Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-05-29

VIII. évfolyam. 24. szám. M j«»lc ii i k. in i ii (I e n v a s á r 11 a p. A lap szellemi éa anyagi részét illetü küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. intézi-ndö'k. Hérmt-titt tini levetek. c>ak ismert kezektől fogadtatnak el. I.aptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. május 29. Hirdetettek a lap 8sántára felvétetnek A Iv I V I) 0 II I V V T A I. II A \ ó-collc giiimi épület. K I o fizetési dijak: Egy évre ti In. Kétevre frt. Negyed évre I Irt •><> krajcár. Kgv -Ziim ara !•» kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Ilii il e I é s e k 1 hasábos petitaerkua •"» kr.. nyilt,érben soroiikint krral vetetnek fel. Bélyegtlíj miadig külön izetendő. Felel&S szerkesztő HORVÁTH LAJOS. r»ápa \ ái-o-s hat«Wií;ántiU, a pápai jútékony nőegylet-, Ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tiizoltóes> leieknek é» a koités-zoliláisulatmik l IIVATAL08 iv«>y.i iÖNYJB. Kaszárnya épités. Az. a ki iiein szenvedte, vairy azt köz\ellenül nem észlelte, nem szerezhetett ara— gánuk tapasztalást, és nem alkothatott né/elet a/.on helyzet felől, melyben a katonákat szállásoló községek szenvednek. Szenvednek?! Igenis. .Merl igen szép dolog a/ a lelkesillés, melyei a megye hatóságok kimnlalnak. a/l kívánván, bog] a maiivá r enredek ili a bnsábnn helyeztessenek el. szép és indokolt; az is szép. mikor ilis/.lten egj huszár századol láácsoló paripákon elrokogni latunk, ámde lelohad a lelkesülés a/, elszállásolás hajai, küztlelinci között, mégha nem/elünk Ingjai is azok Kilönöseu a lovasság elhelyezése jár sok leherrel ai egyes községekre nézve, agy anynyira. kogy ez az inlé/.niéiiy sem az egyenlőség, sem az igazság, sem a titlajilon. sem a morál elvével nem azonos lolilié. vagy eddig sem voll az. Az egyenlő' teherviselés azl kívánná: mindéi község köteles a beszállásolás lerheil hordóul Am ngy van-e ? Egyáltalában nem A kiselih községek, vagy az egymástól lá— volaliliiak. minthogy oll a kalonasiig nem helyezhető el századonként, felügyelet alall. . . mentesek s a nagyobbak, vagy az egymáshoz közelebb fekvők azok rovására is — mivel slrnbben kerül — sújtatnak. Mony példákkal éljek ilt közelről: Aesád, A.-Görzsöny^ Görzsöny. Marczallbó mentesek, mig Takácsi. \ as/.ar - egymáshoz a kivánl távolságon belnl esvén — kötelesek istállót ürileni. készíteni, az elszállásolás kellemetlenségeit borili'/.ni. CSak azért, mert nugyságuk. fekvésnk kedvezölil) az elhelyezésre. Könnyű azoknak, kik kimarailnak. de a kik egy éven kérésziül kenyerőket megszegik a bndfnknnk — soks/or s/.ük évben ! — szoknak nem az. A/.l a magyar vendégszeretet hozza magával, bogy nemzetünk Ingjeit, véreinkel csak nem I a rl haljuk a kevés hns levével, hanem bizony olt étkezik a hadfi a hol gazda. .Mir ez igy szokás, igy van jól. Most esak éven keresztül 100 einher mennyivel fogyasztja a keresményt ! Csak semmi egyenlői enségel! Kuvik község se terheltessék a másik rovására Viselje mindenik a terheket, mi esak u«ry esik meg. ha a megye kastárnyál épit s az építés fenlartási költségekcl minden községre kiveti. A jelenlegi rendszer homlokegyenest ellenkezik az igazsággal is. Vegyünk egy községet. Kuvik 1000 holdas, másik 10. Kz első 100. az Utóbbi I nap lai'to/.nek a katonái szállásolni Ámde az nem lehető, hogy naponként válloztattassék a katona. Végre is egy káplár alja. vagy egy őrmesteri összeg a falt! bizonyos részen lehel csak egy időben, s nem hányhatja a/. 1000 holdasnál külön néhány katonáját, ki meglékel épen a falit ellenkező \euen dominál. De a/, sem lehelő, hogy a/ 1000 holdasnál helehessen szállásolni 50 100 egyént és loval, mivel nincs alkalmas istálló. Hisz sajtit marháit esak nem verheti szélnek, luv aztán megvan az igazságtalanság egy falun belől is. Van gsurlódás, czivódás az elöljárók és a nép között. Kz még az elhelyezettekre is kellemetlen, mivel a folytonos változtatás nem remi. Az igazság köveleli. kogy birtokarány lag viselje a terheket az 1000. mini a 10 holdas. K/.t esak a kaszárnya épités oldja meg Erre birtokarány lag fizet az 50000 holdas, mint az I holdas Kz a/, igazság. Ks ennek megkellelt igy lenni a szomszéd Győrmegyében s nálunk !! . . . A/után meg csakugyan •bnormis állapot az. hogy éven keresztül egy idegen férfi legyen házunkban, hova esak isinerőink léphetnek különben. Folytonos vendég sokszor nem is az .... Ezek, és még sok tekintelek kövelelik, hogy a nép. és derek huszáraink érdekéhen megyei kaszárnya építtessék mielőbb. A nép fizet szívesen, örömest. Megadj;) a mi reá esik. Hallgassanak azok. és fizessenek, kik eddig tehermentesek voltak, majd az egyenlőség szellemétől megérintett szívok lelkiismerete kárpótlás lesz. A védő sen-o elhelyezése, begyakorlása, fegyelmezése kaszárnyát kíván megyénkben. Szekere* Mihály. Az I8;>ik év eseményei Pápán. A pápai r. kath. plébánia évkönyvéből Plosser Ferencz után / 'ősit yf I Vege. ) licuiárom átadása mán. Eddig egy esz inéért í lelkesedés küzdelmeit irtuk annak mind árny, mind fényoldalaival, most szűkebb körre kell szorítkoznunk, miután a még mindig élő lelkesedés mar nem tettekben mutatkozik, hanem csak gondolatokban és érzelmekben, s az a csekély is amit még följegyezhetünk, nem a nemzet tevékenységét , hanem szenvedéseit illetik. Pápa varosa Komarom feladása után egyszerre halottá lett. Hallgatott mindenki, nehogy csak szóval is gyanút gerjeszszen, s hogy hallgasson, arra elég okot szolgáltatott a szept. 23-án ideszállásolt Károly-Lajos könnyű lovasok százada s a mindinkább szaporodó zsandárok. Némi élénkséget kölcsönöztek a Komáromból visszatérő s majd 10 napig keresztül vonuló gyalog csapatok, kiknek generálisaik többnyire a benedekiek zard.1j.1ban szállásoltak. Folytonos rettegésben tartottak bennünket a naponkint érkező kivégzési hírek. Batthyányi Lajosnak megrendítő kimultát a leghivékenyebb sem tárta valószínűnek ; miután ő a forradalom színpadáról oly korán lelépett ; mikor pedig a szabadsagharcz oly jeles hőseit hallok a bitófára húzatni, mindnyájunk kebelében sírt a lélek ! l.ipé>t rabbi. Ily hangulat mellett Október valamelyik vasárnapján hálaadó istenitisztelet tartása rendeltetett el. mi meg is tartatott nem csak nálunk, hanem az izraelitáknál is. Különös, hogy híveink kozul sokan, kik az egyhazunkban tartott hálaadásra vagy meg nem jelentek vagy önkénytelenül jelentek meg, készséggel mentek a zsidó imaházba.— Low Lipót a rabbi, a magyarok alatt Veszprémben a függetlenség mellett szónokolt, mindenki hat feszülten vagya tudni, mit fog a függetlenség ékesen s/.olo dicsérője a monarchiái függés aj ínlatára mondani ! És beszedjével meg vala elégedve mindenki, még az itt levő katonaság parancsnoka is dicsérettel emlékezek róla. — Azonban e kis dicsőség csak azért adatott, hogy a bekövetkező bajnak mérgét kétszerezze. — Másnap elfogatott.— ü t. i. az újabb kornak embere, az ujabb philosophia müveivel ismerős levén, nem viselhete el a thalmudizmus tanait. Állasánál fogva zsidónak kellvén lenni, a zsidó név alatt az esz vállasat akará hallgatóiba csepegtetni. A gazdagabbak, kik a vallást csak névnek akartak, készséggel hódoltak e tartalmat lansagnak, de a szegényebb rész. mely nem csak nevet akart, hanem vallást is egész kiterjedésben, utálattal fordult el ezen közvetítési modortól s azért rabbija ellen eget földet megmozdított. A gyönyörű uj imaházba nem ment el, hanem zughazakat keresett imahelyül, a szintén gyönyörűen épített iskolába gyermekeit nem küldé, s habár a hatóságok eröszakot is hasznaIának, a szegényebb osztály mindent elszenvedett, , de a rabbi elleni gyűlöletben állhatatos maradt. A forradalom kitorte óta a Pápán mükodö kormányférfiaknak a zsidóság panaszaival folytonosan bajlódni kellett. Ha magyarok voltak a kormányférfiak, a magyaroknak adtak fel rabbijukat, ha németek voltak, bizonyos, hogy a zsidók voltak az első panaszosok, mintha csak tudtak volna a zsidók Krisztus ama mondásat: •Kérjetek es megadatik.* - S most midőn a magyar érzelemről gyanúsak oly kön yen tőrbe esnek, ó is a feladás következtében befogatott és Testre vitetett. — Azonban többek közbenjárása öt a fogságból megmentette, de nem híveinek gyűlöletétől, mely addig működött, mig maga is tanácsosnak tárta 1S50 őszen a szegedi rabbisag elfogadásával e kellemetlenségnek veget vetni. Elfogatása az aggodalmat atalanossa tette; mert ki volt, ki a magyar forradalom részére szóval vagy tettel nem működött volna r Azonban dicséretére legyen varosunknak, vagy nem találkoztak alávaló árulok, vagy a hatalomvivök sokkal becsületesebbek voltak, hogysem minden gyanusitonak hittek volna. Lów Lipót eseten ki• viil varosunkban tobb elfogatas tudtommal nem tortént. Azonban mindenkinek, ki nyilvános hivatalt viselt, kötelességévé tetetett .1 tisztítás. Papok, tanítok s minden rendű tisztviselők alávoltak vetve e rendeletnek. • Heckenaszt József vaszari kantor-tanitonak nem sikerult a tisztítás: mert rábizonyult, hogy a forradalom napsí* 1 . hez. Ha tt a nap volnál: Lettnek napra-forgo, Ts napokon által (sah te feléd hajló . . . Te hoznád a reggelt, Mely uj ehtre kelt. Ha te a hold volnál: l gy en nagy to lennék, Sugár tdat 1 issza Hullániiui tükröznék . . Fényedet f1 If<>gná m. S csókokkal halmoznám. Ha a tavasz volnál: CM lennék ibolya. Mely mindig csak veled — Kebleden virulna. . . Én lennék hirnokod, Hogy jelentsem jöttöd. Ha te rima volnál: Lengő szél lennek én, Meglátogatnálak Minden nap éjjelén, S szüntelen susognám Szeretlek szép rónám .'« Ha folyampart volnál: Lennék én másik part, Ott folynék az idő Holdog évek alatt . . . Hid, mely egybekötne, Hü szerelmem lenne. Ha mindez nem vagy is. Maradj esak a regi. Ts engedj angyalom Kék szemedbe nézni. Hogy szemed egéói u Leljem Üdvösségem I II a n\ai. MIÉRT FOGYUNK ? IIKSZKI.tiKTKS A \KI* SZÁM ÁllA. 1 ni \ Dr. SÍKOR JÓZSEF, A LEVEGŐ. Ha valaki jóízű gulyás húst akar főzni és akképen kénsiti el azt, hogy vizet tesz fel a bográcsban azután húst, ec/.etet és eznkrot vet bele. azután egy ezitroinot, néhány tojást, .szegfűszeget, meg salaia olajt, végre kis főzés itta ti csokoládéval megkavarván, sárii lejfellel megkeveri és ugy adja az asztalra, azt mondjuk rá, tessék megenni annak a ki főzte, ez nem gubás kaja, ez moslék. A ti lakástokhan pedig ott hol éltek, és lélek /.etek. tömérdek sok idegen, nem oda való dolgok vaunak össze halmozva. — Ha a gazdaasszonynak vau egy kis lene. vagy kész vászna, az. nehogy valaki azt higyje. hogy nincs, oll van a lakszuháhau egy polezra felrakva. A ház minden becsesebb edényei ull függenek színién egy fogason. — Az ágy majd egészen a padlásig felhalmozva iliiuyhákkal. pedig ebben tahin senki sem alszik, vagy ha igen. ugy esle mind ki szedetik ezen sok lom, és az asztalra rakatik. Ott függ a gazdának bundája a falba vert erős szegen fölakasztva én bűzös börszagával a levegőt folytonosan rongálva. Nagy részt kályha helyett oly vidékeken, hol la szűke van télen éa nyáron, ott pompázik egy gomboly ti. terebélyes sütő kemene/.e sárból mesterileg kigütab'ilyilve én akkorára szabva, hogy a kis lakszobaunk egy ncgy cd ieszét elfoglalja, melyben a kenyérsütés miatt nyárén ia ugy bele tüzelnek, kegy einher legyen a talpán a ki kitudja állani ezt a gőzfürdőt, hamui ezei kenyérnek a tésztáját is a szobában dagasztják ám, éa oll hagyjak