Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-07-22

semmire sincs erösebb hajlama, semmiben na­gyobb öröme, mint ha a felnőttek szerepébe he­lyezkedhetik át. S nincs is még abban neki semmi gátja, hogy utánzási vágyát teljesítse; lesz azért a fiúcska játékában s a leányka bábui közt min­den, a mily szerepet környezetében ellesett s a milyet fölvenni épen kedve tartja. . . S a gyermeklélek e tulajdonának ismere­tén épülhetett Lykurg azon nevelési intézkedése is, hogy mivel mindenekelőtt jó harcosokat kí­vánt nevelni, paizsok szolgáljanak a kisdedek bölcsőjéül s legelső tekintetök is a lándsára essék. Mivel hát a keresztény szülő feladata legelőbb is jó embert nevelni: mindaz, a mi kisdedeinek szemeibe s füleibe hathat, csakis erkölcsileg ki­fogástalan, jó, szép és nemes lehet. Az anyának szeretettől sugárzó arca s gyöngéd csevegése a fogékonyság első gyökereit rakogatják le már a csecsemő lelkébe. És az erkölcsi benyomások iránt sokkal korábban megnyílik annak szivecs­kéje, mint talán ezt gondolnók; s gyakran már akkor nyújtogatja eme benyomások felé tapo­gató csápocskáit, midőn azt hittük, hogy egészen az érzéki életbe van még temetkezve. Az anya, ki szeretetével legelőször közeiedék hozzá, s ki jótékonyságával szüntelen mellette áll: máris az emberszeretet és hála érzelmeit kelti föl kisdede szivében. Az az első mosoly, melylyel a csecsemő az anyai édes pillantásra felel, — már ez is ama jótékony, noha még homályos érzésnek mosolya, hogy ö az édesanya szerelmének tárgya. Még erösebb az anyai befolyás és átalán a családi példa hatása a már serdülő, noha még fejletlen gyermekre, és annál fontosabb egy­szersmind, minél kevesbbé alkalmas még a gyer­mekese arra, hogy a szóból értsen. S e mellett épen az ily korácsú az, a ki rendszerint legkész­ségesebben utánoz. Utánozza pedig, természete­sen, azokat, kiket legtöbbször lát, — a szülőket s a családhoz tartozókat. Ellenállhatlanúl hatnak ezek példái, s erösebben befolyásolják a kicsi­nyeket minden tanításnál, intésnél, vagy fenye­getésnél. Mily kiszámithatlan sokat lehetne hát a házi példa hatásával s emez utánzási ösztön felhasználásával elérni a nevelésben, ha a szülök s családtagok mind és mindenben utánzásra mél­tók is volnának! . . . Noha ez sem minden még. Azon is kell a szülőknek lenniök, hogy ne csu­\ ] áu ösztönből utánozza őket, hanem élő szere­^ tetők által érezvén szülőivel való egységét a gyer­mek, hozzájok mindenben hasonló isienni kíván­jon s akarjon. Ez lenne az első erkölcsi kapocs közösük; az ebből folyó bizalom és kegyelet pedig a gyermek erkölcsi fejlődésének mindennél táplálóbb anyateje. Végre, különös varázszsal tud hatni a gyer­mek utánzó hajlamára: a szülőknek természetes gyermekdedsége, a kicsinyekhez való bölcs le­bocsátkozása. Ezt azonban koránt sem azon a visszásságon kell kezdeni, hogy tegeztessék ma­gokat gyermekeik által. . . . Többé-kevésbé min­dénkor a nevelés sark-elvének, a szülői tekin­télynek és gyermeki kegyeletnek rovására tör­ténik ez, — számba sem vévén azt, hogy vajmi közel állanak a te-hez a tiszteletlen cimek! . . Ha mintaképei akarunk lenni gyermekeinknek legyünk hát azok ne csak kifogástalan életpél­dánk által, hanem az által is, hogy se komor mereven, se magasan, se távol, se egészen közel ne álljunk hozzájok, hanem úgy, hogy példáink követésére könnyű s vonzó ériutkezési pontokat lelhessenek. Szvorényi József. Körrendelet a járások szolgabiráihoz — továbbá Veszprém és Pápa r. t. városok tanácsaihoz, mint elsőfokú iparhatóságokhoz. A részlet ügyletről szólló 1883 XXXI. t. cz. végrehajtása, a fölmivelés- ipar- és kereskedelemügyi in. kir. Ministerium 25641 sz. intézményével hivata­los kötelességemmé tétetvén; felhívom a t. czimet, hogy a most hivatkozott 1883. XXXI. t. cz. sikeres végrehajtása körül a legéberebb figyelemmel intéz­kedjék és a fölmerülő visszaéléseket, minden kése­delem nélkül, az illetékes kir. bíróságnak jelentse föl. Ezen általános figyelmeztetés fonalán felhívom tehát a t. czimet, hogy: a) a hatósága területén ez idő szerint is rész­letüzlettel foglalkozókat utasítsa, miszerint ezen üz­letüket f. é. augusztushó tőik napjáig, .mint általam ez alkalomból kitűzött határidőig, a l. czimhez je­lentsék be, — a t. czim pedig e/.en bejelentéseket hozzám f. é. aégusztushó 20-ig terjessze föl, — hogy: b) a mennyiben ilyen üzlet a t. czim hatósági területén ez idő szerint nem gyakoroltatnék, — ezen körülményt is hozzám a t. czi n f. évi augusztushó 20-ig jelentse bc, — hogy: c) a részletüzletek állandó felü«yelhetésénck szempontjából, az id. t. czikk 5 és 12 §§-aihoz ké­pest, szerezzen meggyőződést, vájjon a részletüzlet­tel foglalkozó czég törvényszékileg be van-e jegyezve és &r. illetékes iparhatóságnál be vun-c jelentve?' — hogy: d~) a hivatkozott t. czikk 12 §-ával érintett évnegyedes vizsgálatot első ízben f. é. szeptemberhó végén, mint a magas Minisztérium által rendeletileg kitűzött határidőben, a legnagyobb szigorral fogana­tosítsa s ugyanekkor az üzleti könyvek és okmányok törvényszerű alakiságairól is mcggyő/.ődvén, ennek megtörténtét az üzletkönyvbe jegyezze be s a sza­bálytalanságokat az illetékes királyi bíróságnak je­lentse föl, — hogy: eJ ugyanezen vizsgálat alkalmával győződjék meg arról is, vájjon az üzleti könyvekben eladotía­kul kitüntetett értékpapírok számainak megfelelő ér­tékpapírok tényleg az eladó tulajdonában vannak-e? — miután az értékpapírok az eladó részéről letétbe vagy zálogba nem adhatók, — hogy r : Q azoktól, akik az értékpapíroknak részfizetés mellett való eladásával a jelen törvény hatályba-Iépte előtt is foglalkoztak, olyan jegyzéket követeljen be, melyben az eladott értékpapírok száma, azok névér­téke, az eladási ár, az okirat kelte és száma kitéve legyen. Ezen jegyzék két példányban készítendő és a l. czimhez f. évi szeptemberhó 20-ig minden bi­zonynyal beadandó. Utasítom továbbá a t. czimet, hogy: g) miután az értékpapíroknak, utazó ügynökök által részfizetés mellett való eladása tiltva van, ez irányban is a leírcberebb figyelemmel legyen s az id. törvényezikk ellen vétők ellen a törvény értelmében járjon el. Ezen hivatalos rendelkezésem alkalmából fel­hívom végre a t. czimet, hogy az id. t. cz. 12 íj­ával és ezen rendeletem c.) és d.) pontjaival érintett évnegyedes vizsgálatokról hozzám a jwzsgáfaT meg­történte után mindig 8 nap alatt körülményesen je­lentsen és az í.