Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-07-09

1, meghalt 10, a kórházban vissza maradt 10, ápolási napok 2062. Az izraelita kórházban ápoltatott 17, meggyógyulva elbocsáttatott 13, meghalt 2, a kórházban vissza maradt 2, ápolási napok 128. Az elmebeteg ápoldában ápoltatott 14, meggyógyulva elbocsáttatott 1, javultan 1, meghalt 5, a kórházban visszamaradt 7, ápolási napok 2798. Összesen ápoltatott 569, meggyógyulva elbocsáttatott 461, javultan 28, javitatlan elbocsájtatott 8, meghalt 37^ a kórházban vissza maradt 35, ápolási napok 10,033. A közegészsegi ügy állapotát kimerítően és híven ismerteti városi főorvos urnák mellékelt évi jelentése, melynek főbb mozzanatai: hogy 1881-ben 36-al több halt ugyan el mint az előző két évben, mi azonban nem valami különös járványnak tulajdonitható, hanem csak azon körülménynek, hogy a 60-tól 100 évig élt aggastyánok közül 1881-ben 30-al több halt el, mint 1880 és 1879-ben, a többi korszakbeli halálozások a rendes hullámzást mutatják, minden 1000 lakosra esett 36 "/„. Csecsemő 1 éves korig 136 halt el, a mi az összes halottaknak 25'/

2 %-ját teszi. — A csecsemők halálozása tehát viszonyítva 1879-hez, a mikor 31%, és 1880-hoz a mikor 29"/,, halt el, folytonosan kevesbedik. Járvány nem mutatkozott, csupán a torokgyiknak volt 26 áldozata, mig 1880-ban csak 4 volt. A nem gyógykezelt halottak száma az előző évitől nem sokban különbözik, mert az 534 elhalt közül nem gyógykezeltetett 217, - - mi még mindig nagy szám akkor, midőn a közönség oly könnyen juthat orvoshoz, a szegénység gyógyszerhez, mi arra mutat, hogy nagy a szegénység száma, mely nagyon közönyös az élet iránt. — Véletlen szerencsétlenségből elhalt 3, — öngyilkossági eset volt 5, ezek közül bonczolás alá került 5. — Sajnálatos körülményképen kell felemlítenem, hogy Feitl Mór vár. alorvos ur már november hóban kényszerült sulyos betegség miatt buzgó és sikeres működését beszüntetni s ideiglenesen hely'ettesitetését kérni. Az állategészségi viszonyok az 1881-dik év folyamában : 672 darab szarvasmarha között járvány nem uralkodott. — 4 drb. ökör az uradalmi majorban veszettségben szenvedett és leüttelcü. — Ezen kivül hulla egy

r sem volt. Az 535 lóállományból elhullott: lépfenében 3 darab, béllobban 8, — szélhüdésben 2. Összesen 13 darab. — Ragályos rühben 5 darab le lett tartóztatva és gyógykezeltettek. — Befogatott 164 eb, melyek közül 32 megfigyelés után a tulajdonosoknak vissza adatott, — a többi megsemmisitetett. Valóságos dühös 5 darab volt. Orvostudor az 1881-dik év folytán volt a városban 7, sebész 3, állatorvos 4, okleveles szülésznő 12 és 2 gyógyszerész. Időjárás: A tavasz nedves voll, az esőzésekre következett derült meleg napok a legjobb termésre való kilátással kecsegtettek, az 5—6 heti szárazság azonban a gabonákat épen fejlődésben érve, a gabona termés mégis silány volt, feltermésnek mondható. A szőlő termés szintén nagyon silánynak mondható, mert az azt épen érés tájban ért gyakori esőzés nagy részben megrolhaszlotta , de meleg időjárás hiánya miatt abban a ezukor anyag sem fejlődhetett. Gyümölcs a csoníár maguakat kivéve bóVen termett, noha ebben is sok kárt okozott az 5—6 heti tartós szárazság, és egy vihar, mely nagy részét leverte, a későbbi gyümölcsben pedig az érés idején beállott sok esőzés, mi azt okozta, hogy eltartható nem volt, korán rolhadásuak indult. A helybeli m. kir. távirdai forgalom 1881-dik é\bcn: 1) feladatott 5475 drb. 88229 szóval, 3063 frt 85 kr bevétellei; 2} beérkezett 6591 drb 108,441 szóval; 3") Az átfutott táviratok száma volt 1400 drb. 4) A bevétel az 18S0. évi forgalomhoz képest csökkent 162 frt 15 krról. A feladott táviratok közt volt: 3908 Magyarországba szóló, 1490 Ausztriába, 8 Bosznia cs Jíerczegovinába, 3 Francziaországba, 1 Nagy-Briitaniaba , 61 Németországba, 2 Olaszországba, 2 Svájczba szóló. — A beérkezettek közt volt: 5008 magyarországi, 1517 ausztriai, 6 boszuia és herczegovinai, 2 francziaországi, 55 németországi, 1 olaszországi, 1 oroszországi, 1 svójezi. A pápai kir. posta foigalmi-kimutatása 1881. évről: I. Levél 227,640 drb, levelező-lap 97,212, nyomtatvány 32,772, hírlapok 128,784, összesen 486,408 darab; az előző évinél kevesebb 207,976-al. It. -Kocsi postai forgalom : Szállítmányok : 21,072 drb, 73,632 kiló, 439,020 frt értékben; az előző évinél kevesebb 4,624 drb, 16,238 kiló, 55,748 frt értékkel. III. Pénzeslevelek: Magán levelek 7476 drb ?,289072 frt értékű, hivatalos levelek 1584 drb 196740 frt értékű, összesen 9060 darab 2,485,812 frt értékű; a* előző évinél kevesebb 7726 drb 599,642 frt értékkel. IV. Utalványokban: Befizetések — 12,746 drbnál — 635,458 frt értékkel; kifizetések — 9236 drbnál — 232,235 frt értékkel. V. Utánvételekben: Befizetések — 4472 drbnál — 53,022 frt értékkel, kifizetések — 1237 drbnál — 8550 frt értékkel. — A kocsiposta-küldeménycknéli különbség — mely a mult évihez aránylag mutatkozik — leginkább onnét ered, hogy a provincián mult évben is állíttattak fel kisebb pósta-hivatatok : s ez a helyi posta-forgalomnak természetes csökkenését vonta maga után Vasúti forgalom: 1881-ik é-ben személy forgalom : Elutazott 37,821, az előző évnél 3400-zal több, megérkezett 37,511, az előző évnél 1174. több. 1881-ben volt az összes teher feladás 13,188,820 kgr, azeló'ző évnél kevesebb 1,275,180 kgrmmal, — leadás 8,462,390, az előző évnél kevesebb 636,610 kgrmmal. A város utcza kövezési ügye: A törvényhatóság által is jóvá hagyott terv szerint a következő munkák teljesíttettek: 1. A hosszú utczán a kis utczától kezdve a 954. szánni házig 80° hosszú és 3° széles utczaterület somlai bazalt kővel kirakatott. 2. A szél utczán az uj kövezet végétől további 15° hosszú és 2° széles utcza terület szintén somlai kővel kirakiilolt. 3. A sör utczának azon része, mely a kőhidtői kezdve a vágóhídi kóládig 160° hosszúságban terjed, a hosszú utczán nyert kő-töredékkel kiigazittatott. 4. A laki ut 400° hosszúságban kavicscsal megtéríttetett. 5. A főutezának kövezete a G

raffele kávéháztól kezdve a „GriíP fogadó sarkáig 140° hosszúságban kijavítatott. 6. A főtéren a Corvin utczától a Gitling-féle házig 80° hosszúságban a macadam kőtörmelékkel feltöltetett. Mind ezeken kivül több utczákban a vizvezető csatornák és egyéb javítások is eszközöltettek. A városi faiskola: az új faiskolában 1881. évben 3

/

4 része a területnek teljesen beültettetett részint vad csemetékkel, részint nemesített fákkal, és jelenleg létezik ott ojtott fa 1350 alma, 2000 körtvély, 770 sárga baraezk, 1G0 ringló, 380 cseresznye, 55 szeder 1—4 évesig a legnemesebb fajokból;— azonfölül van ott 200 dió, 1370 vadgaszteuye soifa, — 480 drb szeder sorfa, mégis mintegy 4500 drb vad csemete Van kiállítva. A régi faiskolába vau 300 drb vadgesztenye sorfa, nagy mennyiségű fekete és piramis nyárfa, mégis 6 faj kosárf'üz nagy mennyiségben. A selyemtenyésztés ügyének előmozdítására megbízott ministen' biztos, nsgos Bezc-rédy ur a mult évben szederfn szaporítására szeder magot küldött, mely- azonban későn érkezvén, az előírás szerint megáztatás után több ágyakban elvettetett ugyan, de a mint kelni kezdett, a nagy forróság azt annyira elnyomta, hogy a vetemény majdnem teljesen kiszáradt. Perek állása : 1879. évről 5 per van hátralékban : 1 itélet alatt, 1 apellátában, 1 csődben van bejelentve, 2 árverés alatt áll. — 1S80. évről 3 per van : 1 felebbezés alatt, 2 végrehajtás alatt. — 1881. évről 16 per volt: 9 be lett fejezve, 5 végrehajtás alatt áll, 2 pedig árverés alatt. Ezek lévén a mult évben városunk közéletének nevezetesebb mozzanatai, mindezekről teszem hivatalos jelentésemet. Woita József polgármester. szellemében dolgoztak, hogy főnökük határtalan bizalmát méltán megnyerték és ez képezi alapját azon kellemes, ,kedélyes viszonynak, mely Zimmerman üzletében uralkodott. 1868. június havában azon csapás érte Zimmermant, hogy gyönyörű gyárának egy nagy része és azzal együtt valamennyi mintája a lángok martaléka lett. — Az égés alkalmával Zimmerman bámulatos lélekjelenlétének lehet nagy részben a vész teijeszkedcsének meggátlását köszönni, — az elvesztettnek pótlásánál pedig nem bámulhatták eléggé erélyét és teremtő munkásságát; — alig kilencz rövid hét alatt annyira rendbe volt minden hozva; hogy a gyármunka rendesen folytathatott és az elemi pusztítás minden nyoma el volt törölve. Ezen az üzlete emelkedésének szentelt tevékenysége mellett csodálnunk kell Zimmermant mint kiválló emberbarátot, mindenek felett mint munkásainak barátját és tanácsaduját — kiknek javáról minden irányban gondoskodott. A gyárban behozott és fenlartott rend, pontosság" és tisztaság, a szép, tágas, világos, kitűnően ventiláít és egyformán melegített munka —, öltözködő— cs éttermek ép ugy elömozdíták a munkások testi jóllétét, mint a gazdag könyvtár és folyóiratok azok kellő szellemi képzését. Zimmerman egyik legtevékenyebb alkotója cs protectora volt a cchemnitzi természeti-gyógyász egyletnek, és a vele egybekötött koródának. Egészségtani iratok terjesztése által, szóval és tettel segité munkásait és igy nem csoda, hogy azok szeretetét és vonzalmát a legnagyobb mértékben megnyerte. Ezen férfiúnak 25 éves letelepedési örömünnepét ülte meg Chemnitz városa 1869. július l-én. —- Ez alkalomhoz számos kitüntetése fűződik, melyek közül a legkiválóbb volt a kerületi igazgató által átnyújtott »keresked elmi tanácsosiéi decretrum. A diszlakoma alatt egy kegyeletes meglepetésben is részesült. Ugyanis Müller ottani polgármesternek sikerült azt a magyar vándorkönyvet felkutatni, melylyel a világhírű gépgyáros és kereskedelmi tanácsos 1841. augusztus 18 ikáu Chemnitzbe ment munkát keresni. A szerény ifjúkorra visszaemlckeztető incidens, bizonyára kellemesen hatott a jeles férfiúra. Ezen jubilaeum alkalmából a gyár munkásai közt létesített nyugdíjintézet alapjához 5000 tallérral járult. Igy tisztelve, szeretve mindenki által, ki vele érintkezett, folytatta tevékenységét, mindicr az elkezdett önszabta ösvényen haladva előre mig 1871. novemberben Dresdaban egy 2 millió tallér teljesen befizetett tökével részvény társulat alakult, mely a Zimmerman-féle gyárat megvette oly feltétel mellett; hogy Zimmerman János kereskedelmi tanácsos, mint a vállalat legnagyobb részvényese, a vezérigazgatóságot továbbra is elvállalja, mit ö az évi tiszta jövedelem egy részéért el is vállalt. Utóbb a vezérigazgatóságról lemondván, Berlinbe költözött. 1876-ban a magyarországi háziipar fejlesztésére 46 ezer márka alapítványt tett. — Áldozatkészségét Magyarország királya is méltányolván, Zimmermannt a vaskorona rendjellel, utóbb magyar nemességgel tüntette ki. Városunkról, mint szülővárosáról is tudvalevőleg nemes lelkű alapítványokkal emlékezett meg. —• 1874-ben a helybeli iparrajziskolánál a tanár fizetésére évi 600 frtos alapítványt tett, a mult évben pedig a pápai állandó szinkáz alapjához 1000 írttal járult, — Városunk 1875-ben díszpolgárává választá öt, a jelen évben pedig arczképének megörökítése határoztatott el. A devecseri eke verseny. A veszprémmegyei gazdasági egyesület szünetelési ideje alatt önállóan alakult, de annak uj életre ébredésével ahhoz csatlakozandó Deyecser vidéki gazda kör egy bár nem nagy versenyzéssel, de a közönség részéről nagy érdeklődéssel tartá meg folyó hó 6-án eke versenyét, s némileg gazdasági gép kiállitmányát, mely a devecseri uradalom területén, m. gróf Esterházy Jenő, Ferencz és Pál birtokosok által készséggel felajánlt helyen tartatott meg, s hol az ügyes rendezőség a szomszédos csaliti erdőségben lombsátrak alatt a szemlében befáradt közönségnek nemcsak árnyékos nyughelyről, hanem vendéglőről és zenéről is gondoskodott. A bíráló bizottság elnökségét m. gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás ur, és veszprémmegye legnagyobb birtokosa vállalta el, ki azt a legnagyobb buzgósággal és ügy szeretettel a legkisebb részletekre kiterjeszkedve az egész versenyen át fáradhatlanul vezette, s a nagy közönséggel együtt őszinte örömöt érzett azon, hogy az első kitüntetést egyes ekéjével egy falusi kovács nyerte, melynek munkája nem csak az eke szerkezetére, és a mivelésre, de még külső csinra is kiállja a versenyt bármely gyáros munkájával. A bírálati jegyzökönyvet alább egész terjedelmében közöljük, a kiállított gépekre mire pedig csak azt jegyezzük meg, hogy azok legnagyobb részt eladattak. Szabó Ferencz ur által képviselt Neumann-féle fehérvári gép gyár ízléssel, és tartóssággal kiállított 15 soros Ceres vető gépet gr. Esterházy Jenő ö méltósága mint helybeli birtokos vette meg. Az étkezés igen vigan folyt a devecseri zenészek jó játéka mellett, s ugy a kör, mint a rendező bizottság elnöke szép szavakban köszönté föl a bíráló bizottság elnökét Gr. E. M. ö méltóságát, ki szerepét valódi gazdái szenvedélylyel tölte be, s az egész közönség lelkes cljenzéssel csatlakozott a felköszöntésben kifejezett jó kivánatokhoz. A devecseri gazda kör megelégedéssel tekinthet a kezdet szép sikerére, szolgáljon ez további tevékenysége buzdítására. Jegyzőkönyv. Felvetetett a »Devecser vidéki gazda kör» által 1882. július 6-án tartott ekeverseny alkalmából. 1- ször. A biráló bizottság következőkép alanult meg; elnök ifj. Gróf Esterházy Móricz, az egyes ekék bírálatára Kiss László, Pencz József, Gyömörci Gáspár és Csigó Pál, a két és három vasú ekék bírálatára Reé Jenő, Szalaikay István cs Noszlopy Gyula urak választattak meg. 2- szor. Az ekként megválasztott bíráló bizottság összeülvén, a versenyző ekékre a következő szabályt állapította meg és fogadta el. /. Az eke szerkezetére nézve a) az eke szilárdsága átalában és egyes alkatrészeiben, b) az eke kezdése és igazithatósága, c) az eke ára //. Az eke munkája a) a barázda müysége, b) a barázda szélessége, ej a barázda tisztasága és fordítás minősége, d) poihanj itá.-.j e) a szántás alakja, cs f) a vonó erő nagysága — Krát-féle eromérövel mérve —, 3- szor. A versenyző ekék két csoportba felállíttatván, a verseny kezdetét vette. 4- szcr. Az első csoportban a következő egye.; ekek versenyeztek: a) Hárcz János rendeld lakos kovács-mester saját gyárrmányu ekéje, érték szám 42, ára 28 f,t, felhasznált erő 145 ko. b) Kiülne Ede mosonyi gépgyáros saját gyártmányú magyar ekéje, érték szám 41, ára 31 frt, felhasznált erő 214 ko. c) Sedlmayer Antal devecseri lakos kovács saját gyártmányú ekéje, érték szám 40, ára 24 fit, felhasznált erő 146 ko. d) Koch Jakab devecseri lakos ekéje, sértek szám 36, ára 28 frt, felhasznált erő 219 ko. e) Negro Béla győri lakos gépgyáros 2. számú ekéje, érték szám 27, ára 29 frt, felhasznált erő 148 ko. f) Negro Béla 3. számú ekéje, érték szám 25, ára 28 frt, felhasznált erő 198 ko. g) Milanovics János győri lakos ekéje, érték szám 23, ára 17 frt, felhasznált erő 193 ko. h) Győri püspökség salamoni gazdaságának saját gyártmányú ekéje. i) Gróf Esterházy család devecseri uradalmában gyártott erdő szántó ekéje. j) Ugyanannak saját gyártmányú árkoló ekéje. Ezen h) i) és j) pontok alatt elősorolt ekék a disz oklevélért nem versenyeztek, ugyanazért a biráló bizottság ezek felett birálatot hozni magát illetékesnek nem tartotta. 5- ször. A fent elősorolt ekék közül az első disz oklevelet Hárcz János* a másodikat Khüne Ede és a harmadikat Sedlmayer Antal egyes ekéinek Ítélte oda. ! Ezen pontnál szükségesnek látja a biráló bizottság megjegyezni, hogy a többi ekék a fentebbiektől mind szerkezetre, mind munkára, különösen a barázda tisztaságára, annyira elmaradtak, hogy a biráló bizottság a kitüntetetteken kivül kitüntetésre .méltónak még akkor sem ta^ lálná, ha 3 disz okmánynál többel rendelkeznék is. 6- szor! A második csoportban következő két és három vasú ekék versenyeztek: a) Nikolson Fülöp budapesti gépgyáros Howardféle L. M. jegyű erösebb hármas ekéje, érték szám 32, ára 100 frt, felhasznált erő 296 ko. b) Ugyanannak könnyebb hármas ekéje, érték szám 34, ára 95 frt felhasznált erő 348 ko. c) Szák Rudolf hármas ekéje, érték szám 30, ára 74 frt, elhasznált erő 334 ko. d) Milanovics János győri gépgyáros saját gyártmányú hármas ekéje, érték sz. 19, ára 86 frt. e) Fehér Miklós budapesti vezérügynök Eckertféle hármas ekéje, érték szám 17, ára 110 frt, elhasznált erő 349 ko. f) Hanauer Béla pápai bizományos Rámson E. X. O. M. jegyű hármas ekéje, érték szám 14, ára 100 frt. g) Ugyanannak E. X. O. M. könnyebb hármas ekéje, érték szám 14, ára 90 frt. h) Nikolson Fülöp kettős ekéje. Ez utóbbi kettős ekét tulajdonosa a verseny alól kivonta. i) Szák Rudolf lipcsei gépgyáros két vasú egy barázdás ekéje, érték szám 29, ára 50 frt 60 kr. 7- szer. Az imént elősorolt több vasú ekék közül az első díszoklevelet Nikolson F. Howardféle L. M. jegyű nehezebb és könnyebb ekéjének, a 2-dik díszoklevelet Szák Rudolf hármas ekéjének, a 3-dik díszoklevelet Szák R. két vasú eoy barázdás ekéjének itélte oda. Szükségesnek tartja a biráló bizottság megjegyezni, hogy a hármas ekék közül csupán a fentebbi két gyáros hármas ekéjét találta kitüntetésre érdemesnek; ugyanazért a harmadik disz oklevelet Szák Rudolf lipcsei gépgyáros két vasú egy barázdás ekéjének itélte oda, mint olyannak, mely a felállított bírálati szabályoknak kitűnően megfelelt. 8) »Devecser vidéki gazdakör« Nikolson F. Howard-féle L. M. jegyű könyebb ekéjét 95 frtért megvásárolta. Az egyes ekék közül az első disz oklevelet nyert eke már a verseny alatt eladatván, e helyett a gazda kör magának Szák Rudolf két vasú egy barázdás ekéjét, mely harmad osztályú disz oklevelet nyert, 50 frt 60 krért meg /el te. 9- szer. Az előszállás! uradalom gépésze Zatureczky Márton egy darab töltő és kapáló ekét, Profiper Samu, Szák Rudolf ügynöke r darab altalaj ekét, Ne.gró Béla győri gépgyáros 1 darab 2-ös számú egy barázdás ekét ajándékozták a gazda körnek, a melyért nekik ezennel jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. 10- szer. Bemutatás végett több gazdasági gépgyáros a következő gépeket hozták ide és állították ki, és pedig: Khüne Ede 1 darab sorba vető gépet, 2 darab lóerejü cséplő gépet, 1 darab kézi cséplőgépet, 3 drb szelelő rostát, 2 drb nagyobb, 2 drb kisebb konkolyválasztót, 1 drb altalaj ekét, 1 drb exstírpatort, 1 drb vasboronát, 1 grb utgyalut, 1 drb lókapát, 1 drb szecskavágót, 2 drb répavágót, 1 drb csöves tengeri darálót, 1 drb kukoriczamorzsolót. — Neuman Bernát székes-fehérvári gépgyáros kiállított 3 drb sorbevető gépet. — Hanauer Béla kiállított 3 drb cséplőgépet, 3 drb szelelő rostát, 2 drb konkolyválasztót és 18 drb angol kézi szerszámot. — Milanovics János győri gépgyáros 1 drb szóró s I drb szelelörostát. — Szák Rudolf lipcsei gépgyáros 1 drb sörbe vető gépet, 1 drb altalaj «két, I drb 4 vasú 4 barázdás ekét, Deutsch Bernát parafái kenőcsöt, gépolajt, zsákokat és ponyvákat. 11- er. A vidéki gazdaközönség a verseny cs gépbemutatás iránt igen nagy érdekeltséget tanusitolt. 12- szer. A biráló bizottság a bemutatás végett ide hozott gépekre is kiterjesztette, figyelmét, azokat tüzetesebb szemle alá vette, véleményadástól azonban, tekintve, hogy azok versenytárgyai nem voltak, tartózkodott. Végre a gazda kör nevében annak elnöke jegyzőkönyvileg fejezi ki hálás köszönetét Mlgos gróf Esterházy Jenő, Ferencz s Pál uraknak azon hazafias támogatás és szives készségért, mellyel az ekeverseny fényes sikerét minden tekintetben elősegíteni kegyeskedtek. Devecser július 6. 1882. Ifj. Gróf Esterházy Móritz bir. bizottság elnöke. Szalaikay István Kiss László Noszlopy Gyida Pencz József Csigó Pál Reé Jenő Gyomoréi Gáspár. Veszprémből. — július 8-án. Folyö hó 4-én László Zsigmond igazságügyi min. tanácsos, Varga János váczi országos fegyházi igazgatóval Vörösberényben volt megvizsgálni a vallási alap tulajdonát képező jezsuita kolostort azon czélból, ha nem volna-e a fegyházi intézet alakítására alkalmas ? Azonban alapos kifogásaik levén, hasonló czélból városunkon keresztül Tüskevárra utaztak. Julius 8-án a veszprémi iparos ifjúsági önképző és betegsegélyezési egylet javára zártkörű tánczmulatságot rendez a „Betekints'! mulató* kettben, Belépti di] 50 kr,