Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-09-24

jVIegrj eleixilc ni i íi d e n vasár n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. lap szellemi és anyagi részét illető küldemények SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendők. A Bérmentetlen levelek, csak iámert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC .—, ,——_——íi Hirdetések a lap számára felvétetne A K1ADÓU1VA TALBA X ó-collcg-iumi épület. E 1 őf i z e t é s i üij ak: Egy évre 6 frt. — Félévre íí frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára IS kr. Hírd e t esek 1 hasábos petiisor térfogata után 5 kr, nyílttérijén 25 krral számítatnak. Béíyeg-díj mindig külön fizetendő. VEGYES TARTALMÚ HETILAP, Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápa város Ixatóságánalc, a pápai jótélcony nőegylet-, iamei-etterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tiizoltóegyletelcixelt, a pápai lcez*tészotitáx*g»ixlatnalt és töt>l> pápavidólci egyesütetnelv. hivatalos lcözlöxiye. Pápa, 1892. szept. 23-án. C~h) A városi tanács e héten állilolla össze községi háztartásunknak jövő évi költségvetési előirányzatát és egyuHal elrendelte, hogy ezen előirányzat 15 napon át — a törvény rendelkezése szerint — közszemlére kilétessék, hogy azután a netán telt észrevételekkel együtt a jövő hó 28-ik napjára hirdetett rendes közgyűlésen tárgyallathassék. Mily körüliekintő, szép intézkedése ez a törvényhozásnak, hogy akkor, midőn arról van szó, hogy a község jövedelme, a mit főleg az egyesek adózásaiból állit elő, hova fordittassék, — és hogy mily összegben állapilassanak meg a község kiadásai, az előirányzatot nem csak a képviselölestülel tagjainak, hanem minden egyes adózónak hozzá férhelővé leszi, és tért nyit a vélemények szabad nyilvánításának! És mégis mi az eredniénv? Talán valaki megtekintvén a köllséjrvetést és mellékeli egyes adatait, — észrevételeket vagy uj indítványt terjeszt a közgyűlés bírálata alá? Oh dehogy! Kilehelnek az indokolt köllség előirányzat helyeit bármi üres papirost közszemlére, az eredmény egy lesz, se ezt, se azt nem méltatja senki még csak megtekintésre sern. Pedig ha fontos az államháztartás egyensúlyának biztosítására az állami költségvetés, és ha szükséges a gazdának, a családapának a magán háztartás jövedelme és kiadásainak előleges mérlegelése, nem kevésbé fontos és szükséges az a községi háztartásban is; mert itt a közczélokra hozóit áldozatok a legközvetlenebb jótékony hatásukkal hárulnak vissza az egyes lakosokra, és itt észlelhetők a terhek is legérzékenyebben főleg oly községekben , hol a községi vagyon jövedelmei a kiadások fedezésére nem levén elégségesek, a lakosság önmcgadózlatásál kénytelen alkalmazásba venni. A községi háztartásnál minden beruházás mit utak, világítás, közrend, közegészség, közoktatás slb. czéljaira leszünk a mi javunkra is szolgál, és minden egyes forintnyi kiadás a mi terheinket is növeli. Nem lehel, eléggé kárhoztatnunk a közönyt, mit e téren tapasztalunk. — Hál ki hall már az érdeklődés, nem csak az ügynevezett ,,k ö z ü g y e lO hanem a saját községi közös ér deklink iránt is? Azon fellevésben, hogy ha a városházához fáradni nem kell, akad oly egyén, ki községi házlársunkat figyelmére méltatja, röviden ismertetjük a költségvetés főbb tételeit a következőkben: A szükségleli részben a személyi állandó járandóságokra 18,768 ft 10 kr, oktatási czélokra 10.5S1 frl, kórházi költségekre 1975 fl, adóbehajtásra 1740 frl, katonai lakbérekre 1180 frt, irodai felszerelés és nyomtatványokra 923 frl, kamat törlesztésekre 5015 fl 84 kr, épületekre 1548 li 22 kr, utazási költség és napdíjasokra 885 frt, tűzoltó egylet segélyezésére 1400 frt, városi birtok állami adójára 2256 frl, faiskolára 400 frl, szegények és árvák segélyezésére 5738 frl, bchajlhallan pótlék leírásra 2000 frl, ulczák világítására 1398 frl, vasuli vámra 1640 frt, a város apróbb vegyes kiadásaira 1455 frt 88 kr, és az előre nem látható rendkivüii kiadásokra 1000 frl van előirányozva, melynek összege 60,104 Irt 5 krra megy. Ezzel szemben a városnak 29,487 frl 65 krnyi saját jövedelme áll fedezetül, tehát pótlékban kirovandó 30,616 frl 40 kr, ebből esik az összes adóra 25,524 frl 8 kr, csupán a föld adóra 152 frl 40 kr, csupán a házadóra 4936 frt 92 kr. — Ha lehal a költségvetési előirányzat igy a mini van elfogadlalik: pótlék fejében kivetve lesz az összes adó minden forintja után 29,7; a föld adó ulán 1,6, és a házadóé ulán bél egész és öltized krajezár. A Balaton-egylet érdekében! Augusztus 23-án jelentékeny lépés történt Balaton-Füreden, hazánk e remek, természeti kincsekben gazdag vidékének érdekeben. Ekkor alakult meg a Balaton-egylet. Hazánk minden nemes, jó., üdvös célokért lelkesülni tudó fiaihoz és leányaihoz fordulunk, hogy e szilárd alapköre emelendő épület megalkotásában bennünket támogassanak. Szép, messzeható, erkölcsileg és anyagilag üdvös célok azok, melyeket az egylet alapításakor kitöztünk, melyek elérésére minden erőnkből törekedni fogunk. E céloknak puszta megemlítése is biztosit bennünket arról, hogy igyekvésünket a nagyérdemű közönség fel fogja karolni. Az egylet célja: Általában a Balaton-vidék felvirágoztatása és népszerűsítése a bel- cs külföldön, még pedig az által, hogy: törekedni fog a Balaton vidékére jövő gyógyulást és üdülést kereső vendegek kényelmi, egészségügyi igényeinek mentől teljesebb mértékben való kielégítését előmozdítani, megismertetni és általánosítani a szöllö-gyógymódot; Állandó kirándulási összeköttetéseket teremt a Balatonvidék termcszetilcg szép, történelmileg nevezetes pontjai között, melyekhez eddig a fürdővendégek vagy nem, vagy csak nagy fáradsággal és költséggel juthattak; kényelmes vendéglátó helyisegeket (vendéglőket, menházakat) építtet e pontokon, mi által nemcsak a kirándulók kényelméről gondoskodik, hanem eszközt nyújt a Balatonvidék munkás népének uj keresetforrásra; gondoskodik uj telepek, uj kikötök építéséről, megmenti a történeti emlékeket, várromokat, templomokat stb. a pusztulástól; a kirándulásokkal párhuzamosan a nagy közönséggel megismertetni és megkedveltetni igyekszik a Balaton vidékét a vizi sport fejlesztése által, mely célból évenkint többször versenyeket fog rendezni, ezenkívül kezére jar az egylet halászat- és vadászatkedvelő tagjainak; felvirágoztatni törekszik a balatonvidéki borászatot és gyümölcsészetet, haltenyésztést, erdőművelést, boráru-csarnok felállítása, fásítások alapítása, gyümölcskiállitás rendezése stb. által; ismertetni fogja a Balaton-vidéket irodalmi téren, bel- és külföldi lapokban koronkint közzéteendő ismeretterjesztő cikkek, képek, évenkint pedig a közgyűlés alkalmával kiadandó diszes évkönyv által. E célok sikeres megvalósithatása végett az egylet működését öt, egymástól független szakosztály fogja vezetni. A tagok rendes vagy alapító tagok. Tag férfi és nő egyaránt lehet. A tagsági dij rendes tagoknak évenkint két forint, alapító tagoknak egyszer mindenkorra huszonöt forint. Az alapító és rendes tagok, a mellett, hogy ez aránylag nem jelentékeny összeggel előmozdítják az egylet nemes célját, az egylet kirándulásaiban, mulatságaiban, versenyein mérsékelt árú jegyekkel vehetnek részt, viselhetik az cgyiet jelvényét és az egylet évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg. A jelentkezések és tagdijak főt. Jalsovics Aladár egyleti pénztárnok úrhoz Balaton-Füredre küldendők. Egyleti ügyekben mindennemű értesítést, felvilágositást készséggel ád Sziklay János egyleti titkár, kihez a levelek Budapestre, az írók és művészek társaságának helyiségébe (Nemzeti szinház bérháza) intézendők. Teljes bizalommal fordulunk tehát a nagyérdemű közönséghez. Meg vagyok gj-özödve, hogy a Balaton-egylet nagy horderejű feladatának teljesítésében buzgón fog támogatni bennünket. A cél elérése csakis akkor lehetséges igazán, ha a pártolók nagy tömegének erős erkölcsi fegyverével fölszerelve törhetünk előre, az utunkban álló számtalan akadályon keresztül az ígéret földjére. Bizalmunk a nagy közönség hazafias lelkesültségében: ez bátoritónk, vezető tüzoszlopunk! Az egylet tisztviselői: Elnök: Gr. Esterházy László. Alelnök: Gr. Nádttsdy Ferenc. Titkár: Sziklay János. Ügyész: Csepelyi Károly. Pénztárnok : Jalsovits Aladár. Gyógyászati szakosztály: Elnök: Dr. Tlnray István. Titkár: Dr. Engel Gyula. Kirándulási szakosztály: Elnök: Fenyvessy Ferenc. Társelnök: Salamon Ádám. Titkárok: Écsy József. Komlódy Gyula. Sport szakosztály: Elnök: Gr. Esterházy Mihály. Titkár: Némethy Ernő. Gazdasági szakosztály: Elnök: Bogyay István. Titkár: Kedd József. Irodalmi szakosztály: Elnök: Jókai Mór. Titkár: Lévay Imre. AZ ISTENNEK „LEGYEN" SZAVÁRA Az Istennek „Legyen" szavára Egy új világ keletkezett A csillagoknak viyriadja Ragyogva járt a föld felett. Virág, fa, lomb boriia mindent Daltól zengett erdő, berek Ah! boldogok valának itt lent Nagyon az első emberek. Lánykám e szót „Szeretlek'

1 mond csak S belőlem új ember leend. Fénylik az a lehullott csillag — Reményemé— ragyogva fent. Virág borítja f tiszta keblem S én vig'afi dallok éneket . . . Boldogabbak leszünk mi ketten Miként az első emberek. Antal Géza. A MUZULMÁN MEKKÁBA VÁNDOROL.. A muzulmán Mekkába vándorol S ott csókolja a szent követ, Mekka nekem az utcza, hol lakol Ls szentko kis fehér kezed. A muzulmán naf keletről várja Lelki s. testi üdvösségét. Boldogságom hajnalhasadása Éjfél szemeidben késik. SZEGÉNY TAMÁS, Cllajz.) Irta: Deréki Antal. Fenn lakott a toronyban .... közel az éghez, olyan furcsa gondolatai voltak .... Vájjon van-e ott a kék boltozat áthatatlan sűrűjében egy mindenható lény, mely az ö sorsával is törődik? Mert ha az nincs, akkor igazán senkije sincs a világon! Olyan sokszor elgondolkozott ezen . . És mikor megkondult alatta a nagy harang, és viszhangja méla bömböléssel töltötte el a levegőt, akkor szegény Tamás mindig úgy érezte, mintha lelkének szárnyai nőnének, és mintha e szárnyakon lebegne fel . . . fel a magasba .... teremtőjéhez közelebb Milyen furcsa gondolatokkal foglalkoznak a szegény emberek .... Tamást a falu kegyessége nevelte ... jó szivek emlőjén táplálkozott; itt is vetettek, ott is dobtak neki egy falatot; a jegyző úr a foltos csizmáit, a tisztelendő az avult ruháit, a község lakossága pedig a táplálékot juttatta neki kegyelemből ... A harangozó hajlékába fogadta — az Úr hajlékába, melynek küszöbén, egy fagyos téli reggelen, rongyokba burkolva, félig megdermedve, szegény Tamást kitéve találták. Senki se tudja, ki fia volt; szívtelen szülő anyja, rábízta az emberek irgalmára; az ekklézsia gondoskodott róla, mig felkamaszodott; ott nőtt fel a tanitó úram gyermekei között, de mert a tanuláshoz épen kevés hajlandóságot mutatott, felhasználták iskolasöprésre, vizhordásra, favágásra . N. • Dolgozott is az egész istenadta napon at, dolgozott mint az oktalan állat . . . És mikor beállt az alkony, és a többiek pihenőre hajtották fejüket, akkor ö kiült a toi> náczra, cs bámulta a kék eget ... a ragyogó csillagokat, az ezüstfényü holdat, és elgondolkozott, hogy bizonyosan kell ott fenn valakinek lenni, a ki minden férgében, minden teremtményében, tehát ö benne is, gyönyörűséget talál. Mert hát kit •szeretne ö akkor, ha Istent nem, ki betevő falatjáról olyan kegyesen gondoskodik ? Kit szeressen hát a szegény Tamás ? Talán a tanitó úr Annuskáját? No igen az Annuskát; az olyan jó lélek . . . megosztja szegény Tamással minden falatját, — mosolyog rá, nem üti veri mint a többiek, aztán olyan szép beszédű, olyan aranyos lelkű, hogy néha összevissza szeretné csókolni .... hálából. De nem lehet, hisz Annuska, a tanitó úr leánya, — szegény Tamás pedig — a senki fia, mindenki szolgája. — Minek adott hát az Isten szivet neki, ha még azt sem szabad szeretni, a ki annyi jót tesz vele ? Minek neki a sziv, ha nem szabad szeretni, és miért szeret hát, ha nem szabad azt kimondania ? Felvágta a görbe szabó öl-fáját, csak azért hogy Annuskának babaruhát kapjon érte: elment a boltos-zsidónak a szomszédfalúba libát vágatni, csakhogy pántlikát kapjon Annuska számára, de felkapaszkodott volna a tiszta kék égig, ha Annuskának egy fénylő csillagra lett volna vágya; mert hiszen nagyon, de nagyon szerette Annuskát . . Szegény Tamás! * * * Harmat rezgett minden fűszálon; a fehér ákáczok balzsamos illattal töltötték el a levegőt; Tamás künn állott, a magas torony vasrácsozatú tornáczán; ott állott az egész éjszaka; oda volt bilincseive — nem tudott mozdulni; alatta az egész falu olyan csendes, olyan nyugodt, sötét volt, csak a tanitóék házánál világítottak a gyertyák, csak onnan hangzott a mulatózok vidám danája .... Annuska most tartja kézfogóját az urasági ispánnal .... Tamás az egész napon át ott volt a háznál; vizet hordott, asztalokat rendezett, székeket czipclt, bort csapolt és tudja isten mi mindent dolgozott. Boldog volt, ha Annuskához közel juthatott, és mégis izekre tépte szivét, a leánynak minden szánó mosolygása, részvétteljes tekintete. Nem szánalom, nem részvét kellett neki — abból elég jutott már az életben; szerelemre szomjazott a szegény szív, — csendes családi örömek után vágyódott, a mindenkitől megszánt, elhagyott — senki fia! De tehet-e ö róla, hogy nem olyan szép, nem olyan takaros, nem olyan beszédes mint az urasági ispán ? Hisz belehalt volna, ha meg kellett volna neki mondani, mennyire szereti ö Annuskát ; honnan vette volna ö azt a sok szép szót, hogy szerelmét beszédbe öntse ? Hallgatott és szenvedett .... És mikor beesteledett, lecsüggesztett fővel ballagott fel a torony meredek lépcsőjén, megcsendítette az estharangot — azután kiállott a tornáczra és könnyező szemekkel, vérző szívvel hallgatta, mint ülik meg ott len a boldog emberek, az ö boldogságának halotti torát. Azok az emberek olyan boldogok — ö pedig olyan nagyon, olyan végtelenül boldogtalan . . Szegény Tamás! Néhány héttel utánna az egész falu ünnepi szint öltött ... A tanitó úr Annuskája, a falú szegényeinek és betegeinek őrző jó angyala tartotta esküvőjét. Szép volt a mennyasszony, szép mint tavaszi hajnalon a feslö rózsabimbó; még a harmat is ott rezgett hosszú szempilláin, midőn esküvőre indulva, szülőitől, testvéreitől, szeretteitől búcsút vett ....