~) pont alatt-gmlitettjegyzékeket hoz­zám f. évi szcfiteiuberljó~á4-ig terjessze be. Veszprém, T8S3 évi juliushó 16-án. Véghely Dezső s. k. alispán. A Veszprém megyei gazdasági egyesület eke­versenye Lepsényben, szeptember 1-én. A Veszprém megyei gazdasági egyesület szept. i-én az enyingi gazdakör területén Lepséiiyben „hármas", illeive több vasú eke-versenyt rendez, melynek tervezete következőkben állapnatik meg. I. A hármas és löbb vasú eke verseny ezélja ezen eszközöket — mint az őstermelés olcsóbb előállítására, de azért a földnek még V ' ,„Hát nem ismered-e Dárday Victort — szólt székéről dühösen felpattanva — a ki a kardforgatásban és céllövésben annyira biztos? Vagy talán annyira fájna neked, ha a te becsü­letet nem ismerő Elek barátod egy sérülést kapna és? — „Barátomról jelenlétemben,? kérlek, ily ki­fejezést ne használj; és ha emlékére véred felforr is, kimérj meg engem és ne sértsd öt." ,„lvcla ki keblemnek legszentebb érzelmeit a barátság örve alatt gaz kezeivel sárba hurcolja és ezzel meg nem elégedve , engem is becsüle­temben megtámad, ily emberről kiben a becsü­letnek nyoma sincs, ilyenről követeled te, hogy én tisztelettel szóljak ? róla a gaz „lileg lesz barátom, nem tűröm tovább ezt! Provocáltad haragomat. Én békességben egybe­férve akartalak benneteket baráti szivemre ölelni, de te nem látsz mást, mint sértett becsületedet és ennek minden áron elégtételt akarsz adui. Én utadban nem állhatok többé; de mielőtt e véres munkát megkezdenéd, — mert hogy ez lesz, arról erős meggyőződésben vagyok, — mielőtt egy jót akaró baráti szivbe mártanád egy sze­relemben túlcsigázott agy által képzelt sérelem folytán vért kivánó kezektől vezetett kardodat, engedd, hogy néhány szót intézzek hozzád, en­gedd, hogy megmondjam, miként Eleket üdvöz­löm, azért, hogy téged figyelmeztetett a ve­szélyre, melybe szerelmed miatt rohanandó vagy. Ismerlek én tégedet; tudom, hogy minden szép nőért lángolsz, hogy lovagias vagy irányuk­; ban; tudom, hogy szived már sokat lángolt, de ki ábrándultál, vagy ittál a kéj nectárjából és szived lepkeként uj himport keresendő, más virágra szállott. Szerettél végetlenül, kimondhat­Janul, de mindig csak egy szalmaszál ég. Elek­nek pedig igaza volt mindön e nőt ledérnek, * apodárnak és igaz szerelemre képtelennek sőt hütelennek mondotta. Ö nem szerető, de elfogu­latlan szívvel ítélt. És Isten szépen egybehozott benneteket; mert amint te sem tudsz egyet és igazán szeretni, ugy nem tud ö egygyel megelégedni. Közötte­tek csak egy kölönbség létezik, s ez az, hogy a te szived a szerelemre fogékony, ö azonban még szeretni sem tud. O egy lelketlen hideg, szá­mítva ámító lélek, ki néked szerelmet koholva, téged tőrébe csal, és egyszer kezei között bír­ván, el nem ereszt, mig vampyr módra utolsó csepp véredet KÍ nem szívta. Te pedig elkábítva szépségétől, elragadtatva hízelgő bánásmódjától és koholt szerelmétől. — nem ismervén fel a szép áleza alatt a gazságot — kéj vágyó szemek-' kel keblére veted magad, ott kéjelegsz, mig er­kölcsileg is, anyagilag is tönkre téve, onnan le­csúszva lábaihoz esel, hogy ö azután téged — mint egy értéktelen rongyot — eltaszítson. — Oh esztelen ember, oh bamba lélek! te ezt meg nem gondoltad. Ezt akartam még mondani és ez legyen utosó szavam; s midőn még egyszer Eleknek igazat adok, s mindkettőtöket a sérelem miatt, melyet izgatottsagtokban egymáson elkövettetek megróvlak, neked egyúttal a választást adom, hogy hü barátaid kedvéért nem verekedel meg, vagy egy furiát, egy —" „Nem, nem, ne tovább, átkozott — szolt mint egy őrjöngve Victor — ne tovább, mert ízzé porrá zúzlak... gaz, bitang. —'•' ,,A történtek után egy ora múlva két fia­tal ember keres fel engem és victor nevében felkérnek, hogy nevezném meg segédjeimet. Egy félórával ezelőtt ment végbe közöttünk a baráti tragédia. Egy golyót küldtem szerencsétlen ba­rátom jobb karjába. <. oh én vigasztalhatatlan vagyok!.,.." Bloch Ferenct, is tökéletes megmunkálására alkalmasakat — a gazda közönséggel alaposan megismertetni, s azokat ugy szerkezetökben, mint munkájuk­ban tüzetesen megbírálni; — miután ez az álalá­nos eke versenyeken a bírálat sokoldalú elfog­laltsága mellell kellően méltányolható nem volt. IL üzen czéi elérésére az egy vasú ekék kizárásával csak hármas, négyes és kettős ekék versenyezhetnek, de bemutathatok lesz­nek az úgynevezett álalános ekék is. III. A verseny f. évi seplember 1-én az Enyingi járás, és gazda kör területén Lep­sényben (déli vasul állomás) — Gróf Ná­dasdy Ferencz ur ö Méltósága által hazafias készséggel felajánlott, e czélra kiüinöen al­kalmas területen tarlalik, melyre az összes hazai és külföldi gyárosok, és bizományosuk ezen tervezel megküldésével , és lapokbani közzététellel meghívatnak. A bejelentések auguslus hó 15-ikéig a Veszprém megyei gazdasági egyesület titkári hivatalához Veszprémben történnek, a ver­senyző ekék pedig bezárólag augustus 25-iÍT az eke verseny rendezőséghez Lepsény déli vasút állomás czimezve okvetlenül bekül­dendők. IV. A versenyző ekékre három nagy dij tüzelik ki. aj A- nagyméll. m. kir. földmivelési mi­nisterium dija 50 db. tiz frankos arany — a legjobbnak birált hármas ekére. b) A Veszprém megyei gazdasági egye­sület dija 10 db. cs. kir. arany, — a máso­diknak birált hármas ekére. c) Méltóságos ilj. Gróf Esterházy Móricz ur, a Veszprém megyei gazdasági egyesület elnökének dija 20 db. cs. kir. arany azon két vasú ekére, mely négy ökörrel larró, vagy ugar szántást 18 c. m. mélyre tökéletesen teljesít; — ha ezen dij két vasú ekének ki­adható nem volna, a dij fele része a hármas ekék második dijához csaloltalik, — másik leiével pedig a biráló bizottság belátása sze­rint rendelkezik és dijaz Ezen felül adatik határozatlan számú ki­tüntető oklevél, melyben a bírálat eredményé­hez képest minden több vasú. vagy álalános eke részesülhet. Az oklevelek a bírálat értek­számaihoz képest sorrendi számmal is lesz­nek jelelve. V. A gazdasági egyesület lilkári hivatala a verseny tervezel melléklésével felszólítja az összes hazai és külföldi gyárosokat, és bizo­mányosokat, hogy ezen versenyben részi ve­gyenek, és azonnal megad minden felvilágo­sítást, mely a versenyezni szándékozók ré­szérő^ tőle kérejik,_j^^n)'vjiil^í>i^M^V^-uUi^-­ezen felül megküldi az összes gazdasági egye­sülelek és gazdakörök elnökségének, a gaz­dasági intézetek igazgatóságának, a szak, és napi lapoknak, ugy a szomszédos vidéki lapok szerkesztőségeinek. VI. A verseny rendező bizottság az enyingi gazdakör tagjaiból következőleg alakult: Elnök Purgly Sándor Alelnök Balassa Lajos és Békessi József. Bizottsági tagok: Belak István. Bibó Dénes, Csapó Kálmán, Ekes Lajos, Ha­lász Károly, Ileunel Károly (jegyző). lu-nes­sey Miklós, Mányai Károly. Mészöly Gyula, Mihályfy György (pénztárnokj, Molnár An­tal, ilj. Kun György, Nagy Iván, Nemsur János, Schrikker Imre. Tóth Kálmán, Tóth Ede, Varga József, Vertheim Hermann, Veri­heim Samu. A versenytér megszerzéséről, annak fel­mérése s kijelöléséről, a szántásnál haszná­landó négyes ökör fogatokról, az ekék ver­senyelölli elhelyezéséről, a vasulróli levétel, s verseny utáni feladásról a rendező bizott­ság, illetve annak végrehajtó bizottsága gon­doskodik. A rendező bizottság osztja ki sorshúzás után a szántandó területeket, megméri és fel­jegyzi az ekék súlyát, és azok árát, s ver­seny előtt elkészíti a versenyző ekék jegy­zékét, mely a szükséges adatokat tartalmazza, s mely a gazda közönség közt a versenyté­rén' k'ioszVatík; ezen jegyzék egyúttal prog­rammul is szolgál, s a versenyre vonatkozó értesítéseket is közli. 0 Erömérőről a gazdasági egyesület titkára gondoskodik. VIL A biráló bizottság elnöke ifj. Gróf Esterházy Móricz, ihelyettes elnökök: Pó.-chl Károly, Kiss László; jegyzők: Nagy Iván, Henuel Károly. A biráló bizottság 12 tagját a megyei és vidéki vendégekből az egyesület elnöke fogja választani és felkérni; a biráló bizottság 2 csoportban fog működni, s verseny napján 9 órakor a Jury helyiségében megala­kul, bírálati módozatát és eljárását érték számok használatával megállapítja, és 10'' 2 órakor működését megkezdvén, az eredményt egy órakor kihirdeti. VIII. A versenytér egyik része egy hó előtt megszántott, s lehengerezett terület lesz, má­sik része pedig őszi larró, s mindegyik ver­senyző eke 300 rj-öl szántott,- s 300 D-öl larró területet fog megszántani; a szántás mélységére minimumul a keverő szántásnál 13 c m. a larró szántásnál 16 c. m. vétetik. A verseny szántás 10 órakor sem kezdetéi, s egyszerre minden versenyző ekének mű­ködni kell. A verseny elébb a szántott föl­dön, azután a larró földön történik. IX A gazdasági egyesület illető helyen lépéseket tesz. hogy a lótenyésztési jutalmak ugyan ez alkalommal osztassanak ki. és azon tiz kisebb gazdasági gép, melylyel a földjeiket jól niivelö, s legtöbb jó állatot tartó 50 hol­don aluli kis gazdák jutalmaztatnak, szintén ez alkalommal osztatik' ki. A kiosztás kitün­tető oklevél kíséretében, a gazdasági egyesü­let elnökének vezérlete alatt, a gazda körök elnökeiből álló bizottság állal ünnepélyesen történik. A Veszprém m. gazd. egyesület elnöksége. Fürdői levél. Korytnicza, 1883. július vége. A nagy meleg, mely az egész országot ül­dözé, még ide is kihatett, csakhogy módunkban állott hűvös, árnyas helyeket felkeresni, melyek­ben Korytnicza bővelkedik. — Azonban pár nap óta a hévmérő itt is rohamosan leszállott, anél­kül, hogy esőnk lett volna, ugy hogy a téli öl­tönyt el lehet türní, különösen reggel, mikor a, forrás, vizet iván, a hideg-iránt fogékonyabbak vagyunk. — Az idei saisőn sokkal kellemesb ed­dig a tavalyinál, ugy hogy még a madarak is több kedvet éreznek a fütyölésre, nem mint ta­valy, mikor ilyenkor beállott az örökös eső és őket végkép elriasztá innen. — A kik valóban testi és lelki nyugalmat, üdülést keresnek, azt itt megtalálják. •Üde, pompás levegő, forrás-vizek, sé­ta-helyek „Hajós ut," „Huszár uf — le a köny­nyezö sziklahoz — vízeséshez, Püspök hegyre. — De többen vannak, kik messzebb is tesznek gya­log parthiekat — Besztercze-bányára , Ur-vol­gyébe, Prassivára — mindezek a kivándorlások 10—12 órai gyalogolást igényelnek. Érdekes a vizfogó építménye, mi most már készen van, s tavaly igen sok munkást foglal­koztatott, s a mely a Revucza patakjának zárja útját, hogy ennek vize felfogatván, a zsilipek megnyitásával, rohamosan jusson nagy tömeg­ben a csaknem viz nélkül szűkölködő mederbe; elszállítandó az időközben itt nagy mennyiségen osszehalmozolt a kincstári erdőkből kivágott fát. Sokan jönnek ide Tátra-Füredről, hol már helyet nem kapván, itt igen jól érzik magokat. Lépten nyomon a legszebb flóra pompáz, a nefelejtsek igen nagyok, szépek és élénk kékek, a nedvesebb helyen a selyemhez hasonló lenge fehér gyapotvirág, bőven található, — egyéb oly virág melyeket a divatos „Mackart", bouquette­okban a- budapesti és bécsi virágkereskedések­bm- drá-^í^«t?frv^ hajlást igénylő fáradsággal (olcsón) megszerezhet­jük magunknak. Akadnák is néhányan (közöttük magam is) kik nem is sajnálják ezen csekély fá­radságot, s csak nem naponként friss csokorral diszitik itteni kedélyes kis lakásukat, — sőt az itt töltött kedves napok emlékének megőrzésére, még otthonjok díszítéséről is megemlékeznek. — Nagy mennyiségben található uton-utfélen, a ieg­zamatosabb szamócza, melyet az itteni valóban szép népviseletü tótajku asszonyok (fehér vá­szony szoknya, ing, vörös váll saját készített hímzéssel, kék-fehér virágos kötény, piros posztó, rövid szeles zsinórokkal kivárt derék, píros posztó kötök függnek le a derekokról, s fehér vászoti kendő a fejen, kivétel nélkül) árulnak literenként 5—6 kis tarka fazekaikban — nem csekély bán­kodására az üdülést kereső betegeknek, kik csak nézhetik, de nem élvezhetik e pompás illatú apró gyümölcsöt, mely sehogy sem tud megférni a termőgyokerei alatt csörgedező ásványvízzel. A kerti virágok azonban igen hátra vannak, pünkösdi rózsa, liliom stb. mind még csak bim­bójukkal ékeskednek, csakis a rózsák nyillanak de igen csekély számban. Mult héten róngtönzött tánczmulatságunk volt, mely igen jó kedvvel indult meg, azonban az itt már megrögzött rend és csend, annak már io—M óra között végetvetett. E hétre jótékony czelu hangverseny van készülőben (a .íiplószcut­miklósr leégették 'javára). Volt alkalmam eddig két hölgyet hallani, kik közre fognak működni' Mérő Jánosné urnöt, ki igen gyakorlott techni­kával zongoráz és különösen kitűnően énekel s a ki opera részleteket és népdalokat fog előadni. Anhaiser kisasszonyt, ki szintén igen szépen fogja a „Tavasz" czimü darabot zongorán előadni.— Jelenleg a lakások mind elvannak foglalva. Sok tourista keresi fel e szép kies helyet. Az itt idő­közŐK között vannak: özv Csengery Antalné leányával, Heinrich egyetemi tanár nejével; Gel­len József curiai biró, Kriszt János törv. elnök leányával, Németh János kir. táblaibiró nejével, Herczegh Mihály egyetemi jogtanár családjával, Matuska István ügyvéd családjával, Mérő János ügyvéd nejével, Kassenszky árvaszéki' elnök, Tury ügyvéd, Handtel járásbiró, Ney Aladár aljarás­biró stb. Budapestről. Vieser Péter ügyvéd kam. titkár Aradról, Májovszky törv. elnök családjával Besztercze-Bányáról, Konkoly Thege • Sándor ügyv. Léváról, Szekerák tanár Kassáról, Szeke­rák Vincze keresk. és Vértesy József ügyvéd csa­ládjával Sz. Fehérvárról, s még nagyszámú, igen válogatottnak látszó, általam nem ismert egyé­nekből álló díszes társaság. Gizella,

Next

/
Oldalképek
Tartalom