Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-04

A kezelési költségek alatt a käpüs fizetése, biztosítási díj, kamat, s előfordult napszámok szerepelnek, melyek kisebb mérvben ugyan, de minden évben előfordulnak — ellenben a megnyi­tási ünnepély költségei csak ez alkalommal for­dultak elő, midőn a részvény társaság vidéki látogatóit illően megvendégelni, a nemzeti szinház művész küldötteit a magyar házigazda vendég­szeretetével fogadni, s az egész ünnepélyt a vá­ros "közönségéhez méltó fénnyel rendezni igye­kezett. A meglevő pénztári készlet elég lesz a kapus ez évi fizetésére, a legközelebbi félévi kamatra, es a novemberben fizetendő biztosítási díjra — javítási költségeket ez évben a szinház nem igényel. Ezek után önként felmerül azon kérdés, mennyi lehet a pápai állandó szinház évi jövö­delme? s mennyi annak legszűkebben számított évi kiadása? s ezeket kiegyenlítve, mi marad az adósság törlesztésére, vagy a részvények kisor­solására ? A válasz reá következőleg adható: Egy éven át tartható 60 előadás után 10 frttal 600 frt. A fő idény első előadásának fél jö­vedelme 100 „ A szinház javára évenként 3 mű­kedvelői előadás 200 ,, Az összes bevétel lehet e szerint 900 frt, ezzel szemben az előrelát­ható kiadások: egy színházi kapus díjazása 100 „ Biztosítási díj tűzkár ellen 120 „ 6oco frt 6% kölcsön egy évi kamata 360 „ Epületjavitás és tisztogatásra 70 ,, az összes kiadás lehet 650 frt, — s igy rendel­kezésre maradna mintegy 250 ft a mi tagadhat­lanul csekély összeg különösen akkor, midőn még felszerelési tárgyak is hiányoznak; s miután a közönséget hosszabb időre kiterjedt előadások­kal terhelni nem látszik kivihetőnek, azon mentő eszméhez kell folyamodni, melynek védelme alatt Európa összes udvari, nemzeti, és városi szín­házai is élnek, s ez t. közgyűlés a „subventio" El fog következni az az idő t. közgyűlés, midőn ezt az összes állandó szinházak, mint a közművelődés tagadhatlan tényezői országos for­rásból élvezendik, már csak hálából is azért, hogy volt idő, mikor a nyelvnek, nemzetiségnek majdnem kizárólag a színészet volt ébrentartója, s nem szükséges bővebben kifejtenem, hogy ma is van még minden népesebb városban ez irányú missioja, de addig is t. közgyűlés jogosan fordulhatunk két hatalmas tényezőhöz, melyek mindegyike hivatott hasonló intézmények vé­delmére, és támogatására t. i. a városhoz és me­gyéhez, melyek más városok és megyék példá­jára nem fogják elhagyni azon szép, és hasznos intézményt, melyet egyes polgárok áldozat kész­sége megteremtett Nem ezreket óhajtanék én kérni t. köz­gyűlés, sőt nem is százakat, csak egy százat a várostól azon épület biztosítására évenként, mely a kisorsolás lejártával annak ugy is tulajdona lesz, és kétszázat a megyétől a nevelési alapból, mely részben a pápai közönség adományából is gyűjtetett össze, — ezen két oldalú segítséggel, és 1200 frt évi jövödelemmel minden oldalú kö­telezettségének megtudna a pápai állandó szinház felelni. Ajánlom ezen subventio ügyét a rész vény társaság figyelmébe. Most már azonban elég sokáig vévén igénybe a t. közgyűlés türelmét, nem is maradt egyéb hátra, minthogy az igazgató választmánynak, a kiküldött szűkebb körű bizottságoknak, és igaz gató társaimnak őszinte köszönetet mondjak azon támogatásért, melyben minden alkalommal része­sítettek, mely egyedül tette lehetővé, hogy alig egy évi működés után már egy diszes épületben átélt színi idény történetével számolhatunk le, — a részvénytársaság tagjainak pedig méltó elisme­réssel adózzunk azon áldozatkészségeért, melylycl a szépnek, a közművelődésnek egy diszes csai nokot emelt, de a melybe midőn belép, jusson eszébe, hogy ugyanazon karoknak, melyek azt felállítni segítették, kell azt fenntartani, s virág zásra emelni is. Kiss László. A selyemhernyó tenyésztése. {^Folytatás.} A selymér eredetéről s terjedéséről előnyös Iccnd némi fogalmat szerezni. Ázsiának meleg tartományaiban — különösen Indiában selyem pillék vadon tenyésznek. Ázsiában a selymérek ismerete s becses szövetük télmunkálása Kr. szül. előtt 2600 évben kezdett érvényre jutni. Később onnan 550. évben Kr. sz. után Jusztiniáuus császár hozatta bc a selymércket Koustantiuápolyba a Görögországba. 1130. évben már Siciliába és ,Spa­nyolhonba is vitettek selyemhernyók. 14-70-bcu pedig Franczia, JVémct és Olaszhon minden tartományaiban nagy mérvben elterjedt a selyemtermelés, főleg 1856­tól Olaszhon legjelentékenyebb iparágát képezi. Magyarországban a selyemhernyó 3-ik József császár alatt ismertetett meg, ki azok tenyésztését minden kitelhető módon igyekezett terjeszteni; de dacóra magas törekvéscinek, a selymészet hazánknak .igen gyér vidékein kapott lábra, és ügy elenyészett, dwgy ezen hasznos állatkák foglalkoztatása utóbb csak •M -serdülő ifjúság játékszerü mulatságához tartozott i(miut némely vidéken most is oda tartozik.} Megszerezvén a selymérek legjobb faját (a töb­bek közt Guinovanelli legajánlatosabb) mi e sorok írójánál, ki évenként több ezerre menő petét termel, feltalálható. A selyemhernyó petéből Fahrenheit 18" mele­génél 5—8 nap múlva kezdenek a parányi állatkák előbújni. Első napon csak kevés hernyó kel ki,,me­lyeket apró eperfalevél segítségével a már számukra elkészített helyre rakunk. Megjegyzendő: sem ki*, sem nagy korában ujjainkkal meg ne szorítsuk, mert könnyen szétzúzódnak. A kelésnél legczélszerübben jár el a tenyésztő, ha átlyuggatott papirt tesz a ke­lesztő pete fölé, melyen felül eperfa levél van, az állatkák a lyukakon keresztül hatolnak a levélre, s igy könnyen továbbitható. A kikelt hernyóknak leg­elsőben adjon a tenyésztő mintegy 2 3 milim. kcs­kenyre vagdalt levelet, melynek szélére reáakadván, azt könnyebben emészti. A kikelt hernyók igen vál­tozékonyak és gyengék, ugyanazért mind lakhelyükre, mind eledelükre, mind a tisztaságra kell főképen fi­gyelmezni. A kikelt hernyók 5 változáson (vcdlésen'J men­nek keresztül, melynek mindegyike igen nagy elgyen­güléssel s fájdalommal van párosulva, ugyanazért a tenyésztőnek ezekre különös figyelemmel kell lennie. Kikelésöktől a hernyóknak 4 nap kell eledelt adni. reggel, délben és este. lükkor a hernyók megszűnnek enni, álomba merülnek. Az alvó hernyók ne nyugta­talaníttassanak. Alvás után következik a vedlés, mely után a hernyók által fel nem emésztett hulladék ki­tisztitatván, külön helyre rakatnak, s friss eledelt kell adni úgy, hogy a hernyók a levéllel be ne temettes­nek. A hernyók az első változás után erősbülnek, azért az eledelt napjában 4­er adjuk 3—4 napig, a mikor a Ill-ik változás veszi kezdetét. E változás után már nepjában 3—8-or kapjanak enni. Miután a változás 5 —6-ik napra következik be, az etetés ily módon teljesítendő: 1-ső 3-szor, Il-ik 6-or, Ill-ik 8-or, IV-ik 5-ör, V-ik 3-or, Vl-ik mp reggel leg­feljebb egyszer is csak azon esetben adjunk igen kevés vágott levelet, ha még el nem aludt hernyók mutatkoznának. A hernyók 4-ik korszakában: 1-sö 4-er, Il-ik. III. IV. V-ik nap 6-or, Vl-ik nap leg­feljebb 4-er végezzük az etetést. Az ötödik, vagyis az utolsó korszakban elegendő szederlevél mennyi­ségről gondoskodjék a tenyésztő, mert ennek hiányá­ban a hernyóktól nem várhat tökéletes selyemgubókat. Az etetésnél következőleg kell eljárni: 1-ső 4-er, ll-ik 5-ör, Ill-ik G-or, IV-ik 8-or, V—Vl-ik 10-er, VII-ik8-or, Víll-ik G-or, IX-ik 5-ször végre 10-ik nap csupán 4-er. Ezen idő alatt kétszer kell a hul­ladékot kitisztítani, nehogy a levél kigőzölgése a le­vegőt megrontsa, mi a hernyóknak szerfölött ártalmas. A hernyók a 10-ik nap már kezdenek nyugta­lanul járni kelni, s ha az ilyen nyugtalankodúkat kezünkbe véve háttal fordítjuk fel, s világosság felé tartván észrevesszük, hogy csaknem áttetszők, sőt már legcsekélyebb ürülék bellonalukbau nem fekete­dik, továbbá szájukból selyemszálacska csüng: jele, hogy hernyóink készen vannak a bekötésre. Mielőtt azonban a hernyók bujdosnának, az az alkalmas he­lyet keresnének a kötésre, jó előre a tenyésztő tö­vetlen, de leveleitől megtisztított vad vagy szelíd rcpczeszalmát apró kévékbe kötve a hernyók fölé helyez, melynek ágai közt legszebben fogja magát bekötni. A kötés idő tartama alatt a szoba világos­sága elfödendő. Midőn a selyemhernyó nagy munkáját a jelzett időre bevégezte, ovakodjé.i a tenyésztő u gubókat mindjárt leszedni, mert megeshetik, különösen ha na­gyobb mennyiségben eszközöltetik a tenyésztés, hogy a hernyók nem egyszerre kötnek, s igy akadályozva vau munkája tovább folytatására. Azért a gubókat legtanácsosabb ha 8—10 nap múlva szedjük, a mikor a kötés bevégzése bizonyos. IIa a gubók összcsze­dését bevégeztük, első teendőnk a megfőjtás, mi kö­vetkezőleg történik: A megszedett gubókat egy zsákba töltjük mint egy felig, igy bekötvén a zsák száját, darab deszkára fektetve, a gubókat benne el­terítjük , s kenyérsütés után azonnal deszkástól a fütőkemeuezébe tesszük. A selyemgubóbeli bábból sok gőz fejlődvén ki, ily eljárás mellett saját gőzében megfúl. Mintegy 3 óra után a gubókat kivesszük s megvizsgálván ucm-e mutatkozik egyik vagy másik gubőbeli bábnál élet, ha biztosak vagyunk, hogy életjelt nem adnak, gu­báinkat kiterítjük száraz helyre hol kiszáradván, ela­dásra elkészítjük. Mult 1880-ban 10 gram selyempete után mint­egy 15 ezer hernyót termeltem, e mennyiségből 14 kilo 60 gram fojtott gubót voltam képes a szegzáidi szclyemleuyésztő-intczetnek beváltásra elküldeni. •— Igaz, az évben nem nagy volt az ár, mert 6 heti fáradságom jutalma 14 ft 21 kr. volt. A fáradság ez ár szerint nem volt jutalmazva. De nem kell elriadni; mert az ár minden évben emelkedettebb; azért ki selyemhernyót, kivan tenyészteni, az e lapokban rö­viden megirt módon járjon el, hiszem, hogy fáradsága gyümölcsöt hoz. Valamint minden állat különféle nyavalyának van kitéve, úgy a selyemhernyók is különféle be­tegségnek vannak alávetve, melyről a jövő számban fogok szállani. Tulipán János. Veszprémből. — június 5-án. A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet pünkösd vasárnapján d. u. 3 órakor a városház tanácster­mében, Kopácsy Árpád ur elnöklete alatt, köz­gyűlést tartott, melyen .1 működő tagok igen nagy számmal voltak jelen. K közgyűlésen fő­parancsnoknak közfelkiáltással Viz János ur, egy­eti titkárnak pedig Sörös Zoltán urak válasz­tattak meg. Víz János ur, ki erélyes működéséről már ismeretes, hisszük, hogy az egylet felvirá­goztatását sikeresen fogja előmozdítani, Hogy milyen veszélyes, különösen üri fo­gatokat, egészen magukra hagyni, bizonyítja az, hogy pünkösd napján d. u. 5 órakor a „Buhim" völgyben két jó ló megbokrosodott és villám; sebességgel ragadta az utczán végig a könnyű fogatot; szerencse, hogy a járó-kelők a zörej által figyelmesekké téve, tek s igy semmi szerencsj A nagygymnasiumi a lovak elöl kitérhet­étlenség nem történt, j ifjúság május hó 30-án tartotta majálisát a tanári kar és számos család részvételével. Az idő igen kedvezett, azért a vá­ros egy része kirándult; vitték ki a vendégeket. fesztelenséggel folyt egész éjfél utáni 2 óráig s a jelen voltak kellemes em a fogatok egymásután A mulatság kedélyes ékkel távoztak; Hogy az egész mulatság oly jól sikerült, köszönhetni Perger jíózsef fáradhatlan buzgalmu tanár urnák. A!jótékony nőegylet e hó 4-én tartja mű­kedvelői előadását. Az (előkészületek nagyban folynak s hisszük* hogy {zsúfolásig telt ház £lött fog adatni, mert épen á megyei gyűlés előtti napon lesz, amikor száinbs vidéki urak jönnek, kik szintén részt fognak venni az előadáson. — Az „élö-képck" lefényképeztettek csoportokban és az egylet javára elárusitattnak. Kabinét kép 1 frt, kicsi 40 kr. Hisszük, hogy egytől egyig el fog kelni. j Vikár István fiatal ügyvéd urat lesújtó gyász érte: kedves neje szül. Gál Kornélia mult hó 28-án reggeli 4 órakor, élete 20-ik, boldog há­zasságuknak 2-ik évében hosszas betegeskedés után jobb létre szenderült. Hült tetemei 30-án d. u. 4 órakor az alsóvárosi temetőbe tétettek. Béke hamvaira! Egy szolgáló kedden éjjel szült és az élő­gyermeket pecze-gödörbe dobta. Ha az utó szü­lési fájdalmak a szívtelen anyát teljesen erőt­lenné nem teszik, talán a borzasztó tett titokban marad; de igy ö maga vallotta be, hogy hova tette gyermekét, hol meg is találtatott; de már halva. A szívtelen anya átszolgáltatott a ható­ságnak. Városunkban működő dalárda e hó 10-én tartja majálisát a „Györe" kertben. Az előkészü­letek már jóval előbb megkezdettek, melyek egy sikerülendő tánczmulatságot ígérnek. A meghívók most küldetnek szét. Rátóthon május 24-én történt jegyzői vá­lasztás alkalmával Lachman Ortó nagy szullosi segédjegyzö 91 szavazattal községi jegyzővé vá­lasztott meg. „Magyar ember saját kárán tanul" ezt mondja a közmondás. Hogy e sokat „koldusbotra" ve­zető szavak mindig be ne teljesüljenek, jó lesz óvatosaknak lennünk; különösen könnyen hivő né­pünknek. Városunk és környékbeli falvakban egy magát Simon Lajosnak nevező egyén oly rafini­rozott ürügy alatt csalt ki több szegény meg­szorult földmives embertől pénzt, hogy az ö köz­benjárása által igen olcsó kölcsönt eszközöl ki; az ajándék pénzt felszedte s tovább állt. Hogy a gaz csaló hurokra kerüljön valahol, ahol ily aljas csalást akar elkövetni, ismertető jelül jó lesz itt leirni. Testalkata magas, szikár, őszes barna hajú, barna bajuszú körülbelül, 40 éves. Mult hó 31-én Tapolczán önálló tanítói vá­lasztás volt. Kérelmezők 16-an voltak s ezek közül, a városunkban működő Stefanies János sz. lászlói segédtanító nyerte el az állomást. Gratu­lálunk neki! Nemo. Pünkösd ünnepe is derült, tiszta meleg idővel köszöntött be. De hát hogyan tudjuk mi Radegund­ban hogy pünkösd van ? bizony nem is egészen tré­fás kérdés! Itt a gyógyvendégnek egyik nap olyan mint a másik, — fnmepi látványosságok nincsenek, melyek a ügyelmet magukra vonnák, — de még a pünkösdi liba pecsenye sem járja, mely talán az inyenczek előtt elég figyelmeztetés volna arra nézve, hogy a mái nap még sem olyan, mint a többi; mert hiszen mi is volt ebédünk Pünkösd napjait? Karfiol becsinált borjú hússal, vesepecsenye burgonyával gar­nírozva, és mákos patkó, — hát vacsorára maradt talán a liba pecsenye, oh nem, ugy látszik megke­gyelmeztek életének, — vacsoránk aludt tej fekete kenyérrel. Hát most már mégis miről tudjuk meg, hogy pünkösd van? Lépten nyomon uj vendég, uj arcz, itt hárman-négyen , ott ötch-haían egy csomóban, egész családok, apa, anya gyermekek, mi ez? hon­nan e mozgósított nagy publikum? Abban nyertük ma gyalázat; át a dolognak, — hogy ma mint pünkösd napján Gráczból gyalogolt és kocsikázott ki a fris­levegő után áhitozó városi lakosság. Tanügy. A népiskolai tanítók számára a f. évi nyári szünidő alatt 6 heti póttanfolyam fog tartatni. 1. A magyar nyelvet nem bírók számára, a magyar nyelv elsajátítása czéljából, a megyénkhez legközelebb eső Györ és Szombathely városokban 70 krnyi napi díj és jutányos elszállásolás élvezete mellett. — Az úti­költségek az iskolafentartók által fedezendők. 3. A tornázásból Bpesten, a Duna balpartján, a nemzeti tornaegylet csarnokában, és a Düna jobb partján az I. ker. Ivriszlina-városrészi tornaegylet csarnokában. Mint a két helyen felvehető lesz összesen 60 tanító, kik egyenkint. 80 frt. segélyt kapnak, melyből az uti költség is fedezendő. Felvétetnek olyan, nernidős ta­nítók, kik a tom:izásban még kevés jártassággal bírnak. A pőttanfolyainok kezdetét illetőleg, csak a szombathelyire nézve van biztos tudomásom, mely f. évi jul. 4. megkezdetni s aug. 12. bezáratni fog. Azon tanító úrak, kik e póttanfolyamok valamelyiké­ben részt venni óhajtanak, szíveskedjenek az illető tanfelügyelőhöz intézett, a tauképesitési okmánynyal, és a jelen alkalmazásukról szóló bizonykványnyal felszerelt folyamodványukat f. é. jtni. 20-ig hozzám beterjeszteni. Veszprém, 1882. máj. 28. Sláhly György. kir. tanfelügyelő. Fürdői levél. Radegund, 18S2, május 50. Múltkori levelem szerint majdnem magam is megijedtem a hidegtől, hogy is ne, ha van vén asz­szonyok nyara, miért ne lehetne vén asszonyok tele is. De ugylátszik kidühöngte magát az idő, * megkegyelmez nekünk szegény pátienseinek, kik at­tól kezdtünk már félni, hog> r belefagyunk a fürdő kádba, s ugy járunk mint a miskolc/.i kocsonya. Ma már 16 R. fok mellett kezd élvezetet nyúj­tani a szép látványt nyújtó fenyves, melynek minden egyes fája világos zöld uj hajtásával díszeleg, mintha csak zöld sallangokkal volnának körül aggatva, kissé kábitólog terjesztve az úgynevezett fcnyfi illatot, mely­nek belélegzése oly jótékonyan ható. Itt, töltjük a nap legnagyobb részét, majd minden pad elfoglalva, me­lyeken meg-nteg pihenni a kúrához tartozik. Xcha pihenés közben egyik másik el is szendéiedik, kü­lönösen, kik az orvos által szabott séta időt megszok­ták nyújtani, s igy jól kifáradva kezdik a pihenést, s legfeljebb egy mókusnak.! mely Itt igen sok van, egyik fáról a másikra zörejt keltő átugrása ébreszti fel. Ur. JVovynak több háládatos patieusc, még a mult évben megpendítő; hogy méltó miszerint neki mint a ladeguudi gyógyfürdő orvosának, hála és el­ismerésük jeléül, egy az (utókor előtt is érdemeit fennenhirdető emlék állitlassék fel, az eszme elfogad­tatott, a terv elkcszitetetl, ^ a mintegy 2—300 írtba kerülő Novy-cinlékre gyüjtics eszközöltetett. Miután a gyűjtés a kívánt összeget biztosította, mert hisz ki vonná meg ily módon is elismerését Dr. Novytól, ki őt. ismeri, elhatároztatott a munka megkezdése. Kgy e czélra nagyon alkalmas hely kiválasztatott, t. i. a radeguudi hegyoldalban levő egyik szikla csúcs, mely kissé plauiroytátik, s c helyen leend az emlék felál­lítva, oly imponáló hely, hj»gy már távolról és sok oldalról a sétálók figyelmét magára vonhatja. A munka nagyban folyik, de befrjefeést valószínűleg csak a nyár közepe felé uyerend, leleplezése mint hallatszik nagy ünnepélyességek közt fog végbe menni. Meg­jegyzendő, hogy ezen Novy-omlékel tervező és ke­resztül vivő bizottságának éléit magyarok állanak, niak és rinl. — A „Regenyvilag" e valóban kiváló szépirodalmi folyóiratunk, ujabban megjelent 16-ik és 17-ik füzetével ujra tanúsítja, hogy méltó arra az elismerésre, melyre a második évfolyamban megjelenő vállalat rövid idő alatt tett szert úgy a hazai sajtó, mint a nagy közönség részéről Az ujabbi füzetekben folytatólag közli Jókai Mór „Egy játékos aki nyer" cz. regényét, Fanghné Gyújtó Izabella, ,.A multak árnyai" cz. regényé­nek folytatása mellett még V. Sárffy Ignácztól „Tüz a hamu alatt" cz. elbeszélést közöl. Ebers György, regénye: „Egy polgármesterné a XVI-ik századból" e füzetekben nyeri befejezését. — A 17-ik füzetben egy uj kiváló regény közlése kez­dődik meg, u. m. Daudet Alfonznak, „Tarasconi Tartarin uram jeles kalandjai" czimü humoros müve. Fái J. Béla fordításában A „Regényvilág" hosszabb közleményein kivül, még apróbb érde­kes rajzokat is közöl, igy legujjabb számában Roseggernek egy sikerült humoros rajzát, azon­kívül költeményeket, apróságokat sat. A „Re­gényvilág" előfizetési ára félévre 3 frt, egész évre ö frt, füzetenként 25 kr.-ért is megszerezhető. Az előfizetések Révai Testvérek könyvkiadóhi­vaialába Budapesten vagy bármely hazai könyv­kereskedéshez intézhetők. — Az „Üstökös' 4 legújabb száma a szo­kott eleven tartalommal jelent meg. Czimképül Dárday Sándor arczképét közli, mint temetke­zési egyleti kapust, többi képei a lefolyt bos­nyák-vitát karrikirozzák igen találóan. Szövegé­ben tárgyalja a politika és társas élet minden napirenden levő kérdését s mindenütt győzi egész­séges humorral és szatírával. Ajánljuk e kitűnően szerkesztett, legdíszesebb kiállítású élczlapot ol­vasóinknak. Ára negyed évre 2 frt. — A „Képes Családi Lapok" 35-dik számának tartalma: Már késő! Elbeszélés; irta Cserhalnn T. M. — A várnai csata. Költemény; irta ifj Ábrányi Kornél — Csak. Beszély; irta Vörös Kálmán. (Folytatás.) — Kétszeresen meg­mentve. Utazási emlék. H. H. után Belladonna. Egy miniszter regénye. Novella; irta Wirth Bet­tina; fordította Vrana Hermin. (Folytatás) — Egy bizarr éj. Beszély; irta Antonio Borilli, for­dította Nyitray József. — Gödöllő Karczolat: irta Erdélyi Gyula. A nihilisták áldozata. Humoreszk. Sch. A. után irta Philantrop. (Folytatás.)— Ké­peinkhez. Nem vádollak . . . Költemény; irta Lévai Sándor. Kép „A berlini egészségügyi ki­állítási palota. — Az irgalmas szerzetes. — A kis rabszolga. — A „Magyar Lexikon" 103. füzete megjelent, mely kukoricza szótól — Lángéig ter­jed, — s mellékletét természettani műszerek rajza képezj. — Ara 30 ki;. TÖR VÉNYSZÉKI CSARNOK A veszprémi kir. törvényszék'büntető osztályánál a jövőhétre kitüzettek: Június 5-én végiárgyalás; Sikkasztással vádolt László Bcncze István, ellwii •üjpyoeH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom