Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-02-17

V. évfolyam. Pápa, vasárnap 1878. február 17. 7. szám. A. szerltesztő és lila dó­IxivataL Waj cLlt s Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és hirdetési dijak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. 17 VAS. P. donat és .íulj . F. Hetvenedv.]^ 14Furim katan IS Hétfő Simon, FÍaviánJ— Coneordia >= 15 .Tudás 19 Kedd Mansvét püsp. j-á Zsuzsanna \ a- KiKabríel Előfizetési díj alt: Egy évre 6 fr. — Félévre 5 ír. — Negyedévre 1 fr. SO kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyílttériben soronkint 25 krral vételnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. ­Heti naptár. 20 SzéMa-Eleuther (kath."), Eukáris (prot.), 17 Qzr.) 21 Csütörtök Eleonóra K Eleonóra ) . 18 22 Péntek Péter székfogl. f Üszög. Péter ? 19 Lázár j « 23 Szombat Jézus xz. töviski-* Vilii 1 20 S. Mezav)­Pápa február Í7. A bagatell ügyekről. (r.) Igazságszolgáltatásunknak a szóbeliség és köz­vetlenségre irányzott törekvése nevezetes lépéssel ha­ladt előre az 1878 évi XXII. törvény cikk által, mely a kisebb polgári peres ügyekben követendő — az úgy­nevezett bagatell — eljárást szabályozza. E törvény a kisebb polgári peres ügyeket kél részre osztja, és a kisebb jeleníösegüeket a községi bí­ráskodás, egyebeket pedig a kisebb polgári peres ügyek elintézésére rendelt bírói hatóságok illetőségi körébe u­talja. — Ezekhez képest a községi bíráskodás alá azon keresetek tartoznak, melyek pénzbeli követelésre, ingó­ságra, munkateljesítésre, továbbá mezei rendőri és vadak által okozott károk megtérítésére vannak irányozva. —A szorosabb értelemben vett bagatell ügyek felett ítélő biróságok hatáskörébe pedig azon ügyek tartoznak, me­lyek pénzbeli, ingó és munkabeli követeléseknél, ha­szonbérletek visszabocsátásánál és a vásárbirósági ügyek­ben 50 ft, mezei rendőri és vadak által okozott kár­tételeknél 100 frt értéket meg nem haladnak, ide tar­toznak továbbá a béreli lakok kiürítése és használatba bocsátása iránt indított, a becsületsértési, ugy a laká­sok körül fölmerült mesgye igazílási és sommás visz­szahelyezési ügyek feltétlenül, mégis a lakáson és tar­tományain kívül eső egyéb bérelt helyiségek kiürítése és átbocsálása iránti keresetek az esetben, ha az évi bér Budapesten 400 ftot, más helyen pedig 200 ftot meg nem halad, — végre azon mesgye igazitási és som­más visszahelyezési ügyek, melyekben a per tárgyát egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtok­lása képezi. A hivatkozott törvény értelmében a községi bíró­ságot gyakorolják sz. kir. törvényhatósági joggal fel­ruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e célra kiküldendö közigazgatási tisztviselő, — nagy községekben a biró egy tanácsbelivel és a jegyzővel, kisközségekben a biró az elöljáróság két tagjával. — A községi bíróság alá nem eső bagatell ügyek elintézését teljesítik: a) a járásbiró, — b) megyékben az igazságügy­minister által erre felhatalmazott jogvégzeit szolgabíró,— c) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett ta­nácsú városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén, ezek képviselőtestületeinek fo­lyamodása és kijelölése alapján az igazságügyminister által kinevezendő jogvégzeit vagy már bírói hivatalt viselt, és a törvényben meghatározott kivétel alá nem eső egyének mint békebirák. A tárgyalás ez ügyekben szóbeli, közvetlen és nyil­vános. A jegyzőkönyvbe a felek előadásának mellőzé­sével csupán a lényeges bizonyítékokra ulalás mellett kiderített tényállást rendeli a törvény felvétetni. A fe­leknek jogukban áll ugyan magukat e biróságok előtt meghatalmazott által képviseltetni; de a meghatalmazott által való képviseltelésböl felmerüli költségtöbblet az ellenfél terhére nem róható, sőt a meghatalmazott dijai és költségei saját fele ellenében sem állapíttatnak meg, kivéve azon esetet, mikor a képviseltetést az előadási képesség hiánya vagy illetlen magaviselet miatt a biró rendelte el. A bizonyítás a tárgyalással egy egészet képez és a polg. perrendtartásban megszabott bizonyítási módok­nál egyszerűbb. — E jellemvonásban rejlik a biztosíték arra nézve, hogy igazságügyünk a formális igazságszol­gáltatás teréről az anyagi igazságszolgáltatás eszméje felé halad. — A községi bíróságnál az eskü által való bizonyítás kizárva van, a tanuk és szakértők eskü he­helyett lelkiismeretükre hivatkozás mellett kézadással erő­sítik meg vallomásukat. — A községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben a bizonyítás módjai: a beismerés, okirat, tanúvallomás, szakértők véleménye, bírói szemle és eskü. — De az eskü által való bizonyítás csak mint pót, becslő és fő­eskü alkalmazíalik, és pedig főeskünek csupán az ok­irat valódiságának beigazolásánál és egyébb bizonyíték hián3 r ában oly döntöténykörülményekre nézve van he­lye, melyekről mindkét félnek közvetlen tudomása van. A hozott ítéletek elleu a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben csupán az illetékes kir. járásbíróság­hoz egyfokú felebbvitelnek van helye, -— továbbá az egyéb kisebb polgári peres ügyekben való eljárásnál az igazolás, a néhány esetre szorított, és az illetékes kir. törvényszék által véglegesen elbírálandó semmíségi panasz és az egyszeri perújításon kívül egyéb peror­voslatnak nincs helye; de az ezen ügyekben bírásko­dással felruházott közegek, a hatáskörükhöz utalt ü­gyekbén való hivatalos eljárásnál akár mulasztás által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozóit és a törvényben megengedett jogorvoslat állal el nem há­rítható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak, és ezen felül a bírói felelöségi és fegyelmi szabályok­nak alávetvék. Az iléletben a biró egyszersmind a végrehajtást is elrendelvén, jogerejüvé válás ulán vagy maga, vagy hivatalos közege foganatosítója, a hatáskörén kívül álló területen pedig azt más hason hatáskörű bíróság meg­keresése melleit eszközli. E törvény hatályba lépte idejének megállapításával a végrehejtáshoz szükséges intézkedéseknek és az ügy­vitelnek rendeleti uton megállapításával — a törvény­hozás részéről — a bel- és igazságügy minislerek bí­zatván meg, a két ministerium a törvényhalályba léptét f. évi inartius 1-sö napjára tűzte ki, és az alispáni hivatal utján megküldött körrendeletében városunkat is utasította á községi bíráskodás gyakorlása végett egy Yagy több közigazgatási tisztviselő kirendelésére. A rendeletet és az érintett törvényt a városi kép­viselő testület jogügyi szakbizottsága tanulmánya tár­gyává tévén a meghagyáshoz képest a községi bírás­kodás gyakorlására a városi kapitányi, a végrehajtá­sokra pedig a kapitányhoz segédkezésre rendelt mérték hitelesítőt véleményezte kijelöltetni. — A békebiróságnak városunk területén kinevezendő egyén állal gyakorlá­sát is szükségesnek jelölte, de ezt egyelőre elhalasz­tandónak véli. Mi is fontosnak találjuk azt, hogy a kisebb pol­gári peres ügyek elintézése önkormányzatunk körébe A ív Pápai Lapok" tárcája. A kaméliáról Egy növény történetéről akarok értekezni, mely ámbár ki­művelt kerti megjelenésében avagy a báli toilettok pompájában eléggé ismeretes, de ha kérdést intéznénk annak eredete, ván­dorlásai vagy azou szerep felől, melyet a fűvészet, kertészet s kereskedelemben s a népek, valamint egyesek életében eddig játszott, őszintén kimondhatom, hogy A-ajmi kevesen tudnának azokra felelni. Haladó korunkban, midőn minden téren más uj eszmék váltják fel a régieket, midőn egymást űzik a szárnyrakelt theo­riák és lángészre mutató találmányok, nem maradhatott változás nélkül a nőknek hódítási tere sem, melyen az ártatlan hadmű­veletek mesterkélt és öntudatos, néha ügyetlen és öntudatlan kiviteléről mennyi sok férfi adhatna számot: — Hadmüveletek mondom, — mert ezen harcias világban kétszeres jogom van annak nevezni azon sokszor szigorú taktikát követelő operáció­kat is, melyeket a szív mint. király, egy-egy kellemes szépségű tartományka atmektálása céljából elkövet. Ily foglalásoknál a be­vezetést soha sem végezték meddő diplomáciai conferenciák, ha­nem a természet válogatott, gyermeke, — a virágok. — Ezek azon kedves hódítási eszközök, melyekkel a sziv, mint hatalmas despota megparancsolja az észnek, mint kitanult stratégnak, a mozgósítást. — Ezek szolgálnak titkos táviratul, melyeknek az érzelmes kelet virágnyelve mellett is annyiféle értelem adható, hogy ahhoz megfejtő „kulcsot" semmiféle „nagy hatalom" sem talál s a házi rendőrség, a papa s mama, deehiffrirozni nem képes. — Igaz, mint emiitettem, hogy e tekintetben jelen ko­runkban nagy változás történt. A klassikus régieknél egy myr­tus-ág vagy egy epirusi rózsa elég volt a szellemi frigy meg­kötésére; míg az anjouházi királyok alatt a deli magyar lovag egy szerény rozmarinszállal tudatta szivharcát; most ezen pezsgő lukrativ századunkban mindenütt kaméliát követel a divat, és nemcsak egy szálat, hanem egész bouquctet, sőt nem egy bnuque­tet, hanem egész sereget azoknak. A mely sziv kaméliakkal izeni meg „háborúját", annak.többnyire elhiszi az annektálandó fél, hogy uri, elegáns király indul ellene, kinek jó karban lehet állampénztára s a bekövetkező „kapituláció" után a költségeket majdan bőven fedezheti. De hadd kezdjek ezen növény ismeretének komolyabb ré­szébe s keressük fel a kaméliát eredeti hazájában Japán és Si­ámban, hol a vadon növő kaméliák más örökzöld növények tar­saságában elszórtan 25—30 holdnyi erdődarabokat képeznek; még pedig nem csupán mint cserjék, hanem mint Siebold leírja, *) Mutatvány a „Kertészeti Füzetekből.,, szürke héjú 6—7 méter magas fák alakjában is. — Virágaik ugyan nem oly tarkák, mint a kerti ápolásban, de az öt szirom annál élénkebb piros színben ragyog. — Hogy mily pompás nö vényzeti képet nyújthat egy teljes virágzásban disziő kamélia­erdő Siámnak, decemberi havában, azt ezen növénynek kedvelői abból is képzelhetik, hogy a természet költőiséget is rendesen a száraz tudomány keretébe vonó tudós Crevelle és Siebold uta­zókat e nagyszerű látvány az elragadtatás legnagyobb fokára hozta. Ily hatást azonban a hazája természeti szépségét megszo­kott sinaira nem gyakorol; mert Nangasak mongol lakosai nem érezve az aesztetikai benyomásokat, melyekben az európai öm­leng a kamélia fáját kisebb faragványokra dolgozzák fel, vagy egykedvűen rőzsékbe gyűjtik, hogy azok tüzénél otthon theájo­kat vagy rizs-süteményeiket elkészíthessék. Ezen irigyelhető luxust a sinai kertész még azzal tetézi, hogy thea-ültetvényei­hez kaméliát használ védelmező kerítésnek s gyakran annyira összenyirbálja s cserjéssé idomítja azt, mint nálunk a fagyai vagy galagonyabokorral történik. A thea és kamélia ezen együttes ápolása különben nem volt jó következménynyel a kereskedőkre és theaivókra, mert ama egyformaság. mely a két cserjének levelei között van, ha­misításra ingerelte a mindenben nyerészkedő sinait s a thea aromatikus levelei közé majdnem észrevétlenül csempészte be a kamélia illat nélküli leveleit. — Ez ugyan nem oly goromba ha­misítás, mint az európai kereskedők részérői a kó'kénybokcr le­veleivel történik, de sokáig igen nehéz volt kipuhatolni, mert a thea s kamélia fiatal levelei között külsőleg nincs különbség s csak mikroszkopikus uton lehet némi eltérést észlelni. A mongol női világ, mely piperére s szépitő szerekre ép ugy rászorult, mint kaukázi művelt rokona: a kaméliának egy speciális hasznát is veszi, a mennyiben a Kamélia oleifera és a Kamélia sasangua fajok gyümölcseiből olajat vagy szagos vizet készít s haját naponként azzal keni, illetőleg mossa. #) — Tud­valevő pedig, hogy niponí és sínai szépek majdnem mesések dús hajzatokról. Az angol s francia piperekereskedők ezen köl­csönös tényekből kiindulva, néhány év előtt óriási reklámmal léptek fel egy kenőcs mellett, mely kamélia-olajból készült volna s melynek „jótékony" hatása a ritkuló hájazat, és — hogy sze­líden fejezzem ki — leritkult fejekre is bámulatra indítana min­denkit. — A hires csodaszer azonban egyszerre eltűnt. — Azt jegyzi meg erre egy a hamisításokat ellenőrző német lap, hogy a kamélia épen azért tünt el oly hamar a hajnövesztők piacáról, mert valóban jó hatással volt erőtlen fejekre! — Igaza lehet s ugy látszik, hogy a párizsi parfumeurök s fodrászok megijedtek találmányuk nemzetgazdasági következményeitől; mert ha csak­ugyan oly szert hoztak volna életbe, melynek erejétől minden férfi meghorzasodik s minden nőnek földig hullámzik sürü haja *j Rosny. Extraiis des historieus, du Japon. Pari». 187ö. — akkor a most nagyon virágzó paróka-és chignon-kereskedés teljesen tönkre lenne téve. Már pedig a statisztikai adatok 1875­bó'l azt igazolják, hogy Amerikából 800 ezer s a sinai-orosz kereskedelmi vonalokon több mint 500 ezer font haj jön az eu­rópai piacokra s ez oly évi nyereséget biztosit a „hajgyártók "­nak, hogy azt 15 évi kainélia-poniádé elfogyasztása sem pótolhatná. A kaméliákat a japánok mint kitűnő kertészek mivelik is a többnyire beoltás által nyert teltvirágu fajtákkal állandó ke­reskedést űznek mind a szomszédos sinaiakkal, mind pedig az európai nagy kertészekkel. — A templomaik körüli tért bizonyos előszeretettel ősi szokásaikhoz hiven, kameliafákkal ültelik be, s az úgynevezett „lámpaünnepet" azon időben tartják meg, midőn isteneik szenthelyein a kaméliák virágzásnak indultak. A sinto­ismus e nagy ünnepe azonos az európai keresztyén népek ha­lottas napjával, mint ez Kämpfer, Siebold, llosny utazók leírá­saiból kitűnik. Vallásos érzelmekkel tódulnak ekkor Mikadó alattvalói az elhalt rokonok és nagy regehősök Kami temetőjé­hez, hogy az ezer meg ezer tarka lámpától tündöklő sírokra néhány örökzöld kaméliaágat rakjanak le a hatalmas napisten engesztelésére. Európai történőié a kaméliának csak a 18-ik század ele­jén kezdődik, midőn egy brönni születésű tudós jezsuita, ki mint misszionárius Siámban megfordult, két cserjét hozott magával s azokat London akkori legnagyobb virágkedvelőjének Lord Pelre nck jó pénzért át is engedte. Ama n'.egmagyarázhatlan enthusiasmus vagj' inkább virág­düh, melybe a hollandi tulipánok terelték az európai közönséget, akkor már teljesen kialvóban volt; mert több mint 80 év telt el, hogy a tulipánnal üzölt vad szédelgés és hallatlan tragikomikus történetu kereskedés, az illető kormányok tiltó rendeletei folytán megszűnt. Attól lehetet volna tartani, hogy ama szenvedélyes idők a kamélia megjelenésével újra felélednek. Ez ugyan nem történt oly nagy mértékben, de mégis elegendő a határtalan vi­rágszeretet illustraciójára ama tény, hogy Lord Pétre, mivel kertészének ügyetlensége folytán a pátertől vett két kaméliája ciszáradt, e feletti bujában meghalt! Gordon, a kertész, talán még jobban búsulva urának sorsa felett, azzal vélte hibáját hely­reütni, hogy saját költségén kiterjedt kertészetet nyitott, hová sikerült neki néhány cserjét Japánból ujolag behozatni. E cserjék lettek Anglia kaméliáinak anyalörzsei. A 18. század vége felé már a belgiumi roppant kertésze­tekben is feltűnik a kamélia. — Mint a kertészeti lapok felje­gyezték, bizonyos van Cassel és van de Wösten nevü genti viráglenyésztők, jutottak először egy-egy példányhoz; ezek vi­rágzási idején még távoli városokból is jöttek a csodálok s rop­pant árakat fizettek egyetlen virágért. A tulajdonosok azonban semmi pénzért eem mondták volna meg, hogy a növényeket An-? *j Stranz szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom