Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-05-28

JVIegJeleniU. mi n ti »n vasárnap. Közérdekű sürgős közlesekre ko*onkin£ rendkívüli •szamok is - " adatna-; kí. A lap szellemi és anyagi, részét , illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendök. Bérmenf ellen levelek, .iiert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szo kes?tö Dr. FENYVESSY FERENC. PÁPAI LAPOK. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések a laji szániára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-eolieguuui épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 Irl. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezái. Egy szám ára 15 kr. II ír dele sek 1 lia.-álios pclUsor térfogata után & kr, iiyilltérben £ő krral számítalnak. Bélyegdíj tiiindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápá város Jnatóságáiialc, a pápai JótélcoiiA- uoestvlei-. isn>6rpiffrii»üyiií- i a„/> i.,,../,...«!,,.. ,.»„„,, ' ^ . „ .„, , . , . t

, J ™

J OL , IMIICI eneije.s/.ii!-. lovebz-, koi-Obolya-, tuzoltoegyleteknek, apapai lcerteszeütarsnlatnalt es több i>ápa vidéki egyesületnek Jiivatailps; közlönye. Pápa. Í8S2. május 27. —h.) Viharos gyűlése voll a mull csütörtökön városi képviselő testületünknek. lanak, nem láljuk egy erkölcsi testülethez, egy rendezett tanácsú város képviselő loslüJeléhez méltónak azt, hogy meg csak szavazás alá is bocsássa azt a kérdést: mcglarlsuk-e mi feleli legkevésbé sem lehel csodálkoznunk, I a törvényi, vagy n% j,

y>Zi

,| egyenlő érvényű ha tekintetbe vesszük az utólag tudomásunkra [ nek tekintendő statutumokal.? jutott gyanúsításokat, melyekkel a kedélyek annyira felizgatva lőnek. — Elmondniotl. hogy az iskolaszék kiakarja játszani a közgyűlés jogkörét,— már elígérte az óvoda vezetői állomási, sőt Ián meg is választolta kegyelljél-stb. Pedig bál távol áll az iskolaszék és annak elnöke minden ilyes maneuverlől. - A városi képviselő testület kimondotta az óvoda vezetői állomásnak pályázat utján leendő betöltését, niogállapilá a dijjazás összegéi, helyeslő tudomásul vette az iskolaszék azon intézkedését . hogy a pályáznllan részvételre jogosítja a nőket is, s megkívánja a pályázóktól az óvoda vezetésre képesítő oklevelet, az iskolaszéket bizván meg a további leendőkkel. -- Az iskolaszék tehát teljesen jóhiszeműséggel járt el akkor, midőn a pályázat lejártával elnöke utján lépéseket telt a választásnak a lörvénvben előirt formák szerinti megüulása iráni ; annyival inkább mivel ezen teendőkre az iskolaszékel a lörvény és főleg városi szervezeti szabályaink, melyeket épen a városi képviselőtestület alkotóit, és a felsőbb hatóságok megerősítettük, kötele/lék. Nem vonjuk kétségbe azon nézetnek jogosultságát sem, mely czélszerüségi szempontból és az önkormányzati jogok szélesbitése indokából az ily"állomásoknak közgyűlés által betöltését kívánja érvényesíteni. — Meri megvalljuk, nem látunk okol aggodalomra, hogy a mi rendezett tanácsú városunknak intelligens és hivatásának magaslatán álló képviselő testülete helyesen választani ne volna képes, és nem zárkózunk el oly indítvány előtt, mely a szervezeti -szabályoknak, statútumainknak ily irányban módosítását czélozza. — De addig mig a törvény szellemével megegyező, és feltélien érvényben levő statútumaink fennáltik az országos nyugdíjazásban. — IIa tehát az elmozdíthat lunság és nyugdíj kedvezménye kiterjed az óvodavezetőkre is, ezen elmozdílbatlan és nyugdíjas hivatali állomásba jutásnak sem lehetnek más formaságai, mint a minői a lörvény amazokra nézve nicgállapilolt. Az az indítvány, mely a városi gyűlés \ Fontos elvi kérdésről, egy hatósági kölegutóbbi határozatának alapjául szolgált, azon j zegnek, az iskolaszéknek eljárása helyesséindokokra vau fektetve, hogy az 1868. évi géröl és törvényességéről levén szó, — a 38. I. cz. intézkedése az óvoda vezetőkre nem kisebbségnek nem lelie/ell az esetleges többterjed ki, és hogy a városi képviselőtestület \ ség állal egy a napirendre ki sem tiizölL és az óvoda vezető megválasztásának jogát az i csupán az iuditvátiynynl rokonszenvezök elöli 1875 évi 150. számú határozattal fentarlolta, ! ismert tárgy felelt hozott határozatban egyde ezek az indokok ma már nem hozhatók ! szerűen megnyugodni, hanem lelebbezés uljáii lel, miután az 1868. évi 38 l. ezikkel az 1876. XXVill. I. cz. vallotta fel, és a közgyűlésnek 1875. évi 150. számú határozatát 1878-ban megváltoztatta az egész hatósági szervezkedést szabályozó, és a felsőbb fórumok állal is megerősített statútum; melyek összhangzásba hozatva, kétségtelenné teszik, hogy mindaddig mig a felsőbb halóságuk engedélye, jóváhagyása mellett a slatulum megváltoztatva és érvénybe léptetve nem lesz, az óvoda vezetőnek megválasztásai az iskolaszék köréből elvonni nem lehet. Hogy az óvoda vezető a községi népoklalókkal ugyanazon hivaínli állományba tarlozik, és hogy az ezekre nézve az 186838: l. ez. állal biztosított elmozdilliallanság az óvoda vezetőkre is kiterjed, — épen a most egyik indítványozó Szelesley Lajos városi képviselő és iskolaszéki lag ur hangsulyoztn akkor, midőn az iskolaszék által a most végkielégítésben részesült óvodavezetővel kötőit szerződésnek felmondása czélozlatotl, és a felsőbb halóságok is Szelesley Lajos urnák akkori véleményével egyezően bírálták el a kérdési, kimondván az óvodavezetőnek fegyelmi uton kivül hivatalából elmozdithatlanságát, annyival inkább, mivel az 1875. 32. I. cz. a népoktatási intézetek tanítói közólt a nyilvános kisdedovó intézeteknek, oklevéllel biró vezetőit, lanilóil és tanítónőit is részesiÍIZ érdekeieden felsőbb leslüleluek dönlö véleményéi, határozatai kelleti kikérnie. fogadtatott a tanács és állandó választmány azon javaslata is, miszerint a felső tagbirtokra egy 3000 frtba kerülhető cselédlak és gazdasági épület emeltessék, — és hogy a kölcsön veendő összeg kamataival 12 éven át a bérlet jövedelméből múlhatatlanul letörlesztessék. Keizlár Lajos, a m. nyugoti vasút helybeli tisztviselője, magyar honpolgárság elnyeréseért folyamodván, a község kötelékébe felvételét kérelmezte, mit a közgyűlés egyhangúlag megajánlott. — A laki és zdldfautcák közt gyalog átjárásra alkalmas köznek beépítése -czéloztatván, az érdekeltek részéről ez iránt felszólalás adatott be, minek folytán az előbbi ut I öl szélességben továbbra is föntartatni rendeltetett. Olvastatott Pap János és Szelesley Lajos képviselőknek következő indítványa: Alulírottak, mint Pápa városa képviselői annak E püllkösli ünnepek alkalmával szállja j jöttek tudomására, miszerint a képviselő testület által meg a szent lélek jóságos kegyelme a vitázó j felek lelkületéi, s félretéve a gyűlöletei, s tisztelve az ellenvélemények jogosságál, karöltve munkálkodjanak a közügy érdekében, hogy vállvetett működésük állal biztosítsák a jólélnek óhajtóit és állandó virágzását! Városi közgyűlés 18S2. évi május -25-én. Woita József polgármester a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap János, Antal Gábor, Lazányi Béla, Lukonits Pál és Horváth Lajos képviselőket kéri fel. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása ezúttal elmarad

1

, jövőre lesz teljesítendő. Tárgyalás alá vétetett a kövezet és vasúti vámszedés engedélyeinek meghosszabbítása iránt előterjesztendő kérelem, azonban az ügy Blau Adolf, Antal Gábor ós Hanauer Béla felszólalása után napirendről levétetett, -— és a tanács utasíttatott, hogy a vasúti vám kiadásait és várható bevételeit összehasonlítván, a díjtételek tárgyában tüzetes javaslatot terjesszen elő. A városnak a felső mezőn levő tagbirtoka, és aulaiházi pusztája f. évi szept. 29-töl haszonbérbe adandó

[ levén, elhatároztatott a két birtok testnek külónrkülön, zárt ajánlat és nyilvános árverés utján 12 évre bérbe adása, — és a szerződés részletes feltételei megáUapittatlak. — Éldelt óvodavezetői állomás betöltését a tek. városi i képviselő testület jogköréből teljesen kivonni óhajtják, és azt állítják, hogy ezen állomásra az óvoda vezetőt megválasztani egyedül az iskolaszék jogosított, mi végből az iskolaszék tek. elnöke a választás vezetésére elnök kinevezésééit a tek. közigazgatási bizottsághoz folyamodott is. Minthogy az 1868. 38. t. cz. a népiskolákról és azok tanítóiról intézkedik, e törvénybeli óvodákról csak egy szó wem emiittelik; de az óvoda vezető nem is a tanítói rang fokozatban van, sőt, az előbbi óvoda vezetőt is a képviselő testület választotta ; — e jogát 1875-ik évi 150. számú határozatával fenntartotta, igy hidityáiryozzuk, mondja ki a képviselőtestület azt, miképpen az iskolaszék a pályázók beérkezett folyamodásait, véleményes jelentésével a képviselő testülethez mihamarább belerjeszsze, hogy a képviselő testület a választás megtartására kellő időben határnapot tűzhessen." Ez indítvány felett élénk vita fejlett ki, melyben Szelesley Lajos, Antal Gábor, Pap János, Horváth Lajos, Gyurátz Ferencz, Paál István és többen vettek részt, — a vita nem anynyira a felszólalók által, hanem a jelenlevők által tett tetszés és nem tetszés nyilvánítások miatt vált hevessé. — Mire a szavazás felállással megtörténvén, a közgyűlés jegyzökönyvébe következő határozat iktattatott. Az indítványra Antal Gábor iskolaszéki elnök ur kijelentette, hogy ö az 1878-ik évben alkotott városi szervezeti szabályzat 21. és az A megbüntetett kaczérság

1

. (R»j*0 Irta: Németh Ignácz. „Ismét e gunymosoly lebeg ajkai körül, mely szivemet tüzes tőrként hatja át, mely fel fellobbanó szerelmem utolsó reménysugárit is megsemmisítéssel fenyegeti? Oh e mosoly mindegyike jéghegyet torlaszol szivemben és mindegyike egy-egy nemesebb érzésem sirkövc lesz I — Mentsen fel már e tantalusi kinoktól, mondja bár, hogy nem szeret, — adja meg egyszerre a halálos döfést szivemnek — és megköszönöm, hogy felment ez-örökös haldoklástól De ne akarja, hogy még tovább is a kétely uralja lényemet és éjjel nappal marczangoljou szüntelenül, mert tovább nem állom ki!» és szomorúan csüggeszté le fejét hosszú szőke hajfürtjeivel, mint az ifjú tölgy lombjait, kiállott erős vihar után. „Ha, ha, ha .... ! pompás! — csak folytassa, folytassa tovább kedves Zoltán barátom, hadd lássam már én is a hires nőhódítót elemében mozogni, hadd halljam czifra beszédjeit és, mulattasson már bennünket is, mert mi is barátnői vagyunk, mint a többiek! Hallottad Ella e kesergéseket — ?! egészen a la Karthausi — és ehhez e szánalmat gerjesztő arcz! — Zoltán, gratulálom! ön tökéletes színész, mert bármily szerep legyen az, akár tragicus, akár comicus, akár szerelmes: ön mindegyiket igen jól tudná alakítani." Ilona diadalittasan nézte a szép halvány ifjúnak, arczán szavai hatását, melyek azt most még halványabbá tették. Örült e mai gyö>» ^elmének, mert Zoltán' mm a mindennapi ifjak közé tartozott, kiket egy pár szép szem, vagy egy bájos mosoly azonnal laugra gyújt s a hóditó rabjává teszi. O eddig erősen tartotta magát Amor támadásai ellen és a legerősebb támadások is megtörtek hidegségén. Most pedig ö az, ki szerelmi bilincsekbe tudta verni azon ifjút, kit az egész város szépei nem bírtak hálójukba keríteni; igaz, hogy nem kis áldozat árán, mert szívért szivet kellett adnia. Tudta, hogy eme beszédei séTlik Zoltán büszke jellemét, tudta, hogy minden szava éles tőrként ejt sebet nemes szíven, még sem hagyott fel vele, habár vele szenvedett is. Ha egyszer a nő feltette magában, hogy valakit megkínozzon, akadály akkor megszűnik akadály lenni, legyenek azok az illetőnek legszentebb érzelmei, még azokkal is játszik, sőt még a magáét is feláldozza olykor, hogy boszujának elégtételt adhassou. (Oh Börne, Börne! de igazad volt, midőn ezt állitád, hogy: „Üljön bár a nő arany trónuson, bizonyosan fazsámoly van a lábai alá helyezve") -- Ilonának is meg kellett magát boszulnia Zoltánon, hisz oly nehezen adta meg magát. — Ezt már nem lehet boszulatlanul hagyni?! De mivel érhetjük el a czélt leginkább? Játszunk szerelmükkel, kaczérkodunk velük, (mert ez chic!) hisz meg nem szabadulhatnak tőlünk, mert a szerelem rózsalánczaival van'nak hozzánk fűzve. — „Szegény Zoltán barátom, beh sajnálom! valóban sajnálom — ha nem tudnám, hogy alig lesz e küszöbön kiyül, vallomását már is elfelejti. No, nem nevet?! mit tetteti magát! hiszen jól tudom, hogy ön nem tud szeretni, ha akarna is." Hogyan, ön azt hiszi ? Önnek valóban nincs szive. Lehetséges-e, hogy olyan hőt szerettem kinek eddig is csak kaczérkodásai tárgya voltam, ki csak azért vont baráti körébe, hogy bírálója legyek tetetett szerelmének, vájjon jól játsza-e? Igen, jól adta szerepét, oly annyira, a a biztos és virágzó kikötőt, s hajóját a elrejtett tengeri sziklák közé hajtja, hol iszonyú küzdelmek után a felbőszült tenger martalékja lehet ? — Miért nem maradt a kikötőben ?! én is elhagytam tam a boldog kikötőt, a boldog kikötőt, ejlhagyjelhagytam azt, ki tiszta szívből szeretett és vonzódtam önhöz, mert hittem, hogy szeret. ~f- És hogy miért tettem ezt, nem tudom megfejteni. Ez a kikutathatatlan természet titka! Bárcsak ne láttam volna, hogy az alszerelmet nem tudtam megkülunböz- j mert az a szánalom, mellyel irántam viseltetett tetni a valóditól, és óh valódinak vettem! De furcsa ember ön Zoltán, éö mily önző! Vájjon nem elég-e, hogy tiszta baráti szeretettel viseltettem iránta, mely tiszta volt, mint a rózsaszirmon képződő harmat, semmi önzés, semmi érdek által be nem szennyezve. — En csak baráti szeretetet ismertem közöttünk, nem szerelmet; de most már attól tartok, miként a harmat nem állja ki a napnak erős tüzét, ugy mostani forró szerelme is barátságunkat megsemmisítéssel fenyeget'. Ah! csak mosolyogjon, nem kárhoztatom mosolyát — az Isten jáldja meg érte! Hisz ön nem tehet róla, hogy szeretem, — de mégis fáj, hogy játékot űzök szivemmel! Még csak néhány napja mult annak, hogy édes mosollyal csalogatott, oly ábrándosan beszélt velem a szerelemről, hogy nem hittem csalatkozhatni, ha azt hivém, hogy szeret. — És mégis csalatkoztam! — Es én elhagytam öt, azt a másikat, ki valódi szeretettel csüggött rajtam,— hogy elhervadjon mint a virág a Sahara szelén, melyet harmat nem üdít. •— Oh itt a sors boszuló keze játszik nem zúgolódom, megérdemlem sorsomat! — De tehet arról a delej, hogy mindig északnak fordul, hol szüutelenül viharok tombolnak és nem keletnek, hol langyos Zephirek játszadoznak a virágok fűszejes illatával? — tehet arról a hajós,! ki el hagyj vihar u betegségemben, csak az teremte meg bennem a szerelmet, az volt az inditó ok, hogy szerelem után vágyódó lelkemnek határozott irányt adjon s ennek központját önbe helyezzem. De Ha, haha . . . ! Mily nemes keblű lehet ön, s mily hálás szívvel bírhat, ha egy lénynek iránta tanúsított szánalmát, szerelmével hálálja meg. Tehát kettőnk között kölcsönös a szánalom. En baráti szeretetből éreztem szánalmat ön iránt, ön meg szánalomból érzett szerelmet irántam. Oh önt, semmiben sem lehet felülmúlni! Szánalom helyett szerelemmel főzi le az embert! Oh kisszasszony! — ha visszaemlékszem betegségemre és phantasiám elém varázsolja az ágyam körül sürgölődő angyalt, ki rólam oly kedvesen gondoskodott, ki fájdalmaimat erejéből kitelhetŐleg, enyhité, ki nem törődve szüleinek tilalmával, lábbal taposva az iUemkorlátqkat, megfosztva magát minden örömtől, idejének legnagyobb részét a beteg ágya mellett tölte, azt hittem nem teheté ezt puszta baráti szeretetből, sem szánalomból, mert ezek ily áldozatra nem képesek. Csak szerelemből tehette ezt, mert a szerelem az, mely mindent feláldoz! Mert a szeretett érdeke a szerető érdeke is! Lehetséges-e, hogy csalatkoztam ?! Igen ön csalatkozott! kihagyott egy fontos tényezőt, mely a közönséges barátságnak fölötte áll és fölülmúlja a szerelmet feláldozás tekintetében: ez a lelki barátság! Van-e valami magasztosabb, fenségesebb, áldozatkészebb mint ez?! A szerelem csak árnyéka lehet ennek, mert. mig ez feláldozza ;ugyan érdekeit saját érdekének ; addig a lelki barátság saját érdekeit feláldozva semmi jutalmat nem vár. Ez volt .nálam; a mindent feláldozó szerelem önnek betegségeben s ezért jutalmat el nem fogadhatok; r Lehetséges ez?! Ha igen, akkor leborulok