kelni, pedig a belőle kifejlődő szénsav tutijuk nűno gonosz hálással van az egészségre. Sütni való párt is csak kell csinálni és azt másutt nem is szabad száiiiani mint u keinencze tetején, tj pedig tle csak jo egy illat lejlik ki ezen auvnuyu burásban levő gyurmából mig megszárad!! Hit a kaczkábua a a kályha mellett larlalik a szennyes ruha. de ne szóljunk erről, ez szennyes dolog, hanem nézzünk be az ágy ala. Ott egy deszkával elkeríteti helyen televan az üreg burgonyával, tutijuk pedig, hogy annak kipárolgása mennyire .semmivé (eszi a levegőnek tápláló és éltető tulajdonságai ! \e soroljunk többet elo, elég legyen azl man Anni ezekről, Imgy ezek mind helyet foglalnak, és pedig oly helyet mi nem nekik való. mert azoknak a kamarában volna helyük ha az volna, és most annyival kevesebb levegő van a szobában, mert hu ez a hely üres volna mit ezen tárgyak elfoglalnak ezen üres bért levegő foglalná el. Ha már egyszer hátiak voltunk benéfni az ágyak alá. megláthattuk hu különben is észre nem vettük válna azt. Imgy a lakszoba legkevéshbé sincs kipatllözva. az bi/.ou Csak ugy vau mint a hogy az Isten megteremtette a eszupasz fold. mely hu a járás keléa állal valahol felkopik és gödrös lesz, akkor a gondos házi asszony vesz egy kis agyagot, ebei vegyit egy kis polyvát, sári gyúr belőle és ismét oly simára igazítja ki. hogy gyönyörűség rá nézni. Persze, hogy akkor pár napig mig az meg nem szárad, kerülni kell e helyet, nehogy uz einher bele lépjen a sárba, másképen örökös nyomot hagyna maga után. — Kzen száradás aztán azt eredményezi, hogy a vizgöz, mi az amúgy is nedves hajlékban elpárolog, magával hozván még az agyagnak sajátságos bü/.el is néhány napig, a sárzás után kiállhatlanuá leszi a szoba levegőjét. - Kz nem minden haj a mii a padlásai hiánya okoz. mert u tisztaság kedvéét I seperni csak kell cs ekkor, de magával a járúseal ia felverődik az a finom por. mivel az ily lakás levegője folytonosan lelve van. mi azt a levegővel egy ult uiiiil a tubakot u német, folytonosan szipákoljuk. Kz aztán oly károsan hal az cges/.segre. hogy ha e helyeit rendesen naponként kis átlag mérget vennénk is he. megszokna lassankint természetünk ezen ellenségei éa nem olue meg bennünket, de ez oly ártalom, mii u (eruies/.et soha sem >/.okhatik meg cs miután adudig szakadatlanul behal reánk ezen ártalmas befolyás, egészséginket, épségünket megrongálja, munkára lehetetlenné, betegniké lesz bennünket annyira, hogy hu azon napokat, miket beteg agyban vagyunk kenyszeiilve e miatt eltölteni, felszámítanák, éa a legkisebb napszám bérrel s/.áiniiannk lel. fel ev alatt többet niiilas/.ioiiunk mint a menynyiben szobánk kipatlhizása kerülne, azonfelül egészségesek is lennénk. Azonban mindezekre nálatok kétíves barátaim készen vau mindenkar a lelelet. — meri ti azt mondjátok, hogy ..Az tál apám. nagy apám csaunak nagy apja is ilyen viskóban élt éa mégis csak megvaltuk valahogyan, miért lennek éli jobb náluknál." Kz azonban semmi! se bizony it. mert az einher azért különbözik az oktalan állattól, mert abban lakik egy isteni szikra u lélek, mely a lökélctcsülés után vágyik, azért ntlott Isten nugyobb emlékező tehetséget nekünk, hogy ne csak a tegnapi napról emlékezzünk, hanem tudván apáink nyomorát és hibáit, azokat kijavítani, náluknál jobbak (enni iparkodjunk éa ismerjük he apáink erényeit, azokat magunkévá lenni törekedvén, náluknál rosszabbak ne legyünk. Vagy mi volna czélja a históriának ha nem az. hogy a népek botlásait , vétkeit és hibáit velünk megismertetvén, azokat kerülni tanítson bennünket. — Ha egy szer átlátjuk azt. hogy ez nem jól vau igy. u hogy vau. mi lillju meg hogy a hibát megjavítsuk, semmi más. mint az általam előbb említett ok. Imgy apám és nagy apám is igy volt és mégis csak meg volt.