Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-12-24

akárhol erősítjük. Ha konyítunk az egyházi terheken, köny ilye van közvetve a községi­eken ís. Igaz, hogy ez megfordítva is igazság, de mivel az egyházak alakítás tekinletében elsőbbségi helyzetben vannak, mivel az ö adójuk természete kevésbbé türi a kényszert, behajtás tekintetében, s mivel ezeknek építeni s fentartani kell törvénynek megfelelő tanin­tézeteket, és a mellett tarlaniok ha nem is fényes, de czélszerü templomokat, lizetni az egyházi hivatalnokokat, főiskolai tanárokat, a közigazgatás és fentartás köllségeit a nyug­díjakat, s jövőre a reformátusoknál az ő fel­sége állal szentesitett zsinat törvényei szerént az országos ref. segély alapi adót is, mon­dom, ezeket megmondolva, örülni kell azon, ha a kilközségek alapot tudtak magoknak te­remteni — a magiárakban. Mert évenként az a 2 — 300 frt jöYödelem igen is el kel nálok. Nem is hiszem én, hogy a községek — olt, a hol már a felekezeteknél van (sok he­lyen három is) magiárakat állilani siessenek, hiszen gyümölcsöztetni nem lehetne a gabo­nát — pedig a nélkül megfeneklik. Ott azonban, hol nincs felekezeti magtár kívánatos, hogy községi czélra községi ala­kuljon, és ez is járuljon a községek vagyo­nosodására. Kívánatos, hogy a község az egy­házakkal harczba ne keveredjék, söt egyik a másikat a munka lerén előmozdítsa. Kívánatos, hogy a megyei gazdasági egyesület is öröm­mel vegyen tudomást arról, hogy a vagyo­nosodás terén a hitközségek, magtáraik állal ily előhaladottak. Kívánatos, hogy az alakí­tandó községi magtárak is oly alapra helyez­kedjenek, mely felvirágzásuknak alapfellétele, t. i. hogy a kivétei mindég kellő kezesség, hatósági ellenőrzés, mégis főkönyvezés, és évenkénti teljes törlesztés mellett történjék mint az egyházaknál. Mert ha nincs kezes, sok szegénynél elvész a gabona, ha nincs ha­tósági ellenőrzés, sok elnézés mellett veszt­het a magtár, — ha évenként be nem szede­tik a tőke és kamat és évenként új kiosztás nem történik, felszaporodik a tőke és kezes nem vállalkozik és a sok hátralék elviszi a meglevő vagyont is; általában csak szigorú, ponlos, előrelátó kezelés mellett érdemes mag­tárakat állítani és elengedhetlen. hogy legyen niaglárnok, ellenőr, felügyelő testület, főkönyv és évenként változó kezes és adós, a kezes pedig magát sajátkezüleg kötelezz-e a kivitt összegért. Különben az ez alapon való kezelés is többféle, miről és a kamatról máskor. Szekeres Mihály Felkéretnek tehát a megye egyes tenyész­tői és a községek, hogy vétel vagy eladás iránti igényeiket a kor és faj tüzetes megjelölésével a gazgasági egyesület titkári hivatalánál Vesz­prémben — legkésőbb január 15-ig bejelenteni szíveskedjenek. Községeknek rendszerint a tenyész bika vétel árából 20% elengedtetik, s a leszállí­tott vétel ári három félévi részletben fizethetik le; egyes kiváló tenyésztők szintén kedvezmény ~ ben részesülnek. A vásárlás február, és marczius hóban fog történni, miről az eladni szándékozók ér­tesíttetni fognak. Veszprém, 1882. deczember 20-án. gazd egyesületi alelnök' Welhivás a szarvas marha tenyésztés érdekében. A Veszprém megyei gazdasági egyesület a szarcas marha tenyésztés okszerű fejlesztése érdekében a ym. m. kir. földtnivelési miuiste­riumnál közbenjárni óhajtván, egyfelől egye­seinek és községeknek tiszta fajú bikákat, és teheneket szerez, más felöl egyes tenyésztőktől tenyésztésre alkalmas bikáknak a kormány ál­tali megvásárlását elősegíti Körrendelet a járások szolgabiráihoz. A közegészség- ügy rendezéséről szóló 1876. XIV. t. cz. 2. §-ában kimondva van, hogy mind az, mi a közegészség fentartására, javítására és a meg­romlottnak helyreállítására szolgál, hatósági felügye­let és intézkedés tárgyát képezi, kimondva van a 3. §-ban, továbbá az is, hogy ezen hatósági felügyelet' panasz bevárása nélkül is, gyakorolandó. Ugyan ezen törvény 157. <§-ának a. pontjában pedig teendőim közé soroztatik, hogy a közegészségügyi szabályok pon­tos kezeltetésére és végrehajtására felügyeljek, s hogy e végből havonként jelentéstételt rendelhetek el. A törvény ezen határozott intézkedéseinek alap­ján s hogy törvényhatósági t. közgyűlésünk elé az annyira kívánatos közegészségügyi szabályrendelet tervezetet miclébb és indokolás mellett beter­jeszthessem s hogy igy az 1879. XL. t. cz. IX. fe­jezetében minősített kihágásokra nézve is szabály­rendelet alkottathassák: a fentemlített jelentéstétel idejét elérkezettnek tartom. Ezen indokaim azonban feltétlenül megkövete­lik, hogy a most említett jelentéstétel adatai az 1876­XIV. t. cz. minden intézkedésére kiterjeszkedjenek. Minden községtől a biró és jegyző — továbbá a községi vagy körorvos által is aláírandó jelentést várok a következő kérdésekre. 1. Az 1876. XIV. t. ez. 7. g-a értelmében, bírságpénz, a község pénztárába folyt-c be? — ha igen, mikor, mennyi és mire fordíttatott? 2. A község és a hozzá tartozó puszták terü­letén az egészségre ártalmas posváuyok és mocsárok léteznek-e? melyek azok, minő kiterjedésüek? — ezek lecsapolása, vagy kiszárítása a lakhelyek lég­körének tisztántartása tekintetéből kivánatos-e? 3. A csatornázás a község területén behozva van-e? — ha igen — ezen csatornák nyitottak, vagy fedettek-e? hová vezetnek és minő hosszaságban? a község vagy egyesek által épittettek-e? kik által tartatnak fenn? 4. Kender — vagy lenáztatók a község és a hozzá tartozó puszták területén vannak-e? ha igen, a községtől minő távolságra, ezek közelségéből a község egészségügyi viszonyaira káros behatás ész­lelhctő-e? és igy ezekre nézve hatósági intézkedés szüksége forog-e fenn? 5. A község területén létező lakhelyeken, kü­lönösen a szűkebb lakásokban összezsul'olás megaka­dályozására nézve cz időig történt-e hatósági intéz­kedés? 6. A község területén hány köz- cs hány ma­gán kut létezik ? ezek vize a lakosságnak minden sultságát tárgyszó érdekes sorok ezek. Olvassa el bárki, tudom nagy öröme telik benne! Mire a nyomtató-gép föstékje felszárad e lapok hasábjairól, akkorra drága halottunk, a magyar társadalom, tudományosság és művészet pótolhatlan veszteségére: rég alussza édes álmát zavartalanul az anya természet hűvös ölén. O a közjóért működött lázas tevékenység­gel, mig ereiben a vér lüktetett. Beh igazat is mond Ponori Thewrewk Emil a »Greguss Ágost halálára« czimü versével: »Szcp-, igaz- és jóért vala folytoni lelkesedésed : Tcged e szent eszmék vittek az életen át. Bí:va tekintettél a síri homálynak eléje. Mester nem hal meg; müve örökre tanít.