Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-08-27

lesz, ha számba nem veszszük: mily hatalmas befolyása van az egészségnek az ember kedélyére, lelki hangulatának öszveségére. A kedély, életcselekvöségünk ezen egyik fö rugója, a vérünkben lakik, — és pedig csak a friss, egészséges vérben a vidám, egészséges kedély; s megfordítva. Első fontosságú szükség azért: gyermekeink testi épségének okos gondozása, fokozatos edzése, a test megkeményítése, a szorgalmas levegözés, mozgás, a tiszta, szellőző lakás, tág Öltözék, a megfelelő mérték az alvás és ébrenlét, a munka és pihenés, a táplálék és nélkülözés között, s végül, a mi mindezeknek' éltetője, a békés, csendes, derült házi légkör. Az igy elért testi-lelki épség fentartására, továbbá, alig lehet hathatósb valami a munkának hü és észszerű gyakorlásánál. A munkát az »igazság" büntetésül rótta az első emberre; az »irgalom« azonban úgy akarta, hogy a büntetés kiengesztelje a bűnt, s a megadással viselt megaláztatásban új nagyságát lelje föl az ember. És midőn mint a nap, sugaraival, s a felhő, esőjével, szellemével ő is bevilágitá s verejtékével megtermékenyité a földet, ismét elíoglalá dicső helyét az örök világrendben és munkája által új érdemeket kezde szerezni nemének. A nemzedéknél tehát nem marad a munka többé büntetés, hanem a kiengesztelődés emléke s az áldás forrása. Ebből látni, hogy a munkát nem mint gyötrelmet, vagy szükséges rosszat kell tekintenünk, hanem ethikai értéke szerint becslelnünk, s ezen felfogásra a nevelésben kiváló súlyt fektetnünk. A gyermeket jó idején annak tiszta megértésére kell emelnünk, hogy a testi és szellemi erőt, melynek nőnie kell, gyakorolnunk szükség, és a gyakorlatnak, hogy előbbre vigyen és emeljen bennünket, erőfeszítéssel kell járnia. Szükség, .hogy az élet reánk nézve előbb fanyar legyen , hogy képző lehessen; és hogy örömekhez juthassunk, szenvedéseknek kell segédkezniük a földön . , : Gyakran hangsúlyoznunk kell, hogy a vidám odaadással és hűséggel folytatott hivatási munka nemesit és örömmel jutalmaz; mig viszont a ki csak szükségből, kenyérért s haszonért verejtékezik, arra nézve csak gyötrelem az élet, a külvilág kietlen, saját belvilága pedig vigasztalan, kihalt. Végre pedig, hogy a tétlen ember vétkes és önmagának terhe, kinek egykor mázsasúlylyal szakad nyakába a szűkölködés; mig a vidám munkást becsület és szerencse kiséri. . . Talán késem is e tárgynál, de nagy fontosságot látok abban, hogy gyermekeink erkölcsi oldaláról tanulják felfogni a munkát, kivált pedig, hogy azt korán megszeressék. Ha ugyanis sikerülne ezt gyermekeink vérébe oltanunk, sőt már kisdedeink játékait akkép választanunk, hogy azok az ébredező ösztönöket az öntevékenységre vezessék s szoktassák; vajmi hatalmas erkölcsi erőnek juttatnék őket birtokába, s ezzel birtokába azon messzeható készségnek is, hogy midőn majd arra kerül a sor, ne csak tanuljanak s dolgozzanak, hanem egy késztető benső szükségből, s örömmel dolgozzanak. Az élet mentő talizmánja lehetett volna ez sok olyanra nézve, kik nem ismerkedvén meg a hü munka s kötelességteljesités édes jutalmával, a romlás útjára tévedtek. A munka s kötelesség korai megkedvelése tehát és a szerény örömekkel való megelégedés, ez gyermekeink testi-lelki épségének legbiztosabb megtartója. A munka és kötelesség mellett örömeket említek. Igen-igen, örömeket is az ifjú embernek! Mert nem csupán arra van hivatva az ember, hogy csak a fáradalmak árán érdemlett gyümölcsöknek, hanem hogy azon élvezeteknek is rélasztó közhidon felfordult egy cholerás és azon a helyen meg is halt. Nagy vita támadt a városi és majtoki elöljárók között azon, hogy kit illessen ne eltemettetése, a városiak azt állították, ho gy a merre a feje fekszik, a majrokiak pedig azt, hogy a merre a lába fekszik azt illeti az eltemetés, két nap állott a vita, és a halott azon a helyen feküdt, utóbb megérkezvén a Kalaba a. pert ketté vágta mondván, ne pereljenek az urak, már többet 900 halottnál elhordottam, ezt az egyet ráadásul ingyen kiviszem. Aegernye. Urak ezt publica disquisitio nélkül nem hagyhatjuk, mert itt nagy kérdés van a láb meg a fej, nemes, nemtelen, katona és az árva között, mert ha árvája van oephanális deputatiora való, ha nincs, kész a caducitás. Ki tudja ha nincs-e katona fia? vagy nem volt-e determináció? vagy urbariális per nála? s ezennel kérem útet felásatni, s megvizsgáltatni, s mától fogva a halottak jegyzőinek meghagyatni kérem, hogy nemes halottakat külön jegyezzék, hogy azoknak árváikról s különösen vagyonaikról gondoskodhassak i. Silány. Későn ébredt fel az ur, meg holt már az a ki akart. Sitgj. 4-szer. Közönséges és valódi hir az, hogy CniiiHián Chirulgus a betegeket perspectiven nézi, pulzusaikat csipö vassal tapintja és az orvosi szereit is az által adja be a betegeknek, és a szegényektől pedig csak az udvarból kérdi wie getssf s azt szokta mondani mann mus ihm was eingeben sonst stirbtenü! Pellikán Chirulgus azomban ugy viseli magát, hogy a doctorságot is megérdemlené, mert bátor, hozzá mer nyúlni a bfteghe:-', szerencséssen curál, hanem minek előtte a betegeket látogatni elindulna, sereg somlai cseppet vesz be. Czirillus és a többi chirulgusok pedig, ugy Márton doctor ur is 'tsak az uíszákat járja, s nem a betegeket, hanem magát a cholerát gyógyítják, s tsak a lélekharang hangjait szaporítják, ezek idáig alázatos jelentéseim. Menyhárd. Jól van Sugó, pontos híradásának jutalmát várhatja, addig is itt van négy krajezár, de meg ne ittasodjék. szese legyen, melyekkel a jótékony természet s a tisztes társas élet, munkája nélkül is, kínálják. Igenis, Örüljön az ember az életnek; szedje föl a virágokat, melyeket útjaira hint a Gondviselés; de nélkülözzön is készséggel s legyen meg nyugodtan a nélkül, a mije nincs. Az egészséges kedélyre nézve a szelid örömekben sehol sincsen hiány; minden idő és tér megteremheti azokat számára, noha mégis sehol sem készülhet szebb és bensőbb öröm, mint a felhőtlen, a fojtó levegőtől ment családi szentélyben. Itt kell örömeinket legelőbb keresnünk; mert a ki otthon boldog, az lesz a házon kivül is; s a ki kebelében birja megelégedését, fel fogja ezt lelni külvilágában is. Semmi sem alkalmasabb azért a családi légkört nyomottá tenni s az otthoni örömeket megfojtani, mint, ha a családfők, az atya és anya, a házon kivül keresik s találják kedvöket; saját hajlékukban pedig a nyugott, nyájas, szeretetteljes hangulat helyét a nyers, mogorva hang, a feleselés, harag, civakodás, szinlés, hazugság, csalfaság, mások becsmérlése foglalják el. Alig hinnők, mennyire képes egy ily házi élet a gyermekek természetes vidámságát lehangolni s életkedvét mindenkorra megrontani. Ápolnunk kell azért miden oly házias, vagy külső örömet, melyet megbánás nem követ. Az állandón megőrzött derültség Örök tavasza és ifjúsága a léleknek, mely készen áll mindenki számára, ki kötelességeinek ösvényein járdái. Mert az ilyennek még komolysága is derült marad, s a hol örömmel találkozik, szívesen fogadja azt. S végre is mit használ embernek a helyzetével való elégedetlenkedés? Nem józanabb-e az utunkba álló hegyen átmenni, vagy azt megkerülni, mint átfúrni akarni? Minden napnak megvan a maga vesződsége; de ha a nap elmúlt, elmúltak bajai is. Az életkedvetlenség dudvát hint vetéseink közé, s elvakit, hogy a búzát tépjük kí, s a dudvát hagyjuk meg, — holott a jó a bajban ís jó marad, mint a hold tányérja ugyanaz, ha időnkint a ráesett árnyék világát el-elboritja is. . . A kedvetlen, örömtelen élet átka ellen, még anyagi nyomott helyzete s lelki-testi bajai között is, minden erejéből küzdjön a szülő családjában! . Szcorenyi József. A „Balaton-egylet." A mi rég érezhetően hiányzott, azt hozták létre lelkes ügybarátok e napokban a magyar tengerpart kedves kikötőjében: Balaton Füreden. A Balaton-egylet megalakult! Üdvözöljük ezt hazánk társadalma-, jóléte- s fejlődése szempontjából ! Nincs egylet az egész Dunántúl, mely több s szebb hivatást tűzött ki célul, mint a — Balatonegylet! •» Jókedv és bőség.'« Ez a jeligéje az egyletnek, mely gondoskodását kiterjeszti mindenre, a mi a Balaton szép s nagy vidékének érdekét, jólétét, fejlődését előmozdítani képes. Az egylet célja széles e világgal megismertetni a szép Balaton kincsekben gazdag vidékét. Lesz e célból irodalmi szakosztály, élén a magyar irók királyával; — lesz kirándulási, s mulatságokat rendező szakosztálya, mely az egylet jeligéjének első szavát: a jókedvet fogja megteremteni ; — lesz gyógyászati szakosztálya, a Balaton gyógyerejét ismertté tenni; lesz gazdasági osztálya, Balaton vidéke népének gazdagságát, az egylet jeligéjének második szavaként, a — bőséget előidézni; cs lesz végül sport szakosztálya, a minapi nagy elismerést nyert versenyek állandósítására, élén a kitűnő sportsmannel Esterházy Mihály gróffal. Teljes lehetetlen, hogy ez egylet a legrövidebb idő alatt fel ne virágozzék. Felhívjuk olvasóinkat már előre, — addig is, mig ez egyletről bővebben Írhatunk — lépjenek be mielőbb az egylet tagjaiul. A tagsági dij csak 2 frt egész évre, s ezért — a nemes célért való közrehatás érzete mellett — igen sok előny nyujtatik, többi közt legolcsóbb áron fogják megkapni az egylet évkönyvét, melyet maga Jókai fog szerkeszteni s melybe minden évben Jókai is irni fog. Tagokul lapunk | szerkeszt őségében lehet beiratkozni. Olvasóink érdeklődését felköltendö, itt közöljük a már megalakult szakosztályokat, mely osztályok vezetőinek i neve bizonyára elég biztosíték a Balaton egylet jövőjére! A Balaton egylet védfíóke O Felsége, a királyné lesz! Az egylet ehiöke: gróf Esterházy László val. bel. t. tán. Alelnök: gróf Nádasdy Ferencz. Titkár: Sziklay János hírlapíró, pénztárnok Jalsovits Aladár b. füredi lelkész, ügyész Csepely Károly. Szakosztályok. I. Irodalmi szakosztály. Elnök: Jókai Mór. Titkár: ZAvy Imre lapszerkesztő, lapunk belmunkatársa. II. Kirándulási szakosztály. Elnök: Dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képv. Társelnök: Salamon Ádám. Titkárok: Écsy József fürdő igazgató és Komlódy Gyula hírlapíró. III. Sport szakosztály. Elnök: gróf Esterházy Mihály. Titkár: Dr. Némethy Ernő győri kir. ügyész. IV. Gazdasági szakosztály. Elnök: Bogyai István földbirtokos; titkár: Keöd József hajós kapitány. V. Gyógyászati szakosztály. Elnök: Dr. Huray István. Titkár: Dr. Engel Gyula. Ezenkívül még a később megválasztandó száz tagú választmány. Az egyletnek a nők is lehetnek re?ides tagjai. Első ilyen tag lett Jókai Róza k. a. Nincs kétségünk az iránt, hogy Pápa és vidéke szép számmal fogja magát képviseltetni e derék egyletben! Az Intay ünnepély Kis-Cellben. Ritka és megható ünnepélyességnek lesz színhelye ina és holnap Kis-Cell városa. Esry a tan és nevelés ügy terén megőszült s érdemeket szerzett férfiú és isten szolgája 50 éves áldozárságánuk jutiilaeumát tartja a hazafias, derék bencések ottani székháza. Egy félszázad (űrit le, mióta Intay Vazul az isten igéjének hiidetésébcn s majd ugyan annyi, hogy az ifjúság oktatása és nevelése körül fárad, méltó hát, hogy az Eg e ritka kegyének örvendjenek mindazok, kiket a fogadalom, a hivatás, a kegyelel — méltó, hogy örvendjenek, kiket, a hála és a szeretet kapcsol ő hozzá. És eljönnek az ő rendtársai, kik megoszták vele a nevelésügy fárasztó utainak tövisét, kik példának válasziák működését a türelem, a lemondás és munka terén, szeretettel veszik majdan körül társukat és barátjukat, s megosztják örömét az arany mise szent áldásában. Ve eljönnek azok is, kik az élet különféle utain haladva, egymástól távol, évtizedekig alig sejtve valamit egymás létezéséről ma egykori összetartozásuk emlékétől áthatva még egyszer és utoljára egyesülni akarnak az ünnepelt férfin, az egykori tanitó iránt érzett, tisztelet és hála lerovásában. Eljönnek az egykori tanítványok, kik ezelőtt 4 évtizeddel még együtt ültek a helybeli kis gymnasium keskeny padjain, s kiket azóta oly különböző, oly ellentétes polcra helyezett a sors szeszélye. Eljönnek azok, kiknek közőlük a som e szép napot megérni engedte s a tábornok kezet szorít az egyszerű napszámossal, pap, katona, ü yvéd, iparos Sugó. Nagyságos uram! két vidéki ember van itt levéllel, magokat kívánják jelenteni. Menyhárd. Be jöhetnek, talán valami jót hoztak. Cseszkó, Petykó. Ezen utazó levelűnk szerint segítségére jöttünk ezen szerencsétlen városnak. Menyhárd. Tessék felolvasni Nótárius urnák ezen levelet, a tettes deputatiónak szól. Ui.tató ((elolvassa). Szolgái, baráti s attyok fiai, a veszprém vármegyei choliírara figyelmező deputatiónak tagjai! Szerencsétlen helyheztetése Pápa városának a doctorok nem léte miatt, a mindennapi tudósításokból értésünkre esvén, siránkozásra méltó sorsukat szivünkre vévén, ime Cseszkó és Petykó uraimékat, mint a cholera gyógyittásban tapasztalt proto medicusokat nagyságtokhoz, kegyelmetekhez elküldjük, mely utasítással , hogy nékik illendő szállást, élelmet és napi bért rendelni méltóztassanak. Teljes bizodalommal lévén, hogy nagyságtok, kegyelmetek őket mint kipróbált cholerai orvosokat elfogadni, ök pedig kötelességeket pontossan teljesíteni fogják. Többire maradunk efc. Menyhárd. Lépjenek ki egy kevéssé, majd megfogjuk mondani, hogy mi tevők legyenek. Silány. No még gyermek koromba mesélni hallottam, hogy egy varga, foltozó vargává lealjasodván, doctorságra adta magát, ezen varga igen hamar elhiresedett, s rövid idő múlva úgy meggazdagodott, hogy három háza is lett Pesten, s utóbb midőn már halálához közelgetett testamentumában a fijainak is meghagyta, hogy vagy papok, vagy doctorok legyenek, mert ugy a világ szembekötéséböl munka nélkül uri módon elélhetnek. Én tsak mesének véltem, de minek utánna látván, hogy Csapó és Csizmazia uraimék is diplomaticus orvosokká válhattak, a mesének vélt történetet valóságnak hihetem, nevetséges az eset, de bizonyos közmondás lévén, hogy a hol ló nincs, ott szamáron is nyargalnak, e en zalámboló embereket vélekedésem szerint fogadjuk el. Menyhárd. Sugó hivja be kend az oda kint lévő két doctor urakat. Sugó. Doctor urakat ? hiszen nagyságos uram! én az egyiket még csizmazia legény korába esmértem, a másik meg maga magát csapó mesterembernek mondja. Menyhárd. Hej Sugó még nem tudja leend milyen most a világ karikája, mi volt hajdan, és milyen most? Az én időmben obsitos kaplárbul eskütt, tolvajbul biztos, oskola kerülőbül szolga biró, mészárosbul, juhászból, kassirozott katona tisztből tábla biró nem lett, hanem mindezek szolgált, ki tanult példás emberekből lettek, de volt is ám békesség és egyetértés, fénylett a •kormány, virágzott a közjó, mert midőn hajdan Ciceró nyelvén felszólalt egy tábla biró, bámulta és imádta a nép, mert törvényt, tudományt és igazságot szólalt, s ekkor nem az ordittó többség, hanem a sanior pars határozott, s igy nőtön nőt a magyar dicsőség. Dc már most hernyóbul lesz a lepke, csapóbul, vargábul a doctor, béresbül az ispány, kocsisbul a tiszj:artó, s igy hát! kecskehül a kertész, fark.sbúl a juhász, medvébül a méhész, rókábul a tyukász, disznóbul a csősz s végre szamárbul a paripa, s e képpen hogyan is maradhatott volna el telünk a cholera, de ezzel most fenhagyván, hivjai be kend Sugó az ott kin álló hernyóbul lett lepkéket! Menyhárd. Az urak már Veszprémbe doctori kinézessél felruháztatván, általunk is elfogadtatnak, tegyenek hát az tehetnek, különösseu a 1 ajánljuk. Cseszkó, Petykó. Tehetségünk szerint teljesítjük kötelességünket. Untató. Jól felelnek, de 12 az óra, mit írjak a jegyzőkönyvünkbe? Menyhárd. Ma éppen semmit sem, szombatra utolsó ülésünkre az urakat szivessen látom, kendnek pedig Sugó szoros kötelességül adom, hogy a kórházat, temetőt, sírásókat megnézze, tapasztalásairól pontos jelentést tegyen, magános ajándékomat is fogom ket'Öztetni. (Vége köv.) emberiség javára a mit őrházba lévő betegeket és hivatalnok egymás mellé kerülnek még egyszer, mert a tisztelet közös tárgya kiegyenlít e napon minden különbséget. Valóban felemelő, dicséretes látvány! A nevelői pálya rögei elvannak felejtve, el az apró szenvedések, miknek összege az ismeretes közmondást hívta ki. Quem dü odoré .... Büszkén, önérzettel és megnyugvással tekinthet végig az ünnepelt férfiú, ki a szeretet varázsát ugy nzivébe oltá tanítványainak, hogy az Vesta lángként annyi időn át megmaradt, s mely legszebb jutalmát képezi az egykori önzetlen fáradalmaknak, s fényes bizonyítékát is egyúttal az őszülő tanítványok együttléte által. Mi pedig, kik e sorokat a hála és ragaszkodás e magánjellegű bár, de valóban tanulságos és nevezetes, ünnepélyének szenteltük, kívánjuk, hogy ugy a derék tanár, mint a hálás tanítványok e ritka példája leljen követőkre az újabb nemzedék között is, mely a hála és tisztelet magasztos jelentőségű érzetét a divatból kimenni engedte. Isten éltesse az ősz tanárt, Isten éltesse a derék tanítványokat! Sz. A I>.-fiire«Ii versenyek. A b. füredi fürdői évadban, kiváló fényes napok voltak aug. 22. 23. A győri csónakázó egylet ezen napokon rendezte vitorla, evező és uszó versenyét a gyönyörű Balatonon, Ráth Zsigmond hangversenyét, s a szeretetház igazgatótanácsa bálját a gyógy teremben. A jövedelem mindezekből az árváknak és a kegyeletnek lett szentelve. A balatoni sport kedden és szerdán a délutáni órákban tartatott. — Kedden a szép reményekkel kecsegtető reggelt elhomályositák jigyan a kevés idő múlva jelentkező köd s fekete fellegek, az égnek rendkívüli módon megeredt csatornái, melyek az emberi számítást megsemmiteni látszottak: de mégis délben megszűnt, a zápor, s borongó, 4|fe szél és esőtől ment, időben , mi este felé egészen kiderült, kezdetét vette — nem csak Zala, Veszprém, s Somogy megyékből, de az ország nagy részéből egybescreglettek érdekeltsége közt — a sok élvezetet ígérő verseny. I. E/ezési verseny. Harcz a bajnokságért. Mihálkovics Tivadar Győrből s Grünfeld Emil Bécsből száltak sikra. Győzött a hozzá kötött reményeknek megfelelőleg Mihálkovics Tivadar. II. Két evezős külső villás hajók versenye kormányos nélkül. Indultak: győri csónak egylet N. N.-je, Petz Jenő és Kovács Sebestyén Lajossal, a pozsonyi csolnakázó egylet Izája Veimar Iván és Feith Arthurral. Győztek a pozsonyiak. Jutalom 10 arany s 2 arany érem. III. Egyes pár evezős kiálló villás hajók. Győri és bpesti csolnakázó és pozsonyi hajós egylet versenyeztek. — A jutalmat — mi 10 arany s arany emlékérem — kapta a pozsonyi hajós egylettől Mosóczy István, jó másodiknak Hets Antal (győri) érkezett. IV. Négy evezősök versenye kormányos nélkül. Versenytárs nem lévén, a győriek névtelenje. Míhálkovies T., Kovács S. L., Galamb K. és Hets Antallal futotta meg a 2800 méter hosszú pályát, a meghatározott '/

4 órán belől 9 Vj perez alatt. Jutalom 250 frt, a b. füredi hölgyek tiszt. dija. V. Négy evezős belső villás hajók kormányossal. A bpesti csónakozó egylet tagjai lettek 8 hosszal nyertesek. Jutalom győri hölgyek tiszteletdíjjá 150 frt s 5 db. arany érem. VI. Hajósok versenyében Komáromi Gábor kormányzása mellett Varga Lajos s Varga Zsigmond b. füredi halászok győztek. Jutalom 20 frt. VII. A balatoni halászok érdekes versenyében — u. n. bödön hajón győzött Kis Péter. A fent elősorolt jutalmakon kivül a verseny végeztével a kávéházi csarnokban az érmek feltűzése 'mellett értékes arany s ezüst művészi kivitelű tárgyak osztattak a győzteseknek. E nap estéjén tartatott meg a Ráth Zs. által — több bpesti műkedvelő szives résivéte mellett — rendezett hangverseny. — Minden szám nagyszerűen sikerült, különösen hódított a czimbalom — rózsás újakkal kicsalt — andalító zenéje. — A jövedelem a szeretetház cs Molnár A. síremléke javára, lehetett 500 frt. A 23-iki versenyt — gyönyörű idő s közép szél mellett — megnyitotta: I. A grönlandi (sandolin) hajók küzdelme. Yung Richard b. füredi hajóépitésztől elragadta a győzelmi babért, a 10 aranyat s emlékérmet, Balogh Kálmán Győrből. II. Négy tonnán felüli Yachtok. Pályáztak: 1. Királynő. Gossling Andley hajóján Szarvasi Sándor. 2. Herczegnö. Némethy s Balogh hajóján: Silva Károly. 3. Mariska Yung Richárd tulajdona: Yung Richard. Jutalom a versenybizottság tiszteletdija 50 arany. Győztes lett a Királynő, jó 2-iknak érkezett a Herczegnö. III. Négy tonnán alóli Yachtok. Yung Richard Georgetje, s gr. Esterházy M. »Blue Rock«ján fényes sikert aratott Nádasdy Ferencz grófnak maga által nagy ügyességgel vezetett » Szélvésze-e. A győzők tiszteletére rendezett bálról való tudósítást más tollnak hagyom fenn. 5— í, m