Pápai Lapok. 7. évfolyam, 1880

1880-01-01

ki a jó elérésére segédkezet nyújt. Midőn tehát mi boldog uj évet kívánunk tisztelt olvasóink­nak, nem csupán udvariasságot akarunk gyako­olni, hanem felajánljuk összes szellemi erőnket a közjólét előmozdítására, hivatásunk lesz — -mint eddig — csüggedő népünket kitartásra, szorga­lomra buzdítani s mindazt hathatósan támogatni, a mi nemzetünk, városunk, szellemi és anyagi gyarapodását fogja eszközölni. Nem csak kívánni akarunk boldog uj évet, de előmozdítani is akarjuk.— Hogy azonban ezt tehessük, felhívjuk t. olvasóinkat, hogy ők meg a mi lapunknak kívánjunk boldog uj évet, — de ne csak szóval, hanem tettel is, — hogy a nép; javának előmozdítására hivatott müveit osztá­lyok a sajtóval karöltve munkálkodjanak a közjó előmozdítására; — mert csak közös erővel jutha­tunk az ég áldása mellett oly boldog évek birto­kába, — melyek után buzgó imádság epedez száz ezrek ajakán. Boldog uj évet! Újvári/ Ferencz. A magyar városok jogforrásai. — Tanulmány töredék. — I. A felségjog- egyik legszebb gyakorlása volt hazánkban mindig' a — kiváltságoknak, sa szabadalmaknak adása! A régi várszerkezet felbom­lása után a királyi jogok legfőbb támaszát a városokban keresvén kiváltságok — és szabadalmak roppant előnyeivel lettek ezek felruházva. l)e nem­csak hazánk jogtörténete, hanem az európai jog­és művelődés történet is utal e jelenségre, felhozván, hogy a városok t e rv s z e r ií a 1 a p i t ó i épen a ki­rályok voltak, kik midőn tapasztalták azon rendkívüli jótékony befolyást, melyet a fejló'désben lévő városok a tartományok gazdászati éleiére gyakoroltak, dc főkép midőn bekezdek látni, hogy szemben a hatal­mas hűbér urakkal ők csak is a felvirágzó váro­sokban találhatnak maguknak szövetségeseket: a városi intézményt, mely eleinte csupán a localis tár­sadalmi mozgalomnak volt eredménye, fent jelzeit indokok hatása alatt általános európai politicai je­lentőségre emelték. A külföld fejedelmei példáját követték hazánk fejedelmei is. Miként ott, úgy itt is az ipar és ke­reskedés gyúpontja, s igy az ország jólétének alap­köve volt lerakva a városokban, s miként ott, úgy itt. is a hatalmas nemesség és oligarchia elleni véd­bástyáúl voltak ezek kiszemelve. Ez fejti meg a kedvezést, mit királyaink a szabadalmak, s kiváltsá­gok adásával városainknak folyton nyújtottak. llyféle kiváltságok teremtették meg N é m e t­or szagban a Reichs lädt eket, s hozták létre Franciaországban az elvet: ,,Nul ne pcut faire ^•p stte^ ct&e. l.c roj u ! ... . . ... S mert a lulajdonképeni városi élet, felvirág­zásával, szerzi meg a polgári elem rég sóvárgott önállóságát: — lassankint kifejlődött a fan, hogy még a nem szabad sorsúak is, ha bizonyos időn át a vá­rosban laknak, szabadokká válnak, s igy őket többe uraik visszanem követelhetik, mert: „Die Luft macht frei"! így lett aztán a város az első, nagyobb szervezett szabad egyesülés eszméjének közege, el­annyira, hogy később még politicai és hadi jelentő­ségre is szert tevén, maguk a szomszéd lovagok és főurak is felvétették magukat a polgárság kebelébe. A szabad egyesülés e privilegizált megtestesü­lésének vagyis tehát egyenesen a városoknak kö­szönhetjük a mai felfogás szerinti alkotmány fo­galmát, mert. ez abból fejlődött ki, ott erősbült, szilárdult meg és mint éltető elem onnét szivárgott­be az állam organismusába! A városokban alakúi a közérdek igényelte közigazgatás eszméje s ezt' megelőzőleg, vagy • követőleg a közjogi felfogás, és' a közérdeket az egyéni érdekkel szemben kitüntető közeg: — a közhivatalnoki szervezet. A városnak kormányzatára vonatkozólag, mielőtt hazánkra térnénk át, érdekesnek találjuk itt az európai nemzetek jogtörténete alapján felemlíteni, hogy a városi hatalmat a francia és olasz váro^ sokban az összes polgárság gyakorolta, s pedig a községi harang szavával összehívott gyülekezem tekén. E kormányzati jog nemsokára szűkebb testü­letre, a ; .tanács íf-ra ruháztatott át, mely Olaszor­szágban, ; ,senatus"-nak Némethonban Rathnak, Spanyolhonban „a y u n t a in i en t o s"-nak hivatott. A városok közjogi önállósága különben legtel^ jesebben Olaszországban volt kifejtve. Aí 1184. — évi konstanzi békekötés a városokban oly helyhatósági önállóságot adott, hogy azok mintegy kis köztársaságok kezdettek szerepelni. — A fent emiitett „senatus" a városi nemességnek lett bölcsője, amennyiben t. i. e tanács tagjai a vároij anyakönyvébe, az úgynevezett „libro el oro ö .' aranykönyvbe lett bejegyezve, mely bejegyzéssel a, bejegyzett és annak utódai kizárólagos jogot nyertek a város ügyeinek kezelésében. Korántsem emelkedett a városok közjogi önállósága ily nagy jelentőségre iVémetországban, A tulajdonképeni „birodalmi'' városok csak a ho-. henstaufl'cni császárok p r i v i I c g i u m a i által váltak szerepvivőkké. A német városokban is látjuk ke-, lctkezni a városi polgárság előkelő rendjét az u. u\ „városi patríciusok'' osztályát. Epen ellenkezőleg volt ezzel szemben Franciaországban, hol városf „nemesség" egyáltalán soha sem volt. A fland­riai városok voltak az elsők, melyek a polgárság egyenlőségének elvét protlamálfák. — Az a ü-. gol városokat illetőleg, ezek a legrégibb időktől birlák az u. n. „firma burgil", vagyis az önálló, adóztatási jogot! Messze vezetne célunktól, ha az apróbb elté­réseket, melyeket a városi kormányzat szerveze-. lére nézve az egyes országokban találunk, c helyen taglalni akarnók. Áttérünk tehát kitűzött tárgyunk részletes fejtegetésére. Hazánkban a városi m u n i c i p i u m első joga volt, a. városi autonómia akkori két fő kelléké­nek: az egyházi és polgári főhatóságnak, vagyis a p I é b á n o s n a k és a v á r o s b i r ó u a k s z a b a d. megválasztása. A második, nem kevésbé nagy hord-, erejű sarkalatos jog volt az — önkormányzat—> és a saját t ö r v é nyke z é s joga. A városok eme! füffsretleiísége neveztetett i in m u n i ( a snak. 8 ezj volt bizonyára oka, hogy míg a ni e g y c k r ő I cl-*| mondhattuk, hogy azok tárták fenn s mentették meg az alkotmányt, üúi\i íHUKik/^, v e db á~s t y á i •'" addi a városokról is nem csekélyebb büszkeséggé állithatjuk, hogy M a g y a r o r s z á g b a n a városo mint az állami élet egyik első rendű tényezői adta hazánknak a legtöbb műveltséget és legdúsabb jog éleiét. Az egyes városok önkormányzati szabadság levelei többnyire a régibb szabadságlevclck után m; soltattak le. A középkorban ez különben rendes dolo; volt. A régibb és híresebb városi jogok és statú­tumok miutákul szolgáltak az újabbaknak. Il\ minták voltak például Németországára nézve a kölni és m a g d e b u r g i; h a z á u k r a nézve pedig a székesfehérvári és budai. — Egyéb városaink szabadságlevelei csak ezeknek utánzatai valának. Dr. F. F. Karczolatoka nőnevelés köréből. PRO DOMO. Nem az iskolának, hanem az dletnek. E lapok tere nem engedi, hogy a leány házi nevelésével tüzetesebben foglalkozzam, azért áttérek annak az iskolában való neveltetésére. S itt komoly bevezető szavam van azon szülők­höz, kiknek j valóban szivükön fekszik magzataik­nak jövendőbeli jólléte, s akik az iskolától nem­csak azt várják, hogy az a polgári életben szük­séges ismeretekre tanitsa gyermekeiket, hanem itt is a nevelői momentumot legalább egy azon polezra helyezik a tanításéval. Mihelyest a gyer­mek az iskola küszöbét először átlépte, óvakod­janak a szülök a tanítónak gyermekük előtt való megbirálásától; mert a tanító üdvös nevelési működéséhez kell, hogy tekintélye a legkisebb csorbát se szenvedje. Gondolják meg, hogy hova lenne az ö szülői takintélyük, ha valaki gyer­mekük előtt netán fogyatkozásaikat és hibáikat fejtegetné s bírálgatná! Szükségesnek találtam néhány bevezető szót, mert e tekintetben saj­nos tapasztalataim vannak. Tehát a leánygyermeket a népiskolába ad­ják, hol törvény szerint 6 s illetve g évig kö­teles tanulni. Már most az a kérdés, hogy ez a 6 nép­es 3 'ismétlő iskolai év elégséges-e arra, hogy az ezen idő alatt szerzett ismeretekkel a leány minden körülmén y között boldogulhasson ? En azt mondom, hogy nem. A mai nép­iskola jelentékenyen különbözik a régitől. Ré­gente is hat évig járt a gyermek az iskolába, — ha ugyan járt, — de mit tanult ez idő alatt ? Olvasni, irni, számolni. Ez a három tantárgy ké­pezte a népiskola lényeges tananyagát. Tanítot­tak itt—ott mást is, de csak elvétve. Vessünk egy pillantást a mai népiskola tantervébe, mi mindennel nem találkozunk ott! Szinte beleszé­dül a fejünk, ha arra gondolunk, hogy a sok tu­dománynak ama kis io- 12 éves leány fejében el kell férnie. A népiskola túl van terhelve tan­tárgyakkal ; midőn az uj aerában a népiskolai ta­nításnak hatalmas letidüleletet akartak adni, a jámbor reformerek a tantárgyak egész halmazát írták elő, megfeledkezve arról, hogy a gyermek feje még most sem capiLolium, — a mint nem •'olt soha, — hogy négyszer-ötször is több fer­benne mint azelőtt. S eme balfogásnak mutatkoznak. A népis­ének sokfélét tud, de •n van, hogy nemcsak nép, ikolai tanulók se tudnak he­±v népiskola ezen hiányán segi­-aiiyokra nézve a felső nép — és pol­skolák vannak hivatva. Elérkeztem oda, hova a nyájas olvasót .nytelcn cikksorozatommal vezetni akartam: polgári iskolai intéz vényhez általában és a pá­pai polgári leányiskolához különösen. Már fentebb mondtam, hogy mi a polgári iskola tulajdonképeni czélja, s itt meg csak azt teszem hozzá, hogy hazánkban a polgári leány, iskolát semmi féle más magán vagy nyilvános intézet nem pótolhatja; azért azok, kik azt vé­lik, riogy a méreg-drága u. n. nevelöintéze­tek jobb és intensivabb nevelést eszközölnek, csalatkoznak. Három fömomentum vaz az u. „' nevelőintézetek nevelésében, melyek azokat a szakember előtt mellőzendőknek nyilvánítják: 1) a nyilvánosság hiánya; 2) az igazi nevelés momentumának háttérbe, szorulása, és 3) azok­nak a kenyérkereseten, a geschaeftelésen való alapulása. Midőn e nyilatkozatommal minden rendű s rangú magánintézetek fölött pálezát törni merészkedem, szükségesnek találom ( az egyes pontozatokba foglalt állításokat' be is bizonyí­tani, hogy azok, kik a magánnevelőintézetek mű­ködését tartják a paedagogiai remekelés neto­vábbjának, az ellenkezőről meggyőződjenek. 1) Hiányzik a magánintézeteknél a nyil­vánosság jellege. Az ellenőrzés olyan mint a medicina: kellemetlen de szükséges és üdvös. Igaz, hogy a tanfelügyelöknek s egyéb iskolai hatóságoknak meg van hagyva az azok feletti felügyelés is, de ennek, vajmi kevés haszna van. Aztán pedig nem is lehet egy intézettulajdonos­sal ugy beszelni, mint a nyilvános iskola veze­tőjével, tanítójával s föntartójával. O egy sze­mélyben minden: tulajdonos, fentartó, igazgató stb. stb. s e sok méltóság gyakran oly egyén­ben összpontosul, mely egyén törvény szerint a legutolsó tanyai iskolánál sem volna alkalmaz­ható. De hát van fötanitó vagy pláne tanári vagy doktori oklevele s egy kis pénzecskéje — ezzel aztán gschaeftelhet. Hogy mi történik az ilyen intézetekben — a legis legnagyobb tiszte­let a kivételeknek! — azt csak gondolni lehet, de mondani nem. 2) Az igaz nevelés momentuma a magán­intézetekben háttérbe szorul. Es ez nem is lehet másképen. A tulajdonoson kívül igen ritkán van azokban egy-két képzett tanító, kik az intézet tulajdonát képezik; a többi professorok rende­seu csak „Stundenlehrer", kik édes keveset gon­dolnak a kisasszonyok nevelésével. — De van modern nevelés; a leány megkapja a külső „schliffet", tanul önérzetes és büszke lenni, s hazajövet szivórömét képezi az édes mamának, mert van „Anstandja", van elegáns „exterieur 1 '­je, tud Petőfiről és Dumasról, Schillerről es Aranyról csevegni, — ámde nem merített ezek­ből semmit, a mi kedélyét nemesitette, szivét képezte volna. — Ismét csak azt mondom, hogy tisztelet a kivételeknek.: 3) A magán nevelőintézetek a kenyérke­reseten alapulnak. Ez- a körülmény lehetetlenné teszi az annyira szükséges nevelési őszinteséget és szigort; ez a körülmény vakká teszi a nevelő lanitót, a hol nem szabadna szemet hunynia; ez a körülmény elnézövé, gyengévé teszi a tanítót, a hol nagyon is szigorúnak és eszélyesnek kel­lene lennie, —• ha t. i. czéljává kitűzte, hogy a józan paedagogia elveiből kiinduló eredményt el akar érni. De ha a magánnevelöintézetek nem is szen­vednének a most emiitett fogyatkozásokban, úgy már azok költséges volta is képtelenné teszi őket nem látta még az ellenség.— Caesar egy dombon áll, mellette Triborián a halovány ifjú. Triborián, szólitá öt Caesar, menj és mondd a tribunoknak, holnap indulunk. Triborián lehajtá fejét s távozott. Caesar még sokáig állt ott és légióinak örömzaja kicsalá arcára a lelkesülés nemes pirját. Triborián csendesen mellé lépett s epedve nézett a város felé.— Egyik a harctéren, a sü­völtő kopjak és kardok csattogásaiban füröszté lelkét, míg a másik a szerelem láncai alatt só­hóhajtott a dicsőség napjai előtt. — Triborián lelke nem vágyott a harc véres síkjaira, de mennie kellett, Caesart, szabaditóját nem hagyhatá.— Caesar megfordult s egy percig kedvteléssel nyu­godtak szemei Triborián alakján. Triborián, téged valami bánt, szólj, félsz tán a harcmezöre jöni, úgy maradj. Triborián folveté setét pilláit s egy percre hősi tüz lobogott szemében. Nem volnék méltó Caesar kegyére, ha gyá­vát ápolt volna keblén, nem félelem az a mi levertté tesz, hanem elválni attól a kit szeretünk s talán nem látni soha többé!... 5 '. Vesd ki fejedből az ábrándokat; Júliának hivatása van, felejtsd el öt örökre. Megkísértem talán a harcmezőn leend számomra egy marok hant Ne beszélj igy Triborián, a dicsőség majd behegeszti sebeidet; neked élni kell, én úgy aka­rom.— Most pedig távozz' és készülj. Triborián, patrícius családnak volt utolsó sarja, Caesarnak közeli rokona. — Egykor, még alig volt 7 éves, elfogták a kalózok s ezek ke­zeiből került sok hányattatás után a gladiátor iskolába. — A kalóz élet megedzé s kifejleszté izmait s így lön a vívó iskolában félelmes. Élt valami nemes indulat keblében, mi meg­különbözteté társaitól. — Ott szeretett volna meg­halni a fövenyen, de nem tudta legyőzni senki.— Kétszer megkoszorúzta már a nép, de ö hidegen, megvetéssel fogadta tapsait, -rr Caesar figyelme régen rajta volt — midőn Negidius legyőzte, Caesar elvitettea küzdtérröl és saját házában gyógyitatta. — Triborián élet és halál közt le­begett, de mire sebe begyógyult, szive lön sebes. Julia fölismerte benne egykori jótszótársát s ö leve annak védangyala, ápolója. — Triborián­nak mint túlvilági lény tűnt fel Júlia, lázálmai között s mikor először eszmélve nyitá fel sze­mét, ö is megismeré Júliát. (folyt, köv.) SZÉP LAJOS. Sommerset-house. CJfi jegyzeteimből. London egyik legkitűnőbb helyén, a ,,S(raud''­OII, a szép Trafalgar Square .szomszédságában emel­kedik a 000 láb hosszú, óriási faragváuyokkal di­szitett Sommersct-palola, melynek egyik kiváló r"é»­szét a kir. tudós társaság foglalja el. Midőn a jelen nemzedéknek tartatott fenn ná­lunk a dicsőség egy szunnyadóbb mull mulasztásait helyre hozva a magyar tudományt saját palotájával megtisztelni, nem lesz egészen éidekteleu figyel-, műnket a nagy angol nemzet felé fordítani, hogy lássuk, miként ott is csak kitartó, SZÍVÓS ha­zafiság növeszthette a parányi magot óriási fává, mely nemzedékről nemzedékre, mindig dúsabb gyü­mölcscsel jutalmazza a nemzet fáradalmait és áldo­zatait. Mint sok tekintetben Olaszhoii a „M a g 11 a male 1", mely az európai műveltséget s tudományt áiaszta el mindenfelé: úgyszintén övé az első Aka-i demiák dicsősége is. - Különösen a római ,.Akar (I c 111 i ü d ei Lyncci", — melynek Galilei is (agja voll, — u későbbi Akadémiák szervezésére szolgált alapul. Anglia büszke is arra. hogy Olaszhoii után első volt £1045 körülj egy tudományos Akadémia létrehozásában. Az akkori izgalmas időkben több tu­dományos férfiú a politikai szintéiről visszavonulván hctcukiiil legalább egyszer jött össze, s mathematikai s bölcsészeti tárgyakról értekeztek. — l»ár évvel utóbb néhányan c tudós férfiak közül az Oxfordi egye­tembe hivattak meg, s itt szintily társulatul alaki T tottak, — ükként két helyen egyszerre csírázott fontos intézet magva. Már ekkor nagy kihatású volt ezen zsenge intézel ; elég erre egy Ward munkála­tai l említenünk. Anglia zilált állapota ugy hozta magával, hogy a tudós társaság csak a restauratió után szervezhette magát, s alapszabályai 1663-ben nyertek kir. meg­erősítést. Az Hju társaság működését a kii ály szintúgy i mint az egész tudományos világ legnagyobb érdek­kel kísérte. — Azonban járvány, s a nagy tűzvész gállőlag hatottak a zsenge intézetre. A tagok eloszlot­tak; a városi elöljáróság a tűzvész következtében kénytelen volt a társaság helyiségét elfoglalni. A las­sankint visszaérkező tagok ideiglenesen az „Arouii­del House"-ban tarthatták gyűléseiket. — Ez időben Howard igen becses könyvtárt és kézirat gyűjteményt ajándékozott a társaságnak, melyeket nagy atyja Arouudel Tamás gróf - egykor bécsi kövei, ­szerzetl. — A társaság lassankint annyira gyarapodni!, hogy 1667-ben már 200 tagol számlált. Newton Izsák 1671 dec. 3l-én Sarum püspök által ajánl tatolt lagnak. Nagyon megvagyok halva ezen megtisztel­tetés állal, hogy Sarum püspök jelöltnek ajánlott, — írja erre vonatkozólag Newton, -- reménylem, ő ki fogja eszközölni bejuthatásomat, mely ha megtörténik, hálám nyilvánításául közleni Fogom velük mindazt, mi által igyekezetem folytán hathalok bölcsészeti kuta­tásaik- előbb vitelére.-" 29 éves korában meg is vá­lasztatott. A társaság költségeinek fedezésére minden tag hclcukiiit 1 shillinggel (oOkr.J tartozott járulni. An­glia tudósai ekkor még oly becsben részesüllek, hogy közülük számosan még ezen csekély összeget sem voltak képesek fizetni, s a társaságnak többször ko­molyankellett mikénti feuállhatásáról tanácskozni. Ta­lán hihetetlennek látszik, hogy Ncwlou Izsák szin­tén azok sorába tartozott, kik a heti illetéket nem voltak képesek fizetni, s hogy a társaság tagjai közt maradhasson, a fizetés alóli felmeutetésért kelle folya­modnia. A föhnenlés, természetesen meg is történt, s tu­dósunk annál nagyobb erőfeszitésscl igyekvék a tár­saság céljait, előmozdítani. Az ily! kedvezőtlen körülmények dacára, az egyes vagyonosabb: hazafiak áldozatai mellett gyarapodó társaság tulajdon házról kezdeti gondoskodni. — Howard a nagylelkű jóltcvő az ,. Arouudel housc" közelében háztclkcl ajánlott, s tervet is uyujloU az épülethez. He a pénzalap nein voll akkora, hog\ a/, ajánlott háztelken építhettek volna ^. kaptak ugyan tá­vol a város belső részétől egy összeomlással fenye­gető épületet, de ez sem volt mind távolsága, iniml rósz állapota miatt használható, ekként a. társaság az összedöléshez közel álló épületet 1300 font Str. el­adta, s elfoglalta a „Gresham ColIegc"-et, melyben még a nagy tűz előtt gyűlésezett. A növekedett pénzalaphoz a különféle város részekből szép ada­kozások járultak, s igy történhetett, hogy Newton indítványára a „Crane Courl"-bari, csendes helyen, alkalmas helyiségekkel bíró saját házal vehetett, melyben 1710 nov. 8. tartotta első gyűlését. — A társaság működése mindig nagyobb mérvben folyt. Nyolcz osztályai birt, ily rendben: l.) Erömutani. 2) Csillagászali s optikai. 3.) líouczlaiii. 4.) Vegytani, o.) Gazdászati. 6.; Kereskedelmi és történelmi. 7.) Az eddig észlelt természeti tünemények gyűjleiué­nyével foglalkozó, s 8.J Levelezési osztály. Uj házában a társaságot az a megtisztelte­tés érte, hogy a greenwichi csillagda felügye­lete és igazgatásával bizalott meg; szintén királyi kegy folytán Anglia külföldön levő követeihez u'asi­lás adatott, hogy a társaság érdekeit befolyásuk ál­tal előmozdítani törekedjenek. Idő folytán több-több hagyatékok és adakozá­sok által tökéje annyira gyarapodott, hogy 17S-1-ben kérelmei nyújtott I. Györgyhöz, fekvő birtok veh élésért. — Mikor fogjuk ezt a mi Akadé­miánkról megírhatni ! — A kérvénynek, — mint mél­tán várni lehetett, — kedvező eredménye lett, sőt a királyi ház oly figyelemmel csüugötl ezen intézeten, hogy a társaság czéljaira a ,,So»nnersel house" egy részéi ajánlotta fel, mit a társaság hálásan el is fo­gadott, s hol anyagilag és szellemileg folyton gya­rapulva mainap is működik. Jelenleg a kir. tudós társaság lanácsa az el­nököl is beszámítva £1 tagból áll. Van a társaság­nak 7 tudós bizottmánya, könyvtára mintegy 50,000 kötetből áll. Helépő tag 10 font sir. fizet, s azonfelül évCH­kinl 4 font fizetésére kötelezi magát. A jcleltnck 6 tag által aláirta jáuló bizonyítványai kell ellátva lennie. Választáskor a tagok két harmada határoz. VOYTA ADOLF,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom