Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-18

lódi gyógyintézet segédszerei felett rendelkezzenek, s egy gyógyhely iránt támasztott társadalmi követelményeknek is kellő mérvben megfeleljenek. A legtöbb magyar fürdőhelyen hiányzik egy illően berendezett gyógyterem, azon közeg, melyben a legkülönbözőbb, egymásnak teljesen idegen elemek találkoznak és egyesülnek, hol a társadalmi és kedélyi élet elömozdíttatik, honnét a feszültség, rang és vagyon különbség száműzve legyen; röviden, hol az osztályszellemnck uralkodnia nem szabad. Ezen, a gyógyhatányok után a fürdőhelyeknek első fökelléke nálunk ritkán létezik. További követelmény az, hogy a gyógyszabályok pontos megtartására mindenki kötelezve legyen, s ne hogy pártfogoltak részére csakis a papiroson létezzenek, mi szintén nálunk majdnem mindenhol figyelmen kivül hagyatik. A hiányosan és helytelenül alakított gyógybizottságok szintén mindenütt akadályozzák az időszerű haladást. A fürdöorvosok, kik a legtöbb intézkedés- és berendezésnél leginkább mérvadók volnának, nem ritkán ignoráltatnak, s a bizottságnak csak formaszerüleg tartott tanácskozásában, közömbös képviselőknek engedtetik hely és szavazat. A fennforgó hiányoknak gyökeres javítása és méltatása csak akkor történhetik, ha a fürdőhely minden gyakorló orvosa, s nem csupán az igazgatóságtól fizetett orvos vonatik a fürdőhely viszonyainak tervszerű javítására törekvő tanácskozásba. „A gyógyidény május 15-én nyittatik meg", igy olvassuk a hirdetményekben, melyeket az illető fürdöigazgatóságok közzé tesznek. Ha azonban a helyszínén akkoriban elemezzük e szavak tartalmát, melyekkel a természeti szépségekben dús magyar fürdőhelyek megnyitását híresztelik, a bájos climatikus tulajdonságokon kivül, vajmi kevés más előkészületeket észlelhetünk. Nagyon jól értik minálunk a természet szentélyét mesterséges beavatkozásoktól menten tartani és innét ered, hogy az idény megnyitásakor érkező fürdővendégeknek a kedves, szép természeten kivül alig áll más rendelkezésére. De legyünk elnézök! Azon elavult szemrehányásnak, hogy a mayar fürdőhelyeken semmi sem történik, már eleje vétetett és sok helyen annyit is újítanak, hogy nem is tudnak vele elkészülni. Ámbár az okol: különfélék lehetnek, a hatás mégis az marad, hogy az első vendégeknek azon gyógyeszközök némelyike, melyek az idénymegnyitás tulajdonképeni összegét képezik, csak hiányosan vagy egyáltalában még nem áll, rendelkezésére, s ennél fogva a már megnyitott idény évről évre késedelemben szenved, mely a legtöbb magyar fürdőhelyen állandóvá válni látszik. Nem bir-e már az első vendég is ugyanazon joggal a megnyitott idényt-alakitó, tökéletesen készen tartott eszközök használhatását követelni, mint a későbbiek ? Miért ne érkezhetnék ö is ép kényelmesen és pontosan a fürdőhelyre, mint az idény folyama alatt a rendes közlekedés mellett a többiek? Miért ne élvezhetné ö is mint a későbbiek, a felvidító zenét? Miért ne követelhetné épen ugy mint a később érkezők, hogy az előkészületek által nyugalmában ne háborgattassák? Szóval, mihelyt az idény megnyitottnak nyilvánittatik, nemcsak a különböző újságok hirdetési rovatában, hanem már az első vendég fogadtatására minden tekintetben készen álljon. Ily intézkedés kedvező eredménye az volna, hogy mindjárt az idény kezdetén a vendégek megfelelő számban jönnének, s az igazgatóságok a külföldiekkel egyaránt azon kellemes helyzetbe jutnának, mindjárt az évad elején a látogatókat nagyobb számban iktathatni a vendégek névsorába. Az esetleges kedvezőtlen tavaszi időjárás a fürdőhelyek látogatottságát általában ugyan akadályozza, de miért nem erezik a német, cseh, styria és más külföldi gyógyhelyek a kedvezőtlen időjárás következményeit annyira, mint a magyar fürdőhelyek? hol tuiajdonképen csak július havában lehet szó élénk idényről. Bár a magyar fürdőhelyeken július hava az idénynek a tulajdonképeni tetőpontja, a vendégek számát akkor is csak százakban olvashatjuk és pedig százakban, melyeket egy kézen jelölhetni; ennek daczára mindenütt oly kevés lakosztály áll rendelkezésre, hogy sok sok vendég, alig hogy megérkezett, lakás hiányában még ugyanaz nap kénytelen ott hagyni a fürdőhelyet. Mi lenne belőlünk, ha a külföldi fürdőhelyekhez képest szintén ezreket kellene egyszerre elhelyeznünk ? Mig lassankint maradandó erős köépületek elegendő számban emelhetők volnának, addig a magyar fürdőhelyeken divó lakáshiányon ideiglenes olcsó faházak által lehetne segíteni. Más jótevő haladás is mutatkoznék, ha az »egyenjogúság« nagyobb mérvben juthatna érvényre, mintsem eddig. »Egyenlö jog mindenkinek*', ez minden fürdőhelynek legszebb jelszava. Ne csak a gróf, báró, vagy bankár tekintessék fürdövendégnek, az egyenjogúság jelszavának minden jótékony intézetben gyökereznie kell és az ellenkező szemrehányást igyekezni kell meghadtolni, minthogy különben sok vendég hátatfordit .a magyar fürdőknek s nem a hazai, tán nem i.s rfCíUy gyógyhatású üdülési helyekre viszik pénzüket. A magyar fürdőhelyeknek még azon szem„rehárwyást ís tették, hogy nagyon lármásak, hogy -4ánQz, játék és zene által a betegek éjjeli nyugalma zavartatik, s hogy az úgynevezett »fürdöi takarodó«érvényre nem juthat. Ahol indokolt ezen szemrehányás, csakis az egyenjogúság jelszó figyelmen kivül hagyásának következményei. Egy gyógyhelyen pontban 10 órakor este nyugalomnak kell beállnia, minden ét- és kávéhelyiségek bezárassanak s minden táncz, zene vagy ének által előidézett tomboló lárma mellőztessék. A gyógyszabályzat e tekintetben is nemcsak elméletileg a papiroson, hanem tettleg a gyakorlatban uralkodjék, s paragraphusainak mindenki köteles legyen magát alávetni, ki akár mint beteg vagy egészséges a gyógyhely területébe lépett. Ezen paragraphusok érvényre emelése pedig az illető' igazgatóságok feladata, mert csak a gyógyszabályok szigorú és hajthatatlan fenntartása által sikerülhet a magyar fürdőhelyek felvirágzását akadályozó befolyásokat mellőzni, s igy a gyógyhelyeket a nagy közönségnek könnyebben elérhetővé és kedveltebbé tenni. Csak ily komoly és részrehajlatlan törekvés mellett sikerülhet a gyakorló orvosok és a fürdőközönségnek bizalmát a magyar fürdőhelyek iránt felébreszteni és a kül- és belföldi vendégek látogatásait biztosítani. Mit használnak a kitűnő gyógyhatányok, ha a haladás a természet mögött nemcsak hátramarad, hanem indolentia által a természeti adományok elhanyagoltainak és értékesitetlenül maradnak, minélfogva az ország nemzetgazdasági tekintetben csak veszteséget szenved. Dr. Mangold Henrik. FELHÍVÁS. A pápai ref. főiskola volt növendékei évtizedek előtt hálájuknak koronként kegyeletes jelét nyilvánították egyes, az oktatás ügy terén kiváló érdemeket szerzett veterán tanáraik iránt azon tény által, hogy a szeretve tisztelt tanférfiak arczképét, kedves emlék gyanánt, megörökítették. Azon feltevésben, hogy a későbbi nemzedékben sem hiányzik a kegyelet és hálának ezen nemes érzelme, indítványozni bátorkodunk, hogy a nevezett főiskolának még hasonló megtiszteltetésben nem részesült, — negyed századot túlhaladott buzgó és eredménydús tevékenységük által szintén kiváló érdemeket szerzett — tanárainak, névszerint Vály Ferencz, Kiss János, Szilágyi József és Tóth Dániel uraknak arczképei hasonló czélból megszerezhet övé tétessenek. Felhívjuk tehát a nevezett tanárok minden egyes volt tanítványát és a tanügy barátait, hogy a képek előállítási költségéhez 3 frttal járulni szíveskedjenek, mely összegért a négy darab diszes rézmetszetü arczkép megküldetik; az előállítási költség levonása után fennmaradó összeg pedig a pápai főiskola tanári-nyugdíjintézetének javára fordittatik. A megrendelések és előfizetési pénzek f. évi július hó 15-ig Pápára, a bizottság jegyzője Horváth Lajoshoz küldendők. Gyűjtök 10 megrendelés után tisztelet példányban részesülnek. Kelt Székesfehérvárott, 1882. évi jun. 4-én. Baly Albert Véghely Dezső lelkész. megyei alispán. Antal Gábor Varannay Lajos bölcsészettanár. lelkész. Molnár Béla Horváth Kálmán ügyvéd. kir. törvényszéki biró. Rácz Géza Németh István lelkész. hittanár. Barihalos István Saáry Lajos ügyvéd. ügyvéd. Medgyaszay Vincze Teujfel Mihály lelkész. ügyvéd. Rácz Gyula Baranyay Zsigmond ügyvéd. jogtanár. Czike Lajos Dr.Koriischoncr Lipót lelkész. ügyvéd. Keretsényi János Vikár Kálmán lelkész. tanár. Sándor Miklós Szokoly Ignácz ügyvéd. ügyvéd. Dr. Kövi József Farkas Dezső' orvos. tanár. K. Kiss József Kalló János tanár. ügyvéd. Horváth Lajos jogtanár. Veszprémből. — június 17-én. Az élőképeket rendező hölgyek közül, kik oly kellemes estélyt rendeztek a városi és vidéki nagy közönségnek, többen e hó 13-án este a „Betekints"' közelében, Szenté gyógyszerész ur kerti nyaralójában, kedélyes tavaszi mulatsrigot rendeztek, mely a legfényesebben sikerült cs csak a reggeli órák vetettek végét. Thaly Kálmán, Debreczen város orsz. képviselője e héten városunkban időzött öcscse, Thaly László h. ezred-orvos látogatása végett. A helybeli dalárda serenáddal tisztelte meg. Ráthót község határában e hó 14-én este nagy szerencsétlenség történt. A község pásztora, 18 éves fia és gazdasszonya, ki vacsorát vitt utánuk kis leányával együtt, a zord idő elöl egy föld alatti üregben húzták meg magukat, mely rcájok szakadt és mind a négyöket eltemette; másnap rsg'gel halva találták őket a föld alatt. A várpalotai jótékony nöegyletnek f. hó 11-én a „péthi fürdőben rendezett tavaszi tánczmulatsága a kellemetlen e§ős, és szeles {döjárás miatt nem a legjobban sikerült.- Azok, kik megjelentek, a kellemetlen idő daczára is jól mulattak. Örvendetes hírként jelezhetem, hogy Supka Jeromos ö nagysága, zircz'i apát ur a várpalotai nöegyletnek 100 frtot adományozott az alaptöke gyarapítására. E hóban két kinevezjés történt, mely városunk két fiatal emberét jérte. — Dr. Csolnoky Ferencz közkedveltségü fiatal orvos, dr. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter által a leköszönt dr. Pillicz Benő orvos helyébe törvényszéki orvossá—-Végh István megyei t. aljegyző ur pedig főispán ur ö excellentiája által zirczi szolgabírói segédnek neveztetett ki. Az utóbbi a napokban távozik uj állomását elfoglalni. A helybeli jótékony j nőegylet hálás elismerésének jeléül f. hó 12-énj Véghely Dezsöné alelnök által nyújtatott át Pápay Viktor tanár és festő művész úrnak, mint az élőképek geniális rendezőjének, a szereplök jelmezes arczképeivel díszített csinos albumot, emlékül. Az élőképek fényképei nagy keletnek örvendenek; eddig a befolyt fényképek után 150 frt a jövedelem. Az élőképek és műkedvelő előadások bevétele pedig 561 frt volt. A Pajta utcában van egy bedöléssel fenyegető ház, melyben többen laknak; felhívjuk a hatóság figyelmét, vizsgáltassa meg a házat, nehogy ott is ráthótihoz hasonló katasztrófa következzék be. A veszprémi róm. kath. elemi iskolákban az évi vizsgálatok e hó 19-én kezdődnek' „TeDeum" s az értesítők kiosztása pedig 26-án lesz. A veszprémi dalárda által rendezett mulatság jun. 10-én a rosz idő miatt nem volt megtartható s elhalasztatott jobb időre, mely nap falragaszok s lövések által adatik a közönségnek tudtára. Nemo. Radegund, június 7. 1882. Ehes ember mindig evésről, fürdővendég pedig legtöbbet időről szeret beszélni, s igy van az, hogy ez utóbbiról szeretek én is beszelni, különösen ha jó volna, mert bizony a jó időnek nagy hiányában vagyunk. Június 1-je lemlkivüli nagy köddel köszöntött be, s oly siirü volt, hogy alig busz, lépésnyire láthatott az ember, tartós is volt, mert. bizony csak ugy 9—10 óra között kezdett oszolni, s lehetett miutegy déli 13 óra mire végkép eloszlott. Június 4-ig meglehetős szép tavaszi időnek kezdtünk örvendeni, de bezzeg 5-én délután kis félóra alatt anynyira megváltozott, és oly borzadalmas idő forrta ki magát, milyenre az itt lakók sem igen emlékeznek. A legnagyobb dühvel tomboló szélvész, mely a fákat hasogatta, háztetőket rombolta, jéggel kevert zápor esó, s mindezeket a folyton tartó villámlás és égdörgcs czifrázták. Ne nektek szegény fürdő vendégek, még csak cz hiányzik a ti ideges bajaitoknak. De hires arról a sleier égiháborus, zivataros idő, hogy bármily vad, ugy hogy az ember azt hinné, ez az utolsó Ítéletnek előhirnöke, — nem szokott soká tartani, egy — legfeljebb két óráig, s azután ismét a legszebb, legrierültebb időre változik, mint ez esetben is történt. 1 Másnap, június 6-a, gyönyörű napos idő tiszta levegővel; iparkodtunk i.s a szabadba. Délelőtt 10 óra tájban épen séta közben valónk, harangszót hallunk. Folytattuk sétánkat a templom felé, megtudandók mire harangoztak? mert hiszen a fürdő vendég a világon mindenre reá ér, — hát misére volt a harangszó. Bemegyünk a templomba, végig hallgatjuk a nagy misét, mely alatt igen szépen énekeltek. De látunk mi az első padokban czifra népet is, pánllikás-bokrélás kalapokat, jól sejtettük hogy cz lakodalmas nép, mert az is volt. Mise végeztével az oltárhoz közeledik a nász népe, lehettek 50—60-an. Mi utánnuk, nézzük lássunk steier mennycgzó't. Egészen különös abban csak az volt, a mi figyelmünket nagyon is magára vonla, t. i. megpillantottunk az oltáron vagy 8—10 üveg bort, mire való ez? várjuk be. Megtörtént a házaspár esketése szokásos ünnepélyei, ezután az eskető lelkész megáldja az oltáron levő borokat, tölt. egy pohárba s ki iszsza, (ölt egy másik s egy harmadikba, |ezzel megkínálja a vőlegényt és menyasszonyt, érije a többi üveget leszedik a násznagyok, s az összes j násznépet végig kínálják, mig mindnyájan ittak. Sejtettük, hogy mi volna ennek a jelentősége, de mégis megkérdeztük. Hát itt bizony az a szokás van, hogy a lakodalmas nép megáldott borral először is a templomban iszik az uj házaspár egészségére. Nckink furcsa, de nekik n*m. Már ha benn vagyunk a lakodalomban, hadd csináljak egy hymen rovatot is. Ugyanis a közszeretetben álló fürdő orvos ésj tulajdonos Dr. Novynak cgjik igen kedves és sztfp szőke leánya Marietta, vőlegény Tibién közösminden napi partié, mert menyasszony, — a boldog hadseregbeli kapitány. Nem! a menyasszony szép is, gazdag is. A mennyegző mint hallatszik csak octóher hónapban fog megtörténni. Szivünkből kívánunk a leendő párnak tartós boldogságot. Keszthely, 1882. június hóban. A „Magyar szent korona országúi vörös kereszt egyletének" „Keszthely vidéki választmánya" folyó hó 11-cii saját alaptőkéje! gyarapítására tánczczal egybekötött bazárt rendezett, mely, daczára az esős időnek, minden tekintetben kitűnően sikerült. A bazár icudezcsében a főerdem Vértessy Iván ügyvédet, a választmány elnökét, özv. üdvardy Györgyné társelnököt, Pöltz Pál titkárt, cs Vértessy Bcia választmányi tagot illeti. Az árucsaruokor. kénezű e^rycs aätrak kitiiuy é.u izlésteljes hereittjezésé^ ben elismeréssel kell Vértessy Ivánuc, Csák Antalné, Baksay Sándorné, Stocker Antalné, Szép Lászlóné, Dcrvarics Imréné, ifj. Reischl Venczelnc, Stieder Istvánné, Kohn Józsefné és Weltner Jakabné úrnőkről, kik az egyes sátrakban mint háziasszonyok kitűnő ügyességgel működtek, úgyszintén Gárgcr Eugénia, Csák Irma, Nagy nővérek, Deutsch nővérek, Weltner Adél, Sujánszky Etel, IIoíFman Régi, Streker Vilma, Geyschlager Emilia, Kohn nővérek, Glei111 an Györgyi, Csurda Lujza, Stieder Laura, Bosenbach Ilona és Breyer Helen úrhölgyekről is. A bazár kitűnően sikerült s a választmány pénztára javára 107 ft 69 kr tisztajövedelmet eredményezett. A keszthelyi kereskedők és iparosok egyetértőleg elhatározták, hogy nyitott üzleteiket ("boltjaikat) folyó hó 15-ike utáni vasárnaptól kezdve minden vasárnap délután bezárva fogják tartani. Mi helyeseljük kereskedőink és iparosaink cz intézkedését, mert nekik is jól esik hetenkint legalább félnapi pihenés. Fürdőinkről sem lesz tán érdektelen pár szóval megemlékezni. A „Hévviz" fürdőre — hihető a folytonosan változó időjárás miatt — csak lassan kezdenek szállingózni a vendégek. A balatoni fürdőnél nagyban folynak az előkészületek; a fürdő megnyitása e hó másod felében történik. Balogh Alajos színigazgató Keszthelyre érkezett. Sajnálattal kellett az eddigi előadások alkalmával tapasztalni, hogy közönségünk a szinház látogatásban nanyon fukar. A társulat tehetségesebb tagjai : az igazgató és neje, Balogh Árpád, Hajzné, Kemény, Holotíay Erzsi, Monori, továbbá a csak e héten szerződtetett: Krecsányi Katicza és Kertész. r. I. — P. Szathmáry Károly ismert nagyszabású müvéből, az emberi miveló'dés történetéből ismét négy füzet jelent meg és küldetett be Tettey Nándor cs társa budapesti könyvkereskedők által, melyekkel e mü történelmi része befejezése felé közeledik. A 27. és 2S. füzet az újkori művészetet tárgyalják s valóságos kincstárát képezik a szebbnél szebb illustratioknak. Az építészet, szobrászat és festészet leghíresebb emlékeit ismeri meg az olvasó képben, s mondanunk sem kell, hogy tekintet lett véve hazánk legújabban virágzásnak indult művészetére is. E két füzet 52 képet tartalmaz s igy oly gazdagon illusztrálja a műtörténetet, mint eddig magyar műben nem történt. A 29. és 30. füzet az újkori találmányokat, a hadászatot és a politikai történelem kezdetét adják. Az eddigi tartalom után ítélve az újkor még 2—3 füzetre fog terjedni, mely után belesz fejezve s a magyar irodalom egy oly diszes munkával fog dicsekedhetni, melynek kiállítása versenyezhet bármely mivelt nagy nemzet hasonló müvével. Egy egy füzet ára, ^ 30 krajezár. — Az „Ország-Világ" XX. füzete megjelent a szokott változatos, gazdag és élénk tartalommal. E füzetből tudjuk meg azt is, hogy dr. Szinnyei József, ki eddig a lapot nagy ügybuzgalommal szerkesztette, visszalépett, s helyét ifj. Ábrányi Kornél jeles irónk foglalta el, s e változás garancziát nyújt arra, hogy az eddig is jelesen szerkesztett képes lap minden tekintetben nyerni fog. Üdvözöljük az új szerkesztőt és ajánljuk e kitűnő lapot közönségünk figyelmébe. — Ifj. Nagel Ottó budapesti könyvkereskedő (nemzeti szinház épülete) kiadásában megjelent az „Onügyvéd" harmadik kiadásának harmadik füzete. (Irta Knorr Alajos.) Ára 30 kr. —A „Magyar Regény-Caarnok XXIII. füzete most hagyta el a sajtót. Első közleménye az Örvény a révben cimü gyönyörű regény kezdetét hozza G. Büttner Julia tolából. — Ezt követi Arnórhi (Szabó Ignácz.) A föld alatt cimü regényének második közleménye — s egy megható kis heszélyke Ember Györgytől A falu gyermekei czimmel. — Mozaik cini alatt mulattató s ismeretterjesztő apróságok s Aprópénz felirattal humoros rajzok. Egy füzet ára csak 12 kr. — A „Képes Családi Lapok" 38-dik számának tartalma: Már késő! Elbeszélés; irta Cserhalmi T. M. (Folytatás.) — Kertben. Költe? mény; irta Vásárhelyi M. — Egy bizarréj, Be= szély; irta Antonio Bariili, fordította Nyitráy Jö= zsef. (Folytatás.) — Az asszony ingatag. Irta Lévay Sándor.— Egy miniszter regénye. Novella; irta Wissh Bettina; fordította Vrana Hermin. (Folytatás.) — Egész a trón zsámolyáig. Történeti novella. B. E. után Belladonna. — Képeinkhez.— Mindenféle. Képek: A Missisippi áradása (két képben). — A »Jeannettet« elhagyják a hajótörtek.— A fogoly .... Melléklet: „Ä kincs" czimü regény 401—416 oldala. — Á „Harmónia" zenészeti közlöny 2T. száma következő érdekes tartalommal jelent meg: A magyar nyelvi póttanfolyamok és .az ének. — Arr go Boito »Mefistofeles« operája. — Tárca: A) »Nana.« B) Pauli Richárd. C) Nemzeti szinház. D) Az ének. (Csevegés.) — Sor- és napirend.— Zene. — A színfalai: világából. — Képzőművészet. — Hirdetések.— Ajánljuk a műpártoló közönség figyelmébe. Előfizetési ára egy negyed évre 2 frt. Évenkhvt értékes zenemüveket ád melléklet gyanánt. — A magyar népdalok egyetemes gyűjteményének zongorára alkalmazott daliamkönyvéböl, vagyis a „Magyar Dalalbum"-ból megjelent a III-ik kötetnek 8-ik füzete is az 541—560. számú, következő dallamokkal; 1. N^tn — ' ^ lettél. 2

T) Nem hallotta- ^ia {{y búg - * ^ járok mar en sehol sem. 4. Nem messze van ide rózsám . . 5. Ne szomorkodj, légy vig. 6. Nyisd ki rezsim, ablakod. 7. Oda fenn a felső réten. 8. Oh én Szegény kis madár. 9. Oh mi boldog az én szivem. 10. Olyan a szemed járása. II. Olyan vad a természetem. 12. Örzse néni a csárdába. 13. Piros rózsa, fehér rózsa. 14. Poprád hires város. 15. Rászállott a vadgalamb . . . 16. Rezes pinté, csutora. 17. Rougyos a betyárnak . . 18. Rozmaring szál jaj be illatos. 19. Rózsabokor a domboldalon. 20. Rózsabokor tulipán. — Előfizetési ár a „Dal-Album''-ra egy évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr. A „Magyar Daltár" III-ik kötetére, mint a „Dalalbum" szövegkönyvére 8Q Irodalom és művészet.