Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-01-13

Pápa. január 12 ' A gyámügyek rendezéséhez. Városunk képviselőtestülete néhány héttel ezelőtt ! megbízta jog-- és pénzügyi szakbizottságait statútumainak ; a folyó hő 15-én életbe lépendő gyámügyi törvény , által igényelt módosítása és a tisztviselői szervezetbenjj szükséglendö változás tárgyában javaslat előlerjeszté-1 j sével. Ezen vegyes bizottság komoly tanulmány tíír— • j gyáva tevén az érintett üjtörvény intézkedéseit, az ár-í] vaszék ügyforgalmát és a helyi viszonyok kívánalmait, j elkészité és a közgyűlés elé terjesztő a szervezeti sza-;. bűlyok módosítását és a szükségessé vált átmeneti in- , tézkedéseket tárgyazó javaslatát. Egy városi képviselő i áthatva képviselői kötelességérzete és az ügy fontos- j ságától, nem látta 3 beterjesztett munkálatot egyszeri . felolvasással tárgyalhatnak, hanem azt 15 nnpig az , észrevételek megtebeféso céljából közszemlére tétetni T indítványozta. — A'helyes indítvány elfogadtatván, aj. közszemlére kitétel megtörtént ugyan, de a képviselő j úr nemes inteotiója nem nyert az eredményben kellő ] inéltánylalot, mivel a képviselők közül — mint értesít- j i lünk — csak egy pár vetle magának azon fáradságot, , hogy az egyhangúlag nagyfontosságunak jelzett mim- , kálaíba beletekintsen. Mi teljesen osztjuk a tisztelt képviselő úr azon j nézetét, miszerint a nagy horderejű javaslat tárgyalá- ; sába a képviselő testület — bármily bizalommal visel- ; tessék is az azt beterjesztő vegyes bizottság tagjai iráni — előleges tájékozás nélkül nem bocsáikozbalik,— indíttatva érezzük tehát magunkat a javaslat föbbinléz-1; kodéseít vázlatosan az érdeklett közönség elé lerjesz-! leni. s arra néhány megjegyzést tenni. • Az említett javaslat szerint a városi árvaszék aj polgármester elnöklete alatt áll. s tagjait képezik: egy! jogvégzett előadó, egy ülnök, egy jegyző, egy ügyész! és az árvaszék ülésein az ülnökökkel egyenlő számban • részvételre a képviselő testület állal évenkint válasz-' landó 12 tiszteletbeli ülnök. Az árvaszék külön szám­vevőségi, pénztári, iktató, irattári és kiadói hivatallalj bir, melyet a városi számvevő, közgyám. iktató és egy í árvaszéki írnok töltenek be. A városi közgyám kezeli! egyúttal a gyánipénztárl és árralartalék alapot, vezeti j a gyámoltak és gondnokoltak, a gyámok és gondnokok! neveit,-— végre a kiskorúak nagykorúságra jutása idejét \ kitüntető táblás kimutatásokat. Ezeken kivül a pol-í {gármcsttr mint az árvaszék elnöke a városnál alkal-j inazott összes segéd és kezelő személyzettel szabadon! rendelkezik és kiküldetésekkel megbízhatja. Megszabja j a javaslat az egyes tisztviselők hatáskörét, csoporto-j sítja a törvény által az árvaszékre ruházott teendőket, j s akként intézkedik, hogy az elnököt akadályoztatása esetén a jogvégzeit előadó, az előadót pedig a jegyző helyettesítse. A javaslat a gyámi pénzek kezelését illetőleg az összetett pénzkezelést véli alkalmazandónak, kikölcsön­zéseknél 7% kauialszedését, abból egy százaléknak kezelési díj fejében visszatartása! és a kölcsönök rész­letes törieszidejének 15 évben megállapítását ajánlja.! Az árvaszék fenntartására fordítandó költségek visz­szatérilése céljából a leltározások és általában a ha­gyatékkörüli eljárásért mérsékelt díjat, és pedig 50 fr. j értéken alul semmi, 50—500 frt értékig 2 ft, 500 — 1000 ftig 3 ft, azontúl minden 1000 ftnyi érték után' 1—1 füal magasabb díjat szedetni javasol. Átmeneti; intézkedéseiben a két rendes ülnöki állomásra a város! két tanácsosát, árvaszéki jegyzőül pedig a város aljegy-! zőjét véli, fizetésfelemelés mellett, alkalmazandónak. j A .