Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-04-23

ségi elöljáróságoktól nj'ert lelkiismeretes értesülés alapján. 3) Ilynemű igazolványok jövőre nézve nem a feleknek lesznek kiadandók, hanem mint hivatalos jellegű okmányok, közvetlenül az árlejtést vagy pályázati tárgyalást vezető katonai hatósághoz küldendők. 4} Az érdekelt felek a megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolványok elnyerhetése czéljából kötelesek az illető kereskedelmi és iparkamarához, illetőleg az illetékes gazdasági egyr léthez ideje korán kérvényt nyújtani be, meldte».' vezeték és keresztnevük, üzletáguk és lakhel^ttlí:, á" tárgyalást vezető katonai hatóság, a nyilvános tárgyalás napja, nemkülönben a szállítás tagy biztosítás tárgyának mennyisége és minősége tüzetesen kiteendő. a) A kereskedelmi és iparkamarák, illetőleg a gazdasági egyletek, az ilyen kérvények alapján, a felek részére végzést állítanak ki, melyben arról értesitendők, hogy a megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolvány, hivatalos nton, a mindenkor megnevezendő katonai hatóságokhoz fog küldetni, és hogy ezen végzés egyelőre ajánlatukhoz csatolandó. 6) A felek, a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a gazdasági egyletek kötelességévé tétetik az igazolvány elnyerése iránti kérvényt oly időben benyújtani, illetőleg az igazolvány kiállítását és elküldését oly módon eszközölni, hogy az legalább is a tárgyalást megelőző napon, a tárgyalást vezető katonai hatóságnál okvetlenül megérkezhessek. Az ilyen igazolványokat tartalmazó küldemények boritékára mindig a „Bizalmas és sürgós" jegyzendő. A netaláni késedelmekből eredő következményeket a fél viseli. 7) Az igazolványok kiállításánál különösen a kereskedelmi és iparkamarák, az illető czégek megbízhatóságára vonatkozó összes ada'okat szorgosan fontolják meg, és az ajánlati tárgy természetéhez képest, az illető czég segédforrásaira való figyelemmel is, lehetőleg biztos felvilágosítást nyújtsanak. 8) A nyilvános tárgyalásokat kiíró katonai hatóságok illető hirdetményeiben minden esetben oly nemű záradék lesz, mely az igazolványokban tanúsítandó megbízhatóság irányára és terjedelmére útmutatást nyujtand. 9) Oly czélból, hogy a kérdéses igazolványok kiállítása lehetőleg gyorsan eszközöltethessék, a kereskedelmi és iparkamarák, a területükön létező ezégekről, a gazdasági egyletek pedig a területükön lakó katona; kincstári vállalatokra igényt tartó üzlet emberekről, időről-időre külön szerzendő, megbízható adatokon alapuló különös értesítő könyvet fognak vezetni. Ezen értesítő könyv, a felek részérc megbízhatóságuk és szállítási képességük iránt kiállítandó igazolványok előjegyzési könyvéül is szolgáimul, melyből szükség esetében a netán ellentmondó adatok felvilágosítása lesz eszközölhető. Az értesítő könyv tartalma, a kereskedelmi és iparkamara elnökének, illetőleg a gazdasági egylet elnökének gondos felügyelete alatt hivatalos titkot képez. 10]) A katonai hatóságoknál is, a megbízhatóságról és szállítási képességről szóló igazolványok bizalmas közleményeknek fognak tekintetni és azok a pályázati tárgyalás befejeztével a tárgyiratoknál vissza tartatván, tartalmuk semmi szín alatt semminemű féllel nem közölhető. 11) A 4-ik pontban említett kérvényekhez, a telek által, a kiállítandó igazolványra szükséges bélyeg, mindenkor melléklendő. 12) Ha ugyanazon vállalkozó, kinek megbízhatóságáról és szállítási képességéről valamely katonai hatósághoz igazolvány érkezett, ugyanazon időben más katonai kincstári ajánlati vállalatban is részt venni óhajt, a most említett katonai hatóság, a féi kérelmére az igazolvány eredeti példányát, egy másolatnak visszatartása mellett, azon másik katonai hatóságnak hivatalból megküldendi. Megjegyeztetik azonban, hogy ezen igazolványok csak két hóig bírnak hatálylyal, ezen időtartamnál régibb igazolványok tehát a katonai hatóság által nem továbbittatnak. Midőn ezt a — czimmel — közölném, egyúttal tudomására juttatom, hogy az itt leirt eljárás f. évi május 1-től kezdve lép érvénybe és rclkérem, hogy azt területén a legtágasabb körben közzé tevén, a 9-ik pontban körülirt „Értesítő könyvnek" helyes és minden tekintetben megbízható összeállítása iránt a szükséges intézkedést, hazai kereskedőink és iparosaink, illetőleg termelőink érdekében, megtenni szíveskedjék. Budapest, 1882. évi márczius hó 7-én. Báró Kemény. Néhány szó selyemtenyésztésünkről. Ezen lapok mult évi 14-dik számában irt czikkemben azt állitám, miszerint a selyemhernyótenyésztés a vagyontalanabb osztálynak valódi kincsbányája. Kincsbányája az a vagyonosbnak is, ha birtokát már az eperfák (szeder) sorai díszítik. Ha tehát birtokunk még eperfákkal nincs értékesítve, neveljük azokat — birtokunk minősége s kiterjedéséhez aránylag — oly elhelyezéssel , miszerint termésünkre szánt, s alkalmas földeink területét azok által meg ne kevesbítsük, mert különben jövedelmi forrásunkat csak felcserélnök, de nem szaporítanánk; pedig azt szaporítani hivatásunk, ezt kívánja önérdekünk, ezt parancsolja a közboldogság. Azon fenti állításom, miszerint a selyemhernyó tenyésztést, a gazdaközönség minden osztályára nézve, bizonyos jövödelmi forrásnak neveztem, hogy legkevésbé se legyen merésznek látszó, szabadjon bizonyságul olaszhont felhoznom, miről egy hazánkfia következőleg ir: „Örömmel láttam Olaszhon róna téréin az eperfák diszes sorait mikép fosztá leveleitől az ottani nép; minden cv tavaszán elég alkalmam vala az emiitettem hon több részein életben láthatni a selyemteuyésztést, megismerhetni az ahhoz kívántató készületeket; a fonodák sem kerülhették ki figyelmemet, mert azok ott nem ritkaságok; minden helységben találhatni, hol a sok motóla pergést, ugyananynyi bájoló olasznöi hang kísér; többször szemtanuja voltam annak is, miszerint a hernyó tenyésztők szekereken hozott gubóikat ily fonodának jó árért eladták." Igaz, hogy hazánk régi viszonyainál fogva ez ügy tekintetében is más népektől elmaradtunk; de mivel komolyabb a mai kor, melyben élünk, iparkodjunk mi is egész készséggel működni e téren, munkánkat bizonyára követendi az áldás, mely ki fog terjedni a szeretett hon jobblétére is. Ennélfogva kívánatos volna, ha minden megye a megyei pénztárból segítve, egy-egy néptanítót küldene ki Görzbe, hol a selyemtenyésztést elsajátítván, minél előbb úttörői lehetnének e fontos ügy fejlesztésének. Tulipán János. Veszprémből. — ápril 22-én. Révy Géza, a bodrogközi tiszaszabályozási társulat főmérnöke, ápril 9-én váltott jegyet Éhen Károly csajági földbirtokos ur bájos és kedves leányával: Ilka kisasszonynyal. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal párnak. :. Főtiszt. Lévay Imre gymnasiumi igazgató ur e hó 18-án, mint Márkó és Bánd hivatalból kinevezett község-iskolai látogatója, látogatta meg az emiitett iskolákat. Ép akkor tartattak a tavaszi iskolai-vizsgálatok, hol elnökölt. Mindkét német községben örvendetesen észlelte a magyar nyelvbeni előmenetelt. A vizsgálaton igen szép számmal jelentek meg a rom. kath. községbeliek s a tőlük telhető módon különféle ajándékokkal ajándékozták meg a szorgalmas gyermekeket.— Főtiszt. Lévay Imre és főtiszt. Kustár Ignácz k. r. másodházfőnök urak 28 darab magyar imakönyvet ajándékoztak a jó szorgalmú gyermekek közti kiosztás végett. • A városi közegészségi bizottság ngos Kisosovics József kanonok és plébános ur elnöklete alatt ápi'il 18-án javaslatot terjesztett a tanácshoz, melynek lényege ez: a járvány-kórház szükséges ; de e czélra költséges építkezést a bizottság nem ajánl, hanem a Jeruzsálem hegyen, a város tulajdonát képező kanászháznak, szakértők útmutatása szerint leendő átalakítását látná czélszerünek. Mint örömmel értesülünk, Zala megye sérelmes határozata a phylloxera ügyben felfüggesztetek és új zárvonal jeleltetett ki. Az újonan kimért izraelita temetőben a főbejáratnál, imaház építtetik. Fogynak a mulató helyek! A régente »zsidó csarda« — most »kiskuti-csarda« — nem lesz többé mulató hely, hanem gazdasági czélokra fordittatik. Tempora mutantur! . . . . Szomorú idők járnak a Veszprémiekre ! Ha igy megy, nagyon leapad a lélek szám! Január i-töl — ápril 18-ig rom. kath. született 86, — meghalt 156. A »Veszprém«-ben több községnek Győr megyéhez csatoltatása iránt megjelent vezérczikk élénk mozgalmat keltett. Jól teszi a megye, ha körömszakadtáig védi jogaií-. E hó 16-án temettük el Bartusek János adó-leszámoló tisztet. A boldogult az J 848—49-i szabadságharezban önfeláldozólag harczolt a szabadságért. A gyászos kimenetelű harcz után, mint sok más hazafinak, a bujdosás jutott osztályrészül. Midőn az izgalmas elemek lecsendesültek, posta tisztté lett; utoljára a veszprémi adóhivatalnál alkalmaztatott, hol befejezte pályafutását s hosszú szenvedés után, bucsut vett e mulandó élettől. Tisztelői közt emléke fenmarad sokáig ! Béke hamvaira ! E hó 22-én a »veres kereszt« egylet részére tartandó műkedvelői előadás s hangverseny igen érdekesnek mutatkozik. — A jegyek mind elkellek. Mikénti kimeneteléről a jövő számban referálunk. j Időjárásunk kedvező fordulatot vett. E hó 17—18-án áldásos esőnk volt; eléggé meleg. A mult héteni volt aggodalmat gerjesztő fagy u,tán még eddig sok kár nem 1 észleltetett. Ami kár van, az a gyümölcsben történt. Auer Lipót városunk szülöttje s az orosz czár udvari zenésze kitüntettetett a czár által, ki az »Anna« rendet adományozta, neki. Nemo. mellé használna egy pohárkával, — hanem a nap minden órájában szívesen önti magába ez ördögitalt, mert olcsóbb, erösebb mint a bor, jobban rágja a gyomort és mégis úgy itatja magát, hogy alig képes az ember megválni tőle; de ha oly drága a bor, oly kevés a pénz s oly olcsó és mégis jó az a pálinka, s nem is kerül sokba, hogy tőle az ember „jól mulathasson." Már kicsi korában rászoktatják a gyermeket a pálinka ivásra, nagyobbra nővén többet iszik, s ha megszokta e rut szenvedélyt, nem képes soha leszokni róla, mert oly édes- és vonzóvá válik mint a bün, a büntetés elkerülésének reménylésével. Ez lesz szülő anyja minden rosznak, gonosznak és legocsmányabb bűnnek, mely oly ijesztő mérvben növekedik napról-napra, miszerint e rút szenvedély okozta büntettek és gazságok egész statistikai kimutatásokat igényelnek minden községre nézve. Példákat felsorolni felesleges, mert naponként elég szánalommai szemléljük azon szerencsétleneket, kik rabjává lőnek a pálinkaivás rút szenvedélyének olyannyira , hogy levetkőznek minden emberi nemesebb érzést, lealjasodnak az állitiasságig, s ezen felül otthon a nyomor és ínséggel küzd családja; avagy szülőit vagy más embertársát lopta meg, hogy csak állati szenvedélyét kielégíthesse. Ez ellen talán nincs is orvosság, ha csak a bundapálinka-gyárosok működéseik elé akadályok nem gördíttetnek, avagy oly mérvű adóval nem rovatik meg mind a gyáros, mind pedig az elárusító, miszerint jóval magassabb áron kellessék kimérniök italaikat, hogy igy a nép kénytelen legyen visszatérni a természetadta nyersborshoz, mellyel hála Isten eléggé meg van áldva szép hazánk, s igy megmenthető lenne a már-már veszni készülő nép a bukástól, a föld termése nem vándorolna a pálinkás üvegekbe, az erkölcsök szelídülnének és nemesbedíiének, s megérhetnők azt, hogy a magyar csak 3hir«éből, a múltból ismerné a bundapálinkát. — -Adja isten, hogy ugy legyen. III. A divat ragálya tönkre teheti a legvagyonosabb családokat, fertőbe temetheti az erényeket, ha az anyagi vagyon nem képes fedezni a divat kiadását; a pálinkaivás szenvedélye butítja az észt, restté, lomhává teszi a testet, korcscsá még az ivadékot is, pusztítja a vagyont és koldussá teszi a vagyonos néposztályt, sárba tapossa az erkölcsöket, nem tud különbséget tenni az enyém és tied között, szóval levetkezik minden emberiességet testi, szellemi és erkölcsi tekintetben; de mindezek fölé emelkedik a legrútabb, legundokabb szenvedély, — mely még életében a pokol kapujához vezeti ez undok szenvedély rabját, — a kártya, az ördög e csábosképü bibliája, mely méltán neveztetik ördögbibliájának, minthogy feltalálója vagy első mázolója nem is lehetett más, mint a legfeketébb, legbünvágyóbb ördög a pokol mélységes fenekéről, s méltó utódja volt az, ki e harminczkét levelii bibliából Összealkotta azt a rémséges és különféle menetű játszma formát, melynek mindenegyik változéka egy-egy jelző oszlop és csábitó syrén a pokol feneketlen öble felé. Borzasztó csodálatos egy találmány ez a kártya; „Vonza magához az embereket, mint folyókat a tenger, s miért?— hogy elnyelhesse!" Csak megízlelni kell, csak alkalom kell hozzá, csak néhányszor lapozzuk végig a harminczkét mosolygó ördögöt ábrázoló bibliát, oly édesen ölő mérget szivünk belőle, mely éltet és öl egyszerre; s még sem mondhatunk le róla, pedig a pokol felé ragad bennünket, — inkább lemondunk szerette nőnkről, kedves gyermekeinkről, odahagyjuk édes otthonunkat, elhanyagoljuk társadalmi és emberi kötelmeinket, levetkőzzük emberiességünket, kilökjük szivünkből a gyermeki, a testvén, a baráti szeretetnek legutolsó érzelmét, legkisebb szikráját is, mely még képessé tenne bennünket arra, hogy családunknak, a társadalomnak buzgó, munkás tagjai lehessünk, s miért? mert a kártyából édes — úgyszólván bóditóan édes — mérget szivünk lelkünkbe, mely az élvezéskor gyönyört látszik ugyan nyújtani, de hatása annál borzasztóbb, annál kétségbeejtöbb, mert polyp karjaival átölelve tart bennünket, s hasztalan ott önerőlködésünk, hasztalan szeretteink kedves csengésű visszahívó hangja s összetett kézzel elrebegett s áhítattal telt kérése és könyörgése, hasztalan a kétségbeesés szélén állva szivrepesztö jajjai és velőt rázó sikolya, — nincs számodra család, nincs testvér és jó barát, kik mentő jobbjaikat nyújtják a veszélybői kimentésre, te nem hallod azt, te nem nyújtod karodat a jobbnak, te rohansz eszeveszetten, őrülten a kétségbeesés mély örvényébe a visszajuthatás vesztett reményével, mert testedet és lelkedet fogva tartja az életvéredet szivó vampyr, s te csendes nyugodva dőlsz pihenni karjaiba, s mire feleszmélnél, meg vagy örülve, s ily őrülten löknek be a pokol kapuján, hogy ne hallhasd többé inség és nyomorba taszított családod keserves jajjait, mentésre nyújtott jobbját a barátnak ne láthasd és ne tudhasd azt sem, hogy a hely és név, melyet magad után hagytál, undokabb és feketébb meg az apa gyilkosénál is, s megérdemelnéd, hogy a pokolnál is alábbvaló helyre lökjenek, s a végtelenségen át erezzed ezerszeresen azon kinol<at, melyeket szeretteidnek akarva okozál. '• Ember! a ki még nem ismered bódi :ó hatását az ördög bibliája lapozgatásának, kerüld azt és óvakodjál tőle mint a bélpoklostó , mint az apagyilkostól; még mulatságból, unaloműzésből se vedd kezedbe, annálkevésbé nyerészkedési, vagyonszerzési vágyból, mert minden krajozárra, melyet a kártyán szerzesz, barátod és embertársad vérkönyüje száradt, a sátán kárörvendő mosolya tükröződik azon vissza, melylyel téged magához lánczol, s Székesfehérvár, 1882. april 20. Itt most mindenki a fiumei útról beszél. Az elutazók törik az olasz nyelvet, majd több egyén társáságba szövetkezik s keresnek maguk közt olyat, a ki valamit sejdit az olasz beszédhez. A 300-at valószínűleg meghaladja az„ elutazók száma, ezek közül 250 fehérvári lakos, a többit a vidéki birtokosság képezi. Az utazók nagy részének óhaja abban culmimtt, vajha a polgármester is élére állana az ügynek. Szeretnének az utazásnak némi politikai szint kölcsönözni. Folyó hó 16-án a függetlenségi kör, s a tóvárosi olvasókör gyűlést tartott. Az előbbi uj. helyiséget bérelt Keresztes Iguátz elnök ur házában, s a kör pártolására felhívó iveket bocsátott, ki. Ezenkívül elhatározta, hogy Simonyi Ernő elhunyt országgyűlési képviselőért még e hóban requiemet fog tartani. A tóvárosi olvasókör pedig- a számadásokat vizsgálta át s ujabb irodalmi művek megszerzéséről intézkedett. A helybeli tisztviselők tekepályája e hó 9-en nyittatott meg nagy ünnepélyességgel. Az idő nem kedvezett; ép azért a táncz az indóház II. oszt. várótermében folyt. Az ott levő hölgyek közül felemütem Pácsai nővéreket, Komócsi Anna, Szabó Ilona, Tatai Margit, Himenet kisasszonyokat. — Ugyancsak april 9-én városunkból többen Sárbogárdra mentek, hogy az ott ünnepi szónoklatot tartó Turgonyi Lajos országgyűlési képviselőt s sárborgárdi lelkészt meghallgassák. E hó 23 -án a színházban műkedvelő előadás fog tartatni a helybeli iparos ifjúság képző és segélyegyiete javára, ugyancsak az egylet tagjai által. Előadatik „ílipacsos Pista dolmánya" c. népszínmű. A rendezőség Itt előkelő városi nőt volt szerencsés megnyerni az előadáson leendő közreműködésre. Végül megemlítem, ho»y e hó 13-án a ref. templomban fényes esküvő volt. Márkus Imre .siómarosi lelkész vezette oltárhoz a bájos Dörömbösi Lidia kisasszonyt. S. alm es műves m végre szerette családodj dan lenni! szemfedője fog az- maj! Nagy Antal — A Magyar Regénycsarnok 15. füzete következő tartalommal jelent meg: „A végzetes szánkázás"" humoros elbeszélés Bulla Jánostól. — Nagy robaj kiáltozás Cidrománc Beksics Gusztávtól.— Dr. Castillo spanyol regény Golenich F.-től. — Jelen és mult (Rajz németből ford. V. Sándor.) — Mozaik czim alatt ismeretterjesztő s humoros apróságok. Végül Aprópénz felirattal humoros képek. — A „Képes Családi Lapok" 29-dik számának tartalma: A nagy hárs alatt. Elbeszélés; (vége) irta G. Büttner Julia. — Tavaszi dalok (I. II.) költemények; irta Szappanos Sándor. A zeneszerző. Elbeszélés; (Folytatás.) Lindner A. nyomán Városi Malvinától. — Negyvennyolcz óra alatt. Novelette; irta Gaal Karolina. — Az elveszett. Beszély; Felix L. után Borsody Bélától. (Folytatás.) Marie; beszélyke. Irta Lévai Sándor. — A nihilisták áldozata. Humoresk. Sch, A. után irta Philantrop. — Képeinkhez. — Mindenféle stb. Képek: Pszt! Csókolóznak.— Tavaszi idyll. — A halász leány. — A „Magyar Könyvtár" legújabb füzete népdalokat foglal magában, melyeket több gyűjteményből Győri Vilmos válogatott ki. Egy füzet ára 15 kr. — Az „ÜstÖkÖs"-nek, e kedvelt élczlapnak legutóbbi számai is érdekes tartalommal és erőteljes humorral jelentek meg. Előző számának arczkép csarnokában lapunk tulajdonosának sikerült arczképét mutatta be, humoros megjegyzések kíséretében, mit a reákövetkező számban is folytatott. — Ajánljuk e pártolásra méltó lapot t. olvasóink figyelmébe. •— Előfizetésre vettünk felhívást Nyizsnyay Gusztávnak Szegeden, Endrényi Lajos és társa kiadásában, megjelenő összes zeneszerzeményeire. Nyisznyay Gusztáv zenemüvei sokkal ismeretesebbek és jobban el vannak terjedve — nevénél. A szerény költő, élete delén folyó évi jaiuuíi hó 7-én halt el H. M. Vásárhelyen. Nyizsnyay Gusztáv a magyar nemzet leggenialisabb és legtermékenyebb zeneszerzője volt. —• A teljes gyűjtemény diszes kiállításban a szerző arczképével 6 füzetbeu (zeneivrétben) fog megjelenni. Minden füzet 8 ív terjedelmű lesz. Előjegyzési ár egy füzetre 1 frt 20 kr. A tiszta jövedelem egy része a szerző síremlékére fordittatik. Az első füzet folyó évi június hó közepén fog szétküldetni ás ezt követendi havonként egy-egy további füzet ugy, hogy a teljes mii ez év végén a közönség kezében lesz. — A „Millimári" pályanyertes népszínmű összes dalai (II. füzet) mely a következő dalokat tartalmazza: 1. Hogy ha szeretsz csókolj meg. 2. Hogy ha piros arczád nézem. 3. Messze kéklik a Duna. 4. Üzentem én a szülő anyámnak. 5. Jöjj ide, nézz a szemembe. 6. Icza, czicza, kukoricza, palacsinta. 7. Zöld berekben szépen szól. 8. Itt van az ősz. 9. Tót dal. 10. Milimári (couplet) megjelent a „Harmónia" társulat kiadásában. A czimlapon Blaháné mint millimári kocsin ül s a háttérben a népszínház látszik. A füzet ára I frt 50 kr. Kapható Budapesten, a társulat nemzeti zenemükereskedésében (váczi utcza 3.) Vidéken minden könyv és zenemükereskedésben. — A „Harmónia" zenészeti közlöny 13-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Az egyházi zene érdekébeu. A külföld zenevilága. I. Párisi levél. II. Prágai zene levél. Hoffmann meséi. A nemzeti szinhaz operái. Tárcza: A Milimári.'Zene. A színfalak világából. Képzőművészet. La Hongrie a l'Etranger. Egyveleg, stb. Ajánljuk e hiány pótló vállalatot a' szakköröd pártfogásába,