« Nyugodj., pihenj nemes lélek. Legyenek ál­maid édesek! Ki megmosolyogtad a kezdő szárnypróbál­gatásait s atyai tanácsoddal oly gyakran gyá­molitád: hadd áldjam kedves emlékedet, s ejtsek poraidra forró könyüt! Láss Samu. AZ ELBIZAKODOTTSÁG KÖVETKEZMÉNYE. CVégeO Szele Peti márnyolez hónapot töllöttel az öreg zsibárus boltjában. S mivel ez idő alatt némi óva­tosság mellett szerencsés volt gazdájának kárt nem okozni, önhittsége ismét visszatért, s azzal együtt visszatért hiúsága, s meggondolatlan szeleburdisága is. Ez idő alatt a fiatal segéd havi uégy forint fize­téssel összesen huszonnégy forintot keresett; de öreg főnöke semmiféle szórakozást, vagy mulatságot sem engedvén meg neki, kényszeritette őt takarékosnak lenni, s nsak mulhatlan szükségeinek födözésére adott neki pénzt, minek folytán már meggazdálkodott ti­zenkét forintja volt főnökénél. Egyik szép napon egy csinosan öltözött uri ember lépett be a zsibárus boltjába, melynek bejára­tánál egy igen diszes, majdnem uj esernyő volt szem­lél e kiállitva. Az úrias külsejű egyén megvizsgálta 4«z esernyőt, H annak ára után kérdezősködött. — Tizennégy forint, felelt Kozorich, és cz utolsó szavam. Ez esernyő kitűnő nehéz selyemből van, nyele is értékes fából készült, a rajta levő gömb pedig arannyal van kiverve. Tizennégy forint nem is pénz ily értékes darabért — Küldje cl hozzám segédje által; azaz: hogy mindjárt velem jöhet, válaszolt az uri ember. Ugy is hazamenőben vagyok. Tekintettel, hogy az idegen ur kezében egy nádbot volt, nagyon is természetesnek tűnt föl, hogy az nem akarta még- egy esernyővel (s megterhelni magát. Másrészt lehet valaki igen becsületes ember a nélkül; hogy tizennégy forint épen a zsebjében le­gyen, mellyel a kialkudott árt azonnal kifizethetné. Az öreg Kozorich átadta Petinek az esernyőt, de egyúttal oda súgta neki: — Ki ne adja kezéből e tárgyat, még meg nem kapta az árát. Peti fejével igenlőleg intett; hóna alá vette a szép esernyőt, és a vevő után indulva monda: — Nyugodt lehet uram, engem nem szed reá, többé senki. A csinos ur elég messze haladt már, midőn a kecskeméti utczában egyszerre megáll, s mielőtt a szemben levő kapu alá lépne, hirtelen megtapogatja zsebeit, s jól színlelt meglepetéssel fölkiált. Ah! az ördögbe is! . . . burnót szclenczémct az önök boltjában hagytam Oh! bizonyosan tudom, mikor hazulról elmentem, nálam volt, s csak is önökhez tértem be. Igen jól emlékezem, hogy a boltban egyet, szipantottam ; kétség kivül az íróasz­talra lettem, s ott felejtettem. Pedig nagyon sokat tartok szelenczémre, nem épen azért; mivel ezüstből van, hanem mivel nagynéném arczképc van rajta, ki engem mint árvát anyailag fölnevelt. Fiatal barátom, adja csak ide azt az esernyőt, s menjen, hozza el burnót szclenczémet. Peti füléig elpirult, s még inkább a hóna alá szorította az esernyőt; mert eszébe jutott főnökének figyelmeztetése. A csiuos ur mosolygott, s kcgyteljcs arczkife­jczéssel folytatta: — Ertem az ön habozását fiatal ember, ön fél az esernyőt nálam hagyni anélkül, hogy azt kifizet­körülmények között elégséges-e ? a viz egészségü­gyi szempontból kifogásolható-e? a kutak használa­tában a lakosság időnként nincs-e akadályozva? — A kutak közbiztonsági szempontból megfelelő ká­vákkal el vannak-e látva. A kutak körül összegyülnf szokott viz.levezetéséről van-e gondoskodva? Forrás vizet használ-e a lakosság és ezen \iz használatára nézve vannak-e szabályai? 7. Az állatok számára vannak-e külön itatok? — ha igen — hány? és ezek minden körülmények között elégségesek-e? ezek használata akadályokba nem ütközik-e? 8. A községnek van-e jégverme és minő ter­jedelmű ? 9. A község és a hozzá tartozó puszták terü­letén oly lakhelyek, vagy épületek a melyeknek egész­ségügyi szempontokból leendő kiürítése, áta'akítása, vagy eltávolítása volna szükséges — léteznek-e? ha igen, melyek azok ? 10. A község területén van-e vágóhíd és mé­szárszék? hány, kinek tulajdonát képezi és egész­ségügyi tekintetből név szerint kinek felügyelete alatt áll? Magán házaknál nem történik-e marhavá­gás? ha igen — hol cs kiknél? A mennyiben a köz­ség területén mészárszék nem léteznék, — részletes jelentés teendő arra nézve is, hogy a lakosságnak hússal ellátása minő módozatok mellett történik? 11. A községben és a hozzá tartozó pusztákon gyárak és üzlettelepek léteznek-e? Ezen gyárak és üzlettelepek a közegészségre ártalmas befolyást gya­korolnak-e? 12. A községben az 1882. év folyamán hány lelencz és hány dajkaságba adott csecsemő volt? Hány dajkánál volt elhelyez >e csecsemő? A (örvény 25. §-ában előirt teendőket az elöljáróság teljesitette-e? 13. A községben s a hozzá tartozó pusztákon az 1882. év folyamán hány hét évnél fiatalabb gyer­mek betegedett meg ? hány ilyen gyermek részesít­tetett orvosi segélyben ? Az orvosi gyógykezelés hiá­nyában meghalt hét éven alóli gyermekekről a halott­kém az első fokú hatóságnál hány esetben tett jelentést? 14. A községben cs a hozzá tartozó pusztákon az 1882. év folyamán hány bárgyú, buta és hülye tartatott a község és hány az illető rokonai által? 15. A község és a hozzá tartozó puszták te­rületén minő temetők tartatnak fenn ? — községiek — vagy felekezetiek-e ? — mindegyik temető területe mennyi? — a községtől minő távolságra feküsznek? milyen a temető talaja? minő mélységre történik a temetkezés? Vannak-e a község területén oly elha­gyott temetők, melyeknek idővel leendő beépítése czé­lozlatik? A sirok rendesen minő nagyok, és ezek egymástól minő távolságra vannak? A temetőben van­nak-e sírboltok és hány? Az Í882. évben hány sír­bolt felállítására adatott engedély ? Szokásban van-e a község területén létező templomokban való temetke­zés? Ilyen temetkezés a legutóbbi időkben történt-e? Magán Iáitokon vannak-e sírboltok és hol? 16. A községben összegyűlni szokott sxemét lerakására és az elhullott állatok elásására vau-e a község által bizonyos hely kijelölve? vau-e intéz­kedés az iránt, hogy a trágya, szemét vagy más könnyen rothadó anyag házaknál, udvarokon, vagy ezek közelében nagynbb mennyiségben össze iiegyüj tessék ? Felhívom tehát a t. N/.oigabiró urat, hogy a most részletezett kérdéseket minden község bírójá­nak kesedelem nélkül kézbesittesse s ugyan okot szi­gorúan utasítsa, hogy ezekre adandó feleleteiket, a jegyző és orvos altul is aláirtán, a t. szolgabíró ur ulján hozzám 1883. évi februárhó első napjáig (erjesszék be. Ezen határidő ponlos megtartását a t. szolga­bíró ur kiváló figyelmébe ajánlom, miután az igy be­érkezendő adatoknak is figyelemben tartásával koszi­tem volna. Én nem ütközöm meg óvatosságán; Bu­dapesten annyi gézengúz van, hogy nagyon is oko­san cselekszik, ki az óvatosságot pillanatra sem té­veszti szem elől. Fogja fiatal barátom e három darab öt forintos bankjegyei, valamivel több ugyan, mint az esernyőért fizetnem kellene, de örömest önnek adom borravalóul a visszajáró csekélységet; ha szi­ves lesz burnótszelenczémet elhozni. Itt e házban la­kom; ha megérkezik, keresse föl a házmestert, s kérdezze meg tőle, doctor Süssmann lakását; majd az hozzám vezeti önt. I)e siessen, igen nagy szí­vességet tesz nekem, ha mielőbb kezembe adja bur­nót szelenezémef. Szele Peti sietett, átadni az esernyőt. Elfogadta a kínált három bankjegyet, s futásnak eredt örvendve; hogy ily könnyű szerrel annyit kereshet, mint kü­lönben egy egész heti mun kávai szokott, megkeresni; és örömében már azon jártatta az eszét: hogy a jövő vasárnap milyen jól fog mulatni az ajándékba kapott egy forinttal. Boldogságtól sugárzó arczal nyitott be a boltba, s rögtön elkezdett kutatni, miközben gazdájától kér­dezte : — Hol van annak az urnák a burnót szelen­ezéje? Itt hagyta azt a boltban,.... biztosan tudja .... Önnek inegkellett azt találnia, egy női arczkép van rajta. — En semmit sem találtam, dörmögött az öreg Kozorich; de ön ostoba, hol hagyta az esernyőt? ugy látszik, hogy tilalmam daczára átadta a tizen­négy forintot érő tárgyat anélkül, hogy kifizették volna az árát . Óh! ha csakugyan elkövette cz oktondiságot, azonnal elkergetem. — De hát ok nélkül ne ijedjen meg uram, nem vagyok én olyan buta! Tessék, itt van három ötös bankjegy, mit azon ur adott nekem, fogja ki abból az esernyő árát, s a mi kijár, az enyim lesz, ha vissza­viszem a burnótszeleuczét, melyet meg kell találnom. Es Peti lehasalt, hogy a bolt minden zugát ki kutassa. Ez alatt a kereskedő föltette pápaszemét, s gondosan megvizsgálta a bankjegyeket, s miután azokat jobbról balra megforgatta, haragra lobbant, és egy nagyot rúgott Petin, ki még mindig a burnót, ezelenczét kereste az állványok alatt, tendő szabályrendeletek tervezetét 1883. évi februárhó folytán vármegyénk egészségügyi bizottsága által is letárgyaltatni és igy a márcziushavi évnegyedes köz­gyűlés elé terjeszteni szándékozom. Bizton hiszem, hogy a t. szolgabíró ur közi­igazgatásunk egészséges fejlesztésérc irányuló ezen intézkedésemnek ismert pontosságával teljes mérték­ben megfelelni fog. Veszprém, 1882. évi deczemberhó 21-én. Véghely Dezső, alispán. a irodaion! es IM -AM. Tud. Akadémia könyvkiadó vállalata általa f. évi könyvilletmények szétküldése már megkezdődött. A most szétküldendö mun­kák a következők: A történelmi (első) sorozat­ból : Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Il-ik, a művelt nagy kö­zönség igényeihez alkalmazott népszerű kiadás. Egy kötet. Teljes. Symonds J. A. A renaissance Olaszországban Fordította Pulszky Károly. II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 4 frt 80 kr. Az irodalmi (második) sorozatból: Szász Károly. A világirodalom eposzai. II. kötet. Taine H. A. Az angol irodalom története. Ford. Csiky Ger­gely II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 3 frt 80 kr. A jog- és államtudományi (harmadik) sorozatból: Angol közgazdasági értekezések gyűj­teménye. Ford. Földes Béla. Egy kötet, Teljes. Taine H. A. A jelenkori Francziaország alaku­lása. Fordította Dr. Toldy László. II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 3 frt 80 kr. Mind a három sorozatnak (6 kötet) ára 12 frt 40 kr. 1882- re beküldendő díjak: Az I. (Történelmi) sorozatért (2 kötéssel) 4 frt 80 kr. A II. (Iro­dalmi) sorozatért (2 kötéssel) 3 frt 80 kr. A III. (Jog- és államt.) sorozatért (2 kötéssel) 3 frt 80 krajezár. A szállító-levélért 6 krajezár. Ked­vezményi áron ezidén a következő, szintén e hó végén megjelenő munkák bocsáttatnak a pártoló tagok rendelkezésére Beöthy Leo: a társadalmi fejlődés kezdete. 2 kötetben. Angol diszkötésben Kedvezményi ára 3 frt 80 kr. Továbbá: Trefort Ágoston: Kisebb dolgozatok az irodalom, köz­gazdaság és politika köréből. Egy kötet. Angol diszkötésben. Kedvezményi ára 1 frt 80 kr. A jelen, harmadik cyklus pártolói az előbbi két cyklusban megjelent minden munkát egyenként az eredeti előfizetési áron (kötetenként 1 frt 90 kron) szerezhetik meg. — BÖmÖt"r Lászlótól, az országos mé­hészeti egyesület alelnökétől, a dunántúli kerületbe kinevezett m. kii­, méhészeti vándor tanártól két méhészeti füzet jelent meg. Ezek »Az okszerű mé­hészet gyakorlata* czimü füzet ára 30 kr. »A mé­hészeti e!öadás« czimü füzeté 20 kr. Nyomtatás alatt van méhészeti naptára, mely mint jegyzék naptár is hasznos szolgálatot teend; ára 60 kr. Mind a három füzet együtt postán küldve 1 frt. — A »Pesti Hirlap« előfizetési felhívása 1883- r . A magyar olvasó közönség egyik legked­veltebb politikai napilapja, a „Pesti Hirlap" közzé­tette már uj előfizetési fölhívását. Hangsúlyozza eb­b; 11, hogy ezentúl is az lesz, a mi eddig volt: kor­mánytól és pártoktól egyaránt, független lap, mely a magyar nemzeti politika érdekeit képviseli, erélye­sen harcolva Magyarország önálló államiságának meg­szilárdításáért. A „Pesti Hirlap" nem pái (szempontból itéli meg az eseményeket Megmondja az igazat, min­den irányban s e teljes függetlenségben rejlik nagy ereje e* Uedveltsége. A „Pesti Hirlap" nem a nagy lapok alakjában jelen meg ugyan, de azért ép annyit, ad, mint a legnagyobb alakú lapok, mert mindennap két teljes iven jelenik meg. E jelentékeny terjede­lem lehetségessé tes/.i, hogy a „Pesti Hirlap" a po­litikán s a közgazdaságon kivül a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmánynak is tért szentelhessen. 16 -20 különböző'tartalmú cikket közöl naponként a rendes rovatokon kivül. Es pedig két tárcát, ország­gyűlési karcolatokat, humoros apróságokat, regény­(_Folyt. a inellcklet>:u.) — Nesze! oktondi! ez a borravaló kiáltott az öreg Kozorich Hiszen ezek hamis bankjegyek. Meg­lopott az a gazember! Peti megdermedt ijedtében; de csakhamar ösz­Kzcszcdte magát, s fiatal lábszárainak egész ruga­nyo.-ságat igénybe véve, futva távozott a boltból. Jól emlékezett, hogy mely utczában, s mely háznál hagyta el a csinos urat, megérkezvén, s a kaput fölismervén, berohant a házba, s egyenesen a házmesterhez sza­ladt, kitől a sietségtől lihegve kérdezte: — Doctor Süssmann ur lakását melyik emeleten, s mely szám alatt találhatom? — Doctor Süssmann? tudtommal soha sem la­kott ilyen nevű ur a házban, felelt némi gondolkodás után a házmester. Peti megdöbbent, de reményét nem vesztette el; emlékezetének tárházában keresgélve, alig jó sze­mélyleirását adta az általa keresett urnák, sőt a nád­botot, és a gümbösnyelü selyem esernyőt sem felej­tette el megemlíteni. De a házmester, ki az általa leirt úrban sem ismerte föl a házban lakók egyikét, most sem szolgálhatot neki a kívánt útbaigazítással. Szegény fiu sirvatért. vissza főnőkéhez, ki igy szólott hozzá: — Tizennégy forintot kellett volna hoznia a reá bízott esernyőért, ön a helyett három hamis bank­jegyet hozott, s igy tizennégy forint kárt okozott nekem. Nálam vau tizenkét forint megtakarított pénze azt némi kárpótlás fejében megtartom, önt pedig ezennel clbocsájtom. Igaz: hogy elvesztek két forin­tott, dc inkább elszenvedem e veszteséget, hogysem tovább is megtűrjem boltomban. Szele Peti ott hagyta keresetét, eltávozottá zsihárustól azon törve fejét: hogy most már mit fog csinálni. Ekkor eszébe jutott egy fiatal ember, kivel sétái alkalmával ismerkedett meg, s ki egy nagy ke­reskedésben volt alkalmazva; s miután czimet bírta' sietett e fiatal ismerősét fölkeresni, hogy szerencsét­lenségét annak elpanaszolja. A fiatal segéd bemutatta barátját főnökének, s elmondotta, hogy mily szomorú helyzetbe jutott a szegény fiu. A főnök megsajnálta, s Petit mint ezámfö­lütti segédet kereskedésébe fogadta, kinek nem volt oka (Folyt, a mellékletei!.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom