Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-10-02

VIII. évfolyam. 42. szám. Pápa, 1881. október 2. M«';i.jeleiitk. nt i ii (I e ii vasa r n a p. A lap szellemi is anyagi rezét illető küldemények A SZEHKESZTÓ- S kl\l)ó­IIIV A 1 'ÁLHOZ. illle/.. lnl"k. BérmenteUen levelek, esak ie­.uerl kezektől fogadtainak el. Laptulajdonoa szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Hirdetettek • lap szántára felvéteta* A KIJI l> Ó II I V A T \ l. II A \ ó-col!t-gitimi i pitiét. K I ú fi z e I e .» i 4 ij a k: I'.gy évre <» Iii. Félévre :t Irt Negyed évit I frl •"»)» krajcár. Egj saáai ára 15 kr. II i r d e l c | ek I kasában irtitnurhan 5 kr.. nyílt­térben soit.nl.int Bő krral vetetnek fel. Bélyegdíj Hiindig külön fizetendő. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Felelős szeikeszlő HORVÁTH LAJOS. l'ápa vároíí lialó-iájgúnulv. a i>ái>;ii Jótékony nőegylet-, i»ni e i <*l l e r.jes/i <"-, lövő-/.-, korcsolya-, liizoltóogyh'leknelv é>s a Kei'ié»xelilái*!-.iiliii nak 1 UVATALOS KŐ/I .<>>» VII, Pápa. (881. odóber 1. Egész, sorát lehetne elősorolnunk azon kiváltságoknak, melyekkel királyaink váro­sainkul elhalmozok A varosok \oltak, a nagyobb szervezeti szabad egyesülés eszmé­jének közegei. Ka Bek köszönhetjük a inni fel­fogás s/.erinli a J k o t in á n y fogalmát, mert ez itt fejlöilotl. itt szilárdult meg. bogy később áthassa nz állam egész organismusát. Xcm csoda, hí a városok — a szabad egyesülés e privileuisált megtestesülése, az ipar éa ke­reskedés g) linoiiljM. mar kezdelhen kivalo előnyökben . kedvezményekben részesítettek. Igy p. o. már I IS l-ben a koBstaacsi béke­kötés a városokat egy önálléi köztársasághoz hasonló helyhulösági önkormányzattal látta el. .Nem csekélvebb tekinlélvben részesültek hazánkban a városok. Nagy horderejű két sarkalatos joggal bírtak : ö u k or m á n y tattal és saját törvény késés jogával. E füg­getlensége városainknak neveztetett: immnni­lásnnk. — Az ..idő vas foga" azonban itt is elvégezte a maga szerepét. llnz;iiikbaii egyre* másra pusztulnak cl városaink kiváltságai, elő­nyei cs velük városaink tekintélye. Alkolmányosságiinkiiak adatott a városok miijdnem teljes báltérbe szorítása, elannyira, hogy ma városaink uz államkormány cs megye gyámkodása alá helyezve majdnem egyenlők a legutolsó faluval. UgySMS a törvény (1^71. 18. t. ez.) mely a hiúkról rendelkezik, adja elő a ..rendezett tanácsi városok" jogait ( ! ) cs kötelességeit. De minden jogot ás szabadságol egyrész­ről a — megye, másrészről az államkorm íny nyel el. S az ön választotta" városi lisz.1 vi­selők válasstásásáuál is olt szerepel • asegye S mit szóljunk a rendezell tanácsit vá­ros el>ö tisztviselőjének, a polgármesternek állásáról? A polgármesteri hivatal, melyei az önkormányzat szelleme a közigazgatás fejévé, a polgárság védnökévé. — mondhatni • városi jelkép; Szent Holland helyetteséül rendelt: — ma alig egyéb, mini a varos „ ön választotta 1, ' Solatnon jt szavazattal, póttagokká: Sza­gépje, melyet az alispán igazgat '• káts Dmiid y00 < JW­íIr /Wí/ ' **> VmUviis An­..... .. . , : tat 82, Gyimóty János Ai. Mautner Ferencz Valóban szánandó szeren jutotta magyar , , , i . ... ... . . 1 J {kereskedő) 57 szavazattal: a |V-dik k er ui el­rendezett tanácsi, városok polgármestereinek! ben : Gyuráiz p ereHC < tód, Tálas István Ily piis/.ta masina-állásnak lenni a/.on állást, Harák János 157, Lazányi Béla 140, Szilva} mely egykor — niiisnlt — fejedelmi székek- János 1 %i . Günther Adolf 12g, Lampérth Fe­kel vcrscnyzctl. I rencz 120, Weiler Salamon 12;. szavazattal, .Nem tudjuk, Mily távol állunk még köz- i Póttagokká: Heszlcr Ferencz t 3 f, U . , . ' ,. . 1 . József lII. Pados Antal lÍJ, Blkky Sanda IZO igazgatásunk sokszor említett cs kívánt re­formjához! De ba mi nagyofl kívána­tos az ige testté valaiid: nem fog ártani, ha törvényhozóink tobb kegyelettel fognak azon testületek jogai ós függetlensége iráni viseltetni, melyek, mig általában asaga as a I­k o l in ;i n y ós a közérdek követette közi g a /.­gatiis eszméjének szülői voltak, addig Ma­gyarországban ezek mint az ál lanti élet egyik első rendi) tényezői kölcsönözlek Magvaror­Rácz Ferencz 12S szavazattal A 11. kerület­ben a választás az elnökök lemondása folytan nem leven ningtarlhatu, felkéretik megyei alis­pán ur, hogy a választást ectóber ho ló. vagy utána valamely vasárnapra kitűzni szívesked­jék, — ez alkalomra elnökkél Lazányi Béla, helyettes elnökkel Voyta Adolf urak választat­ván. - Antal Gábor ket kerületben leven el­választva, felhivatik nyilatkozati. 1. hogy melyik keruletbeli vaiasztatas.it fogadja el. A m. kir. honvédlaktanya udvartelkébol a Slagnak a leglöbb műveltségei cs legdúsabb városi faiskola részére átengedett területre ne/ve jogeletei. JUSTUS. Városi közgyűlés VSS/. tept, 29-én. kotott esercszerzúdes fogalmazványa a honvédelmi minisztérium által a városi közgyűlés kifejezett kiv.matainak megfelelően szövegeztetvén, a kép­viselőtestület hozzájárniasáavl véglegesen elfogad­tatott; s jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztelni rendeltetett. Elnöklő polgármester kérdést intéz, hogy VVoita József polgármester az ulest meg- a jovó evi költségvetés előirányzata, mely mar nyitja, s miután az előző közgyűlés jegyzőkönyve a képviselők kozt kiosztatott, mikor targyaltas­felolvastatott, a mai jegyzőkönyv hitelesítésére j sék ? r—Horváth Lajos indítványa folytan a koz­Ber mittler József. Kolossváry Gyula, Pa ál István, ! gyűlés; a tárgyalást akkorra halasztja, midőn a Dr. Rechnitz Ede es Rikóty József képviselőket képviselő testületi választások minden kerületben nevezi ki. • befejeztetnek, és az uj alakulás megtol lent. Beterjesztettek a jelentések a f. hé 26-.ín Polgármester ur f. hó 16-tól három heti megtartott városi képviselő testületi választások szabadsagot óhajtván igénybe venni, a ko/.gyu­eredményéröl. E szerint megválasztanak városi lés azt helyesléssel fogadta, es a helyettesítéssel képviselőkké az I. kerületb e a Dr. Fenyvcssy \ statútumaink értelmében, Ozsváld Daniel tanácsos Ferencz (orsz. kepv.) 231, Ocsovszky Kázmér 220, < urat bizza meg. . Intal Gábor 220, Horváth Karoly 220, Dr. Ko- j ritsoner Lipót 21 A', Fischer . Idol/' SZ. ker. 21 A\ Laug Lajos, (orsz. kepv.) 215, Dr. Kóvi Jozse_ 214, Lőiveustein Adolf 20/ szavazattal, pult a­gokka: WajditS Karoly 216, Debteczeny Ka­roly 216, Steiner Ignatz röfosk. 216, Klein Mór roj'osk. 211, Lösenbach Karoly 200 szavazattal. A III. kerületben: Szilagyi József 121). I ~aly Ferencz 11S, Csizmadia Karoly 10;. Antal Ga­bor 100, Dr. Low/ László oy, Jady József Q2. V e I Ii i v á 8. A műipar emelésének és versenyképessége fé­kezésének egyik leghathatósabb tényezője! képezik a szakkiállításuk. Kzen, lm tapasztalatok által igazol! meggyőződésben a hazai műipar és a közönség mű­ialésének fejlesztésére hivatott Országon Mngyar Iparművészeti Múzeum in, a nagyméllósága magyar királyi vallás- én közoktatásügyi Miniszter 111 hely­ben hagyásával, időnként egyes iparágakra vonatkozó Hanauer Jenő Az, Szo/losy János /J, Mayersberg I kiállítások egész nerezatál tervezi, melyekel jelenben a könyvnyomtatás, kőnyvdiszitén én könyvkötés ter­mekéinek bemutatásával szándékozik megnyitni. t'y.élja e kiállításnak a keretébe enő nagyfaa­tnssáxii iparágaknál, melyeknek köseazdánzati jelen­tősége a kbzmivelődés terjedésével párhazzmanaa H őt tön nő. a/.ukiiak hazánkban történeti kifejlődéséi jelen állapeta! és követendő mintáit fetmatatiii. Ebhez képes! n kiálliiás zlkatrészsil ké|»e­zendik : I. A nyomtalant megelőző korból, a magyar nyelven Irl én a legjelentékenyebb kazal vonatkenáea latin kéziratok, valamint egyéb, baaáakbaa létezd •d> codexek, melyek kiállitásak fényénél i> minta­s/.eni disaitéslkaél fogva figyelmei érdemetaek. Itt fognak helyei találni a Corvin-könyvtár maradványai, melyeket ágy a hazai mini a kalföldi könyvtárakbal lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, én a melyeket mig a nagy közönség hazafiúi kegye­ld lel fag szemlélni, a miiiialiir-fesics/.rt iim\elni éa a kaligrapbanek, kikmk napjainkban díszoklevelek, feliratok stb. rlőáintása bő loglalkoy.ásl uyujt. ha­saanaal taaalmáayazbatnak. '£ A magyalwrvzági n>iMMdászal fejlődénél fel­tintelő könyvkiállítás, mely a Mag] ararazágbaa ( bár­1111 ly nyelven) nyomatot! műveket 171 t-ig lehetőleg teljeaen, nzoutal napjninkig az egyes nyomdáknak jellemző vagy dinzen kiállitás által feltűnő termékeit ' fugja magában fogtálai. Régibb idő éta fenaáflá nyom­dáink tekinteti hen ébnjtaadn, heg] azok az. általuk fcláltitáaak éta napjainkig nyomaton munkák kiváleb­jaii időrenden narezatbaa álHtaáft ki. a eddigi tarmé keik teljes jegyzékének kinyomatása által a kiállítás érdekességei és lauulságo^ valtát emeljek. :|. A magyarernaági könyvkötészet régibb dí­szes példányai mellett az ez ido széria! mákodé ha­zai könyvkötők mánkéinak kiállítása; mely. azt bán­tsuk, ki fogja luiilctiii. hogy úgy az alakítás és di­szitén szépsége, min! a munka tökéletessége es az előállítás költségei tekintetében a magyarországi ipar kiállja a küllőiddel a Ncrsfiiy l. es csakhamar ;i nyom­dászat példájára a magyarernsági megrendelőkéi a külföldi ptacztél el fogja venni. I. Egyen magángyűjtők kiállításai és általában oly nyomdászat) érdekességek, melyek a kiállítás czeljait előmozdíthatjuk, luy l'irjiik egy kixaló gyiijto ígéretéi. Iingy régi nagy mesterektől nzármasé könyv­dbmitményekből álM ritka gazdag gyűjteményé! át fogja engedni. A kiállitás történeti részének rendezésére hi­ZOttság alakult, mily altiliilakon kívül Mi. Beltagi Aladár. Csontoni dánon, Dr. Fraknói Vilmos, BT. He­gedds t'andid Lajos, Mayláth Béla, Dr. I'alszky K;:­ndy. Szilágyi Sándor és id. Szinnyei JÓKsef urakból áll A hízol.ság leiinlarlja magának további, kilöttéaea kültagokkal való kiegészítését. 'r i J.'.­Öszi gondolatok. HŰS, lombtalan a fa, kopár a mező, Sem nyílnak a tarka virágok eleu . . . Ii juttok eszembe, piros deli lányok! , . . A lombtalan agu fa en vagyok en. Olyan szomorú Itveleilenul a fa ... . Mert hagytad el e szivet oh szerelem'' Ti juttok eszembe, piros deli lányok! Sz,án konyeivel titeket kebelem. Lehull a fa lombja; tavaszra kihajt; — Flln rvad örökre t — a rózsa levél . . . Ti juttok eszembe, piros deli lányok ! Szerelemben ez ifjú szív ujolag cl. Ah barna lányka! — szeretem, szeretem! S ha szerelme kijátszana hiitelenul: A szőke lányka szivére borulok, S szivem uj szerelem tavaszán melegül. Borongva tekintek a puszta vidékre, Kietlen a rét, levelethn az ág . . . Az ifjú fa lombja miért nem örök} S mert hervadt el oly hamaráu a virág'. . . I»ei-esszlényl Ciyula. BORURA DERŰ. Rlbessélés. Irta : Gyuratz Ferencz. ,.TÜZ- kó/.olt .Megül ko/.ott Kis Magyaroisy.ág Végromlásra S liervadásia jMat! s/.é|» \irág: .laj, mire jufal. Hogy el nem lutál! kívül, helül .Mint egy aasssu ág." *) Igy énekelt ez etótl kétszáz évvel a kesergő magyar nséf Ilonának pusztulása felett. Az a hos nemzet, mely a llunyadyak alatt a nyugoti miveltseg s a kereszt védelmében hervadat­lan babérakai aratóit, n a mohácsi gyász, na' után függetlenségét elveszte, s ellenségektől maic/.angolva száz. sebekből vérzett. Szahadságszerelelél gyűlölték Becsben csak ugy. mint koiiMantinápoly han; a német Az összegyűlt vendégeknek a házi ur örömtől sugárzó arczczal mulatja he saját leányát: l«cnkét, és Kernend} Klemer huszár ezredesi -a királyi se­regben mini jegyeseket, kik ma ünneplik eljegy­zésükéi. Az ismerősök, rokonak élénk szivélyességgel üdvo/.lik az ilju párt. Ismételten hallható a megjegy­zés: derek egy par cseléd. Igaz, megnyerő jelenség is mind a kettő. Ke­rnend) Kleiner harmiiiez . hat iiiiiiezkd éves férfias alak fényes egyeuruliáhau. Homlokán egy kardcsapás nyoma látszik, mi csak még inkább emeli szabályán arénának érdekességét. Jegyese: Cseklészj Leukc, egy szép szőke Irány. Termete sugár, karcsú, min! a pálma. Havas váUaira gyöngyfüzérrel átfon! das für­tök omlanak. Aírzáu az. élettavasn igéy.n rózsái nyíl­nak, mig derül! homlokán n szemeiben nemes lelek • érző jó sziv tükröződik. A boldog apa mellet! oll állolt meg ifjabb leá­nya lto/a is, kinek bibor ajkán, nyílt tekintetén s lüz.telt szemeiben szintén nt! az a varázs, mely képes megzavarni egykép kurneznak és labaneznak fejét: Cseklészv neje már évek elüti meghalt, H he­lyedé az édes anya oklalii es nevelő szerepet egy segédhadak nem egyszer versenyezlek a magyar faj (i , z(t . s „ /V( .„ V . a , litz t .. v közel rokona vitte a leá­irlásáhan a törökkel. 1 „y,,^ neUett. Hogy (eljes legyen a szenvedés pohara, a hol- ; Ay ebéd alatt egy válogatott barna fiukból állá doglalan ne.nzel ...egbasonlolt az önvédelem gátjain. yA . lu . k; „ | iu/ ., a Moka( ;t „„.„.,.„„..,,,,-, „ölákat, „„lyek­Kgyik rész a nemeiét akarta kiverni, másik a lörököl; 1|( , k ,,. ||asa aIa(| . silva x i Äa ,| a „ Iatf)a ,-. \ iVIkos'zun­egyik az. elsőben, másik ez utóbbiban látta halálos , t< ; sek S()1;i( „ ,,. iz j ,„. Kezi ,j „„.^r. Balkeiében a po­etlenségél. Felhangzóit a kuiucz. a labancz jelszó, n j„|,|, | 4ar j a lhiliai |, a szentgothárdi' ló­duló leslvérharczba 1 nmloü a magyar vér. rákverd csatán, - érzelemtől megremegő hangon K sólel korszak rémjeleneleire gondolva, méltán | e | (c(i k(M | ves V eiidrgei! azon •hajtással; hogy jöjjön mondjuk a köllóvel ma is: . . . „Isten csudája hagy még áll hazánk!' a o S) H».s:t-han egyik niáreziiisi napon a tVseklészyek ősi fészkében: t'seklésy.cii fényes ünnepély voll. Közel s távolból jöttek régi jó barátok lahaucz s kuruc/. cl mielőbb az idő, melyben kurto/.. lahanez ugy (est­vérré egyesül egész Magyarhonban, mint mos! a/, ö házában. Ezután a félköszöutők sárban követik egy­mást: éltelik a hazai, szabadságai s az egyetértést, mi a régi boldog időket feUámasztbatja újra. Majd a hangulat élénkülésével határozottabban pártiak, kik ily alkalommal találkozva egyült panasz- n> il u tk<i/.ik az egyéni meggyőződés a haza Harsáról kodtak, sirtak nemzetük romlásán. n a |,„„,,o|gár kötelességéről. Kudredy. Visonlay ki­inoudják, hogy ideje volna már a kuruczokiiak oda­•) Adalék * Tliiikulx é| HAóo/v kur iroJuluiiiUirtéiu-'lé­beí. Tb»h K. L k. I. |. hagyniuk a török barátságot, s így iiiegkóniiyitiii a nemzet teljes felszabadulását az ozmánok járma alól, kik az ország egyik részét már temetővé tették, és ba rajtuk áll. letarolják a másik felet is. K nyilatkozatra egj ven karuez: az ősz Makó v alaszol: Igaz, bogy keld s nyagol között kereazl tüz­beu állunk; én azonban legnagyobb ellenségünket a iiémctbeu latom. Kz 1 iák azért akarja a törökül ki­verni, hogy azután egészen biliacsbe verhesse a s/.a­badságszerető magyart. Gondoljatok Mátyás királyra — folytaid emeltebb bangán, nézzétek ú már be­látta, hogy nagyabb csapás reánk a nemet, mint a Inoik. azért nem Keastautiuápoly, kauern Hees ellen vezette győzni szokott hadat. Ha utódai megértik az o terveit, akkor a magyar ma is 111 a maga hazá­jában. \eni ugy vén barátom veszi ál a s/.ói Vi­•oniay. ellenkezőleg, ba Mátyás dicső apja nyo­mán halad s utat csinál Kanstautiuápolyig, akkor a mohácsi nap elmarad, in 01 szarainak a németre 1 Buda 01 inain mu nem ragyog a félhold. Kgy nyalka kuruc/, ilju: Tainoezy mosolyogva lordul Kleméihez: — Ks te mit szólsz mind erre labancz vitézf Bajtárs válaszai ez szelíden. - ám ke­resse kiki az ország hajainak okai H törekedjék or­veeelui ugy a kog) jobbnak találja, meggyőződéséi tisztelem. Ku azonh.111 a torok uralomban latom a/l a békát, mely alatt nemzetünkre Csak az enyészel var. De e meggyőződésem mellett, tiltanak még a tőrük szövetségtől családi gyászcinlékek is. Kimondom n»­viden. Szülőim Kernenden laktak. apám terjedelmes birtokon gazdálkodott, jobbágyai szeretlek, éltek, haltak érette. \yolez éves voltam, n epén belegen lekudleiii. midőn egy napon lázas álmámból szokatlan zaj vert fel. A feltárult ajtón anyainál latiam lii'iohauiii. kar­jaiban in gy éves nénémmel: Bélával, nyomában vadul ordító janicsárok. Anyám az én ágyamhoz sietett, • tőlem alig egy lépesre, valbán SUJtva leidre rogyott. Kgy jaacsár lelépte a gyermeket anyjának kebléről, ki most sziv rázó jajsikoltássat törekedett kimentem 42

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom