Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-03-27

VIII. évfolyam 15. szám. Pápa, 1881. március 27 Megjelenik minden vasa r n a |». A lap szellemi es anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ, intézeiidok. Bermentetlcii levelek, csak ismert kezektói fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Hirdetések a lap számára leheletnek A KI A 1> Ó II I V A T A I. II A N ó-collegiumi épül* i K I ó fi z e t é s i d i j a k : Egy é\re tt frt. Félévre •* frt. Negyed évre 1 Irt 50 krajcár. BgJ szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. II i rd elesek 1 hasábos pctilsorban h kr.. nyilttérben soronkint 86 krral \eleinek fel. Bélyegdíj mindig külön Bietende*. Feldos szerkesztő HORVÁTH LAJOS. F*ápa város liatóságúnalí., a pápai jótékony nöogj lot-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, t üzoltéegyleteli.iioR és a kertészetiiársulatnalt HIVATALOS KÖZLÖNYE. A megyei kör. A világrendilő események, melyek ai egyes államok polilikni éleiéi folvton-folyvást változtatják és e szerint a társadalmi működésre is óriási befolyási "vakondnak ; a metrmegujuló elemi csapások, melyek Ind ill. hol amoll, de mondhalni. s/.iikntlalliin lánczolatban dalnak és az emberi kéz müveit clseprik; a faji és nem/.eliséiii ktjy.delniek. melyek népei nép ellen fegyverben laiiauak, megyénk gondolkodóbb fcrliail azon nemes elhatározásra birlák, hogv figyelmüket saját megyei lűzheiy iink fele fordilsak és mindazt lelkesen felkarolják és munkálják, a mi állni megyénk anyagi és szellemi jóléte gyarapodhatik. E nemes elhatárolás adolt lélcll a marczius H-iin mugalaknll megyei körnek. Minden ujabb intézmény már csupa szokni lansátránál fogva is felktilli a ko/.linyeltnel ."Mindenki azl kérdi, mi czélja van ezen körnek ? mire terjeszti aa ki különösen figyelmei? UOgyaa és mi módon fog ez működni? működése eredményczhcli-e a kivánl Sikert? — A szokatlanság másokban aggodalmai, bizalmatlanságot kelt. nem fogja-e ezen kor valamely klikknek előre tolt sánczait képezni cs nem rejl-e mást a czégben. a kirakatban, mint a mit a holtban fognak árulni? Szóval ezerfele kritikával találkozik és találkozott is már ezen uj kór, a melyeket épen most, a kezdel kezdetén kell helyes világításba helyezni, nehogy a félreértések tömkelegebe jussunk, honnan azután nehéz Jegyen kitámolyognunk. Azt kiki tapasztalhatta, hogy az érdeklődés a közügyek iránt nemcsak megye-, de országszerte hanyatlott. Ktinek okát én abban látom, hoiry az országos politika nyeli el mindenütt minden érdeklődést és a közfigyelmei oly ügyek, dolgok felé terelte, a melyek hazánk, megyénk halárain kivül esnek. Ezer ember ko/.itl kilenezszázkilenczvenkilencz bizonvnyal nagyobb figyelemmel kiséri a külföldi események minden mozzanatát, mint saját tűzhelyének ügyeit, a melyek pedig hivatva vannak neki a megélhetés mindennapi kenyerét megadni, mig a külföldi események csak kíváncsiságát csigázzák fel cs csak olvkor-olykor elégilik ki. IIa n közérdeklődés súlypontja halárainkon kivül esik. csodálkozhatunk-e, ha itthon ügyeink balul fejlödnek és mi lépten-nyomon egyet-egyel siklunk azon a lejlön, melyen oly könnyű lefelé, de melyen oly nehéz felfelé haladnunk? .4 megyei körnek elsó feladata Irhát országos politikáral nem foglalkozni. E negativ feladat már magában véve jó, mert oly megyebizotlsági tagokat is egyesíthet a megyei kör zászlója alá. akik különböző politikai elvet vállnak, de a megye közügye iránt egyaránt melegen és lelkesen érdeklődnek. A politikai meghasonlások szoktak a legveszedelmesebbek lenni; meri széttépik az egyetértést az egyes polgárok, az egyes társadalmi rétegek közt és ép ez által oda viszik a dolgot, hogy oly ügyek sem intéztetnek, nem intéztethetnek el becsületesen, egyesült erővel, a mely ügyeknek semmi közük az országos politikához. Ebből kifolyólag a megyei körnek positiv feladata közelebb hozni egymáshoz a különböző politikai elrii megyebizoltsdgi tagokat cs azokban szeretetei, érdeklődést, tevékeny buzgalmat kelleni oly megyei ügyek helyes elintézése iráni, a melyek közvetlen kapcsolatban vannak a megye anyagi és szellemi érdekeivel. Láthatni ebből, hogy e kör a legnemesebb feladatot tü/.le maga elé, a mely előbb-utóbb, de bizonyosan megteremti azon korszellemet, a melyet a nagy Széchenyi oly elkerülhetetlen tényezőnek ismert fel egy nemzet öntudatos éleiében, hogy azt mindenek előtt legelső megvalósítandó feladatának vallotta és tőle telhetőleg munkálta is. E közszellem . ha a menyei korben megvatosal, öntudatos őre fog lenni a menye jogainak lefelé ugy, mint felfelé es nem fogja megengedni, hogy egyes ágyék a részvétlenség által oldassanak men a megye kimondhallan kárával. Egyes választás ina nap is a megye söld asztala koré csoportosítja a bizottsági tanokat: tle amint az megtörtént, amint a választásnak vége, minlbi puskából lőtték volna ki ugy elszélednek a tagok, bej pedig de sok komoly agy szokott még akkor a tárgysorozaton lenni. Ezt kell. a mennyire lehel megakadályozni; ezen közöny forrásait kell eldugdosni: e részvétlenséget kell megfojtani, mert ebből kovácsolják a megyei rendszer ellenei azon békákat, a melyek ma még csak a megye lábaira vannak verve, de holnap a megye nyakára lesznek szorítva, hogy azl végkép megfojtsák. De hogy is lehet ma közérdeklődést várni a bizottsági lagok részéről, hisz legtöbb ügyet nem is ismernek, annál kevésbé vannak azok felöl kellőleg tájékozva, nem volt senki, aki őket egyik-másik ügy ilyen meg amolyan fontos oldalára figyelmesekké lelte volna? Ignoti nulla cupido. tartja a latin szóbeszéd. Csoda-e tehát, hogy az ügyek komoly tárgyalásától borsózik a hátuk? Kpen nem. hisz ők is csak emberek, a kiknél az érdeklődésnek ép ugy kell. hogy legyen szülő oka. mint bármi más szükségnek. A 'negyei körnek lesz léhát feladata az- egyes különböző rálaszlmdnyoliban magát illető, már berálaszttdt tagjai által képviseltetni, oü az- ügy eket faj (jelemmel kiscriu. tanulmányozni és azok iránt a szuliséges érdeklődést tagjai közt felébresztem, és ébren tartani Az a körülmény, hogy a megyei kör minden politikai elvű tagot kebelébe fogad, továbbá, hogy eljárása az egyes bizottságokban agy, mint a közgyűlésen férfiasan nyílt, őszinte és ulógondolnl nélküli lesz. már magában elég biztosíték, hogy a kor semmiféli magánklikknek aszalj hordozóján á nem fog lenlacsonvodni . sőt ha ilyesmit megakarna valaki kísérlem, ép a különböző elemek lesznek hivalva azt csirájában mindjárt elfojtani. Nagy előnye e körnek, hogy nincs nyűgöző szabályok által mintába öntve. Itt nem szabályok . nem rendeletek, nem utasítások intézkednek, hanem minden egyes ügy maga enned minden véleménynek szabad folyást, hogy a legjobb vélemény győzhessen. Egy őszinte és jóakaró tanácskozás jellegével bir ez az egész ügy, ez az egész mozgalom, hogy több szem többet láthasson és többek nézete segítse elő minden egyes esetben egyegy ügynek olyatén megoldását, a mely megyénk anyagi és szellemi jólétét nem csak ráfogva, de valóban képes előmozdítani. Ezen mozgalom, ngy hiszem, megyénk legjobb polgáraiban viszhangra fog találni, mert ideje, hogy mi magunk legyünk saját érdekünkben legtöbbet és ne túrjunk minden /árulást kiridről, de ne is ressHuk mindjárt mindenért másra, mintha mibennünk nem is volna hiba. Lcvay Imre. A közigazgatás érdekében. Vármegyénk legutóbbi évnegyedes közgyűlésének napirendjében Szabolcs megyének i közigazgatás reformját célzó, s erre javaslatokat tévő felirata is benfoglaltatott Megyénk állandó választmányának e felirattal szemben az volt indokolt véleménye, hogy tekintve az óriási anyagot, melynek reformja céloztalik, — küldjön ki i megyegyulés egy löbb tagból álló bizottságot, melynek feladata legyen, Szabolcs megyének feliratát alapul véve, a közigazgatás érdekében szükségesnek látszó javítások, reformok iránt beható véleményezést nyújtani. Ez egyedül helyes megoldását a kérdésnek, megyegyülésünk is magáévá teile, s meg is választá c célból a bizottságot. Távolról sem kételkedem azon . hogy derék, buzgó új a I i s p á n u n k mihamarább fog intézkedni, hogy e bizottság valami eredményt felmutatni képes lehessen : — de mert azt vélem, hogy a k ü 1 ö n b ö z ö helyeken lakó bizottsági tagoktól nem lehet követelni, hogv a különben sem célra vezető összülésekben részt vegyen: -— véleményein szerint, leghelyesebb lenne, ha Szabolcs megyének érinteti átirata többszörös ittetnék, s egy-egy példány azon felhívással küldetnék meg az egyes bizottsági tanoknak, hogy Írásbeli véleményüket bizonyos határidőre az alispáni hivatalba beküldeni szíveskednének. A bizottsági tanoknak ily formában nyilvánított véleményezései összegezésére aztán egy. vagy két bizottsági tag bízatnék meg. Inkább célhoz vezetőnek tartom tehát az általain ajánlott módot, mint a megyegyulés állal ez Ügyben kiküldolt bizottságnak egyes illésekben való tárgyalásait. Kétségtelen ugyanis, hogy e bizottságnak számtalan fontos kérdésre keilend majd választ adni. Igv véleményt kell mondani, — a mennyiben ez Szabolcs megyének átiratában is benfoglaltatik — a törvényhatósági tisztviselőktől ezentúl megkívántató <| n a I ifi ca liót illetőién; — véleményt kell mondani a feleit, hogy sz.ukséges-e as 1*70: 10. t. cikknek módosítása és minő irányban ; szukséges-e az e törvény által szervezeti bizottságoknak átalakítása, s hatáskörük megváltoztatása? Választ kell adni továbbá a kérdésre: szükséges e a közigazgatási bizottságról szóló 1876: ő. t. ez. módosítása, e bizottság összealkotása, vagy hatáskörére nézve: - szükséges-e a törvényhatósági tisztviselők elleni fegyelmi eljárást szabályozó lN7b: 7. I cikknek megváltoztatása, s ha igen, agy minő irányban történjék ez? Beható tárgyalás alá kellene venni e bizottságnak — - a mennyiben Szabolcs megye átirata ezt is érinti - azon rendkívül nagy fontossággal biro kérdést, hogy lehetséges-e a megyei házi pénztárak behozatala. vagy helyesebb-e, ha a törvényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai, újból szabálvozlassanak, s az egyes törvényhatóságok által az ezen alapon szükségelt pénztömeg törvénybe iktattassék. felhataltnaztalván a törvényhalósánok. hony aa ezen utón fedezett legszükségesebb kiadásokon felül, sajtit céljaik előmozdítására bizonyos százaléka pótadót vessenek ki?! I)c véleményt kell alkalmasint még mondani a közigazgatási bíróságok intézményének miként való életbeléptetésének életbevágó kérdéséről is. Mindezek sem nem kicsinyes — sem nem könnyű dolgok! Ha azt akarjuk tehát, hogy a megyegyulés által c célra kiküldött bizottság e részben valami érdemleges eredményi mutasson fel: alig mellőzhetjük azon módot, melyet e sorokban ajánlani, s arra az illetők szives figyelmét felhívni e sorok Írója, mint a fent érintett bizottság egyik szerény tagja bálor voll. ür. F. I TARCXV LAJOS I Szomorú hkt hozott a távíró, a gyászeset, melytől előre feltünk, bekövetkezett: Tarczy Lajos ma egy hete este to órakor, távol az edes otthontól, Becsben elhunyt. Gyásza van a papai ref. főiskolának, es a dunántúli ref. egyházkerületnek, de osztozik a fajdalomban az egcsz magyar protestáns egyház és osztoznak a hazai irodalmi cs tudományos korok ; mert Tarczy Lajosban igazan hivatott, és buzgó munkásat vesztettek azon nemes céloknak, molyek fele az ö törekvéseik is irányozvak. Gyászlobogó jelezte Budapesten a magyar tudományos akadémia nagyszerű palotáján a tudós társaság egyik veterán tagjának halalat, — varosunkban is gyász zaszlo csüggött ala a főiskola, városház és a ref. egyház epületeiről ; — kifejezéséül a veszteségnek, mely a főiskolát egyik kimagasló oszlopának ledőltével, a varos képviselő testületet egyik jeles tagjának, a ref. egyhazat pedig buzgó elöljárójának elhunytával erte. Alig pár honapja, hogy 50 éves tanari pályája örömünnepet ultuk meg az ősz tudósnak, s ma mar eltemetve gyászoljuk öt. — Alig hangzottak el az üdvözlő remek szónoklatok, ma mar a gyaszbeszedek szomorú hangja tölti be a fajo sziveket. — Csak most láttuk az érdem általános elismerésének az ország minden részéből jövó fényes nyilvánulása t, és mar is a gyászban való részvét hangján újulnak meg azok. Ki hitte volna, hogy jubilacum.in .1 tudomány cs művészetekről mondott bu/.dito beszéde hattyú dala lesz a meltan ünnepeltnek ? Tanártársai a következő gyászjelentést adtak ki: • A dunántúli helv. hitv. egyházkerület pápai főiskolájának tanari kara, mely fajdalommal jelenti Tarczy Lajos főiskolai tanainak, magyar tud. academiai rendes tag cs kir. tanácsosnak Bécsben, lS8i-dik evi marczius hó 20-kan esti 10 órakor, eletének 74-dik , tanárságának 51-dik evében történt gyászos elhunytat. A boldogultaak földi maradványai f. evi marczius hó 24-en délután .1 órakor fognak Pápán, .1 helv. hitv. egyház szertartásai szerint, az also városi sírkertbefl orok nyugalomra tetetni. Papja, marc. 21. l88l. Béke hamvaira! Tarczy Lajos született J letenyen, Komarom megyében lSo/-ik év deczember 6-an kozepsorsu tisztes szüléktől; tanulmányait a gymnasiumi 5-ik osztályig Hetényen a ref. lelkésznél, azontúl Révkom a romban végezte, a bölcsészeti cs theologiai tanfolyamot a papai ref. t'olíegiumban hallgatta kitűnő sikerrel. Tanárai kitűnő képesseget cs faradhatlan szorgalmat korán felismervén, 1839-ben a logicusok nyilvános tanítójává, 1S30-b.n1 pedig seniorra s a számtan seged-tanarava tettek a bölcsészeti osztályokban. Miután c. cn hivatalaiban mcgbizatas.it dicsérendő ci cdmenynycl bevégezte, továbbképzés végett 1831-ben a becsi egyetemre ment, hol főleg a phystca cs mathematica tanulmányozására szentelte idejét. Itt kereste öt fel a dunántúli ref. egyházkerület bizalma s meghívta rendes tanárul, a papai főiskolánál Marton István halála folytan üresedésbe jott bölcsészeti es természettani tanszékre. Ezen tanszeket, miután még elébb a berlini egyetemen az általa előadandó tantárgyakra két fclevcn keresztül készült, 1833. ev november 4-én foglalta cl. Ezen időtől fogva a papai reform, főiskolának elctfcjlödcsc szoros összefüggésben van Tarczy Lajos működésével, melyet szellemileg emelni s anyagilag gyarapitani legfőbb feladatának tekintett. Mindegyik irányában sok reform létesült az ö kezdeményezése es kozreniukodc.se folytan. Nagy részben az ö fáradozása folytán letcsittetett a főiskola nyomdája i83S-ban, a papai főiskolában alakult «ifjúsági kcpzötarsulat»-nak tobb éven keresztül buzgó elnöke volt; ugy ezen társulatban, mint ezen kivul is minden eszközt felhasznált arra, hogy az ifjúságot oiimunkassagra, irodalmi müvek készítésére, nyelvek tanulására, botanizalásra stb. buzdítsa s mindezen irányokban faradhatlan útmutatója s vezetője volt az ifjúságnak. Kiváló törekvése volt az is, hogy a tanulók a tudomány mellett kellő társadalmi miveltseget szerezzenek az iskolában, azért közremunkált arra, hogy az. ezen czél elérését akadályozó zárdai bánásmód és szigor a bent lakásnál szelidittessék s a ta15