Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-11-17

120 millióra emelkedett. E tényt tükrözik élőnkbe az an. golpiacokról a legközelebb mult hétről t. i. október 14-ig terjedő jelentések is, az angol kikötőkben jelenleg ameri­kai eredetű buza 1.650,000 quarter '_), kukorica pedig l mil­lió 300 ezer quarter van. És hogy ez amerikai termények minőségre nézve is mennyire felette állhatnak az európai, jelésül az oroszor­szági terményeknek, (mivel e jelentésből ugy látszik, hogy jelenleg csak ez még versenyképes az angol piacokon), ki­tűnik abból, hogy mig a taganrogi buza quarterje csak 35, miehigani 44, californiaí pedig 45 schillingen 2 ) kél. Hogy mennyire az amerikai termény szabályozza az angol pia­cokon az árakat, azt a következő táblázat is világosan mu­tatja — az első rovatban az Amerikából való kivitel éve, a másodikban annak mennyisége, a harmadikban az illető évek szeptember hónapjában jegyzett átlagos buza árak le­vén feltüntetve — az eredmény a következő : • 1874-ben 71. 8 millió bushel 43. 5 schilling 1875 „ 53. 3 ,. 1876 „ 55 0 „ 1877 „ 40 3 „ 1878 „ 110. o „ 46, 46 52. 39 O II 0 »" 8 » quarterenként. Ez utóbbi év óriás szállítmányai idézték azt elő, hogy a buza ára a londoni piacon f. év január 5-étŐl fogva október 5-éig 5l schilingröl átlag 40 schillingre, sőt az oroszországi terményekre nézve 34 schillingre a ) szállott alá. A baj tehát, melynek; fejlődését már évek óta folyvást növekvő aggodalommal kisértük, tényleg bekövetkezett s mi terményeinket a kiépített drága vasutak dacára sem Né­metországnak, sem senkinek nem vagyunk képesek eladni. Kérdés most az, hogy ha a folyamat a legközelebbi évek alatt is a megkezdett irányban tovább igy fog tartani, mi lesz belölünk. 48 előtt az export hiánya active nem na­gyon genirozzott bennünket, mert nem voltunk a külföldi tőkepénzeseknek eladósodva a cifra vasutakért; de ma a helyzet egészen más, ma akár van exportunk, akár nincs, a külföldi tökepénzesek kezében levő állampapírok kama­tait fizetni kellvén, bent az országban, tebát folyvást apad forgalmi eszköz, a pénz, melynek nagy bőségben jelenléte nélkül olcsó termelés nem képzelhető; ha pedig oly olcsón nem tudunk termelni, mint legalább is Oroszország, mely 84 schillinges *) búzájával kibírja az angol piacon az ame­rikai búzával a versenyt: kivitelre még kevésbé lehet gon­dolni. Egy oly circulus víciosusba jutottunk tehát, melyből ez uton aligha lehet kiszabadulni s igazolva van azou ag­godalmunk, melyet a rohamos vasútépítés láttára többször nyilvánítottunk, hogy t. i. a polgárok individuális képessé­gének nevelése helyett ily külső segédeszközök előállítása által igyekezvén emelni a termelőképességet, felettébb foná­kul járunk el. Némelyek e veszély láttára a hazai ipar fej­lesztését hozták javaslatba; azonban itt is ugyanazon aka­dály van ; pénz nélkül semmitéle ipar sem fejlődhetik. Szerintünk, ugy látszik, hogy az egyetlen kivezető ut a hínárból a polgárok szellemi képességének fejlődése lenne; ez azon egyetlen segédszer, mely azon termelőképességet meg fogja adni, a mi az amerikai termelöknél van; ha ugyanazon folytonos javítások a mi termelésünkben is raeg­honosulnak, a mi amarikai collegáinkat jellemzi; legalább szomszódos versenytársainkat olcsóbbuló terményeinkkel le­verhetjük. Ezért lapunk főfeladatául tekintjük, hogy foly­vást éber figyelemmel kisérve mindazon mozzanatokat és vívmányokat, melyek versenytársainkat az olcsóbb terme­lésre képesítik, mielőbb közöljük azokat olvasóinkkal. Két­ségkívüli, hogy habár a külföldi viszonyok közt létre jött javítraányok nálunk nem mind mereven utánozhatok, de leg­nagyobb részt mégis olyanok, melyek korszerű, a hazai vi­szonyainknak megfelelő javítinányokhoz szolgálauduak ru­góul. Azon amerikai farmer, ki most 124 bushel vagy is körülbelöl 62 mérő búzát s 150 bushel vagy 75 mérő ku­koricát termel holdanként, csak is ily folytonos szellemi ingének folytán jutott azon termelési eszközök, kézi gépek 1 J 1 quarter rz: 2,, hectoliter (465 pozsonyi mérő. *) i schilling = 50 kr, *) Vagy is pozsonyi mérőjét 5 frl 60 krról 5 frt 00 krra. *) Va 8 Y i s 3 frt 60 kr pozsonyi mérője. érdekeltség- elhalgattatta még a félelmet is, mely néhány hölgy arcán jelentkezett, még a szerelmesek is elmélyedve ezen ritka gyönyörben néhány pillanatra feledék egymás közellétét, A bal­lon hirtelen megállt és a kormányzó kinyilatkoztatá, hogy 660 méternyi magasságban lebegnek a föld szine fölött. Erre Haut de Lassusse elővett egy nagy hivatalos pecsé­tekkel ellátott íratott, ünnepélyesen fordult F . . . . hez ajkai körül gúnyos mosoly játszadozván és következőképen szólitá meg: „Igen tisztelt F ... . ur! Kétség kívül emlékezni fog azon szavakról, miket Boulogneban egy est alkalmával hozzám in­tézett, miszerint Amáliávaii történendő házasságomról csak akkor egyezkedhetik velem, ha leszállok a felhó'birodalomból vagy Ön oda felszálland. Az utóbbit Uraságod most méltóztatott tenni a hogy én sem vonakodtam kivánatát teljesíteni, tanúsítja ezen okmány a mely által a Garonne depatrement praefectosává ne­veztettem ki. Ebből kivilágítjuk, hogy politikai hitem melletti hűségem dacára is szolgálom a közös hazát, hogy felmentsem mindazon kételyektől, melyek az enyém és Amáliája szerencsé­jét akadályozhatnánk 1" Fölölte nehéz F ..,. ur arcát most lefesteni. Meglepetés, csalódás és zavar tükrötlzött azon vissza, csakhamar barátságos szint ölte és a boldog pár kezeit egybetéve, a többiek örömza­jábau élénken vett részt, üjra leértünk a földre, a Caroussel téren megjelent bámészkodó sokaság valóságos tömkeleget ké­pezett, csak nagy nehezen törhettünk utat magunknak s az először karöltve járó fiatal párnak, végre valahára a fiakerek­hoz ertünk, melyek egyikét lefoglaltuk. „Bignon kávéház" pa­rancsotá F . . . . U r a kocsisnak s csakhamar leszálltunk ezen finom helyiség előtt, melyben az ipa poharát rajnaival megtöltve « uj par e$éfz«éfére ivott. és földmivelési módszer birtokába, mely ily eredmények elérésére képesíti 1 ). 1 A műkedvelők ez évadban tartottt utolsó színi előadása. Nov. 10-én. Bizony bizony nehéz volt elhatároznom, hogy kiírjam e fejezet élére utolsó, mikor egyedüli legkedvesebb és legoktatóbb élvezetünktől meg kell vállnunk, bucsu előadás volt mint hal­lottam, Vidor ur, a mult vasárnapi színjáték, a műkedvelők lelép­nek a fórumról talán hogy telünk hátra levő ünnepeit a tánc­nak a báloknak engedjék át, bizony heh kór, mily eltörölhetet­len emlék marad ez utolsó előadás is a műkedvelőktől ajánlva közönségünknél. — De hát lerontották már a színpadot az ácsok kegyetlen bárdja összevagdalta szét rontotta minden reményün­ket, már az idén alig látunk többé oly kedves játékot. — Ha mint színházi kritikus írnék is, ha oly művészekkel szemben állanék is, kik életüket a nemzeti múzsának szentelek, kiknek élet eleme a színpad és éjszakájuk a nappal, bizony mondom nem szólhatnék a kritikai anatómia legszigorúbb nyelvény sem másként mint hogy játékuk sikerült, előadásuk természetes, és tekintve a mi szük körülményeinket hogy felülmúlták önnön magukat. Mi csoda volna hát, hogy oly számmal jelent meg a közönség ez előadáson, mintha csak Molnár Vizvár vagy Fe­leky vagy akár a pesti színtársulatok egyike rándult volna hoz­zánk vendég szerepelni. A derék műkedvelők ezen ön megta­gadó feláldozását miként is méltányolhattuk volna szívélyeseb­ben mint tömeges megjelenés és szünet nélküli tapsok állal, de ne feledjük virág csokor és koszorúk is hullottak a színpadra. Gyula a furfangos író megérdemelte az elsőt, méltán volt az neki szánva, és a koszorúk a kedves játekú Ilonkának, kinek ajkáról oly könnyedén gördült a szó, ki fcllengős szerepét oly tökéletesen betanulta hogy az ember kétségtelenül leolvashatta arcáról a szavakat miket mondani készült, pedig szerepe nem épen könnyű volt, a fellcngős szavakat füzérbe szedle, és mintha lelkéből olvasta volna, oly simasággal tárta elő, ő volt az ki még a vizet is fcllengős stylusbau kérte; de hova jutok ha min­den egyesről el kell mondanom azt mit tőlem okvetlen megkí­vánhatna, ha minden szereplő érdemét e sorokban felemlíteném még is Vidor ur Béni, és főleg Borbála, nem kevésbé Martha, Vidor a földes ur kedves öregecskéje a szemüveges kis mókus­káról ó mennyit kellene mondanom, Vidor urat a természetes alakításban a példabeszédek ügyes felsorolásában és a szinitak­tikában mint tapintatos nagy mestert kell kiemelnem, Béni a gyermekes apa és fiu egy személyben a szerep minden ügyet­lenségeit önmagán megtestesité. Borbála játékát bírálnom pedig merészség volna, nem fér ahhoz kritika, mert ő felül áll min­den kritikán, — Béla a festő minden mozdulata a legügyesebb színész művészetéből volt ellesve. Es Mokány ur nem hiszem hogy e szerep kedvéért az alföldre ne rándult volna valamelyik kurta nemes gyarmatán tanulmányokat gyűjteni. És ha még a hajdút én a két szuronyt szegező kisérő katonát is a keretbe állítom teljes a kép melynek varázs hatása alatt vasárnapi cs­télyünk a legdúsabb élvezetet nyújtotta. De hálátlan lennék ha letenném a tollat a nélkül hogy fel ne jegyezném ez évünk emlék könyvébe a derék önfeláldozó szereplök nevét. Vidor földesúr Grosz István ur, Martha neje Szili Janka úrhölgy, Béai fia Rada József ur Borbála második neje Mányóky Róza úrhölgy, Ilonka mostoha leánya Szép Irén úrhölgy, Mo­kány Gyuri Szélesy Dániel ur, Kendi Gyula író Széglely György Marjai Béla festő Saáry József ur volt. Szép játékuk, nemes készségük, a jótékony célt tekintve elismerést és közönségünk részéről a jövőre is őszintes mél­tanylatot cs köszönetet erdemei. O pedig kinek vezérlete alatt minden nemes cél, minden jó szándék megvalósul,! ki városunk­ban a jó érzelem egyik éltető lelke és példás előharcosa, őnagy­sága Ajkainé úrnőt hálás közönségünk nevében kívánjuk hogy soká éljen! Végül legyen szabad, Mészáros urnák mint reude­zőnek bokros érdemeit kiemelve, fáradsága és szakavatottság­gal párosult tapintatosságaért, úgyszintén Bogyay Vince urnák lankadást nemismerő buzgóságáért — ki mint „intendáns" her­vadhatta ii babérokat szerzett a az erők megszerzését eszközölni szives volt — a közügy nevében, melyet önzetlenül szolgáltak, elismerő hálás köszönetünknek kifejezést adui. E A székesfehérvári 1879-ki országos kiállítás ügyében a következő sorokat vettük: Igen tisztelt szerkesztő ur! Jövő év május havában Székesfehérvárott mü-, ipar-,kéz­műipar-, gazdasági-és állat-,egyáltalában a magyar korona "or­szágaiban előállított termények kiállítása fog megnyittatni. 0 cs. k. fensége József főherceg kegyeskedett ezen kiállítás véd­nökségét elfogadni; és miután a magas kormány, valamint Fehér megye és a kiállítás székhelye, a város maga is, ezen orszá­gos vállalatot minden irányban hathatós pártfogásukkal lénye­gesen előmozdítják, a budapesti országos ipar-egyesület ezen ') Hogy ugyanazon talaj termőképessége minden mesterséges trágya­szerek vagy javitmányok hozzáadása nélkül, csupán a másejk tapasztalatai fe­lől való értesülés folytán mennyire emelhető, arra nézveí épen a legköze­lebbi kukoricalörés alkalmából idézhetünk egy tényleges hazai példái. Egy fiatal birtokos kemény agyag-földjének egy részén igen sűrűn (t i. a so­rokat 2 láb, a fészkeket a sorokban 1láb távolságra egymástól) üttetvén, a mult tavaszon saját mivelés alá szánt kukorica egy részét, mintegy 1800 Q ölön, asjelen volt falusi munkások kárörvendőleg mosolyogtak aa új bir­tokos ez újításán, mivel azon vidéken senki sem szokott ily sürün ültetni. ,,Á nyári meleg napokon mind el sül c csalamádé!" injondogatták maguk között s a nekik átadott ti'/, hold feles kukoricát minden! rábeszélés dacára ülteitek a régi, ott százados szokás szerint 5 lábára a korokat s 2—2'/ lábra a fészkeket egymástól, „meri itt régi megpróbált dolog, hogy csak az ily rilkán ültetett kukorica fizet jól." Elkövetkezett most joktóberben a törés ideje, s a házi kezelés alá hagyott másfél holdon, melyet; pedig silánpbbul töltögettek fel ugyanazon munkások, mint a magok feles j kukoricáját — lett e birtokosnak 16 szekér fosztatlan kukoricája—s ugyanajnnyi lelt a batod­léi hold feles földön is mindössze, ez a jelenlegi rosz árak mellett a mive­lési költséget sem adván meg. Hogy a birtokosnak negyedfélszer annyi ter­mése lett, mint a parasztoknak, ugyanannyi területen., ezi csakis a más vi­déken nyert értesülésének köszönheti, mig az elzárt begyvidéki lakosok ősi szokásaikhoz ragaszkodtak. A sűrű kukorica földje kevésbé száradt ki a nyári bőségben s a fészkek, ép ugy 5—4 csővel fizettek, mint a parasztok ritkán ültetett kukoricája, csakhogy ezeken sok cső vakult volt, , kiállítás érdekében egy külön bízottságot küldött ki, melynek tagjai: Mudrony Soma, igazgató, Szabóky A. tanár, Falk Zsig­mond, Ráth Károly orsz. gyűlési képviselő, Posner K* L., Köl­ber F. és Adler H., mely példát az ország legtöbb nevezetes intézetei követték. Ezen minden oldalról nyilatkozó érdeklődés, mely ezen vállalat irányában mutatkozik, a legbiztosabb sikert helyezi kilátásba, annyival is inkább, mert ily időnkénti orszá­gos kiállítások a hazai ipar előmozdítására, fejlesztésére és ver­senyékpességére bizonyára sokkal alkalmasabbak mint a nagy világkiállítások melyeknél az egyes országok sajátszerű érdekei természetszerűleg soha sem juthatnak annyira érvényre, mint az a szóbanforgó országos kiállításnál lehetséges, a melyek azon­kívül még, a kiállítót hasonlitlanul csekélyebb mértékben terhelő költségeknél fogva is sokkal könyebben hozzá férhetó'k. — Ezen a szegedi kiállítás mintájára rendezett kiállítás 17 csoportra van osztva, melyeknek élén országos nevü, az illető szakma legkiválóbb tekintélyeivel találkozunk, ilyenek gf. Esterházy Mór, gf. Károlyi Gyula, Korizmics László, gf. Andrássy Manó gf. Nádasdy Ferenc, Gelléri Mór, Bakai Nándor, gf. Zichy Edm. gf. Cziráky János, gf. Forgách, Kozma Ferenc, Hegedűs La­jos, Dr. Haynald Lajos érsek, Hollán Ernő, Gönczi Pál. gróf Brunsvick Géza, és] még többen. Tekintetbe véve ezeken kivül még azon körülményt is, hogy a kiáiliás elnöke a lankadatlan buzgalma, hasonnemü vállalatok, rendezésénél már több ízben érvényesült szakavatottsággal biró és fényes tehetségű gf. Zi­chy Jenő, kinek közben járása folytán a végrehajtó bizottság­nak sikerült a kiállítási iroda főnökéül megnyerni a II. csoport elnökét Ledérei* Sándor urat Budapestről, ki fáradhatlan mun­kása és sokoldalú tapasztalatainál fogva hathatós előmozdítja a kiállítási eszme létesítésének, s ki készséggel vállalkozott azou felette terhes feladatra, hogy mint a kiállítási iroda főnöke an­nak belső szervezését eszközölje; és hogy végre Fehér megye főispánja Szögyéni — Marich László ő excja a tisztetetbeli el­nökséget efogatta — mindezekből a kiállítás féuyes sikere annyi­val biztosabban várható, mert már máig is sok sok és nevezete­sebb kiállító jelentette ba a kiállításban való résztvételét. Frank Károly kiáll irodai liszt Tisztelt szerkesztő ur! A „Pápai Lapok" legutóbbi vezércikke a Talmudról a kö­vetkező reflectiót tartalmazza. „A mi erkölcsünk" mely szeretni rendeli még ellenségein­ket is, nagyban különbözik — a talmud erkölcstanától, mely sze­rint a gojim „iránt csak gyűlöletet csepegtetnek a gyermek szivébe" stb. Engedje meg tekintetes szerkesztőségi hogy Dr. Rohling münsteri tanárnak a „talmudzsidó'''' cimü hírhedt férctnüvében is előforduló eme thesis ellenében felhozzam a következő pár té­telt, melyet épen a talmud-a theologiai ponyvairodalom ezen üldözött Ahasvérja-a zsidó és nem zsidó közti viszonyra nézve t ö r v é y k é p en felállít: Mischnah Aboth 4, 3. Ne vess meg semmiféle embert. U. o. Gittiu 59, b: Nem szabad a pogányok szegényeit a me­zőn maradt buzakalászok gyűjtésétől eltiltani. Sabbath 151, a: A ki Isten teremtményein megkönyörül, azon megkönyörül Isten is. Bezah 32 a: A ki a teremtményeken megkönyörül, azt bátran lehet Ábrahám ivadékának tekinteni. Beracholh 17, a: Minden viszonyok közt legyen az em­ber eszes az istenfélelemben, mozdítsa elő testvérei, rokonai « általában minden ember javát, még az idegenét is, kivel vé­letlenül az utcán találkozik. Tossefta Baba Kamah X: Sokkal nagyobb vétket követ el az, a ki a nemzsidót fosztja meg valamitől, mintha zsidót foszt meg, mert az által a vallás máshitüek előtt megszentségteíenittetik. Maimonides „az eladás törvényei" 18 fejez. 1 §-a: Az adás-vevéskor nem szabad az embereket megcsalni, valamint nem szabad ellenök csellel élni. Erre nézve nincs külömbsés: zsidó és n e m z s i d ó közt. R. Achai Gaon responsái: Szigornan el van tiltva más felekezetűek iránt hamis esküvel élni. Schulchau — Aruch „az jigazság pajzsa" 228 fej. 6 $ : Ha az eladandó árucikken baj vagy hiba vau, tudtára kell azt adni a vevőnek, legyen az bár nem zsidó is; ne adjon el senki ennek péld. döglött állat húsát Qiabár ennek élvezete hite szem­pontjából neki meg is van engedve), mondván hogy az le lett vágva. Ugyan ott Jorch deah 159, 1 §: A bölcsek eltiltották a zsidónak a kamaívevést még pogányoktól is, oly időben, mikor számára más kereset források is nyitva állanak. Midras Zsoltár 96, 11. Isten a nemzeteket a hozzájok tartozó jó emberek után ítéli meg. Ugyan ott canticum 6, 2: Az emberiség kert, melyet az istenfélő jámbor emberek, tartozzanak azok bár milyen vallásfele­kezethez, mint rózsák díszítenek. Ugy hiszem, hogy ezen a tatmudból s annak érteimezé­sével foglalkozó hasoutartalmu müvekből idézett tételek egy­előre elegendők annak megcáfolására, hogy a talmud erkölcs­tanától az ember vérszemet |kap, doronghoz fog, s valamen­nyi „gojimot" nyársra huz. A talmud miként a föld különböző hegyképződései külön­féle rétegeket és lerakodmányokat tűntet szemünkbe; ha ezen aranyerekben felette gazdag irodalmi aknába leszállunk: hoz­zuk napfényre a méhében rejlő nemes érceket, nem pedig ko­vadarabokat, melyek ha egymáshoz ütődnek, persze hogy aztán — tüzet adnak! Kiváló tisztelettel Dr. Klein Mór. Különfélék. — Furcsa kérdés. Egy ismeretes vén gonosztevő állt a törvényszék előtt. A büntető törvényszék elnöke szabadságon volt s igy helyette más biró elnökölt. A gonosztevőt bevezették és megkezdődött a kihallgatás. Az elnök a vádlott nevét kér­dezvén, ez egész megütközéssel mondja: „Elnök ur nagyon uj ember lehet." — „Micsoda beszéd az?" utasítja rendre az elnök. — „Furcsa, hogy is ne! Lássa én itt annyiszor megfordulok, hogy a nevemet senki se kérdi már" válaszolá a vádlott. — Okos felelet. Nagy kutat kezdtek ásni az iskola udvarán és a kut alig volt még vagy egy-két lábnyi mélységű, a midőn a munkásokuak sürgősebb munkát kellvén végezni, ab­f bauhagyták a kut ásásást. Egy alkalommal két iskolás gyermek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom