Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-05-19

V. évfolyam Papa, vasaraap május 30. szám. 1 A. szerkesztő és lciadóliivataL "\V a j a i t Karol y könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és hirdetési díjak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési díjait.: Egy évre 6 fr. — Félévre. . 5 ír. — Negyedévre 1 ír. 30 kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyüttérbeXL soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. 19 VAS. F. 4. Prudent, Ivó) 20 Hétfő Bernandin püsp. I 21 Kedd Mospitius J F.4. Cantate?. 16 Bazilla [g 1? ; Bálint 18LaffB'oiner" Heti naptár. 22 Szerda Julia szűz (kath.), Julia (prot.), 19 Simeon (izr.) 23 Csüt. Dezső p. ) . Dezsér 24 Péntek Janka 5 Janka 25 Szombat Orbán püspök ß Orbán ^20 1 o 21 Szem J £ Ä Sab. 5. per)'"* igazságos 1878. május hó 19-én. Képviselőtestületünktől nem lehet elvitatni, hogy vannak kérdések, melyek megáldásában a kor színvonalára emelkedik. Ilyen kérdésnek tekintjük mi a szegény ügy rendezését, mely köztudomásúlag akként oldatott meg, hogy a koldulás megszüntetvén, helyébe a községi segély lépett. Ezen megoldásnak^ három üdvös következményének kellett volna lenni, u. m. 1. A segélyre szorultak és segélyre érdemesek meglettek mentve az egyes, szerencsésebb anyagi viszonyok között levő embertársuk önkényétől s az emberi méltóságot sértő koldulástól. 2. A szegények eltartásához való hozzájárulás birtok-arány lag szabályozásra. 3. Az érdemetlenek kizárása a segélyezésből, s a közönség megmentése a csavargó zaklatásától. E három pont közül a két első bekövetkezett, megvalósult, de a harmadik, sok egyébb üdvös határozatok sorsában részesült, azaz papiroson maradt. Ma is egész raja az idegen naplopóknak járja be házainkat, s vándor legény tág köpenye alatt kopogtat ajtóinkon. Mi nagyra tudjuk becsülni az adakozó nemes indulatját, gyakoroljuk magunk is az adakozást, amennyire szerény anyagi helyzetünk megengedi, de épen azért, mert tudjuk hogy oly igen nagy a segélyre szorultak száma, mert magunk is hozzá járulunk a községi segélyezéshez, mert továbbá nem tudjuk senkinek arcáról le olvasni, vájjon valóban érdemesült-e a segélyre vagy a koldulást csak munkakerűlésből üzi, s épen e miatt elvárluk volna városi halóságnnktól, hogy ha a szegényügy rendezésébe — igen helyesen — belenyúl s még helyesebben meg is oldotta, egyszersmind gondoskodott volna a megoldás életbeléptetése kivételéről. Mert bármily szépen iralik is le a határozat, intézkedés, addig mig életbe nem lép, jámbor óhajtásnál többet nem ér. Távol tőlünk a gondolat, — azért mert a koldulás megszüntetése eddig végrehajtva nincs, „úgynevezett" rendőrségünket tenni felelőssé, — ez nem volna os. Be kell vallanunk, hogy mi pápaiak ha gyanítjuk is, hogy az a rendőrség lulajdonképen milyen lehet, de élő példányt abból városunkban nincs szerencsénk ismerhetni. Hajdúinkat mindennek lehet mondani, csak rendörségnek nem; létszámuk csekély, a rendőri szolgálat teljesítésére képtelen, mert egy részének lábai a tömérdek kézbesítések (fizetési meghagyás, adóintés s több ily kedves dolgok) kihordásával, más részének fülei, a polgármesteri, kapitányi, fő- és aljegyzői, gyámi, számvevői stb. csengetyü harangjai által van igénybe véve, a harmadik rész pedig, oldalán karddal, őrködik elégszeretelrcméltóbb közegek drága-drágú személye, a végrehajlók felett, S már pedig köztudomású dolog, hogy a hajdú, még ha pápai is, csak oly gyarló halandó mint a többi ember, s igy azon idő alatt, a mig kézbesít, vagy füllel a csengetyü hívogató hangjára, vagy a sérthetetlenség jelképe gyanánt áll a végrehajtók személye mellett — más dolgot nem tehet. Csak a negyedik rész marad tehát a rendőri szolgálatra, melyet ellátni képtelen, — legalább a küljelekböl ezt kell következtetni. Az idegenek általi koldulás virágzik városunkban, vásárok alkalmával a kocsik összetorlódnak sokszor a járdán, s nincs ki onnan eltávolítsa azokat, targoncások leszorítják a járó-kelőket a járdáról, az utakon rögtönzött verekedéseket láthatni, a korcsmákban ugyanazt stb. stb.. rendőrt is láthatni — a városház kapuja elölt. Igaz, ha a rendőri segítség igénybe szándékoltatik vétetni, rendszerint megtagadva nem lesz — noha ennek ellenkezőjére is tudunk esetet — de bizony megeshetik az is, hogy mint valaki pl. - az utcaházi korcsmából a városházra siet s onnan a rendőrrel visszaérkezik, akkorra már az egymást székek és botokkal kapacitálok közül valamelyik — kedve ellenére is — felveheti a „néhai" nevet predicalum gj^anát, annyival is inkább, mert eddig meg nincs hatósági rendelet arra, hogy a rendőri segély megérkezte előtt, bucsát mondani e szép világnak — tiltatik. Ha a koldulást megszüntetni akarjuk, ha városunkban rendőrséget akarunk, ugy okvetlenül szaporítani kell a hajdúk számát; kell, hogy a város különböző pontjain rendőri állomások alakítassanak, hogy a rendőri segély ne csak gyorsan igénybe vehető legyen, hanem a rendőrség egyszersmind a rendre is felügyeljen. Az ehhez szükséges költséget nem kellene okvetlen az adózók ujabb terhelletésével járni; az elavult ferlálmesteri intézmény *) bátran megszüntethető volna, s *) Megjegyzendő, hogy Pápán az egész 5 fertályra Q) van osztva, Sz. lehetne a városi ügyek máskénti vezetésénél t is megtakarításokat eszközölni. Ezen reform keresztül vitelét azonban nem várjuk a jelenlegi tanács és képviselötesltöl. nem mert az idő rövid a gyökeres reform kereszlülvilelbez, azt igenis elvárjuk — s azt hisszük, hogy várakozásunkban nem csalódunk — a jövő tanács és képviselőtestülettől, mert nem tehetjük fel, hogy meglenne elégedve a papiroson figuráló rendszabásokkal, bogy tovább is gyönyörködjék rendőri viszonyunkban. Megyei és városi ügyek. — Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja valamelyik számában nagy érdekkel olvastam egy városi képviselő vezércikkét, melyben azon derék eszmét pendíti meg, hogy Pápa város képviselői— a tárgyalás alá kerülendő kérdések előleges, behatóbb megvitatása végett — egy clubba egyesülnének. — Sem szükséges említenem sem, mennyire életrevaló, hatalmas indítvány ez főleg Pápára nézve, hol — ha a tárgyaknak ilyféle előzetes megbeszélése volna — nem történnek n é h a (?) egyes képviselők részéről olyas blamageok. melyek, mig egy részről a maga-magát blamáló képviselő úr kontójára iratnak; — másrészről lerontják — s méltán—a közgyűlésnek féltékenyen őrzendő jó hírnevét. A vezercikkező úr helyesen utalt a más városokban — ez ügyben divó — szokásra. Szcrk. úr engedelmével itt küldöm a Budapesten tavai alakult „fővárosi kör" alapszabályait! A m. t. indítványozó úr nem fogja tőlem talán rosz néven venni beleavatkozásomat helyes tervében! — A „P. L." múlt számának cikke leghataimasabbika azoknak, melyek Pápán napvilágot láttak ! Gyönyörűen erős philippika ez azon társadalmi rákfene ellen, mely Pápát is már ragályos nyavalyák színhelyévé teszi! Köszönet önnek szerk. úr a józan közvélemény nevében! Köszönet önnek a becsület — a jellem nevében!! Ha valaki, ugy én ki néha-néha megfordulok itt hírlapírói körben tudom adorálni az igazmondás szép tulajdonságát! S ha meggondolom, hogy ön szcrk. úr, egy kis városban hol érdek-érdekhez fűződik; hol a „kéz kezet mos

£f-fé!e elé a leghálásabb — s fájdalom nagyon is cultivált — talajra talál; hol a folytonos egymással való érintkezés, a közös érdek-kapcsolat, s számtalan mellék-viszonyokra való tekintet, a rokonsági, sógorsági kötelékek mind megannyi akadályok az igazság nyílt kimondásában fel mer lépni mindez ezerféle akadályokkal szemben, s tollának csodálandó erejével harcra kél a csalások hamisítások, rablások hőseivel — a becstelenség, — piszok kizsákmányolás gigászaival — és leüti kérlelheílenül a ragadós kezek körmeit, hogy megmentse a félrevezetett szegény hiszékeny népnek a mi még megmenthető — ha meggondolom az ehhez szükséges óriási erőt: elismeréséül csodálattá válik! Nagyon jól tudom s ismerem az én elismerésem csekélyságét, de mert a tenger cseppekből alakul — megvagyok róla győződve, hogy előbb-utóbb az egyes véleményből közvélemény lesz, mely osztatlan elismeréssel fog áldozni ön iránt, ki átvette Pápa városában Hercules nehéz feladatát, kitisztítani Augiasz istállóját: a társadalmi rákfene barlangját! 0*P-) — Veszprém megye bizottságának 1878. évi május 6. és 7. napján tartott közgyűlése. (Folytatás) Beterjesztetett az alispáni jelentés a mult év állapotáról az állandó választmány véleményével együtt A u e r h a m m er Ferenc z elismerést szavaz a gondosan egybeállított jelentésre, de, tekintettel azon körülményre, hogy az nyomtatásban a megyebizottsági tagokhoz előzetesen megküldve lett, a jelentést felolvasottnak vétetni és csupán az állandó választmány véleményét felolvastatni kéri, mi megtörténvén, Dr. L ö w y László biz. tag. az alispáni jelentésre vonatkozólag megjegyzi, hogy annak némely adataiközt, jelesen a népesedési mozgalom, és egészségügyi rovatokban kitüntetett halálozási kimutatás közt ellen mondást Iát, — továbbá helytelennek találja, hogy J

/i krron aluli értékek mutattatnak ki a számadásokban, holott olyan pénznem a forgalomban nem levén, valóságban sem bevétel sem kiadás tárgyát nem képezhették. Alispán: a számadások természete ugy hozza magával, hogy a 'Á kron aluli értékek is mint olyanok szerepelnek (?)— a halálozási arányra nézve megjegyzi, miszerint az eltérés onnan ered, hogy a népesedési mozgalom a lelkészi hivatalok kimutatásaiból, az egészségügyi rovat pedig a főorvos jelentéséből töltetik ki, s miután több helyen körorvosok és halott kémek nincsenek, megtörténhetik, hogy a m. főorvosnak nem jut minden haláleset tudomására. — A közgyűlés az alispáni jelentést az állandó választmány véleményének elfogadása mellett, elismeréssel véletett tudomásul és irányadóul kimondatott, hogy jövőre a halálozási statisztika alapjául a lelkészek kimutatásai vétessenek. — A közigazgatási hizottságban Horváth Mihály esperes lemondása folytán egy hely üresedésbe jővén, az állandó választmány Csonka Ferencz veszprémi egyházmegyei esperest és biz. tagot ajánlja megválasztatni, mi felkiáltás utján meg is történt,— azonban Eötvös Károly titkos szavazást kérvén, az a törvény értelmében elrendeltetett, a beadott 67 szavazat közül Csonka Ferenczre 52, Kenessey Pongráczra pedig 15 szavazat esett. — Tárgyalás alá vétetett a belügyminisleriumnak a körorvosok fizetésének kivetése tárgyában kiadott rendelete; mire kifejtett hosszabb eszmecserében Bezerédy Gyula, Bilitz, Kerényi, Kenessey Károly, Csapó Kálmán és Barcza Dániel vettek részt. — a közgyűlés a kérdés elintézését az egészségi ügyi bizottságra ruházta. — Olvastatott a belögyministerium "rendelete, melyben az adó felszólamlási bizottsághoz elnökké PöschI Károlyt, helyettes elnökké Anyós Lászlót nevezte ki, s felhívja a bizottságot két tag választására, minek folytán Szabó Imre és Ruttner Sándor a felszólamlási bizottsághoz tagul egyhangúlag megválasztanak. A földm. ipar- és kereskedelmi ministerium Barsmegyének a ló, szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében alkotott szabályrendeletét megküldvén, az állandó választmány hasonló szabályrendelet alkotását melegen ajánlja, és erre egy bizottság kiküldését hozza javaslatba. Főispán ez iránt a még fennálló, de működését felfüggesztő gazdasági egyletet véli megkeresendőnek, — s az egyesület jelenlevő alelnöke Csapó József nyomban megígérte, hogy az egyesületnek Veszprémben jelenlevő tagjait még a gyűlés napján értekezletre hivja meg, mi meg is történt, és pedig oly kedvező eredménnyel, hogy a jelen levők egyhangúlag elhatározták az egyesület újra szervezését, és június 4-ére közgyűlés tartását. — Tárgyalás alá vetetett a pápai tébolydának 1877. évi számadása. Dr. Lőwy László a tébolyda eddigi kezelését helytelennek és céltévesztettnek tartja, ha az anyagi erő az intézetnek a célnak megfelelőbb módon berendezését nem engedi meg, inkább helyeselné, hogy az intézet bezárassák. Bezerédy alispán elismeri, hogy a pápai ápolda nem felel meg azon kivánalmaknak, melyek egy elmegyógyintézet iránt tanúsíthatok, de ő az intézet alapítását nem is azon célból eredettnek tartja, hogy itt elme kórosok gyógyíttassanak, hanem hogy a községekben a közbiztonságra veszélyesekké válható gyógyíthatlan elmebetegek ápoltassanak és őriztessenek, — arra nézve pedig, hogy a megye törekszik az intézetben minél jobb kezelést és kiegészitőbb ápolást elérni mutatja az, a költségvetésbe ez évre 250 frttal több kiadást irányzott elő. Antal Gábor megjegyzi, hogy az intézet anyagi állapotának megvizsgálása is kívánatos lenne, vájjon a kin levő tőke pénzek kellőleg biztosítva vannak-e? Az intézetben a kezelés, és az alaptőkék megvizsgálása és a netán szükséglendő intézkedések tekintetében javaslat előterjesztése végett egy bizottság küldetik ki, melynek tagjai Dr. Kerényi Károly és Dr. Makara György megyei főorvosok, Woita József polgármester, Tóth Dániel szplgabiró, Antal Gábor, Véesey István, Dr. Lőwy László és Horváth Lajos bizottsági tagok. (Vége következik). — A közigazgatási bizottság ülése Veszp. 1878. máj. 13. A közigazgatási bizottságnak ápril hónapra vonatkozó ülése a szokott szakjelentéseken kivül csaknem kizárólag magánérdekű katonai ügyek tárgyalásával volt elfoglalva, miért is az előbbiek érdekesebb pontjainak felsorolására szorítkozunk. Az alispán jelentése szerint a megyei iktatóba beérkezett ápril hóban 428 nyilvános betegápolási és 666 vegyes tartalmú ügydarab, mihez hozzá véve a mult hóról elintézetlenül maradt 2I-et, összesen 1115 ügydarab "Várt feldolgozásra. Elintéztetett pedig 970, nyilvántartásban maradt 9, a május hóban tartott közgyűlésre félretétetett 123; elintézetlen 13. — A közigazgatási bizottság iktatójában beérkezett 58 ügydarab közül elnökileg elintéztetett 171 ezen ülés ügyrendjére felvétetett 41. — Az alispáni hivatal összes pénzforgalma 2876 frtolt és 2 db. aranyat tett. Tápdíj fejében a megyei nyilvános betegápolási alapból kifizettetett 356 frt 62 kr; egyes fizetésre kötelezettektől a szolgabiróságok utján behajtatott 402 frt. — Ezen összegekből a fővárosi szt. János és Rókus kórházakhoz 369 frt 74 kr, tehát az egésznek csaknem fele lett elküldve. A közbiztonság az ismeretes herendi esetet kivéve nagyobb mérvben csak Nagy-Vázsony környékén, de már Zala megyében lett megtámadva, ahol Kemény Lajos, sütőtanoncot állítólag Óhidt Vilmos megtámadta és tőle néhány forintot elrabolt, — a tettes elfogatván a zalaegerszegi rögtönitélő bíróság elé állíttatott. — Tüzeset 11 fordult elő 109993 frt. kárral, melyből a bejelentés szerint biztosítás által csak 555 frt. van fedezve. — Az árvaszéki elnök jelentése szerint a március hó végén elintézetlenül maradt 311 ügydarabhoz 581 uj érkezett, elintéztetett pedig ülésileg 181 ülésen kivül 240; összesen 421; elintézetlen 471. — A kiadó hivatalban maradt 203 darabnyi hátralékhoz kiadatott 302; elintéztetett 505, tehát hátralék nem maradt. — A bizottság az árvaszéki elnök jelentését azon megjegyzéssel vette tudomásul, hogy az egész erélylyel hasson oda, hogy a hátralék mielőbb feldolgoztassák. — A kir. adófelügyelő a jelen év ápril haváról a mult évihez képest az adófizetésben tetemes csökkenést jelez; mig ugyanis a mult évben 49784 frt. lett befizetve, addig az idén csak 39600 frt. folyt be. — Ezen csökkenés okául a jelentés azt hozza fel, hogy a községi elöljárók kötelességüket elhanyagolják és hónapokon keresztül adót nem szednek. — Ezen tekintetben legnagyobb mérvű mulasztás a devecseri járásban tapasztalható, honnan ápril hóban 35 község egyetlen krajcár adót sem szállítóit be. — A bizottság utasította a devecseri járás szolgabiráját, hogy a legnagyobb erélylyel legyen rajta, hogy a mulasztás mielőbb pótoltassék; annak oka iránt pedig, hogy 35 községből egy egész hó alatt épen semmi adó sem folyt be, máj. 26-íg jelentést tegyen. Tanügyi hirek. — A városi iskolaszék. F. évi ápril 3-án tartott ülésén olvastatott a mult ülés jegyzőkönyve, mely észrevétlenül hitelesítetett. Elnök ur jelenti, hogy a polgári leányiskola számára a magas kormány által egy varrógép megszerzése végett, adott 70 frtnnyi összegből az ő közbejárásával a gépmegvétetett, s az az illető igazgatóságnak használat végett az iskola részére átadatott. Helyes tudomásul vétetett. — Proszt János ur a polgári leányiskola zongora tanári állomásáról végleg lemond. E lemondása Proszt urnák elfogadtatott, elnök ur pedig megbízatott, hogy ezen állomás betöltése végett tek. Tóth Dánielné, Mányóki Róza és Czink Luiza úrhölgyek felkérendők. — A rajz iskolában; évenkint megtartatni szokott rajz kiállítását hozza elnök ur javaslatba. Ezen kiállítást az iskolaszék ez évben május hó 30-ára

r vagy is áldozó csütörtökre tűzi ki. Ez úttal indítványba hozatott.. 20