Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-01-20

világkiállítás alkalmával látogatta meg, szeptember 17-kén kezett oda, hol az uralkodó ház tagjaival a legszivélyeseb egy létben néhány napot töltött. A trieszti itáliánissimik a király 1 zását Nabrezinán keresztül demonstrációval akarták iidvözi mely azonban nem sikerült — ugyanazon eredményű volt a b uitramontanok csínja, kik az olasz király jelenléte allcaim az elhullott pápai katonákért ünnepélyes gyászmiséket olvas tak, melyeknél nem hiányzott ugyan az egyházi pompa; de nál inkább a közönség.—

Victor Emánuel balkézre megeskü egy dobos őrnagy, Rozália nevű leányával, melyet később i Miráfióri grófnő ismert meg a világ. E házasságból több g: mek származott, melyek szintén csak a grófi cimet viselik. ? a legutolsó évekig nehezen küzdött az olasz arisztokratia e méréséért, minek a király az ő sajátságos modora szerint ve véget. Egy nagy olasz városban (ha nem csalódunk Velencéi mint vendég időzött a király, hol tiszteletére nagyszerű ün pélyek rendeztettek. Minden várakozások ellenére a király diszelőadáson Mirafiori grófnővel karján jelent meg a páholyl A Podestat magához kérette, és ehez, megjelenésekor a gró bemulatva igy szólt: La mia consorte! (nőm!) Ezel a grófn nagy világban hivatalosan be volt vezetve, és senki sem v hattá meg tó'le a kellő tiszteletet. Victor Emánuel 4 gyermeket hagyott hátra; legidösb leá Clotüde mint már emliténk Napoleon herceghez ment nőül 18' ban született. - Amadeus herceg ki két éven át spanyol kii volt 1845-bcn született, és a műit év november óta özvegy. Pia főhercegnő 1847-ben született és Ludvig portugali király ni A király utódja Humbert 1344, éspedig esetleg azon i pon a melyen apja t. i. mártius 14-én született. Humbert kir eddig a piemonti főhercegi cimet viselte, alhadvezér éa a pon első hesseui 13. sz. huszár ezred főnöke volt továbbá az arí gyapja rend lovagja. 1868. ápril 22-én Mária Margherito savoyi főhereegnőt vette nőül, ki 1851-ben november 20-dik született. E házasságból 1869 november 11 egy fiú származ< ki Victor Emánuel nevét viseli. Külön f é I é k. — BüU hasznos fa. Az algíri brit konsul jelentést t az „eukalypttus globulus" tenyésztéséről éjszaknyugoti Afrik ban. Az erdők elpusztítása Tunis ée Algír környékén a legu gyobb veszélylyel fenyegetett már, midőn annak elenszere akadtak az eucaliptus globulus tenyésztésében. E növény gyt san nő és Algírban 6—7 év alatt oly terebélyes lesz, mint húszéves tölgy, a mellett fálya kemény, tömött, ugy hogy m a sósvizben is a fenékre sülyed. Föhaszna pedig abban feksz hogy a környéket egészségessé teszi. Elpusztítja a miasmák mert a föld nedvességét felszívja s a mocsárokat mintegy ala csövezi. Több százezer növényt ültettek el két év alatt a Mo ía-cíHadid vasbányák tájékán, s eredménye az. hogy most bányászok egész éveu át dolgozhatnak és élhetnek azon a tájc Különös, hogy más uemzetek konsulaí figyelemmel kiséin mindent mit másutt látnak, s a hasznosról kormányuknak jele: test is tesznek, míg az osztrák-magyar monarchia konsul ilyesmikre figyelmet sem fordítnak. — Időszámítás a mongoloknál A napnak órákra va oszlása a mougolok előtt ismeretlen, s egyév nem hetek haue 60 napból álló időszakok és 29 s 30 napból álló hónapok szí vint van felosztva, egy éveuuélfogva 354 vagy 355 uapból ál Hogy pedig az időszámítás a föld forgósával viszonyban álljo szükséges volt a 13 hónaphoz időnkint (19 évben 7-szer) e,s toldalék-hónapot csatolni. Ezen idó'számitási rendszer mór K e. több mint 2000 évvel fennáll- Az év első napja náluk — mi időszámításunkhoz hasonlítva—január 22-ik és február 2-1 között van. Még IS évből álló cyklust is számítanak, melye mindegj'ike valamely állal nevével bir. A következő rend ez< rint vannak a cyklns évei jelölve: Patkány, tehén, tigris, nyu sárkány, kigyó, ló, juh, majom, kakas, kutya, disznó. Azonkivi van még egy 60 évből álló ciklus is. Olajéd (glycerin) himlő ellen. m. Posner himlőkm az arcnak olajéddeli bekenését kísérletté meg kezdetbeu a fáj rtalmak csillapítása végett és ugy találta, miszerint a hegek, pörkök lehullta után. rendkívül kicsinyek s laposak leltek nem ^sak, hanem hat hét múlva, a kezdetben élénk barnapiros szine '.et is teljesen elenyészett, P. ez idő óta e szert igen számo .»selben alkalmazá és mindig hasonló kedvező eredményt ért e 4z e célra használt giycerinnek vegyileg teljesen tisztának cellemes édes izünek kell lenni. nevezetesen pedig sókat tar almaznia nem szabad. — NiniveM ásatások M. hó 10-én Layard angol kövf ;s neje kihallgatáson voltak a Sultánnál, mely alkalommal Salfán Layardnak egy Fermant-adott, melyben neki megengec Slnivéhben ásatásokat eszközölni. Layard egy Lady által aján lakozott shawlt nyújtott ét a Sultánnak. Ezen hölgy több töröl tölgy részére is küldött ajándékokat. Csarno k. Ki fogott csizmadiát? (Humoristikus elbeszélés). Irta: Z ólt a y. Történt pedig a polizei és finanezoknak hazánkban vab iíágra jövetelének 5. évében, vagyis a közönséges dőszámítói z érint 1854. évben, a. midőn is kis és nagy nyavaládi Nyavaidi Jeromos ur végtelenül unván magát, unalmában azon méh idományu kérdés eldöntése végett jött önmagával ellentétbe ajjon végig nyújtózva bó'rpamlagán szuDdikáíjon-e egy verset agy pedig tót kalap nagyságú ezüst kupa kos pipájára tömve istfeüeg homályába fojtsa-e unalmát? A szundikálás mellett meggyőző szavakkal szónokolt e jnfibú és hazafiasság, a mennyiben a bánat alvás alatt feledve m, s a hazafiúság is teljes kielégítést talál, ha a helyett, hogy trafik dohányt élvezve az átkos kormánynak hasznot hajtson, ?y ártatlan horkolás tűzetik napirendre. Igen ám! de a kövér ebéd is előállott követelésével s nem íve semmi nyomós indokot tekintetbe, feltétlenül megkívánta a mányzást, Jeromos ur csak hagyta a két békétieiikedőt egyideig perkedni, mig vegye eszébe nem jutott, hogy ezelőtt hat évvel ő tekintetes és nemes vármegyének — bár az már eszébe nem itott, mi érdemnél fogva — szolgabirája volt, s mint ilyen hiitva van Ítélet hozatalra; összeszedte tehát mind azt, mi még corpus jurisbéí fejében megmaradt, s » hasaíiaasá^ot és honfi. Megyei és városi ügyek. | — A pápai kir. jbiróság ügyforgalma 1877. évről I. Az iktató könyvekbe vezetett beadványok száma: 1876. év rőli hátralék 1407; a f. évben érkezett 35949; s igy összesei 37356 ügydarab ebból elintéztetett 1877-ben 36511 db. tehá hátralékban maradt 845 db. — Ezen ügyek közül az egyes bírákra esett még pedig Bíró István úrra Telek könyviügy a) Í 1876. évi hátralék 666 db; b) 1877-ben beérkezett 7934 tebá együttesen S600 ügydarab ezekközül a jbiró úr elintézett: 807Í darabot s igy maradt 1878. évre 521 elintézetlen; ugyan is Biró István ur még ezen ügyeken kivül az elnökségi ügydara!bokát, is elintézte melyek összesen 576 dbot tettek, s ezekből lesak 4 db. maradt elintézetlen. — Tóth László ur Bűnvádi ügyIdarabjainak összege 43S0 db. volt, s ezekközül 4354 dbot el[ végzett s igy maradt 26 elintézetlen ügydarabja. — Soos Ignácz ur a polgári ügyekben 6159 db. közül 6116 dbot elintézett a ezen kivül telokkönyvi ügyekben 4600 ügydb. közül 45.21 dbot intézett el: — Mikovinyi Ödön ur polgári ügyekben 12645 ügydarabja közül 12511 ügydarabot elvégzett. — Lepossa Dániel ur Bűnvádi ügydarabjainak száma 972 db. volt s ezekköjzül 930-at elvégzett. — Ezen rövidre vont. kimutatásból kitűnik, h|ogy járásbíróságunk ügyforgalma felette nagy, s hogy mind ennek dacára is ily csekély összesen csak 845 db, elintézetlen ügy maradt, arról tanúskodik, hogy az illető biró urak ernyedetlen szorgalommal munkálkodtak, mely szorgalmuk uem csak elismerést érdemel hanem a szó teljes értelmében csodálatra méltó. Adja az ég, hogy hazánknak sok ilyen jeles bírósága legyen mint a. milyen a pápai járásbíróság! — Az Ügyforgalom alig hihető nagyságának kiderítésére a különös és átalános kimutatósokon kivül még a következők szolgálnak: Az 1877-dik évben előfordult letétesetek száma 595. Telekkönyvi kivonat 1877-dik évben kiadatott 1788. Bélyegcsoukitás felett hivatalos lelet 1877-dik évben felvétetett 944. Más biróság részére eszközölt kézbesítések száma 1877-ik évben, bűnvádi, és polgári ügyekben 3235. Más biróság részére eszközölt kézbesitések száma 1877-ik évben telekkvi ügyekben 521. A postakönyv tanúsítása szerint 1877-ik évben közönséges küldeményekben levelek postára feladattak, polgári és bűnügyeknél 3982 borítékban. ÉrlékkülJemenyekben 1877-dik évben levelek feladattak polgári és bűnügyeknél 169 borítékban. Közönséges küldeményekben 1877-ik ívben levelek postára adattak tkkvi ügyeknél 3344 borítékban. Értékküldeményekben 1877-dik évben levelek postára adattak Jkkvi ügyeknél 242 borítékban. A kézbesítési vevények 1877. ul. 1 óta nem iktattatván, ezen időtől kezdve tkkvi napló verettetett, az ebbe bejegyzett kézbesitések száma 1871. jul. 1. lec 31-ig 3385. A helybeli kézbesítésekhez 1877-dik évben a jolgári és bünügyekuél 115 ív elhaszháltatott. A helybeli kéz»esir.esekhez 1877-ik évben a tkkvi ügyeknél 170ív elhaszmltatott. ! — A pápai lapok 1878 január 13-án 2-ík sz. a. a árosi adókezelés elleni felszólalásra következőképen vagyunk átrak felelni. — A városi adóhivatal nem okozható a végehajtás felmerülő egyes helytelenségekért, minthogy a havi bezetések minden nap a főkönyvbe bevezettetnek, mely főkönyv z estéli órákban átadatik a végrehajtóknak azon czélból, hogy zt a részökre kitett hátralöki kimutatással összehasonlítva, az lőközben történt befizetéseket a hátralöki kimutatásból törüljék. Lzon eset többször ismétlődött már, hogy valamely hátralékos reggeli órákban hátralékát kifizette, és délfelé vagy délután . segjelent nála a végrehajtó zálogolás végett, de ily eset elke- , iilhetlen, s az adókönyv felmutatása által miuden további kelleíetienség kikerülhető. Ezekből látható, hogy a ritkán előforduló , ibák részint el nem kerülhetők, részint pedig nem a városi , dó hivatal mulasztásából erednek. — Pápa városi adókezelők, j Kzen tárgyilagos felszólalásból kitűnik, hogy városi adóhivata- ( uik, minden tekintetben hivatásának színvonalán áU, s örömmel j özöljük a fenebbi sorokat melyek, a kérdéses ügyet egészen [ dvilágosították- Ez alkalommal elismerésünket fejezzük ki a t. ^ lóhivatalnok urak mull évben tanúsított azon humánus eljárása { slett, hogy a napi teendőkön kivül még 1400 szegény adófizető t íszére 1200 ftiryi adóleirásí kieszközölni szívesek voltak. Szerk.) j — Válasz! L. I. igazabban kitéve szüleiéit Ludvig f la férjezett Gasteiger Ferencné neve alatt, ki néhai Pikkel * ánosné született Ludvig Máriának testvére, egy czikk jelent I eg a pápai lapok folyó évi január 13-ról kelt második szá- * ában , melyre kel!, hogy szerkesztő ur rá nem tartozó ki- 11 vása nélkül ia CH°&y lapunkban mi tartozik a szerkesztőre 11 nn azt az ügyész úrtól nem fogjuk kérdezni; (azon és * ison megjegyzésekhez jogunk van) ezen megjegyzése által az ryész ur elárulta hogy a hírlap rendeltetésről tiszta fos-a- é mmal nem bir. Szerkesztő.) a tisztelt ezimű közönség ö ölt következő felvilágosítással éljek. — A tárgy ez: Néhai h it kérelmükkel elutasítván, egyszersmind az ebédnek keresetét n egiíélte s önnön személyét a végrehajtásnak azonnali fogana- ti sítása végett kiküldötte. Hogy pedig Jeromos ur kiküldetésének fontos mivoltát 1< ívesen fogta fel s megbízatásában lelkiismeretesen járt el, füs- U lő bizonyítéka ennek öblös pipájának serczegő állapota. Mi- k án ezen kérdéssel tökéletesen tisztában volt, azon nem esély fontosságú kérdés került agyának .szőnyegére, vájjon mit ő véljen az egész hosszú délután? a Újságot olvasson? Azt ugyan nem teszi, de nem azért, a: ntha újságot nem járatna, hanem mert az az uj- tulajdonké- te n óság, ami pedig uj benne, az mind az orosz-tőrök háború- k szól; már pedig neki sem a törökökhöz sem az oroszokhoz t} inni köze, az az — hogy tulajdonképen ugyan van, vagy is dl cább volt bizony neki ez utóbbiakkal dolga, mert hiszen, anno u; 49. vitézkedett is ellenük, mígnem Bebreczennél egy rút ki- bi aésü kozák annyira rá nem ijesztett hogy kénytelen volt egy fe sványos nádas tóban biztos menedéket keresni, hol is erögen ai rülsánczolván magát azon rendíthetien elhatározásra jutott, ta jy képesebb ostromoltatása esetén élelem hiány miatt a tónak g: szes lakosságát áldozatul ejteni, semhogy ő magát megadja; vi ?>" P

e

&i& ezen elhatározás komoly lehetett, azt bizonyítja azon m rülmény, hogy Jeromos ur a muszkától nem igen félt, ha — re eürejtőzködhetett; arra pedig, hogy ez csakugyan igy volt— v: ti az egész vidék. a

. Persze hogy Jeromos ur igen szépen szokta előadni haj- n< ii vitéz tetteit e nem iareu sokat törődik avval sem. ht néhi. •Ludvig Perenc, és hasonlóan elhalt neje Gold There2ia pápa volt lakosok Pápa Városa Gyámi Pénztárába adósok maradtai & 1799 forint kölcsöntőkepénzzel, mely az adósok két házbó r- és egy szellőből álló összes Hagyatékát Telekkönyvileg bein keblezetten terheli. — Történt az, hogy Ludvig Ida és Ludvig át Mária két testvér a Hagyaték felett maguk között Bírói befolyáí t- nélkül megegyeztek, s ezen Egyesség alapján Ludvig Ida. — a férje Gasteiger Ferencz által, ki ez ügyben megbízva eljárt azi it követelte, bogy a Városi Gyámság ezen köztük történt megálla9 podást elfogadni tartozzék. Minthogy az örökség erejéig teherrel s jár, mind Ludvig Ida férjezett Gasteiger Ferencné, mind Pikkel - János mint boldogult neje Ludvig Máriától egyenesen leszár»1 mázott kiskorú gyermeke Pikkel János természeti és törvényes - Gyámja a fenntirt kölcsön tőkepénz után fennt levő kamat tar- tozásért a T. Pápai kir. Járásbíróság előtt perbe vonattak, — s z ennek 7064/polg. 876. sz. alatt kelt ítélete által a kamat háts ralék lefizetésében az örökösök örökségük erejéig egyetemleget sen elmarasztaltattak, mellyen Ludvig Ida, ki férje Gasteiger - Ferenc és ez által megbízott Ügyvéd közbenjárásával képviselr tette magát — megnyugodott. Igen természetes dolog, és csakis t a törvénynyel megegyező eljárás, hogy a Városi Ügyész az ítélet - alapján jár el, és a végrehajtást első sorban az összes irigatía» nokból befolyó házbérre terjeszti ki, nem pedig a városi Gyám, ság által még el nem fogadott, s Ludvig Ida illetőleg Gasteiger - Ferenc általi önhatalmúlag kijelelt, s neki osztály illetőségébe t nem jutott ingatlan birtok jövedelmére, — a mit a Városi Ügyész t magától, hogy egyik vagy másik örököst, az öröklésből folyó ! adóssági kötelezettség terhe alól önkényileg feloldjon — nem tehet, mert neki ez jogában nem áll. De meg magára az Arva, székre nézve is kényes kérdés lenne e tárgyban részrehajlólag intézkedni. Az ügy ekként állásában kiterjesztetett a Végrehajtás, az összes hagyaték jővödelmére, kivételével a szőllőnek, melyet Ludvig Ida férjezett Gasteiger Ferenczné pápai Iakosnő időközben 1000 osztr. ért. forintért eladatott s árát el is költötte, mely miatt a jóhiszemű vevőnek gyűlt meg vele bajjá. A foganatosított Végrehajtás azt eredményezte hogy Ludvig Ida férjezett Gasteiger Ferencnének magány osztályos egyesség utján jutott háza bérlőjénél is a lakbér le foglaltatott, de ezt a felszaporodott adó kiváltságos természeténél fogva a Városi Gyámság kamatkövetelése elől — elvitte, ugy hogy panaszt emelőnél a Városi. Gyámság eddig elé egy krajcár kamat fizetéshez sem juthatott Mig ellenben néhai Pikkel Jónosné, szül. Ludvig Mária osztály illetőségébe jutott másik ház jövedelméből törlesztetik egyedül ez időszerinl a kamat tartozás, — holott az egész hagyaték van az adóssággal terhelve. Ha felszólandó ezen téves felfogásának helyt adni. lehetne, hogy a közte és testvérje közt létesült magány egyezség alapján csakis egyik testvér osztály illetőségéből követeltessék az örökösödéssel járó adósság fizetése, ugy abba is megegyezhettek volna, hogy az összes hagyatékot terhelő Városi adósságot egyik se fizesse. Hasonlóan világosságra ' kell hoznom panaszlófél további felszóllatnlásának ellenében azt í is, hogy néhai Pikkel Jánosué szül. Ludvig Máriának magány í osztálj'os egyesség alapján illetőségébe jutott ház birói befolyás| sal leendő eladását nem a Városi Gyámság kérte a kamat tar• tozásért hanem Pikkel János mint természeti és törvényes gyám I magány kérvényére ezt a Városi Árvaszék, a mennyiben a kiskorú érdekét uem fogja sérteni csak megengedte s midőn az első árveréskor a venni jelentkezők csak 2000 forintig szándékoztak: az Ötezer forintra becsült házra nézve a vételbe bocsátkozni, Pikkel János mint természeti és törvénj'es gyám által a Városi Arvaszékhez beadott kérvény folytán, tekintve a pénz hiányt, s a fekvőségek ez idő szerinti olcsó értékét — nehogy a második második és végső árverésen az árva érdeke azon esélynek legyen kitéve, hogy a ház 2000 forinton alól is eladassék, megengedte azt de ismét Pikkel János mint természeti és törvényes gyám kérvényére, hogy az árvetés szüntettessék be, nehogy a ház olcsó póton áron bitangoltassék el, mind a mikép ez szokott történni, jeleu körülmények között súlyosan tapasztalhatólag. Ennyit pedig jogában állott a Városi Arvaazéknek nemcsak tenni hanem kötelességében is s ezen eljárás a kiskorú érdekében a Városi Arvaszékre nézve csakis érdem s kellő, hogy nem egyedül a törvény, hanem a józan ész szerint gondolkozó közönség előtt is elismeréssel találkozzék. Össze foglalva a dolgot Ludvig Ida, illetőleg Gasteiger Ferencnek a kiskorú ollenében az volna önző törekvése, hogy a kiskorú érdekét háttérbe szorítva ő a városi adósságtól egy maga teljesen meneküljön, az árva vagyon pedig az ő kedveért prédára bocsáttatván nemtelen akaratának kivitelében senki se álljon gátképen utába. Ennyit jegyeztem meg a Pápa Városi Gyámügyek hozzá nem értőleg kikürtölt miként vezetése és folyása tárgyában. — Körmendy Pál mint Pápa Városa Arvaszéke Ügyésze. — A helybeli m. h. adóhivatalnál a lefolyt 1877-ik évben volt összes készpénz bevétel 1,076,154 frt 52 kr. Ezen összegből a pápai adóhivatalnál utalványozott kiadásokra felhasználtatott. 242,504 frt 52 kr készpénzben, mint fölösleg, eínéha a valószínűség ösvényéről letérve, a kézzel fogható füllentés tilosába csap is át. No de hagyján! sokan vaunak azon nézetben, hogy a valót illő adag füllentesse! megkeverve, sokkal vonzóbb alakban iehet feltüntetni, mintsem a nélkül, s Jeromos ur is azon ;

,sok

K közé számítja önmagát. Jeromos ur előadása szerint azon nevezetes futás, melyet 5 a haza jól felfogott érdekében kényteleu volt véghez vinni, ikként történt, hogy ő mindaddig keményen tartotta magát, mig iz egész hadsereg jó példával nem ment előre; felbuzdulván a átott példán, bevárta a legelső kedvező pillanatot, s csak akkor cezdette mutogatni sarkait az ellenségnek, a melynek sarkanyui annyira megtetszettek, hogy rögtön utána iramodott; a futás licsérendő gyorsasággal csak ment egy ideig, mig nem Jeromos ir egj'szerre csak azt veszi észre, hogy az ő testének állásámn gyökeres változás állott be, amennyiben lába az égnek, éje pedig lefelé van fordítva, s a régi helyzetből csakis az naradt még meg, hogy testének egyensúlyát jelenleg is lábaival ártja fenn; az egész változásnak oka pedig azon körülményben ryökeredzik, hogy sem Jeromos ur, sem pedig sárkánytyujára rágyó kozákok nem figyeltek egy elhagyatott kútnak közellétére nely figyelmetlenség miatt Jeromos ur beleesett ugyan, de szeencséjére a kutszélén tenyésző bokorban sarkanytyui megakadván, nem juthatott annak fenekére, hanem meg kelllett elégednie tzon irigylendő helyzettel mely egy lábamá! fogva függő testiek osztályrészéül jutott, ^^^^^ ([folytatjuk),