Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-01-15

Francziaország kémszolgálatában állottak. A bűnösök e felfedezést megneszelve, a franczia követ palotájába menekültek. A tizek tanácsa erről értesülvén, a követ palotájába egy csapat katonát küldött két ágyúval. A követ engedve az erőszaknak a bűnösöket kiszolgáltatta, kik a Szt. Márk terén nyomban felakasztattak. A párizsi udvarnál a követ palotájának erőszakos megtámadását súlyos sérelemnek tekintették és azzal torolták meg, hogy a király Velencze követét Venioz-t két hónapon át egyszer sem bocsájtotta maga elé- Midőn aztán haragja lecsillapult, magához hivatá és e szavakkal fogadta: „Ugyan mondja meg nekem, mit csinált volna, ha ez önnel történik ?" Felség — válaszolt a követ — én az eröszakot, felséged áruló alattvalóinak önkénytes kiadása által megelőztem volna." E válasz teljesen kiengesztelte a királyt. Ez ellen csak azt lehetne felhozni, hogy ezen esetben a politikai büntettek légsúlyosabika forgott fenn; az illetők közönséges honárulók voltak a legveszedelmesebb fajtából. Midhát basát pedig az európai közvélemény méltatlanul üldözöttnek tartotta, e két eset között tehát analógiát nem találunk. Eltekintve tehát attól, hogy egy államnak sincs jogában egy másik állam belügyeibe avat kőzni vagy a törvényes souverain eljárását saját alattvalói irányában bírálat alá venni és kutatni vájjon ezek irányában törvényesen vagy törvénytelenül jár el, ugy bizonyos más felöl, hogy az államoknak e részben követett gyakorlatában oly példára is akadunk, mely azon pontban, hogy annak hősét is udvari inlriga üldözte a fenforgó concret esettel mégis nemi analógiába hozható. Ripperda báró egy régi hollandi család tagja, elsőbben a szövetséges rendek (états généraux) hadsereg élén mint ezredes szolgált, később mint Hollandia meghatalmazott ministere a spanyol udvarhoz küldetett. Két évi tartózkodása Után nevezett udvarnál annyira megnyerte V. Fülöp kegyeit, hogy ennek kívánságára spanyol szolgálatba lepett át s mint Spanyolország követe a bécsi udvarhoz küldetett, onnan visszahivatván, a király berezegi rangra emelte és ráruházta külügyi és pénzügyi tárczát minister elnöki hatalommal annak ezime nélkül. K gyors emelkedést főleg annak köszönhette, hogy mint a király bécsi követe páratlan ügyességgel hozta létre a két udvar között a rég óhajtott őszinte kibékülést. Annál meglepőbb volt tehát, hogy később mint minister ellentétben addig követelt elveivel roszul leplezett ellenséges állást foglalt a bécsi udvar irányában. Königscgg gróf a császár madridi követe ennek nyomára jővén, nem késett e miatti aggodalmait; a királynéval közölni, hangsúlyozván előtte azon gyanúját, hogy ezen ministernek gyakori érintkezései az angol és hollandi követekkel vele azt sejtetik, hogy ő titkon e követek érdekeit szolgálja. Kevéssel ezután a császár egy autográf levelet intézett a spanyol királyhoz, a mely levélben ezen panaszok és gyanúsítások ismételtettek. A király ekkor azon ürügy alatt, hogy a berezeg túlságos megterheltctésén könnyíteni akar, a pénzügyi tárczát elvette tőle. Rippcrda ezáltal hatalmának leglényegesebb tényezőjétől látván magát megfosztva, arra kérte a királyt, hogy mentse fel öt a többi teendők alól is. A király egy semmit mondó mosolylyal fogadta ministerének e kérelmét és vele az nap 'éjjeli 11 j yerain hatalmával és mert az továbbá az álóráig dolgozott a királyné jelenlétében. ; iam érdekeit érzékenyen fenyegető visszaclésekMidön e késő éji órában a berezeg lakására érkezett, akkor már ott várta a király államtitkárának La Par marquinak levele nek válhatnak kútfejévé és mert végre ezen úgynevezett jog nem áll semmi összefüggésben azon indokokkal, a melyek a követi jogok és kiváltE levélben az államtitkár tudatja vele, hogy ságok megállapítására vezettek, a király saját kérelme folytán méltányosnak ta- Az Összes követi privilégiumok egyedüli lálta lemondását elfogadni és addig a mig szol- | alapja az,, hogy azoknak oltalma alatt a követ gálatait legbölcsebb belátásához képest ismét igénybe venné, részére 3000 pistol évi nyugdíjat rendelni kegyeskedett. Ripparda, kinek sejtelme sem volt arról, hogy a király tőle megválni akar, e levél tartalma által megsemmisítve érezte magát, és a királyi várból, hol eddig lakott, azonnal átköltözött a városban bérelt lakásába. Nem lehet tudni vájjon csakugyan a nép haragjától tartott-e, vagy azt hitte, hogy az udvari intriga nem fog e lépésnél megállapodni, és hogy helyzete e kegyve.-.ztésnél még súlyosabb következményeket vonhat maga után, Ripperda azonnal magához kérette a hollandi követet és vele tudatta, hogy Madridban az ellene felbujtott nép dühe elől nem menekülhet máshová mint az ö palotájába, a mit tőle csak ugy tagadhat meg, ha öt vesztének átadni akarja. A hollandi követ Vander Meer sajnálatát fejezte ki, hogy azon számos érdeknél fogva, melyhazáját a spanyol udvar jó indulatára utalja, kérelmét nem teljesítheti; de nem akarván öt balsorsa esélyeinek kitenni, öt a maga felelősségére az angol követ palotájában fogja elhelyezni. Mr. Stanhuze (később lord Harrington) Angliának követe a spanyol udvarnál ekkor épen idegen állam területén hazája érdekeit függetlenül és erélyesen képviselhesse. Ezért kellett a követet s mindazt ami hozzá tartozik sérthetlennek nyilvánítani. A sértheüenség tehát csak arra terjedhet ki a mi a követ személyével és hivatalával bizonyos vonatkozásban áll. De az ilyen állam alattvalói és a követ között semmi ilyen nexus nem létezik, azokra tehát a követi jogok és privilégiumok semmi hatálylyal sem bírhatnak. Azért egy állam sem ismerheti el azt, hogy a követi palota bárkit is megvédhessen, a ki az ö törvényes jogszolgáltatási hatósága alá tartozik. Mert valamint egy állam sem teheti azt, hogy a követet, bármely súlyos bűntettért saját bíróságai elé állítsa, kivéve ha a követ az ö alattvalója, a mi már alig fordul elő; ugy a követ sem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy bárkit is elvonhasson a sou- I verain törvényes jogszolgáltatási hatósága alól. J A követek menedék joga ennél fogva nem j csak hogy soha el nem ismertetett, hanem a J hatalmak az ellen mint belügyeikbe való illeték- j telén beavatkozás ellen, mindig eröszakot alkal- I lejön és egymásra halmozódik, a tüzet maga elfojtja. E fiizmentő géppel kapcsolatba lehet hozni a létező^ vízvezetékekéi is, sót ahol drótfüggöny vau, ott egyj a 1 roszceniumban alkalmazott vízcsőnek nem is sza-g bad hiányozni, - mert a füstöt annak kell vissza tar-íl tani és a vasfüggönyt folyvást nedvesíteni, hogy á( nc melegedhessék. A hol ezek meg vannak, ott a közönség nyugodtan nézheti a nézőtérről, keresztül a vizén és drólfüggönyön, miként teszik tönkre a tűzoltók azt a diszletet, ami nem birf. elégni, mert egy ilyen színpadról, egy szikra tüz vagy füst ki nem jöhet. A tüzmentőgépnek ennyi magyarázatából, minden szakértő okulhat, s ha fog ember találkozni ezen a nagy földgömbön, aki nem fogja fölöslegesnek vagy kivihetei lennek találni, annak szívesen szolgár luk szükség esetén hozzávaló részletes rajzokkal, anélkül, hogy a kivitelre vagy akár milyen anyagi haszonra' számítanék. A mi a kivitel költségét illeti, mondhatom, hogy meg lehet kevésből csinálni, mert a durva öntött vas uagyoii olcsó. Városi közgyűlés. 1S82. jan. 14-én. Woiía József polgármester a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap János, Antal (iábor, Szelestey Lajos, Dr. Lőwi László és Hanauer Béla képviselőket nevezte ki. Elnöklő polgármester jelenti, hogy Zimmerman János lovajj a városi rajz iskolára az évi 600 frlos adományát ez évben is megküldötte; hálás elísmerésmaztak. Pia azt némely államban megtűrték, ugy | se| v

étet.ik tudomásul. az csak nagyobb veszélyek elhárítása tekinteté- ! D|

. Löwi u.szló indítványt, terjeszt elő a Pápabői történt és az jog akkor sem volt. hanem j keszthelyi vasút kiépítése iránt a kormányhoz inléAranjuezben időzvén onnan csak ezen eseményt J visszaélés, mely csak az illető állam erőtlenségé- I </,endő kérvény, és az adóhátralékok leírása tárgyákövetö napon tért vissza Madridba. j bői vagy esetleg nagyobb concessiók fejében tart- j ban. Mindkét indítvány tárgyalása a jövő közgyűlés Meglepetése elképzelhető, midőn látta, hogy J hattá fenn magát. • napirendjére tüzetett ki. a néhány nap előtt meg hatalmas miniszter, most j Igaz, hogy a fejedelmek korábbi időkben i »'

:i

l> János kir. tanácsos, képviselő indítványa, mint menekült palotájában rejtőzködik. j nem voltak idegenek attól, hogy azt mint jogot ; '"

c|

y szerint a telkii apátsági birtok visszaváltása Stanhuze rosszat sejtve a herczeget e lépé- j követeik részére igényeljék, de arról mint köte- l folytán a vallás és tanulmányi alapból felállítandó sének indokai felöl azonnal kikérdezte. Ripperda j lességröl saját területükön mit sem akartak tudni. ! »agygy.nnasiun.nak a pápai kis gymnasium átalakitábiztositá öt, hogy ez esetben sem hűtlenségről, | Már pedig egy jog, mely a reci procitásra nem j sÁi Jelmezzé a varos, egyhangúlag elfogadtatván, sem árulásról, sem kegyelem vesztésről szó sem \ alkalmas a nemzetközi jog rendszerében, melynek j lehet, hiszen a király fényes évdijat rendelt szá- j a viszonosság alapelvét képezi, soha sem foglal- : mára, a mit La Par marquis levelével igazolt, j hat helyet. De egy jog hogy gyakorlatba lépAz egyedüli ok, mely öt e lépésre bírta az, hogy j hessen kell hogy megfelelő hatalomra támaszkod- ! nem akarja magát az ellenségei által felbujtott ' hassék, a mi a követek menedék jogánál teljesen madridi nép insultusainak kitenni. a felirat szerkesztésével a jegyzó'ség bízatott meg. Olvastatott a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének egybeállításával megbízott küldöttség- jeicnlése az állandó választmány véleményével, mely szerint a névjegyzék következőkép állapíttatott meg. Rendes ragok: Gróf KslerSíanhuzc nem vonta kétségbe a herczeg j mindig előfordul, hogy egyesek a követek oltalszavainak valóságát, de kijelentette, hogy hatá- 1 mára apellálnak és nincs kizárva a lehetőség, rozatáról csak akkor értesítheti, ha e tárgyban j hogy ilyen esetekből az illető áilamok között a királylyal értekezett. Kiismervén ez által, hogy még ma is kellemetlen súrlódások támadnának, nincs joga a király alattvalójának, ennek akarata \ a civilizált államoknak érdekében állana ezen elérhetlen. Minthogy aznnbaii a gyakorlatban még : |,i

ÄV Mór, Gróf Esterházy Jenő, Tóth Lajos. Schneider Lipót. Eöry .Szabó Sándor, Mikoviii\i Ödön, l'iöiy Karkas Kálmán, Máday Izidor. Zárka Dénes, Pap János. Misszori Ferencz, Steiner Manó. Koréin József, Horváth Lajos, Baráth Ferencz. Bermiiller József. Deutsch Márton, Körmendy Pál, 1 gyakorlatból Ez az esemény nagy port vert föl az intéző körökben, hová Aladár járatos volt, sajnáltik e pechjet, mint ők nevezték. A haldokló tekintete föltárta Aladár előtt önkeblét, de nagyvilágban nem szabad azt észrevétetni. — Vig arezot kellett mutatni hisz a fényes esküvő oly közel volt. — Ajkával mosolygott, de szivében fájdalom dult. — Nem lett volna elegáns dolog ilyen esemény miatt a fogadást elveszteni. Az esküvő a kitűzött napon nagy fénnyel megtörtént, hol a casinói társaság minden tagja jelenvolt, hogy meggyőződjék a fogadás 1 elmeneteléről. A mint kijöttek a templomból, köréjük sereglettek az ifjak, kiket nejének egyenként bemutatott. Uraim ismerjék el, hogy a fogadást megnyertem ; ezzel pisztolyt ragadott ki zsebéből s golyót röpített agyán keresztül. Neje elájult, de az urak elismerésüket fejezték ki: Vicomtc Aladár de %* lovagias férfiú volt. Kevés mondani valónk van. — A párisi lapokból Magyarországba is elszivárgóit ez esemény isire; honn máskép ítéltek felőle. — Az ítéletet elhallgatjuk, csak azt mondjuk még el, hogy Aladár rhindenét Netti szüleinek hagyományozta, --- — kiknek sikerült volna a fényes goscheft, ha megértek volna cz örömhírt. De ők már megtérlek az ö Jchovájukhoz, hol nincs ereje a földi gyarlóságnak. Ida fényes partiét csinált az események befejeztettek. Ssfy Lajos ellenére menedéket adni. A király miután csodálatát fejezte ki az ' jogelvre fektetni, iránt, hogy a herczeg a követhez menekült, elis- j Addig mig ez megtörténik merte az utóbbinak correct magaviseletét és csak j kifejlődött szabály gyanánt az áll, hogy a követ arra kérte, hogy a herczeget ne engedje palota- ; a hozzá mer.ekülöt a kit az illető állam törvényes jából tévozni addig, mig ez hivatali utódjának 1 j

G

g czimen recclamal kénytelen kiadni, mert: ha bizonyos fontos ügyekről be nem számolt. j nem teszi az illető állam precedens esetekre táStauhuzc teljesen megnyugtatva a király j maszkodva, eröszakot alkalmazhat. Igy tett volna szavai által értésérc adta a berezegnek, hogy a j kétségtelenül biztonságot palotájában továbbra is élvezheti, de eddig még soha nem szabályozott kérdést positiv \ Barthalow István, Blau Adolf, üngár Sámuel, Dr kéri egyszersmind, hogy onnan egy pilhnaira sem távozzék, mert ö erre szavát adta a királynak. Alig távozott a követ a királyi palotából az udvari intriga mar is mozgásba hozta összes rugóit. Megértet tek a királylyal, hogy mekkora veszély származhatík abból, ha a herczeg, ki any- 1 alapján mégis megkisérlenék, annak sikere, a nyí fontos állam titoknak birtokában van, továbbra j politikai constellatiokon kivül mindenkor és kizáis meghagyatik a követ hazában. Es a király j rólag az illető államok engedékenységétől fog gyenge volt az udvari párttal szemben. Csak : függni, annyit kötött ki magának, hogy a követ előtt j mondott szavait ne depavonálják. Es pedig nehéz j dolog volt, mert a király ártalmatlannak nyilválleeliiik'z Kde . il.inauer Béla , Stern Ármin , Sze1 bauer János, Lázár Benő, Biró István, Bognár Gábor, Kiss László, Morvay György. Berger Vilmos, Tennél Mihály, Spitzer Salamon, Neubauer .József, j Vcisz Adolf, Xéarcr Ágoston, Rikory József, Mattus i Károly, Nobel Armin, Wiiihofler János, Nagy István. I Neiimau Jakab. Saary Lajos, Kohn Farkas, Schlej singer Lipót, Galamb József, Makara György. Boa török kormány is. ha a smyrnai ; Cs

„

r f.stván, Kisler Fülöp, Berger Ferencz^ Ajkay con.,ul Midhád basát ki nem szolgáltalja. Igaz \ |,„

rc

, Kohn Móritz, Klein Jónás, Klein Salamon, hogy a franczia kormány erre repressáliákhoz j Veisz J. E. Ko .11 Sámuel, Schlesinger József, Toch nyúlhat vala, a mi azonban Midhat sorsán már j József, Schosshcrger Márk, Steiner Bernát, Wolf nem segített volna. Es épen ez okból az államok j Lipót. Schwarlz Bernát, P. Szabó Károly, Tarczy ezt ma már mint jogot nem vindikálják többé és 1 Dezső, Moisinger Jónás, Gelder Ferencz, Iglauer ha a nemzetközi humanismus és méltányossá^ í János. Soos Dániol, Gold Sámuel, ifj. Fleischner nitotta a herczeget, most pedig arra lett volna szükség, hogy bűnösnek declaráltassék. Első lépés gyanánt alkalmasnak látszott arról gondoskodni, hogy a herczeg a követ palotájából meg ne szökjék, a mit indokolni is lehetett, mert nem lehet egy követtől sem azt kivánni, hogy egy idegen állam érdekében vendéA színházak tűzbiztonságáról. Színházunk gépezetének derék tervezője, G a I ó György a budapesti népszínház gépésze a következő ezikket irja a .,Budapesti Hirlap"-ban. A ki valaha színpadot látott, az tudja, hogy milyen az a zsinórpad. mikor tele van aggatva függönyökkel. Ha olt tüz támad, azt csak ugy lehet oltani, ha a függönyökéi, leeresztik. De hogy legyen gének porkolábja legyen, és ezen felül Stanhuze ! mindig ember, a ki lélekjelenlétét cl nem veszítve, le eszközei is elégtelennek arra, hogy egy ily fon- ! nieri ereszteni az égő függönyt, arról, a más ember tos személyt kellő őrizet alatt tarthasson. | léiek jelenlétéi ól senki sem kezeskedhetik. — Ez vitt. La Par marquis tehát arról értesítette a 1 iU,a a Ä«"«'»'«««S ,,H

«" valamint, a vasfüggöny lekövetet, hogv bár a király teljesen megbízik I «™«'<-«™ W «MWel azon mód lelehrt adott szavába, nehogy mégis a- herczeg ismert «'f *™!» »;

sil,l

'

r

''

a,,i «««1«**«* ijeszteni, ha mind, . járt százszámra lógnának is ott. ügyességével jóakaratát knatsza, nagyobb biz- .'. .... .... • M-'UM J 1 •• \. * 1 wi - Hogy szakértőknek ne kelljen a lejüket tömi tousag czeljabol de meg a követ erdekeben is, • ' , b •• , *> »Je lehetőségen, megmagyarázom az egvszciu módját, a király azt határozta, hogy palotája ele katona !-•••' őrséget fog állítani. Közvetlenül a levél megérkezte után egy csapat a spanyol év vallon gárdából állást foglalt a követ lakása előtt és a parancsnokló tiszt ugy a bc- mint a kimenőket a legszigorúbb vizsgálati alá vette. Nagyon hosszas volna azon diplomatiai levelezéseket előadni, melye): részint a spanyol kormány és Stanhuze, részint cz és brit kormány között folytak. A spanyol udvar minden lépésével erőszakosabb lett, mig végre egy tábornok élén katonaságot küldött a követ palotájába és ott a herczeget a követ erélyes tiltakozása daczára is elfogatta. A herczeg Segovia várába záratott el, de ártatlansága kiderülvén, szabadon bocsájtatott. Ez bizonnyal a képzelhető legenyhébb eset, mely a követek menedék jogának gyakorlatában előjöhet. Es a czél az esetben sem éretett el, a menedék jog érvényre elismerésre ezúttal sem jutott, és nem fog eljutni hihetőleg soha sem. Nem. azért, mert e jog ellenkezik az állam ?ou« minthogy én magam ugy is csak kevés vagy talán semmi hasznát sem vehetem többé. Minthogy a zsiuőrmidoiii függő díszletek mind ellensúlyban lóggnak, adjunk azok ellenébe egy másik ellensúlyt, mjely egy sülyesztőbcn vagy akár hol alkalmazóit hengeren egy fékezővel feunlartatik, ez a fékező összekötést kap azon helyről, hol a vasfüggöny emeltyűje vau és adunk neki olyan emeltyűt mint a vasfüggönyé. Igy elkészítve, tűzesetén az az ember aki rendesen a vasfüggöny emeltyűjénél áll és a színpadon minden mozdulatot lát, a tüz támadásánál megereszti «t vasfüggöny emeltyűjét, cz lerohan M cz alatt a másik emeltyűvel megereszti a „Tüzmcutögépct'' is (mert annak nevezené). Ez a , tüzmej!tőgé|t felhúzza a függönyök ellcnsuly-vasait és miután a függönyöket az ellensúly-vasakon kivül nem tartja semmi, magától értetődik, hogy a díszleteknek le kell jönni a *ziii|iadru még akkor is, ha a .színpadon díszlet van felállítva, mert ezesetbcu a lécek mind eltörnek. Lent aztán könyebbcu ellehet velők bánni mint. i\ levegőben, függő állapotban. Itt akár agyon is lehet matafu-goszozni, ha tetszik, valószínűnek tartom azonban, hogy az a sok vászouy, mely a padláson van, ha mind egyszerre Mór, Kolosváry Gyula. — Póttagok. Bánóczy Pál. Lőwy Jakab, Böhm Mátyás, Schöpf Gyula. Löwy Adolf, Fischer Dávid, Klein Mór. Fellner Jakab. A küitanács tagjaira nézve Ä tag által névsze: rinti szavazás kéretvén, Paál István elnöklete alatt ' Csizmadia Károly és Obermayer József képviselőki i " j bői álló küldöttség neveztetett ki a szavazat szedésre, j Béadatott 4.7 szavazat, ebből nyert Pap János 47. j Beimüller József. Pál István. Kiss László, Tóth Laj jos 46, Horváth Lajos 45, Lukonits Pál 44, Lőwy ] Mór 43, Löwenstein Adolf 37, Csizmadia Károly 36. i Lazányi Béla 33, Szelestey Lajos 32 szavazatot. '• Iv/.után egyhangúlag megválasztattak az á l1 la 11 d ó v á I a s z t 01 á 11 y b a Pap János , Antal i Gábor. Bermiiller József, Blum Mór, Csajíay Dá; iiíül. Csizmadia Károly. Galamb József, Hanauer ! Béla, Horváth Lajos, Kiss László, Dr. Koritschoner j Lipót. Kovács István, Lazányi Béla, Dr. Lőwi Lás/dó j Lőwi Mór, Lukonits Pál, Löweustein Adolf, Makara ! Györay, Nagy István, Obermayer József, Paál Istj ván, Rcguly Nándor, Dr. Rcelmitz Ede. Hikó

f

y József, P. Szabó Károly, Szelestey Lajos, Tóth Lajos, Vágó László, Voyta Adolf és Varga Ferencz. az árvaszék kültagjaiul: Bermüller József, Dr. Koritsoner Lipót, Kovács István, Lőwi Mór, Lukonits Pál, Páál István, Pap János, Rikóty József, Saary Lajos, Tóth Lajos, Vághó János és Vághó László; az iskolaszék tagjaiul: Antal Gábor, Bermiiller József, Bocsor István, Hanauer Béla, Horváth Lajos, Kiss László, Makara György. Ocsovszky Kázmér, Proszt János, Dr. Steiner József, P. Szabó Károly, Szelestey Lajos, Szilágyi József, Szvoboda Vcnczel, Vághó János cs Vály F. választattak. Központi választmányban egy hely üresedésbe jővén, abba Dr. Kövy József választatott. Veisz Adolf fogyasztási adó bérlő pótadó elengedése iránti kérvényére az 1881. és 1883-ik évi pótadóklól felmentetett. Házi szegények segélyezésére szolgáló alapítványokról vezetett, 1880. évi számadás s/.ámvevőileg fölülvizsgáítatván, helyesuek találtatott, kezelő városi tanácsos a felelősség alól felmentetett.. Olvastatott a 71. honvédzászlóalj átirata, melyben a laktanyában többféle igazításokat, illetve javításokat kíván. — Tekintettel azon körülményre, hogy a város a honvéd laktanyát azon feltétel alatt ajánlotta fel, hogy annak fejében az állandó katonaság beíszállásolástót a város felmentve leend, a jelzett lie-f