„Pápai Lapoli" tárcája. I „Pruthi történetek/­Alattomosuk, valamint part lakosai, a folyamok, melyek éjszaktól a fekete tenger medrébe törekszenek. Széles víztöme­geiket lomhán . mélán hempelygetik délnek, zajtalan kitartással aláássak kákatöves esalitjukat, és halálcsöndet árasztanak ma­gok: körül: — dceima zöld tükrök allatt idegen vizszellemek sus­torognak és váratlanul a halász a mélységbe vonatik, ha bárkája az örvényhez közeleg.— A Dnieper legalább egy darabig az igé­zett tizenhárom sziklalépcsó'n átzajog, az úgynevezett „porohy" melyekről az ukraniai kozákok a Záporogok elnevezést kölcsön­nek, még a Dniester néhai áradásai által is gondoskodik változatos­ságról — nem igy a Prath — búskomorság kiséri szakadatlanul eredetétől torkolatáig:, mely búskomorságot még ama történelmi emlékek gazdag krónikája sem enyhíti, mely medrét szegélyesé, kezdve az ősidőkben mikor még mint Hierázos a Szityak lovait itatta, egész a mai napig, midőn ismét fülig fegyverkezett har­cosok tükrödzenek árjaiban. „ , A mi a Rajna JVyugot-Európának, azon jelentőséggel mr * Prath, tekintve a partjain véghez ment hisztorikus eseménye­ket, a keletinek. A Rajnán a Germán és a Román, — a Pruthon a Szláv és a Mohamedán világtörzsök csörrentek össze, ott mint itt évszázadok óta nemzetfelsébbségért dynasticus hatalmasko­dásért küzdenek. De mig a nyngoti folyam partján ket cullur állam harcolt, addis a keleten két népfaj tört egymásra, kik a velük »zületett gyűlölet minden rémeivel sokszorozták a habom A vegyes nizottsag azon intézkedését, miszerint z árvaszéki előadó rangját és illetményét a városi fö­jgyző és kapitányéval egyenlősíteni törekszik, őszinte elyesléssel fogadjuk; mert ezt mulhatJanul megkívánja 7, előadónak a törvényben kijelölt független bírói mü­ödése, jogi képzettsége és hivatalos működésével Je­ndö teljes elfoglaltatása. Helyeseljük továbbá azt is, ogy az árvaszéki második ülnök íizetése újabb elfog­iltatása arányába n emeltessék, szóval hogy az; árvaszék iladata magasztosságához képest a kellő szervezettel ilruháztassék: de épen ezért nem helyeselhetjük a ja­aslat azon intézkedését; hogy az árvaszéki jegyzöséget z egyik városi jegyző mellékfoglalkozásának jelöli és zen munkásságát 100 ftnyi fizetés felemeléssel dij­izza. A városi jegyzők közigazgatási teendőkkel vé­miényünk szerint annyira elvannak halmozva, hogy az i-vaszéki jegyzőség teljesítésére elegendő ideje egyik­ek sem maradhat. — A javaslat az aljegyzőt rendeli gyan árvaszéki jegyzőül j de neki is annyi a teendője főjegyző helyettesítésében, a hozzá utalt közigazga­ísi. ügyekben, Statistical adatok gyűjtésében, had- és mkölelesek. az országos adók összeírásában, ezekről íblás kimutatások készítésében és a birtokváltozások yiivántartásában, hogy ezek mellett boszorkányság élkül az árvaszéki jegyzőség teljesítésére nem ké|,es; íert az árvaszéki jegyző nem csak az iilésí jegyző­önyvekel vezeti, hanem kiküldetéseket teljesít, felveszi szóbeli kérelmek és panaszokat, az elnöki ügyek el­íétéséhez elkészíti a szükséges fogalmazványokat, sőt z előadót érdekeltsége, elnökösködése. s egyébként kadályoztatása esetén az ügyek előterjesztésében he­reltesiti, s mint ilyen vezeti a hagyatéki tárgyalásokat i jövő közgyűlés kiváló figyelmébe ajánljuk tehát, ogy a nagyjelentőségű szabályrendelet csak ugy fe­)lhct meg céljának, ha vagy az aljegyzőre rótt köz­igazgatási teendők más által végeztetnek, vagy az ár­aszéki jegyzőségre új hivatali állomás rendszeresilelik. Az összesített pénzkezelés a városunknál régóta ?nnál!ott gyakorlatnak, a kamatlábnak 7°' ()-ni emelése képviselő testület és megyei törvényhatóság korábbi alározalának, végre a törlesztési időnek 15 évben legállapílásu a törvény keretén belül fenliagyoll jo­unknak felelvén meg., a javaslatot c téren elismeré­ünk illeti. Az eljárási díjak elfogadhatók, mert azok szedé­ét a törvény megengedi, összege a méltányosság kö­elelményeivel teljesen megegyez, s a közjegyzői díj­zabás tételeit meg sem közelili. — r — Enquete-tanácskoziiiáiiy. a honvéd-fÖlszerelési szállítások tárgyában. (Eredeti tudósítás^ A honvédelmi miniszter mait hó 10-érc encjueíe értekez­3tet hitt egybe a végből, hogy megállapíthassanak azon módo­atok, melyek mellett a honvédség lábbeli- és egyéb bó'r­zükségletoi is kizárólag a hazai ipar által, és lehetőleg a is ipar bevonása mellett, fedezhetők legyenek. A tauáeskozmányban, Cserhalnia i Ferencz főhadbiztos Inöklete alatt, részt vettek: Vend re y ezredes, Gr um keres­edelmi miniszteri osztálytanácsos, az országos m. iparegyesület észéről: Ráth Károly alelnök és Mudrony Soma igazgató; budapesti iparkamra részéről: S t e i n a c k c r Ödön másodtitkár; aváhbá az aradi, brassói, debreceni, kolozsvári, sop­o u i, eszéki k er e s k. és iparkamrák képviselői; j) u 1 e z An­al szíjgyártó, Lőrincz István lábbeligyáros urak. A tanácskozások megkezdése előtt Szende honvédelmi liuiszter ur fogadván az értekezlet tagjait, uíalt arra, Ijogy a onvédség felszerelési szükségleteinek nagyobb része már is iazai ipar által állíttatik elő, s hogy csakis a Mmcmüek be­zerzésc körül forogtak fenn eddig oly nehézségeik, melyek, re­tényii, az értekezlet által javaslatba hozandó czélszcrü szervé­ét utján szintén elháríthatok. — A meghívott | szaktestüleíek levében Ráth Károly válaszolt és köszönetet mondott a miuisztci rnak a hazai ipar iránt már eddig is tanúsított jóindulatáért. nmciwgl MMHHliinni ii.i ii . »»U.NN IMN— hm i ' \j muim*uju mWKUun*ji**+iMta armammumM*BX náris iszonyú nyomorait. Bizonyára nem• csekély! jajveszély volt nelyet Turcnnc hangoztatott a Pfalzbau, és füstölgő romol< ilatt porladozó ezernyi emberhulla jelölte a csatatért melyen Í íerman és a Galli az Európai vezérszerepért harcolt, — de ob ^egyetlenül, oly orozva, mint ama Ketusoíf herceg, ki 1809-ber k birtokuk kíméletéért nyöszörgő Prutsiksák lakosainak azt fe­dte: „Legyetek nyugodtan a síráshoz szükséges kőnyeket nem -eszeméi tőletek!" — ily érzésmesztelenséggcl még nem gunyoll sem német sem francia' hadvezér emberei nyomort! — Pedig e ccsőbb megvakult, zsarnok mikor igy a fenevadat kifelé fordi­;otta, közel volt ama vésztelyjes helytől, a melyén egyszázad­lat előtte Nagy Péter oly kétségbeesetten tapasztalta a hadi szerencse változatosságát — ott t. i. a török a nagy cárt a Pruth nentében szép lassan követte!, és őt probrassheusky testőreivel igyütt bekerítve egy mocsárba szorította a melyből menekülés íem volt. — Péter fogcsikorgatva feküdt sátrában lemondva éle­érői, jövőjéről— egy hírnököt küldött a távol fővárosba, a se­latusnak végbukását tudtul adandó: mert ugy látszott, mintha íem csak az ő, hanem az egész oroszbírodalom végórája eléri rolna, — és ha 12-dik Károly ezen eseményteljes pillanatban a iözelfekvő Benderből a török seregek élére sietett volna, a muszka surópai szerepét egy évszázadra elveszti. A cár ama borzasztc jercekben, a segély egy reménysugaráért, magát Pétervárt is "eláldozta volna. A helyett a dölyfös Schwed kjirály duzzogott, ís nein akadályozta, hogy Péter neje, a volt lettiai pórleány, ubelok és ékszerekkel telt zsebbel a győztes ellenfél sátorába opódzotí, 200,000 rubelt a janitsárok között elosztott, és egj lasonló összeget a nagyvezér bűnös markába nyomott, s ezel. iz egérfogóban fickándozó cárt, remegő seregével együtt, me$ biztosítván a minisztert, hogy az értekezlet oda fog törekedni, miszerint a kérdés a kormány intentióihoz és a hazai iparosság jogosult óhajaihoz képest kedvező megoldást nyerjen. A mennyiben a bőrszcrelvények beszerzésére nézve ed­digelé a főnehézséget az képezte, hogy a hazai kisipar egyrész­ről az árak, más részről a munkák egyformasága tekintetébeu nem versenyezhetett a cseh- és morvaországi válalkozókkal, to­vábbá, hogy a honvédelmi minisztérium a szállítások decentra­lisatióját nem vélte összeegyeztethetőnek -a felszerelési rendszer körüli katonai igényekkel: a tanácskozások substratumát egy Ráth Károly által beterjesztett indítvány képezé, mely szerint a szállítások öt évre verseny utján egy hazai nagyiparosokbúi álló consortiumuak adatnának ki, mely egy Budapesten felállítandó confeeüo-hiíézetben a lábbelieket és "egyéb börszerelvényektt kiszabatná, az ekként kiszabott munkákat pedig »negfelt'io'sxö­vetkezeti szervezet utján n kisiparosoknak teljes elkészítés vé­gett kiadná. Az értekezlet, beható tanácskozások és szakéiíő nagy iparosok meghallgatása után, megállapodásait a következő határozati javaslatban foglalta össze. Határozati javaslat. A nagyméltóságú honvédelemügyi m. kir. miniszter ur által f. hó 10-én összehívott szakértekezlet örömmel és köszönettel vette tudomásul, hogy ó' nmltga a honvédség bőrnemüekből álló szükségletét szintén kizárólag a hazai, s részben lehetőleg a kézműipar által kívánja szállíttatni. A nagyméltóságú miniszter ur ezen nagy elismerést ér­demlő elhatározásában a szakértekezlet igen fontos kezdeményt üdvözöl, mert ugy van meggyőződve, hogy ha az jelenleg, vagy a legközelebbi jövőben nem is teijesitend minden hozzá fűződő nagyobb reményt, iparunkra a tová>bi évek folyamában mégis nagyon kedvező hatással bírhat, mert e jóakaratú kezdemény fejlesztése annak katonai szállításokra való képességét eleinte kimutatni, aztán pegig folyton öregbíteni lehet hivatva. A szakértekezlet ily szempontból tekintvén véleményének tárgyát, mindent elkövetett, hogy dacára a feladatának megol­dását gátló számtalan és sokszor igen ellentétes nehézségeknek, oly szállítási módozatot legyen képes ajánlani, mely a kincstár, a vállalkozó nagy iparosok, vagy tőkepénzesek s a kis ipar jo­gosult kívánalmait lehetőleg kielégítse. A szakértekezlet e vég­ből a magas minisztérium intenlióiról, a szállítás lényeges felié­teleiről . a hazai ipürnak nyújtható kedvezmények miben létéről és mérvéről bővebb tudomást szerezvén magának, egyúttal a szállításnál igénybe veendő nagy és kis iparágak képviselőit is kihallgatta, s miután magát minden irányban kellőleg tájékozta volna, hosszas eszmecsere és a részletek tüzetes, beható min­denoldalú megvitatása után. a következő szállítási módozat aján­lásában állapodott meg: 1. A honvédelemügyi m. kir. minisztérium a honvédség lábbeliek- és minden bőrnemüekből álló rendes évi szükségleté­nek szállítása iránt egyes vállalkozóval vagy több vállalkozóból álló cousortiummal szerződik öt évre. melynek kötelessége lenne a szállítások anyagát belföldön lehetőleg idevaló gyártmányokból beszerezni és ugyan itt teljesen feldolgoztatni. 2. A minisztérium e végből felhívná a vállalkozókai, hogj tegyenek a szállításokra vonatkozólag vagylagos ajánlatot. Ezen ajánlatban kitüntetendő lenne, hogy a fölszerelésért mennyit ki­vannak : a} ha azt honi anyagból a minisztérium felügyelete mellett egészen maguk készíttetnék el; If) ha azt honi anyagból maguk szabatnák ki, de végle­ges feldolgozás végett az alább meghatározandó feltételek mellett a hazai kisiparosoknak tartoznának kiadni. A pálázati hirdetményben azonban kimondandó lenne, hogy a minisztérium az utóbb emiitett pályázási módozatot lehetőleg előnyben részesitendi. 3. A minisztérium közvetlenül csupán a vállalkozóval, eset­leg cousortiummal szerződik és érintkezik. Az óvadékot teljes öszszegében letenni, a szállításért a szavatosságot a kormány irányában viselni, az átadást a központban eszközölni ezen con­sortium lenne hivatva. 4. A consortium azozban köteleztetnék, a bőrnemüeket kiszabva, végleges elkészítés végett, a hazai iparkamarák közre­működése mellett ezek kerületeiben alakilandó s ezek felügyelete mellett munkálkodó szövetkezeteknek átadni. 5. A szövetkezetek a kereskedelmi törvény értelmében veztetvén, az illetékes törvényszéknél bejegyzendők lennének, alapelvüket mindenesetre az egyetemleges kötelezettség képezné. A szövetkezet megalakulhat, ha legalább 50 iparos tagja van. 6. A szövetkezetek országos honvédfölszerelési társulattá egyesülnek, ezen társulat az országos magyar iparegyesület be­folyása mellett alakul és működik. A szövetkezetek a vállalkozó cousortiummal a társulat utján érintkuznelc, melynek végrehajtó közege a szövetkezetek képviselőiből állaud és azok meghatal­mazottjaként működik. 7. A társulat feladata lenne a szövetkezetet a consortium és a bíróságok irányában képviselni, a kiadandó anyag kiküldé­sét s a kész muuka átvételét közvetíteni, továbbá őrködni a felett, hogy a munka igazságos, évenkint előre meghatározandó arásiy­banés árban osztassék ki, keilő időben végeztessék eí s a con­sortium részéről rendesen vétessék által. is mentette. — Megmentette a haláltól, de nem a gyalázattól; mert a Pruthi béke, melyet Péternek el kellett fogadnia rosz­szabb és lealázóbb volt a caudii i igánál, és igy megcsonkítva éveken át sóvárgó vágya maradt a mohamedánnal! viaskodás, ugy hogy még egy évötöd lefolyása után kénytelen volt az 1705­diki gyalázatos békefeltételeket a Pruthi Traktat által megerő­síteni. Azóta a csendes folyam zöld magányát gyakran pirosította orosz és török vér. — Hagyományossá vált a muszkánál, le felé vonulni minden 20—20 évben s a. törökkel ujjat húzni. De mind­azon orosz hadvezérek között, melyek a számtalan törökcsaták­ban vezényeltek csak egy, csak Suvaroff tette magát érdemes;-é a tehetség és bátorság becsületes hírnevére; a többit valamennyit a történelem kajdászságjíal tehetetlenséggel vagy mi rosszabb célnélküli embermészárlással vádolja. Már Nagy Péternek tapasztalnia kellett: hogy muszka fá­ból nem igen lehet vezéreket faragni az egyetlen Gordon Pát­riák ki Schwéd Károly fölötti kinos győzelmeit némileg elősegí­tette, — skót volt, és ama szerencsétlenség a Pruttmocsárokban Huschnál csak azért érte el, mert Rbenue tábornokot egy kur­lándi németet roszkor küldte el a fŐseregosztálybót. Még Münnich tábornagy, ki liz évvel Péter halála után a podoli sivatagon oly győztesen állt ellent a törököknek, még ez sem volt muszka hanem German származású, Dicbitsch is Schleziábanl átott napvi­lágot, így tehát nem túlzott második Frigyes, ha csúfolva monda: '„Egy orosz tábornok a hadi művészet eleméig sohasem hatol" *) i *) Ezt a mostani hadjárat is igazolja, mert a német Totleben volt az a ki, a hadiszerencsét Plevna utárs, a muszka zászlóhoz túlerő felbasznál­lása által ftkle. -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom