Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881
1881-07-10
Vili. évfolyam. Megjelenik. in i n il 9 ii vasa r II a [>. A lap szellemi cs anyagi rcszét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. illtCZi lldok . Btriiiciiiciltii levelek, csak i>.iierl keséktől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. 30. szám Pápa, 1881. juliuslO. Hirdetések alap szamára felvétetnek A KIAD Ó II I V A T A I. K A N ó-cnllcgiumi épület. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. K I o fi /. e t c s i d íjak : Egj CMC <» frt. Félévre -i frt. Kegyed CMC l iVi 50 krajcár. Ery s/.áni ara \h kr. II i i d elesek I kaaáksti peiiisiHlian 5 kr., nyilt(erlicn soiimkiiit 85 krral \éleinek fel- Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápa város ImtóssásánaU, a pápai jólélvoiiy nőegylet-, I«*»»eretterjes5et5-, lövé;s/-, Itocosolya-, Ui^oltóejo leieknek éte a lteités-zetitái-ti lat naiv 1 IIVATALOS KÖZLÖNY 'ÍZ. A selveiiilfiivésztésről. Hégebben egy.-zer már — mini még sokan bizonnyal emlékezni fognak reá — nagy bévvel indult meg ná'unk a mozgalom a seIvemlenvészlés érdekében. —- Honv az ereda • ~ 4 meny akkor nem felelt meg a várakozásnak, annak oka. a szükséges előkészületek hiányában, vagyil azon egyoldalúságban keresendő, mely Ivel e fonlos Igyál legbuzgóbb pártolói vezették. Kzek lelkesülten hirdették Mindenfelé, hogy a selyemlenyészlés egyik leggazdagabb jövedelem forrás, hogy Olasz s Francziaországbau ezren és ezren élnek ezen iparágból, sőt igen sok család van. mely bal heti — csekélv fáradságot igénylő — selyemhernyó lenvésztésböl mégy. öt s tobb ezer forintot is szerez. Bebizonyították, bogv a sclveiiilcrmclés 4 7 ~ 4 •* nálunk is épen ugy IVIvirágozhatik, mint az említett országokban. Csak egy kis jé> akarat, s munkakedv kell. és ezen iparág nem csak egyes néposzlályokra. bánéin az egész országra nézve is a jólétnek egv uj szilárd alapja |esz. A kccseiílelö tényekre hivatkozó buzdítás gyújtóit. — Kapós leli a selyemhernyó tojás, kereste boldog, boldogtalan s hozzá jutva rózsás reményekkel nézegette a tavasz melegén a petékből kikelt apró formátlan férgeket . melyek hivatva vnlának az egyszerű szeder levelet linóin selyemmé. s azután fényes aranynyá átvarázsolni. Fájdalom, a szép reményt és oroinol gyorsan kövelle a rideg kiábrándulás. Az egyik nem gondoskodott előre kellő niennviségii szedeiTáról. s a mcgehüll hernyó4 C O J kai hasztalan lörekedell rászedni egyes, ribiszke levéllel. A másiknál volt elég szeder levél, de itl meg a gyakorlatban kezelés miatt ragályos betegség lepte meg a hernyókat s elpusztult az egész telep, inielötl a termeié csak tgyellefl gnból is láthatott volna. A harmadik szerenesésen elkerülte ezen baji is. Hat heli vesződség nlán 15 font guból iniilatbalotl fel. Mily Bngy lelt azonban boszusága. mikor gubó készletének piaezot, vevőt sem közel, sem távol nem talált. Utoljára a hclvség ron&TY4 ~ ~ 4 szedője igéit érte annyit, mennyi egy napi munka melle is kevés volna meg borravalóliak is. Ily tapasztalatok fagypontra szállítottak minden Iisybuzgalmat. A számításaiban csalódon remény azzal vígasztala magát, hogv: a magyarnak van ökre, lova is. hagyjak i hernyók al a laliánnak. Néhány helyen — mint például Sopronban és Czenkeü Sí anyagi-erő nagy áldozatokkal fogott a sel\cmlenvcsztés mefhoWU •> 4 O nositásáboz. s gazdag npparaloj berendezésével töredékeit oda bilincselni számításához a sikert. A helyi viszonyokat számba vevő gynkorlali ismeretek azonban ilt is hiányozlak. Egyrészről a munka drágasága, másrészről az időjárás szeszélyei, s más kedvezőtlen körülmények évről évre tönkre silányitolták az eredményi. Belefáradva a gyümölcstelen áldozatokba, az említeti helyeken felállitolt ínlésetek is bcszünletlék a munkát Iv/.ota majd kél évtizeden ál. a seiyenilenyészlés az ország legnagyobb részében csak a dilettáns kisérleC ~ 4 lek sorában foglalt helyei. Az első kedvezőtlen kisérlelek azonban mégsem leinettek el végképen nálunk a seIyemtenyésztéi ügyéi, söl uj életre kelve, s szilárd alapot nyerve most már rendszeresen hódit A változott viszonyok megnehezítek a megélhetési, s kényszerítik az egyes néposztályokat uj kereset források után nézni. Azon munkatérre, mely a kitartás nyomán síép jövodelniel ígér. mindig többen síelnek. A szükség nagy mester: ez megtanít a selyemlenyészlés körül is tűrni, várni és rendszeres munkával győzni le a kezdet nehézségeik Másrészről maga az állani is áldozatkészseggel karolja fel c fontos iparagot. Gondoskodón arról, hogy jeles szak férfiak gyakorlati uton is tanulmányozták azon kérdést: rcincnylbelö-e hazánkban a selyemlenyészlés felvirágzása? Továbbá Szcgszárdon egy rendes selvemlenyé.-zlö intezetet állflotl fel , mely azoknak, kik a sclvcnitcn\ősziessel foglalkozni akarnak, készséggel ád selyinér petéket, s a tenyésztéshez szükséges útbaigazításokat, egy szersmind a termelt selyemgubókal is rendes áron beváltja. Figyelmet erdeinél közelebb idevonalkozólag a legújabban megjeleni következő czimü munka : ..liorid útmutatás a selyemhernyó okszerű tenyésztésére. KüUinbt tekintettet a néptanítók használóidra. Kiadja a rallás rs közoktatás iiijyi magyar kir. minisztérium Budapesten. /SS/.A második lapon ezen figyelmeztetés olvasbató: v Mindazon selyem tenyésztők, kik e ,/íotiid' útmutatást a selyemhernyó tenyésztésére' ''"!/!/ pedig n jövő étben megjelenő kimerítő .Selyemtenyésztési kézikönyvet ingyen megkapni óhajtják, forduljanak e részben a ma/jy. kir. selyemtenyészlési felügyelőséghez Szcyszärdon fcl Ezen munkában röviden, népszerűen van tárgyalva: a pele gondozása, kiköllésc, a se lyemhernyó nevelése: továbbá a hernyók tobba> sj * féle betegsége, végül a beszövödés. a gubók megfojlása, s a petetermelés. A csinosan kiállítóit füzet számos fametszettel vau ellátva. Ajánljuk e füzelel minden tigybarálnak különösen a néptanítóknak, kik legtöbbet tehetnek arra nézve, hogy a serdülő nemzedék megismerje s megkedvelje a selyemtenyészlést. Megszerzése nem kerül más áldozatba, mint BaTV rövid — Szcgs/.árdra a felügvelöséghez cziinzelt megkereső levélbe, melyre azonnal ingven megkttldetik. o 4 o Ismételjük, hogy a néptanítók igen sokat lehelnek a selyemlenyészlés felvirágoztatására s ez állal a nép körében uj keresel források nyílására Karoljak fel azért testületenként és egyenként ezen ügyet lelkes buzgalommal. Gondoskodjanak mindenek elölt a faiskolák segélyével a szederfák szaporításáról. Szerezzenek elméleti s aztán kisérlelek utján gyakorlati ismeretekel is a selyemhernyók ápolása körül. Ha mar kellő mennyiségű szederfákkal rendelkeznek, kezdjék nagyobb mértékben a tenyésztési s szoktassák erre növendékeiket is. — Jelenleg már nem vesz kárba a reá fordított munka, miután a termelt gubók számára van piacz. van vevő. Kívánatos volna, hogy a községi s menyei hatóságok is segédkezel nyújtsanak a selyemlenyészlés sikeres tovább terjedéséhez. K tekintetben feladatuk volna, egy részről oda hatni, hogy minél nagyobb mennyiséében ternielLssenek szederlak. s ezek a nép közölt a lehető olcsón, vagy ingyen oszlassanak szét. másrészről jutalmakat hízni ki azon tanítók szániára, kik a selyemlenyészlés érdekében legtöbb buzgalmat fejlenek ki s a legnagyobb eredményi mutálhatják fel. Ggurdlz /•". A TILTOTT OLVASMÁNY. Vacauo Kmil után : 11 tol Re. I• t>11\ i11 Valero Kmilia grófné Kóma legliszlclelre inellóldi hölgyeinek egyike volt. f»asdag hirlien állt s a Itipellán fck\ö palotáját hircs min eszek eredeti festményeirol emlegették. Olyan ím volt a grófné, kiknek láttára az einher rendem liamiilatlal párosult lelkesültséggel azt mondja magaliau : hej de angyali szépség lehetett ez a mi valaha! s azzal a bizonyos lelkesültséggel tekint rá. a mi sokkal valodilili mint egy ifjú szép leány iránti hámulalunk ; mert ez a lelkesültség önzetlen. .Modora hideg voll, de azert ridegnek nem lehetett mondani. Társasagában úgy érezte az einher magát, mint egy cseinlessé vált rom kozelehen. Ereznünk kellett, le.-\ hajdan gyengéden érző sziv lakhatta ezt a templomot inig most. e tekintélyes külső, csupán e-ak hold sugártól megvilágított rom. mely titkokat rejteget. Leánya: Kolhill Cicci olyan volt mint egy költemény, melynek tartalma az ifjúság, alakja az összhaiigzó szépség s relrainje: az ezüst csengésű kecs aj. Ciceinek kitűnő nevelónöje volt. a lehetőségig szigorú rs komoly j az edes anyja. Ile \olt anyján kívül im : g egy igen derék nevelője is. ki a tudományok minden ágál megismertette \ele s ez a nevelő: főtisztelendő Harili apát úr volt ki a legrendszeresebb szigorral és komolysággal viseltetett növendéke iránt. K két egyén oltalma alatt növekedve. Cicci példány képévé fejlődött az igazi előkelő hölgy, ck s kedélye \s oly fri^s maradt, hngy gjfllog kaczajától viszhaugzott sétái alkalmával a l'iucio menti fenyöfasor - az előkelő paloták estélyein ö volt a legfáradhaNtlanahh lánc zosnö. he ah fájdalom! az volt a haj. hogy legtöhhnyire Cezaríni Zozo kerexeggel kellett neki tánczolní. a kivel atyjáról közeli rukoiisághan állt. Zoy.o igen előkelő család sarja vett s még hozzá nagy vagyonnal is hírt; voltak neki az udvarnál kefe!)ásos prolectorai s a kis Cicci számára kiszemelt \<>lcgénynck tckintcllc öt mindenki. Azt is észre vették azonban a vizsga szemek. hog\ Károly bátyja ki anyjára! volt rokona — szinte betolakodik a kis Cicci táncz rendjébe. Pedig hát Károly csak olyan ragy SB nélküli kis kaloiiati.i/.tccskc \olt! .... Krnszakkal kelleti volna talán ezt az embert ..elpusztítani' mellőled nem! cz aniivi lett \olua. mint fel költeni a még gwadtalaa és tapasztalailan kis leány szivében az öntudatot i mcgismertelni vele a valóságot; azt nem tették hál. dc i|iarkodlak a Cczarini vs Valero Cwalád közölt tervezett szoros összeköttetést mielőbb lelic hozni s a melleit Megtiltatták a kis Ciceinek a kek vászon kötési könyvek olvadását. Tadailik: Károly bátyja— daczára annak, hogy a bersaglicri tisztnek ugyan csak csekély a fizetése,— szerzett magának egy kis könyvtári, mely az irodalom minden nemű jobb müvet taitalmazla s ennek a kÍ8 koiiy vlárnak a lakói viselték a kék vászon borítékot. Ilogv siguorina Cicci ezekből a kék k ö n y vekből szeretelt legjobban olvasgatni azt elég hamar észre is vették. Pedig mielőtt ezek az olvasuiánvok a Valero palotába jutottak, sok helyen kék ii ónnal alá húzatott bennük néhány titokzatos •at*, • természetesen ez a körülmény sem kerülte el a figyelmet. Kzérl lett a kék könyvek olvasása a szigorú nevelő állal el tiltva szegény kis Ciccitől. .Mig nem egv napon — (III! egy csodán hajú kora tavaszi szép nap volt az! Az einher szinte érezni vélte már a légben a violák illatál i másnap estére rendeztetett volna az idény utolsó bálja. » vidáiiiki dél\ii kedves Maiba Koszi asszonynál. F.zeu a napon történt az. hogv főtisztelendő Karili úr egészen szokatlan időben nyitod be a kedves kis Cicci szobájába. He óh ég! mit rejtett el olv hirtelen a főtisztelendő úr érkezésekor a kicsike ruhája fodrai közé egy legyeaé segítségével! egv legyezőjével, melynek nappali használata egészen bors de saisoii volt. arra levén hivatva, hogy csupán csak a bálokban szolgáljon. Főtisztelendő Bajili úr figyelmét tani kerülhette el. hogy egy kek kötési könvv az. a mit a kis leány úgy rejteget, egy elli Holl könyv! . . . Követelte a corpus dcliclit. I {y, hogy nem Ichctclt annak kiadását megtagadni. Szigorú arczkifcjezéssel olvasá a könyv czimet. 8 óh! mily felre magyarázhatatlan c/.ini volt az! ,, A molnárok becsületes tanács ad áj a cs vezére'. Hanem hát ez • „vezető" kékbe volt kötve s következés képen (öle való! s hogv ebben a tanácsadóban nem hiány óznak a kék i iónnal aláhúzott sorok az nagvon természetes! . . . még pedig ily en forma hely ek : ...Minden molnár félti patakját a tél jegétől". Továbbá: „A part szélére ültetett fűzfák igen sok havat fel fognak. Minél szabadabb a part annál biztosabb a palák'. Más helyen meg: ..A malom oly an mint az óra. Egyet les hideg: éjjel megakasztja a kereke!". Szükséges, hogy a tulajdonos figyelmes es szorgalmas legyen, mert különben könnyen elromlik az egész gépezet*. Knuyibolis elegei meg ludad a főtisztelendő úr. Mennyi sziv elves szóváltásnak kellett már Károly és Cicci között lenni a házi estély ek egy-egy jól meg nem figyelt, homályosan inegvilágitolt ablak mély édesében, hogy ilyen semmit mondó sorok mély jelentőséggel bírhattak eloltok ! . . . Itarili különben is hideg, szigorú jellemé ember volt. most minden mondattal melyet olvasott, még szigorúbb hidegebb és sötétebbé változott arcz kifejezése. Végre szegény kis tanitványi felé fordulva azt monda: ..(In ezt a kék könyvet olvasta!" Cicci legyezőjét kínozva hallgatott, nieii inig szive fellázadt a zsarnokság ellen egyszersmind szégyenlette is magát szófngadailansága miatt. .he hát mit tehetek én arról - szólt végre. hogy az a könyv kék kéteséf* ,.On nagyon jól tudja válas/.olá Maiili — — hidegen, hogy a kék szili tiltott szin." S azután még hozzá az alá jegyzett helyek!" Cicci mérgében fel kaczagoll: ..Keménylem, a malom kerekekről szolló mondatokat csak nem tilos alá liú/.ni; ha nekem úgy tetszik?! válaszola duzzogó hangon. ...Malom kerekek?!" isinétle a szigorú férfi haragosan. Azt hiszi rólam a contessina. hogy talán én ezeket a lételeket nem értem? Kzek az ártatlan télelek a kek aláhúzások következtében valóságos bűnné válnak! Hogy is hang-zanak caakf ..Minden molnár félti patakját a tel jegétől- az az én. — a kék könyvek tulajdonosa — félteni az ellenséges indiilalú Harilitól szerelmünket, őrizkedjék tőle! — Azután: „Minél szabadabb a part .... tehát: Miséi kevésbé ragaszkodik ön közeli hozzátartozóihoz annál jobb! - • végre ..Különben el romlik az egész gépeset" . . . cz meg azt akarja mondani, hogy ha még soká határozatlanul viseli magát, hűtlen leszek ónhoz! Hát nem igy van-e könnyclniü gy ennek ?! ..Honnét tudja mi mind czl ?" keidé Cicci há-. iiiulv a. Ilarili komolyan tekintett rá. „GyerwekI a keseré gondokkal, mások Miatti gondokkal telt évek hosszú sorainak tapasztalataiból ... — válaszola. Most azonban megyek szegény anyjához." Cicci össze tett kezekkel sictclt a távozni akaró után. ..Oh ne, ne menjen kérem - esdekelt a kis leány magán kívül. — Szegény inaiiiacskám a nélkül is mindég oly szomorú és én igazán én semmi roszszat sem akartam elkövetni!'' A lelkész azonban kérlelhetetlenül eltűnt Csakugyan az oreg grófiichoz sietett • elő ada neki az egész dolgot. Nein beszeltek többe egymás ko/.olt a kék kötésű könyvről, miután az aláhúzott helyeket el olvastak. A grófné határozott óhajtása volt a Cczarini és leánya közt kötendő háza-ság létcsiilése. mert az unokaöcs igen gazdag voll, ellenben ó sokkal szegényebb miül a mily ennek a világ hitte. Arról beszélt hát az anya Harilivcl. hogy mily nagy szerencsétlenség származhat ik abból, ha leánya a gazdag Cczarini helyett, a szegény szeretőt választja férjül. K peiczben azonban, az üde napsugaras májusi lég. csodás fuvalma egy igen jól cl altatott emléket elcvenilctt fel a komoly léi fi szivében. S a viola illatához hasonlón ömlöttek reszkető ajkairól a sy.ok. melyek oly önkénytelenül törlek elo mint az aranyos tavaszi napsugara a mező elöbúvó fűszálai. „Emília! Emlékezel még, arra az időre midőn 30
