Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-07-09

Megjelenik ui i ii ti e n vasa r u a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint reudkivüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendök. Bérmentetlen levelek, e.«ak iá­mert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC PAPAI LAPOK Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-eollegiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. H ir d e lé nek 1 hasábos petiisor térfogata után 5 kr, nyiillérbcn 25 krral számítalnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. *»ápa város Hatóságának, a pápai jótékony nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tüzoltóegyletekuek, a pápai kertészetitáx sxxlat­nalc és több pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. •ív* Zimmermann János „Labor ipse voluptas'' A munka maga a gyönyör. Az arc iz­xadása gyöngygyé válik; a fáradság kéjjé lesz ha munka okozta azt. Labor ipse voluptas. E jelige van azon derék férfiú ncmességi címerébe vésve, kit ma városunk, mint jóltevőjét ünnepel, s ki­nek arcképét ma leplezik le városunk termé­ben. Igaz gyönyör a munka, de csak annak, ki munkájával megérdemlett Isten áldását más­sal is megosztja. Gyönyör e munka annak, ki mikor két kezét munkára fogja, mikor eszével kenyerei keres, az is eszébe jut, liogy segé­lyére legyen azoknak, kik e segélyre szo­rulnak. Ilyen ember — Zimmermann János! — Enmaga lette enmagál emberré,- tiszteit, de­rék, becsületes vagyonos emberré. A tiszteletet önzetlen jó szive; a derék­séget nyilt, férfias jelleme; a becsülésl tiszta múltja és vagyont az a munka szerzi meg neki, melyet ő önmaga is — gyönyörnek jelez. Őszinte örömmel vesz részt lapunk, mint e város közvéleményének szerény tolmácsolója, azon tisztelet adásban, melyben Zimmermannl a város közönsége részesiti. Neki sok jót kö­szönhet e város. A üúi szerelet szép példája elevenül fel benne, ki szülővárosáról megfeledkezni soha nem akart, soha nem tudott. A görögök szobrokat emeltek , hogy örökké fenmaradó kő hirdesse a szépet, ne­mest, melyre törekedjék a haza ifjúsága. A mi szobrunk, csak egy kép és a mai ünnep, de a ki ennek jelentőségét átérteni és átérzeni tudja: nemes példát lát Zimmermann Jánosban, kit e sorokban örömmel, s tisztelettel üdvözlünk! Tűzoltó egyletek és a nagy közönség. n. Megcáfolballan igazság marad, hogy „nem minden ember hivatott mindenre, de mindenki valamire hivatott," igy a tűzoltás kérdésében is valami hivatása minden állampolgárnak két­ségkívül van. — Az egyik karjával, a másik erszényével, a harmadik állása tekintélyével, kell hogy lendítsen a közügyön, és segítse kifejteni az emberi erő méltóságát a termé­szet szilaj, fékleien dühével szemben Hogy ezen állítás valódiságáról minden olvasója e soroknak meggyőződjék, nem lesz érdektelen ludnia, minő alapra van fektetve városunk mai önkenytes tűzoltó egylete, s eil ismerve — mert minden közintézményt lénye­gileg ismernie kell annak, a ki Ítélni akar — igazat fog adni e közlemény további részé­nek, mely a nemlüzolló közönség viszonyát az egylethez tünteti fel, és a szükséges szo­ros kapcsolatot a működő tűzoltó és városi nagy közönség között mini mellözhellent iga­zolja, s meggyőzni törekszik a nagy közön­séget arra nézve, hogy ha törvény e tekin­tetben nem intézkednék is már általánosság­ban, a vészszel szemben a lüzolló és nem­tüzoltónak teljes solidarilásban kell állania, s a tűzoltó intézményt erkölcsileg és anyagilag támogatni mindenkinek hivatásszerű köteles­sége. Tűzoltó egyletünk 11 évi mullja bizonyítja, hogy létezése óta ha fordultak is elő kezelési nehézségek, egyes tagoknak járatlansága, a szerek kezelése körüli gyakorlati hiányok, egyet megtagadni tőle még ellenségének sem lehet, hogy t. i. a kiütött tűzvészt a legerősebb vi­harok közölt is localisalni, megkötni képes volt, mely egytelen körülmény elég arra, hogy a közönség elismeréssel adózzék, a lüzolló pe­dig magát a testületi erő kifejtésére teljes odaadással képezze. ,.Gyakorlat leszi a rneslerl'* mondja egy görög közmondás, jól begyakorolt s egyön­tetüleg működő lüzolló testület fejthet ki ha­talmasabb erőt a vesz idején. Ámde a jó gyakorlottsághoz mi kívántatik. Szigorú katonai rend, fegyelem és engedelmesség. S a magát szabad polgárnak larló magyar ember önkeny­tes cselekvényeire nézve, miként engedjen magának irányt szabni? És hála a haladás geniusának, a pápai lüzolló egyletnek nincs tagja, ki a fegyelmet ne ismerné, s ki egyen­ruhájában, midőn a becsületszóval megtartani fogadolt szabályok szerint engedelmeskednie kell, még csak gondolna is arra, hogy parancs ellen legyen. Ezen egyletnek van ez idő szerint a liszli létszámmal együtt 115 tagja, a kik mindegyi­kénél meg van az egyleti alapszabály és szol­gálali szabály kis keménytáblás könyv alak­jában, elöl 5 üres tiszta lappal, mely a szol­gálatban történt változások és ellenőrzési szemlék bevezetésére szolgál. Ezen ellenőr­zési szemlék minden negyedévben tárlatnak, s céljuk, hogy miután némi kedvezményben részesülnek tűzoltóink a városi pótlék és ka- ! tonatartás körül, a könyv mindig kitüntesse az ! illetőnek kedvezményre jogosultságát. Í A lisztek mindegyike bir egy zsebköny- \ vecskével, melylyel saját körébe tartozói­nak létszámát nyilvántartja, s viszont mindet) közlüzoltónál megvan sajál társainak névsora, hogy a nem mindennapi érintkezés mellett is tudja mindig kikhez kell működés esetén csat­lakoznia. A lüzolló őrianyán van a központi iroda, hova az összes jelentések beérkeznek és in­nét vitetnek a parancsnokság elé, hol a fö­nyilvánlartás vezettetik, a tagok létszáma, is­kolai és gyakorlati, ugy tűzeseti mulasztá­sairól, a mulasztások igazolt vagy nem igazolt voltáról. — itt vezettetik a szolgálati törzs­könyv, melybe minden tag neve egy lapon foglaltatik, a kellő rovatokkal, mi év végén összesítve tünteti fel egy tagnak szolgálatá­ban előfordult mindennemű változást. A tagok folytonos képzéséről gondos­kodva van a hetenkénti gyakorlatok és téli idényben az elméleti iskolázások állal. Nem kevésbé fontosak a havi jelenlések a parancsnokság állal léve, mik Írásban tar­talmazzák az egyleti éleiben előfordult fonto­sai))) mozzanalokal. Mindezen, többnyire 1882. évben létesí­tett, administralionalis intézkedések leheltek azok, melyek e lapok l. szerkeszlőjél arra'in­dították, hogy egyletünkről a 26-ik számban dicséröleg emlékezzék meg, s h-gyen a közön­ség is meggyőződve az iránt, hogy semmi más, mint lelkiismerete s munkálkodás s a tagokban a rend megkedveltelése a vezetőknél, továbbá a kellő hivalollság és szakérlelem a működök élén, ugy a nagy közönség kiérdemelt elis­merése és ott a hol kell tényleges részvéte vihetik győzelemre a tűzoltók „egy mindnyá­jáért, mindnyája egyért" dicső feliratú zász­laját, s ha mindegyik lüzolló törekszik adott becsületszavához híven, kötelességszerüleg meg­felelni nemes feladatának, rövid időn szégyen­kedve fognak visszavonulni a minden haladás­nak ama megcsontosodott, de folyton kevesbedö ellenségei, kik az intézményt még felületesen sem ismerve, tájékozatlanságukban másnak mint parádénak nem tartják, s folyton azt hangoz­tatják, csak ugy legyen mint régen volt. Teuffel Mihály. Pápa város polgármesterének évi jelentése 1881-ről. (VégeO Népesedési mozgalom: a városbeli népesedési mozgalomról, 1881-dik évről — a felekezeti lelkész urak által beszolgáltatott adatok nyomán — a kö­vetkezőket van szerencsém előterjeszteni: római katho­likus született 154 férfi, 154 nő, összesen 308, meghalt 164 férfi, 178 nő, összesen 34a, egybekelt 74 pár. Reform, született 21 férfi, 19 nő, összesen 40, meg­halt 19 férfi 21 nő összesen 40, egybekelt 14 pár. Evang. született 15 férfi, 16 nő, összesen 31, meg­halt 38 férfi 16 nő összesen 44, egybekelt 6 pár. Izraelitáknál született 59 férfi, 60 nő, összesen 119, meghalt 48 férfi, 40 nő, összesen 88, egybekelt 30 pár. Mizeriéknél meghalt 20 férfi, összesen 20. Összesen született 498, meghalt 534, egybekelt 124. A szü­löttek közt volt 56 törvénytelen gyermek. Ezen szám arányból kitetszik, hogy a mult évben a meghaltak száma a szülöttekét 36-tal túlhaladta — és igy a népesedés apadást tüntet elő. A meghallak közt volt erőszakos halállal kimúlt 2, véletlen szerencsétlenség által 3, öngyilkos 5. Pápa városában létező kórházakban és a pápai elmebeteg ápoldában az 1881-dik év folyamában ápolt egyének részletes kimutatása: az irgalmas rend kór­házában ápoltatott 481, meggyógyulva elbocsáttatott 415, javultad 23, javkatlan elbocsájtatott 7, meghalt 20, a kórházban vissza maradt 16, ápolási napok 5045. A női kórházban ápoltatott 57, meggyógyulva elbocsáttatott 32, javultau 4, javitatlan elbocsájtatott RENDÜLJETEK. Elég volt már e hosszú hallgatásból Zendüljetek ti elnémult hurok: Vagy elfeledve tán a régi flóta . . . . ? Dalt vágyom, hogy most hozzátok nyúlok. Dalt — mely reszket a kéjnek mámorában, Vigan cseng — mint az áldomás kehely . . Álomba ringat — mint az est fuvalma, Mely a berekre szűz csókot lehel. Zendüljön az édes szerelmi ének, Melyben — virágfüzért köt a remény. S az üdvösség igaz gyöngyét halássza A jövő titkos mélyü tengerén. Majd át ölel — röf ke szárnyára véve Mint őszi szellő — a hulló gályat ; £ el vissza visz hol az emlékezettük Patakja, tündér fartok közt halad. Zendüljetek De hajh ez nem a régi, Édes szerelmet zetigő játszi dal! A fájdalom csapkod benn vad kezével, Mint — hullámok felett a bősz vihar. Reszketve sir — és zokog benti a bánat . . Majd megszakad a mint tovább halad Mint rozsda marta béka csörrenése, Melyet földhöz vág kínjában a rab. * Oh ! szállj dalom, — s vidd lelkemet magaddal Hol romban áll szerelmem temploma. A melynek szett zúzott oltár kövéről Áldozni e kebel nem szün — soha! — Elég volt már e hosszú hallgatásból, Oh! szálljatok ti bánatos dalok . . . Súgjátok meg ama szép hűtelennek, Liogy érte éltem — s érte meghalok. Soos Lajos.. Zimmermann János életrajza, Zimmerman János 1820-ban mártius hó 27-ik napján született Pápán, hol atyja jóhirü lakatos mester és tisztelt polgár volt; miután itt a Szt. Benedekrendi gymnasiumot kitüntetéssel elvé­gezte, papnöveldébe kellett volna lépnie, — de a papi pályához semmi hajlamot sem érzett, attya pedig más tudományos pálya választását határozottan ellenezte, hát inkább attya műhelyébe állott inasnak. — Egy évvel később Nagyvá­radra ment, egyik nagybátyához, ki a tud­vágyó, vig kedélyű Jánost csakhamar megsze­rette. — Ezen rokona, miut igen intelligens ipa­ros , mesterségét nagyobb kiterjedésben űzte, ugy hogy torony-órákat, sőt gazdasági gépeket is készített. Itt nyilt hát legelőször alkalma az ifjú Zimmermannak a mechanika első fogalmait elsajátítani, itt szokott a pontos munkához, itt látogatta szorgalmasan a rajziskolát, szóval itt vetette meg jövő életpályájának alapját. A következő 8 évben Bécs, München, és Chemnitz több gépgyárában dolgozott, hol nem­csak gyakorlati munkásságát, hanem egész sza­bad idejét is a gépgyártás müvelésének szen­telte, sőt még több idegen nyelvet is megtanult. Igy előkészítve 1844. július i-én, mint 24 éves ifjú, szövetkezett egy munkatárssal, azon 600 tal­lérnyi kis tökével, melyet mint közmunkás és üzletvezető megtakarított, Chemnitzben önállólag letelepedett, tevékenységét csupán finomabb gép­részletekre, főleg szövőszék-hengerekre terjeszt­vén ki. És a kis műhely, már akkor is, mikor csak még emberi erővel, emberi kézzel működött nemcsak virágzásnak indult, de már fenállásának első éveiben némi fölényt vivott ki magának. A 48-as mozgalmas időkben, az üzlet pan­gása miatt társától, kit jelentékeny összeggel végkielégitett, megvált cs a henger s. a t. gyárat, saját czége alatt 1854-ig folytatta, mely év ve­gén ezen üzlet ágát abba hagyva egészen a szer­szám gyártásnak szentelte tevékenységét. Zimmermann János éles tapintattal szemelte ki ezen, Németországban még akkor parlagon fekvő iparágat, és vissza nem riadva, még a leg­tekintélyesebb szakférfiak óvó intéseitől sem, egy a későbbihez arányosítva persze csak mi­niatűré gyártelepet építtetett és 50 munkással fogott a czél megvalósításához; óriásilag küzdött a kezdet nehézségeivel, mert eleinte mitsem akartak tudni német, főleg chemnitzi szerszá­mokról és csakis Zimmerman férfias erélye, elvi rendszeretete és szilárdsága volt képes ily rövid idő alatt ily bámulatos eredményeket teremteni, és műhelyét azzá tenni a mit utóbb önérzettel nevezhetett el ugy egészében, mint részleteiben, minta műhelynek. Zimmerman J. gépei évről évre keresetebbek levén, a gyár-telepet a folyton sza­porodó nagyobb megrendelések miatt évenként nagyobbítani, utóbb vasöntödével egyesíteni kel­lett, úgy hogy az 1858-ik évben 4700 mázsányi géprészleteket előállító 150 munkás 1869-ben LOOO-re szaporodott fel, kik ezen évben 50000 m. gépet készítettek el, melyek Európa, Ázsia, Afrika és Amerika különféle részeibe szétküldve hangosan hirdették a chemitzi gépgyáros dicső­ségét. A mely kiállításon Zimmermann részt vett, első rendű jutalmakkal dijaztatott is. Igy már 1850-ben Lipcsében ezüst érmet, 1854-ben Mün­chenben díszoklevelet, 1862-ben a Iondoni világ­kiállításon a nagy arany érmet nyerte el. Kiváló kitüntetés érte 1867-ben a párisi nemzetközi ki­állításon, hol a világ valamennyi szerszám gyárai közt egyedül ö kapta meg a nagy arany érmet. A legjelentékenyebb angol szaklap akkor igy nyi­latkozik a kiállított 20 db. gépjéről: „nem kés­hetünk kinyilatkoztatni, miszerint Zimmerman­nak -kiállított nagy szerszám gépei minden főré­szeikben bátran versenyezhetnek a legjobb kiál­lítású gépekkel, még a Whitworth féléket sem véve ki.n Ez alkalommal díszítette fel Napóleon császár hazánk e jeles fiát, a becsület legio lovag keresztjével — mire később «*z academie natio­uaP tiszteleti tagjává választá. Ugyanazon időben a chemnitzi kiállításon nyerte el az első díjat, és János szász királytól az Albrecht rend első osztályú lovag keresztjét. Természetes, hogy ezen eredmények nem csekély munkát, fáradságot és gondot igényel­tek. Ugyanazon pontossággal, melyet egész kör­nyezetétől követelt, kora reggeltől késő estig intézkedett üzletében a gépgyár és vasöntödében. Nem készült uj szerkezet, melyet nem ö combi­nak, vagy előzőleges tanulmányozás után jóvá nem hagyott volna; egy uj minta sem került az öntödébe, melyet ö tüzetesen át nem vizsgált. Saját óvatosságának, és előre gondoskodá­sának sikerült, habár óriási erő megfeszítés mel­lett, az 1847, 1848, 1857 és 1859-diki súlyos üzleti éveken, melyekben ugy a megrendelések, valamint a töke, tökéletesen hiányzott, szeren­csésen minden üzleti fenakadás sőt szünetelés nélkül átvergődni; nem riadt vissza e czélból semminemű áldozattól, ha mis nem volt: kész­letre dolgoztatott, és mindig talált utat módot a készmunka darusítására. Leginkább kitűnt ezen üzleti képessége 1866-ban az osztrák-po­rosz háború alkalmával; ugy hogy mikor min­den gyártulajdonos a munkaidő megrövidítéséhez és a munka részben beszüntetéséhez folyamo­dott; akkor Zimmermann János, előrelátással gyűjtött pénzkészletei által, munkásait gyárában, nemcsak háborítlanul tovább is foglalkoztatta, hanem még elkezdett városi villájának építkezé­sét és a tervben levő gyárnagyobbitását is foga­natosíthatta, : mi által sok kereset nélküli mun­kás talált foglalkozást és kenyeret. Nem lehet ez alkalommal felemlités nélkül hagyni, hogy az ily rendkívüli eredményeket egy ember maga el nem érheti, hogy a hivatal­nokok és munkásoknak lényeges osztályrész jut belőle, ezeknek szakavatotsága, odaadása és hű­sége nélkül sok vált volna lehetetlenséggé. Sokan munkásai közül üzletének fönállása óta dolgoztak I műhelyében, ismerték eszméit, és annyira az Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom