Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-09-11

Moifjolezilk in i ii <l t ti vasa I* II a p. A lap szellemi es anyagi rész* t illető küldemények A SZ E RK ESZ ló- S KI ADÓ­HIVATALHOZ. iutézcinlok. Hernie illetlen levittk, esak is­.nert kezektől fogadtatnak el. i • - - — 111 i • — Laptulajdonos szci kesztu Dr. FENYVESSY FERENC. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. HIrdeléaek a lap aaánuira felvétetnek A K I \ I» Ó II I V A T A I II V \ ó-collcgiiniii épület. Llefizetést dijak: Bgj éyre Ii Iii. Eélévre : * 111 Negyed évié I Irl 50 krajcár. Kg) szám ára l"» kr. II i i ii r I i M k I kasában petitaarbaa •'» kr.. imli­lerlicii soronkiul Síd krral vétetnek fel. Bélyegdíj adudig külöu fizetendő. Kclclös szerkesztő HORVÁTH LAJOS. l»ápa \ ái-oss liatóssá^ánalv, a papai Jótékony nőegylet., isin.>i«'ller.jes/i('i-. Invi'-sz-, koresolva-, tilZOltŐeiEy le töknek és a kirlcs/i liiái-nlatnalv HIVATALOS ,é>.X V 12. Pép*, ne*4. 1<> 1881. A tnnasilalal a legjobb iskola.— E inoii­dat igazságát fényesen igazolta a mult helfon tartott meiryei kö/gyülés. Kifogyhatatlan volt a panasz meiiyei köreinklien a felelt, bogy a féléves nteuyei közgyűlések melleit számos folyó ügv elintézése hátramaradást szenved. W un 0 és nincs alkalma a bizottság tagjainak gyak­rabban érintkezni a megyei központtal stb Pár év vei ezelőtt elhatároztuk, bogy ne csak — mint a lón én v rendeli — az évi költség előirányzat megállapítása és az előző évi szám­adások megvizsgálása céljából egy őszi és egy tavaszi kó/.g\ülés larlassék. banem iniiiden évnegyedben legyen e<>y rendes közgyűlés, akár kívánja esi az elintézendő ügyek sürgős volta akár sem. Legközelebb is ily közgyűlésre jóit össze megyénk közönsége . és pcdi<: jelentékeny számmal távol vidékről. kik nem ismervén a tárgysorozatot, általános érdekli és fontos ügyekben vélték szavazatukat érvényesíthetni; ámde nagy volt meglepetésük, s ha azt az utat, unt lellek, nem a mélyen álltatott kö­telesség érzetéből kifolyólag lelték volna, még talán sajnálnék is a/l. bogy a közgyűlés min­den érdekesebb vita nélkül, már déli I '2 óra előtt véget éri A li.v gyűléseknek többszörös időpontokra biztosítását részünkről olt tartjuk heh én. hol nincs meg a feltétlen bizalom az iráni, hogy a megje élén álló férfiak, akkor midőn annak s/.ukséüe fenforojt a rendkívüli közgyűlési a tárgysorozat jelzésével annyiszor a mennyiszer összehívni fogják. - Mi meglévén győződve az ellenkezőről, ellene vágynak minden meg­szorításnak : — nem azért hogy sajnálnék a fáradságot, de mert állnia a közügyek iránt Bángy is nehezen fenlarthaló érdeklődés! lat­juk veszélyeztetve. Megyei közgyűlés iSSi. sZ'ptnnber j-en. A főispáni megnyitó utan Véghely Dezső alisp.in kért szót s a jelen volt bizottsági tagok egyhangú cs osztatlan helyeslese közt következő indítványt teszi: Mint a t. bizottság előtt tudva van megyénket egy felette érzékeny csapás érte, a mennyiben egy jeles szülöttjét, mcgyebiz.ott­sagnnk egy kitűnő tagj.it. Molnár Aladátt, a ha­zai tudományosság oszlopát és a nevelésügy pó* tolatlan bajnokát a kérlelhetlen halál elragadta, közölünk. Azon halhatat Lm eideinek. miket a/, elhunyt nagy ferliu ugy eme zold asztal komi, mint a varmegye közművelődése cs haladása er­dekében szerzett, engem arra ösztönöznek, hogy indítványozzam, miszerint Veszprém vármegye közönsége jegyzőkönyvileg adna kifejezést, mély fajdalmának ama pótolhatlan vesztesége folott mit Molnár Aladár halála által szenvedtunk. A perek alispán emez indítványával kapcsolatban felemlítendönek tartjuk ama hirt, miszerint kez­deményezése folytán egy elismerésre méltó moz­galom indult meg a megyében, minek célja a nagy férfit! emlékének méltó megoiokitcse lenne. Felesleges mondanunk, miszerint vármegyénk az akspájl emez indítványának határozattá lelt eme­lése állal szent kötelességet rovott le nagy lia iránt s vele önmagát tisztelte meg. A tárgysorozat főbb pontjai kozól felemlít­jük a következőket.' A megyei gyámügyi szabályrendeletet a belügyminisztérium különféle észrevételekkel küldi vissza, ezek kozott a legfontosabb az arvalaii kölcsönök jelzálogának értékminimumára vonat­kozik, mit is a varmegye közönsége azzal vett tudomásul, hogy a földbirtokra adandó kölcsönök minimuma iránt annak idejében ujabb felterjesz­téssel éljen. Sajnalatt.il vette azt i, tudomásul a köz­gyűlés, hogy a megyében lovas pandúrok szer­vezése iránt tett indokolt felterjesztése csupa gazdasági szempontból figyelembe nem vetetett. A Papa vidéki molnárok és taligasok te­herszállító kocsijinak szele, keréktalppal leendő ellátása, ez a papai tengeri kígyó végre valahára fejen találtatott. A közmunka és közlekedési in. kir. minisztérium f. evi 1557.'. sz. határozatával elrendelte, hogy minden Pápa videki kocsitulaj­donos, ki 10 métermázsánál nagyobb terhet sz.ó­Itt, kerekeit 8 centiméter szélességű talppal kö­teles ellátni. kapa városának a zálogüzletekre vonatkozó szabályszerű rendeletére vonatkozó felebbezése időközben történt törvényhozási intézkedés által tárgytalanná lett, mi is ezúttal tudomásul vetetett. A varmegye közigazgatási- arva- es gyám­hatósági költségvetése, mely szerint az előirány­zott szükséglet 7 yyjn) frt 66 kr. Jövedelem ösz­sz.ege 6j5 fit 42 kr. A jövedelmet levonva a szükségletből, fedezetül szükséges tehát: 79564 forint 2\ kr, az állandó választmány véleménye alapján jóváhagyás végett lelteijesztetni hataroz­tatott. Takács Adam árvaszéki eluok az árvaszék­bei érkező pénzek átvétele tárgyában terjesztett elő egy figyelemre méltó indítványt, mi helyes­lésééi fogadtatott. Jóváhagyta ezentúl a közgyűlés a megyei magán pénztárakról 1879. és 1880. evekről szer­kesztett, ugy l'apa varos kovezetvami számadá­sait 1879. és 1880. evekről. Egy fontos elvi határozat hozatott ez alka­lommal a községi bírák fizetésére vonatkozólag; nevezetcsen kimondatott, hogy a községi bírák fizetése, a szolgalat tekintetében le nem szállít­ható. — V.tára adott alkalmai Szt.-Gál község kér­vénye a lctclepodc>i dijak szedhctése tárgyában mi az érdekeltek megnyugvására intéztetett el. Hankócy Kde folyamodon Pápán egy 3-ik gyogyszcit.ir felállítása iránt, s a megyei köz­gyűlés többsége, dacára a varos ellenkező aka­rat nyilvánításának a Antal Gábor hathatós felszó­lamlás,inak, ki ennek káros következményeire utalt, a kérvényt pártolólag teije^ztctte fel a ministei i um hoz. Fővárosi levél. Meghalt a kall ivaá, s a/, ein feltámadott. Se­regeatil tédal az ifjnaág a fuvarosba. Mindenik ide vésető raavtvoaal a deákok oraságutjává változott, s mindegyik vonat rag] gőzhajó a tudományok sze­kere lett. Önmagákra bízott nagyobb deákok; papák, lestvérek éa nagyuéaék megszámlálhatlon tömegébe Inukul! kiselili tanulók furák ml na k minden állnma .011 a vonal kebelébe, 1 még a becsapott aekéa ajtón ki­vül is áll egj sereg bncaasó, könyea szemekkel in­tegetvén napernyővel, kendővel bucsutakis Lacinak, a ki újdonatúj rekájábau falig gombolkozva alj sso­iiKiiuaii iil a pogácaáa paktáakák között, mintha caak s'uatomaásbaa ülne. Egy, kettő, károm csendül az állomás harangja, eg) éles fitty, • a vonal megindul, 1 az a kétköny­cai pp, a mi eááig <>tt iilt valahol a kis Laci szem­héja alatt, mintha csak e hangra várt volna, olj hűségesen jeleni meg gömbülfl kis szeme komi. Szerencse, bog) a papája nag) füst tel pöfékel mel­ledé, igy e>ak akad mentség, hug) a szemeit meg­törülje. \ szomszéd eoupebol vadász élméuyek meséje hallik át. mla helyezkedtek, a mar „egyedet" utazók, közbea egy-egy édes emlék! ralzer utolsó Mentei elei eniiltek fél, valamelyik szép nyári éj emlékeiből csendes fit) csoksa. Kzek ások, a kik eljöttek a fővárosba megölni a „holt ivadoi.­Jövetelükre minden ház kapája a Jóssefvároa­han egy-eg) hirdetési táMává váltósait, meg az éléskamráknak szánt helyekből is nnhakat alkottak az élelmes budapestiek, s mégis merik ajánlgatni : ..kiiiinn jé liazi koszijukat.- lakta Bg) értik, bog) kosztol adnak, de enni nem. Btetmea kard árak ezerfelé szaladva ajáalgataak vendéglőt, szállást, kosztot, jutányos bevásárlást, színházjegyet, lakkert, amnibast, adadeat, aa ksgfő­kép önmagukat. Kellői sem lepünk, a llenz c/.iikiisui.iU otia-i falragasza hirdeti, hogy é is a fővárosba érkezeti, a mit pedig agy hl és/ir lehet rtani j az amott haladó molnár kocsi zsákjain tótágast állva matatja ha ia­aalmáayait a molnár inas. Köayváraosk, papirkeres­keilnk előtt ott latjuk a mi kis iiiitái síink leendő barátait, elmeiázva nézegetik a kirakat tarkabarka papírjait, meg egj pár napi: az iskola padjain is nlv mélázva Ilinek, mig majd .1 len a éfl tabula száraz ejtegetése, vag] a profcaaoi m ébresztő kiáltana \ elnk mindéül el nem feledtet. A aodald) elegánsan kölnit fűzős csipőjébea a legnépesebb aelyea áll az első éves jogász. Ah bat­dog idok ! Érettségi vizsgán tut. a első éves jogász­nak lenni, ki meii kétségbe vonni, hogv abból még minister is lelni ? Hisz azt még a hitetlen Róza nagysám sem tagadta ottaoat • ig> ez ő előtte oly bizonyos, mint az. bog) Róza aagyáám ét megvárja. Ilelnl a kávékáz ablakánál ul a megtestesüli Bakovay, a má végző jogasz. Hamiskásan mosolyog ki az arra lejtő 1 betekintő aém berek ró. Ah az o eleiplulosopkiája mai egészen mas mint ;,/. első éves jogászé, inrit valamint tapauztalataól tudja, hog) fiatal eollegaja csípője nem lesz aiiadég fényCs, 1 areza is a szeiint lialavauvul el. ag) azt is ludji mái. hogy ltozika illan meg Ag) seieg tan) lesz már akkorra asszeaynyá, mikorra aa ifjnbói ..mindeír' helyett esak „valami" lehet. his /•>//!í. LEVELEZÉS. Sziktsjt/nrviir. /Só'/. S-ipt. y. .Mar rég nem irtam a „Pápai Lapok" száiautra levelet, azon felfogásból indulva ki, hog) az atl na­pirenden levő ünnepélyességek adat az ilju gödi pár fogadtatása, a tűzoltói gyllés, színházi sorsjegyek húzása - egészen lekötve tartják a közönség ngyel­inét. Pedig lett volna ám irat való a ml varosunkról is. mély a fiumei veadégek fényes fogadtatása által valóságos elismerést \ ivott ki magának, ag) a fiumeiek, mint a hazai közönség részéről. Még most is élénken » MIR A B5 A R E. <« KIHIMLI r Világbolygó tourátakéflt hagytam oda Tri­esztet. A piczi S. Rartolo előtt robogott el vo­natunk: Grignano felé. Lelkem sóvárgó vágya testet oltott, üdvö­zöltem a kegyelettel emlegetett Miramaret! Hol a hegység a habfodorította ragyogó Adriara dől, oda épiték a kigyoalaku kanyarulata vasutat. A fából készült kicsi épület jelzi a „megallohcly-"et. Termét nem éri a kíváncsi utazó talpa, mert jegyedet Triesztben veszed. Kpheu kússza be a vasút töltését, rácsajtó kis alagutat csuk el elö­lünk. A faragott kövekből épült lépcsőkön, me­lyekre az araucaria hajtja haragoszöld lombját, haladt fol egykor a boldogtalan főherceg ! A/, ö nyomába nem lep senki. Mi, szűk kis hid alatt elhaladva, siettünk be az „ezcregyéjszakabeli palota" parkjába, arra az örök gyász szentelte helyre, hol a kameliak és az azaleák oly szépen virítanak ! Az előcsarnokból a császár dolgozó szobá­jába tértünk; halála óta érintetlen maradt. A nagy krystalyüveg ablak előtt óriási pálma áll. Előttünk a végtelen sík tenger; Adria moraja zúgott fol hozzánk. Ott túl messze, messze a nagy homályból a velenczei partok éles silhoutteben bontakoznak ki. Mily pompás a novarrai hajórajt vázoló festmény! Alványon, falon a szerencsétlen Sarolta csetjenek munkája. Bájos, szép tengeri tájképek ezek; a tenger kékesszürke színe oly szépen domborul ki a ge­niális festményeken, a szakadékos homokos ten­gerpart mellett! ... A sikos parquetteen odább haladva, a gazdag könyvtár remek kötésű köny­vein pihent szemünk. Az ajtó folott Homer és Shakespeare szobrai vannak. A szomszéd teremben a pazar fényű holland bútorokat: Sarolta kelengyejet leljük, a falakról a szulöket ábrázoló festmények némán, isteni re­.^ignatioval tekintenek a helyre, hol az ö gyetme­kuk szeme pillája alul egetö könyü csordult ! A haló szoba kettős agyara a selyemipar legreme­kebb szülemenyének egyike: dus himzéaű nehéz selyemkárpit borul. A falak szőnyegen fuggo egyik festmény Napok ont. másik Eugéniát áb­rázolja. Mellettük Sarolta és Miksa csüng. Ilyenek voltak ők éltük virágában. A művész menyasz­szonyi ráhájában feste a két nőt. A szellemük oly rokon vala egymással. Szép és bajos volt mindkettő. Orom, hírnév, dicsőség jutott mindkettőjük osztály részéül. Ugy de később, később ?! . . . A Saiolta sóvár vágya, kényes szeszélye határtalan nagyravágyása buzdítja Miksát a csá­szári trónra. A szeplelku nagytehetségű főherceg, ki e világ minden rideg valóságát, oromével bá­natával közszeru miudennapisagával: eszményké­pül vette, elindult Útjára . . . Hírül hozták özvegyének, hogy az imádott férj mily bátor léptekkel haladt két tábornoká­val a biztos halál elé. Lelke nagy küzdelméből egy gondolatot, egy szót fedett fol. A vonagló ajkak azt rebegek: «Saiolta! Hat a szegény nör! Keble megdobbant, görcsös remegés fogta el, fuldokló zokogásba »ort, a bátor tekintetű szem elveszte édes tüzet . . . Sarolta nagy beteg lett . . . Utóbb azt susogtak: »Sarolta megölult!... Ks Eugénia? Elveszti férjet, a királynő koronaját; elvet magától fényt pompát. Egyetlen magzata szivet a zuluk mérgezett nyila doli által! Franciaország volt királynője zat.indok útjára tér, aira a ver­aztatta tájra, ho! a gyermeke szeme örök alomra hunyodott. Hajója a hullámövezte Szt. Ilonán kot ki, bejatja a holt világot, mely «Jaincsto.von e.-, Longwood» közt terül el. Csöndes sár c.<: «egy szazad torttncUnck fenykorszak 1 temetkezett» bele. A szánandó özvegyek arra a tudatra ébred­tek, hogy: <-e világon semmi sem tait örökké, csak a — változás!» • . . Szegény Sarolta, ki szende arccal, kedves kit bat lati mosolylyal álsa olt a kepén s most Miramaretól távol estél, ene a tudatra ocsud­tal-er! . . . «Hin ábránd az egész! Itt Miramare... Miksa pedig el! . . .» Igy ő. Igen, a fóherczeg elévűlhetlen kedves emlé­kezete cl a hálás triesztiek emiekeben, kik a va­rosuk nemesszívü jótevőjét annyira szerették, zokogva megsiratták s a Piazza Giuseppinan neki crezszobrot emeltek, — el, a mi emlékünkben örökké ! . . . Bánatos reflexiek, a kínos valóság példáza­tai : cl veletek ! Mily gyönyörű a többi festmény] lm az. egyik mu Velencét tarja eled, a bevonuló népre a bengáli tuzfeny vérvörös szitut sugara hull. Nagyszerű kép megérdemli, hogy orakig vizsgál­juk. A masikon a tarka-barka hullámzó népcso­portban, a festő a kairói vásár embereit vázola. Kalauzunk viaszgyertyakat gyújtott fok A pici családi kápolnát világ ta nug a rezgő sugár!... Jobbra-balra kel zold bársony bevonta pad all. melyhez térdeplő fűződik. Előttünk a csinos ol­tár, oldalt az ezer színben ragyogó gyongykagy­lóból készült szekrényke függ. ritkítja párját. A tárgyú kepei Heinrich budapesti tanár festé. Az oratórium a hálóteremhez kapcsolódik. Két szakaszu lépCSŐzet visz fol az emeletre. Hat harezos all a lépcsőházban, Ugyanannyi lám­patartot szorítva a zart marokba. A e unck mennyezetet áttörték, a medencét alkotó nagy nyilasba vastag krystalyüveg lapot illeszlettek. Négy sárkány hajul: a medencébe, melyben egy­kor aranyhalak evickéltek. A földszintről a meny­nyczetie néző ember fölött a^: aranypikkelyü ál­latkák úsztak ! . . . A vendegek íogado s.:obajaban Jellaásch, Kaunitz. Maria Theresia képeit leljük. A hálóte­rem drága chinai selyemmel bevont vánkosaira csak egyszer nehezedett vendeg leje. A parquettc rajzai a mennyezet — svéd es norveg címereket alkotó — szép ornamentjeivel vágnak össze. Itt nagyszerű szobron, ott a szögletben pe­dig a fekete márványból készült: óriási kandallón gyönyörködhetünk. A falakra boruló szőnyegekre a mexikói koronát, a mennyezetre pedig a sze­gény Sarolta családi (Szaz-Coburg-Gulha ha.) címeiéit festettek. A nagy ket festmény Nápoly utolsóelőtti királya es kiralynije. A szobrok Dae­dalus es Icarus regejet peldazzak. A tündérkas­tély tengerre dolö egyik szögletet, a japáni és chinai uiügyüjtenicnyek két kisebb terme fogla'ja el. O mi szépek az aquarolleck, mily gyönyörű a teremben allo asztal, japáni mozaik (lakk) munka, köröskörül gyöngy övezi. A fényes ebédlő terem falait a história és a vidék kepei borítják. Nézd s. íves olvasó az egyik kepen az ős aquileja lerombolásai latod; helyére epult a: «tenger csudája.* A masikon Miramare alapkövet teszik' le. Emitt a mexikói miniszterek ajánljak fol koronájukat a főherceg­nek a saját trontermeben. Abból a hajóból, mely Madeirából erkezett volt. Ei/scbcl kit.iivnönk szállott ki, s oda lépett a sógornője kikötőjének gyönyörű oltárképet, freskókat, a többi bibliai | pai íjára!

Next

/
Oldalképek
Tartalom