Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-10-16

VIII- évfolyam. 44. szám. Mojsjoloiiilí. in i ii <l e II vasa r n a p. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ­HIVATALHOZ, intéseudok. Berinentetlcii levelek, csak is­.itert kenek tél fogathatnak el. Laptulajdonos szerkeszti/ Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. október 16. Ilii vetések • lapszámára felvétetnek A KI AD Ö HIN V T A I. It A \ ó-eollegiiinii ép ülel. K I n f i z e 1 é e i ti íj a k: Kg) él re ti l'n. Féléi re :i fii Kegyéé évre l in 50 krajcár. Kg} szám ára I.» kr. > . VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetéaek l ha-áiios petit Harken S kr.. nyflt­térhen soronkint U krral veiéinek lel. Bélyegdíj mindig kilen tizet endo. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. l»ápa vái^oss liatőWigáiiak., a pápai Jótékony nőegylet-, isinerctt«MJes.zlö-, lövós/-, koeesolya-, UizoltóosyltHolviiek. ő>. a lvoité--zelilái-iilatnalv 1 írVATALOS KÖZLÖNYE. A megyék hazánk közéletében. Aligha játszott inao-yarország ezredéves történetében valamely intézmény fontosabb sze­repet, a vármegyéknél. Minden nagyobb vál­tozás, mi nemzetünk közéletében történi. — \ isszasiiííár/.ik a vármegyék organizmusán. Igy lehet aztán Boltka Tivadar kitűnő tudósunk véleményezése alapján. 61 korszakot mejrk ü­lónbözteiniink. vármegyéink történetében. Az első korszak, a hadi, mely larl a XIII—ik század közepéig: — a második a d e in o c­ratiai e^és/. a XIV. század végéig; — a harmadik az a r i s t o e r á t i a . tartva az egész XV-ik századon keresztül: — a negyedik, az autonom megyei testület: — s az ötö­dik l legújabb fejlcményü megyei szervezel. A honfoglalás ideje utáni állnniszcrvez­kedes korában nem is lehetett más intézmény a megye, mint esak —• hadi intézmény. Hadászati e/.el volt különben is eredete a vármegyéknek. Később szent István államunk ez első regenerátora és reformátora a nein— letségfők helyett várispánokra ruházza a vár­megyék kormányzatát. Sokáig- állott lenn a Sz. Istvánféle vár­megyei alkotmány részben a német hűbéri gátrendszer átvett alakjában. A vármegye mint hadi intézmény, a \HI-ik \. század­ban kezd fclbomlani a királyok azon biinos pazarlása állal, meiylyei a várjavakat idege­neknek eladomáiivozták. el annyira, hogy mi­kor a tatárok az ország ba törlek, a régi badi. honvédelmi inlézménv nem felelt meg többé sj ~ sem nevének, sem hivatásának: bár méjr osztrák Frigyes és cseh Ottokár hatalma ha­jótörést szenvedett rajta. Mentül inkább veszté el aztán a várme­gye hadi jellegét, annál inkább fejlődött las­sankint polgáriassá. — dcmocral jellegűvé. E jelleg még jobban feltűnik IV. Béla korá­ban, midőn - mint azl hiteles okmány bi­zonyítja — a királynak küldöttei, a várme­gyék ügyeiben a vármegye összes lakóival együtt intézkedtek, nem zárván ki c jogból a lakók semmiféle osztályát sem. Bobért Károly alalt vesztik el a megyék véglegesen honvédelmi jellegüket, s ennek helyében a vármegye teljes polgári iolézmény­nyé válik, élén a főispánnal, s ez állal k i­n e v e z e I I alispánnal, továbbá az összes megyei lakok állal választott négy szolgabi­róval s nyeles esküdlel. A megyék gyűlései — melyeken az összes polgárok megjelenhettek - annál in­kább válnak nagyobb jelentőségűvé . minél kevesebbszer tartatnak oiszággyülések. A me­gyék gyűléseinek hatáskörébe tartózlak: a közbiztonság, a hadiért) kiállítása, a polgári cs bűnügyi bíráskodás és lisziujilás. A nemesség azonban, társadalmi előkelő állásánál fogva mindinkább nagyobb súlyra emelkedik. Ennek ily irányban való fejlődé­sét még inkább elősegítette a törököknek ha­zánkba betörése. K betöréssel szemben ugyanis a hadi szervezet jobbá tételére süroős szűk­ség volt. Igy — a nagyobb kedvnyerés czéljából - rendeltetett, hogy az, ki 50 fegy­verest kiállit, saját címerével feldiszilelt zász­lóval vezethesse azokat a bábomba; ő maga szedte be a had: adót. sőt (s ez fontos tárgyinkra nézve) nagy részben felmentetett • megyei hatóság alól. A banderialis nemesi hadszervezet egész hatalommá emellé a ne­mesi elemet a vármegyékben. A királyok is. kik a hadszervezet ujabb formája óta főleg a nemességben látták hatalmuk alapját több előjogokkal ruházták fel őket, minek az lelt következése, hogy e nemesség - előjogai tudatiban nem igen akarta maga mellett tovább tűrni a nem nemességet. A bavonkinl tartott megyegytiiés költséges volta miatt is. a nem nemesek mindinkább távol maradlak a gyűlésektől, s mert a távolmaradás birsággal járt, a nem nemesek maguk kívánták a fel­mentést a gyűlésbe való részvételtől. Igy történt, hogy Zsigmond király után midőn a banderialis szervesel virágzása leg­főbb okát érte el, a megye egész aristocra- (leknek, melyek a parlamentáris államforma tieus iiitézinéiiynvé alakult, melynek liszlvi- elókorszakál képezték, voll fentartva, • vár­selőit (az alispán kivételével, kit a főispán megyéknek az ujabb kori felfogáshoz való nevezeti ki) a megye nemessége választolt. átidomitása. Kz is megtörtént. Nem lehel tagadni, hogy a vármegyék A közelmúlt évek aztán egészen italá­éi átalakulása hátrányos volt magára a szc- kitolták megyénk szerepéi. K szerep — vall­repre, mire a megyék hazánk közéletében juk be őszintén — ma rendkívül csekély mindenha hivatva valamik. A mohácsi vész után, hol a nagy részének elpusztulásával, a banderialis szervezel is felbomlóit. - okvetlenül a hadi nemesség szemben a parliamenttel. A perliaiuenl absorbeálja a megyék egy­kor nagyban irigyelt jogát. Ma már, a mai szervezetben igazán egy kopott gépezethez szervezel ujjáteremtése lett volna a főfeladat. hasonlítanak. Ha államigazgatásunk erdekében De ez esak közóhaj maradt, legfelyebb esak vénre valahára eljöttnek latjuk az idői a me­kicsinyes jellegű javítások vétetlek célba. A gyek szükséges reformját illetőleg: — ezzel megye is megmaradt arislocraticusnak . de nem soká késlekedhetünk. Nem fokozásra, a több-kevesebb reform alá vételeit. gyerekes próbálgatásokra, de öntudatos, szer­Az alispánt már nem a főispán nevezi ves reformra van szükség, meri csak igy ki (15-lS óla) de a nemesség állal válás/.- lehelnek valódi és jótékony tényezők a me­lalik. Ónálló hivatalnokká lesz, s jogőrévé, gyek hazánk közéletében! birájává az összes megyei lakosságnak. Legfontosabb fejleménye azonban a me­gyéknek az idölajl. azon jog. hogy a megye maga kezdi küldeni az országgyűlésre köve­teit utasításokkal látva el azokat. A torok kiűzése után gonoszabb ellen­séget kaptunk a — néniéiben, mely nem elégedeti meg. niikénl a török, a hódoltsággal, de egyenesen összes szabadságunkat, alkot­mányunkat kívánta. A szatmári békekötésnek sikerüli megmenteni a nemzeti alkotmányt, de csak papíron, meri tényleg a megyei köz­igazgatásból o szirtik dicaslerialis igazga­tás lűn. JUSTUS. \ pápai „veres kereszt" egylet itodkivOli kÜ/.üAÜll'SI'. A közgyűlés t. hó 12-én délután 2 órakor a városház termében szép érdekeltség mellett tartatott meg. Kínok megnyitván a gyűlést, s üdvözölvén a tagokat, felemlíti, hogy a veres kereszt egy­letek országszerte uj szervezeten mennek at s ezen már eléggé ismert uj szervezés czéljából hívta össze a választmány a rendkívüli közgyű­lést, hogy az uj alapszabályok értelmében mint a magyar szent korona országai vörös A KÖNYKK. *) Az Ur, ki fajdalmát teremtett S meg alkota az oromét ()rok terv nélkül semmit sem tett Bár titkát sohsem ösmered. S ha bal kezével sebet vága Jobbja teremt rá balzsamot — Igy bánat és oromhoz drága Kincsül gyöngyöt, — konyet adott. Mi melyen kell a fajdalomnak A sziv mélyéig vágni be Mig, hol e gyöngyszemek ragyognak, Fenékig érjen fegyvere! S a boldogságnak mily sugara Kell, hogy vakítsa a szemet Hogy tükörén bánat módjára Előcsalja — a konyeket ? A kony a lélek fris forrása Nem is hiszed hogyan fakad ? Hánynak szivét kin tőre vágja Ks tűri a fájdalmakat — De konyre nem lel, mely eloltsa A kínnak pokollángjait . . . Nem ez a titkos forrás kulcsa . . Arra tudás meg nem tanít. A kóny a bánat borújának Keresztvize . . lemossa azt, Nyomán a télből tavasz támad, K kis csép — virágot fakaszt. A fajdalom nehéz keresztjét Kibírja, és sok tört szivet Mint tenger tort hajók gerinczét Nyugodt, virágos partra vet. S mint a cseppröl a költő mondja ,,I logy égből jő és égbe száll —" Amint eltün a lelek gondja — A kony tovább mar meg nem all. Felszikkad az első sugárra Ks elrepül . . de vajh' hová? . . . Az égbe fol, mint könnyű pára Vagy a nyugalmas fold ala ? . . Aranycsészébe gyüjtik-é fenn — Mint Dávidét az angyalok? Vagy lenn, a néma sirfeneken Pihen és többé nem ragyog? Nem; a kony szintoly balhatatlan Mint a lélek, melyből fakad, I lazája nincs a csillagokban Sem a nyugalmas fold alatt. A kony tovább él! Szent örökség Gyanánt uj nemzedékre száll 1 Amely, mint drága, szent örökjét Veszi át majd sírjainknál, Hogy tovább adja az utódnak Fájó szívvel, de boldogan, Mert addig mindig h inni fognak Amíg szivüknek konyje van! Vái-a<lt Antal. kereszt egyletének papai fiókja a ket Az osztrákház alkotmányellenes lörek- 11011110 vató tekintet nélkül vegyes egyletté ala­véscinél szemben azonban mégis csak a nie- kul-> on < s ezen aUkulás4 kbnondván, választmá­..... . . .. ... ., , nyat az alapszabályok <). ^. értelmében, feleben gvek es pedig csak is a megyék allollak i c ' 1 ° ^ J férfiakból, feleben nokbol megválassza. Véd bástyaként a magyar alkotmány s szabad- Ezután felolvastatott a központi igazgató­sig mellett elannyira, hogy a szuronyokra ság ezen újra alakulásra felhívó 107-ik sz. levele, támaszkodó absolut halalom megtöri • Vár- Továbbá a módosított alapszabályok erre vonat­megyék SZÍVÓS ellenállásán. Ionéi a várme- '" ü/-° czikkelyei. gyék dicső elnevezése: - ..az alkotmány Miután ebök ***** hogy a val^tmány 14 férfi, s 14 noi tagból álljon, elfogadtatott, 8 védbástyái." , , , , , ,. , ; ^ J a szavazatok beszedése, és összeszámítására 1 eti Kz időben csupán a nemesség képezte ftzacfaé urnö elnöklete alatt Karsai Karoly. 1 lór­it vármegyék testületek A közelebbi éviize- váth Lajos, és Günther Adolf mákat felkérte, s v alax/.o' Ssurrsk nem hallóit többet. Iszonyú sejtelemtől megragadva felordít; sarkantyúját lovába rágja H őrüli gyorsasággal refcsa haza felé. Házát feldúlva találta. A rémüli cselédek azt inonilak. hogy Hoihwalil kapitány voll itl embereivel • alig eg) negyed maja hogy távozott vert éa pusz­tulási hagyva bátra. Az erős férfin kábultan tántorog a kasba, kit keres, ott fekszik a belső teremben a kereveten, a szép imádott no. megtépett ruhában, némán, zárt szemekkel. Dás selyem fürtjei a földre omlanak: kehlet piros vér borítja, eg) mélj sebben még olt látható eg) tor markolata. A boldogtalan férj őrjöngve rohan a kerevethez. • a drága fol keblére ölelve reszkető hangon kiált: Idám! Te haldokló ángy al. tekints reám esak még egyetlen egyszer! A no felveti tóit szemeli a mendhatlau fájda­lommal néz férjére. Aztán egy hossza mély sóhaj, és a szép hölgy kiszenvedett . . . - A melyik irgalmat nem ismer, a levente sötéten. Neve csakhamar dicsőített s rettegett Imi • keresek mezején. A labanc/ kerülte • hol lehetett irtó fegyveréi. A német zsoldosok által űzött kegyetlenségekel issonyu megtartással fizette vissza. Merre o járt, az elfogod vallonok -nemetek tá­togatott kinek kozt öletlek le a kiiruezok állal. Kebb tábornok, midőn egyszer Kassáról Thö­köly ellen vonult, útjában '.'"> nemet tisztel talált az erdő széli lakra szegezve. A Keresztesnél meglepeti Pávia ezredes labaa­c/.aihól a kiiruezok Ycrhaliiion 33 val Ion lisztet hagy­tak hátra felkarésva. koldi tábornok alatt végül vonakodtak szol­gálni a tisztek, ki embertelen kegyetlenségével ily borzasztó viszonzásra késyszerité ellenségeit. Hiába; a magyart nem lehetett kiirtani. A nemet kermáll) utoljára is meggyőződött, hogy az irtó rendszer esak ; szaporítja a karuezefc táborai s esak még rettenetese Még azon éjjel értesülvén a rémes esetről né- ; ellenséggé leszi a magyar!; azért embeiiob bánas­hány jé barát felkereste kora reggel a .szerencsétlen M ll(a Ha tábornokait. házal. .Midőn belépnek a szobába, a borzalmas lát­vány egy peresre lóidhoz ssegzi liibaika!. A véres kereveten halva fekszik a bájos, ilju HŐ, mellette néma gyötrelemben virraszt férje, éa im ennek még tegnap hollófekete hajzala most fehér, szürke l'ürtok­•) Mutatvány I „Dunántúli Képes Naptár' évfolyamiból. 1882-diki BORURA DERŰ. DbesséMs. Irta : Gyurátz FeTiHCZ. (Folytatás ) Szurrah azonban nem csak szelíd, hanem bátor is volt mint az oroszlán. O nem futhat meg, mint monda, esak azért, mivel egy tolakodót rendre utasítóit. Kgy héttel ez eset után egy vidéki barátjánál volt látogatóban. Alidon az esti holdfénynél hazafelé tart, egy szembe vágtató lovasban szolgáját ismeri fel. A szolga uráliak szavára visszarántja a kantárt s lelkendezve szól: Uram a németek házunkba törtek, cs asszo­nyunk .... \ torok habere kiütésekor Szurrab Báber mái miül híres alvezér harczoli Thököly seregében. Szelíd komolyság jeHemné a nyugalom napjain most is. A zajos társaságot a lehetőleg kerülte s bizonyos fájó merengéssel kereste a magányt. De ba ben övedzi vállait. - A végtelen fajdalom nejének f e |tüntek a távolban a labanca zászlók • támadásra sorsa feleli megószilcttc egyetlen éjszaka. Bitemették a szép hölgyet. Ki ölte meg? Vál­jon a szentségiüló zsoldosok keze alatt vérzell-e cl, vagy pedig Luerelia példáját követé, ki női méltósága inegiiprásál nem kurta lul élni • maga verte szivébe a vasat, — ezt nem leheléit soha kitudni. Másnap Szurrab Báber, teljesen felfegyverkezve beállít a legelső kuruc/, táborba. -- Még is megjöttél régre Báber? — szól hozzá Ptiróezy kezel nyujlva az érkező felé. — Igen. A vallonok megöllek feleségemben egy angyali, és bennem feltámasztottak egy ürdigSÍ : a boszut. — Melyik zászlóaljnál akarsz maradni? hivat! a har< zikóii. akkor l'elv illant szemében a boszu ádáa tűse. Hangja, mint a/, oroszlán ordítás harsogott s bőszülten rohant mint párja veszteti tigris az ellenre. * *• • e Lenke a fényes fogságban egy ideig napról­napra várla, hogy megjön ereile a váltság díj s ö kiszabadul újra. inig végre megérlellek vele. hogy a zuhannak van szánva ajándékul a nagyvezér által. K hír iszonyú rémilettel lelté el keilet. .Mit legyen mosl? — arról meg voll győződve, bogy a/, ill maradás reája nézve egyenlő a inegorülcssol. Kgyellen szabadul van méga szégyen, a megorülós elől: a halál . . . Ezt választja: ezen kijut a rabságból a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom