Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-08-20

VIII. évfolyam. 36. szám. M <';ÍJ<>1 t»n i Ív in i ii (1 e ii vasa r n a p. A lap szellemi es anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIAlx')' HIVATALHOZ, intésendők. hVnaeatetk ii levelek, esak is.iM-it keséktől Ing.uhuinak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. augusztus 20. Hirdetések a lap számára felvétetnek A k I A I) Ó II I V A T A I II \ N ö-cnllcgiumi épület. K I n fi z élés i il íj a k : Kg) ét re I» frt. Féléi re H Iii. Negyed évre I frl .">(» krajcár. F.gv szám ara I •'» kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések I hasakon petitserbau 5 kr.. nyiltterben surinikint 85 krral vetetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápa város lial é» —áp,i'i iiaU . a pá i»a i Jól 6 li. O n > nöosylet-, lsnifM('((er)«'s-/.o'í-, liivész-. koi*OHOlya-, Uizoltóo^j lott'lviiolt éta a kerté I HVATALOS K<)/l IÖNYE. • i i t ű i "fej n l a t nak Pápa, 1881. amg. 20. Szén István koronája egy a magyar állaimnál. K korona minit vándor nemzetségünknek állami éa lársaáslnu álkanáóaágot. Nagyságunk, hírnevünk, dicsőségünk e koronával van összekötve. Paizs voll ez, szemkei a talárok, mongolok, ozmánok ellen; — talizmán voll ez. az önmagánkat emésztő s/ű : az elégedetlenség. s a testvér karcz ellenélien. Legyen áhloll emléke ami ik a királynak. kinek szent neve lénye korité l»e a magyar -zent koronának - egykor károm tengertől visszaragyogoll — Fényét 1 A karcz ok pusztításai a tanuk a rabié törekvésről, mely a magyarmik ea egyetlen paissál. talizmánját elorozni akará tolunk. ..De nem liirl \ eliink ! Mi élűnk aaég se fogyva és meg ?e lnrve él mén a magyar"! Kösaönet érte a szent korona hűvös lial.iltnanak. mely halálom elölt — mint egykoron a nagynevű első viselője előtt jiorlia omlik az orozva gyilkos és kiejti kezéből ölésre kész lőrét. Méltán ünnepli kát a aangyar nép szent I s t v á n nak. az első dicső m a g y a r király nak ünne|iet. Az 11 jósága szelidilé meg népünk Á/.siáliol eredt vadságát, s liozla ki a pogányság setétségéből a/, isteni tanuk csodás lenvnvel ragyogd világához. Állammá kapcsolt Ossae egy e nélkül tévelygő népcsordát, s minden áldási, halaimat s dicsőséget, mi a magyar szent koronái, ez ősi ereklyénkel di-/.i'siti: 0 szerző meg, 0 leremlé meg nekünk. 0 Toll az első. ki mini legelső felkeni apostoli királya egy nagy, barczra kész. s megannyi nemes tulajdonokkal megáldoll nemzcinek. megtanitoll bennUukel arra. kogy a magyar nemzel akkor és e.-ak addig lesz erős és boldog, hatalimis és szcrenesés. a mikor éá a meddig a testvéri szeretel önzetlenségével, s i bonfni áldozatkészség lelkesedésével seregük össze paizsa. talizmánja, ereklyéje. — ..mindene" Korul: — a m SÍIT v a r s z e Ii I korona körüli Mi<> a szereiéinek, a kftségnob és hizalomnak les/, a korona kútfeje: - a nap nem lehet ngyogóbb, szent koronánknak homályt nem liirö fényénél! K fény. - mikénl a fii töve, h.ír gázolják le virágjai, bár ölje meg zöldjét a (agy, mé^is nj lavas/szal uj ra kihajt. — ki fog esilkimlaiii a honi alól cs befogja sugározni a Kárpál bérezel és megfogja aranyozni az Adriának habjait. MI g y i r és s i e n l a mi koronánk ! Koronája az első m a g y a r és első s i e n t királynak! E két jelleg adta neki az ereklye nevét. Közjogi, s históriai értéke nem is az aranytól, a gyöngytől, vagy a gyémánttól: de a magyarságtól és a szentségi öl vagyon! Annak ki c koronái az isteni kifnrkészhellcn akaratból kifolyólag, fején hordozni hivatott. - épen úgy. miként a korona alattvalóinak— kettőt kell megbecsülnie: - a ni siti y a r s á g o t és a szentséget. Magyarságot. mely ily szellemben vezetett polilicál és társadalmat akar, — s I szentséget, mely nem luxi I piszkot, nem türi | sarai, mit a könnyelmű kéz okoz a jellemen. Tarlsuk fenn, s legyük szilárddá hál a társadalmat, mely magyar: a társadalmai mely jellemes! Soha nem ünnepeltük meg akkor jobban Szent Istvánnak dicső ünnepel! Csak néhány éve immár, hogy ut evek ezredet lássa meg a magyar szent korona. Társadalmunk magyarságától és jellemétől függ. bogy Szent István dicső koronája az legyen, a minek ezredéve hiszszük és valljuk: „ni a g y a r és s z e n I" ! 1\ Van-e szükségünk az iskolai takarékpénztárakra. A •Pápai Lapok* előző szamában ismét megkongattak a harangot az iskolai takarékpénztárak érdekében természetesen Veísz B. Ferenc kir. tanácsos ur nem kis oromérc, ki majd tudomásul véve Zubeck Lénárd néptanító untak •Üdvös intézménye érdekében tortént lelkesítő és buzdító felszólalását, kétségkívül nem fogja elmulasztani újabb statisztikai kimutatásai alkalmával az isk. takarékpénztáraknak újbóli szaporodását es Udvöa eszméjének* illetékes korokben való elismerését világgá bocsátani. Ez évben vagy az otodik vidéki lap ez, melyben az isk. takarékpénztárak magasztosságát, fontosságát éa életrevalóságát latom emlegetni s mindannyiszor csodálkozva tapasztaltam, hogy dacára annak, miszerint a néptanító-egyletek teljes számra*! éa a paedagogusok jó része tartózkodott kimondani, mely szerint eme intézmények létjoggal bírnak, még sem akadt egy .írva tollacska sem, mely nyíltan szembeszállni merészkedett volna az isk. takarékpénztárak rendithetlcn bajnokai ellen és felemelt homlokkal rántotta volna le álpaedagogiájuk kétes színű leplét, Gyenge tollammal megkísértem azt, amit konpetensebb oldalról elmulasztottak megtenni es egyelőre is kimondom, hogy éa minden tekintetben ellene vagyok az iskolai takarékpénztáraknak és azok létjogát kereken megtagadom. Ea ezt meggyőződésből állítom, és ezen meggyőződéssel fogok harcolni eme karos intézmények ellen mindaddig mig ki nem ütik a tollat gyenge kezemből . . . Azt mondjak, hogy népünk egyik veszélyes rákfenéje, betegsége a pazarlás, tékozlás és ennek ellensúlyozására a tanítok az iskolában ültessék növendékeik' szivébe a takarékosság csiráját. Elismerem az ily allít.is szomorú s igaz voltat, de nem tartom helyesnek az eszközt a módot, a melyet az emiitett veszedelmes rákfenének kiküszöbülésére egyes • lelkes honfiak* alkalmazni akarnak. A takarékpénztáraknak az i. kólákba való behozatala célszerűtlen. Célszerűtlen többek között azért, mert a tanítónak amúgy is rövid szabad idejét, melyet üdülésre és az elveszett eiók pótlására kellene szentelnie, elrabolja; célszerűtlen azért, inert tapasztalásból tudom, mennyire ártalmas liat.isu gyermekekre a pénzzel való bíbelődés. A tanuló leje tele van különféle spekulációkkal, még mindenre könnyen hajlékon}-, fogékony szive üzleti szelleművé totpül. Tanulás közben azon töri fejet, hogy menynyi megtakarított fillére van, mennyi kellene még, hogy kerek forintja legyen, hogyan szerezzen pénzt stb. Hogy a gyermek, ha más módon nem jut pénzhez, lop; továbbá, hogy irigygye lesz, sajnos, de elvitathatlan igazságok es hogy Zubeck ur ennek ellenkezőjét meri • lelkiismeretesen* alli tani, az csak azon körülményben keresendő, hogy azon pusztán, ahol t. kollega ur oly teljes odaadással szenteli mag.il a nevelésügynek, a gyermekek szivét meg nem érinté a »rosszasag feige,« vagy pedig Zubeck ur ilyen esetnek nyomára meg nem jöhetett, ami — bocsánatot gyanakodasom- es őszinteségemért! - aligha történik meg, ha kissé »Iclkiismerctescbbcn« néz a dolog utan. Csekélységem azon lelkiismeretes állítassál bátorkodik t. bajtárs ur ele lepni, hogy 100 esetben ó'o-szor nem oly uton jut a gyermek a takarékpénztárba adandó fillérek birtokába, a mely megengedhető lenne. Saját praktikámból állíthatom, hogy voltak növendékeim, kik a máséhoz nyúltak, hogy pénz- és becsvagyukat kielégíthessek. Hogy irigykedő lesz a gyermek, mihelyt a takarékpénztárral bajlódik egyszerit és magától értetendő valami. • A gyermek nyalánkságra, hiábavalóságra adja pénzét, hogy ezt megakadályozhassuk, szoktassuk öt a takarékosságra!« Igen ám, hogy ezt megakadályozhassuk, ne adjunk a gyermekek kezébe pénzt. Ülyfonnan figyelmeztessük őket a pénz becsére, hogy adjuk' nekik tudtul, miszerint pénz gyermek kezébe nem való; a szulök verejtékevei szerzett fillérei nem nyalánkságra, hiábavalóságra valók; a szülő vesz értök ruhát, könyveket, ezekre vigyázzanak, e tekintetben szoktassuk őket a takarékosságra Ugyancsak egyik növendékemmel történt, hogy megtakarított két lorintj.it, •szülői kívánatára* kikérte és útközben elverte. »Igen, fogja mondani Zubeck ur. miért adta a pénzt a gyermek kezébe r Azt csak a szülőnek kell kiadni.* Hm! Hiszen én nem azért hoztam be a takarékpénztárakat iskolámba, hogy pénzt csináljak össze a gyei mekek számára, hanem, hogy »a takarékosság nemes erényét oltsam sziveikbe." •Népünket a pusztulás juttatja koldusbotra,« mondjak a takarékpénztárak hű apostolai. Sajnos és igaz. 1 >e en ismerek embereket a •népből,* kik hat napon at takarítják pél süket es ezen idő alatt a világért sem "költekeznének* valamire es a hetedik napon elisszák BZt. Mert nem jajdulnak fel a t. néptanító urak eme társadalmi rákfenén, mely népünknél mar valóságos szenvedelylye fajult, nemzeti jelleget öltött. Pedig a pauperizmus terjedése s mind az ami ezzel öszszefügg, semmi által sem fokoztatik ugy mint az iszákosság által. Igen; máért nem jajdulnak fel ama minden hazafit elszomorító jelenségen, hogy hazánkban az utolsó tiz év alatt yoo öngyilkosság szerepel, mint az alkoholizmus áldozatai En azt állítom éa •lelkiismeretesen,* hogy népünket nein a pazarlás, hanem az iszákosság oli meg, juttatja koldusbotra es ennél; oka nem a teko/l.isban, hanem másutt keresendő, de amiről e helyett nem beszelhetek, különben is e themat in.u tobb vidéki lap hasábjain bővebben fejtegettem. Vagy miért nem tesznek valamit a haza sorsán annyira aggódó honfiak bonunkban szintén oly ijesztő mérvben dühöngő játékkor megg.itl.isara! Hazánkban a játéknemek célja többe nem szórakozás, hanem nyerészkedés. A hazárdjátékok a kormány erős tilalma dacára napirenden vannak. A lottó számos csaladott tesz tönkre. S mi az, ami korunkban a játékkárt annyira neveli? Semmi mas, mint az, hogy a jelenkor a pénznek végtelen fmtosságot és becset tulajdonit. A pénz hatalma nemcsak a magasabb korokben, hanem a társadalom minden rétegében érvényre lep- Napjainkban a penziói van feltételezve egyesek irigylendő állapota. Azért oly nagy a vágy a pénz utan. A sikkasztások korát < Íjuk. — Munkában megélemedett férfiak nem bírva ellentállani a kisértő ördög, a pénzvágy csábító hatalmának hírnevüket, becsületüket teszik kock.ua néhány forintért. A ha/.lulajdonos bármely aljas célra átengedi termeit csak pénzt kapjon, az üzletember nem riad vissza a legvakmerőbb vállalatoktól — csak némi kilátása legyen nyereségre, emberek a legnemtelenebb parancsok teljesítésére ajánlják fel magukat — csak egy ki., összeget biztosítsunk nekik. Az emberek most mindenre hajiandok - pénzeit. Ks a vagy oly egyetemes, hogy korunk alig mulathat fel kivételeket, melyek a mérsékelt megelégedés példányképül szolgálhatnának. A kapzsiság, tehetetlenség most mar a főtörekvCsek, a vágyak végcélját képezi, ez korunk műveltségének legsötétebb foltja. S mi mar kis gyermekeink szivébe beoltsuk a legnagyobb bűnök kútfejének a pénz- és nyerészkedési vágyunk csiráját?! Nem es ezerszer nem? S mégis mely módon segíthetnénk népünk említett veszedelmes betegségén, melynek gyógyítására Zubeck ur es elvtársai az iskolai takarékpénztárak behozatalát ajánlják ? E kérdés behatóbb tárgyalást igényel; legközelebb megkísértem annak megoldásának módját legalább is korvonalazni. Veszprém Soma néptanító. A becsi levéltár. Mag) arország az átázni évek bee nagy haladást tun. Nein sajnált az állani sem költségeket sem fáradalmakat, hogy a tudomány terén gyarapodjék. He miiiilc7.cn küztlclineilien egy l<> jellemvonás karakterizálja s ez. a/., hegy a ladamányl nem átint internatiniial bányát aknázza, hanem • sclckvcnveinck. kutatási eredményeinek u nemzeti jelleget kölcsönzi. .Mig másországokhaii pl. a jogtudományokban nemcsak a specialis nemzeti jogot, hanem a különféle statusok jogainak fejlődéséi, a népjoget, kimerítően alaposan művelik: addig nálunk a hazai jog ugyan fényes eredmény eket mulathat föl, dc a világirodalom terén nagy haladást nein tett. Mig más nemzetek hazai történelmükön kivül a világtörténetbea buv árkodnak s felfedezéseik által a históriai anyagét folyton gyarapítják: addig .Magvarország a hontörténelem terén ugyan bármely nemzettel és állaimnál bátran kiállhatja a versenyt, de a rilágkhftoria iránt kani nyes maradi. He még e specialis téten sem erte el a Baastes altra határát. Mas nuiveii európai aetasetéknél alig találhatunk valamely heaaályoa pontra, amely történetükben áldatlan fátyollal volna borítva, de Magyarország még oly esetek bea is. midőn jogi viszonyai és követelményei világosok, okmányok hiányában érvelni nem tud. Kelesére négy alkun tart igényt, kettő tényleg, kettő csak elméletileg. \ tényleges harc/. Magvar és Horvátország kozt folyik, mig a másik kettő Aastria és Itália nem lep lel ugyan követelésekkel, de okmányilag bizonyítani akarjak, hogy tehrjdonké|i Magyarországnak sínes históriai joga e városim/.. K hiányokat a/.on körülményben találjuk, bogy ifjaiuk ko/.iil a külföldi levéltárakban esuk kevesen, vagy épen nem búvárkodnak; a/.on 'i '.i historikus pedig, kikel az állam kiküld, nem elegek az üdvösségre. He meg a kormány lol kiküldőit egyének eljárnak a müncheni, berlini, római levéltárakba: de Bécsbe, mely szomszéd OS helyzete, politikai viszonyai és államjogi szerződéseinél fogva hozzánk legközelebb all. nem: holott talán ill ny érhetnénk leginkább sok esetben felvilágosítást. Tudomásom szerint az osztrák helügyiniiiisteriiiinbaii a Kournier felügyelete alatt álló levéltárt magyar meg nem kutatta al es hogy itt több, a magyarokat közelebbről érdeklő esemény van feljegyezve, az is tény. Kgy ifjú bécsi segédtanár Hr. Spatz csak egy bet folyama alalt is több leleményre akadt, ily en pl. ..l n Joannen Zapolyieas e in . i| u i se regem Hangari ae no in inat-. K latin jókora hossza költemény erősen kel ki S/.apolyai ellen, ezt aljas trónbitorlónak nevezi, mig Ferdinand főherczegel a romai hatalmas Caesarokhoz hasonlítja és minden kilelhető módon tömjénez neki : egy másik okirat II. l.ajos korából való, melyben az osztrák helytarló jelentést tesz az os/.::•:.'. lYilicrczegnek, hogy a magyar kormány miként I i.t el egy .Markart nevű stayer épitcs&szel; ugyanis a magyar kormány ez akkori időben tan hires technikusi meghívta egy hid elkészítésére, mely Pozsonynál letl volna a Dunán verendő és a király a terv beadásai kerle. Azonban az építész tudomására jutott, hogy a/, udvar a terv Megkapása illán fit elutasítani fogja, meri a kormány annyira szűkölködik pénzben, hogy fit li/.elni nem volna képes. Az ilyes adatok idegen historikusra nézve közönyösek, miután világtörténelmi jelentőséggel nem bírnak, inig a magyar nemzeti és irodalomtörténetre ategbecsülhetleu kincsek. Számtalan csomag van e levéltárban, miket meg meg se néztek. A közlemény! illetőleg a felfedező tanai. daczára német lét ének, másolatban a budapesti történelmi társulatnak be is küldötte és az eredeti kibetü/.ésére nem kevesebb mint 1 óra volt szükséges; valami zagyvaléka ez a gólh es latin abenek I mar nagy gyakorlottság szükséges, hogy az. ilyen primitiv nyomtatványt megellhessek. A másik régi nemet nyelven, maiiap már alig érthető B savakban van Írva. Ma ugyan már előítélettel vagy talán jogosait ellenszenvvel viseltetnek is Bécs iráni, azért a/, ottan heverő szellemi kiiicsket nem kell elhanyagolni, mert a nyertesek csak mi vagyunk. Bizonyára szép, ha valaki a távoli könyvtárakat látogatja, de az is bizonyos, hogy Bécs c tekintetben nemcsak a többi valamennyi európai fővárossal egyenlő niveau-n all. hanem a/.l tetemesen túlszárnyalja. Sjxilz- Adolf. Veszprémből. — atur. iS-ii/i. D Az igéret s/.ép szú, ha megadják, igen jó. Ilizonynyal ezl gondolta magában lek. aserkesztő in. midőn csak várta, varia az en leveleiméi, de biz a/.ok kimaradtak. Hiába, pihentem magam, pihentettem tollamat, bogy ezután annál jobban Berezegjen a veszprémi hírektől. Nem azért nem inam. adatba nem volt volna mit Írnom, hanem jol esett a pihenés még - az Írástól is. He most már itthon vagyok es majd lassacskán üssznszedem tapasztalataimat; ba a/illán azokból valamit felhasználhat . szerkesztő úr. Isiin neki. tegye koy./.é. de viselje i- a/.lan azerl a felelősségei, en mosom a kezeméi. In Veszprém bea, ügy vessem legalább éaare, még mindig (art a holt idény. Nagyon sok are/.oi hiába keresek iilc/.au és hivatalban : annál többel larl Ingva a Balaton melleké, ha csak ez. a ineghuvösödöll ido. meg egy kis hivatalos teendő nem veti okét haza. mini jó magáinál is. Városunk ezen ünnepiét len csendjei némileg megzavarta a mai nap. mely é felségének születésnapja. Taiaczkdiirrogas. a honvédség ünnepi kivonulása, a megye, a törvényszék, a varos ti.sy.lv iseloi| nak testületi megjelenése a székesegvházban a hala"30