Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-07-09

Megjelenik ui i ii ti e n vasa r u a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint reudkivüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendök. Bérmentetlen levelek, e.«ak iámert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC PAPAI LAPOK Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-eollegiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. H ir d e lé nek 1 hasábos petiisor térfogata után 5 kr, nyiillérbcn 25 krral számítalnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. *»ápa város Hatóságának, a pápai jótékony nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tüzoltóegyletekuek, a pápai kertészetitáx sxxlatnalc és több pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. •ív* Zimmermann János „Labor ipse voluptas'' A munka maga a gyönyör. Az arc izxadása gyöngygyé válik; a fáradság kéjjé lesz ha munka okozta azt. Labor ipse voluptas. E jelige van azon derék férfiú ncmességi címerébe vésve, kit ma városunk, mint jóltevőjét ünnepel, s kinek arcképét ma leplezik le városunk termében. Igaz gyönyör a munka, de csak annak, ki munkájával megérdemlett Isten áldását mással is megosztja. Gyönyör e munka annak, ki mikor két kezét munkára fogja, mikor eszével kenyerei keres, az is eszébe jut, liogy segélyére legyen azoknak, kik e segélyre szorulnak. Ilyen ember — Zimmermann János! — Enmaga lette enmagál emberré,- tiszteit, derék, becsületes vagyonos emberré. A tiszteletet önzetlen jó szive; a derékséget nyilt, férfias jelleme; a becsülésl tiszta múltja és vagyont az a munka szerzi meg neki, melyet ő önmaga is — gyönyörnek jelez. Őszinte örömmel vesz részt lapunk, mint e város közvéleményének szerény tolmácsolója, azon tisztelet adásban, melyben Zimmermannl a város közönsége részesiti. Neki sok jót köszönhet e város. A üúi szerelet szép példája elevenül fel benne, ki szülővárosáról megfeledkezni soha nem akart, soha nem tudott. A görögök szobrokat emeltek , hogy örökké fenmaradó kő hirdesse a szépet, nemest, melyre törekedjék a haza ifjúsága. A mi szobrunk, csak egy kép és a mai ünnep, de a ki ennek jelentőségét átérteni és átérzeni tudja: nemes példát lát Zimmermann Jánosban, kit e sorokban örömmel, s tisztelettel üdvözlünk! Tűzoltó egyletek és a nagy közönség. n. Megcáfolballan igazság marad, hogy „nem minden ember hivatott mindenre, de mindenki valamire hivatott," igy a tűzoltás kérdésében is valami hivatása minden állampolgárnak kétségkívül van. — Az egyik karjával, a másik erszényével, a harmadik állása tekintélyével, kell hogy lendítsen a közügyön, és segítse kifejteni az emberi erő méltóságát a természet szilaj, fékleien dühével szemben Hogy ezen állítás valódiságáról minden olvasója e soroknak meggyőződjék, nem lesz érdektelen ludnia, minő alapra van fektetve városunk mai önkenytes tűzoltó egylete, s eil ismerve — mert minden közintézményt lényegileg ismernie kell annak, a ki Ítélni akar — igazat fog adni e közlemény további részének, mely a nemlüzolló közönség viszonyát az egylethez tünteti fel, és a szükséges szoros kapcsolatot a működő tűzoltó és városi nagy közönség között mini mellözhellent igazolja, s meggyőzni törekszik a nagy közönséget arra nézve, hogy ha törvény e tekintetben nem intézkednék is már általánosságban, a vészszel szemben a lüzolló és nemtüzoltónak teljes solidarilásban kell állania, s a tűzoltó intézményt erkölcsileg és anyagilag támogatni mindenkinek hivatásszerű kötelessége. Tűzoltó egyletünk 11 évi mullja bizonyítja, hogy létezése óta ha fordultak is elő kezelési nehézségek, egyes tagoknak járatlansága, a szerek kezelése körüli gyakorlati hiányok, egyet megtagadni tőle még ellenségének sem lehet, hogy t. i. a kiütött tűzvészt a legerősebb viharok közölt is localisalni, megkötni képes volt, mely egytelen körülmény elég arra, hogy a közönség elismeréssel adózzék, a lüzolló pedig magát a testületi erő kifejtésére teljes odaadással képezze. ,.Gyakorlat leszi a rneslerl'* mondja egy görög közmondás, jól begyakorolt s egyöntetüleg működő lüzolló testület fejthet ki hatalmasabb erőt a vesz idején. Ámde a jó gyakorlottsághoz mi kívántatik. Szigorú katonai rend, fegyelem és engedelmesség. S a magát szabad polgárnak larló magyar ember önkenytes cselekvényeire nézve, miként engedjen magának irányt szabni? És hála a haladás geniusának, a pápai lüzolló egyletnek nincs tagja, ki a fegyelmet ne ismerné, s ki egyenruhájában, midőn a becsületszóval megtartani fogadolt szabályok szerint engedelmeskednie kell, még csak gondolna is arra, hogy parancs ellen legyen. Ezen egyletnek van ez idő szerint a liszli létszámmal együtt 115 tagja, a kik mindegyikénél meg van az egyleti alapszabály és szolgálali szabály kis keménytáblás könyv alakjában, elöl 5 üres tiszta lappal, mely a szolgálatban történt változások és ellenőrzési szemlék bevezetésére szolgál. Ezen ellenőrzési szemlék minden negyedévben tárlatnak, s céljuk, hogy miután némi kedvezményben részesülnek tűzoltóink a városi pótlék és ka- ! tonatartás körül, a könyv mindig kitüntesse az ! illetőnek kedvezményre jogosultságát. Í A lisztek mindegyike bir egy zsebköny- \ vecskével, melylyel saját körébe tartozóinak létszámát nyilvántartja, s viszont mindet) közlüzoltónál megvan sajál társainak névsora, hogy a nem mindennapi érintkezés mellett is tudja mindig kikhez kell működés esetén csatlakoznia. A lüzolló őrianyán van a központi iroda, hova az összes jelentések beérkeznek és innét vitetnek a parancsnokság elé, hol a fönyilvánlartás vezettetik, a tagok létszáma, iskolai és gyakorlati, ugy tűzeseti mulasztásairól, a mulasztások igazolt vagy nem igazolt voltáról. — itt vezettetik a szolgálati törzskönyv, melybe minden tag neve egy lapon foglaltatik, a kellő rovatokkal, mi év végén összesítve tünteti fel egy tagnak szolgálatában előfordult mindennemű változást. A tagok folytonos képzéséről gondoskodva van a hetenkénti gyakorlatok és téli idényben az elméleti iskolázások állal. Nem kevésbé fontosak a havi jelenlések a parancsnokság állal léve, mik Írásban tartalmazzák az egyleti éleiben előfordult fontosai))) mozzanalokal. Mindezen, többnyire 1882. évben létesített, administralionalis intézkedések leheltek azok, melyek e lapok l. szerkeszlőjél arra'indították, hogy egyletünkről a 26-ik számban dicséröleg emlékezzék meg, s h-gyen a közönség is meggyőződve az iránt, hogy semmi más, mint lelkiismerete s munkálkodás s a tagokban a rend megkedveltelése a vezetőknél, továbbá a kellő hivalollság és szakérlelem a működök élén, ugy a nagy közönség kiérdemelt elismerése és ott a hol kell tényleges részvéte vihetik győzelemre a tűzoltók „egy mindnyájáért, mindnyája egyért" dicső feliratú zászlaját, s ha mindegyik lüzolló törekszik adott becsületszavához híven, kötelességszerüleg megfelelni nemes feladatának, rövid időn szégyenkedve fognak visszavonulni a minden haladásnak ama megcsontosodott, de folyton kevesbedö ellenségei, kik az intézményt még felületesen sem ismerve, tájékozatlanságukban másnak mint parádénak nem tartják, s folyton azt hangoztatják, csak ugy legyen mint régen volt. Teuffel Mihály. Pápa város polgármesterének évi jelentése 1881-ről. (VégeO Népesedési mozgalom: a városbeli népesedési mozgalomról, 1881-dik évről — a felekezeti lelkész urak által beszolgáltatott adatok nyomán — a következőket van szerencsém előterjeszteni: római katholikus született 154 férfi, 154 nő, összesen 308, meghalt 164 férfi, 178 nő, összesen 34a, egybekelt 74 pár. Reform, született 21 férfi, 19 nő, összesen 40, meghalt 19 férfi 21 nő összesen 40, egybekelt 14 pár. Evang. született 15 férfi, 16 nő, összesen 31, meghalt 38 férfi 16 nő összesen 44, egybekelt 6 pár. Izraelitáknál született 59 férfi, 60 nő, összesen 119, meghalt 48 férfi, 40 nő, összesen 88, egybekelt 30 pár. Mizeriéknél meghalt 20 férfi, összesen 20. Összesen született 498, meghalt 534, egybekelt 124. A szülöttek közt volt 56 törvénytelen gyermek. Ezen szám arányból kitetszik, hogy a mult évben a meghaltak száma a szülöttekét 36-tal túlhaladta — és igy a népesedés apadást tüntet elő. A meghallak közt volt erőszakos halállal kimúlt 2, véletlen szerencsétlenség által 3, öngyilkos 5. Pápa városában létező kórházakban és a pápai elmebeteg ápoldában az 1881-dik év folyamában ápolt egyének részletes kimutatása: az irgalmas rend kórházában ápoltatott 481, meggyógyulva elbocsáttatott 415, javultad 23, javkatlan elbocsájtatott 7, meghalt 20, a kórházban vissza maradt 16, ápolási napok 5045. A női kórházban ápoltatott 57, meggyógyulva elbocsáttatott 32, javultau 4, javitatlan elbocsájtatott RENDÜLJETEK. Elég volt már e hosszú hallgatásból Zendüljetek ti elnémult hurok: Vagy elfeledve tán a régi flóta . . . . ? Dalt vágyom, hogy most hozzátok nyúlok. Dalt — mely reszket a kéjnek mámorában, Vigan cseng — mint az áldomás kehely . . Álomba ringat — mint az est fuvalma, Mely a berekre szűz csókot lehel. Zendüljön az édes szerelmi ének, Melyben — virágfüzért köt a remény. S az üdvösség igaz gyöngyét halássza A jövő titkos mélyü tengerén. Majd át ölel — röf ke szárnyára véve Mint őszi szellő — a hulló gályat ; £ el vissza visz hol az emlékezettük Patakja, tündér fartok közt halad. Zendüljetek De hajh ez nem a régi, Édes szerelmet zetigő játszi dal! A fájdalom csapkod benn vad kezével, Mint — hullámok felett a bősz vihar. Reszketve sir — és zokog benti a bánat . . Majd megszakad a mint tovább halad Mint rozsda marta béka csörrenése, Melyet földhöz vág kínjában a rab. * Oh ! szállj dalom, — s vidd lelkemet magaddal Hol romban áll szerelmem temploma. A melynek szett zúzott oltár kövéről Áldozni e kebel nem szün — soha! — Elég volt már e hosszú hallgatásból, Oh! szálljatok ti bánatos dalok . . . Súgjátok meg ama szép hűtelennek, Liogy érte éltem — s érte meghalok. Soos Lajos.. Zimmermann János életrajza, Zimmerman János 1820-ban mártius hó 27-ik napján született Pápán, hol atyja jóhirü lakatos mester és tisztelt polgár volt; miután itt a Szt. Benedekrendi gymnasiumot kitüntetéssel elvégezte, papnöveldébe kellett volna lépnie, — de a papi pályához semmi hajlamot sem érzett, attya pedig más tudományos pálya választását határozottan ellenezte, hát inkább attya műhelyébe állott inasnak. — Egy évvel később Nagyváradra ment, egyik nagybátyához, ki a tudvágyó, vig kedélyű Jánost csakhamar megszerette. — Ezen rokona, miut igen intelligens iparos , mesterségét nagyobb kiterjedésben űzte, ugy hogy torony-órákat, sőt gazdasági gépeket is készített. Itt nyilt hát legelőször alkalma az ifjú Zimmermannak a mechanika első fogalmait elsajátítani, itt szokott a pontos munkához, itt látogatta szorgalmasan a rajziskolát, szóval itt vetette meg jövő életpályájának alapját. A következő 8 évben Bécs, München, és Chemnitz több gépgyárában dolgozott, hol nemcsak gyakorlati munkásságát, hanem egész szabad idejét is a gépgyártás müvelésének szentelte, sőt még több idegen nyelvet is megtanult. Igy előkészítve 1844. július i-én, mint 24 éves ifjú, szövetkezett egy munkatárssal, azon 600 tallérnyi kis tökével, melyet mint közmunkás és üzletvezető megtakarított, Chemnitzben önállólag letelepedett, tevékenységét csupán finomabb géprészletekre, főleg szövőszék-hengerekre terjesztvén ki. És a kis műhely, már akkor is, mikor csak még emberi erővel, emberi kézzel működött nemcsak virágzásnak indult, de már fenállásának első éveiben némi fölényt vivott ki magának. A 48-as mozgalmas időkben, az üzlet pangása miatt társától, kit jelentékeny összeggel végkielégitett, megvált cs a henger s. a t. gyárat, saját czége alatt 1854-ig folytatta, mely év vegén ezen üzlet ágát abba hagyva egészen a szerszám gyártásnak szentelte tevékenységét. Zimmermann János éles tapintattal szemelte ki ezen, Németországban még akkor parlagon fekvő iparágat, és vissza nem riadva, még a legtekintélyesebb szakférfiak óvó intéseitől sem, egy a későbbihez arányosítva persze csak miniatűré gyártelepet építtetett és 50 munkással fogott a czél megvalósításához; óriásilag küzdött a kezdet nehézségeivel, mert eleinte mitsem akartak tudni német, főleg chemnitzi szerszámokról és csakis Zimmerman férfias erélye, elvi rendszeretete és szilárdsága volt képes ily rövid idő alatt ily bámulatos eredményeket teremteni, és műhelyét azzá tenni a mit utóbb önérzettel nevezhetett el ugy egészében, mint részleteiben, minta műhelynek. Zimmerman J. gépei évről évre keresetebbek levén, a gyár-telepet a folyton szaporodó nagyobb megrendelések miatt évenként nagyobbítani, utóbb vasöntödével egyesíteni kellett, úgy hogy az 1858-ik évben 4700 mázsányi géprészleteket előállító 150 munkás 1869-ben LOOO-re szaporodott fel, kik ezen évben 50000 m. gépet készítettek el, melyek Európa, Ázsia, Afrika és Amerika különféle részeibe szétküldve hangosan hirdették a chemitzi gépgyáros dicsőségét. A mely kiállításon Zimmermann részt vett, első rendű jutalmakkal dijaztatott is. Igy már 1850-ben Lipcsében ezüst érmet, 1854-ben Münchenben díszoklevelet, 1862-ben a Iondoni világkiállításon a nagy arany érmet nyerte el. Kiváló kitüntetés érte 1867-ben a párisi nemzetközi kiállításon, hol a világ valamennyi szerszám gyárai közt egyedül ö kapta meg a nagy arany érmet. A legjelentékenyebb angol szaklap akkor igy nyilatkozik a kiállított 20 db. gépjéről: „nem késhetünk kinyilatkoztatni, miszerint Zimmermannak -kiállított nagy szerszám gépei minden főrészeikben bátran versenyezhetnek a legjobb kiállítású gépekkel, még a Whitworth féléket sem véve ki.n Ez alkalommal díszítette fel Napóleon császár hazánk e jeles fiát, a becsület legio lovag keresztjével — mire később «*z academie natiouaP tiszteleti tagjává választá. Ugyanazon időben a chemnitzi kiállításon nyerte el az első díjat, és János szász királytól az Albrecht rend első osztályú lovag keresztjét. Természetes, hogy ezen eredmények nem csekély munkát, fáradságot és gondot igényeltek. Ugyanazon pontossággal, melyet egész környezetétől követelt, kora reggeltől késő estig intézkedett üzletében a gépgyár és vasöntödében. Nem készült uj szerkezet, melyet nem ö combinak, vagy előzőleges tanulmányozás után jóvá nem hagyott volna; egy uj minta sem került az öntödébe, melyet ö tüzetesen át nem vizsgált. Saját óvatosságának, és előre gondoskodásának sikerült, habár óriási erő megfeszítés mellett, az 1847, 1848, 1857 és 1859-diki súlyos üzleti éveken, melyekben ugy a megrendelések, valamint a töke, tökéletesen hiányzott, szerencsésen minden üzleti fenakadás sőt szünetelés nélkül átvergődni; nem riadt vissza e czélból semminemű áldozattól, ha mis nem volt: készletre dolgoztatott, és mindig talált utat módot a készmunka darusítására. Leginkább kitűnt ezen üzleti képessége 1866-ban az osztrák-porosz háború alkalmával; ugy hogy mikor minden gyártulajdonos a munkaidő megrövidítéséhez és a munka részben beszüntetéséhez folyamodott; akkor Zimmermann János, előrelátással gyűjtött pénzkészletei által, munkásait gyárában, nemcsak háborítlanul tovább is foglalkoztatta, hanem még elkezdett városi villájának építkezését és a tervben levő gyárnagyobbitását is foganatosíthatta, : mi által sok kereset nélküli munkás talált foglalkozást és kenyeret. Nem lehet ez alkalommal felemlités nélkül hagyni, hogy az ily rendkívüli eredményeket egy ember maga el nem érheti, hogy a hivatalnokok és munkásoknak lényeges osztályrész jut belőle, ezeknek szakavatotsága, odaadása és hűsége nélkül sok vált volna lehetetlenséggé. Sokan munkásai közül üzletének fönállása óta dolgoztak I műhelyében, ismerték eszméit, és annyira az Q