Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-04-28

egyet. A másik pillanatban négy vagy üt, barátnak öltözött rabló jelent meg az uton, kik lőttek, mikor a karabélyosokat meglátták. — Harc fejlődött erre közlük ki mely egy negyedóráig tartott, de a karabélyosok maradtak a győztesek, miután két rablót halálosan megsebesítettek, mire a. többiek futásnak eredtek A dolog nagy feltűnést okozott. — (Apropos tökmag.) Amerikai igazságszolgáltatás. „A pénz hatalma" cimü felirattal a new-yorki Handels Zeitung következőket irja: Ha az ember elfogulatlan szemekkel new yorki törvényszékünk működését szemléli, akkor az ember alig állhat ellent azon nézetnek, hogy a mi justitiank nagyon sok esetben nem egyéb, mint az igazságszolgáltatás határtalan gúnyja, Jaj a szegény bűnösnek, ha ő bíráink kezei közé kerül. A szokásos birói lassú eljárással feltűnő ellentétben áll azon gyor saság, a mellyel az ilyennek kihallgatása és hamaros elitélése beszokott következni. Az ítélet kimondásakor, a birák rendesen elolvadnak az erkölcsös beszédek és a bűntény feletti megütközésében; példát kell hozni és a szegény, befolyással nem biró emberen minden könyörület nélkül eszközöltetik is. Egész más ám a dolog azon esetben ha a bűnös a jó társadalom tagjából való. Akkor, mint ezt Gillman hamisító perénél láttuk, az állam ügyész és a védő könnyeket hullainak a szerencsétlenért; a biró meghatottan kijelenti, hogy életének legnehezebb kötelessége egy ilyen derék becsületes embert a fogházba küldeni, és ha végtére csakugyan az inculpans — a mi rendesen nem szokott jneg történni — eljutna oda, akkor nagyon sok előzékeny orvos találkozik a kik a minden oldalról megszántnak egy bizonyítványt adnak, hogy élete fenntartása szelíd bánásmódot igényel. Ha egy gazdag ember, a ki bűnössé vált, egyszer valahára a törvény egész súlyát viselni kénytelen, a legritkább esetek közé tartozik. Minő elégtétellel lőn legközelebb az összes sajtó által két bukott biztosító társulat elnökeinek hamis eskü végetti elitéltetése jelentve! Ez esetben a közerkölcs valahára egy győzelmet aratott, és a new-yorki polgár azon megnyugtató gondolattal fekheíett le, hogy nem csak Berlinben, hanem NewYorkban is léteznek birák. De minden máskép jött ám! az egyik elitélt igazgató biztosíték mellett egyelőre a fegyházból kibocsájtatott, holott a másik még mindig a városi börtönben ül, de eget és poklot mozgásba hoz, hogy Ítélete megsemmisíttessék. Caze L. Róbert, a ki hamis eskü miatt mint a megbukott Security Life and Annuity-Company igazgatója öt évi fegyház fogságra ítéltetett, Donohue bírónak f. hó 13-án kelt elhatározása folytán 25 ezer dollár biztosíték mellett szabad lábra helyeztetett, mivel védő ügyvédje az ítél et ellen fellebbezvén annak foganatosítása egyelőre elnapoltatott. Donohue biró kijelentette, hogy nagy igazságtalanság volna Caze urat zár és rigli alatt tartani, a meddig a felebbezés elintézve nincsen, a mi nagyon gyakran évekig is elszokott tartani. Hasonlóképen Lambert G. Tamás a megbukott American Populár életbiztosító társulat volt elnöke részére Dykkemann biró ur által a büntetés foganatositásaj'elhalasztatott, miuek folytán a tiszteletre méltó Lambert ur is nemsokára a Centre-Street barátságtalan termeinek rövid idő múlva hátat fog fordíthatni. Ha ezen két uri ember szegény Ihr országi vagy pedig Obscurans német volna, akkor ők már régen Sing-Singben követ törnének és értök a kakas sem kukorikulna többé. — Ilyen az igazságszolgáltatás Amerikában. Megyei és városi ügyek. — Tisztelt szerkesztő űri Tehát elfogadjuk, jelszó és elv gyanánt, és zászlónkra írjuk mult vezércikkének azon szózatát, hogy „legyen világosság." Igenis legyen világossá Kár hogy sok tekintetben .... előttünk ismeretlen volt ezen régen hangoztatott szó: világosság . Sokan azt hiszik, hogy a gyertya vékába rejtendő és az asztal alá teendő — pedig természetszerű rendeltetése annak, az asztalon égve, a lakház sötét zigezugát elárasztani azon bűbájos ágenssel a melyet az élet egyik fő szükségletei közzé soroz a józan, a praktikus ész .... Ön kitűzte a zászlót, ki a világosság zászlóját s mi önt bátran követni fogjuk. Megtanítottak imár minket is a multak keserű tapasztalatai, igazat adni önnek, hogy népünk anyagi jóléte, szellemi haladása és igy nemzetünk jövője, alkotmányunk megmentése, egyes egyedül, a közélet teréni világosság inaugurálásától függ, és megtanultuk azt is, hogy a határtalan bizalom, mely még a pénzkezelők iránti szigorú felügyelettől is eltekint, társadalmunk teréni visszaéléseknek egyik fő tényezője, lehet mondani előidézője ... De meg tanultuk mi még azt is, hogy az ilyen vakbizalom, vétkes könyelmüség, mely egyrészt a közjót megkárosítja, s egyes, a határtalan bizalom által elkábított embereket, néha néha a veszedelem, hogy ne mondjam a bűn, szélére vezeti. Dijába az alkalom sok mindennek kútforrása. És ezért korántsem jelent bizalmatlanságot, az ellenőrzés jogává li élés az ellenőrzöttek személye iránt, sőt ellenkezőleg. Hanem fájdalom, minálunk a szivgyengesége, a jóság: gyávasággá és káros elnézésé, szolgalelkü „igen" bolingatássá fajult, s ez megszüli aztán azon kóros állapotokat, a melyek következményei időnkint napfényre kerülnek. Mi utoljára is szivünkből megutáltuk az ilyenféle állapotokat tovább tűrni, mert beláttuk, hogy társadalmunk, — ha a jelen gyáva elnézés, és örökös tűrés, joggá li nem élés, tovább tart, — mint denervátt össze fog roskadni s a nemzet felbomlik, s elvész az idegen, a harcot szilárdsággal viselni tudó, ellenséges fajok közepett. Szivünkből megutáltuk már az efféle jellem gyengeséget... De megtanultuk mi azt. is, hogy a gyenge, a nyúlszivü ember, nem lehet igazságos, nem lehet olyan a kire bármiféle ügy védelmét bizni lehetne, mert nem képes, sőt. gyáva, a jó és rosz között választani, nem képes az igazság védelmére sem áldozatot hozni, sem azért erélyel harcolni Jöjjön tehát végre is azon idő , — hiszen a tények lesulytó terhe már kellőleg megtanithattak, hogy állapotunkat nem viselhetjük ily alakban tovább,—mely időben a gyenge elpuhult gyáva szivek helyett, férfias erélyel telt emberek gyanánt lépjünk fel a köz élet rögös utain Tekintsünk ide vonatkozólag községi életünkre. Mi pápaiak, Istennek hála szerencsések vagyunk mert városunk élén, minden tekintetben bizalmat, érdemlő becsületes férfiak állanak. Igaz! Hanem ez még nem elegendő ám az üdvösséghez, mert a becsületesség, azon kötelesség, sőt a quallifikátiók, elseje, a melyei minden férfiúnak a közpályán birnia kell, s a mely azonban nem ok arra, hogy végette a „világosság" zászlajától elfutva, önkormányzatunkból nyert, fő jogunkat, az ellenőrzést, a nyílt eljárást és minél nyíltabb számadást ne követelhetnénk. Sőt ellenkezőleg .... Es utóvégre is boszantó, azon tudat, hogy hivatkozva a személy „becsületére" rosz néven veszik sőt zaklatásnak tekintik, ha a kezelt pénzek és ügyekről szigorú számadást követel az ember. De mindegy, akár rosz néven veszik, önkormányzatunk közegei, a számonkérést akár nem, mi ezentúl nem fogunk a régi „jó idők" szerint fejbiliegetők e tekintetben lenni hanem megköveteljük azt a mire jogot biztosított számunkra, a törvény! Vegyük pl. városunk költségvetését. Ebben ki van mutatva, hogy a bevétel és kiadást össze hasonlítva ennyi és annyi marad mint a kivetendő pótlék által fedezendő deficit. A költségvetésből, azonban még az is kitűnik, hogy a pótlékok egészben nem szoktak befolyni, a miért is ezen be nem folyt összeg oly hiányt képvisel a melyet valami uton és módon pótolni kell, mivel fel nem tehető, hogy városunk hatósága minden évben épen annyival költsön kevesebbet, a mennyivel kevesebb pótlékot be vesz?. Soha hirét sem hallottuk oly jelentésnek, a mely

r ide vonatkozólag felvilágosítással szolgált volna. Azután meg, az 1864-ik évben kiadott s Pápa város tanácsának gondviselésé alatt levő „alapítványi" tőkére vonatkozó kimutatás szerint az alapítványi pénzek összege 143670 forint 67 krajcárt tesz ki, mely összegről 1847. év óta egész 1864dik év végéig a városi hatóság évi jelentést ilietó'lcg számadási kivonatot tett közzé s ezt a közönség között kiosztotta. Ezen nyomtatott számadásnak nyilvánosságra hozatala a lehető legjobb hatást gyakorolta, mert a meddig 1755-ik évtől 1846-ik évig csak 99, addig 1847-dik évtől 1857-dik évig illetőleg 1864dik évig 117 féle alapítvány tétetett. Ez azt jelenti, hogy az alapítványok nyilvánosságra hozatala sokakra nézve figyelmeztetés és ösztön nyújtás volt a jótékonyság gyakorlására, s népünk lelkesültséget a közügyek iránt nagymérvben növelte. Ennek folytán indokolhatatlan a polgármester ur azon eljárása, hogy 1864 óta ezen kimutatást, a nyilvánosságtól medr.agadta, melyet a költségek cimü kibúvó nem indokol. Egyátallában véve világosságot követelünk, nem csak az alapítványok tőkéje felöl, hanem a felől is, valljon a nemes szivü alapítók intentiójának megfelelőleg használtatnak-e fel, az egyes alapítványok kamatai A nép láthatja , hogy igaz barátai csak azok, kik a nép anyagi jólétét előmozdítani képesitvék, követelik a világosságot. Nem pedig a mindent elpalástolni szere

1 ő, knikkerek. És ha tisztelt szerkesztő úr becses lapjában ezentúl is levelem számára tért enged, egy második levelemben bővebben fogok népünk anyagi érdekeiről szóllaui. Egy városi képviselő hó 4-én, végre a gyűlés tekintetéből a közigazgatási bizottság május havi ülése május 13-án és következő napjain fog megtartatni. — Veszprémmegye alispánjának, az 1877-ík évről szóló jelentése kinyomattatván, immár a megye bizottsági tagok között kiosztatott. Ezen felette érdekes jelentés ez alkalommal minden tekintetben a mult évi hasonjelentést fölülmúlja, mivel a jelenlegiben az egyes adatok összeállítása, azoknak csoportosítása tanúságot tesz a szerző szakavatottságáról. Magát a terjedelmes művet, jövő számunkban részletesen fogjuk t. olvasóinkkal megismertetni. — Az adózók érdekében. Pápa város hatósága részéről közzététetik: miszerint a III. és IV. oszt. kereseti fjövödelmf) adó. ugy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak f. évi adóját megállapítani hivatott adókivető bizottság f. évi april hó 29-től 8 napon át összeül, s nyilvános tárgj^alásait a városháznál tartandja. Helyén látjuk itt különösen az iparosokat és kereskedőket figyelmeztetni, hogy ha majd annak idejében tárgyalásra hivatni fognak, saját érdekükben áll onnét semmi esetre el nem maradni. — Az uj katasteri munkálatok is elkészültek. Az egyéni birtokivek folyó hó 29-től május 28-ig a városház jegyzői irodájában törvényszerűit kitéve lesznek, hol a felek az ezek ellen netáni felszólamlások iránt bővebb értesítést nyerhetnek, megjegyeztetvén, hogy felebbezések csakis a jelelt határidő taitaina alatt lesznek elfogadva. — A mint értesültünk Antal Gábor városi képviselő ur a zálogházak szabályozása — illetve ellenőrzése tárgyában egy igen korszerű indítványt terjesztett a városi képviselő testület elé, — mely hisszük hogy méltánylásban fog a közgyűlés által részeltetni s tán lesz alkalmunk azt közelebbről is ismertetni. — A városi központi választmány f. hó 26-án tartott ülésében a jövő 1879. évi orsz. gyűlési képviselők választására jogositattak névjegyzékének egybe állítására küldöttséget küldött ki, melynek tagjai: Horváth Lajos elnöklete alatt Kalmár István és Pókay Antal. Tanügyi hirek. — A tornászat. A város összes elemi tanodáiban f. hó 29-én (holnap) veszi kezdetét, s a gyakorlatok a következő napokon és órákban tartatnak. Hétfőn d. u. 5—6-ig az izrlt. orth. iskolának I. osztálya, 6—7-ig ugyan annak II. oszt., 7—8ig IV. oszt. Kedden d. u. 5—6-ig az izralt. hitk. iskolának minden osztálya, 6—7-ig az evang. iskolának minden osztálya, 7—8-ig az izrlt. orth. III. oszt. Szerdán d. u. 5—6-ig a belvárosijjkath. iskolának I. és II. osztálya, 6—7-ig a belvárosi kath. isk. III. oszt., 7—8-ig a belvárosi kath. isk. IV. osztálya. Csütörtökön d. u. 5—6-ig a felsővárosi iskolának minden osztálya, 6 -7-ig a reformált iskolának minden osztálya, 7—8ig az izrlt. orth. V. osztálya. Pénteken d. u. 5—6-ig az izrlt. hitk. iskolának minden osztálya , 6—7-ig az evangl. iskolának minden osztálya, 7 —8-ig a belvárosi kath. iskolának III. osztálya. Szombaton d. u. 5—6-ig az alsó városi kath. iskola minden oszt., 6—7-ig a belvárosi kath. iskolának I. és II. oszt. 7—8-ig a belvárosi kath. isk. IV-ik osztálya. — Magvassy P á 1 városi torna tanár. illeg;vei és helvi hirek. — Személyi hirek. Békássy Károly orsz. gyűlési képviselő ur az elmúlt héten rokonai látogatása végett városunkban időzött. Cse p pe I i ti ándor ur bpesti ügyvéd számos barátait meglátogatandó.faz ünnepeket városunkban töltötte. Mukk Károly ur az állam vasutak főfelügyelője édes anyja és rokonai meglátogatása céljából néhány napot Pápán töltőt. Farkas Alajos ur, városunk szülöttje ki buzamosbb ideig a helybeli táviida hivatalnál volt alkalmazásban, s jelenleg a Bpesti központi íávirdai fő-állomás hivatalnoka több napon keresztül itt lakó édes anyjánál és nagyszámú barátai körében időzött. Karpeles József ur a magy. nyugoti vasútnak ezideig a pápai állomá— Vezsprémmegye ez évi rendes közgyűlése f. évi május 6-án veendi kezdetét s ezt megelőzőleg május hó 1-s.ő és következő napjain mindenkor reggeli 9 órakor állandó választmányi ülések leendenek, a számonkérőszék pedig május és „férfiparancsnok" volt e tulajdonosa ama derék alsó álkapocsnak, melynek még fenmaradt fogazata, birtokosának, lakomákon tanúsított kitűnő tehetségét bizonyítja — mert kétséges, hogy hulláknak nem csak csont hanem husrészek is, három évezreden át fentarthatták magukat, minek lehetősége csak phisologus által dönthető el, és ettől is csak a helyszínén tett alapos tanulmányozások után, miután e tekintetben főleg a (alaj minősége lehet mérvadó. — Az edények és fegyverek alakja és idomai minden esetre a legrégibb korra mutatnak, valamint azon körülmény is, hogy a hullák mielőtt sírjaikba télettek, túlterhelve ékességekkel, félig elégettek. — A magja és sírbolt ezen végvidéke eddig csak Cormetó és Chiusi legrégibb etrusci sírjain lehetett kideríteni. — A história idejében Görögországban nem ismertek oly hosszú vékony kardokat mint a Mykenaei sírokban találtakat. — írásjegyeknek a legkisebb nyomára sem lehet akadni, mig az lliadá, több mondataiból az irás már akkori ismeretét és használatát, mindenki, kinek egészséges érzékeit fátyol nem borítja, világosan kiolvashatja. A tűznek szent jele, mely a Schlieman által Trójában talált, díszedényeken, és serlegeken oly gyakran előfordul a Mykenaeiekeu is látható, — szóval a külszín arra mutat, miszerint e sírok Homer idejét jóval megelőzték. — De hogy az athéni nemzeti múzeumban csakugyan Agamemnon csontjai díszlenek, ép ugy kétségbe vonható mint azon állítás, mely szerint Ilium omladékai alatt találtatott volna ő felsége Priamus király kapukulcsa. De nézetünk szerint egy más sokkal fontosabb kérdés döntetett el Schlieman ásatásai által. Ismeretes t. i. miszerint a Philologok még nem egyezhettek ama két fatális, Homer által, Athene és Hera Istennők jelnevekéut használt, yXavxüní-i és ßowmg mellék nevek fordítása fölött.— Nehezen terelhetők azon egyszerű és természetes nézet felé, hogy nem jelenthetnek mást mind a mit elemzésük folytán jelenteniük kell t. i. „bagolyképü" és ^tehénképft" — eok oldalról uemmikép «ein akarják ezt elfogadni, mert evvel be kellene vallani, hogy a görögök a legrégibb időkben, ép ugy mint az Egyptomiak, Isteneiket állatfejekkel ábrázolták és e szerint, a görög művészet részint közvetlen, részint pedig Ázsián átszállongó, Egyptomi befolyások folytán keletkezett és csak lassanként évszázadok lefolytával fejlődött hírneves Hogy a régészet infalli-bilistai a görög művészet virágzásra. önállóságáról és rögtöni kifejlődéséről hirdetett dogmát (mely dogma ellenében az aegineti szobrokat még inkább a görög — kisázsiai síremlékek a párizsi Louvrében márványból faragottak óvásokat képeznek) megmentsék, még az öreg Homer nyelvét is bilincsre verték. A böleseség Istennője „bagolyszemeket" kap alkalmasint, mert a bagoly az igazság napsugarait oly gyönyörűen eltűri, és Zeus nejének, ki ha a duzzogó felhőpásztort rá akarta szedni, a grátiák övét kölcsönző „ökörszemekkel" kell megelégednie, tán mert az ingatag férjem uram egy alkalommal bikának változtatta magát, szásszor ismét tehénnek ajánlá fel szerelmét. j Schlieman Trójában temérdek apróbb és nagyobb alakocskákat talált bagolyfejjel és emlőkkel, melyekről, jazt állitá: hogy bálványokat és pedig Pallas Athene szobrát ábrázolják, kit az ős hajdankorban ily alakban állítottak elő. Azért természetcsen az archäologok Vaticanja (kik előtt Braun Julijns, egy megvetendő eretnek) tilalma nyilait, dicsőségesen lövelte rá — hiszen még kétségbe lehetett vonni, váljon az Iliumi agyagszobrocskák csakugyan Palladok-e? még egyetlenek voltak, és hasonsága után kellet hajhászni. Most ez is meg van — Mykenaei és Teryns romjaiból, az egyptomi és görög művészet szoros összefüggésének egy uj bizonyítéka bontakozik. Több száz bálványt talált a fáradhatlan búvár, melyek vagy szarvakkal vagy tökéletes tehenfejjel ellátott női alakokat ábrázolnak. Az alak változik ugyan, a szarvak többnyire nem a fejet hanem a vállakat díszítik, de mindegyikből, sőt minden töredékből világosan kitűnik : hogy » fazekas, ki ezen primitív munkákat készité, aszsnál működő hivatalnoka innen Sárvárra tétetett át. Talián András ur földbirtokos Osztopáról, a Koller család látogatására városunkba érkezett. — Tiszteli szerkesztő úr! A „pápai lapok" 16. d. számában, a „megyei és helyi hirek" között egy „beküldetett" cikk olvasható, melynek utolsó része azon kérdésre kivan felvilágosítást, váljon a pápai népbank titkára s illetve ügyvéde tett-e szonyt szarvakkal akart ábrázolni — ismeretes, hog}' Hera volt Argolis védisteiinöje miért, az egész vidéken nagy tiszteletben részesítették. Miután tehát néhány madárfejü szobrocskákon kívül (melyek a trójaiakhoz hasonlítanak és váltig Pálládoknak tekinthetők) Mykenaeban csak tehénszarvakkal és tehén fejekkel ellátott bálványokra akadtak, megengedhető azon következtetés: miszerint ezek Hera Istennőt, annak eredeti az egyptomi Isissal azonosjalakjában tüntetik fel. — — Csak egy ellenvetés érvényesíthető ezen következtetés ellenében : Mykenae t. i. már az ős időkben idegeu bevándorlóknak gyarmatul szolgált, Giadstone tehát Schlieman Mykenae munkájához irt „előszóban" azt véleményezi, hogy a nevezett rejtélyes arany álcák, a phőniziakra vezethetők vissza, kik az egyptomiaknak azon szokását, hogy a holtak képmását a múmia koporsókat alkalmazták, elsajátították. Ezen idegeneknek lehetne a bálványokat is tulajdonítani; de Mykenae tagadathatlanul görög város, és bár mennyi idegen telepedett is meg benne, — bár mily befolyást gyakoroltak is a görögökre, Agamemnon királyi székhelyét azért nem lehet a hellen keretből kiszakitani. — Igen élénk és szembetűnő lehetett az egyptomi és Ázsiai befolyás Mykenaeban, de ez nem elegendő ok, a bálványok görög eredetét kétségbe vonni. Schlieman ezen uj műve a tudós világban hasonló támadásoknak lesz kitéve, mint Trójáról irt könyve. Egyes részletekben, felfedezéseitől elragadtatva, túlzásba esik, de következtetései, ha később is, de miuden esetre diadalmaskodni fognak. Addig is az Archäologia egy kedves pertárgygyal szaporodott, meg is rohanják avatottjai és pedig oly mohón mint azt a tárgy ritkasága érdemli, és civakodnak — nem a király szakála, hanem — a változatosság kedvéért, — Agamemnon király csontjai fölött. H. D.