Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-11-06

in i ii IÍ e ii vasa r u a p. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KlADÜ­HIVATALH« )Z iiitézrndok. Bermentetlen levelek, csuk is­.nert kezektűi fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Hirdeléfeck a la|i számúra felvétetnek A KIAD ÓH I V A T A I. B A N ó-collegiaati épület. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 11 o fi • e ( é s i dijak: Egy évre l» frt. Péterre frt Negyed érre 1 Iii M krajcár. BgJ szám ára 15 kr. Ili ide lesek 1 liasábos petilaerbaa 5 kr., nyílt— térben aoronkinl S5 krral vételnek fel. Bélyegdfj mindig kiilmi fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. F»ápa város liató*á K ánaU, a pápai Jótékony nőegylet-, iMiioretterjew.tü-, lövósz-, ltoresolya-, tiizoltóegyloleknek óss a keitészetltái-M.latnak HIVATALOS KÖZLÖNYE, Pápa. 1SSÍ. not. ő. A középkorban egyes néptörzsek — ha tartózkodási helyük mostohának hiz jnyull ­nem birla megszaporodott lakosait élelemmel ellátni — felszedték sátorfájukat s ugy in­dultak tovább fegyverrel kezükben uj hazát keresni. Ma is gyakran előforduló jelenség egyes országokban a tul népesedés, mely miatt a lakosság egy részére nézve a megélhetés a szülőföldön megoldhnllau feladattá válik. Most Rzonban ily helyeken nem kel útra egy-egy egész nemzel. hanem csak azok veszik na­gyobb részt a vándorbotot kézbe, kikel az onfenttirtás nehéz gondja haji; a kik otthon megélni nem tudnak. E/.ek elhagyva hazájukat, csapatonként vonulnak más országba, más világrészbe, hol a gyérebb népesség melleit kerül rnunkalér s igy i megélhetés könnyebb. Német. Angol. Kranc/.ia- s más tai 1 népes országokból sza­kadatlan folyamaiban hiillámznnak a kivándor­lók ezrei az uj világrészek felé. hogy olt munkát Keressenek s miveles alá hódilsák a még szántó vasat nem látott merllöltlek te­res rónáit. Al ily kivándorlás lul népes országból nem veszteség, sőt nyereség a hon maradt társadalomra nézve, mert elejét \eszi a ke­reset hiány s az inség nyomán járó vesze­delmen forrongásnak. Baljóslatú jelenség azon­ban oly országra nézve, melyben még a mun­kás kezek hiánya, a drága napszám hátráltatja az iparnak felvirágoz,isál. NagJ veszteség a kivándorlás azon tár­sadalomra nézve, melynek jövend *j*• l a sza­porodás, a számarány emelkedése biztosítja az idegen jiépcleuuk kóréhen. Határozottéi! veszi a kivándorlással a magyar társadalom is. Egv nagv nevű irónk szerinl, olv ke­vesén vagyunk, hogy ha az igazság megen­gedné, nz apagyilkostink is megkellene ke­gyelmezni, csakhogy nemzetünk számban ne apadjon. Nem csak országunk halárai! környezik mindenfelől nyelvre, származásra teljesen ide­gen nemzetek, hanem idebenn, hazánkban is a különböző nemzetiségeknek egész sora övedz. Ily viszonyok közolt életkérdés fajunkra hogy számban ne fogyjon, hanem inkább gya­rapodjék. Azon magyarok . kik lávol országba, más világrészbe vándorolnak s ott települnek le, mig egy részről maguk oll előbb-utóbb he olvadnak az idegen néptörzsek körül özönlő árjába, másrészről itl hon réet hagynak, melyet más nyelvű nemzetiségek elfoglalnak a a munkatérrel, földdel együtt, erőt. befolyási is hódítunk el tőlünk. Ha már. akár az idők mostohnsága. akár egyes vidékek túlnépesedése folytán szaporo­dik azoknak száma, a kik kénytelenek lováhh vándorolni s máshol ütni lányai, akkor kiváló feladata a magyar lársadalotuaak oda halni, hogy a kivándorlás oly vidékekre irányuljon, melyeken az oda költözőitek fentarthatják az összeköttetési az anya országgal. Kötelessé­günk még áldozatokkal is oda törekedni, bogy az ily kiköltözutlek továbbra is magyarok maradhassanak, s a hol letelepülnek, ott a magyar társadalom előbbre tolt örségét ké­pezzék s a munka terén is a magyar faj élet­révalöságál s hódítási kénességél bizonyítsák. Bizonyos mértékben ignza van Darwinnak, midőn azt állítja, hogy at élet: ..harcz a lé­tért" Egyik nép a másik rovására terjeszke­dik A melyik nem fejt ki elég erőt szom­szédaival szemben a versenyen, sőt erkölcsi s értelmi tekintetben bátram arad, annak sorsa folytonos hanyatlás. * a* Nemzetünk a miiltban. az ellenséges vi­s/onvok kereszttűzében is lörhetleattl fentnr­• tolta magát | tiszteletet parancsoló előnyei­vel meghitisitolla nyugatnak beolvasztási kí­sérleteit. A kivívott hékésh időkben az unokák már arra vannak hivatva, hogv legalább Szent István koronájának országaiban rendszeresen pár milliót ráfizetni horválország há/.tartá­terjedjen és szilárduljon a magyar szellem, sára. hogy Kárpátoktól Adriáig mindenül! megéri- , Nyújtsunk léhát segédkezel templom s sék és szeressék a magyar nyelvet. iskola építésre a Dráva s Száva között lete­Ezen ezéll, hathatósan előmozdítja a ma- lepüll honfi társainknak. E segél\ Ivel nemcsak gyár társadalom, hogy ha az idegen nctnze- : a vallás, erkölcsiség agy ének, hanem nemze­tiségek közólt letelepüli tagjaival teslvérileg • tünk jövőjének is hasznos szolgálatot leszünk, fentarja a kapcsolatot, s nyelvük, nemzetisé- ; Ne feledjük, hogy fajunk terjedése s békés gük megőrzése érdekében segil nekik iskola- hódítása Magyarhon jövő nagyságának biztos kat. templomokat emelni. zálogait hordja magában. Ujabb időkben mindig tobb és több ma- 1 Belátva az ügynek fontosságát, tobb Bie­gyar család vándorol át Horvát- Slavon or- gye meghozta mar a maga áldozatai e ezélra. szagba. Veszprém megye halósága is megtette az in­Nínl Körmendy Sándor ref esperes ur lézkedéseket ez érdemben a gyűjtésre. Hisz­a duuáiitiili ref. egyházkerületre beterjeszteti szük. hogy megyénk lakossága is felismeri a emlékiratában, részint saját tapasztalatai, ré- nemzeti közérdeket i magyar faj gyára po­szinl hiteles források alán írja. a Drávától a dásábsa lul a Dráván s tehetsége szerint kész­Száváig alig van község, melyben legslább seggel áldoz a Horvátországban emelendő egy-két magyar család ne találtatnék. Némely magyar templomokra, magyar iskolákra, vidéken nagyobb számmal is vannak. Es e (ti/tiralz- F. letelepüli magyarok akar mini cselédek, akar mini iproM.k. t**M* focinak • | sko | aügyi miseriák {a | u „. állast, munkakedv, rend. ízlés, miveltsegben , , .., .... , ,ii Azt az indolentiat, mit a falusi nep isk<>­nevezetesen lelyül múljak a hóival lakos- ... , , ,7. . . ..,, , * iája iránt mutat, képzelni sem lehet. Kikezdve sa 8°t' j a napszámostól fol a községi biroig mindenki Ha a magyar társadalom segédkezel nyújt e ll enc szegül annak, hogy gyermeke taníttassák, ezeknek arra. hogy vidékenként alkalmas koz- ; Az apa magatol nem küldi fel gyermeket, a pontokon templomot, iskolái emelhessenek, ak- világi hatóság, in speck a biró, pedig nem akarja kor e letelepülök megőrzik nemzetiségükéi, kényszeríteni. Sőt, ha az iskolaszék sürgölődik, ., , ..... és a mulasztók névsorát at adja a község oi­leriesztik a magyar nvelvel. s idővel tiszta , , , , 1 &J • . rajinak, a biro legtöbb esetben semmit sem tesz, magyar községeket alkuinak. Es ha igy a m . h;l ^boltat és ijeszti a népet 2 frtnyi bünte­nílinka versein leien fajunk tovább terjed, hó- téssel, de mert végre soha nem hajtja, senki sem dil. ha latjuk, hogy lul a Dráván is szapo­rodnak a magyar lelepek, ennek esak örül­hetünk mind nemzetiségi, mind nemzclgazdá­szaií szempontból. A magyar elem terjedése ugyan is. mig gondol