Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-07-21

rendezett, a nem is kell mondanom, mennyire jól esett a Rae de Turennc szeréuy helyiségeiben a legszebb egyetértés és testvéri viszony közepette a magyar szót sokkal tisztában és kizárólagosabban hallanom, mint a „fővárosi iparoskörben." — # *• * A világ e legszebb városa 1867 óta, mikor utoljára időztem itt, még szebb lett, és a közbe esett háburú » commune nem a hanyatlásnak, hanem a felvirágzásnak és gazdagodásnak kutforrását képezték volna. — A commune pusztitásának nyomait csak is a Tuillerákon, a városházán és egyik ministeri palotán lehet még észrevenni, különben azóta is uj boulevárdok és a pompás Avenue- de 1' Opera lettek a lerombolt régi rozzant házak és szük utcák labyrínthusa helyébe varázsolva, Már most aztán tessék ezeket a boulevardokat Avenue-ket ezeket a középületeket és magánpalotákat a június 30-iki nemzctiünepély alkalmával lobogókkal feldiszitve, gáz és szines lampionokkal kivilágítva képzelni. E napon csak a lobogok és világítási készülékek, tüzjátékok stb. több milliót nyeltek el, és mégis a párizsiak még üzletileg is jól számítottak még ebben is, mert busás kamattal vissza fizette az 1200000 idegen már 24 óra alatt a magányosok, a városi hatóság és az állam bőkezűségét. Leirhatlanul nagyszerű látványt képezett különösen a 100.000 nyi szines lampionnal kivilágitett Boulognei erdő — de hiszen mind ezekről a lapok elég részletes tudósításokat hoztak, nem különben a nagy katonai szemléről is melyre az idegen Jury tagok a köztársasági elnök nevében külön tneghivot kaptak. Egészben véve az idegen Jurorok távolról sem részesülnek felsőbb hivatalos részről azon figyelemben, mint például Bécsben. A kereskedelmi minister, Tcaseyrcnc dc Bort minden hétfőn és szerdán este nyitva tartja ugyan termeit számunkra, azonban a többi hivatalos estélyekre a meghívók a kormány biztosságok utján csak egyes Jury tagok nevére adatnak ki. Igy hivattam meg a Saiue-prefectus (párizs főpolgármestere) Duval urnák a Louxcnbourg palotában tartott fényes tánc estélyére. Annál szívélyesebben nyilvánul a bíráló bizotlságbeli francia kollegák vendégszeretete. A fényesebbnél fényesebb dinner-k a legelső boulevárd Restaurantoknál (közönségesen 25 — 30 frankra rug itt egy teríték) egymást követik. Igen kellemes órákat töltöttem előkelőbb családi körökben is, ugy a városban mint a környékbeli villákban mindenütt a magyarok iránt kiváló sympathiákkal találkozván. Most, midőn hazautazásra készülök, 4 estclyre fekszik előttem a szívélyes meghívás. Mint már kissé terjedelmesebbre nyúlt „apróságaim* bevezetéséül felemlítem, alig maradt időm épen azon látogatásokra és tanulmányokra, melyek mindennél inkább bírnának reám nézve érdekkel; egyes ipartanintézetek és a nagy iparmúzeum (ahircs „Couservnloire des arts ct metiers"), főleg pedig egyes jelentékenyebb üzleti és ipartelepek megszemlélésére kellett szorítkoznom. Oly üzletforgalmi arányokkal találkozunk itt, a milyenekről nemcsak nálunk, hanem még Gaudillot-félc Bécsben is alig iétezik megtelelő fogalom. Kivételes engedélyt nyertem a többek közt a Gaudillot óriási hadfelszerelési gyártelep megszemlélésére. Egyik collcgám Bessand urnák, a „Belle Jardinierc"féle üzleti telepében épen az esti pénztárzárlat alkalmával jelen lévén, kérdeztem mennyi volt a napi bevétel. Esős nap volt, azért csak 70,000 frankot szolgáltattakk be az egyes kézj pénztárak a főpénztárba! Ez pedig még elég jelentéktelen a „Bon marché" (olcsóság) cégű nagy bazár bevételeihez, melyek 300—350,00 frank között váltakoznak. Itt több mint 100 férfi és nő hivatalnok látja cl a szolgálatot s 14 pénztárt ostromolnak a bevásárlásaikat végzett vevők. Egy másik collegám, Pinet cipő gyáros mutatta be gyár telepét, melyről csak azt említem meg, hogy Pinct urnák bőrraktárábau csupán kikészített fehér kecskebőr készletet mintegy 400,00 frank értékben találtam. Ily dimeiisiókkal találkozhatni ('iiindcn kereskedelmi és iparágban. Itt nyerjük kulcsát Franciaország gazdagságának és hatalmának. De hogy mikép fejlődött a francia ipar cs kereskedelem idáig, erre nézve igen hasznos dolog a francia történelemben lapozgatni: mily rendszeres közgazdasági és iparpolitikát követett Franciaország Colbcrt óta. Ráth Károly. Megyei és helyi hirek. — Személyihirek. Főtisztelendő Néger Ágoston ur f. hó 18-áit Maricnbadból körüukbc érkezett, melegen üdvözöljük a kitűnő egyházi férfiút mint városunk lelkipásztorát. — Főtisztelendő Pap Gábor reft supermtendeus ur a főiskolában megkezdendő vizsgákra a tegnap esti vonattal városunkba érkezett. — Ráth Károly ur városunk orsz. gyűlési képviselője párisi működését befejezvén, mint ezt mult számunkban jelentettük, beszámoló beszédének megtartása végett f. hó 14-én jött választói körébe. Városunkra nézve fontos ünnep nap volt a múlt vasárnap, s a polgárok ezen fontosság érzetében epedve várták a délutáni vonat megérkezését, mely az általánosan tisztelt és becsült képviselőt körünkbe hozandja. A borús égboltozat félni engedé, hogy az ünnepély kedvezőtlen időjárás miatt megakadályozva, vagy talán nagyrészben meghiúsítva leend s ezért dobogó kebellel nézték a fellegek tornyasulását s az ezerek kívánságai összpontosult azon óhajban: „bár szépid ön k 1 enne." Már két órakor valóságos népvándorlás kezdődött az indóház felé, mindenki törekedett előnyös positiót nyelhetni, melyről szemtanúja légyen azon rögtönzött örömünnepélynek, mellyel a bevonulását tartó képviselő kitüntetve leend. A kocsik hoszszu sora az indóház melletti tágas tért oly mérvben lepte el, hogy ember számára ott hely sem maradt, holott az indóház külső nyitott csarnokát, az üdvözlő sokaság egészen ellepte; az üdvözlő küldöttséget a város nevében érdemekben megőszült Voyta József polgármester ur vezette. Midőn a várván vári. perc elérkezett s a vonat a pályaudvarba berobogva megállott szűnni nem akaró éljenzés tört ki a lelkesült keblekből, jelezvén Ráth Károly ur megérkeztét. Ezen pillanatban az amúgy is komor idő az annyira félt essőt meghozta s ez némileg az ünnepély lefolyását zavarni látszott. Időközben a csarnokba érkezett ünnepelt férfiút Voyta József polgármester ur Pápa városa nevében üdvözölte, majd Pap János ur rövid meghatott szavakkal mondott: „hozott Istent" a választók nevében. Ez után koszoiuk átnyújtása s az egyes küldöttségek üdvözlete következett. Rövid várakozás s a minden örömöt tönkre tenni látszó esső verőfényes napsugaraknak engedett tért, minek következtében a díszmenet a nagyszámú nép viharos éljenzése között megindult, a hol ezen vulóságos diadal menet végig vonult az utcák telve voltak örömtelt s éljenző naptömeggel. Kedves'vendégünk a (okosság meleg fogadtatása közt érkezett meg Pap János vendégszerető házához, a hol szállva is volt. A ház előtt a városi halóság- diszörséget állított fel s a nép noha a beszámoló beszéd megtartás ideje 5 órára volt határozva, már a bevonulástól egyenesen az óvoda tagos udvarára tódult s azt zsúfolásig ellepte. Mondhatni, hogy a válanztók majd nem teljes számban jelen voltak, meghallgatandó azon beszédet, mely városunk közkedvelfségü s a lefolyt országgyűlésnek egyik legmunkásabb képviselő működéséről, eljárásának igazolásáról adott számot. Pontban 5 órakor küldöttség menesztett Ráth úrhoz felkérendő a megjelenésre. Viharos s szűnni nem akaró éljenzések közepette lépett Ráth ur a szószékre, hogy számot adjon választóinak működéséről s a benne helyzeti bizalmat megköszönhesse. A higgadt s számtalan éljenzések által félben szakított s nagyhatást, átalános megelégedést keltelt beszédét tisztelt olvasóink egész terjedelmében mint lapunk mellékletet veszik s igy e helyt e felöl részletesebb tudósítást adni feleslegesnek tartjuk. — A beszámoló beszéd uíán Pop János ur lépett a szószékre s egy hosszabb valóságos fiatal tűzzel előadott ^beszédben kifejezést adott a válaszlók bizalmának s egyúttal felkérte a jelöltségnek elfogadására. — Ezen nagytetszéssel fogadott s éljenzésscl félbeszakított beszédet egész terjedelmében mai lapunk melléklete szintén tartalmazza. Pap János ur felhívása folytán a választók lelkes éljenzése közepett Ráth Károly ur a szószékre lépve a fényesen nyilvánuló bizalmat megköszönte s kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja egyúttal igéi vén azt is, hogy mint eddig úgy ezután is városunk érdekeit s a haza javát erejéhez képest lankadatlan szorgulommal s szűnni nem tudó munkássággal védeni fogja. Ráth ur szavai után midőn az éljenzés elhangzott Hannos Zoltán ur lépett a szószékre s rövid beszédben a képviselő jelölt urat üdvözölte s személye iránti bizalmat a választók nevében kifejezte. Ezután Ráth Károly ur mint városunk képviselő jelöltje harsogó éljen kiáltások mellett a választók által lakására kísértetelt a hol is csakhamar megjelent Horváth Lajos tűzoltó főparancsnok ur a helybeli tűzoltó tisztikarral együtt üdvözölvén Ráth ural mint az országos tűzoltó szövetség alelnökét egyúttal az egyletet további pártfogásába venni ajánlotta és kérte. Az ünnepélyt befejezendő bankett a Griff fogadó nagytermében pontban 9 órakor vette kezdetét, a hol a díszesen felékitelt asztalok mellett mintegy 150 választó foglalt helyei, mi alatt Cseresnyés Károly kitűnő zenéje lelkesité a vidám s örömteli társaságot; az első zene darab elhangzása után, kedves meglepetés volt a helybeli iparosok dalárdájának fellépte. Legyen szabad ez alkalommal ezen dalárdának őszinte üdvözletünk kifejezését adni mert valóban pompás dallamai, melyek folytonos és fokozatos tetszésnek örvendettek tanúbizonyságot szolgáltattak ezen egylet szorgalmas és elismerést érdemlő törekvése és működésről , melyre iparospolgártársaink, méltó büszkeséggel tekinthetnek, legyen szabad ez alkalommal felemlítenünk, hogy ezen szép célú s nemes törekvésű dalárda létesülése, valamint eredménydús működését az egyes tagokon kivül ifjú Hannig tanító ur fáradságos szorgalmának gyümölcse s részünkről tiszta szívből óhajtjuk, hogy lankadatlan 'erélylyel a megkezdett szép uton haladva polgártársaink méltánylását és pártolását, ezentúl is minél gazdagabban kiérdemelve megnyerhesse. A felköszöntések sorozatát Pap János ur kezdte meg éltetvén Ő Felségét Magyarország koronás királyát és királynéját, valamint a felséges királyi család összes tagjait, ezen felköszöntést az egész vendégkoszorn állva hallgatta meg, s viharos éljenzések közt ürité poharát, a mire a helybeli dalárda „Isten áld meg a magyart" énekelte. Mint második Gyurácz Ferencz ur emelte poharát Ráth Károly képviselő jelölt un a éltetvén öt mint jellemdús, munkás képviselőt. Ez után Harmos Zoltán ur emelte poharát a pártoskodás megszüntetésére. Szenté Pongrácz ur, Pap János és Tarczy Lajos tanár úrra mint városunk ősz bajnokaira cmelé poharát. Ezután Szelestey Lajos ur mondott általános jókedvei keltet humoristicus felköszöntést éltetvén az ünnepeltnek családját és kedves nejét. Majd Nagy Boldizsár városi főjegyző ur emelé poharát Ráth Károly úrra s őt éltetve, kifejezést adott a választók öröme és megelégedésének s személye iránti feltétlen ragaszkodásnak. Ezután Ráth Károly ur jó zamalu humorral válaszolt Szelestey urnák s aztán poharát, Pápa város polgárai egészségére, és a város virágzására emelte. Végre Pap János ur Voyta József polgármester úrra emelte poharát. A kedélyes mulatság éjfélig tartott a mikor is a vendégek megelégedetten távoztak ezen sikerült és szép cstélyről, melynek emléke még sokáig viszhangzani fog a polgárok keblében. — Hymen. Krausz Samu ur a Pápa város és vidéki takarék pénztárnak vezér igazgatója, az elmúlt héten váltott jegyet Reisz Mathilde kisasszonynyai Győrött. Sok szerencsét kívánunk a derék pár részérc. — Folyó hó 21-én d. u. 4 órakor a pápai h. h. főiskolai ifjúsági képzőtársulat a főiskola nagy termében öröm ünnepélyt rendez, a következő műsorozattal: t. Nyitány. Előadja a főiskolai zenekar. 2. Főjegyzői értesítés a társulat évi működéséről. Olvassa Csabi Miklós alelnök s főjegyző. 3. Pályadíjt nyert népdal, Barsi Sándortól. — Olvassa Kenessei Dezső. 4. „Három a daru" Tompa M.-tól Szavalja Szabó Imre IV. éves növ. pap. 5. Dalfüzér. Énekli a főiskolai dalkör. 6. Részlet „Trencséni C s ák" jutalmazott beszélyből. — Irta Szép Lajos, olvassa Csabi Miklós. 7. P1 e v n adalok, Szentirmay Elemértől. — Előadja a főiskolai zenekar. 8. „Az árva" jutalmazott elégia, Babai Gézától. Olvassa szerző. 9. „Valesi bárdok" Arany Jánostól. — Szavalja Kenessey Dezső. 10. „Horner" jutalmat nyert óda, Neuvel Ármintól. Olvassa Tlasits Károly. 11. „Romok felett" dicsé•jrete nyert elégia. Szabó Imrétől. Olvassa Szép Lajos. 12. „1878" dicséretet nyert óda. Irta Soos Lajos, Osvassa Szabó Aladór. 13. „Nyári k ép." Bulcsú Károlytól. Szavalja Borza Mór. 14. Induló. Este az urP kaszinó kertjében zártkörű táncvigalom lesz. Felhívjuk városunk műélvezó közöuségét ezen szép ünnepélynek pártolására. — Testgyakorlati közvizsgát fog f. hó. 21-én d. u. 6 órakor a helybeli h. b. főfauodai ifjúság tartani, melyre a t. szülők és a tanügy barátok tisztelettel meghívatnak. — A győri szt. Benedek rendit fögymnasium értesitvéuye diszes kiállításban jelent meg, mely nem csak a lauügybaráíra bír érdekeltséggel, hanem a történet kedvelőére is, amennyiben az ertcsitvényhez csatolt értekezlet cullur hisloricus becscsel bír, a mi tanúságot hoz a felől, hogy a részletes históriai tanulmányok hazánkban nagyon szép lendületet nyertek. — A figyelemre méltó cultur historicus tanulmány szerzője. Villányi Szaniszló ur szakavatott tollából eredt s cime: „Győri adalékok a menhelyek történetéhez." Az összes tanulók száma 395 volt, kik közül 210 magyar, 172 pedig magyar és német nyelvet beszéllek. Érettségi vizsgát tett összesen 39, s ezekkel közül érettnek nyiváuittalotl 36. A jövő tanév szeptember 1. kezdődik. — Kegyes adakozások. Vojta József polgármester ur szűkebb körben gyűjtést rendezvén a vaszari lüzkárosultak részére a bejött 19 'frt 43 krnyi összeget a rendeltetési helyére szives volt küldeni. Fogadja a lelkes gyűjtő, valamint a nemes adakozók a szerencsétlen károsultak nevében őszinte köszönetünk nyilvánítását. — A 90 éves s munkaképtelen Aschcubrenncr részére R. K. jegye alatt szerkesztőségünkhöz 2 frtuyi összeg lőn beküld ve, mit mi f. hó I6-án a szerencsétlen embernek kézbesítettünk. Fogadja a nemes adakozó humánus cselekvénycért hálás köszönetünket. — A helybeli lövészegylet f. h. 28-áu fényes ünnepélyt fog rendezni. Ezen üuuepély, melyre a szükéges előkészületek már nagyban folynak, minden tekintetben imposansnak ígérkezik lenni. Ha jól vagyunk értesülve a felette változa tos s élvezetetuyujtó programm többek között tartalmazni fogja: Szokásos dijlö vész el, tánc, tűzijáték, zene, dalárdái előadás, ni ű k ed ve I öi s z i n i előad ás (egy felvonásos vígjáték a szabad égboltozata alatt.) Léggömbök repülése stb. mind meg zérvolt a szegény, kit a napokban többekkel együtt ünnepélyessel! el fogunk temetni. Egy acéllövelék, melyet nagy ügygyei bajjal felcepellem, nekem ajándékoztatott; gyűrűket készíttettem belőle, melyeket a tengerészek büszkén viselik ujjukon. Még a közel helységek polgárai is óra láncukon vagy ujjukon hordanak mindennemű ércrészleteket, csavarokat, szegeket s. t. b. az elsülycdt „Groszer Kurfürst" emlékéül. Csarnok. A szerencse bárdja. — Elliesztílés. — (Fogl Valter után: Kubúniji Béla.) (S. Folytatás.) Gyámolatlanul tévedezett tekintete, körül a szobában. „Nagy Isten! mi az?" — Csillogva függött egy bárd a sötéfszőnyeggel bevont falon — nem késedelmeskedhetett — odarohant és az eszközt lekapta a szögről. Nagyot sújtott a falúak, mely a kétségbeesés Mulyától vezérelt két csapás alatt szétmorzsolódva, rést kapott. A fojtó s a látást majdnem teljesen akadályozó füstön keresztül egy öreg ember támolygott a mentő elő. „Isten angyala — légy áldott.'" szólt reszkető hangon az öreg-. A mentő az aggot izmos karjaha^ragadta, ki kábultan dőlt anuak vállaira. A mentő szabad kezében még tartotta a bárdot. hogyha netalán szüksége volna rá, azzal törhessen magának utat a menekülésre. Az ablakhoz sietett, mely a kertbe nyilt, de az magas volt, vissza kelle mennie tehát azon az uton, melyen jött, a teherrel a karján — vissza -- a halál és az élet utján ! Füst- és lángon keresztül, az ingó lépcsőn hatolt je, mely nagy robajjal omlott össze utána. j Semmit sem látott már, a szikrateuger megvakitá őt; csak az önfeiitartás ösztönétől vezéreltetve rohant előre, meri a láng már perzselni kezdé haját és szakálát s szikrák csapkodlak izzadó arcába. Egyszerre érzé, hogy homlokát az éltető eső hűsíti. Könnj'ebbeu emelkedett most az erősen összeszorult kebel. „Levegőt. . . . levegőt!" nyűge, üjjongást és nagy hangzavart hallott. Úgy tetszett neki, mintha a távolból viz zúgást 'hallana. Gyengéden vevé le nyakáról a megmentett öreget s az előtte térdelő fiatal asszony ápoló kezeire bízta. Azután ő 'maga is összerogyott. A bárd melléje esett, melylyel a megmentjés nagy művét hajtotta végre. I * W * Egy világos, tágas szobába ébredt fel másnap a bátor mentő, lelkileg, testileg főlfrisülvc. A reggeli nap árasztá sugarait fekhelyére; felemelkedett, kezével homlokát dörzsölte, mint ha az utolsó órák történetét akarta volna emlékezetébe visszaidézni. Kendőkkel volt bekötözve s egy csekélyebb fájdalom minden tttógoüdolkodásuál hamarább juttatott eszébe mindent. „Hol vagyok" kérdó s körültekintett, a mennyire fejét mozgathatta. Barátságosan mosolygott feléje minden — és mégis arcán a nyugtalanság kiuyomata volt észrevehető. „De akárhol legyek is" szólt majdnem hangosan magánbeszélgetésében „itt nincsen az én helyem. Atyám házába megyek, hová egy nemes tettnek megnyugtató öntudásával, egy derék ácslegény tettével térek vissza." „Te, tieid között vagy!" hangzék egy férfi hang az ágy mögül, mely a nyugovónak mélyen a szivébe hatolt, „és itt a jel." Az ajtó kinyílt és egy kedves, szükefürtü gyermek egy bárdot vitt a megzavarodva körültekintő férfiú ágyához, nyele világokkal volt körülvéve. A kicsike mögött azonban egy fiatal virágzó asszouykától támogatatva lépett be az ajtóküszöbén egy öreg ember—fiam, öreg s az kitárta karjait. „Fiam-fiam, öreg s félig vak apád megmentője, légy áldott — légy áldott, mint czeu bárd, mely jónak bizonyult egy derék ácslegény kezében. Ezen levéltáska tartalmáról, melyet a szolgának adtál át, mielőtt megmentésemre siettél volna, ismertünk reád." „Atyám ! Vilmos ! —szeretteim !" Övéitől környezve ült Rudolf Oszkár ágyán, bátyjától is szívélyesen üdvözöltetve, ki e rettenetes éjjel távol volt s szintén egy utazásából tért volt vissza. A napsugarai enyelgve játszottak a boldog arculatján « bearanyozzák a vcgzelteíjcs eszközt, mely még ma nap is a legméltóbb helyet foglalja él a Rudolf család házában, jóllehet Gáspár mestert már régen a hant takarja — a „szerencse bárdját,