Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-10-30

MeaJelenlk. in i ii (I e ii vasa r n a p. A lap szellemi cs anyagi 1 eszet illető küldemények A S/ERKESZTŰ- S KIADÓ­HIVATALHOZ, intezvmlok. Bérnientetleii levelek, esak is­•nerl kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkeszt.. Dr. FENYVESSY FERENC. Hitilelesek a lap szántára felvételnek A K I A l> Ó II I V A T A I. II A N ó-eollcgiunii épület. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kliifiz el esi dijak: Kg} évre ti Irt. Leiévre '.i fii Negyed evte I fii .»0 krajcár. Kg} szám ara lő kr. II i r il elesek 1 hasábos pctilsorhan 5 kr.. nvilt­terlien soionkinl krral vételnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. FelclöS szerkesztő HORVÁTH LAJOS. l'ápa v U'OS ^» • 1 • • • —— • • wtm • • # % i . liatő^ásának, a pápai jótókony nőogylot-, ixineiellorjeszlö-, l<»vősz-, koicsol> a-, tiizol lóo«;> leieknek és a Koitóss^otitáiv~nlat nalc II1VA TALOS KŐ/1 .Ö.N VI A házi cselédségről. Bpesl. oki. 28. Átalanos a panasz gazdáink közöli, hogy nz: ami a gazdálkodást és luízvilell napjaink­l»an annyira megnehezítette, s euyálalán a mai gazdasági állapotokat az egész országban annyira lerhessé s már már alig elviselhe­tővé leszi, a népélel «lsé» rétegében elterjedi romlottság: és különösen a munkás és cse­lédosztály erkölcsiségének ménlnélkuli nlá­sulvedésc. A régi patrinrchialis viszony és meobiz­hatosáí. melv cseléd s gazda között fonállolt s mely viszony a cselédet, minlegy a család egyik tagjává avatta, réiren megsziint. Ma a cseléd szegődött ellensége »a/.dajtinak. ki kö­telességs/.eruleg nem a cseléd s gazda jólé­tére törekszik, de ha leheti a hűtlenség s elvelemüllsé<: minden képzelhető nemével, an­nak kijátszására vagy megrövidítésére irányul igyekezete; i egy egészen kiilon érdekel kép­visel » háztartásban, miként ez különösebben áll is. a há/.i VagJ belszolgálalra Fogadott cselédségnél. Mélláu kerillielnók váljon minő körül­ményben találhatjuk ennek lélektani okát; részemről hajlandó vagyok túltenni, hooy azon szolgálati szabadság, mely a házi cselédség­nek varosokban az egy hónapos szolgálatot, sót vidéken is egy negyedével engedélyezett, és igy azon jogol is megadta, hogy ha tet­szik — egész éven át — szolgálatai három havonként, illetőleg minden hó végével vál­toztathatja: nagyban befolyt az erkoicsok meg­rontására: s előscgilettc a biladgolást. És igen természetesen mert a cseléd és gazda közötti bizodalmat, a szolgálali hőseget a meg­szokoltság fejleszti ki: valamint a fogékony­ságot — a rend és kötelesség teljesilés — eme há/.i erkölcsök iránt a cselédségben, egye­dül a huzamosabb ideig tarló s helyhez kö­tött szolgálat oltják be. Ellenben a szolgálatnak ma engedélye­zett szabadsága — s rövid időhöz kötött felmondása melleit, nincs semmi erkölcsiség, ami a cselédségei szeszélyeiben korlátozná : ha nem tetszik ma a gazaiénak a cseléd ma­gaviselete, bizton feltehetjük, hogy ő fogja felmondani helyéi, s fogja megbőszülni magal háziasszonyán, ki ellenében kifogásokkal élni merészelt. A verseny — mely ma nem a munka keresők, de a munkál adók részéről Űzetik - leszi az ily tennészclelleiies álla­potokul lehetővé és értbetővé; mert ne is­merjük félre a tényleges viszonyokat, a na­gyszak varosokban kifejlett kényelmesebb élet­mód, s a társadalmi közállapotok átalakulásával egy nagy serege azoknak, kik még csak a mi emlékezetűnkre is — magokat szolnál­Iák ki. s ma már kiszolgáltatják magukat, teszik a versenyt annyira érezhetővé: és ez a körülmény teszi egyszersmind érthetővé: a házi vagy bclcsclédségnek a nieglöov alko­zásál s így Megdrágulásai is: amit aztán vi­szont a vidéki házvilcl és gazdálkodás érez meg különösebben. Innen van az a jelenség is, hogy: mai napsán már a vidéken, a szakmájában kép­zelt, bizonyos házi rendhez szokott, köteles­ségeit értő és azt teljesíteni is akard házi cseléd, a legnagyobb ritkaságok kösd talló­zik: és iiren természetesen mert: ki helyéi évnegyedenként, illetőleg városokban havonkinl változtathatja, az bizonyos házi rendhez és fegyelemhez nem is log alkalmazkodni, éppen azért változtatja helyét , és igy tanulatlan is marad: mig a folytonos helycsere erköl­csiségében is megrontja. De különösen ellentétbea áll a vidéki nagy yazdn közönség érdekeivel a rövid időhöz kötött szolgálat, már csak azért is meri gazdasági szembonlból tekintve, a belső cse­lédség éppen olyan kiegészítő része I gaz­dasási házvitelnek mint .italában a Btezőgaz­dálkodásnak kisegítő munkai-eszesei a külesc­lédck: és arra a gazdának, ki üzletével van elfoglalva, sem ideje sem alkalma nem lehet, hogy évnegyedenként cselédek utan járjon: s házvilelct folyIonosán ujabb és ujabb meg­szokásoknak lénye ki. Mindezen okoknál fogva elodázhattam, hooy : | törvényhozás fontolóra véve a kö­rülményeket, s engedve a gyakorlati élet kö­vetelményeinek, legyen eleget a nagy gazda közönség érdekeinek: és az ISTlk evi MII lörvényczikk - a házi vagy belső cselétlek­ről szőlő — <>.V s következő szakaszait oda módosítsa, miszerint a házi cselédek felfo­gadására, és szolgálatára nézve az egy havi. illetőleg egy évnegyedre szabott idő tartamai csak is a/, ország fővárosának területére kor­látozza : mig a vidéken országszerte, a szol­gálat idő tártainál változatlanul, ugy a hol — cselédségre nézve is. egy e g é s z e v i tar­tamban állapítsa meg: illetőleg helyezze azt jövőre vissza. ORCZY GYULA, orsz. képviselő. Veszprémből. — Oktober Jy-cn Ugy latszik, az öreg Bakony iparkodik ős­régi birhedtaégét viaszaszerezni; a személy- és vagyonbiztonság rajta és körötte napról-napra ritkább ritkább lesz, mint a fehér holló. Ezt bi­zonyítja a mult szombati vérfagylaló rablógyil­kos merénylet, mely borzasztó bitével befutotta nem csak hazánkat, de még a külföldet is es e luten legalább még a politikai fontos eseménye­ket is háttérbe szorította. Hoszter Fülöp a szörny, ki hideg vérrel gyilkolta le Vár-Palotán előbb a Gold csaladot, utóbb pedig czinkostársát, kivel a rablo'.t pénzen összeveszett, ba ez utóbbi állí­tás igaz, mert nem igen kellett összevesznie, hisz elég ok voit társát lab alol cltennie, bogy meg ne kelljen vele a különben sem nagy összegen osztoznia. Kleczar Ferenci szolgabíró úré az ér­dem, bogy erélyes cs kitartó tevékenysége által sikerült a gyilkost oly bámulatos rövid idő alatt elfogni és az igazság kezébe szolgáltatni. Ma ott öl a gyilkos a veszprémi törvényszék börtönében cs megfeszített figyelmet és eberseget igényel, bogy öngyilkosság által eleje nc vágjon az igaz­ság szavának. Elképzelhetni, mily lesújtó hatást tett e hir városunkban mult vasainap délelőtt es egész hé­ten at egész e perc/.ig. Aki tehette iparkodott magát pisztolylyal vagy egyéb vedő szerrel el­látni, a nők közöl meg többen törött paprikát tartanak készletben, bogy elleneiknek szemei kozé szórhassak es nem epen helytelenül, mert ba ez a szembe hat, ember legyen a/ a betörő, aki meg nem feledkezik minden gyilkos szán­dékról. A nagyon is szomorú esetnek tegnap — pén­teken — komikus oldala is volt. A délutáni órák­ban beállít a helybeli járásbírósághoz egy ide­való asztaloslegcny, aki mag.it a gyilkosságnál résztvett harmadik társnak adja ki. mert ugy mond. lelkiismeretének maidosasat nem képen tovább elviselni. A biró első tekintetre megörült, terjedelmes jegyzőkönyvet vesz fel az onkenyt jelentkezőről cs azt megfelelő kíséreltél felkaldi Köves János törvényszéki biroboz, ki c gyilkos­ságnál mint vizsgáló biró van kikuldve. Köves János vegig olvassa a jegyzőkönyvet, jol szem­ügyre veszi a töredelmes jelentkezőt, egyet csó­vál a fejével, egyet gondol cs hamarjában fölöl­töztet titkon egy embert rabrahába és azt egy bortonczcllaba helyezteti el, a jelentkezőnek pe­dig azt mondja, bogy majd szembesiti a gyil­kossal. A szembesítés megtörténik es a lépre csalt talmigyilkos csakugyan azt alhtja, hogy ezzel egyutt gyilkolta ö le a (iold-esaladot. A turpisság persze kisült es az erőnek erejevei lógni vágyé asztaloslegenyt mint nem egeszén belyes észül kilodttottak a megyeházból. Megjegyzendő, hogy e kilód itást meg zokon is vette, mert ugy latszik, elfogyott az apró pénze és a télen at egy kis allamkosztra akart szorulni. Felsö-Körson a mult heten az útszéli korcs­mában meghalt egy vándorlegény. A szegény korcsmáros egyetlen szobájában vetett neki agyat a földre, meg saját kabatjaval is betakargatta a didergőt. Anuyi elővigyázattal meg is volt a korcsmaros, hogy a vandorkotiyvet elkérte cs midőn egész házi népével lefeküdt, mintegy 200 frtot tartalmazó tarcz.Javal együtt a vandorkony­vet feje ala tette. Ezt a vándorlegény megfigyel­hette es cjfcl utan szop csendesen mind a van­dorkönyvet, mind a 200 frtot kilopHa es elillant, magával vi vén a szegény korcsmárosnak ruháit is. Meg hajnalban észrevette a korcsmaros a lo­pást el is indult nyomban keresni, varosunkban is megfordult a hajnali órákban, de bizony nyoma i€ó" FELKÖSZÖNTÉS. 1 Ss, t.\ barMoan ntanyeetSfiM. W'./préiii, 1381. ohlóbsi 21.) Hölgyek s urak ' Mar igy hozván magával I Őfeltisztem s e fényes alkalom, Egy a keresem azt, a mit elmondok, Engedtessek meg 'versben mondanom. I \ rs szabályát — lehet, de át nem le fem Az udvariasság torvényeit, .S magam javára mások örömére, ígérem, hogy igy is leszek rövid. Rövid mondóka — tiszta szeretetből, Jé>l tudja az, ki a szivekbe lát. .S' kinek kezebŐl a uaszkoszorüban Hosszú, nemes frigy nyert ma koronát. Távol jövendő rozsaszitui fátyla Mit rejt el, az most kérdés nem lehet; Istentől jöjjön megérdemlett áldás, Az emberektől méltó tisztelet. Ha volt a múltban, mikor tán a szívnek Xem mosolyogd a ébredett a nap: Legyen most tízszer hosszabb időn által Ezerszer, milliószor boldogabb. Maradjon mindig, ha a sors szeszelve ingerkedéssel állna is elő— AVmesén büszke, tettre kész a férfi, Gyöngéd es fenkölt érzelmű a nő. Ifjú kedélylyel minden földi jóban Érjék el ők m legvégső határt; Szerető szívvel, örömre gyulád tan Az új párért úritttu e pohárt! Pap Ii ál in áu. BORIIRA DERÜ. Klhrs/.jb''­Irta : Gyurátz Ferencz. fVtfna.) A ilouio eaatá Megkezdődött. Az ágytik mem ­dörögve szórják a halál postait egyik seregből a má­siklia. Hl a torok, oll a s/.ovetsége* had inilil roha­mot a vele szemben álló hadoszlopok ellen. A lialszáiiiy on egy emelkedett helyről három ellenséges iileg nagy pusztítást okoz a (örökök sn­raihan. s a nioieli.ii hrgleihég már kétszer vezet ro­hamul e pont ellen • mind kii szer vissza veretik. .Miis/.lal'a előrendel a laitalekhól hároyi ezred janisári, s e csapat élen lliis/.láiil küldi támadásra. — A vitéz heghez csatlakozik Szurrah Gébet is pár száz vakmerő kui ticzc/.al. Az indulás elöli megszólítja Szurrah a heget. — Ilus/tan. meglehet, hogy a talonba többé mi nem jutunk vissza. Gcndookodtál-C Lenke sorsáról a vereség esetére laf — Teljes biztosságban van. - válaszol az meg­ny nglalólag. Ama barom nemei tisztel, kikel áten­gedtél, sáliamban hagytam; ezek megesküdtek, bogv a/.on esetben, ha a szovclscgcsck fal iuk.it elfog­lalnák. Lenkét seriellen Kemendy hez vezetik. — Köszönöm bajtárs Kemendy nevében. Indul­hatunk ; viszontlátásra a paradicsomban. — A janisárok rohama ellenállhatlan volt. Ä gyilkos ütegek elfoglalva, őrségük fegyverre hányva. Most piheni vertes ezredek törnek reájuk, mini he­gyi zuhatag. Ezekkel is elfogadják a csatái. Szurrah ííáhnr súlyos bu/.gányával min) a vil­lám csapkod szerte, sebe), halált osztva mindenfelé. Leüti az ellenséges zászlótartót is, s a lobogói diadal kiáltással emeli magasra. K pcrczptii egy hátulról méri csapásra leesik fejéről a .sisak. Megfordul, * ellenfelére tekintve fel­ordít : Hah, pnkolszülöttje: Itothvvald! A másik pilla­natban behorpad buzogánya alalt a vallontisztnek vértje. Kkkor Magához rántja, torkon ragadva a IOS­kadól, cs mig ez v asmai kában vonaglik, iszonya oroininel logelleti szemeit boldogsága U 1 liilójátiak halai vrigódésén. MHJII azonban fedetlen fején halálosan Megse­besítve a knmczbéa maga la leesik lovaiul. Alatta a loldie vetett ellenséges zászló, görcsösen öasze­szoiull kezében Megölt ellensége, aic/án kielégített bos/,11 mosolva - meghozta az áldozatni tombadolt (ú/helvéérl. séitelt nemzetééiI. most mar felkeresheti a lelkek honában kedvesének szellemét. A jancsáiok visszanyomják a verteseket is. V közepén s a jobb s/átnvon azonban az ellenség g\óz s igy Htisztáii is kénytelen vitéz caapatjával síelve visszahúzódni a (áboiba. A nagyvezér sápadtan fogadja. Fiam a csata elveszi It. • lelek, hogv a/, ellen­ség a laborba is bclor. Miis/.tala apám. — felel Ruszlán a harc/, he­vében kigyúlt arc/.ezal inig jaiicsáraid fegyvert emelnek s én vihetem lu/.he okét. addig remeuvlj. Ven szakaiadon mi nem (űrünk szégyent. Mig a többi basák a tábor védelmével voltak elfoglalva, Riiaztáu lizc/.er jancsárral lesz még egy kétségbeesett kiséiletel az ellenség által vont ércz­gyüru áttörésére. .Mind hasztalan. A talmiban az ostrom meg­bontja a rendel, a szövetségesek több és többhelyen áthidalják a sáuezokal. Másfelől Szohicszky a tar­talék hadat zudilja a tancsai oki a. ezek megdőlnek a lengyel dzsidások és a magyar hus/.árok ellenállhat­lau rohama alatt. A htiszárpariinrsnok összetalálkozik a hadsorail újra rendező Ruszlánnal. Kgy perc/.ig szikrázva Csat leg a kél hós kezében az ac/.él. i ekkor az ilju bég homlokán siilyos sebei kapva elejti kardját s c kiállással hanyatlik a földre: Isten veled szép Lenke! L szavakra a hiiszárparancsnok minlegy szivén találva lováról leugrik s a sebesültet karjába emelve szól: — Istenedre kérlek vilez, mondd meg, hol van Lenke? Iliis/ian hádjadt szemekkel tekint legyőzőjére. Xem te vagy Kenieudy Klemer? Igen. én! V bt g halványaié ajkain edes Mosolylyal foly­(ala I.rtike oll van bi/.to. helyin a tábor jobb szárnyán. Sátra feleit egy Magasan lengő fekete lobogó. ILijtáts. menyasszony od Méltó hazaad, Mondd meg neki. hogy (estvére bdvözli ... Legy bol­dog ! . . . . Kleiner pár vitézének meghagy la. bogv a sebe­sulin rigyék bátra, • adják ál nevében egyik láberi Ol v Osiiak. A/.ni,ni ismét lói a pattant s szélvészként rohant a most m.ii bomlottan fotó janisai ok sorain at a (áboiba. melybe ekkoi mái más felöl is leitat Ihatla­util öaöalötteb a szövetségesek. Fehaialia a fekete lobogós sátort; s a másik pénzben Lenke oröuisikol­tással omlóit kedvese karjaiba. Ot gj 1* A Megvert török sereg vad fotósban menekül Becs alol. Miis/.tafa a/, ostrom alalt s a csatában elveszteti hatvanezer embert, e/.en kivül egész tábo­rát uiei hellen zsakinanv nv al. Haza fele vitte a né­gyen terhe melleit, azon Meggyőződést, hogy a fél­hold hanyatlóban. Klemer Lenkét egyelőre Bécsben helyezte el, s oda vitellé szállására a sebesült Itiis/.taul is. ki Iránt, kedvesének nyilatkozatai ntán a legmelegebb hálára érezte kötelezve magái. Syorn futárral ide hivatta Lenkének atyját a (estvére! is. 0 maga néhány nap MO Iva a sereggel egy üli tovább vonult a torok üldözésére. Ruszlán sebe nem voll halálos, sok véli vesz­teti ugyan, de miül az orvos is monda, erős fiatal természete, kellő gondviselés melleit hamar kifogja pótolni. Ápolásában növekvő érdekeltséggel ved reszt az atyjával megérkezett Róza is. A sebesüli vilez nemes lelke, melyről gyakran a hála könyüivel em­lékezett meg Lenke, elfoglalta a szép fiatal hölgy 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom