Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-03-24

pos váltót kapnak, s ha az ár következő vásárokon lejebb ment a saját számlájukra vett gabona raktárukban hever, s pénzük benne áll; — tehát nem vehetnek. Ez természetesen az árakat jobban nyomja, — ki érzi ennek hatását legelső sorban? — a gazda; pedig de sokra kellene neki a pénz. Nincs helyben oly hitelintézet, mely ezen a bajon segíthetne. A pápai takarékpénz­tár tálóvatossága már-már kedélyessé kezd válni, csak nem ré­fciban is az volt a panasz, hogy sok a heverő tőke, dacára a sok hanyatló árfolyammal biró állampapírnak, melynél már is van annyi vagy tán több veszteség, mint a váltótáreánál, mely vesz­teség bizony sokat levon az évi osztalékból, — és mégis a he­lyett, hogy az egészséges hitelkérőket kielégítené s igy felada­tának magaslatára emelkednék, nem akar kijönni olympusi nyu­galmából, volt eset rá, hogy a legjobb hirü bécsi malmok, és gréci sörfőződék által buza és árpa eladásokból származott vál­tókat nem számított le; erre valaki azt válaszolhatná, ha oly jó jók azon cégek, akkor a bécsi és gréci bankok szívesen leszá­mítolják azon váltókat; — de ezen urak elfeledik, hogy azon bécsi és gréci bankok csak ugy számitolnak le váltókat, ha az utolsó forgatmányost ismerik; ebben fekszik a nehézség. Mit tesznek kereskedőink ily eljárással szemben? — Tessék a győri pénzintézeteket megtekinteni, hány pápai váltó tulajdonos ily ter­mészetű váltóit escomptirozzák, s mily összegekkel, akkor majd látnák, hogy hova megy a haszon, mit ők tehetnének zsebre. Azon kérdésre, vájjon az ily természetű kereskedelmi váltók jók-e? könnyű a felelet; ki tud magának oly könnyelmű kereskedőt képzelni, ki saját pénzen vásárolt 8—10 Waggon gabonát el­adja valakinek váltóra, kit nem tart jónak azon összegre? Első sorban ő az illető hitelének bírálója, s ha ő azt jónak tartja és a váltóra giróját is rátartozik adni, ha leszámítolni akarja, csak annál jobb azon váltó. Ezen példából látható, hogy mi különb­ség lesz a régi és új takarékpénztár között; valamint az is, hogy ezen két intézet nem jelenthet két ellenséges tábort. — Beck ígnácz. Foly hó 22-én d. u. 4 órakor a város minden néposztályának nagy részvéte mellett egj r reményteljes, életének májusában elhunyt, fiatal embert kisértek a gyászoló Kzüleibáztól örök nyugalomra. A boldogult 19 éves Beck ígnácz geniálitása, szorgalma, és példás magaviselete által szülőinek reményét büszkeségét képezte; tanúlótársai a jó collegát siratták tanárai pedig a fényes jövőre számitható kitűnő tanulót fájlalják az elhunytban, ki összes iskoláit mint jeles végzé, kitűnvén a tudományok minden ágaiban, és ki a zenében ; jelenleg pedig a tanári pályára készült. Gyógyithatlan mell betegsége mind ezen reményeket megsemmisítette s a kesergő szülék és estvérek vi­gasztalhatlanok a sors ezen csapása felett. A közrészvét nyújtson enyhülést a mélyen sújtott családnak vesztesége felett s a korán elhunyt ifjú hamvai nyugodjanak a hazai hantok alatt békében ! — Milyen jó ha az ember régi papirjaií átkutatja. H. A. helybeli uraság hat év óta kezénél nem levő irományait a mult napokban rendezgetve, azon szerencsés felfedezésre jutott, hogy azok között egy jó summa pénz hever. És ezen összeg kerek 600 forint volt, mely bizonnyára az irományok átnézéai díja fejében tisztességes honoráriumot képviselt. — Szobatetö leomlás. Böhm Katarin füszerkereskedő­jiek üzlethelyiségében a piafond a mult éjjelek egyikén leszakadt, szerencsére nagyobb kárt nem idézett elő. Nem tudjuk mi volt az oka ezen balesetnek, de nem ártana az ilyen életveszélyei ösz szekötötl házat rendőrileg megvizsgáltatni. — Hogy jelenti a malomsoki atyafi elveszett süldőjét? Heti vásár levén malacot vesz az atyafi s azonnal megalkuszik egy falujabelivei, hogy azt kocsiján haza szállítsa. — De hát, hogy a malachoz teljes szerencséje legyen, a régi jó szokás szerint az áldomás el nem maradhat. Bemennek tehát —*> midőn már a süldő a kocsin volt, — a legközelebbi korcsmába s ott megkezdik az áldozat bemutatását Bachusnak s azt folytatják addig midőn már a nap is leáldozott, — azonban mint mindennek az ég alatt ugy ennek is elérkezett a vége. Midőn hát egymás­tól elkövetkeznének, a vevő és fuvaros a kocsihoz mennek, de az áldomásozó társak látni akarván az úrfit, melynek a bőrére oly jól mulattak j utánnuk indulnak. —. . Oh fátum, de mit lát­nak! — az az, hogy semmit; inért az úrfi az ódalközül mig ők a bőrárát itták, eloldalt; az ijedség mámorából legelőbb kibonta­kozván a károsult, homlokára üt, s mint ki nagyot gondolt fel­kiált,— megvan! Erre az atyafiak mégnagyobbat néznek, s egy lélegzettel kérdik, hogy hát hol van? De a mi emberünk sem várat magára, — sebes léptekkel tart a városház felé, hol is meg­Talpas Mózes és Orrondy Gerzson helybeli tekintélyes urakat kihallgatni, kik engem személyesen is jól ismernek. — Most pe­dig— ha tetszik, — kísértessen vissza börtönömbe. Jeromos urnák indítványa tetszett is a főbiztosnak, és visz­szakisérteté őt börtönébe. Ennek megtörténte után mély gondolatokba merült a ta­nácsosi kiuevezését füstbe menni látó férfiú. Nagy szeget ütött fejébe azon higgadt magaviselet, melyet Jeromos tanúsított, de még nagyobbat azon három név melyet emiitett. Nem jó lesz a dolgot elhamarkodni — gondolta a főbiztos; hátha ez a Nyavalády csakugyan csak Nyavalády és nem N. N. Ha csakugyan Nyavalády és ő még is nagy lármát csap N. N. elfogatási hírével, később kisül a tévedés és akkor a taná­csosi kinevezés helyett majd kap egy akkora orrot, melylyel minden forradalmi szagot tiz mértföldről megérez. Ha Nyavalády csakugyan N. N. akkor ott lesz az a három úr, kinek szavára elbocsáttatott, szembesíteni kell azt a bárom urat Nyavaládyval — ez volt a főbiztosi határozat. Persze nagyot nézett mind a három, midőn az ő kedves Jeromos barátjukat, kit mindannyian mint igen békés természetű egyént ismertek — fogva látták, de még inkább nőtt bámulatuk, midőn azt is megtudták, hogy ki helyett"fogatott el. Azt pedig fölösleges is elmondani, hogy mind a három kész volt megesküdni, miszerint a fogoly valóban kis és nagy nyavaládi Nyavalády Jeromos Bagolyfalvának kizárólagos ura Ezen szembesítés után szabadon bocsáttatott szegény Je-r romos, ki ünnepélyesen megesküdött, hogy többé ki nem húzza lábát BagoJyfalváról és feleség után többé nem néz, ha hatvan­hatszor kihal is a Nyavalády család. Haberzettel Prokop pedig szépen eltépte ama híres jelen­tését s egyelőre lemondott a tanácsosságról, a tauácsosi nyug­díjról és StQPkerau kies vidékéről. érkezvén, még a bortól mámorosan a kapitány elé állít igy kezd­vén meg a szót. Hajjá az ur maga a kapitány? Én. —Mit akar? volt a válasz. — Hát megtisztelem egész alázatossággal ma a| vásárban egy malacot vettem, s mig az áldomását ittuk, az ódal közül elódalt. —Hogy hívják? kérdi a kapitány. — Siskának,— uram! felel amaz.— Nem a malacot, de magát! Ártán.— kérem alásan. De a maga nevét kérdem? Uyörmegyci malomsoki Kálüi Józseftől megtisztelem. Nem ért engem, a maga nevét s nem az eladóét kérdem. — Hát engem Farkas Istvánnak hínak a magam nevéről. — Irja le, hogy néz ki a malac? Épen mint a falunk kanászának a malaca, mert egy apától egy anyától valók vótak, — kérem «ztii-etettcl. — Tudom ís én milyen a maguk ka­nászának a disznaja, — mondja meg az elveszettuek a szinét? Szőke vót, megtisztelem. — Mennyi idős. — Hát megtisztelem gyertyaszentelő napján fordultam bele a 47-ikbe. Mi, az a ma­lac, — vagy maga? Igen is én. — Hisz én a malacot kérdem? Má azt uram nem tudom. — De hát hogyan doboltassam ki, ha leirni nem tudja. Hát esak ugy, hogy a farka csuta vót. — Az egészben az a legjobb, hogy ez szorul szóra igy történt. \ r . — Tohajlások. Folyó hó 2-án éjjel Dégh községhez tartozó cinkotai korcsmárostól ismeretlen tettesek a lakás feltö­rése után 6 db. vánkost, 2 db. dunnát, egy párnát több férfi és női rubanemüeket, egy zsák fosztott tollat, egy véndöly zsírt, és a szolgáló minden ruháját eltolvajolták. Folyó hó 4-én pedig ifjú Kanker János halimbai kamarájának falát ismeretlen tette­sek kibontották s az ott elhelyezett szekrényből loptak el, Pad Ist ván, halimbai lakost terhelő adóslevél: 75 frt. Fodi János, h. 1. t. a. 350 frt. Mohos János, h. I. 1.1. a. 400 fit. Mohos Károly, h. d. t. a. 350 frt. Boros Anna, h. I. t. a. 300 frt. Neihauzer ignatz, h. 1. t. a. 300 frt. Mohos István b. 1. t. a. 50 frt. Mül ler János, h. I. f. a. 70 frt. Leier Mihály, h. 1. t. a. 50 frt. 50 frt. Leier János, h. I. t. a. 150 frt. Leier Vincze, h. 1. t. a 57 frt. Horváth János, h. 1. t. a. 125 frt. Nagy Pál, h. 1. t. a 25 frt. Kauker Mátyás, h. I. t. a. 90 frt. Mahek Mari, gannai 1. t. a. 200 frt. Inhofer József, szőci 1. t. a. 14 frt. Az adós­levelek kiállítási idejét a károsult nem tudja. Ellopatott továbbá a károsultnak házassági szerződése és katonai elbocsátási ok mánya, nem különben 10 pór férfi fehér ruha, 9 db. női ing, 15 db. különböző keszkenyő és kendő, 100 frt értékben, — Kancsuka. Egy hosszabb beküldött levélből a követ kezőket közöljük: „A mult napok egyikén gyermekem iskola­társaival az utcán játszott, midőn egy katonatiszt (hadnagy), környezve ebei által, arra setalt. Es noha a gyermekek a had­nagy urat figyelembe sem véve, játékukat folytatták, mégis a hadnagy úr a kezében levő kancsuká- (kutya-korbács)-val fi­amra olyan csapást mért, hogy a korbács nyomai nyakán még mostan is észrevehetők .. . Kraus z Mór. — Midőn ezen levél kivonatát közölnénk, figyelmeztetjük a hadnagy urat hogy a ka­tonatisztnek egyik nélkülözheilen tulajdonságát a műveltség képezi, s az eiTéle „kancsukázáshoz." mi, az alkotmányos ma­gyarhaza polgárai éppenséggel nem vagyunk szokva, de mint neveletlen durvaság a tiszti rang és erényekkel egyszersmind összeférhettél, valami. Hanem Krausz Mór urnák viszont figyel­mébe ajánljuk azt, hogy az utca nem képezheti a „nevelt gyermekek" játszó helyét, s gyermekének érdekeben csele­kedne, ő, és még sok más, a bástyát és ahhoz szomszédos ut­cákat lakó szüle, hogy ha gyermekeinek megtiltaná, az utcai csavargást, ahol, gazságnál egyebet a gyermek ugy sem tanúi. Valóban botrány nézni azon pajkosságokat, melyeket az utcán csavargó gyerkőcök naphusszant véghez visznek. fedezésére idei bevételűnk, 930 frt. 14 kr. és multévi számadásj maradványunk 356 ft. 29 kr. elégséges nem volt, — kénytele­nek voltunk a takarékpénztárnál kölcsönkép 100 ftot. felvenni, s igy pénztári bevételűnk tett összesen 1386 forint 43 kraj­cár pénztári bevétel, kiadásunk 1347 forint 82 krajcár. A tiszta jövedelem mérlege a tartalék alap javára az alapszabályokban meghatározott %-t leszámítva — a részvény tőke 6% kamataival együtt 262 frt. 57 kr. tiszta jövedelmet mutat ki, a mult évi mérleg szerint a jövedelem 263 frt. 15 krt tett. A vagyon mér­leg az alapszabályokban meghatározott törlések mellett 300 Irt. 97 kr. vagyon többletet mutat ki. A mult évi számadás zártá­val a részvények befizetett értékén kivül 736 frt. 15 kr. volt az adósságunk; az ez évi számadás zártával adósságunk tesz, a tartalék alap ez évi követelései is hozzá véve 693 ft. 61 kr. s igy most kevesehb 42 frt 54 kr. Kamatozó adósságunk volt a mult évi számadás zártával 500 frt. az idei számadás zártával 300 frt. kevesebb most 200 frt. Az uszodába befektetett összeg 1877-iki számadás zártáig tett 3699 ft. 21 kr. Felszerelésekre fordíttatott 3 év alatt összesen 515 frt. 98 kr. összesen 4215 frt. 19 kr. ezen értékből szabályszerű törlesztésre lehatott eddig 760 frt. 91 kr. s igy ezen befektetések 3454 frt. 28 kr. érték­kel fordulnak elő az ez évi vagyon mérlegben. (Folyt, köv.) — Székesfehérvárott 1879-ik évben országos ipar-, termény- és állatkiállítás rendeztetik. A kiállítás 1879. május 10-én nyittatik meg és tart június l-ig. A kiállítási bizottság a fehérmegyei gazdasági-egyesület tagjaiból, Fehérmegye és Székesfehérvár törvényhatóságának bizottsági tagjaiból és Szé­kesfehérvár iparos és gazda közönségéből alakult meg, s már a szervezeti munkálatokat befejezvén, a végrehajtó bizottság mű­ködését megkezdte. A kiállítás hivatalos közlönyéül a „Szé­kesfehérvár és Vidéke" cimü hetenkiut kétszer megjelenő lap választatott, mely a kiállítás érdekében történendő minden mozzanatról hű és gyors tudósítást hozand. A tisztelt közön­ség hazafias és hathatós pártfogását kéri Székesfehérvár, 1878. mart. 12. A székesfehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottsága. Tudatjuk tisztelt olvasóinkkal, hogy váro­sunkban f. hó 26—27-én gyümölcsoltói {országos vásár leend, s mint az előjelek mutatják ezen vásár élénk leend. — Ismét egy hűtlen cseléd. Khón Adolf fúszerkeres­kedőt f. hó 20-án éjjel 2 órakor az elhuuyt Beck ígnácz szüléi magokhoz kérték, sietségében a hálószobából az üzletbe vezető ajtót elfelejtette maga után elzárni s távollétét s nejének mély­álmát a sz.ohábau levő dajka arra használta fel, hogy az üzleti kézi pénztárban levő 34 forintot ellopja. A károsult természetes a hiányt csak másnap vette észre s alapos gyanúja folytán a dajka a rendőrség által letartóztatott, a megejtett motozásnál nagymennyiségű cukor találtatott a dajkánál, de a pénz nem, melynek ellopását a dajka még most is tagadja. — Helyre igazítás, Mult számunkba a fehérlő vendéglő bérlőjét téveseit Kieinnak jeleztük helyre igazításul közöljük, hogy az illetőnek neve Stein Mór. — Köszönetiiyilvánitás. A pápai ref. főiskolai zenekar részére tekintetes Ajkay Imre ur 15 frtot adományozott; a miért is fogadja a nemeslelkü adakozó a nevezett zenekar nyilvános köszönetét. —• Városunkban meghaltak f. évi márt. 14—20-ig: Hencsel Mátyás leánya Rozi, rom. k. 4 éves, vizkór. Rosta József nő, rom.k. 31 éves, tüdőgümőkár. Pap József, rom. k. 29 éves, gyomorrák. Gressncr Jánosuő, r. k. 45 éves, rák. Karain Lipót gyerke. Béla. izr. 4 éves, torokgyik. Farkas János leánj'a Ilona, rom. kath. 7 hónapos, agylobb. Német Julianna, rom. k. 35 éves, sorvadás. Kohu Mór gyermeke, izr. halva. VTuvomik József, r. k. 33 éves, tüdőszélhüdés. Blättler Emánuel, irz". 73 éves, tüdővész. Egyed Anna gyke. István, r. k. 9 hónapos, sorvadás. Egyletek és intézetek. — A pápai takarékpénztár, a helybeli önkéntes tűz­oltó egylet részére 50 forintot megszavazott oly célra, hogy abból tűzoltó szerek ára számlája fizetetlen részét tisztázza — Alulirt ezen 50 forint adományt a kijelölt célra fordítás végett át is vettem, mely szives segélyért adományozónak mint közcélú egyletünk egyik lelkes patrónusának, az egylet nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Klára Sándor tüzoltóegyleti pénz­tárnok. — A pápai Önkéntes tüzollóegylet újra alakulását, az 1878- 80 évekre, f. hó martius 24-én délután 3 órakor tartandó közgyűlésében végzendi. Mely gyűlésben leendő minél számosabb megjelenésre az alapító — pártoló és működő tagok tisztelettel fölhivatnak. Pápán, 1878 mart. 19. Az elnökség. — A pápai uszoda 1877-ben. (Folytás) d) A me­dernek téglávali kirakása 400 forint Összesen a rendkívüli kiadások tesznek 764 forint 59 krt. Ezek levonásával tehát bevételeink a rendes kiadásokat nem csak fedezték, hanem még 346 frt. 31 kr. fölösleg maradt volna, Miután öisaes kiadásaink öz gazdaság. — A ..gazdasági lapok"' 13-dik száma két sűrűn nyomatott íven a következő gazdag tartalommal jelent meg: Az állambirtokok bérletei. Peterdy Gábor. — A bia-bajnai urad. le­írásának megjelenése alkalmából. I. Haj nos Gusztáv. — Pálffy Mór gróf hovolányi drót kötélpályája. Öt ábrával. — Anyagi helyzetünk. Nagy Zoltán. — Tárca. Az áltatok kínzása és vé­delme. Lederer Sándor. — Szakegyletek működése. Külső-Szol­nokmegyei, aradmegyei gazdasági egylet.—Kormányintézkedé­sek. Faiskolák és magtermelő telepek statisíikája. Gazdasági tanügy. Gazdas. előadások a műegyetemen. Gazd. tanszékek száma Franciaországban. Bécsi gazdas. egyetem. — Szakiroda­lom. Az állat és élete. Dely Mátyás. Dr. Krausz Károlytól — Bel és külföld. Közigazg. bizottságok földmivelésügyi működése. Lótenyésztési társulat. Settegasc az infectio ellen. Champignon termelés. Szédelgés lótenyészjutalomdíjosztások alkalmával, Phyl­loxera eltűnése. Lókiviteli tilalom. Hernyó pusztítás. — Országos gazdasági egyesület. Méhészeti estélyek. — Gazdasági tudósítá­sok. LessjKurtics, Duna-Szekcső, Csongrád, Bátor-keszi, Béla­halma, Kapriora, Csúz, M.-Óvár, Csácsó, K.-Sz.-Miklós, Mérk, H.-Lomnicz, Köttse, Hőgyész. — Személyi kirek. Kérdések és feleletek Szerk. üzenetek. Betöltendő állomások. Szolgálati aján­latok. Határnapok. Vásárok. Üzleti tudósítások. Hirdetési rovat. Melegen ajánljuk ezen kitűnő szakerők támogatása mellett Mó­rocz István és Máday Izidor által szerkesztett legnagyobb gaz­dasági közlönyt a gazdaközönség figyelmébe. Előfizethetni fél évre 3 frttal, egész évre 6 írttal Budapesten a Köztelken. — A nméltóságu m. kir. földm. ipar és kereskedelmi minisztérium rendelete folytán a Pápai, vaszari és Lov.­Patonai állomásokban felállított országos hágómének általi fedezésért következő (ez évben, az egész országban le­szólított) fedezési díjak fizetendők, és pedig: 1. Pápán I. E r i n gezdenye pej, hátusó bal lába csuklóban kese, kis csillaggal, született 1871-ben magassága 167 centim, apja Compremis Ang. félvér anya India Irlandi faj. Vétetett Rohan hercegtől fedez 3 forintér. II. Schagga almás szürke, született 1868­ban magassága 166 cin. apja Schagga arabs telivér, anya Syglaoy arabs félvér. Vétetett Melkovits úrtól Bannán fedez 3 forintér. III. Cambuscan vörös sárga, kis csillaggal szü­lelett 1874-ben magassága 168 ctm. kisbéri nevelés apja a négyszáz forintér fedező hires Carabuskan pepi­uer, angol telever, anya Polmodie angol félvér fedez 5 forintér 2. Vas záron I. Gyémánt téj-szürke apja Gyé­mánt angol félvér anya Syglavy arabs faj. Mezőhegyesi nevelés, fedez 2 forintér. II. Buccaneer világos sárga, apja Buccaneer .mgol televér anya Gidrán arabs félvér Mezőhegyesi nevelés, fedez 3 forintér. 3. Lovas z-Pa­tonán, I. Sutherland világos pej apja Suíherland ang. félvér anya Polmodie ang. félvér, mezőhegyesi nevelés, fe­dez 3 forintér. II. Okbal sötét pej apja és anya Okbal mezőhegyesi nevelés fedez 2 forintér. III. Gidrán vörös sárga apja és anyja Gidrán arabs faj, mezőhegyesi nevelés, fedez 3 forintér. Megjegyzés: Mindenik kanca után egy forint istállópénz is fizetendő. A fedezési jegy előmutatása négy­szeri ingyen utó-fedezésre jogosít; — és szabadságában áll a tenyésztőnek, többszöri sikertelen fedezés után más fedező mént választani, mely alkalommal csak azon összeget tartozik pótolni melyei az ujonan választott mén díja netalán magasabb, mint az előbbié, A fedezés mártius hóban reggel 9 órák április­ban 8-kor május és júniusban 7 órakor kezdődik. Gatonaüzleti tudósítás. Pápa, márcziu 22. 1878. k lefolyt hét üzleti hangulatában a lanyhaság vergődött túlsúlyra, mely a heti forgalom nagyobb kiterjedését korlátolta. Az eladók gyér kinálata valamint a vevők korlátolt vetélkedve mellett csak kissebb eladások történtek mult heti árak mellett. A mai hetivásáron a beszállított gabona következő árak mellett adatolt el: Buza 75—80 kilogramos S frt. 5 0 kr. — a frt. 80 krig. Rozs 170—73 kilogramos 5 ft. 60 kr.—5 ft. 90 krig. Árpa 60—64 kilogramos 4 forint. 20 kr—4 forint SO kr-ig. Zab 4-2—46 klgmos 5 frt. 50 kr—5 frt 40 kr-ig. Kukorica 71—74 kilogramos 3 frt 80 kr—4 forint. 30 kr-ig. Az árak SO kilogramm szerint értendők. (S.) Március SíO-ilii orüixnj/ lottó számok. 39, 88, 84, 75, 4. jVtároiixs 33-il»:i Tbpesti lottó számolt. 79, 20, 50, 53, 1. Felelösszerkesztö; Szikasay István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom