Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-06-27

Hanem vannak nagyobb novellái (Faust, Első szerelem, Tavaszi hullámok, Egy szerencsét­len, A puszták Lear királya,) melyek mind élénk megfigyeléssel, gyönyörködtető problémákkal kö­tik le az olvasó figyelmét. S ha végig nézünk ezen a kis rajzokon, kiolvassuk belőlük a költő minden intentióját, csapongó örömét, szótalan bánatát, lelke keser­vét, a világ hálátlanságát! És e leirhatlan nagy fájdalom közepette még incselkedik a sorssal, (Az anyóka, A kopo­nyák) ostorozza ellenségeit, e rut önző világot minden gyarlóságával, (Hogy ha a balgák szó­zatit hallod, Egy ember ki önmagával meg van elégedve), de megszólaltatja még a sziv világát az édes szerelem pajzánul naiv hangján. A bol­dog szerelem elhaló viszhangja csak ugy meg­szólal költeményeiben (A rózsa, Masa) mint a pá­ratlan élü csipkedő gúny (A hirlap tudósító, Az önző.) Ily sokoldalú költő müve ugyancsak szak­avatott fordítóra szorul. A megragadó költői leújások* elmés hasonlatok, szellemtől sziporkázó párbeszédek; munka, melyből egy nemes sziv lélekemelő humanitása, fájó reminisczencziája sir ki, ugyancsak próbára teszi a gyakorlott tollat is. Ezzel birkózott meg, mint a napi sajtó is sietett konstatálni •- szép sikerrel, a „Költemé­nyek prózában" fordítója: Latkóczy Mihály. Tö­röl metszett tiszta magyarsággal, ízléssel, szak­avatottsággal, nagy gonddal válogatta, rendezte és ültette nyelvünkre a szellemes apróságokat. Latkóczy már fordított Turgenyeffböl egy no­vellát „A puszták Lear királya" (Ország-Világ 1881-82) azonkívül több lengyel szépirodalmi művet Siemienskitöl (Fővárosi Lapok és Pápai Lapok) és Leenkicwicztöl (Fővárosi Lapok és Ország-Világ.) Kiváló előszeretettel viseltetik a szláv irodalmak iránt, bár eredetileg classika­philologiából a tanári pályára készült. Lefordította Tibullus elégiáit (Budapest 1882) a Philologiai közlöny rendes dolgozó társa. Jelenleg, már két éve a „Magyar Lexikon" segédszerkesztője. Ott értékesítheti legjobban szép tehetségét, ki­váló sokrendbeli ismereteit, tisztult világ nézetét. Sajnálattal halljuk, hogy e hír ne jutna a valósu­lás révébe. Fiatal ember, alig 26 éves, aki mind nagyobb buzgalommal küzd a müforditói koszorúért. Im hadd álljon itt mutatóul a fordító elöl­járó szava: mely a vén. fa allegóriájával példázza Turgenieff életét: Rege a vén fáról: Volt egyszer egy fa­A szabadság szele, mely a hegyek között jött, szűz földbe hintette el magvát, szűz földbe, mely nem termett még soha gazt, hanem min­dig csak virágot. S a vén fa, mely akkor még ifjú fa volt, felnőtt. Felnőtt támasz nélkül, a mint szabad fá­hoz illik és messzire vetette el árnyékát és ab­ból látta a vándor, hogy milyen nagyra nőtt. Mikor megjött az ideje virágzott is és levelei zsongtak-bongtak, mintha hívnák oda a népet, mintha vágynának utána. — Rázd le lánczaidat, óh balga nép! mondta az egyik levél . . . — Ne szeress szolgát, hanem szabad em­bert, óh szűz! zsongta a másik és lehullott. — Imádd az észt, óh ember, s faragott ké­pet ne csinálj magadnak! susogták a lombok és epedöleg néztek a vándorok után. De hiába! senki sem hallgatta meg a lom­bok suttogását, csak az irigy szél, a ki irigyelte a jó tanácsot, az szakította le egymásután azo­kat a szépen szóló leveleket és elvitte messze, messze túl a tengeren. Túl a nagy tengeren pedig bámulva látták, hogy mindenik levél tiszta színarany. S elmentek keresni a fát és mikor megta­lálták, nem nyugodtak addig, a mig ki nem ás­ták, s el nem vitték magukkal verőfényes hazá­jukba, hol megértik azt, hogy a lánczot mint kell lerázni és tudják, hogy az ész: isten. Átültették a fát, de gyökereit nem tudták kiszedni, azok ott maradtak. S azóta a fa hervadt. Leveleit lehullatta egytöl-egyig, s nem hajtott helyökbe ujakat. S a balgák csodálkoztak rajta! Elfelejtették, hogy a gyökerei az édes anyaföldben maradtak. S a szél, az irigy szél újra megirigyelte az aranyos leveleket és elhordta messzire, a hol sziv dobog és odaadta olyanoknak, a kik a sza­badságot szeretik. S egy olyan levelet elhozott idáig szép Magyarországba, a hol a szív oly meleg és a szabadság olyan drága ... Szivemre tette az irigy szél, arra a kese­rűséggel telt szívre, azt hivén, hogy ott el fog halni, pedig magam is föléledtem tőle. Fölvettem azt az aranyos levelet és leszed­tem aranyját, megkísértvén azt az én szegényes fakó rézpénzemre általváltani. Oh mert csak réz az enyém és ha valaki aranynak látná: akkor az a levél volt a bölcsek köve, mert a rezet át­változtatta aranynyá.a lm a remek mü beköszöntője. Olvassa el bárki, tudom nagy öröme telik majd benne. Las« Samu. KÜLÖNFÉLÉK. — Örömmel tudatjuk t. olvasóinkkal a vá­rosunknak és vidékének anyagi érdekére nézve felette örvendetes hirt, hogy a már reményt vesz­tett Pápa-Keszthelyi vasút létesítéséhez a fájdalom­mal nélkülözött pénzerő is megvan, és így az óhaj­tott terv meg is valósul,— mert most egy igazi pénzember kezd az előmunkálatokhoz, ki nem akarhatja a velejáró költségeket sárba dobni. — Adjuk az e tárgyban érkezett következő hivata­los rendeletet: 82gi/ki. 1883. Veszprém megye alispáni hivatalától. — Körlevél. — Pápa r. tan. város polgármesteréhez s a pápai és devecseri járások szolgabiráihoz. — A nagym. közmunka és közlekedési m. kir. ministerium f. é. május hó 31-én 16440. sz. a. keltezve Burnblum Jakab lil­lei gyárosnak f. é. május hó 10-én hozzám be­nyújtott kérvénye folytán egy Pápától Sümegen keresztül Keszthelyig vezetendő vasut-vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Ezen engedélyről történt hivatalos értesítésem alkalmá­ból felhívom tehát a czimet, hogy a hatósága alá eső vonalra nézve nevezett Rurnblum Jakab lillei gyárost mint engedélyest—vagy megbízottait, e részben való működéseiknél, a netán szükséges ha­tósági támogatásban részesítse. Veszprém 1883. évi június hó 10-én Véghelyi Dezső m. k. alispán. — Láng Lajos ur városunk orsz. képvise­lője vasárnap délelőtt tartotta a városházán be­számoló beszédét, a termet zsúfolásig megtöltő, nagyszámú választók előtt. A képviselőt Woita József polgármester vezetése alatt küldöttség kérte fel a megjelenésre és a városházára megér­kezve a közönség részéről lelkes éljenzéssel és Nagy Boldizsár városi főjegyző által üdvözlő beszéddel fogadtatott. A képviselő egy óránál tovább tartó beszámolóját lapunk élén adjuk. A beszéd befejeztével ismét a főjegyző szólalt fel, biztosítván a képviselőt a választók bizalmáról és szeretetteljes ragaszkodásáról. Láng Lajos ur hétfőn délben hagyta el városunkat. — A\casinó-kerlnek ünnepélyes megnyitása, mely folyó hó 24-ik napjára volt kitűzve, a hű­vös idő miatt megtartható nem levén, július hó 8-ra halasztatott el. — A szent-Benedekrend helybeli kisgym­nasiumában a f. évi zárvizsgálatok befejeztetvén, az ünnepélyes »Te Deum« f. hó 28-án csütör­tökön reggeli 8 órakor tartatik meg. — A helybeli kir. járásbíróságnál a két hóra terjedő törvényszünet alatt a halaszthatlan teendők elintézésére július hóban Mikovinyi Ödön járásbiró, augustusban pedig Sült József aljárás­biró urak fogják a járásbíróságot vezetni. — A hü cseléd mai napság ritka mint a fehér holló, — ép azért követésre méltó szép példát tanusit, ki az ilyen iránt elismeréssel vi­seltetik. Ily szép és fennkölt szellemről tanúskodó példát mutatott a napokban Koller Jánosné urnö is, ki 12 évi és hü szolgálata után K.-t.-Lakon elhunyt nő cselédjének fényes temetést rendezett a melyen maga is megjelent és a koszorúval díszített koporsóra részvétteljesen őszinte köny­nyeit hullatta. — A Győrött megjelenő «Hazánk«. legutóbbi ! számában közlött pápai levélben a levelező néhai Wolf Lipót temetéséről megemlékezve követke­zőket írja: ,,A temetésen a város lakosságából lele­í kezeli különbség' nélkül számosan vettek részt, dc I különösen hitsotsosai kevés kivétellel mind megjelen­tek. Egy ember tartotta annyira bűnösnek vagy ér­demtelennek a szerencsétlenül kimultat, hogy meg sem jelent, kinek különben hivatalból lett volna kö­telme a megjelenés — s ez dr. Breuer rabbi volt. Alivei nem volt talmud/aló, szivarzott szombaton, a közügyek rendezésében szerepe volt, dr. Breuer rab­binak annak idejében fizetését jó summával fölemelni segítette, ide hozta, ezek mind oly hatalmas orthodox argumentumok, melyek miatt a végtiszlcsségre nem sétált cl. Megbotránkozással tapasztalta ezt az ezerre, dc talán többre menő zsidó — kik pap nélkül halad­nak a korral, de vallást szintén ismernek — ezek a Breuer rabbival egy hitsorsosok, kik csak annyiban különböznek tőle, hogy magyar érzelmük mellett ha­ladni készek, hogy a sok oldalról hangzó vádasko­dásokkal szemben uyilt homlokkal álljanak ki. Ezen magyar érzelmű, haladni kész zsidók szintén hibásak, mert ha van bennük erély és akarat, soha jobb al­kalmat a tömörülés sikeréhez nem köthetnek, mint éppen most. Breuer tábora napról-napra fogy, a fa­iiatismuff ily fojtó köde alatt ki is maradhatna meg? Elhangzott-e már a három év lejárta után a zsina­gógában Breuer ur ajkairól a kötelességévé tett ma­gyar szó? — iVem és nem is fog — mert ő, a né­met szellemben képzett pap, nem akarja. Az Ígéret beváltva általa puha sem lesz, mert mint értesülve vagyok, tekintélyes fconnányközeg (?!) jár az ó-világ sötétségét terjesztő főrabbi ur érdekében keresztül vinni, •— hogy a magyar nyelv tüzetes elsajátítására megszabott idő meghosszabbitlassék. Neki alig v;m azámbavehetö hive, ez ellen a kis csapat ellen, annyi suttogás, iiemtctszésnyilvánilás, duzzogás, restelke­dés és szégyenpír helyett — szervezkedjék a jobb­lelkück tábora meg. - Annyi lélek pap nélkül, lelki í vigasztaló, áhitatápoló nélkül nem lehet — pedig úgy J vannak. Pápán a magyar városban, tinztán magyar ajkú znidók rabbija, hogy in lehetne dr. Breuer a német érzelmektől az utolsó vércseppig áthatott pap. Itt az idő, most vagy soha, ha a kormány annak I idejében a bekövetkezhető viszásságok, tt botrányos állapotok kifolyásaira nem gondolt, az üdvös moz­galmat nem fogadta szívesen, -- most már az ered­ményekből vont tapasztalatokból mindenesetre, odahat, hogy az orlhodoxismus minél kisebb tért foglaljon. Szemet ujabb haladásnál szemben nem fog hunyni. Egész Pápáváros jobb érzésű zsidópolgániiuuk óhaját tolmácsolni, a több oldalról eredő kívánalomhoz ké­pest szívesen teljesítettem. Ergo macte! Tehát rajta! most öltökön a sor cselekedni! Akarjuk hinni, hogy a helyi sajtó, mely talán behatóbban ismeri ezen rém­rabbinak a koi irányával homlokegyenest ellenkező ma­gatartását, — élesebb bonckés alá veszi ezen, az egséz város figyelmét lekötő vastag faiiafumusságot. R. M'" Hivatkozás történvén reánk, kötelességünknek véljük erre válaszolni s álláspontunkat igazolni. Mi ugyan is soha nem avatkozunk egyes hitfe­lekezetek belügyeibe, de tért adunk lapunkban a jogos felszólalásoknak; azonban a hazafiasság és magyarság szempontjából már nem hallgatjuk el a megróni valót; tudunk mi is a német hitok­tatásról, de azt is tudjuk, hogy a magyar nyelv megtanulására kitűzött határidő csak a f. tanév végén jár le — tehát várunk! Szerk. — Schramek Ambrus dákai urad. gazdatiszt bold. nejének temetése, vasárnap, f. hó 24-én d. u. 6 órakor ment végbe a vidék nagy részvéte mel­lett. A temetési szertartást — melyen Batthyányi Lajos grófnő is megjelent — Supka Dezső pápai zárda-főnök fényes segédlettel teljesité. Este lett mikor a szomorú végtisztesség véget ért. örök világosság fényeskedjék a hü nő hamvainak. — Székes-Fehérvároit folyó 23-án folyt le az ottani illetőségű, budapesti egyetemi hallga­tók által a polgári lövölde termeiben rendezett nyári tánczmulatság, melyről elmondhatjuk, hogy kitűnően sikerült. A fehérvári mulatságok mindig nevezetesek szép és díszes hölgyközönségeikröl, mi ott, hol annyi szép nő van mint Fehérvárott és vidékén, máskép nem is lehet. A jelen alka­lommal azonban még a szokottnál is fényesebb volt a hölgykoszorú, mire méltán büszkék lehet­nek az ügyes rendezők, kiknek a sikerben nem kevés érdemük van. Maga a terem igen nagy ízléssel volt díszítve lobogók és a falakon ivekben lecsüngő, gazdag koszorúkkal. Körülbelöl 60—70 pár tánczolt reggeli 4 óráig. — A magyar nyugvti vasút vonalain július hó i-töl mozgó posta lép életbe. A közönség érdekében életbe léptetett reformot őszintén üd­vözöljük. — LIelyreigazitás. Lapunk előző számában a tűzoltó egyleti tánczmulatság jövedelméről köz­lött kimutatásba számcsere csúszott be; mert az összes jövedelem összege 190 frt 76 kr, ebből a 108 frt 87 kinyi kiadást levonva, lesz a marad­vány 81 frt 86 kr. és ez lett azután 82 frtra kiegészítve. — Győr megyéből írják lapunknak, hogy a győri püspökségi uradalom egyik erdööre az élesi erdőn egy hegyoldalban maga számára hüsselö gunyhót akarván készíteni, egy napszámos társaságában már sikerült is 4 méter mély, 3 m. széles és 2 m. magas üreget kiásnia, azonban munka közben a föld beomlott, s mindkettőjük előtt elzárta a kimenő utat, s midőn másnap az az üreget kiásták, meghaladva találták a két munkást. — Siralmas látvány. A csóthi, teszéri és vanyolai határban jelzett borzasztó jégeső olyan pusztítást okozott a gabonákban, — hogy azo­kat felismerni majdnem lehetetlenség. Mintha száz- meg százezer katona táborozott volna ot­tan, az úgy le van verve a legutolsó szálig. Va- j lóban megdöbbentő siralmas látvány a nem ér- j dekelt,- hát még az érdekelt szemlélőre! 1 — Kofák. Heti vásárok alkalmával piaezun- í kat elözönlő kofa-sereg eladás végetti bevásár­lásaikra nézve — úgy látszik — ismét nem tartja meg azt az időpontot, a midőn nekik az hatóságilag megengedve van. Az ilyen tulkapó, telhetetlen mercatrixeket ajánljuk a rendőrség figyelmébe. — A „kincsem sorsjáték" vásárló-bizottsága, melynek feladata Angolországban, kül- és belföl­dön a telivérteuyészauyag beszerzése, csütörtökön, f. hó 21-én Károlyi Gyula gr. ö Excellentiájának elnöksége alatt a helybeli „Lovar-Egylet" iro­dájában tanácskozásra gyűlt össze Ezen ülésben részt vettek: Festetich Pál, Sztáray János grófok, Beretvás, Andrée F. urak, ez utóbbi, mint a sorsjátékiroda képviselője és Sárkány F. ur, a »Lovar-Egylet« titkára. A hazai telivér-tenyész­tés rendkívüli fontosságánál fogva, a bizottságnak, kétségtelenül, magas megelégedésére szolgált, hogy tenyész-anyagra már is szép számú megrendelés érkezett, melynek beszerzésével Szapáry Iván gr. a legközelebb 60,000 frton megszerzett Craig­Millar, telivér-apaló vásárlója, mint tapasztalt szakember, saját személyében .fog megbízatni. Károlyi Gyula gr., a »Lovar-Egylet« elnöke, azon kellemes helyzetben volt, hogy á jelen levő uraknak a vállalat kielégítő elöhaladásáról tehe­tett jelentést. A Kincsem-sorsjegyek minden kör­ben, hova eljutnak, ugy bent hazánkban, mint Ausztria-Magyarország határain tul általános ked­veltségnek örvendenek. A közönség egyrészről az országos érdekű czélt tartja szem előtt, más­részről meg fölismeri a játékterv előnyeit, mely szerint a nyerő tetszésére bizatik, hogy a nyert tárgyat átvegye, vagy mint egyenértéket, a kész­pénzt fizettesse ki magának a szokásos 20% adó levonásával. Kivonat: Pápa városának gabona-árjegyzökönyvéböl 1883. június hó 22-én. f «>(( kilogram­Kiiza jó 9 fl 30 kr, közép 9 II 40 kr, — alsó 9 fl 00 kr. IIOÍS jo 7 fl 00 k>\ közép 6 fl 80 ki<; — alsó 6 fl 60 kr. Aipi jó 7 fl 00 'ÍV, — közé|- (> fl 80 kr, — alsó 6 f' 40 kr. Zab. jó 7 ft (Hl kr. — közép fi fl 80 kr — alsó 6 ft 150 iei. Kotornia jó 7 fl 40 kr, — közép 7 'I SO kr, — ahá 7 fl 10 r. lluifconya jó 0 fl 00 kr, — közép 2 fl 00 kr, — alsó— ft — kr. Széna . jó fi fl 50 kr. — köíép 5 fl 60 kr — '7. s 11 p p jó 4 f, 20kr, közép 2 fl 90 kr. WOITA JÓZSEF, polgármester flíyilt-tér. Van szerencsém a nagyérdemű közönség­gel tudatni, hogy kávéházi helyiségemet díszesen átalakítottam é§ azt csütörtökön f. hó 28-án kitűnő zenével ilnnepélpsen megnyittani fo­gom. — Számos látogatást kér mély tisz­telettel FISCHER ADOLF, kávés. Felhívás társas tözsdespekulatiókra! Alulirt cég társas tözsdespekulatiókat rendez a következő feltételek, mellett. 1") Minden egyes részre 250 forint fizetendő be, — és ezen betéten felül utánfizetés részemről semmi körülmények között sem követ éltethetik. 2) A 250 frt betét feléig kezességet vállalok: ha valamely műveletnél a betétnek több mint fele el­vesznék , — a többletet pótolni, és a betel, felét 125 forintot a részvevőnek visszafizetni tartozom. — A veszteség e szerint korlátozott s a befizetett összeg felénél nagyobb ?iem lehet. A nyereség el­lenben korlátlan és különösen szerencsés müvele­tek mellett nincs kizárva a lehetőség, — noka e megjegyzésemnek nem akarok ily vérmes remé­nyeket kelleni, — hogy a betétnek 50—100%-át is jövödelmezheti egy év alatt. 11 3) A nyereség minden befejezett müvelet után kí­vánatra azonnal kifizettetik. 4) A tiszta nyereségből 5% engem illet, a vesz­teségből 5"/ u "0t. én viselek. 5) A részvevők minden befejezett müvelet utá?i kiléphetnek, és követelésüket visszavehetik. (i) A spokulutiók, — értékpapírok vétele vagy el­adásának időpontját legjobb tudomásom szerint én választom meg és a történt müveletekről a részve­vőket mindenkor értesítem. A spcculatiókat a tőzsdei müveletek minden ágára kiterjesztendem, a mint a helyzet magával hozza, Hausse és Coíitremine üzle­teket Prämium, Stellage, Arbitrage és csere-müveje­teket fogok a részvevők részére eszküzölui. Ügyes és szerencsés vezetés mellett tehát a speculatio ugy emelkedő mint csökkenő árfolyamok­nál egyaránt jövedelmezhető lehet. Nem arra foguk törekedni, hogy sokat kockáztatva rövid időn nagy eredményt produkáljak, — hanem mindenkor szisoruan azt az elvet követendem, hogy keveset kockáztatva a "veszteség esélyeit minél ki­sebbre szabjam és a nyereséget annál biztosabban érjem el. Lelkiismeretes eljárásomért cégem jó hitele eléggé kereskedik. A mult év október 15-én aranyjáradékra ál­talam rendezett speculatio ez éri március 15-ig tehát 5 hó alatta betét 18 %-átjövedelmezte! Részíveniii szándékozók kéretnek minden rész után a szükséges 250 forintot hozzám mielőbb beküldeni, hogy az esetleg kínálkozó műveletekben mielőbb reszt vehessenek. WURDA ADOLF bauk és váltóüzlete Veszprémben. t^f Nagyobb üzletek lebonyolítását a bécsi tőzsdén személyesen eszközlöm. 10—7 1707 szám. 1883. tk. Árverési hirdetmény kivonaía. A pápai kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közzé teszi, hogy a veszpívmi kir. törvényszék területéhez, tartozó az eöcsi 2164. számú tjkönyvben A 7 '.). sorszám alatt 8 forintra becsült ingatlanra a -j- 10. sor szám alatt r felvett s 875 forintra becsült iugatlaiira Tachauer Ábrahám eöcsi lakos felperesnek Dezső Dániel által képviselt Mniocz István és Lídia alperesek elleni tiO frt 80 kr tőke s járulékai iránti követelése c/.éljából Eöcsön a község házánál 1883. évi július hó 5-én d e. 9 órakor a fent elsorolt kikiáltási ár 10 száztólijának mint bánatpénznek letétele mellett a nyilvános bírói árve­rés kitüzetik azon hozzáadással, hogy a fönirt ingut­lan a fenti határnapon a végr. törvény 151. $ra alapján kikiáltási áron alól is elfog adatni. A közelebbi feltételek Eöes község elöljárósá­gánál, valamint alulírott kir. telekkönyvi hatóságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Pápán, 1883, évi ápril hó 27. napján. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 1708. szám. 1883. tk. Árverési hirdetmény kivonata. A pápai kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közzé teszi, hogy a veszprémi kir. törvényszék területéhez tartozó Kis-Lőd községben fekvő, a kis­lődi 43. számú tjkönyvberí* I. 1. sor szám alatt fel­vett egész házra 400 forint, ugyan azon tjkönyvben 1. 2—15 sorszám alatt felvett ingatlanok fele részére 540 frt 50 kr kikiáltási árbau Meczger Anna kisló'di lakos felperesnek Büki Buchvald Autal porváni lakoa alperes elleni 400 forint töke és járulékai iránti kö­vetelése kielégítése czéljából Kis-Lődöu a község házánál j 1883. évi július hó 10-én d e 9. órakor a fent elsorolt kikiáltási ár 10 száztólijának mint bánatpénznek letétele mellett a nyilvános birói árve­rés kitüzetik azon hozzáadással, hogy a fönirt ingat­lan a fenti határnapon a végr. törvény 151. $-a alap­ján kikiáltási áron alól is elfog adatni. A közelebbi feltételek Kis-Lód község elöljáró­ságánál, valamint alulírott kir. telekkönyvi hatóságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Pápán, 1883. évi ápril hó 28. napján. A kir. járásbíróság " mint telekkönyvi hatóság. Púpán, « reform, fűtanoia bttiiml ny. üebreewiy Kérőin ÍS85. (Utlyk e 9 ó-koUtgmH).

Next

/
Oldalképek
Tartalom