Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-11-13

Megjelenik in i n <l vasa r n a |>. A lap szellemi cs anyagi részét illető küldemények A S/.KRKESZ lő- S KIADÓ­HIVAT ÁLHOZ kátém ••«I*• tv. Bei iiniitclleii l<\clek. e-uk is­.nert kezcklól fogadtatnak ti. I.aplulajilonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Hirdetések a Injr TI imáit felvétetnek A KI A l> Ó II I V A T A I. II A N ó-collegiami épület. K I ö Ii z i' I é s i tl i j a k: Egy évre <• frt. Félévre :i irt Negyetl évre I frl 50 krajcár. Kg) szám ára l*> kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetései I hasábos pelilsorban ő kr.. nyilt­térben seronkinl *£"> krral vetetnek lel. Bél)egdij mindig külön fi/.elentlii. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. i'ápa város Halódásának. • pápai Jótékony nőegylet-, Ismeretterjesztő-, lövész*-, korosolja-, ttizoltoegyletelcnelt é>s, a kei-té*zetitáisuiainak I IIVATAL08 KÖZLÖNYE. — ttoí 12. /SSi. A tanfelügyelők figyelmébe. Ismeretes mind azok elöli, kik lapokat olvasnak, mi történi i napokban Várpalotán, hol 9-szeres rablógyilkosság kovellelett el. A gonosz leli elkovelöi már kézre kerüllek és várják, hogy elvegyék megérdemlell biinLtésö­kel. Igy szintén olvastuk a c s a lt rend e k i hajmeresztő gyilkosságul, melynek a derék Bogvav esett áldozatul. Olvastunk a nvárádi betörésről, a vaiivolai Kovács meggv ilkollalá­J ~ ~ mi sáröl sat. és töhh hasonló kisebb nagyobb mérvű kihágásokról, eltekintve egyéb törvény­hatósági területektől, pusztán \ es/prém megye lörvony halétsági területen, ozönivel. Tudom én. hogy valahányszor ily abnor­mis állapot lért foglal a megyékben, vádolni szokják érte első sorban a kormányt, mely csakugyan befolyásolni tartozik a közigazga­tás minden ágai; hibáztatni a közigazgatás közegeit, hogy nem eléggé éherek. pedig lud­niok kellene, hogy: ..videant eonsulcs nequid delrimenli respuhlioa capial" ; vádat emelnek jobbflt, vádat balra. Csakhogy mindezzel a vádaskodással keveset segítünk a bajon Ide­iglenesen legtöbbet segil a statárium, a mennyiben a társadalmi élet vadhajlásail le­metszi az életfájáról l'gy is kell. A ki lop. g y Ii j l o g a t. rabol v a o I. annak ne esak egyes tagjai csonkuljanak meg, de vesszen az egész, ember, ne hogy a különben ép tag is iiiticiáltussék De mi nem ideiglenes gyógy­szert kiválniuk alkalmaztatni pusztán, hanem nz uralkodó betegségtől jövőre is végkép megtisztítani kívánjuk társadalmi életünket.— Se lilrjük meg. hogy időről-időre egyes me­gyék, tegnap Zala. ma pedig Veszprém me­gye Augias istállójává váljanak, mely hői a szemetet eltávolítani csak ugy lehetséges, ha \ izzel borítjuk cl. meri akkor kevés lesz fo­lyóink vize. özönvízért kell imádkoz­nunk ma holnap. Mi lenne tehát a teendő? .Mindenre súlyt fektetünk. Hogy az állami közvetlen és közvetett adók befolyjanak, ha mindjárt a népnek zsebében egy krajcár sem marad, minden rendu közeget mozgásba ho­zunk, gőzgép erővel siettetjük a dolgot. Hogy ujaink a sorozat alul ki ne marad­janak, ha beváltak, a rendes időben a had­kiegcszitö parancsnokságnál megjelenjenek, van rá gondunk. Jaj annak, ki csak 21 órával is később jelentkezik. Ki pedig az a'all az idő alall sem jeleali magát, szokevén\ nek nvilvá­níltalik s mint ilyen kerestetik. — Ma Krupp, holnap pedig - tudja az ég — miféle ágyuk kellenek, és vau. Dc midé)ti arról volna a szó, bogy egy­~ J ~ mi szer már a nevelés Igyében is sürgetően lenni kellene valamit országszerte rendszeresen . célhoz vezetőén, akkor egyszerre elő áll a jóakarat, dc megzsibbad az erő. a lett. Azt hiszem nincs inas jav iló eszköz nemzetek kesében , ha uj társadalmi éleiét akarunk Icrcmlcni. mely egészséges alapokon nyugodjék, mint egyedüli a nevelés m est őr­sége az. Ez teszi az emberi valóban emberre, melynek sziikiell. ba hogy a mini kilép a csatád ktiszöbéu, levélik anyja emlőiről. *öl meg ott is. ügyes nevelői kezek veszik ál neveléséi oktatását, s viszik, vezetik ininil­odáig. mig a maga Iában járni Ind, a midőn már sem magában, sem másban kárt nem lesz. l'gy de nálunk erre vau a legkisebb gond I ordítva. Igaz. megvannak tanfelügyelőségeink nic­gycs/.ctic. ujabban inellcjok iskolalátogatók is neveztetnek ki koriuanyilag De bál mi lesz főtisztükké levc? Az adalokal összegyűjteni s lelkiismeretesen évről évre földolgozni. Bizony ; ezzel áldott kcvcscl segítünk a nevelés óriási : ügyén. Probat um est. Hanem ha az a tanfelügyelő azért lesz beosztva a melyekhez, a miért van az ado­felugyelö. hogy a slalusquo naponla szemei elölt, kezeiben legyen, és a hijányt még idején megjavítani igyekszik, hogy mindjárt az iskolai év kezdetén, az első két hétben beparancsol­tasson minden gyermeket az iskolába, s onnan lemaradni no engedjen csak egy fiái is,akkor nem lesz czélt tévesztett intézmény, odáig annak tarlóm a lanfelugyelőségel mini állami intézményi — Igaz ma ez nincs szigorúan meghagyva nekik. De inert oly ügyet szol­gálnak, mely a világ legfontosabb Ugye, bogy czélt érjenek, hogy hivataluk, személyükkel a társadalomnak szolgáljanak c téren a kezde­ményezést magoktól is meg kell lenniük. Es ha lehetséges minden, miért volna ez épen lehetetlen? Szerelném én látni, ba a '20 eves gyermekei elvebelem az apa oldala mel­lől oly szolgálatra, mely a legtöbb esetben meddő marad: miért ne lehetne akkor azt a tanuló gyermekei oda kényszeríteni, a hol egy nap sem maradhat reá nézve haszon nélkül. Islen ellen velünk, ha a kényszer iskolázta­tást máníl holnapra hallogaljuk. Akkor ne csodálkozzunk, ha még sokáig csak ugy lesz biztosítva széles Magyarországod a személy és vagyonbiztonság és csak addig, mig minden falu végén egy-egy bitófa all. Ajánlom a lanfclugyclőségek szíves fi­gyelmébe. Bognár Kittire. Városi közgyűlés. /ss/. november 10—én. Ozsvald Daniel városi tanácsos - mint a betegsége miatt a megjelenésben akadályozott polgármester helyettese a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Tóth Lajos, Hanauer Béla, Horváth Károly, Dr. Lőwy László és Hor­váth Lajos képviselőket nevezi ki. A mult ülés jegyzökönyvének felolvasása utan az elnöklő tanácsos bizottságot kér kikül­detni a legtöbb adót fizető városi képviselők 1882-dik evi névjegyzékének egybeállítására. — A bizottságba következő tagok választattak: elnök: Horváth Lajos, biz. tagok: Lazányi Béla cs l'aal István képviselők. Tárgyalás ala vetetett a jovó evi költség­vetési előirányzat. - A pótadón kívüli jövede­lem összege 29,553 frt 59 krban megallapitatott. A kiadásoknál előterjesztetett az iktatói teen­dőkkel ideiglenesen megbízott Grosz István kér­vénye, melyben állomásában való véglegesítését kéri. — Az állandó választmány erre vonatko­zólag azon javaslatot terjeszti elő, hogy tekin­tettel azon körülményre , miszerint a városi rendes iktaté> már ez év elejétől fogva mint kapitányi tollnok alkalmaztatik, és a kapitány­ságnál az ujabb törvények miatt felszaporodott teendők e hivatalnál a fogalmazói szakban a sze­mélyzet szaporítását állandóan szükségessé te­szik, — a szervezeti szabályok akként módosí­tassanak, bogy a segédszemélyzetben egy kapi­tanysagi tollnok 700 frt. evi javadalmazással rendszeresítessék, az iktatói állásra pedig a ba­rom irnok közül egyik 500 frt évi fizetéssel ne­veztessék ki, és az ezen változtatással előállt 150 frtnyi kiadási többlet a költségvetésbe fel­vétessek. A többség azonban a szervezeti szabályok módosítását ujabbi napirendre tűzetni kivanja és ez ügyben a tanácsot oly javaslat elöteijesztésé­vel bízza meg, melyben az egyes állomások munka kore is tüzetesen kijelöltessék. — Ezen határo­zathoz képest a költségvetési javaslat azon kite­tele, mely kapitányi tollnokot említ, mint idő előtti kihagyatni, es helyette igtato felvetetni rendeltetett. A tűzoltó egylet az előirányzott 1500 frt javadalmazás helyett önmaga kérvén uoofrtnak felvételét, e tételnél 300 frt töröltetett. Ezzel a költségvetés némely, különösen stylaris módosí­tás után elfogadtatott 50,075 frt 81 kr kiadassál, mihez képest pótlékkal fedezendő 24,875 frt 26 kr leend — es pedig kivetve lesz az összes ado utan 30",,, a fold adó utan 2"„, a haz es egyéb ado utan 6 0/ „ városi potado. A költségvetés alkalmából tett indítványok folytán kimondatott, bogy a polgári iskola he­lyisege utan fizetett ber leszállítása iránt lépések tetessenek, vagy legalább megfelelő átalakítások eszközöltessenek ki.— Továbbá utasitatik a rend­őrség, bogy a nem itteni illetőségű koldusok háza­lását lehetőleg akadályozza meg. Dr. Lőwy Laszlő indítványt tesz az iránt, bogy a kertészeti társulat évi kiállításainál a va­ros is tűzzön ki 25 frtnyi jutalmat azon termelők szamara, kik eladásra kivalo minőségű terménye­ket lesznek képesek előállítani. - - Az indítvány elvileg partoltatott, azonban az összeg csekély­ségénél fogva a közgyűlés nem lattá szükséget ELHANGZIK A DAL... (Rozsa könyvéből. *) EAhangzik a dal, semmiségre válva, Mint gyenge hang, mit elkapott a szel; S kinek örök hírt jósolt döre álma, A költő Ilire tovább már nem el. Ma kony fakad még bánatos szavára, Hűvös varázslat sok szivet hat ét; A gyors időnek esak egy suhauása — .S* hírből se tudjuk már Sappho dalát. Elhangzik a dal . . . De talál még keblet, Mit tiszta tűzre hangja fölhevít; Mely tud szeretni szűzi tiszta lelket S becsülni egy szív drága kincseit. Es adni fog tán a dalnok szavára. AV pillangóként etjük a tavaszt; .Vem csupán arra lett a völgy virága, Hogy htmporatol megraboljuk azt. Üli, mini szeretlek, leírni nem birom Te, eltem lelke, drága gyermekem! S tán meg sírodtól is távol lesz sírom, Ha elve egygye nem lettel velem. EJmttlnak evek . . . uughiilt porainkat Majd összehordja tan a játszi szel; A mig szenderegjük örök almainkat. Szerelmünkről csudás dolgot beszel. l'ap Kálmán. jövő hó rlejrn inrijjtlritil. .ti ml MÉM mm^aanjmí néassneaal majroadaJea^stnal « íJtesaássmí £«­]><>K nmttnlaaMMi vaio mielőbbi mmjMwWvv ktrtintk A madarakkal dél felé. l-sö stác/.ió Zágráb. Mikor a kedvei fecskék megérett a hűvös eaai szelet, ésaj aeőt, nagy gyomai tartanak aémtzedagva fejecskéiket elhatározzák, heg] elmennek délre me­legebb hazába. A/.nlán napról napra fagynak a szür­külő ég gyen szárnyasai • egy borús napon mar esak hetyke verebek billegnek a házak párkányain. Ilyenkor aztán megszállja az emberi ivágy: elszál­lani otla. hova a lég vándorai. Megszállott »•/. a \Ú£\ engemet az idén is. és hogy a kódos hoTOBgói október liekószóiilóti, nem bírtam e végynah ellenállani, fóhiltem hál a vastiira s lebngtam a madarakkal del léié. Kgy hiizamhan elmentem Zágráliig. A horvátok fővárosa ugyan meg nem tarthat igényt arra. hogy „déli" városnak nevezzük, de arra nagyon érdemes, hogy beszéljünk róla. Ha előítéleteinket föntarljuk. akkor legföljebb nem szolunk Záhráhról, de ha leire tesszük azokat, akkor konv (elének vagyunk bevallani, hogy a horvál főváros igen szép, hogj egy törekvő és erú*. önbizalommal biró kis nép gyorsan fejlődő ealtarájának java gyümölcsét hordla össze r városban, melyre minden horvál méltán büszkén tekint. A város tiilajdonképeu két részből áll. A légi város egy sírhalom alakú hegyen épült, az uj város a hegy alatt terül el s mind tohhet-többet foglal el a sík retségekbol. A vasútról az ember az ..Ilie/.á'-n jut be a városba. Kz az ,.llicza" egy igen hosszú • igen csi­nosan épült uteza, bevezet a váron végéről a város szivébe a .lelasieh térre. Jobbra balra két-, három emeletes modern házak, fényes boltok. — akár esak Becsben, vagy lludapesten. Kbben az tilezaban van a legelőkelőbb hotel is az ,.os/.liák császáinieiy egyéb fővárosok hoteljeinek, ha ián enged is clegan­cziában. kárpótol érte az, hugy kevésbe „húzzák- is benne meg az embert. Az llicza vége a Jclacicev irg-re a város fő­terére nyílik. I ter valamivel kisebb mint a pápai nagy piacz. A bázak vegyesen régi apró egy emele­tes házak és modern két. hái0111 cmrlclcs palolak. .Nem adok neki ö( évet s a régi apio házak teljesen eltűnnek s helyükei csupa palota foglalja cl. oly nagy mérvű a/, építkezés. A tér közepén áll .lelasieh bán lovas szobra. A Iá hatalmas aranyakat mulat, de ki>-r merev; a bán alakja hitvány, mint a valóságban volt. ltunk magyarokra komikéi benyománl tesz a/, erez Jellasich mo/.dulaia. melylyel kard a késben Magyarország felé mulat. ..Ott m ellenség, atl sserzém éa babérai­mat* -- rzl jelenti az a mozdulal horvátul. Magya­rét ennyit tesz: ,.011 aáboltah meg engem ráta!, all felláttak mri eaéfasaa." Nagyon s/.ép meg az mlné varosban a paikíro­zott Zriayakl trg. \. léraa smolkedik az CÍMŰ folya­modnál mii óság hatalmai palotája. Piralva néz erre a magvar l'aiiler-acra gyermeke: mikor lesz a nagv magvar neinzelnek ilyen jiis/.iiez palotája?! I(( van azonkívül a csinos niii/.cinii. lobb horvát fear salátája, melyek kétségen kivül nagyobb diaaére válnak a vá­rosnak, mint a badapeati mágnások kényelmes és szép házai. A mi mágnásaink házai szerényen a Jázsef város csöndes utcáiba vonulunk s csak egy-egy csa­ládnak képezvén lakakelj ét, nélkülözik a nagy ará­nyokat. Az lliczáról hatalmas lépcsn/.clck vezetnek, lói a hegyen épüli régi városba, melv kevésbé szép ta­lán, mint az also város, a mi az épületeket illeti, de mindenesein érdekesebb, meri jellegzetesebb. Régi nemet városban hiszi magái az embei. mig ezekben a zegzugos, keskeny, itt ott balta aa tokon álhujkáló ódon ulc/.ákoii bolyong. \e n is horvát eredetileg Zágiáb. hanem steier, láthatják azt ilt lépten nyomon. Ilt fönn a felsovárosban van a szl. I.ás/.ló ki­rálv által épített székcsegv ház, melv nek nagyságáról és szépségéről nem nyerhetünk rágalmat, miután a földrengés részben rommá tette a templomot 1 most kőműves állvánvok .iicrfdeznck lol benne éa körülötte. [Tgyaaceah itt fönn restaurálnak egv másik templomot is, melynek nem a földrengés, de a mull századok ízléstelensége tette tönkre gótli slvijét. A hegy pái kánya, a r S(rossinayerova setalixte" valóságos erkélye a felsövárosnak, mely az alsóváros fölé nyúlik ki. I s/.ép útról elragadó kilátás nyílik az alsóvárosra s a környék vizes lapályára egyfelől, erdői hegyeire másfelől. A hall vagy mondjuk inkább érzéketlen Zág­rábról már eleget beszéltünk, szóljunk már most va­lamit az eleven, élő, mozgó, beszélő, daloló, fütyölő városról is a horvát főváros népéről. \ talajdsttképi városalkotó elem a spísz itl i* német. Steiorból szivárgóit ide. megtartotta művelt­ségei, nyelvét, de a borvél Chauvinismus nvomása folytán szívre horvát hazai tett. Műveltsége horvát kincs ma mar, nyelve gvauánl pedig elfogadja las­sankint a/.i a iáé/, dialektust, melyet horvát nyelvnek ni'\ /nek. Az utezsin éa a családban még Zágrábban majdnem lobbet hallani nemeiül, mini horvátul, de a legateierabb zágrábinak sem jatas eaaébe • ha igen hiába a közeidben, kereskedelemben és szín­házban egyéb nyelvvel cini, mini a horváttal. Mióta esi a jelenségei láttam, kezdek arra a nézetre jAiuii, begy a mi nemzetiségi tekintetekben való óvatos gyöngéd loleranc/.iiink elhibázott politika. A magya­rosodás |gy csak lassan mrgv I hozzá még különféle iKiiizeliségeiiik leli merik kiabálni elnyomatásuk ha­zudott lortenelev el akülfold fülét. A kiméldleuül hor­valosjtó áramlat ellenébe senki sem mer mukkanni. \<m emlékezem iá. hogy az egy ..Ignáz Pongráz auss liráz" eségea kivül egv ellen más mint horvát nyelvű fölírást láttam volna Zágrábban, mig a buda­pesti löiiralok bábeli nvelv zavarában alig lelünk ma­gyarra. Kljén a Chauvinismus! Kste a horvát nemzeti színházban voltunk. Kgy franezia vígjátékot adlak . természetesen horvátul, ('/.íme volt ,,1'ut 11 Italju" azaz: utazás Olaszországba. Az előadás elég jóravaló volt. azt láttam, bár a darabból a „dobra vecser"-cn kívül egv ebet nein ér­tettem, komikusuk és primadonnájuk igen jól játszott s a ki» színházai zsúfolásig megtöltő publikum tom­bolva tapsolt nekik. Kii Csak kettővel nem tudtam megbarátkozni: először, hogy egy franezia salonbau valóságos urak és urunk olyanforma nyelven beszel­nek, mini nálunk a drótos létek, másodszor, hogy a franezia salonban kenés (vulgo büdös ) gyufáv al g> uj­tanak ezivarra. Ezután még csak azt vártam, hugy 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom