojtásánál a rendőrség vagy tűzoltóság felszólítására mindenki 50 éves koráig segédkezni, a mint a tűzvész tudomására jutott nemcsak személyesen , hanem cselédeivel, sőt hámos lova, kocsija és egyéb az oltás vagy mentésre alkalmas eszközeivel is, a mennyiben betegsége vagy testi hibája, avagy egyéb alapos ok miatt gátolva nem volna, tettleg közreműködni köteles. A személyes segédkezési kötelezettség évenkint 50 krral, a fogattali kötelezettség pedig lófogat után 1 frttal megváltható, azonban a megváltás joga a bérkocsi tulajdonosokra nem (erjed ki. 17. §• A tűzoltó egylet lagjai saját szolgálati utasításaik értelmében kötelesek a segédkezésre. 18. §. A 16. $-ban foglalt kötelezettség aló! fel vannak mentve: a) Oly egyének, kiknek testalkatuk, vagy egészségi állapotuk a segédkezést lehetetlenné teszi, a menynyiben azonban az ily egyének háztulajdonosok volnának, az esetben kötelesek házaik után évenkint 1 ftot a tűzoltási pénztárba befizetni. b) A lelkészek. c) Állami és községi lisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kiknek állása és foglalkozása gátolja Őket a tűzoltási szolgálatban, ilyenek: bírák, vasúti, távilói, posta személyzet, nyilvános pénztárak, és pénzintézetek ellenőrei, péiiztárnokai, gyógyszerészek, a hatósági és inasán épületek őrei, fegyőrök, hivatalszolgák stb. d) Magánházaknál nélkülözhelleu cselédség. e) Kereskedelmi czég és üzlet vezetők és oly üzlet emberek, kik üzletüket nagyobb kár vagy veszély nélkül oda nem hagyhatják. 19. §. A 18. 4j. a") pontjában! mentesség felett a rendőrkapitány, tűzoltóparancsnok és tűzoltó orvos, a d) és e") pont esetében pedig a rendőrkapitány határoz. U) Oltó é s m e 11 t ő s z e r e k. 20. §. A tűzoltási felszerelések szertára a belvárosban a városmajor; felsövárosban a sörutezán és az alsóvárosban az Anna téren és poc.-óla-ulc/.ábaii áll a tűzoltóság rendelkezése alatt; továbbá minden háztulajdonos illetve lakos, köteles a vizfogás alkalmakor legalább 1 hektoliter mennyiségű vizet lakásán tartani, kivétetnek azon háztulajdonosok vagy lakosok, kiknek lakásán használható kut találtatik. 21. §. Minden malomiján és fakeieskedésbeu kell egy kézi fecskendőnek, ezenkívül ugy itt, mint a nagyobb (_emeletes} házaknál egy hosszabb nyelű esáklyának, s egy megfelelő léíráuak s 2 oltó vedernek lenni. A kisebb házaknál egy kisebb létrának, egy olló vedernek, a cserépzsjndclycs házak kivételével pedig minden háznál 2 darab olyhosszú ii>elü oltó pemelnek, hogy azzal a házgcriiiczétöl a csepegő széléig elérni lehessen, és egy szabadon hordozható lámpának beszerezve s Jókaiban tartva lenni. E tárgyak meg és Jókaiban létéért u háztulajdonos felelős. 22. $. Nagy hidegben kiütött tűzvész esetén a rendőrség felhívására 10 ftig terjedhető birság terhe alatt köteles mindenki (k\ arra felhivafolQ a lecskendök számára meleg vizet előállítani. C) T ü z j e I z é s. 23. %. A tűzvész holléte a harangok kongatásával jeleztetik, és pedig egyes kongatás belvárosi, kettős felsővárosi, hármas alsó városi, a négyes kongatás a városon kivül, de határában levő tüzet jelez. E mellett a tüz irányát a plibánia templom tornyából s az örloronyból nappal veres zászló, éjjel veres lámpa mutatja. Ezen kivül jelzik a tüzet az egyes kiáltások, a tűzoltó kürt és dobb.'W adott riadó. 24. §. Mindenki, ki a városban gyanús füstöt vagy pörzs szagot, vesz észre, tartozik meggyőződni, nem tüz üt-e ki az illető helyen; s ha csakugyan tüz volna támadóban, nemcsak a kérdéses, hanem a szomszéd házak lakóit is tartozik fellármázni. 25. §. Azon ház lakóinak, hol tüz ütött ki, azt eltitkolni nem szabad, sőt tartozik azonnal tűzi lármát csapni. ü~) A tüz oltóegy létnek a hatósághoz v i s z o n y a. 26. §. A pápai önkény les tűzoltó egylet a város pártfogása alatt áll, s szolgálati ügyében a hatóságtól független. Tagjai, kik vésznéli szolgálatuk idejében j hatósági közegckül tekintetnek, kötelezettségeiket saját. alap- és szolgálati szabályaik szerint teljesítik, e«ak saját felebbvalóiknak parancsait tartoznak elfogadni a tüznéli közreműködés tekintetében azonban a szol.! gálali szabályok végrehajtásáért a paraucsiioksáfelelős. 27. §. A tűzoltó parancsnokság s a rendó'ikapi. lány képezik a tűzoltó igazgatóságot. Ezen igazgatóságnak minden segélyre kötelezett föltétlen engedelmességgel tartozik. 28. §. A tűzoltás technikai vezetése kizárólag a tűzoltó parancsnokságot illeti , ennek rendeleteit ugy a tűzoltók saját szabályaik szerint mint.az összes segélyre kötelezetlek föltétlen teljesíteni tartoznak 29. §. Tüzolfó egyenruhát s jelző sípot más mint tűzoltó egyleti működő tagaak viselni ő frtj* terjedő birság terhe mellett, nem szabad. •30: §. A tüzrendöri ügyek körül a jelen szabályrendelet megtartása tekintetében a rendőrkapitány s a tűzoltó parancsnokságnak egymást ellenőrző joga vau, mindkeltő felelősségre vonása a városi taná

Ps előtt történvén. V. Kötelezettségek a tűzvész alatt és után. 31. Mindenki, ki keletkező tűzvészt vesz észre, azt kiáltás vagy a tüzoltóőrtanyán bejelentés által tudatni köteles. 32. §. A kigyulladt helyiségek .szomszédai kiW telesek a padláson, falakon levő nyilasokat nehezen gyulladó vizes anyaggal lehetőleg elzárni, s a veszélyeztetett házoldalt vizes ponyvával leteríteni, vagv legalább a háztetőre, ha ez szalma vagy fazsindeh, vizet hordozva a tetőt öntözui s a hulló sxipoikákat a vizes oltó pemetíel elverni, hogy a tűz terjedése akadályo/.fassék. A távolabbi há/.ak lakói is ha szélirányába esnek a tűztől, az elsorolt intézkedéseket szintén tallóznak megfenni. 33. §. Éjjeli tűzvész jelzésekor minden ház utcziira eső részén legalább egy ablaknak kivilágítva kell lenni. E szakasz ellen vétők 1—5 frtig büntettetnek 34. Mihelyt tűzvész jeleztetik, a tüzultú egylet működő tagjai saját szolgálati szabályaik szerint, továbbá a rendőrkapitány vagy akadályoztatása esetén helyettese megkívántató rendőri kísérettel a tűzvésznél megjelennek, s a működést megkezdik. 35. Vészjelzésekor minden a vasútra járw bérkocsi tulajdonos tartozik e^y fogatával a tűzoltó őrtanyán azonnal megjelenni s ott a vezénylő tüzoltú rendeleteit haladéktalan teljesíteni, különöse', bármelyik köteles tűzoltó parancsnokok és rendőrkapitányért kocsiját, küldeni, továbbá tűzoltó szereket vagy tűzoltókat, ellenvetés nélkül a tűzhöz szállítani, Kivéve azon esetben ha fogata valamely utazóval már útban van. 36. §. Tűzjelzésekor a segélyre kötelezettek azonnal a vész helyére sietni tartoznak. A megjelenés alól felmentvék mindazok, kik a tűzvész közvetlen közelében laknak. 37. §. Minden segélyre kötelezett tartozik a neki megjelelt munkát hiven s feleselés nélkül véghez vinni, a tüz színhelyéről főkép jelentés és engedelem nélkül el nem távozni. A jelentés mindig a vezénylő tisztnél teendő. 38. §. Tűzvész alkalmával más tulajdonának sértése, különösen a kapuk, kerítések kiszaggaíásu, falak áttörése, háztetők lebmilása, szobák'bóli kihordás csak végszükség esetén engedtetik, és egyedül u tűzoltó parancsnok külön rendeletére történhetik meg, ki főkép a házuk lebontása iránt lehetőleg a rendurkapitánynyal egyetérlőleg határoz. 39. A tűznek elnyomása után a tűzoltó igazgatóság rendeletére mindazon közelebb lakók, kik a tűzvésznél megjelenéstől felmentvék, tartoznak az égő zsarátnok végleges elnyomására még fogataikkal is megjelenni s a megrendelt munkát teljesíteni. Ezóta csaknem kilencz év folyt le és Schunda ez idő alatt is folyvást a czimbalom tökéletesítésén fáradozott. Fáradozását koronázza is a siker. Mert ma már hazánkban csaknem minden főúri palotában és a külföldi főurak szalonjaiban is találni czimbalmot és a zene-iskolában mint rendes tantárgyat tanitják, és a zeneszerzők is komoly figyelembe veszik. Hiszen még sokan emlékezni fognak arra a nagy sikerre is, melyet csak nemrég aratott Allaga Gézának a czimbalom számára irt szerenádja. Liszt Ferencz annyira kedveli a czimbalmot, hogy valahányszor külföldi vendégei vannak, ezeket mindigczimbalom-hangversenynyel lepi meg és arra hivja fel minden alkalommal a zenekapaczitásokat, hogy e hangszert alkalmazásba vegyék. O maga is irt egy zenemüvet „A magyarok Istene czimmel", a czimbalom számára. Magyarországon eddigelé 1000-néI több pedal-t^ imbalom van; külföldön pedig összesen 64 é^jedig Francziaországban, Angliában, Török-,*^! asz és Németországban, Belgiumban, sőt még Amerikában is. A czimbalom alkalmazása a zenekarban nem pium desiderium többé. A népszínművel elmaradhatlan. Blaha Lujza sohasem énekel czimbalom kisérete nélkül. A kedves diva annyira szereti e specziális magyar hangszert, hogy maga is játszik czimbalmon. Azonban külföldi zeneszerzők is számolnak a czimbalom hatásával és készséggel alkalmazzák azt a zenekarban. Ausztriában a czimbalom nagyon el van terjedve. Különösen Bécsben a magyar főúri termekben. Pri/urose,a bécsi angol követségnek katonai attachéja jó és szenvedélyes czimbalmos. Francziaországban is nagyon kedvelik e hangszert, mely ott is nagy tért hódított már magának. Oroszországban aranyakkal halmozzák el azokat a czigányainkat, kik czimbalmot visznek magukkal. Pintérnek e kitűnő czimbalom játszónak több orosz tanítványa is akadt. Németországban már évek előtt zenekarokba is felvették a czimbalmot. Olaszországban és Spanyolországban is imádják nemzeti hangszerünket; de legjobban rajongnak érte Angliában hol Schultz-Cúrt asszony mutatta be először nyilvánosan , és az angol lapokat egész extasióba hozta. De nagyban elősegíti a czimbalom terjedését és közkedveltségét az Allaga Géza által irt czimbalom-iskola, melynek segélyével rendszeresen és könnyen el lehet sajátítani a czimbalom játékot, még tanitó segédkezése nélkül is. Most már különben az ország minden nagyobb városában vannak czimbalom-tanitók és mióta az iskola meg van szerkesztve, a czigányok is kotából tanulják: Szépen szól a czimbalom, Tied vagyok angyalom! • Iíecessi József. Hémet-Ujvár. Vasmegyének egyik kis városába vezetem a t. olvasót. Sok század óta létezik már, nagy tettek színhelye volt egykor és most — mily kevesen tudnak róla valamit az országban. Pedig a büszke romok, melyek a fenséges hegy ormát elfoglalják, az óriás vastagságú és a hoszszú idő befolyása következtében fekete porladozó falak, primitiv ágyuk, melyek a várnak védelmet, az ellenségnek halált hoztak, némán, de értelmesen hirdetik, hogy itt valami történt, mit nem lehet hallgatással mellőzni. Önkénytelen megilletődés fog el, ha visszaemlékszünk, hogy itt székelt azon föur, ki a nemzetet megrettenté, és a király parancsait megveté. A mi Treucsénnek Csák Máté az Ujváruak Henrik volt, lehet-e e két nevet egymástól elkülöníteni?! Alakilag igen, de tényleg nem. Henrik meghajolt végre elismerte a királyt és Róbert Károly még e formasággal is megvolt elégedve. Önkénytelenül elgondolkodunk, ha a főteremben függő élet nagyságú képeket megtekintjük, mindegyik kor egy-egy történelem, hisz ki nem tudná, mik voltak a Batthányak a hazára nézve?! Ez a herczegi család is letűnt az élet színpadáról, csak a romok és a benne foglait még eddig el nem enyészett régiségek és festmények hirdetik, hogy egykor léteztek, más ősnemes, érdemdús család székel itt, a hegyalján fekszik a gyönyörű kastély, mintha érezné, hogy azt a magasságot többé élnem foglalhatja. De kezdjük meg gyaloglásunkat. Keskeny göröngyös uton kell felhaladnunk, az ut majd térséggé lapul és a különböző magaslatokon az uradalmi főtisztek csinos lakai terülnek el. Most az ösvény már nehézkes kezd lenni, de még tűrhető és egy bolthajtásos kapu alá érünk, mely hajdanában a vár kapuja lehetett, innen egy ut jobbra, egy másik kényelmes balra vezet. Az elsőt csak kevesen járják, mert egészben 5 dm. széles, jobbról magas sziklafal balról tátongó mélység határolják, rajta szerencsésen átjutva egy tágas üregben találjuk magunkat 5—6 méter széles falakkal, hova és merre vezet, nem tudjuk, a szemközti nyilason kilépve az u. n. „Faule Wiese'

4-re érünk. E sajátságos nevet e térség veszedelmes voltától nyerté s csak kevesen hinnék, hogy ez a szép, pázsitos bokrokkal beuött hely nem egynek hozott halált, az egész hegy alagutakkal keresztül kasul van átvágva s mi itt,[ilyen alagút tetején járunk, mely számos helyen j be van omolva, a fü, a bokor a hézagokat eltakarja és a legcsekélyebb vigyázatlanság mellett 8—10 méter mélységbe zuhanunk. De kárpótolja a félelmet egy jelenség, mely szemeink elé tárul, a hegy alján a különböző magasUtókra épült házak) az azon tul elterülő mélység, mely egykor a vár árka volt és legtovább a félholdas hegyláncz gyönyörű látványt nyújtanak. Alkalmunk volt már a Stájer és Osztrák hegyeket szemlélgetni, de bátran elmondhatjuk, hogy ezek, melyek egyébiránt a Stájer alpok folytatását képezik, épen nem szorulnak háttérbe és itt szintúgy élvezhetjük a természet szépségeit. A ,,

Faule Wiese

t,-ról ugyanazon uton kell visszamennünk, mert köröskörül meredek falak és tátongó mélység zárják el utunkat. Induljunk most a balra vezető ösvényen felfelé. Mindkét oldalról épületek, balról hiányzik a tetőzet, az ablakok és ajtókról ítélve börtönök vagy istálók lehettek, a jobb oldaliak tetőzete sik és cserjékkel benőtt. Öt perez múlva egy széles lapra érünk föl, jobbról több vastag fal, kut és egy gyönyörű szöllökert, balról roncsolt ágyuk, melyek a törököknek nem csekély kárt és veszteséget okozhattak és egy 8 méter hosszú korlát van, nehogy valaki a tátongó örvénybe le találjon zuhanni, előttünk pedig a néhai vár urak laka és kápolnája impozáns nagyságukban; a bejárat melletti jobb oldalon alagutat látunk, mely a mult évben fáklyafény mellett még bejárható volt, 10—11 klmhosszu és Rózsahegy falvára vezet. De nézzünk be a várba. Mintegy 30, íüv erősen ellepett lépcsőn kell mennünk, hogy vár beiudvarába érjünk, nem nagy ez; egy mes kút van itt még a régi jó időkből. A bal félen levő folyosón áthaladva előszobában találjuk magunkat, mely eg) szekrény kivételével semmi különöset ne' tat. Annál inkább lep meg a nagy ter.. , mintegy 7 méter széles és 16 méter'hos,zepén egy 1 t

/

i méter széles és 7 méteasztal, 18 hatalmas szék által környezy óriások használták volna egykor. A í