vele. Az is megtörténik, hogy a biro ur visszaadja a mulasztok névsorát az iskolát len­tartó testület fejének, ezen szavakkal: sok dol­gom van, nem erek rá, vagy pedig oly gyenge hogy esküt tje,—mint Takácsul történt- ellene szegül az iskolát mulasztók szülői hazanként való egyrészről összébb szorítja a fanatikus bor- megmtésének, azt mondván, hogy 5 nem egy vál agitátorok hatásköréi s növeli a magyarul bázn, az ö hivatala más. igen, de a biró és cs­beszelö és erező lakosok szántál: másrészről küttje épen arra valók, hogy a mit az egyház az okszerűbb gazdálkodás fejlesztése állal vé & e " cm ha J lhal ' Mt ha J ts,lk vé «" 6k * . Általában, a mint a nep szegényedik, ab­emeli a vagyonosodast, adókénességel, s igv i_ I i i . i i i . i 1 _ e ban az aranyban irtózik templomtól, iskolatol. lassanként közelebb hozza azon idol. melyben CA törvénytől, ugy annyira pedig, hogy megcsi­liazánk nem lesz, kénytelen többé évenként titáni szép szóval, keressél, ön szellemi java LÁZ ALOM. — — Ébredj, ébredj álmod* szerelmein, Nyisd mosolyra ajkad bimbaját. Ráborulva kebled szűz habára Esdve kérlek im, - ki úgy imád'. Szomjas ajkam márvány homlokodra KéjtJl részegült csókot lehel . . . its ez alom, es e hossza alom Pilláidról mégse lebben cl. Elsimítom göndör fiirteidnek Szelyel omló selyem bársonyát, Hervadt benn a rózsa ' melylyel egykor l 'ig kaczaj közt at-meg át fonád. Egykor-egykor, — csendes, holdas esten . . Csattogánydal . • . titkosárnyu lomb . . . Minden elmúlt — —/ mégis fájó lelkem Konyeivel most is „o t /" bolyong. De te ébredsz — s köny ragyog szcmedbtii. Nem, nem.' az én kónyem cseppje az. Oh! hogy szende arezod szerte dúlva S nem mosolyg már rajta több tavasz ... Ej szemednek fel nyílott egében Nem dereng a bűbájos varázs . . . Daemonokuak harccá, — egy pokol láng Kínjainak borzadal ma ráz! S reszketek, hogy ölelésre nyújtod Felém, egykor liliont karod. Tövisektől megsebezve **> cs te Sebedet őrülten szakgaiod . . . Iis vaczogva csattog ajkaid közt Fogaidnak apró gyöngy sora — — / Nyugodj, nyugodj szenvedő szerelmem Nem zavarlak többe fel soha . . . leire tőlem', kiu.o lázas álom. 1 ön/l le rólam rémes szemfedőd — -­Mert e Lepnek őrjöngő tusája Megzavarja főmben a velőt'. Felre tőlem! - - 'vagy — de mit beszélek — Hisz én ebien, s egyedül vagyok, Német csend van, ab/akuura halvány Fénynyel mosolygnak a csillagok. És a távolból un bűvös ének Andaléo lagy fuvalma kel. Szerelemről, örök boldogságról, Nyugalomról, hűségről beszel — — .S" mint anyja nah c ml éjen a gyermek Lelkem rajt oly édesen pihen, — Mint a ringó sajka enyhe parlok Titokzatos, árnyas berkiben. Soas I,ajoss. majd valamelyik sziget vadon lakói megválaszt- tak pajzsot és megvalósulást idc/.ni. Tiordano jak királynak A jezsuita-collegiumban nem voll Brúnót és Savmarolat elevenen egeitek el Cam­forrobb vagya, minthogy egykor az indusoknak \ panellá ') a »Nap városa* szerzője, huszonhét vagy jap miaknak a szentírást magyarázhassa ' évig senyvedi börtönében, Bacont varázslónak, és alkalmilag a mártír kolonna i.- szert lehes­sen. Később a harcitéren babérokat óhajtva, St. Germain gróf vezetése alatt a rajnatnelléki had­járatot végig vívta. Kovid idő múlva mint ten­gerész Máltába hajókázott, azon reményben, hogy majd háború lesz a törökkel. Törékeny csolnak­bűvésznek tekintettek, az utóbbi időben pedig Baboeufot uelte a direktórium kommün izmus mi­att Italaira. De az a szenvedély mely Bcrnar­din de St. Piciiének jutott, elég nagy volt arra, hogy szive és egész jelleme, távol minden ..alaktol, mint tiszta színarany tűnjek ki. Daczára fái íz TWBUS1 kengyel beatén/. Kanlitotta: 1,ATkÓt Zl MIHÁLY. Pal és Virginia híres szerzője életében ujabb bizonyítékot lelünk arra, mennyire képes az idö medrében az ifjúkori benyomások serege az em­ber jövőjével egyesülni. Tizenkét eves korában kezébe kerül Robinson Crusoe. Mohon olvassa cs elragadtatott lelke fokonként a legmélyebb, legmagvasabb politikai kombinácziokig emelke­dik, a szoczializmus alapjait kutatja, azokat a természet korlátlan szeretetében találja, sőt arról is álmodik, hogy mint második Plató, uj és kép­zelt szellemmel felruházott népét törvénykönyv­vel ia meg fogja ajándékozni. Ez az utóbbi gondolat eletének minden fá­radozásaiban vezérfonalul szolgait. Meg tanuló korában a szünidőket nagybátyja mellett Mar- | tinkjue szigeten tölte, azon edes reményben, hogy | bau, ingo lelekves'ton lerajzolja ni angolok bár- I annak, hogy az ebbeli törekvi •, hogy kelljen a tokait. Huszonöt eves korában, tapasztalás cs ! társadalmat bizonyos meghatározott íeceptum csalódásban cgyai int gazdagon, fiaivói veié is szerint újra átalakítani, bizony meglehetősen kiforrta magát és északra tekintett, Oroszhon felé. furcsa, mégis minden lépesétől és tettetol nem II. Katalin czárnőbcn nem lát egyebet a bölcse- . lehet tetszésünket elvonnunk, a becsülést pedig lök hatalmas védasszonyánál cs nem sokat fon- épenséggel sem tagadhatjuk meg sohasem tőle; tolgatva, gyorsan odasiet, hogy majd az Aialto ' mert minden teltének rugója a legtisztább s/.e­mellett, a kirgizek honában platói köztársasagot , relét kifolyása volt. oly szerelete, mely nemcsak letcsit. Ebbeli foltevesei es reményei csakhamar az egész emben nemre, hanem meg az allatvi­hiu köddé foszolván, szemeit az akkori király- i lágra is kiterjedt. A társadalmi életben a félreis­cllenes időben ugyancsak foroagó lengyel ke>z- mertek és megalázottak barátságát kereste és ter­tarsaságra vetette, cseppet sem kételkedve ab- i mészéte a gyengébbhez vonzotta. Az egér, mely ban, bogy ha másutt nem is, de abban az or- a ravaszabb macska karmai között vergődik; a szagban reform tervcinek mindenesetre sikerülni macska, melyet az erős szelindek fojtog.it; az kell. Harmin-z éves korában eladja Francziaor- I eb, melyet gazdája vérig ut valamint minden szagi birtokait, es Madagaskaiba vitoilazik, hogy 1 bárminemű erőszak cs elnyomatás alatt nyögő ott köztársaságot alapítson. Imitt baráti kézre talál, amott nyugalmas csendéletre, másutt pompa és szerelem kötik le aranyos bilincsedéi, dc min­denütt csalódik reményeiben; csalódik légvárai­ban, miket mar cly szilárdaknak képzelt, dc leginkább abban, hogy képes Ieend egyetlen tollvonással az emberiség jóltevöjévá lenni. Ké­sőbb, midőn a bölcselő elméje es a költő szive legyőztek a még mindig forrongó szenvedélye­ket, belátta azt, hogy az elete első korszakában szenvedett csalódás és fajdalom oka csakis hiú­sága és becsvagya. Az ö balsorsa természetesen hozza sem fogható azon derék emberek sorsához, kik jellcmok szilárdságával agyrémek foyebe. akar­ember a nyomor pillanatában tart ajté>t, a veszély és elhagyatottság perc/.ciben hü barátot találtak nála, S ezen folytonos küzdelemben, melyet a gyöngébb mellett az crősebb ellen folytatott, jelleme valóban isteni fenséget árult cl. Az a gondolat clt benne, az a remény eltette, hogy nemcsak ö küzd az igazságtalanság ellen, hanem hogy a gondviselés is a szerencsét lenek part­jára all. Költőnk aégy cvig tartózkodott Pétervártt, akkor aztán mit sem törődve a jutalommal, mely •> CnapaaaZi T*miu, iaatakoi rwái pap ei. 156s. aafti W»;j!i) aap allc«áá|a «aH *i Anaiuielesi kilététaelaak i HMIM Albinról irt IU uukdt. 47

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom