Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-11-20

VIII. évfolyam. M«-tí.jeI«'ii IK in i n ii e II vas á r II |>. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- •> KIADÓ­HIVATALI* )/. iatésendők. ^a. budtil. Bérnicntetlen levelek, csak is­.nert kezektől fogadlatnak el. 1 .aptulajdonos szei kesztó Dr. FENYVESSY FERENC. I»ál>a város hal '.-.á-.inaU. ;i | > :'i |>:i i .j«'»I Pápa, 1881. november 20. Hirdetések a lapszámára felvétetuek A K I A 1) 6 II I V A I A I. II A N ó-collegiunii épület. Előfizetési díjak: BgJ évre <> frt. — Felévre M frt Kegyéé évre 1 frt .50 krajcár. Egv s/.ám ára lő kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. II i rd e I é sík 1 hasábos petitsorban 5 kr.. nyilt­térhcii soronkint 85 krral vétetnek fel. Bélyegdíj nindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. ekony nőegylet-, ÍSUHTOIICIJCSZII'.. 1 11 VATA1 .oss . lövész-, korosolja-, tüzoltóc-yicickiuk ő'ss a Icei-tésszotitáis-iiiatiialc iv< )/| ,()\ s, , :> A megyék háztartása. — Három cikk. — I A jelenleg érvényben levő törvényhozási i intézkedés szerint a megyék közigazgatási —. I iirvn — és gyámhatósági kiadásaira évenkinl bizonyos hitel szavazlatik meg a végből, bogy ezen hilel. a megyék közi akként oszlassék lel. miszerint Bitből egyes megyék, na előző évi költség velősek ala|ijan tényleg igénybe veit Összegbe• részesilessenek. Kétségtelen, hogy ez intézkedés, a közigazgatás újabb fej­leményének nem felel Bieg. S e restben ill reformra voll s/ ükség. K reformot létesíteni célozza a/.on törvény­javaslat, mely sí országgyűlés elé kor­mányunk részéről belerjlSSletelt, l melyei la­hm már nemsokára a bál közigazgatási bí­aetlsága is tárgyalás alá veend. Talán cgs országos jellegű kérdés sem kerülhet méltób­ban aa egyes vidéki k hirlapjaiank hasábjaira mint épen l megyek háztartásának Fontos ker­tiébe. A mi igazi beletetünk kérdése ez. In nem a főváros. - de a nagy vidék érdeké­ről \;in s/é>. A mi megyénk, Veszprém me­gye is .-zcrepel e kérdésben . — hírlapírói kötelességünknek latijuk lebál ei ágyben ré­szünkről is felszólalni. A megyék háztartásáról szóló lörvénj ­javaslat a somiak élen rajzol! jelenleg érvé­nyes intézkedéséi törvényhozásunknak, a köz­igazgatás növekedeti követelményeivel szent­ben len tart ha tónak nun véli, a házipénztárak javadalmasásának elégtelensége miatt. De ncm­. sak ez, hanem mint az érintett törvény­javaslat indokolása mondja- már azon arány­talanság is, mely az egyes megyei házi pénz­tárak ja vada lazát ása közt fennáll, t melynek megszüntetése, « törvény állal előirt felosztási módosat mellett nem lehetséges. cloJázhalla­nIII szükségessé leszi a törvényhozás e rész­beni újabb intézkedését, mintán ezen arány­talan (eloszlás folytán némely megyék iava­dalmaxása oly szük koriáink kő/.é van szorítva, hogy azokban a felszaporodott leendők mel­leit az eddigi állupol további Fenntartása már­már I. beletlenné váll A megyek háztartásának ezen elodáz­bnllnnná váll újabb szahályoxását kormányunk nem oly alakban akarja élelbeléptetni. mini az Isis előli \oli. hanem egyesegvedül nzon módot ismeri el helyesnek, mely sserinl • megyék kösvellenül az állampénztárából java­dalmazlatnak. Birálalos észrevételeink meglevése előli szükségesnek lartjnk a megyék háztartásáról s/óló törvényjavaslat alapelvéi s indokolásai röviden ismertetni. Fő alapelve a/, idézett törvényjavaslat­nak a/, hogy as állampénztár lehelő megki­méltetése melleit a megyék akként legyenek javadalmazva, misserinl javadalmazásuk kere­tében, azon eszközök, melyek leendőik pontos és kellő időben valé ellátására elkerülhelet • lenn! szükségesek, a lehetőségig rendelkezé­sükre álljanak. — A megyék állami javadal­mazása nem évről évre, de állandóan, az egyes megyék javadalmazása közli arány meg­tartásával állapíttatnék meg .Másik alapelve a törvényjavaslatnak, a megyei önkormánytali joo kiterjesztése az ál­lal, bog) a megyek Icüi.ttalnia/lalnak. önma­gák gondoskodni, (önmegadózlatás alapján) oly szükségleteik Fedezéséről, melyek az ál­lampénztárból kapott javadalmazásukban ttom találják fedezetüket. Az állami javadalmazási illetőleg az ösz­-/.(•> megyékéi részinl kiterjedésük, részinl ügyforgalmuk és árviszonyaik szerint négy osztályba sorozza a javaslat, s in az alis­páui fizetések akként ad ipíllntnak meg. bogy ;i lerinészetben való lakás, (vagy !(><> I'l lakbér) élvezése melled az I osztálya megyékben az alispáni é\i Gzclés: 2 lüü fiira, a II Osztá­lyuban 2200 fiira: a III osztályúban 2«. <M> Irha és a IV. osztályúban 1800 fiira leleteti A/l hiszem, nem l< sz érdektelen saiál H 3 A n r U C VAGY Mint hu muzulmán Mekka Stent köveket Lgy étigyom ho. .://</, feltéten sírom, S hogy t••/ringasson ort k éjj /eke A jól tevéi halalt oly rég hívom; .1 temetőnek zajtaletn magánya Oly édes, kedvet lenne énnekem . . . (ht - elfeledni, ami fajt sz'wemiuk li küzdelemmel teljét életen. . 1/ut/ni. melyen, — csendesen pihenve . . . Ni m ha/lra többé semmi semmi zajt Álmodva rolád, üdvösségem üdve Ki konyet ejtesz tan siromra majd. Álmodva rolád én leiort virágom, hajó lelkemnek elrablott fele . . ! /: - - regi. melyen vájt seb „olt" begyógyul S arezotl vttrtizs bajával lesz tele. Ne léss tovété í szelíd karodba zárva Ringass el engem, jöttévé Italai. Ok adj kikét e zaklatott kebelnek. Mely hii éledbe — tén nyug.ot tökél — Nynjtsd esokotl lázban égO homlokomra O í szánd meg kérlek végSO óhajtan . . I AV késs /ovabb — szelíd karodba zárva: Xemusd el, bülol reszketi dalom. .*«;«><>•- I „;| j«>. megyénkre vonalkázó azon tervezett javadal­mazási kimutatást röviden közölni, melyei kormányunk a törvényhozás elé beterjesztett, s általunk ill tárgyalt törvényjavaslatnak elől­iünk h'\ö indokolásában előad. A kormány tervezel e sserinl lenne megyénkben: 1 I a tiszti, segéd és ke/elő személyzet li/.rlése: 13,760 Irl. Kidtől az alispán fize­tése 2200 Iii: (lehal 2(io f,iial több a jelen-, hginél). ÍI röjegysóé lakbérrel 1900 Iii. Biso a I j e g \ /. ő é lakbérrel: 120!) Frt Má ­sod aljegyzőé lakbérrel: 1000 II. Tissli ü g y é s /. é lakbérrel: 1500 frt I' é n /. i i r­ll o k é. s /. ;i m \ e v ő e I 500 II. A r \ a s /. é k i elnöki' a jelenlegi lőtMl frt helyeii lakbérrel 1 loo fi. un Iv leszállítás a legindokolallanabb, s igy e tervezeti helytelen leszállítás ellen már c helyen i< kénytelenek vagyunk közér­dekünk szempontjából Í9 óvást emelni. A járásokban a szolgabíró fizetése lenne 1000 Irt. (lehal szemben a szolgabirák óriási ter­hével 200 Iii levonás) stb. Ili átalányokul alispánnak . főorvosnak 300 Forint, szolgabiráknak 600 Frt, segéd­szolgabirónak 150 Irl van előirányozva. — K mellék járulékok Főösszege kiles/.: 11500 frlol. 2) A közbiztonsági közegek lize­lé'seiiclv Főösszege Veszprém megyében 19140 Frlra van lervezve. Tehát még kevesebb a jelenleginél is. (!) Ugyanezek mellékjáruléka­inak főösszege kitenné: ÓÖM) Irlol. Tehát ilt is kevesebb, mini a jelenlegi. (!) 3) Hivatali helyiségek bérieléül 500 Frt van felvéve (S/.á/. balvan forinttal kevesebb mint jelenleg ) li A dologi kiadások főösszege kitenne: 7200 Irlol. mig jelenleg e/. é\re Slö() Irl és 78 kr voll megállapítva. Végösszegben léhát ni e g y é n k n e k szükséglete a törvény javaslat szerint lenne: 87630 Frl Ez összeg megyénknek nem évről évre megállapítandó, de álla n d ó évi szükségletét Képezné. Ha ebből most levonjuk megyénknek sa­ját jövedelmét, mely a/. 18bl. évi költség­vetés szerint kitesz: M'.i') frlol. — ttgy a/, állampénztárból állandó évi javadalma 84245 frt lenne megyénknek. JUSTUS. Vásár tartási mánia. Nem adhatunk helyesebb elnevezést annak a valósággal mániává Fajult buzgalomnak mivel apró ko/.ségeink országos vásárok larthatásá­érl törik magokat. Egy nagy kiterjedésű, vasúti összekötte­téssel, s hét országos vásárral bíró városnak minő Pápa is. közvetlen közelében akadnak községek, melyek alig ezer főnyi lakossá­guk kedviért (?) nyakra lőre folyamodnak a vásártartási engedélyekért. Szeretoök olvasni. mivel indokolhatják szomszédaink ezt az extra gusztusokat? A közérdek szempontjából kell hogy a/.on nyomós indokok eredetökél vegyék, mivel kérelmökel támogatni vélik. De bál javára szolgál kis községek erdekeinek a vásártartási szabadalom? Ma betekintünk a dologba, bízvást elmondhatjuk hogy nem használ biz az. sőt árt. Tudjuk ugyanis, mit szoktak eredményezni n/.ok a falusi sokadalmak vagy jobban mondva ..s/ent heverd el napok/' Táplálják a heoyeséget, dologtalanságot, meg a/, iszákosságot, tle hogy a közvagyon emelésére szolgálhatnának, abból az adott kö­körülmények között szó sem lehet. .Mert ha az eladó ko/.onség érdekeit néztük, itt van a városnak majd 15 éter fogyasztó által látogatott piaeza, melyet szomszédaink bizony minden fáradság, vagy inproductiv kiadás nélkül felke­reshetnek, ill időzniök nem szükséges a kö­zelség miatt, s a pápa i heti vá s aro k is. kétszer egy héten, köttudomás szerint eléggé látogatottak. Iliit a vevők? Honnét kerülnek ki ezek fa­lun? Lehel s/.ó a velünk szomszédos községeknél környékről? Hisz a kornyék emporiiiinja ész­s/erüleg a város kell hogy legyen a maga temérdek iparkeszíltnéiiyeivel. mikhez pétiig itt helyben olcsóbban jut as a falusi lakos, mintha a/, innét szállítandó árucikket valamely más, tőle velünk csaknem egyenlő távolságban levő A madarakkal dél felé. ll-ik stáczió riiiinc. Az éj sötétjében •ságaldetl a renal a talajáén képest Horvátország"" kereestSI. Man a regg szür­külni kezdett, már a gráeiczeB, a katonai határőrvi­déken voll nők. Ind agesaea a legnjahh idetg a hateaai absoliiti/.mii^ hatalmaskodott, wegakadályeavs minden szabad esy.mét, aajealéjéat, — egyedei a discipljnát, a szabadság- és iiiagyargyüiuletct ápolva ál fejleszt\e. Bárelyvárestél kezdve lassankint bclejetatlenk a hegyekbe. V veaal először csak mérsékelt mere­dekei ku^/ik fölfelé, a hegyek dás erdőkkel vannak beii"\c k<­»olil» azoiib.iii n.iinl uieiésscbh "Ii es mc­részehben lör fölfelé a nyergeié vsaié. Binések a cenaée ahlakáa M mélyen alaltaak a magasan fölöttünk Iá lenk egy-egj vasat vágányt, Onnét már följöttünk, oda meg föl kell iiiiiii! V/. ember asive kissé meg­rez/.in. a vatdá (ssdig ragadja vanatenkal hegynek völgynek mérése kaeyernlslakbnn, elagatakea ke­resztül, melyeket elhagy enk - megint ejböl ategpü­laniiink de mindig szédílnhfa magawhél. Egy-eg) pa­laket, melyei bon a tölgyben csöadeaee fnlydagálni leltünk, viszont látunk a hegyuldalbsu, mini tajtékzó zebalagtit. Mélyen, mélyen alattunk kanyarog s hires „Lujza tii•• mel] a vasúti i ok elölt közlekedési ere \oli Piaméaak éa a gránieznek az anyaországgal. Vonatnak szédítő megesságbee nyargalt, kiné­zek az ablakon M a gyönyörteljes meglepetés hang­ján kiáltom el magern: ..a tenger! a tenger!" Biki az. ablakhoz, rohan az elragadtatás sóhaja röppen el minden ajkról Pedig csalódtam hissen még a ri­deg, kopár Karszt hegység egyik ága volt közöttüuk s a tenger kösött. A mii en láttam aa egj bájos, csalása tüaemcaj rett eaak. \ hajnal Bgyania ködös voH. A mini a nap azonban ragyogni kezdett, a knil Isasaukénl szállutl lefelé a völgyekbe, mi meg kasztnak felfelé a he­gyekre. Mikor en elragadtatva kiélték lel épen egj tajras völgj-katlan fölött keriagtüak. A völgyet fii ma^ r assá^ig megtöttC a köd, erre rásütötl a nap viz­sserl fényt adva neki s halkan himbálta a reggeli s/.ellö iiiáiioztaua a leszállt ködfelbőkkel a tenger méltóságos rengéséi. Kgy erösebb rohama sz.ello aaét­hasíiá a ködteegert, n fenekén oit láttak az erdős völgyet, ebbea aéháaj apró házikót. Negál felöl egy krajnai haxa* 6sa feje ragyogott. r. bájos kép után majdnem Piáméig nem htttuak egyebet, mini követ, koxei éa megint követ. Benn \oltunk a karsz.lban. A \a>ui sziklafalak közölt rebeg • ha mégis szabad kilátás njilik, ucm érez az ember átragadta« tást az egymáson lieveru oiroinha, kopár kovek lat­i.na. Sebet egy szál fii. egy fa. még csak cserje sem! V lálvnuj kétségbeejtő. Csak ítt-etl látszik mélyen a völgyben egy-egj kicaike zold folt. Bs ál­datlan vidék lakói agyania egy-egj folteeskáa ki\aj­|ák a I .111 1».>t a követ, azl a föld köré rakják, a föl­dei meg aagj gouddel sssporítják agj a hogy ted­ják, zzutáu lermeszteoek benne valamicskét. \agyon gazdeg mát az. kinek egj holdnyi kőkerítéséé kis földfolloeskája vau. Fölülről olyanok esek a „termő földek" mini megannyi nj'emoraságoa ^zőnyegker­I1.-/.1 I." Plussc IMJVÜ állomáson ml ér a veaal a legem­magasabb pontok egyikére. 700méter magasban vet­tunk a tenger sziuc fölött, mikor megláttok a tengert most mar az igazit, vagj legalább az igazinak egj bájos üblél a Qaarnorót. Kern t iniiiiii bessájámlt e az előbb leirt ess ló­da> is, vagj csak a aagj távolság tette-e, de beval­lom, az. igazi tenger megpillaatáee nem tett rám nagy hatást. I'ersze in nem látat a végtelen tbalaeaát, meri a kHálást délről Veglia szigete, ayagetrél az isztriai félaziget, kékeiről a morlsk pari zárja el s csupán a ..I 'anale di Paraeiuáa u nyílik kilátás a végtelenbe. Kieme és köreyéke mind •aembetüaaek a szé­dítő magasból, de miedest aanyira megkisebbít a iá­velság, bogy aa ember duzzogni kezd. mert többet, aagyebhat, szebbel várt. A vonat azonban elkezd szií^iildozui roppan! kaaj M illatokon lefele. .Mi eaf Mily enyhe lég vallja fol egyszerre az éles hegyi levegőt! Ali ez. a tenger eléé csókja me­lyei az érkeze arczára lehel. A vonal teváhh száguldoz lefelé. Mily festői furcsa házak maradnak cl a vonat mögött! Katáik magasak, szahak lalainil elrakott ab­lakaikban egésa fehérre betérek vannak kiaggatva, tetőik majdnem laposak, zuiaáelyetk domborúak. Milyen sajátságosan müveit szolok között robogunk, hülyéi idea virulnak in a fák! Ni. hiszen amott egy virá­goskert maradi mögöttünk teljes díszben! Ab, egy fecske szelte al a legel . . . ott egy másik .... de mennyi! . . . Egyesem setét lesz. -- már megint klaget. De micsoda pompás városba szaladt bele a sötét kapun át ez a voat ? ! Oh be -zep ! Mi!\cn me­leg \ an! . . . Megálleak. ..I'iinne tessék kiszállni!' Ah. minő elleniét ! A kopur hideg szirtek ko­zíil leröpülni e gyöeyöréaégez váreabs. Nehéz alom­ból cdes \aliira virradni, gyorsai, alj gyereaa, h'igj félünk ez az álom s amaz a való ! Oh bájos, költői szép város ott a (Jiiarncró partján, ha csak riaosageadolok meayhecghajbitsdra, babérkertjeidre, \i^ helenáea olasz, népedre, pompás uiczáidia. gyönyörű áraecserdőa kikötődre, - elfog az. elragadtatás éa Csengő olasz rímekben szeretnek ridad zengeni! \ hegyek lenynlaak a tengerig. A heg>ek lá­badd a sötét kek viz.ig egv xckouy foldszalag \an. mely niajdneiii az egész északi és nyugoti partjai körül­futja a tjuai nenínak. k keskeny foldsz.alagon épült l-'iunie s nem messzire ettől Volosca az isy.iriai vá­roska s c keskeny fölásaalagea vau az Abbázia nevű tündérkert. K foldlSSlsg olyan ininlha Olaszországból lépte volea le a tenger azután oda csapta \olna a kopár karszt lejtős szikláihoz. Fiúmétól keletre már a hegyek egyenesen a tengerből látszanak kime­redni. — ilt nincs is olyan délies \irulas, u.iut a fiaméi es iastrial partokon. h'iume a \aros olyan, miiiiha egy nagy éa szép tárosnak belső városát a piszkos és szegény külvárosok nélkül egy jó tündér a tengerpartra va­rázsolta volna, kz valójában egy kicsiny nagy váró s. Mini minden parti varos hosszú és keskeny. A laageiTS forduló része a ,.1'orsia Deák 4 a ..t'orsia Szapáry a ,.Molo Zichy egeszén modern. Olyan­forma mint a pesti corso. Xagy három cs négy eme­letes hazak emelkednek itt • a mennyiben e házak még sem oly szépek mint a pesti corsón lévők, bo kárpótlást nyújt a szemnek az előttük nyüzsgő ki­kötői élet. A kikoto tan a legszebb — a mennyiben leg­újabb az égés/. Adrián. Az egésa város hosszán hatalmáé faragott kövekkel van a part beszegve. A város keleti részén bosszú töltés megy be melyen a tengerbe, itt derek szög alatt megtörik 1 a parttal 49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom