Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-12-04

Meajjoleiil k in i n ti c n v a s a r ii a p. A lap szellemi es anyagi iészét iiletó kühJcttl nyék A S/.KKKES/. ló- S K.I U)ÜHI\ A l WJttOt iittéz ii'l"W. H.-1 ii.i iit< (levelek, esak ionért kezektől foíad'.atiiuk cl. I .aptu'aj Julius s/e;'keszto Dr. FENYVESSY FERENC. \/r-^wr-r> l'ápa város tiutó-sűgáiialt, a pápai Jótékony nüe^j let-. I TARTALMÚ HETILAP. Ilii dclesck a lap-/.aulára lelv életnek A k ! \ II tj II I V A T A I. H A S ő-coilcgiunii épület. I'. ! ö li /. c ( c i d i j k: fcg) évre <; frt. Félévre :Í frt Nígycd évre I frt Ml krajcár. Kg) ../.ám ára l"> l.i. Iliiddé >ck 1 IÍU~.Í!-«»> |Mititsni bau •"> kr.. nyílttéilu a noronfcitil ~"> krral vétetnek fel. Bélyi gd ; mindig ki.Imi üzetendő. Felelős szeíkcsztu HORVÁTH LAJOS. nmeretterjeszto i [IVATALOS -. lövés/.-, korcsolya-, ttizoltoesyleteltnek és a keetés/.etil;ir>nlaiii;!k KÖZLÖNYE. / Indítvány, a pápai állandó színház építésére adandó megyei segély tárgyában. Veszprém megye f. hó 5-kén tartandó közgyűlésére: Tekintettel arra. hogy egy állandó szinhaz kulluralis. cs nemzetiségi hatásai kétségbe vonni nem lehel: — lekifllettel arra. hogy a pápai színház épilésre ez ideig kifizeted 18.000 frt egyesek áldozni ké.-zségéuek gyümölcse, kizárólag helyi iparosok javára szolgáil; lekinlettel arra, hogy hazánk valamennyi színháza megyei segély melleit épüli M. s legutóbb is \ asmegye lelkes közönsége 20.000 — Nyílra menye küzön>áge 1 rí.000 Irl ajándékul szavazol! meg színház épilésre ; tekintve továbbá azt. hogy a pápai színház segélyezése által a megye közönsége terhelve nem lesz. és a segély oly pénztárból adatbatik, melynek tőkéjéhez annak idején Pápa városa és vidékének lakossága is járult : tekintve vegrej azl. hogy az a pénz. mely egykor a haza védelmére szolgált.- ma nemesebb, és szentebb célra. — mint a nemzeti nyelv és kozmivelödés ápolása— nem fordítható, inditvánvozom: adassék a pápai színházunk az építés befejezésére n nemesi folkelé.-i alapbél ka mai nélküli köles önképen 3500. az az három ezerül száz fori ni. mely busz év alall, évi 175 írttal lenne visszafizetendő Pápa. deez. II. l^sl A/.s.v Lenié ní. bizottsági ta^;. Midőn ezen inditvánvl olvassuk, elismeréssel gondolunk Vas és Nyitra megyék közönségére, mely szükségét érezte annak, hogy egy közművelődési intézetet lelkesedéssel és nagylelkűen támogasson, dc eszünkbe jut a a régi jó időkből i s BZOa nagyhaláén mozgalom, mely a nemzeti színház építésénél Pest vármegye alispánját arra indilolla. hogy sajátkezülcg adja a téglát a nemzet intézetének felállításához; — a mely országban a megyéknek ilyen múltjuk van, a hol a nemzeti nvclv és szinmüvészeltel Ilyen emlékek vannak öszszekötve. ott annál kevésbé kételkedhetünk ily szerény Indítvány elfogadásában, mert Veszprém vármegye közönsége soha sem engedte magái hazaliui érzelmében tubzarnyallalni. s így bizton reméljük, bogy deczember 7-dike — mint a pápai állandó színház megnyitásának napja — nem csak városi, dc megyei ünnep is lesz A megyek háztartása. Három cikk. III. A kormány állal beterjesztett, s soraink czimél viselő lorv. javaslat távolról sem lepte meg a közérdek alakulását figyelemmel kísérő közönséget. A legfelségesebb trónbeszéd, melyIvei az országgyűlés ünnepélyesen megnyittatott, előre' jelezte, hugy a vármegyék háztartására vonatkozólag reform készül abban a konyhában, melyből a ház asztalára kerülnek a megemészthető vagy megemészthetetlen ételei az országnak. Kz ételek volnának hivatva fenlartani az ország életéi, erejét. Nem akarom hosszasan Iái gyalui a kérdési, mennyire felel meg az országgyűlési közigazgatási bizottság állal is már felülvizsyált s már-már feltalálásra van» uj étele a kormánynak a törvényhozói szakácstudománj elveinek. Annyit czáfolhatallannl merek állítani. Imgy ez ugyancsak megfekszi majd sok adófizető társunknak a gyomrát. Kiég. azt hiszem, ha c triviálisnak látszó, de igazságot tartalmazó szavaim indokolására csak azt említem lel. hogy ez uj törvényjavaslat is csak adóemelést tartalmaz magában. Hiába, e nélkül úgy nem lehelünk már meg. mint a visszhang a nélkül, hogy vissza ne adná a hangokat Miként a tüzet, világosság és melegség nélkül nem lehet képzelni, •gy nem ludok mar én uj törvényjavaslatot adóemelés nélkül még csnk elgondolni semI Általánosságban i> egy sokak elolt merész állítást merek koczkázlatoi c lörv. javaslat felelt. Állítom pedig, hogy e javaslat bármily sok helyes intézkedési is foglal magában, a lehető legnagyobb erőfeszítések mellett fog keresztül vitetni még egy oly többség állal is. melynek a kormány iránti készségében senki sem kélelkcdhelik. A megyék külön erdekei megfogják találni a maguk képviseltetését az országházban. Nem less egj megye sem. mely ne fogná felemelni szavát írásban a felíratja állal és szóval a képviselői által azon állandó állami dolatiók ellenében, melyek a törvényjavaslatban minden megyére nézve külön-külön terveztetnek. A kormányi kegyesség az állami dolatióknál nem minden megyére egyaránt lövell sugarai. Egy szempillantást vélni, elég azon kimutatásra, unt a kormány a lörvény javaslathoz mellékelt, hogy megtudjuk, melyik megye a „kegyelt." Ennek a megyének nzIán csakugyan nem kell törni a lejéi a/, országházhoz írandó feliratún. Alis. s pedig legtöbb megyére, igén)telén nézetem szerint, korántsem lesz elégséges a dotatió, mert bár ez felemelve van a legtöbb megyénél szemben a jelenlegi költ— BégVCtéssef, de meg kell gondolnunk, bogy c dolaliéi a/.tán állandó és változás alá nem cső leend. A növekedő szükséglet kielégítéséi másban aztán nem keresheti a megye, mint abban. bogy a lorv. javaslat által megengedett pótadózáshoz log nyúlni, s kénytelen lesz lakóit az egyenes adóktól számítolt :t- illetve .V () nyi pótadóval sújtani! A megye tehát, csakhogy az a roppantul féltékenyen őrzött önkormányzati jog czimének elég tétessék, bírni lóg azon joggal, bogy a már eddig kivethető pótadón kívül öl perczeniig szedhet a közigazgatás, a közlekedés a közgazdaság és a közmiveltség idényeire pótadókat. Kz aztán közigazgatási reform! Reform, mely azt fogja, eredményezni, hogy a megyék ha nem lesz elég nekik, főkép a szükséglel óriási emelkedésével az állami dotatió. nem fogják önmagukat megadóztatni, de hagynak mindent abban az ..ázsiai" állapotban, melyben csak rothadni fog minden, bogy gúnyosan olvashassák reájuk elleneink a jósigéket: ..Aluliadban nincs öröm; jövődben nincs remény." A teher a .feladatkör, mivel vármegyéink sújtatnak, évről-évre emelkedik. A megyei lisztviselő ma már az állami omnipolenlia legutolsó rabszolgája. Parancsol neki a megye, parancsol néki az állani. Ket akarat uralg felölte, mint kél lélek a siaini ikerben. Olyan tisztviselőink szerepköre ma. mint azé a kocsié, inch be elől-hátul befoglak a lovakat. Hat ez a rendszer nem az. miért régesrégen sóvárog a közvélemény ! Az a • sötétben való kotorkálás, ide-oda kapkodás, határozatlan nyirbálás és foltozás, mi Magyarország intéző köreit közigazgatásunknak élénken érzeti és kiv iínt reformjával szemben jellemzi,— eloltja mihamarább meg azl az utolsó szikrát is, a mi egy öntudatos, szerves közigazgatási reform ulatii közóhajból ma mig talán fenmaradt. Igénytelen véleményem szerint, c szikra elcs/.lcse vármegyéinkrek vau fentarlva Ne hagyják azl elaludni engedni, de éberen őrködő érdeklődésük egész erejével kívánjanak egy — minden izében szerve?, öntudatos. egészséges közigazgatási reformot! JLSTI s. Veszprémből. — deczember ,'-<?//. Mult csütörtökön rendkívüli közgyűlése volt városunknak, melyen a képviselők szokatlan szép számmal jelentek meg. A fogyasztási ado ügye volt a szőnyegen, melyet a varos megváltott es bizományosai által kezeltet. Ket vállalkozó pályázott: Weisz testverek és Balogh Károly tusával Huszárral. A nyilvános szavazáson Balogh Karoly 27, Weisz testvérek pedig 11 szavazatot kaptak és igy a fogyasztási ado bizományosai Balogh és Huszár lesznek. Kddit: a fogyasztási Hm<in</()in(ik. . . . Harangoz neűt temetésre, Ugy áthatja lelkemet . . . Ablakomon mosolyt rám a l eres alkony fenve vet. Majdha egykor alkonyom jő Megptht tini csendesen — -— Htgy ha én is meghalok majd l'laraugo'.nak-e nekem!' . . . Ott leszesz-e, s könyezel majd Te is ama sir felett. Melyben erted, erted volt meg Az utolsó lehellettl .... Elgondolom, gondolkodom Szivem csöndes, zajtalan .. . Mert nincs itt már az az alkony: S mért hogy olyan messze van':' Ifj. lícrliorih Gábor. A madarakkal dél felé. III ik stáczió „l.a eorpulenta Miecelina. Igen uraim SS hölgyeim, a vastag fiumei korcsmárosnét annyiba veszem, mint egy várost. 0 lenz mai kóborlásaink központja. Mikor elkábulunk a CJuaii»eró kéjes partjainak költészetétől, hozzá térünk, nála pihenünk - tőle törünk újult erűvel tovább és föl a hegyre, a/, ég ftrlé. Derült nyájas nyári reggelen — azaz bocsánat október végén volt, de hiába nálunk júniusban v annak ilyen reggelek. — vigan fütyült a kikötőben, hívogatva a kiránduló társaságot a fiumei kormányzódig gyönyörű gözjachtja a Deli. Nyolc/, óra felé járt an idő mikor a kikötői „monelli-'-k futcagyerekek ) njongisai között megindult a kin gőzös, födélzetén • »t méltÓHágoH, rgy nagyságos úrral, egy telivér fiumei eignorral, szerény magammal, l a négy személyből allo hajólegénységfel. A tenger csendesen ringat! a a Deli mint valami csinos balleiina kecaeaea hajladozott jobhra-balia, \ illaingy msan suhanva el a liahnk lolull. Tarka vitorlás halás/.hárk.ik egész raja uiarado/.oll el mellettünk • neha-neha egy-egy BSg) hajó vitorlás árbneza tűnt föl a sötelkek síkon. Fiume mind távolabb fehérlett • mi versenyt röpültünk a hajó teleti csapongó sirályokkal Veglia aalgete felé. • > milveii kéjes az a ropiiles | Végre ott voltunk a s/ikla nsigetaél. Mintha csak a karsztról garáll volna le egy kapái rettenetes szirt a lengéibe. VegUálS ki»/.állani nem érdemes. ÉS nagvoii éidekes lálvauy e kósy.iget a hajóról. Szírijein lés/kelvén azonban temérdek sziklai eeirkc ( pollo deila pietra ). NM ( naaifraga ) és bagoly ( gaffe I — kel mellósáijos ur éa a telivér linux i sjgnor rögtön elhatározlak, hogy ok paitra s/.állanak egy et vadászni. I'iiska voll a nagyszerűin fölszerelt hajón elég, a nlgaar magával hozta kél kutyáját, egy csolnak pillanat ala't le volt oldva • két matróz a vadászni vágyókat néhány pere/, alatt partra telte, még pedig nem a lulajdonkepi Ve-lian. hanem az e mell.lt lévő kisebb Seoglián. mely még vadabb és vaddiisabb, mint amaz. A mint a két matróz a csónakkal visszaérkezett, buesut intettünk a szirteken kapaszkodó Nimródoknak s röpültünk llueeari felé. Uávarlei anjéakapHánynnli a hajófenékből kitűnő ehiosi görög bort kerített elő s mi ragyogó nedven köröszlül még csak akkor láttuk igazán gyöuy örünek a világot, mikor a pompás ital mar nem a pohárban, hanem bennünk volt. A hegység helekanyaiodik a tengerbe s annak egy kis részét valósággal a paithoz karolja; az igy bezárt tengerré*/, nem szélesebb mint a Duna, nem hosszabb a szabad tengertől az ellenkc/.ó végéig hol a hegyek szögletében terrasz-szerüen emelkedik Btieeaii, mint a pápai hosszu iilc/.a, — ez a buccari öböl. A város olyan mint egy csöndes kis sarokba vakolt fecskelészek. Mögötte és mellette jobbról, balról sziklalalak merednek föl • csak (lőtte vezet ki bel le ut a kis öblön át a tengerre, a nagy világba. Regényes i solides helyecske, — de a horvátoké; jellege azonban olasz akár l-'iunire. I'.^yanuzok a magas kazak, farcaa létük, agyanaa a esengő kedves olasz nyelv, mely megháditá már magának a spanyol es francain partok kivételével a földkúsi tenger es ntelléktengerei 0.ssy.es partjait, — a kftlűiibaég a nyelvi lekiutetben összesen a/. Kiume t s llueeari ko/.l, hogv amott szireaen aésaek arra, ki magyaréi keaaél,dekamareaan wegdÖUgetik a horvát hangokat hallatét, ilt meg kevésbé tanácsos magsaiul beszelni, mint horvátul. Negyed én a alatt Buccari val teljeaen me»ismerkedtönk. s kajáziailk a/, elibe/, keletre éa alig baromnegyed irányira fekvő Pertorébe. A tengerből kiemelkedő Hziklafalou épöll jelentéktelen nagy fala, jobban kin vároa Portoré. Illeg jé kikötője van s l-'iume uláu leginkább itt van a horvát fakivitel gyápontja. Jellege az a mi Bnccarié, fekvése neonban kevésbé s/.ep. mintán tengeri láthatárát Veglia imgv rés/t elzárja s ki'i/.vellen környékén nincs kőnél egyéb. Egy parti oateriában ( kiiresma ) inegvillásreggeliztünk , illetőleg- azon a problémán majszoltunk, mik épen elégíthetné ki a nég) tojásbii! avasolajjal késztteti rántotta, három méttóságos, egv nagyságos ur. egv hajóskapitány s szerény magam tengeri lég állal fark aal nagyságra növelt éhségét. Krugalis villásreggelink után visszatértünk a Delire s legelöhb is clhajó/.tciik a scogliai kopár éa lakatlan szigeten vadászó Robinsonokért. K/.ek még javában puflogattak a szirteken, mikor a szigethez értünk s miután észrevették bennünket, dicsekedve mutogatták dús zsákmányukat, melv et velük együtt két matróz pár perez alatt a l'ödclzetrc szállított. 1. öltek vagy tiz csirkét és egy rémületet nagy foglyot, melyre a üumei algttor ez. lőtte — fölöttéb büszke volt. A cliiósi ismét divatba Jjfttt, a poharak esengtek, az emberek kaezagtak — szóval a hangulat kitűnő volt. I. pajkos hangulatnak nehany szegény sirály eseti áldozatul, melyeket a mint az árbacz fölött keringtek a födélzetröl puli.igattunk le. Mikor a fiumei kikötőbe befutotluuk, már türelmetlenül toporzékolva várt bennünket a ,,eorpulenta Miecelina" küldöllje s jelenté, hogy az általunk megrendelt olasz ebéd már régen készen van. " Kiume legszűkebb ntczájáaak, legszűkebb basában lakik a váron legvastagabb nsaaaaya, Miecelina. a kitűnő konyhája otrienaá ( korcsmárosné |. kiről azt a nótái éneklik a viuo nnstrauo ( Imui Inn | állal jii kedvre kerekedett olaszok: ...Vliceeliua COI pulenta t'iioee Ii gnalona pnlenla

a I V testes Miccclika l'ozi az ízes polentát. ) Miecelina o^teriaja az. első emeleten van. kova egv relleneles szü'». solel íepeso vezet fid. Mikar fönn cühiink jön a majdnem egv ni magas es bizonyara félül átmérőjű, de gyönyörű arc/.u naieaaa, önkénytelenül ket myatikna kérdés villan föl bennünk : az egy ik az. hogyan jut e cotoaaális tioi leal köröaatül azon az átkozott s/.ük lépcsőn, a nn.sik. bog van pöröghet ekkora leslnek a nyelve azzal a szedito g> ni-asággal. a mihez, képest .Sarah U-i nliai dl v ilághirü hadarása lassú teaipos iiieiuingeiii lie-zeilinndiir. Alac-onv. tága<, kormos, sötét szoba az. ellerem. Durva faasztalnk éa székek képezik a ba torsa tot. Teritek — minden ragyog a bagysmáayes slaas piaskossugtnl. V publikum igazi kiküld váratd. Egyitt ül itt a inagasraugii km ináiiv/ósági bivalaluok l a |iökdöso bajéalegéay, a hetvenkedő katanntiasl • a markos facehiuo (kikötői teherhordó). A s/ámuiikra fennlaituti asztalon mar olt pára Ing a rizsleves. A rizs nincs puhára főzve, tejfölnek es tojásnak hire nincs benne, l/.t a levesnek cMipau a parmezaui ad. melyet küöa adnak fol. Második fogásnak egy tál apró halat pescelli kapunk avas olajba sütve, .\olabene az olaj avassága nem szabatva, de rendes rosz szokása az utas/, konyhának. Legnagyobb számot tesz az apró balak koz.nit a !ri> sardella éa a polyp fajhoz tartozó atppla (tintahal), melynek teatfl olyan, bárjával nagyabb mini a póké, minden iránvbau csápok nyúlnak ki belőle éa esonlj.t nincs, ki először eszi csak ladoritauak találja, jónak nem. Ezután nagyobb halakat kapuul.: Inau/iniku(. mollikat. sanelo-pieri szeleteket • egyéb IgSa jó dolgokat, melyel^dlasz nevel már elfeledtem. A halak után nyárson avas olajjal öntözve sütött csirke következik. Fele égett, fele nyers, hanem hát a/, olasz. 51