Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-02-12

IX. évfolyam. in i ii il én vasar u ap. Ke zé -dekü sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ intcxemió'k. Bénnentetleu levelek, csak ís,nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. 7. szám. apa, PAPAI LAPOE Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ö-collcginmi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egv szám ára 15 Jer. Hirdetések 1 liasábo,s petitsor térfogata után 5 kr, nyilUérben 35 Icrral számítatnak. Bélyegdíj mindig kiilön fizetendő. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápa város liatóftág,án.alt, a pápai jótéltony nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tiizoltóegyleteltnelv, a pápai lcex^tészetitársixlatnalt ós tölbl) pápavicLélcl egyesixletxie-c ítivatalos IcöxiöTiyo. Pápa, febr. 11. 1882. Mindennapi kenyerünket az életszükséglet olyan elengedhetlen fellétetének tartjuk, hogy még az ima szavai közt is helyet foglal ennek elnyerése, megszerzése iránti vágyódásunk ; és aggályunk, hogy azt el is veszíthetjük mindennap imára késztel: a mindennapi kenyér képezi tetteink rugóját, ezért hull arezunk verejtéke, ezért küzd., harezol minden ember a földön, őrzi azt mini legdrágább kincsét az élet ulán. Pedig meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember! Testünk táplálásához s igy éltünk fentarlásához szükséges a viz is, mit mindennap ihatunk. Mondhatjuk tehát, hogy a mindennapi kenyérnél nem kevésbé fontos a mindennapi ivó viz is. s hogy az ima magaslatára nem emeltetelt. e másik elengedhellen testi ellenségünk a szomjnak, ép ugy mint az éhségnek leküzdése iránti vágyódásunk, az csak onnét van, mert az ivóvizet álalábnn könynyebben beszerelhetjük, a mennyiben legtöbb vidék ingyen és pazaron nyújtja a természet 1 e nagybecsű s kevéssé méltányolt ajándokát. még pedig annak eredeti szűz liszlaság á b a ii. De mit szóljunk mi pápaiak, kik az egész város területén egy iható forrási, egy kutat melynek vize élvezhető volna, nem találunk, g a, fakqsság legnagyobb része, ha nem akarja vagy nern képes azt költséges módon távolról hordatni, egy nyill folyó gyakran tisztátlan vizére van utalva, mely a melleit, hogy minden zápor felkavarja iszapját s undort okozó mocskossá teszi a belé ömlő természetes csatornák kétes tartalmával, mint nem régiben kitűnt még arról is nevezetes, hogy állandó lecsapolására szolgál a város mentén tetemes szánni pecze és ürülék gödörnek egész hosszúságában. Mii szóljunk e türelmes folyón úszkáló állati hullák számáról? a szenynyes ruhák, a zöldség s egyéb névtelen holmi barricádjairól , mik a Tapolcza pariját ellepik, habjai közé vegyítendő minden piszkukat? .... De nem szándékunk undort előidézni a 14 ezer embernél, kik naponként erre az italra kárhoztatvák, ellenben kötelességünk szót emelni azoknak, édes mindnyájunknak egészsége érdekében. Az ivóvíz üdesége, tisztasága fontos közegészségi kérdés. Minden emberi társaság tudja, érzi ezt. Érezték már az ókor népei, kik óriási fáradtsággal készült mesterséges vízvezetékek által szerezték meg maguknak az aqua vilaet, az életfentartás e nélkülözhetien postiilátumát. Városokban, hol a népesség nagyobb, a halálozási arány is fenyegetőbb, a hatóság legfőbb gondját képezi a tiszla és egészséges ivóviz előállítása, e czélból semmi áldozattól vissza nem riadnak, s a természettani ismeretek mai magaslatán törekvésöket rendesen siker koronázza. Hál csak mi éljünk a boldog együgyűség ama tudatába vetélt bizalommal, hogy nem tudjuk mitől hízunk? meg hogy a mi jó volt őseinknek az- nekünk is mindvégig jó lehet? Elmondhatjuk, hogy városunk legvisszataszitóbb árnyoldala a tiszta ivóviz hiányában rejlik, s ugy hisszük, hogy e régtől fogva támadt nyill kérdés eléggé megérett már a megfontolásra, e régi baj orvoslást érdemel, kövelel. Ily körülmények közt bizodalommal nézünk a bizottság munkálnia elé, melyet a városi tanács legközelebb kiküldött a haj elhárítását czélzó javaslat kidolgozása végeit, s hisszük, hogy e bizottság feladatának fontosságától áthalollan, nem fog megelégedni palliativ intézkedésekkel, hanem gyökeres javítást hoz javaslatba, a mikor is a késő nemzedék elismerésére is méltán számolhat, ha pedig nem, — hát nem. Ilt az idő a cselekvésre, mert félő ha a kérdési ismét megoldhallanul hagyjuk, nem fog-e az még évtizedekig fejünk felelt lebegni, mint örökös szemrehányás! Sz. Közigazg. bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága Br. Fíáth Ferencz főispán ur elnöklete alatt f. évi február hó 6-án ülést tartván, a felolvasott szakjelentések adatai közül mint érdekesebbeket a következőket emiitjük fel: Az alispán január havi jelentése szerint, a mult január hó folyamán az alispáni iktatóba 1310 ügydarab érkezett; ehez véve a mult évi december havi 410 darb hátralékot, az elintézendő összes ügy darabok száma 1720 volt, — Ebből elintéztetett 1663 és igy a jelenlegi öszszes hátralék 57 darab. Az ügyforgalom az alispáni hivatalnál legélénkebb volt január hó 2-án 92, — és leglanyhább ugyanazon hó i-én u ügydarabbal.— Az elmúlt hóban gazdasági és központi választmányi ülések is tartattak. A megyei árvaszékhez a lefolyt január hóban 1332 ügydarab érkezett be, a mult évi december havi 1062 hátralékkal együtt, az elintézendő ügydarabok száma tehát 2394-re rúgott. Ebből elintéztetett T 177 db. s igy a jelenlegi hátralék 1203 db. Az árvaszéki elnök előterjesztésére az irodai hátralékok megszüntetésének céljából két dijnoknak két hóra a tartalékalap terhére leendő felfogadása engedélyeztetett. A közegészségi viszonj'ok a megye területén jan. hóban a december havinál kedvezőtlenebbek voltak. A fegyelmi választmány rendes tagjaiul: Paál Dénes, Stáhly György, Gaál Lajos és Szabó Imre; póttagjaiul pedig Ányos László és Virkler Márton urak választattak meg. Végelszegényedés miatt a kir. adófelügyelő előterjesztésére 14 községnél összesen 1852 frt 87*4 kr adó Íratott le, és pedig :

: Bakonyság községnél 239 frt 40 kr, Gecse közs. 52 frt i2'/

2 kr, Vaszar közs, 65 frt 16% kr, Nagy-Gyimóth közs. 247 frt $6\ kr, KisSzőlös közs. 6 frt 80 kr, Csóth közs. 278 frt 15 kr, Csősz közs. 15 frt 05 kr, Bakony-Nána közs. 74 frt 05, Dudar közs. 110 frt 14 kr, Kis-Berzseny közs. 280 frt 50 K kr, Vanyola közs. 308 frt 56 kr, Ajka közs. 124 frt 92 \„ kr, Kis-Jenö közs. 31 frt, A.-Iszkáz községnél 19 frt 44 kr egyenes adó Íratott le. Ingatlanokra a végrehajtás 25 esetben rendeltetett el, és pedig mind a 25 esetben Veszprém rendezett tanácsú város határában, továbbá Vámos és Somlyóvásárhely községekben fekvő ingatlan birtokokra. Hadmentességi díj 5 esetben íratott, s illetve szállíttatott le. Alispáni körrendelet a járások szolgabiráihoz. A községek háztartási ügyeinek éber figyelemmel való ellenőrzése a törvényhatóság egyik fontosabb teendője. A most jelzett ellenőrzés azonban megnyugtató eredménynyel csak ugy érvényesíthető, ha a törvény ide vonatkozó intézkedései a községek elöljáróságai által pontosan foganatosítatnak. A községek rendezéséről szóló 7877: XVIII. t. cz. 728. §-ában kimondatik, hogy „a községi számodásokat kis és nagy községekben a tavaszi közgyűlésen maga a képviselőtestület vizsgálja meg." Ugyanezen törvény 729. §-a pedig azt rendeli, hogy „a közgyűlés által megvizsgált számadás, akár tétetik az ellen kifogás vagy panasz, akár nem, a törvényhatósághoz felül vizsgálat végett minden esetheti felterjesztendő.". A törvény ezen intézkedésein alapul''a törvényhatóságunk által 7^/7872. szám alatt alkotott szabályrendelet 20. S-ának 6. pontjában foglalt azon rendelkezés is, mely szerint a községi biró felelőssé tétetett, hogy az előző évi számadások a tavaszi közgyűlésre bemutattassanak. Törvényhatóságunk rendes közgyűlései évenként márczius, június, szeptember és deczember hónapokban tartatnak. A törvény fent jelzett rendelkezéseiből és azon körülményből, hogy az évi költségvetés mindig az előző év számadásának alapján készíthető és készítendő el, önként következik tehát, hogy a községi költségvetések DALOK. Forró naptól sárgul a lomb Elhervad a rózsaszál. Búsan áll a rét virága S diszet vesztve sirba száll. Égető nap hő szerelmem, Mely hervasztón szíimbe dúl, Naptól virág, szerelmemtől Ifjú éltem sirba hull. II. Vihar után szép szivárvány Száll a tiszta égre: Hejh ! örömim szivárványa Felderül-e végre ? Tél után a napsugárra Sok szép virág kel ki; Lesz-e nap, mely örömeim Vir ágit ki kelti. Nem; — mert a mely fényt deritne Eltem zord egére A nap messze-messze ragyog Az ő szép szemébe. III. Sirva járok künn az erdőn Kiáltozva szép neved. S öntudatlan hangosan ezt t Kérdem: szereti nem szeret. . . Hah: de mi ezt! Kétségb'esés Járja állal lelkemet. A viszhang ezt dörgi vissza Tiszta hanggal: „nem szereti" TvárpátJiy. A PAP!E mmmm.

} Komáromi Samu igazgatása alatt. (.Riis/.lel ,,Yiliíí(os előli" Molnái' György i'mfélai'utaihpU Alig hogy két hétig jói ment dolga a bajai társulatnak, összekaptak a proporczió fölött és szét mentek. Boer magához vette a diákot és egy kis talpra pakolva a Dunán átszálltak a sárréti tócsákra, melyeknek tekervényes nehéz átgázolása után Siófok alatt zátonyra jutottak. A kínos pocsolya-hajókázás, melyet többnyire övig érő sárban folytattak, csakhogy egyik öbölből a másikba vontassák a talp terhet, hamar Uimeri'.ette Boer bácsit, A ruhakosarak közt Boerné is a talpon ült — széltől megbontott kis gyékény sátor alatt; ide húzódott a kedélyes apákat játszó is és beteges nyögdécselésckkcl biztatta az igavonó diákot — pedig kutyabaja sem volt, F,s mindezt tjx váltó forintért eszelte ki Bocibácsi, a mennyit tengelyen kellett volna fizetni; a kis talpat öt forintért kapta egy buzgó karzati ismerősétől, cs fejébe vette, hogy a Dunából a Sárréten át a Balatonba úszik Keszthelyig, a hol a Komáromi Samu társulatához, kívánt csatlakozni, és ott egyszersmind az öt forintos lélekvesztőn nyereséggel túladni. A Siófokon zátonyon akadt talpról le kellett pakolni. Egy somogyi szegény paraszt két gebéje vállalkozott a drága terheket olcsó pénzért, a balatonparti homoktengeren Keszthelyre szállítani. A diák nem számított, ö a kocsi mögött lábolt a parázs homokban, a saroglyára kötött pakkot őrizvén, nehogy a somogyi zsiványok levágják; a mikor pedig a két pára. a homok buqzkákon meg-meg akadt, a kocsis gazdával neki is a küllőkbe kelle kapaszkodni, hogy a termetes Boer párt, 1 fundus instruktusaival egye^ temben kiemeljék és tovább haladhassanak, mert az élés tarisznya Boernénál már fogytán volt, Boernél meg az erszény ürült ki, pedig csak egymagukra fogyasztották, mert a diák az útszéli kökényre volt utalva ismét. Nem kis bajjal átlábolták a homoktengert is és csaknem körüimászták a Balatont, Mikorra elérték Keszthelyt, már a színészek Pápára mentek, így hát újra tovább kellett a sz.egény somogyi parasztnak vontatni a drága terhet, mert. amaz időkben szokás volt, hogy a szekérbért a direktor csak a megérkezésnél fizette ki , mely axtán a társulat közös költségébe ment, Egy darabig a Bakony rémséges, síirüi közt hengeredtek a már kínosan nyikorgó tengelyen, melynek kerekei alig bírták a terhet Pápáig. Boer bácsi is jónak, látta másfél mázsás terhétől megkömiyebbi'teni a szekeret és a már közelben lévő városba előre besétált a direktorhoz; az est homályában nagy ügy gyei-bajjal a hátramaradottak is megérkeztek Pápára. A korszak alkotó évet megelőző /847-ki őszi idő korán, csípős szelekkel köszöntött be, megérezte ezt a pápai színtársulat női-férfi sze,-* mélyzete, de leginkább a váradi diáknak már csak csupa stoffolásból álló vakácsiós lebernyegje, mely ilyen országkerüléare nem volt számítva a fia elvesztőn kesergő anyától, — mert hiszen SQiiklsem tudta, hogy él-e, vagy halott a patikásnak világgá indult váradi kóbor diák! Komáromi színtársulata ép akkor szedelőzködött össze a dunántúli apró-cseprő szétzüllött társulatokból: hírt, nevet, karaktert a Komáromi Samu világra szóló művészete adott a társulatnak. Még nem kezdték meg az előadásokat, a bine már készült a pápai nagy vendéglő emeleti termében, alul pedig az étkező szobában, harapóssá tömörült pipafüst közt vigan folyt a poharazás t. i. as ismerkedés, rég vagy soha nem látottak közt, Ninqs szebb, mint a szini-saison kezdete: csupa rózsás remények, csordultig tölt szeretet egymás, iránt!! A közönség úgynevezett kolomposak a nagy városok vékony hajtású dandyei, az elmaradliatlan kisvárosi hangadók, kiknek örökölt joguk van a színfalakhoz dörgölödzni, és a kik a színésznők jelentősebb, vagy jelentéktelenebb mosolyai és pislantásai, az öntudatlan színészeknek a byzanczi császárok etiquette-jéből származó qsuszó-mászó, j édeskés hajlongásai és hizelgései után mérik a nagyképű kritikát, szintén ott forgolódnak a-most érkezett papnők között. Miről is lehetne másról a szó, mint az azelőtti színtársulat szapulásáról, majd az uj társulat előnyeiről és reményteljesscgéről. A rekognoszczirozó dandyk bemutatják magukat, a vendéglős sürög-forog, készséggel kontózik az első napokban, tehát foly az áldás borban, pecsenyében egyaránt; érdeke a színészekéhez van kötve, mert egész éven át csak akkor kap vendéget, mikor színészei vannak, kiknek kedvéért előadás után mindig megtelik a korcsma. A kisvárosi primadonnák bírnak annyi életmodorral és könyedséggel, hogy egy kurta vacsora alatt selyem hálóikba gubózzák a körülöttük sokat igérő settenkedőket, kiknek szeretetreméltó pikoló hangokon zengedezik el, hogy Sárbogárdon és Kutya-Bagoson — csakúgy keresztül utazólag pár vendégjátékot adván, a födeletlen arénában selyem garderobjukat egy viharos zápor eső pocsékká tette s a nagy zűrzavarban néhány karperecz is sárba veszett vagy ellopták; no de a pápai jutalomjáték majd kárpótolni fogja az árvíz, meg tolvaj sújtottakat. Másnap aztán vizit kártya mellett hordják a rőfös boltos inasok a mindenféle színű papirosatlasz »resztliket« a primadonnáknak. A homlokuk ráuezai közt régi dicsőséget hirdető komika és matrónákat játszók rendesen egy-egy virágszálat vesznek föl maguk mellé, hogy »a már késö«-korban kenyér kereső színésznőkké neveljék: ezeket aztán mindenütt magukkal czipelik s a mórcst otthon a laska nyújtóval verik fejőkbe, a mitől aztán rendesen elbutulnak. Ok is ott ülnek nevelő mamájuk mellett, de természetesen ugy, hogy a már több kapituláczióban megderesedett fejű dandyk csak a mamán keresztül sürgölődhessenek a kicsikékkel,, kik égre emelt kék és szürkés vagy- aiacska« szemmel,-simára fésült és egy ha^fo&atbaa lehulló; szőke-barna hajjal, szűzies ^ebjükö», kék vagy rózsaszín »maslivaU \\gy;- ülnek ott a boros asztal mellett, mjv$ valami elveszett paradicsomi